Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-15 / 165. szám

1977. július* 15. © PETŐFI NfiPE • % Növelik a szovjet exportot A Kiskunfélegyházi Házi­ipari Szövetkezet szeptem­berben ünnepli fennállásának 25 éves jubileumát. Sipos Jenő elnöktől arról érdeklőd­tünk, milyen munkasikerek­kel köszöntik az évfordulót, s hogyan készülnek az esz­tendő befejezésére. — Szövetkezetünk Kiskunfé­legyházán és vidéki telepein 927 bedolgozót foglalkoztat — mond­ta az elnök. — Létszámuk ör­vendetesen emelkedik, s munká­jukkal elégedettek vagyunk. A főleg kisebb községekben, vagy tanyán lakó nők a háztartás és a háztáji ellátása mellett szép mellékkeresethez jutnak. A mű­helyekben dolgozók száma álta­lában nem változik, jelenleg is mintegy 150-en vannak. • Fátyol Erzsébet és Némedi Klára csomagolás előtt egyenként vizsgálja meg a ruhácskákat. Tavaly 45 millió forint volt az árbevételünk, az idei tervünk­ben 50 millió szerepel. Ebből jú­nius végéig már 29 millió 857 ezer forint értékűt termeltünk. Ezért bízvást mondhatjuk, hogy december végéig túlteljesítjük az 50 milliós tervet. Az év első felében jelentős — 8,1 millió forint értékű — volt az exportunk. A múlt év első feléhez viszonyítva nagy mér­tékben növekedett a szovjet ex­portra szállított termékek meny­­nyisége. Míg tavaly június vé­géig 113 ezer, addig az idén 146 ezer bébiruhát szállítottunk a Szovjetunióba. Ezenkívül még 8 ezer hímzett ruhát csehszlovák, 2 ezer hímzett blúzt olasz meg­rendelésre készítettünk. A második félévre is elegendő munkánk van, a hazai igények kielégítésén túl a Szovjetunióba 115 ezer bébiruhát szállítunk. O. L. Nyugdíjasok a mezőgazdaságban Mától életbe lépett az a ren­delkezés, amely lehetővé teszi, hogy a kézimunka-igényes növé­nyek betakarítási munkáiban részt vevő nyugdíjasokat no­vember 15-ig nyugdíjuk korlá­tozása nélkül foglalkoztassák a mezőgazdasági üzemek a kézi­munka-igényes növények betaka­rításánál. A rendelkezéssel kap­csolatban Szabó Ferenc, MÉM- főosztályvezető elmondotta: a ké­zimunka-igényes növények beta­karításának és szüretének meg­gyorsítására, a veszteségek csök­kentésére született az idevonat­kozó kormányhatározat, amely elsősorban azt veszi figyelembe: a mezőgazdasági nagyüzemek minden igyekezete ellenére a legnagyobb munkacsúcs idején ■ nincs elég munkáskéz a kerté­szetekben és esetenként a szán­tóföldeken sem. A nyugdíjasok bevonása a nagy nyári és őszi munkákba nem ellenkezik a külföldön ki­alakult mezőgazdasági termelési gyakorlattal sem, s hazánkban is széles körben foglalkoztatták eddig is a nyugdíjasokat, pél­dául a szüreti munkáknál, vagy a paprika, paradicsom szedésé­nél. Az adatok szerint évente • Csömör Mihályné és Varga Pálné a szovjet exportra kerülő bébiruhákat vasalják. Automata tejhűtő tankok Automata tejhűtö tankokat gyárt a Mezőgép Tröszt cserkúti vállalatával együttműködve a Jászberényi Hűtőgépgyár. A négyféle nagyságban készülő tar­tályok befogadóképessége 800 li­tertől 2500 literig terjed. A tan­kokban a tej három óra alatt plusz 4 Celsius-fokra hűl le, s az elszállításig — másfél-két na­pig — a romlás veszélye nélkül tárolható. A 300 és 600 literes űrtartalmú tankok használata elsősorban a tejbegyűjtő állomá­sokon célszerű, a nagyobb az 1000, és a 2500 literes tejhűtők viszont már az 500-as létszámú szakosított tehenészeti telepen is jól alkalmazhatók. A gyárban már