Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-16 / 166. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! mt 1 -,r .r. - —í' . . ■ - : " ' .>/ > £ P C 7 Ö F / NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKTJN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 166. szám Ára: 90 fillér 1977. július 16. szombat KÉTEZER HEKTÁR KALÁSZOST VERT EL A JÉG Több milliós kárt okozott a vihar a múlt pénteken A HATVANADIK ÉVFORDULÓ TISZTELETÉRE Brigádok versenye az üzemekben A Nagy Októberi Szocialista Forradalom emlékét a munkásosztály szerte a világon féltő gonddal ápolja. A 60. évforduló munkasikerekkel való megünneplésének gondolata is a dolgozóktól, — történetesen a csepeli munkásoktól — származik. Ez a titka annak, hogy versenyfelhívásuk oly termékeny talajra talált kül- és belföldön — nálunk Bács- Kiskun megyében is —, a vállalatok, gazdaságok dolgozóinak körében. S mindezt nem csupán a versenyvállalások, hanem az azóta elért munkasikerek is fémjelzik. Ezúttal a verseny résztvevőit szólaltatjuk meg. • A kecskeméti Fémmunkás Ságvári Endre szocialista brigádja a Salgótarjáni Síküveggyárnak készülő tartóoszlopokon dolgozik. A múlt pénteki szélvihar és jégeső pusztítására jellemző, hogy a károk felmérése még most is tart. Kecskeméten és környékén összesen négyezer hektár terület károsodott, ennek a fele kalászos. A Magyar—Szovjet Barátság, az Űj Tavasz, a Törekvés, a Kossuth, az Alföldi, a Mathiász és az Egyesült közös gazdaságok kára több millió forint. A legpusztítóbb jég és szélvihar az MSZB Termelőszövetkezetet sújtotta, ahol 600 hektár kalászos, 350 hektár kapás és 138 hektár szőlő és gyümölcs terem majd jóval kevesebbet a szokásosnál. Az Állami Biztosító Bács-Kiskun megyei Igazgatósága vagyon- és személybiztosítási osztályvezetője, Gyenes István, tegnap arról tájékoztatta munkatársunkat, hogy az érvényes kötvények alapján a gazdaságok a betakarítás után kapják meg a térítést, hároméves átlaghozamukat figyelembe véve. A növénykárszakértök folyamatosan dolgoznak, s a kalászosokban mára be is fejezik munkájukat. A megyeszékhely ipari üzemeinek épületeit is megrongálta a vihar, a városgazdálkodási vállalatnak például másfél százezer forint a kára. Tegnapig kétszáztíz .épület rongálódását jelentették be a biztosítónak Kecskeméten — elsősorban a város déli részén pusztított a vihar. Sok helyütt a jég a műanyag redőnyöket is átütötte, ám a központ engedélye alapján ezeket is megtérítik. A károk nagy száma miatt Kiskunfélegyházáról és Kiskunhalasról vezényeltek szakértőket Kecskemétre. Péntek délig ezerszáznál több üvegkárt jeleztek a Leninvárosban, a Rendőrfaluban, a Belsőszegedi úton, az Alsó- és Felsőszéktón, valamint a Botond utcában lakók. Bár egy-egy kár — a biztosító egyéb forgalmához viszonyítva — nem nagy, százszázötven forint, így is félmillió forint körül lesz. az összes kár. Jellemző, hogy tavaly egész évben 267 ezer forintot fizettek ki Kecskeméten üvegkárra ... A helyreállítási munkákat a 1 szokásos kilenc helyett az Épületkarbantartó és Szolgáltató Ipari Szövetkezet húsz embere végzi, három gépkocsival, nyújtott műszakban. Tizenharmadikéig 1271 ablak, illetve, ajtókeretet üvegeztek, de ennek körülbelül négyszerese még kijavításra vár. Mindent elkövetnek, hogy gyorsan dolgozzanak, mégis előreláthatóan egy hónapig eltart, amíg az összessel végeznek. Gondot okoz, hogy fogytán az üvegkészlet, s a felmérések szerint a III. negyedévre rendelt mennyiség sem lesz elegendő. A Salgótarjáni Üveggyárnak elküldték a pótmegrendelést, s remélik, hogy meg is kapják. A biztosító mindehhez hozzáteszi: megkönnyítené és gyorsítaná a helyreállítást, ha a kisiparosok jobban kielégítenék a lakosság igényeit. Ha a károsult a számlát viszi be a fiókhoz, kifizetik neki. A július nyolcadiki jégverés nem kevés kárt