Petőfi Népe, 1977. július (32. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-15 / 165. szám
4 * PETŐFI NÉPE • 1977. július 15, Műanyag paneltől a koronafürtig Bemutatjuk az OXIFB Fehérjeprogram Irodáját A fehérje létszükséglet. Előállítása kiemelten fontos. Ezek a már szinte közhelynek számító alapigazságok tették szükségessé, hogy egy tárcák közötti, összhangot teremtő szervezet foglalkozzon e sokrétű tevékenység összehangolásával. A Minisztertanács Tudománypolitikai Bizottságának döntése alapján 1970. január elsején létrehozták az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság Fehérjeprogram Irodáját. A Kertészeti Egyetem Ménesi úti épülettömbjének belsejében, egy kis Erdért-faházban van a „székhelyük”, ahol mindöszsze tíz ember dolgozik, köztük négy szakember: az iroda vezetője, Kralovánszky U. Pál, az OMFB főosztályvezetője, agrármérnök, helyettese dr. Kelemen János, ugyancsak agrármérnök, dr. Mátrai Tibor osztályvezető állatorvos, Kiss Árpád pedig mezőgazdasági gépészmérnök — valamint a hattagú kisegítő csoport. Az országos távlati tudományos kutatási terv keretén belül ez az apparátus szervezi az OMFB egyik tárcaszintű célprogramjának végrehajtását, amelynek címe: A táplálkozási fehérjeszükséglet kielégítésére vonatkozó távlati kutatási program (1971—1985). A terv keretében 38 kutatóhely, egyetemi tanszék és vállalat fehérje irányú kutatómunkáját koordinálja az iroda. • Korszerű malacncvelő. nak új útjai. 1973—75 között az iroda szójaprogramja 14 millió dollárt takarított meg a népgazdaságnak. (Ebben az Iregszemcsei Takarmánytermesz’tésf Kutatóintézet. a Bólyi Állami Gazdaság, a KÉKI és 220 mezőgazdasági nagyüzem működik közre.) Ma már 30—35 ezer hektáron termesztünk szóját. Ä „levélből — fehérje”, a közismertté vált VEPEX programpt is az iroda finanszírozta, alkotói állami díjat kaptak, csakúgy, mint az MTA Biokémiai Kutatóintézetének szakemberei, akik a fehérje-analitikában alkottak forradalmian új módszereket. Űj műszerük, a TELECHROM, amelyet már 1977-ben évi egymillió nyugatnémet márkáért exportálnak, a BNV díját is megkapta. A fehérje termelésének, műszaki, biológiai, módszertani és egyéb vonatkozásai tartoznak a koordináció keretébe. Az alapcél kettős: több és fehérjedúsabb takarmány, ugyanakkor emberi fogyasztásra is több fehérje előállítása. Az intézetek, kutatók által javasolt témákat az iroda „zsűrizi” — továbbá: témát javasol, amelyhez partnert keres. Az ország takarmányköltsége ma 45 milliárd forint. Importja évi 200 millió dollár. 1990-re a szükséglet 65 milliárd forint lesz, mert a fehérjeszükséglet nő. Ezért az importhányadot csökkenteni kell, az állati termékek exportja révén pedig a doliárkitermelést növelni. Ennek érdekében már gyakorlati eredmények is vannak: Az első a szója újrahonosítása és táplálkozási célú hasznosításá-Az Iparszerű Sertéstartó Vállalatok (ISV) higiénikus sertéstartási eljárásához (hiszen a sertéshús is fehérje!) az iroda finanszírozta a műanyag paneles technológiai eljárást, az új tartási eszközök és technológia bevezetését. 250 gazdaságban, külön beruházás, férőheiybővítés _nélkül 60 százalékkal több sertéshús állítható elő ezek segítségével (ez az ország sertésállományának 30 százalékát jelenti). 