dolgoznak a jelenlegi típusok továbbfejleszté­sén. A tervezett 5000 literes tank az ezer férőhelyes szakosított te­henészeti telepek igényeit is ki­elégíti. (MTI) VÁLASZ CIKKÜNKRE Ismét a Kodály-emlékhelyröl átlagosan 110 ezer idős mező­­gazdasági dolgozó, és más terü­leteken nyugalomba vonult ipari munkás is segíti a szezonmun­kát. A számítások szerint szá­mukat idén 40—50 ezerrel lehet­ne növelni, s ily módon a téeszek és az állami gazdaságok munka­erő-utánpótláshoz jutnának. A nyugdíjasok szempontjából sem közömbös a nyári—őszi me­zőgazdasági foglalkoztatás, hiszen ugyanolyan anyagi ellenszolgál­tatásban részesülnek, mint a ha­sonló munkában dolgozó üzemi munkások, szakemberek, s to­vábbi előny, hogy a szervezett betakarítási munkák során le­dolgozott munkaidő nem számít bele a nyugdíjasok által jogsza­bályilag ledolgozható munkaidő­be A gazdaságok számára lehe­tővé tették, hogy a fizetség egy részét természetben utalják ki, mégpedig felvásárlási áron és a családi szükséglet erejéig; a nyugdíjasok ily módon például kertészeti termékekhez juthat­nak hozzá. A főosztályvezető hangsúlyoz­ta, hogy a gazdaságok csakis fi­zikai munkára alkalmazhatják a megszabott feltételek mellett a nyugdíjasokat. (MTI) Lapunk június 14-1 számában mun­katársunk cikket írt Mi lesz a Ko­­dály-emlékhely sorsa? cimmel. Ebben (elhívta a figyelmet arra, hogy az említett alkotás meglehetősen elha­nyagolt állapotban van, s azt java­solta, hogy az illetékesek mielőbb ta­láljanak megfelelő megoldást a hely­zet megnyugtató rendezésére. Cik­künkre azóta szóban és Írásban több­ben reagáltak. Levelet küldött szer­kesztőségünknek Gyapai József, Kecskemét város tanácselnök-helyet­tese is. Mivel az általa felsorolt, azóta megtett intézkedések bizonyára soka­kat érdekelnek, az alábbiakban köz­zé tesszük a tájékoztatásul szolgáló levelet. ' l „A Kodály-emlékhely létreho­zása az első perctől kezdve a vá­ros vezetőinek szívügye volt. El­sősorban azért, mert a város kul­turális karaktere nagymértékben Kodály életművére, munkájának pedagógiai jelentőségére támasz­kodik. E célnak és szándéknak művészeti megvalósítása termé­szetesen már nem a városi ta­nács feladata volt. Ugyanakkor mi az emlékműről azt tartjuk, hogy az egyik lehetséges megva­lósítási mód. S mivel meglehető­sen újszerű, ezért nyilvánvalóan nem fog csendesen belesimulni az egyébként nagyon élénken reagáló közízlés be. Az emlékhely újszerűsége, a megszokottól elté­rő konstrukciója lehet talán az egyik oka a kialakult helyzetnek. Őszintén meg kell azonban azt is mondanunk, hogy egy ilyesfaj­ta emlékhelyet nagyobb gonddal kell kezelni. Ennek az elmaradá­sa is hozzájárulhatott az áldatlan körülmény kialakulásához. Kecskemét város Tanácsának tisztségviselői több ízben tárgyal­ták ezt a kérdést, keresték a probléma művészeti és technikai megoldásának módozatait. Az al­kotókkal való egyetértésben az emlékhely környezetét kertészeti- Icg rendeztük, az építészeti ré­szeket lefestettük, kijavítottuk a reflektorokat, s a világítást esz­tétikusabbá tettük. Továbbá gon­doskodtunk arról, hogy parkfenn­tartó részlegünk folyamatosan na­gyobb figyelemmel kisérje az emlékhely környezetét, és szük­ség esetén megfelelően intézked­jenek. Kijelöltük továbbá azt a négy pontól, ahonnan majd a végleges világítás történik. Erre azért van szükség, mert a Sza­badság térnek ez a része még nem