okozott a gépkocsikban is, a cascósok közül 130- an nyújtották be kártérítési igényüket, ami összesen negyedmillió forint. S végül jó hír a házikertek tulajdonosainak. Az Állami Biztosító vezérigazgatója hozzájárult ahhoz, hogy a biztosított lakóházak telkén bekövetkezett növénykárokat méltányosságból — s felmérés szerint — ezer forintig megtérítsék. Ugyanakkor közölte azt is, hogy jövő januártól jégkárra érvényes kiegészítő biztosítás bevezetését tervezik. B. J. Javult a minőség A kecskeméti Fémmunkás gyár idei legfőbb célja — mondja Szabó Imre, az szb-titkár helyettese —, az 500 millió forintos termelési és a 72,8 millió forintos nyereség-előirányzat teljesítése. A gyári kollektíva ezt a minőség javításával, a munkaidő jobb kihasználásával, a hatékonyság fokozásával akarja elérni. Az első félévi tervet sikerült teljesíteni, amiben fontos szerepet játszott a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére folyó munkaverseny. — A gyár szocialista brigádjai többek közt arra tettek felajánlásokat, hogy a Szovjetunióba november 7-ig, határidő előtt Növeli exporttermelését a lajosmizsei központtal működő Vízgépészeti Vállalat. A vízközművesítés gépeinek gyártására szakosodott fiatal ipar, a hazai igények kielégítése mellett, igyekszik piacot teremteni termékeinek külföldön is. Jelenleg Közel- Keletre szállítják a legtöbb víztornyot. A formára is változó, kehely, gömb, henger alakú, acélszerkezetű víztartályok különböző űrtartalmúak, általában 50— 700 köbméteresek. De ennél, a megrendelő kívánsága szerint, nagyobb kapacitásúak gyártására is felkészült a vállalat. Az első ilyet, amely 1200 köbméteres, szállítunk 17 műhelycsarnok-szerkezetet. A hazai nagyberuházásokhoz, a Bélapátfalvi Mész- és Cementműhöz, a budapesti Kerepesi úti szolgáltatóházhoz és a Salgótarjáni Síküveggyárhoz készülő acélszerkezeteket pedig határidőre és jó minőségben előállítjuk — kapcsolódik be M. Tóth Pál, a Ságvári Endre szolraknak szállítják, ahol üzembe is helyezik a nagy méretű víztornyot. A vállalat nagy gondot fordít a határidő betartására, a minőségi munkára, amit bizonyít az is, hogy eddig nem merült fel kifogás gyártmányaikra. A termelékenység fokozására gyártástechnológia-korszerűsítést hajtanak végre, s így az idén a tavalyinál kétszer több, összesen 110 acélszerkezetű víztorony készül a vízgépészeti üzemekben. Ebből 68 kerül exportra, a többi a hazai falvak vízellátását szolgálja majd. cialista brigád vezetője. — A mi kollektívánk itt a gyárban az elsők közt csatlakozott a csepeliek felhívásához, és eddig eleget tettünk a vállalásunknak. — A tíztagú Ságvári brigád a Salgótarjáni Síküvegyárnak végzett munkában vesz részt — veszi át a szót Kertész József művezető. — Az első félévben körülbelül 4 millió forintos termelési értéket állítottak elő a II. számú műhelyre ez évre kiszabott 28 millióból. Derekasan helytálltak, javult a minőség, s terv szerint készítették az acélszerkezeteket. A brigád minden .tagját dicséret illeti. A Ságvári brigád a felajánlásához híven kivette részét a Kaszap utcai óvodánál vállalt jelentékeny társadalmi munkából. A többség KISZ-tag, jelenleg a KISZ újítási hónap keretében újításon törik a fejüket. A. T. S. F ékszerelvények a Szovjetunióba A Szerszámgépipari Művek kecskeméti gyárában a múlt év elején újjászervezték az anyaggazdálkodási osztály brigádját. A kollektíva az Ikarusz nevet vette fel, s elhatározta, hogy megszerzi a szocialista címet. Kiss Ilonát választották brigádvezetőnek, akivel arról beszélgettünk, hogy vállalásaik teljesítése hogyan segítette szakmai és egyéb tennivalóik elvégzését. — Osztályunk feladata igen fontos — mondta Kiss Ilona —, Hírt adtunk arról, hogy Krím testvérmegyéből hétfőn szövetkezeti delegáció érkezett Kecskemétre. A háromtagú szakembercsoportot — amelyet Guzejev