1978-ig csak e módszer segítségével 5 milliárd (!) forint beruházás-megtakarítás várható... A tejipar egyik’, eddig kellően nem használt mellékterméke a tejsavó. Az iroda segítségével dolgozták ki az ebből történő „krémfehérsajt”-elöállítást. E sajt A tervek azonban még meszszebbre mutatnak. Csak ízelítőül néhány: a Szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézet a jelenleginél 30—50 százalékkal magasabb fehérjetartalmú búza előállításán dolgozik. A nagyobb fehérjetartalmú kukoricák termesztésében is van előrelépés, már bejelentett új fajták is léteznek. A Nyírségi Kutató Intézet az édes csillagfürtöt újszerű elgondolással nemcsak savanyú homoktalajon, hanem savanyú kötött. talajon való termesztésre is > alkalmassá, teszi és ezzel a termésátlag 3—5-szörösére nőhet. (Ez is helyettesíthet import szóját, már 1977-ben. 2000 hektáron termelnek így csillagfürtöt.) Négy-öt új takarmánynövény bevezetése, vagy „felújítása” is várható: Ilyen a takarmánybab (lóbab), az olajretek, vagy a Magyarországon eddig teljesen ismeretlen tarka koronafürt. A keszthelyi egyetem a mostaninál kétszerte nagyobb fehérjetartalmú burgonyával kísérletezik, gyakorlati részeredményekkel. A Fehérjeprogram Iroda hét és fél éves fennállásával igazolja: kevés emberrel is lehet igen nagy eredményeket elérni. Sz. J. I. Lengyel geofizikai kutatások elsősorban az arab országokban exportképes, tonnánként 1100 dollárért, ősszel pedig beindul az első hazai gyártó üzem Kisteleken, 1500 tonna évi kapacitással. E sajtnál egy dollár 11,62 forint ráfordítással termelhető ki. Lengyel tudósok aktívan részt vesznek a szocialista országok tudományos akadémiái nemzet.közi kutatási programjában. E programban különös hangsúlyt helyeznek a planetáris geofizikai vizsgálatokra. Nagy szerepük van azoknak a munkáknak, amelyek során a föld mélyének dinamikáját és szerkezetét vizsgálják. A tudósok a tervek szerint összeállítják Közép- és Kelet-Európa mágneses térképét. A lengyel tudósok részt vesznek a Nap és a Föld közötti ionoszféra kutatásában is, valamint a Napban végbemenő, a Földre hatást gyakorló jelenségek vizsgálatában. E vizsgálatok sikerei az időjárási mechanizmusok jobb megismerését segíthetik elő a többi között. A földkéreg mozgásának tanulmányozásában megvalósuló együttműködés olyan értékes információkkal szolgál, amelyek lehetővé teszik a világon első olyan térkép megalkotását, amelyik a földkéreg vertikális irányú mozgásait ábrázolja. Ezek megismerése viszont a földrengésekkel kapcsolatban kínál majd tudományos következtetéseket. A lengyel tudósok nagy sikerrel vesznek részt a nemzetközi meteorológiai, valamint a hidrológiai kutatásokban is (BUDAPRESS —INTERPRESS) HŐKEZELÉS — SAJÁT SZABADALOM ALKALMAZÁSÁVAL • Miskolcon, a Drótművekben, a vállalat tulajdonát képező szabadalom alapján, hőkezelő kemetocéket állítottak fel. Korábban a drótszálak hőkezelésére ólomffirdős kemencéket használtak. Az új eljárással az egészségre káros, mérgező ólmot az olcsóbb, egészségre nem ártalmas sóoldattal váltották fel. Képünkön láthatjuk a drótszálak folyamatos hőkezelését. (MTI-fotó — Erezi K. Gyula felvétele — KS.) A HATÉKONYSÁG ÚTJAI (6.) Furcsa számtan A negyedik ötéves terv időszakában a termelés 37 százalékos gyarapodását az iparban a létszámnak mindössze egy százalékos bővülése kisérte. A népgazdaság ötödik ötéves tervéről elfogadott törvény pedig egyenesen kimondja, „a termelés