kellően megvilágított. Melocco Miklós szobrászművész szándéka szerint tovább kívánja fejleszteni az emlékhely szobrá­szati részét. Feltehetőleg ez is javítani fog a helyzeten. Tervez­zük továbbá, hogy egyes, szabad­téren is megoldható, kulturális rendezvényeket az emlékhely környezetében bonyolítunk le, ez­zel is elősegítve a hely népsze­rűségét. Ugyanakkor — s talán ez a legfontosabb —, ebben a kérdésben a város lakosságának es az idelátogatóknak a helyes ni agatartására és segítségére is igényt tartunk. Ha ez meglesz, nem tartjuk valószínűnek a ha­sonló helyzetek előfordulását. □ □ □ „SZERKESZTŐSÉGÜNK MEGJEGY­ZÉSE. A cikkünk megjelenését köve­tően tett intézkedéseket - mint a la­kosság nyilvánvaló többsége — a ma­gunk részéről megnyugtatónak talál­juk, hiszen a jobbítás szándékával jelentettük meg a szóbanforgó írást. Annak eldöntésére, hogy a legutóbbi időben bekövetkezett változások ele­gendőnek bizonyulnak-e arra, hogy a zeneszerző és zenepedagógus nevét viselő emlékhely az eredeti célok és elképzelések szellemében, megfeleljen igazi rendeltetésének, természetesen nem vállalkozhatunk Egyetlen dolog viszont feltétlenül bizonyosnak lát­szik: hogy a fokozott törődés, s a környezet esztétikai megóvása csakis akkor vezethet eredményre, ha mind­ez a lakosság, a szépet szerető és igaz értékeket féltve őrző kecskemétiek tö­rődésével párosul. Ez egyebek között azt is jelenti, hogy ez a ,,hírős város" jó hírnevét csorbító., kellemetlen té­ma a fenti intézkedések megtétele után sem kerülhet le a napirendről PANŐRÁ MA Északi átjárók •' A „Gizsiga” teherhajó kikötött rendeltetési helyén, a Jeges­tengerbe benyúló Jamal­­f élszigetnél, a Haraszavej­­foknál. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS) A hajózás történetében sok gon­dot okozott, hogy az északi föld­részeknek (Európa, Ázsia, Ame­rika) a sarkkörön túlnyúló ré­szeit nem lehetett északról ha­jóval megkerülni, nem alakulha­tott itt ki közlekedési útvonal. Régi törekvés volt, hogy megta­lálják azokat az átjárókat, ame­lyeken át a hajók e földrészeket északról megkerülve jutottak volna a Távol-Kelet még kiak­názatlan területeire. Számos re­gényes feldolgozás foglalkozott például az Amerikát északról megkerülő észak-nyugati átjáró felfedezésével. Az észak-keleti átjárót Oroszország és Szibéria felett keresték, hogy azon át jus­sanak át Európából Ázsia keleti részére. Attelelés nélkül, azaz egyet­len hajózási idényen belül elő­ször 1932-ben sikerült az átke­lés az észak-keleti átjárón a „Szibirjakov” szovjet jégtörőnek. Kereskedelmi hajó csak 1967-ben tudott először a Szovjetunió bal­ti-tengeri kikötőiből a távol-ke­letiekbe vízi útón árut szállítani, de 1968-ban már rendszeresen használták ezt a vízi utat. Az észak-keleti átjárónak ke­reskedelmi hajóúttá fejlesztésé­ben nagy szerepe van a modern technikának, — a radarnak, a sárid jégen sodródó meteoroló­giai állomásoknak, az ellátó re­pülőgépeknek stb. — amióta megépültek az első atomhajtású jégtörőhajók. A sarkvidéki hajózás történeir tében az idén került sor az észak-keleti átjáró megnyitására. Február végéra a tnurmanszki ki­kötőből indult' az atommeghajtá­sú „Arktyika” és a ..Murmanszk" jégtörő, nyomukban a ..Gizsiga’' nevű Diesel-elektromos teherha­­jóval, amely teherautókat, heli­koptereket, terepjáró jármű­veket és építési anyagokat szállí­tott a Jamal-félszigeten felfede­zett