Vlagyimir Grigorjevics, a Krím területi fogyasztási szövetkezetek szövetségének elnökhelyettese vezet —, elsősorban a kereskedelem szervezése, az áruellátás javításának módszerei, valamint a reklámpropaganda eszközei érdekelte. Szerdán a vendégeket fogadta Erdélyi Ignác, a megyei pártbizottság titkára, aki tájékoztatást adott Bács-Kiskun gazdasági fejlődéséről. Pénteken reggel dr. Gajdócsi István, a megyei tanács elnöke látta vendégül a delegációt. Pénteken, megyei kőrútjuk utolsó napján Dunavecsére és Soltra látogattak el a szovjet szövetkezeti vezetők. Az esti órákban Ispánovits Márton, a MÉSZÖV elnöke búcsúztatta a testvérmegyei delegációt. A vendégek szombat reggel utaznak Budapestre és este indulnak vissza hazájukba. A megyei körút végeztével megkértük Guzejev Vlagyimir Grigorjevicset, nyilatkozzon a tapasztalatokról. — Ügy érezzük, hogy ez a látogatás elősegítette a testvérmegyei kapcsolatok elmélyülését. Mindenütt szeretettel fogadtak bennünket, készséggel adtak felvilágosítást, sokat tanultunk a kereskedelmi egységekben tett hiszen mi gondoskodunk arról,, hogy mindig megfelelő mennyiségű és minőségű anyag álljon rendelkezésre a termeléshez. Brigádunk tagjai a raktári dolgozók és az anyagbeszerzők is. A feladatokra való felkészülés során elsajátítottuk az egymás munkájának elvégzéséhez szükséges tudnivalókat. A tizenöt tagú brigádból különben öten elvégezték az egyéves középfokú anyaggazdálkodási tanfolyamot. Hárman azóta már felsőfokú tanulmányokban vesznek részt. Az év elején mi is csatlakoztunk a csepeli dolgozók felhívásához. Vállaltuk például, hogy a KNORR licenc alapján készülő fékszerelvények egyik alkatrészét hazai anyagból állítjuk elő. Miután a KNORR cég is jóváhagyta elképzelésünket, megkezdődött az alkatrész hazai anyagból való gyártása. E vállalás jelentőségét bizonyítja, hogy míg az importból származó alkatrész 140 forintba, addig a célnak tökéletesen megfelelő hazai gyártmány mindössze 40 forintba kerül. Egy év alatt ily módon mintegy 900 ezer forint megtakarítást sikerül elérni. Néhány nappal ezelőtt a MOGÜRT azzal a kéréssel fordult a vállalatunkhoz, illetve gyárunkhoz, hogy a szovjet megrendelésre készülő autóbuszok fékszerelvényeit készítsük el a december végi határidő előtt már november 7-re. Gyors számvetés, a lehetőségek felmérése után már adtuk is a választ: az anyagot biztosítjuk és a tízféle, összesen 4400 fékszerelvény november 7. előtt szállításra kerülhet. O. L, látogatások során. Sok helyen jártunk, számos hasznos módszert érdemes nálunk is a gyakorlatban alkalmazni. Tanulmányoztuk a szövetkezetek ipari tevékenységét, melléküzemágait, az étkeztetés és a vendéglátás megoldásának módszereit. Tetszett a szakosításra való törekvés. Néhány szakboltot megnéztünk, és elhatároztuk, hogy nálunk is létesítünk hasonlókat. Örömmel láttuk, hogy la Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára a fogyasztási szövetkezetekben is kibontakozik a munkaverseny. Amint hallottam, négyszáz szövetkezeti brigád tett vállalást és 800—900 kereskedelmi, illetve vendéglátó egység küzd a kiváló címért. A szövetkezeti dolgozók 80 százaléka kapcsolódott be a versenybe. Azt is megállapítottuk, hogy következetesen harcolnak a tervek teljesítéséért, a minőség javításáért, a jobb áruellátásért. Sokat tesznek a kulturáltabb kereskedelemért, számottevően fejlődött a reklámpropaganda is. Ebben az is segített, hogy egyre több szakembert képeznek. Nálunk is vannak hasonló törekvések, értünk is el eredményeket. összefoglalva: egy-egy ilyen látogatás során kölcsönösen gazdagítjuk tapasztalatainkat. Ezért is helyes kezdeményezés a testvérmegyei kapcsolatok fejlesztése. K. S. Maguk dönthetnek jövőjükről Az öt évvel ezelőtti tanyapolitikai határozat végrehajtása a megyében is széles körben kibontakozott. Befejezéséhez