növekedésével azonos ütemben fokozódjon a munka termelékenysége, így az ipari termelés bővítését teljes egészében a munka termelékenységének növelésével kell elérni”. A törvény elfogadásakor, 1975 decemberében a szocialista ipar foglalkoztatottjainak átlagos létszáma 1 703 000 főt tett ki, idén áprilisban 1 683 000-ren dolgoztak az iparban. A mínusz: húszezer ember. A plusz: 1976- ban az ipari termelés 4,1 százalékkal emelkedett, idén január és április között, a tavalyi hasonló időszakhoz viszonyítva, 5,2 százalékkal. Népgazdasági méretekben ismét bebizonyosodott, a termelésbővítésnek nem elengedhetetlen feltétele a létszámnövekedés. Kimondják a kontrát Sokan azonban úgy gondolkodnak, ami igaz népgazdasági körben, az nem érvényes kicsiben. a vállalatra. Azaz általában tényleg nem szükségszerű a több ember, de itt, nálunk, kellene v.’.gy ötven, kétszáz vagy ezer. A vállalati középtávú tervek ér! kelése — az Országos Tervhivatal elemzése 'szerint — azt mutatta, még mindig irreális létszámszükséglettel kívánják feladataikat megoldani a termelők. Kimondják tehíft a kontrát a foglalkoztatottak ágazati megoszlására, s ezzel azt is akadályozzák, hogy az egészséges létszámátcsoportosítás mielőbb végbemenjen. A népgazdaság s az ipar különböző részterületein ugyanis valóban hiányoznak emberek, s a jogos, társadalmilag indokolt munkaerő-szükségletet csak a már dolgozók „újraelosztásával” lehet kielégíteni. örvendetesnek tarthatjuk, a legutóbbi időkben néhány nagy termelővállalat — főként a nehézipari tárca területén — felülvizsgálta létszámfejlesztési terveit, s úgy döntött, bővítés nélkül oldja meg az/árukibocsátás — nagy tempójú! — növelését. Hasonlatunknál maradva, most a rekontra hangzott el, bizonyságául annak, vannak tartalékok a foglalkoztatottságban is, s nem okvetlen több ember kínálja a megoldást. Inkább három gyenge? Furcsa számtani metódust követ némelyik termelőhely. Ügy ad össze, von ki, oszt és szoroz, hogy többje van, s mégis kevesebbje, érthetően fogalmazva, a létszám mennyiségi jellemzőire, s ne-m összetételének minőségére jut a fő figyelem. Holott nem ritka eset, amikor egy rátermett embert három gyenge sem pótol. Mégis, e háromért kapva kapnak, azt az egyet meg szemrebbenés nélkül útjára bocsátották. Amihez nemcsak a sűrűn kárhoztatott — ám túlzóan negatívra értékelt — átlagbér-gazdálkodásnak van köze, hiszen ott sem sokkal különb a helyzet, ahol a bértömeg adja a mozgási keretet. Nem különb, mert valahogy a félsz ködébe süllyed az átlagosnál jobb munka átlagosnál nagyobb megbecsülése. Előbbi eszmefuttatásunk konkrét igazolását könnyen meglelhetjük két, kiterjedt körű vizsgálatban, amelyet a Nehézipari, illetve • a Könnyűipari Minisztérium folytatott. A nehézipari tárca vállalatainál végrehajtott öszszehasonlító elemzés azt mutatta, kétszer, háromszor akkora létszámmal állítanak elő ugyanannyi terméket, mint a féjlett országok hasonló műszaki színvonalú üzemeiben! Ez a legutóbbi esztendőkben átadott termelőegységek többségénél is így van, de: nem a közvetlen termelők létsz.