földgázlelöhelyek feltárásá­hoz és kiépítéséhez. Illatszerek Bulgáriában A külföldiek Bulgária nevét a rózsa és a rózsaolaj fogalmával fűzik egybe. Valóban, Bulgária rózsaolajával, parfümjével, ró­zsavizével évszázadok óta ismere­tes a közeli és távoli országok­ban. Ez érthető, hiszen sehol má­sutt nem terem ilyen finom szir­mú, erős és tartós illatú rózsa, mint Bulgáriában, ahol napjaink­ra ipari jelleget öltött az illat­szer és a kozmetikai szerek gyár­tása. A bolgár illatszergyártást 1892- ben Plovdivban kezdték meg, de csak 1944 után lendült fel igazán, s a mai illatszerüzemek modern felszerelésükkel, tökéletes tech­nológiájukkal az illatszerek nagy választékát biztosítják. Bulgáriában a fiatal illatszer­ipar a rózsaolaj előállítása alap­ján alakult ki: a törekvés most az, hogy tökéletesen kielégítse a bolgár és külföldi vásárlók szük­ségleteit. • Bulgáriában terem a legfino-2 Hiúbb szirmú, illatú rózsa. ORSZÁGÚTI „KALAND” Önkéntes ellenőrzés tanulságokkal ötvenegyes út, déli 12 óra. Hercegszántó­ról Baja felé utazom, amikor az egyik ka­nyarból kiérek, az út szélén ál­ló rendőrtől megállj jelzést kapok. Ritkán történik ilyen velem, ám az előírás, a sza­bály egyértel­mű. Lassítok, megállók. A rendőr — ké­sőbb tudtam meg a nevét, Osztrogonácz Bálint rendőr őrmester — kö­• A gépkocsi okmányai rendben vannak — állapítja meg Nothoff István rendőr zászlós. • l'intér Józsefet ellenőrzi Osztrogonácz Bálint rendőr őrmester. Prága jelene és jövője szönt, közölte velem, gépjármű-ellenőrzést tart, s a jogosítványom mellé a for­galmi engedélyt, s személyi iga­zolványomat is kérte. A vizsgálat annak rendje s módja szerint zajlott le, megköszönték türelme­met, s utamra bocsátottak volna, de megmozdult bennem valami, s ha rövid időre is, de társul sze­gődtem melléjük. Nothoff István rendőr zászlós elmondta, hogy az 51-es úton ellenőrzik a gépjár­műveket, a gépkocsivezetőket, amolyan rutinmunkát végeznek. Figyelemmel a 30 fok melegre, a járművekből kipufogó gázok­ra, amely megszorult a lombos út fölött, ez a rutinmunka nem volt könnyűnek nevezhető. No. de a szolgálat nem korlátozódik csu­pán kellemes időjárásra, jó han­gulatra. minden időben, s min­denkor tenniük kell a kötelessé­güket. Nem sok idő jutott a be­szélgetésre, mert Osztrogonácz őrmester egy motorkerékpárost állított meg, s akárcsak velem, udvariasan kezdte. A motoros Pintér József, Bája, Szabadság út­ja 43 b. szám alatt lakó géplaka­tos és felesége egy kicsit ijedten fogadta az ellenőrzést, s nem is ok nélkül. A‘ motoros vezetői en­gedélye még április 1-én lejárt. Ezért fel kell jelenterii, a for­galomból kitiltani. A fiatalember nem is tiltakozott, csupán any­­nyit kért, hogy hazamotorozhas­son Bajára. Ezt természetesen megengedték neki. Közben a járőr másik tagja sze­mély- és tehergépkocsik okmá­nyait, műszaki berendezéseit vizsgálta át, — s meglepő mó­don — örömünkre szolgált — hi­bát sem a menetlevelekben, sem a gépjárművek műszaki állapo­tában, sőt a biztonsági övék be­csatolásában sem talált. Ügy tűnt ebben a pillanatban, hogy a közlekedésben legalábbis ezen a szakaszon, minden a legnagyobb rendben van, pedig közel sem volt így. Jó néhány kilométerre az ellenőrzés színhelyétől. Baja belterületén, a Nagy István utca 9 a. számú ház bejárata előtt Bánáti János, Baja, Gál Pál utca 8. szám alatti lakos személygép­kocsijával, szabálytalan