közelednek az ismert tanyai akciók (villamosításért, iskolákért, kollégiumokért). A tanácsok terveket dolgoztak ki a külterületeken élő lakosság életkörülményeinek javítására. Bizottságok alakultak a teendők összehangolására: tagjaik tanyai emberek, maguk is közvetlen érintettek a fejlődésben. Kívánatos változások két irányban történtek. A községekbe, külterületi központokba költöző családokra számítottak a tanácsok. A beköltözés a telekgazdálkodásban mindenütt szempont: figyelembe vették a telekkijelöléseknél, a teleknagyság meghatározásánál, az alapközművesítéseknél, de az óvodák, iskolák, valamint a kulturális és kereskedelmi létesítmények építésénél, bővítésénél is. összegészében: mostanra kielégítő, több nagyközségben pedig jól megoldott a beköltözők fogadása, akiknek a beköltözéssel együtt eleve javultak az életkörülményei a községek jobb szociális, egészségügyi és kulturális adottsága miatt. A még tartósan fennmaradó tanyás körzetekben, helyi igényekre alapozott javaslatoknak megfelelően villanyhálózat épül; a költségek 30 százalékát a megyei tanács e célra képzett alapjából fiz'ették. De nem kevés összeggel járultak hozzá tanácsok és közös gazdaságok tagjaik, illetve alkalmazott dolgozóik érdekei miatt a villanyhoz, amely a tanyai életformában minőségi változást hozott. Az erőteljes villamosítás eredménye, hogy két év óta csökkentek az igények. Azokban a körzetekben ugyanis, ahol az ésszerűség határain belül érdemes volt kiépíteni a hálózatot, ott a munkák jobbára befejeződtek. Ma már inkább azokban a körzetekben villamosíthatnak, ahol az tetemesebb összegekbe kerül a gazdáknak is, és éppen a magas költségek miatt nehezebb a szervezés, kevesebb a jelentkezők száma. Az idén nyolcszáz tanya villamosításához ad támogatást alapjából a megyei tanács. Az életkörülmények javulását segítette az építésügyi és városfejlesztési miniszter 6/1975 (IV. 23.) számú rendeleté is, amely lehetővé teszi, hogy a tartósan fennmaradó tanyás körzetekben a házakat korszerűsíthetik, istállót, ólat, kamrát stb. építhetnek. De a lebontott tanya helyére új is kerülhet, illetve a meglevőt 25 négyzetméterrel bővíthetik. Ennek előzményeként a megyei tanács végrehajtó bizottsága kijelölte az építési szempontból tartósan fennmaradó tanyás területeket. Ezt a minősítést azok a körzetek nyerték el, ahol négyzetkilométerenként legalább negyven, de összefüggően nyolcvan tanya van. A tanyapolitika időszerű kérdése tehát, hogy ezekben a körzetekben a lakosság alapigényeit milyen szinten és színvonalon tudják kielégíteni a tanácsok, a körzet kereskedelmi-közellátási szervei. Ismert, hogy befejeződött a tanyai iskolák villamosítása: a továbblépés most nem más, mint az iskolák körzetesítése — hatásaként annak, hogy sorra épülnek a tanyai kollégiumok. Ezek az iskolák nem mindenütt alkalmasak közművelődési funkciók betöltésére, mert éppen azért szűntek meg, hogy lecsökkent a lélekszám. Ezeket az épületeket külön elbírálás alapján gazdasági és egyéb célokra hasznosítják. Ha az elmúlt két esztendő tanyapolitika eredményeit összefoglaljuk, azt mondhatjuk, olyan alapfeltételek teremtődtek, amelyben a tanyai ember — a szó politikai-társadalmi értelmében — maga dönthet jövőjéről. Cs. K. Az új bajai kenyérgyárban 3. oldal Aratás régen és ma 4. oldal Nemcsak a máj kell, fontos a toll is 4. oldal Heti rádió- és televízióműsor S—6. oldal • A SZIM kecskeméti gyárában megbeszélést tart az Ikarusz brigád öt tagja — Laki Sándorné és Üjszászi Károlyné raktárosok, Kiss Ilona brigádvezető, Vén Imréné raktáros és Almássy Mihály anyagbeszerzési csoportvezető. (Tóth Sándor felvételei) MAGYAR VÍZTORNYOK KÖZEL-KELETEN 1200 köbméteres víztartály Iraknak I „Sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttünk” Ma utaznak haza a szovjet szövetkezeti szakemberek