áma túlzott, hanem a kisegítő, kiszolgáló feladatokat ellátóké. A Könnyűipari Minisztérium tapasztalataiból ugyancsak ezzel megegyező következtetések vonhatók le, azzal a figyelemre méltó kiegészítéssel, hogy a gyors technikai változással nem tartott lépést a foglalkoztatottak kvalifikációjának — szakmai képzettségének, a több területen alkalmazható ismereteknek — a színvonala. Ez lényeges akadálya a korszerű termelői alapok hatékony kamatoztatásának, a technológiai fegyelem — s vele az előírt minőségű áru — megkövetelésének. A lavina alá állnak Ott, ahol puszta létszámadattá fokozzák le a dolgát tevő embert, ahol egy fő egyenlő egy fővel, ahol az a fontos, gép mellett álljon valaki, hiú reménnyé válik a hatékonyság emlegetése, a munka társadalmi termelékenységének növelése. Azért kerül elérhetetlen távolba ez a cél, mert a termelésben — s természetesen másutt sem — egy ember nem egyenlő egy emberrel, gépalkatrészként nem cserélgethetők. A legfőbb termelési tényező ugyanis maga az ember, meghatározó szerepe van abban, a rábízott eszközökkel és területen hogyan és milyen eredményt ér el. A lavina elé állnak azok az irányítók, akik csakis a létszámjelentések végösszegét tartják fontosnak, s idő kérdése csupán, mikor omlik nyakukba ez a lavina. A bérpolitika következetlenségei, az azonos munkáért mindenütt azonos bért fizetni elvének tétova, lassú alkalmazása, a szervezés gyatra színvonala, a műszaki fejlesztés vontatottsága, ellentmondásossága mind-mind közrejátszik abban, hogy a munkahelyek tekintélyes részén többre tartanak egy kitűnően képzett embernél három gyengét. S niert ez így van, a három gyengében, a sok ezerszer három gyengében föl sem merül, ügyesebbnek, képzettebbnek, igyekvőbbnek kellene lennie. L. G. (Következik: Konstruktőrök a műhelyben.) Mi lesz a sorsa a Lestár téri fodrászatnak? Interjú a kecskeméti fodrászipari szövetkezet elnökével. Azonos tartalmú levelek érkeztek szerkesztőségünkbe Kecskemétről. Feladóit, Faragó Mihályt, Végh Józsefet és másokat aggodalommal tölti el a szájról szájra terjedő hír, miszerint hamarosan megszüntetik a város egyik legrégibb fodrászatát, és a helyén fotólaboratóriumot nyitnak meg. „A szép számú törzsvendéggel együtt mi is nagyon elégedettek vagyunk a Lestár téri „figarók” munkájával, akiktől, no és a megszokott üzlettől nem szívesen válnánk meg. De más okból is sérelmesnek, érthetetlennek tartjuk a tervezett intézkedést, minthogy annak révén, csak még nehézkesebb lehet a kilencvenezer lakosú megyeszékhely fodrászszolgáltatása, melynek mostanság is gyakori jellemzője a zsúfoltság, a hosszú várakozási idő.” — írják egyebek között olvasóink. A vitathatatlanul közérdekű ügyben tájékoztatást kértünk a Kecskeméti Fodrász és Fényképész Ipari Szövetkezet elnökétől, Balázs Józseftől, aki ezeket mondotta: — Szó sincs arról, hogy a fodrászai üzlethálózatunk visszafejlesztésén fáradozunk. Ellenkezőleg, éppen arra törekszünk, hogy a kedves vendégeink igényeit minél színvonalasabban elégíthessük ki. Mindennek pedig döntő feltétele a szakember-ellátottság, az ideális technikai körülmény és a gazdaságosság. Nos, ami a munkaerőt, illeti, szerencsére szükség szerint áll rendelkezésünkre, ám az egyéb területeken komoly gondjaink vannak. A legsajnálatosabb, hogy a „hírős” városban működő tizenkét férfifodrászatunk zöme egy-két évtizeddel ezelőtt, vagy még korábban létesített épületben található. Ezek az üzletek roppant kis méretűek, s a szűkösségük óhatatlanul kellemetlenséget jelent dolgozóinknak, kiknek a munkahelyi szociális ellátásuk (tisztálkodás, öltözés) is sok kívánnivalót hagy maga után. A zsúfoltságot egyébként mind több vendég elégeli meg, s a nyíratkozás vagy borotválkozás végett a-, lakásától,,.jóval távolabbi olyan üzletünket keresi fel rendszeresen, ahol ülve, pihenve várakozhat, míg sorra kerül, ahol minden tekintetben kulturáltabb a szolgáltatás. Summa summárum: a koros fodrászatok forgalma, árbevétele fokozatosan csökken. Nem így a rezsiköltség (villanyszámla stb.), amely a hétköznaponként reggel 7-kor kezdődő és Csendháborító segédmotorosok Vitathatatlan, hogy nagyon kedvelt közlekedési eszközök a Riga, a Verhovina, a Babetta, a Jáwa, és a Komár típusú úgynevezett segédmotoros kerékpárok. Népszerűségük titka praktikusságuk: könnyű őket vezetni, rendben tartásuk sem bonyolult, a legkisebb tárolóhelyiségben elférnek, megaztán aránylag olcsóak, hiszen vadonatúj állapotban is megvásárolhatók néhány ezer forintért. Figyelemmel kísérve közútjaink forgalmát, megállapíthatjuk, hogy megyénkben már sokan rendelkeznek ilyen járművekkel, melyek munkába járásra és túrázásra egyaránt kiválóan alkalmasak. És sajnos arra is, hogy tovaűzzék a csendet, felborzolják a nyugalmat óhajtó emberek idegeit... Az utóbői időben többen panaszolták — röviddel ezelőtt a kecskeméti Hunyadivárosból kaptunk ilyen tartalmú levelet —. hogy a segédmotorosok szinte minden este, vasárnap pedig délelőtt és délután is bőgetik „járgányaikat” a lakóházak előtti járdákon, vagy a közvetlen térségben. Természetesen meg lehet érteni azokat, akik a javítás, a karbantartás végeztével kipróbálják a motort és karikáznak vele két-három kört. A biztonságos közlekedéshez szükséges is, hogy megfelelő műszaki állapotban legyen a jármű. Egyáltalán nem kívánatos viszont az olyan — sajnos korántsem ritkaságszámba menő — gyakorlat, mely-Díszelgő bajai kukák ... A Duna menti városunkban. Baján Is hagyományos már a köztisztaságot szolgáló társadalmi méretű mozgalom. S hogy mennyire eredményes, bizonyltja számos olyan utca, park és tér, ahol akarva sem lehetne találni szerteszét heverő papfrgalacslnt, cigarettacsikket, tökmaghéjat stb. Sajnos, csak a centrumban és környékén tapasztalható ilyesféle rend, tisztaság, a külső kerületek ugyanis — enyhén szólva — szemetesek. Néhol nem is akármilyen módon ... Szabó Margit értesített bennünket arról, hogy a Kodály Zoltán utcában és környékén szinte általános gyakorlat: a szeméttároló edények naphosszat díszelegnek a családi házak, Illetve az emeletes lakóépületek előtt. Nagyon csúnya látvány ez, főleg ha egyesek — nem Is kevesen — a kisgyermekükkel öntetik ki a háztartásuk hulladékát, melynek egy része- rendszerint a kukák mellé kerül. S bár azokat folyamatosan folyamatosan este 8 óráig tartó munka — ez két műszaknak felel meg — következtében bizony állandóan magas. — Az immár huszonöt esztendős Lestár téri fodrászatra is vonatkoznak az előzőekben közöltek? — Sajnos, Igen. S minthogy a szövetkezet pénzügyi helyzetét veszélyeztetik a gazdaságtalan üzleteink, ezért szüntelenül törjük a fejünket valamilyen közeli megoldáson. A legkézenfekvőbbnek látszik, hogy ahol lehet, centralizálnunk kell. Ennek során szándékunk van véglegesen bezárni a kisebb fodrászatokat, közöttük a Lestár térit is. Ilyen intézkedésre természetesen csak akkor kerülhet sor, ha már gondoskodtunk a környéken lakó férfiak e szolgáltatásunk iránt támasztott igényeinek a megfelelő kielégítéséről. — És hogyan teszik ezt? — Az ötéves terv háralevő időszakában néhány új, modern, tágas fodrászatot létesítünk — például a Széchenyivárosban és a Hunyadivárosban —, a mostani nagyobb üzleteinket pedig tovább bővítjük, korszerűsítjük. E fejlesztési programra összesen hétmillió forintot költünk. Terveink valóraváltásánál az a cél vezérel bennünket, hogy mindenütt kényelmet nyújthassunk a várakozó vendégeinknek és jó munkafeltételeket dolgozóinknak. Merjük remélni, így sehol sem lesz a jelenlegihez hasonló zsúfoltság, ami oly módon is megelőzhető, hogy nem egy kiválasztott fodrásznak, hanem az üzletnek lesznek törzsvendégei az odajárók. — És most még egyszer hadd térjek ki a panaszosok ügyére. Mint már említettem, a Lestár téri fodrászatunkat is megszüntetjük, de korántsem az új fotólaboratóriumunk ottani kialakítása miatt, hiszen annak csak a helyét kerestük a közelmúltban, s másutt meg is találtuk. Intézkedésünket a már közölt okok miatt a gazdaságtalanság indokolja. Az ezzel kapcsolatban érdekelt vendégeinket pedig az alig 100—150 méterre levő korszerű szolgáltatóházunkba invitáljuk, ahol a férfifodrászat úgynevezett kiszolgáló székeit a szükség szerint szaporítjuk majd. S ha egyszerre öt, hat, vagy még több fodrászunk is dolgozik ott, még a csúcsforgalomkor sem nagyon haladhatja meg a várakozási idő a negyedórát — mondotta végezetül Balázs József szövetkezeti elnök. nek során a segédmotorosok bravúroskodva robognak oda-vissza a lakások szomszédságában. Kecskeméti olvasónktól tudjuk, például a Tanácsköztársaság tér környékén lakók csaknem állandó go-kart programon érezhetik magukat a hétvégeken, amikor gyorsasági, illetve fékezési vetélkedőt tartanak az említett jármüvekkel, melyek nyergében zömmel tizenéves fiúk ülnek. ök talán már megszokták a gépeik által okozott fülsiketítő zajt, de az roppant zavarja a pihenni vágyó családokat, s főleg a piciny gyermekeiket. .„Nappal is majdnem elviselhetetlen az ablakok és ajtók résein át feltartózhatatlanul bezúduló hangorkán, de az éjszakai órákban csak nyugtató gyógyszerek fogyasztása mellett lehet ilyesmit kibírni. Emberséget, megértést kérünk ezektől a fiataloktól, s javasoljuk nekik, ha továbbra is az efféle igen balesetveszélyes produkciók művelésével töltik a szabad idejüket, terepként keressenek olyan helyet, mely távol van a lakóépületektől” — zárulnak a sorok. Nos, e felhívással messzemenően egyetértünk', s abban a reményben tesszük közzé, nem kell sokáig várni az eredményre! Megjegyezzük azonban, hogy a lakóközösség nyugalmát notóriusan zavaró segédmotorosok ellen kezdeményezhető szabálysértési eljárás is ... üríti a szemét elszállításával foglalkozó vállalat, nemegyszer megtörténik mostanság, hogy a melegben gyorsan bomló szerves hulladék már orrfacsaró bűzt áraszt, mikor a gyűjtőkocsiba kerül. Közegészségügyileg is tarthatatlan állapotról van tehát szó. Olvasónk bejelentésének Jogosságához, közérdekű voltához aligha férhet kétség. Meg ahhoz sem, hogy a kukák utcai, tehát szabad ég alatti tárolása összeegyeztethetetlen a köztisztasági előírásokkal. Bízunk abban, hogy e soraink nyomán az Illetékesek mielőbb megteszik a szükséges Intézkedést, melyről e hasábokon szeretnénk beszámolni! összeállította: Veiket Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon:* 12-516,