megfor­dulás miatt, összeütközött Papp István, Baja, Kenderes utca 19. szám alatt lakó motorossal. A motoros könnyebben megsérült. Mondani sem kell, hogy Bánáti János ellen eljárást indítottak. Másfél órát töltöttem a rend­őrjárőrrel, akik eközben mintegy félszáz gépjárművet, mezőgazda­sági vontatót, tehergépkocsit, személyautót, motorkerékpárt ál­lítottak meg, vettek tüzetes el­lenőrzés alá. Az apróbb hibákat közölték a gépkocsivezetővel, vagy tulajdonossal, figyelmeztet­ték őket a szabályok betartásá­ra. az esetleges műszaki hiányos­ságok megszüntetésére. A gép­­járművezetők viselkedéséből, sza­vaiból nem volt nehéz megítél­ni, hogy a rendőrök intézkedését — amely egyébként néhány per­cet vett csak igénybe — szük­ségesnek, jónak, a balesetek meg­előzésének, a közléíTedési rend és fegyelem megszilárdításának tart­ják. A gépjárművezetők többsé­ge. s ez a szerencse, híve, sőt, szószólója a fegyelmezett, bizton­ságos közlekedésnek, hiszen ma­guk is részesei. Jó volt ezt ta­pasztalni. Miután elbúcsúztam alkalmi rendőrismerőseimtől hazafelé in­dultam, valamifajta olyan kibé­kült érzésekkel, hogy lám csak az országutakon úgy nagyjából minden rendben van. Kecel ha­tárában azonban egy árokba for­dult lovas kocsi, egy döglött ló visszarántott a rideg valóságba. A helyszínelő járőrtől megtud­tam, hogy Máté István, Vaskút, Táncsics utca 40. szám alatti la­kos, aÉ vaskúti Béke Tsz teher­gépkocsijával nem taríott kellő követési távolságot, s ezért ütkö­zött neki a lovas kocsinak. A lovas kocsi hajtója, Zsember Mi­hály és utasa, Lukács Józsefné könnyebben megsérült. Vitatha­tatlan, volt, hogy a balesetért Máté Istvánt terheli a felelősség. A tanulság egyértelmű: még sajnos nincs rendben minden a közutakon még akkor sem, hogy ha egy-egy szakaszon a vizsgá­lódó rendőrjárőrök nem észlel­nek szabálytalanságot! Gémes Gábor A prágai vár egyik 22 helyi­ségből álló épüíetszárnyában rendezték be a Csehszlovák Gyermekek Házát. A színházte­remben, könyvtárban, modellező- és festőstúdióban, zeneszobákban kedvük szerint tölthetik el sza­bad idejüket a 6—15 éves gyer­mekek. Ennek az intézménynek az átadása már beleilleszkedik abba az 1990-ig szóló általános városrendezési tervbe, amelynek a megvalósítása sok tekintetben az ezredforduló feladatainak előké­szítése is. A csehszlovák fővárosban is az a cél, hogy zöld övezetekkel „fellazítsák” a nyomasztó kőren­geteget, növeljék a lakások szá­mát, bővítsék az üzlethálózatot. A város jelenlegi ötéves terve 1980-ig 58 ezer lakás átadását irányozza elő, amelyek főképp a jó levegőjű, erdők ölelte déli területeken épülnek fel. Ezzel © A Csehszlovák Gyermekeit Háza a prágai várban (MTI, Kül­földi Képszolgálat) párhuzamosan a tömegközlekedés javítása is napirenden levő fel­adat. Gyorsítják a metró épí­tését, 1980-ban már 20 kilométer lesz a vonalak hossza, vagyis az 1974-ben átadott 6,7 kilométeres vonalat újabb három szakasz­­szal bővítik. Javul a közlekedés majd az új Moidva-híd megépí­tésével is. Prága nemcsak a prágaiaké, hi­szen főváros, sőt nemzetközi tu­rista központ is, az emberiség kultúrgazdaságának egyik nagy kincsestára, ruv.ely iránt egyre nö­vekszik az érdeklődés. A műem­lék városmagot védetté nyilvá­nították, ott és másutt több mint kétezer műemlék épületet kell gondozni, megőrizni a jövő nem­zedékeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents