Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-14 / 138. szám

1977. június 14. • PETŐFI NÉPE • 3 Kezdődik az idegenforgalmi főidény Június közepén megkezdődik az idegenforgalmi—üdülési fő­szezon. Jelenleg is már 10 ezernél több külföldi tölti napjait Budapesten, ahol nemcsak a szállodák több­sége foglalt, de a római parti és a hárshegyi kempingben is meg­jelentek az első táborozók. A szocialista országok turistáin kí­vül ezekben a napokban érkezik 200 olasz vendég az NSZK-ból 160 tagú csoport, s japán turis­ták is a magyar fővárosban „pi­henik ki” az európai körutazás fáradalmait. A Balaton mellett is élénkül a forgalom, az IBUSZ szervezésében például június 15-én érkezik az idei első külön­vonat az NDK-ból Siófokra, ahol kéthetenként váltják majd a ba­ráti országból érkező üdülőket. A tóparti vállalati, szakszerve­zeti üdülőkben máris teltház van. Az idén mintegy egymillióan ve­hetnek részt kedvezményes üdü­lésben az ország különböző pihe­nőhelyein, az iskolai vakáció be­ŰJ JOGSZABÁLYOK köszöntésével most érkezett az első turnus a lellei és a zamárdi családos szakszervezeti üdülőkbe és több gyermeküdülőbe. Július­tól bővül a SZOT üdülőhálózata, Bükfürdőn megnyitják a 300 ágyas új szakszervezeti szállót. A hazai lakosság igényeihez igazodva elsősorban az olcsó szál­láshelyek számát bővítették — összesen mintegy 3900-zal. Űj kempinget adtak át Makón, Agárdon, és Sopronban; Miskolc­tapolcán megépült az Éden-kem- ping, ahol 25 négyágyas faház fo­gadja a vendégeket, Egerben 90 személyes új motel kapcsolódott be az idegenforgalomba, s még e hónapban megnyílik Agárdon a C-kategóriás turistaszálló. Az ország határátkelőhelyein is felkészülten várják a vendégeket. Az ország dél-alföldi „kapuinál” a röszkei és a nagylaki közúti átkelőhelyeken az idegenforgal­mi szakemberek becslése szerint az idén előreláthatólag egymillió külföldi autós turista lép be. A A gáz- és vízfogyasztásról, valamint a kisajátításról A nehézipari miniszter 1/1977. számú rendelete a gázenergiáról szóló 1969. évi VII. törvény vég­rehajtásáról számos olyan ren­delkezést tartalmaz, mely a la­kosság széles körét érinti. A végrehajtási rendelet kimondja, hogy a községben, városban fo­gyasztóiként jelentkező lakosok jelentkezésükkel egyidejűleg kö­telezettséget vállalnak arra, hogy a megállapított hozzájáru­lást megfizetik. A hozzájárulás összegét, a be­fizetés módját és esedékességét — a részletfizetési feltételeket — az illetékes tanács vb szakigaz­gatási szerve állapítja meg. A hozzájárulás be nem fizetett, le­járt részleteit adók módjára kell behajtani. Gázüzemi létesítmények és be­rendezések és azok környezeté­nek kölcsönös védelmére alakí­tott biztonsági övezet által érin­tett ingatlan okra bányaszolgalmi jogott kell bejegyezni. A bizton­sági övezet létesítésével az in­gatlanban esetlegesen okozott károkért a kisajátítási kártalaní­tás szabályainak alkalmazásával pénzbeli kártalanítást kell fizetni. Az ilyen igényeket — a bánya- szolgalommal kapcsolatos kárta­lanítás szabályai szerint — ál­lamigazgatási úton kell érvénye­síteni. Ha a biztonsági övezet megállapítása az ingatlan vagy egy részének rendeltetésszerű használatát lehetetlenné teszi, az ingatlant vagy érintett részét ki kell sajátítani. Minden ingatlan tulajdonosa tűrni köteles, hogy gázüzemben fenyegető vagy bekövetkezett veszélyes helyzet elhárítása, il­letve megszüntetése érdekében az üzem megközelítése céljából in­gatlanát a veszély elhárítására hivatott szervek a szükséghez képest használják. Az okozott kárt a gázüzem megtéríteni kö­teles. A végrehajtási rendelet — amely 1977. július 1. napján lép hatályba — mellékletében köz­zétette a Gázenergia Közszol­gáltatási Szabályzatot. A sza­bályzat részletesen foglalkozik a gáz szolgáltatásával, a fogyasztói igények előzetes tájékozódásával, a fogyasztók bekapcsolásához szükséges vezeték létesítésével, az igénybejelentéssel, annak ki­elégítésével és megtagadásával. Az igény megtagadása esetén a fogyasztó 30 napon belül az il­letékes tanács vb szakigazgatási szervénél eljárást kezdeményez­het, a hozott határozat ellen pe­dig fellebbezhet. A szabályzat szerint a gáz- szolgáltató és a fogyasztó közötti szerződés létrejöttére a polgári jog szabályai az irányadók. A továbbiakban a szabályzat a be­kapcsolódás a szolgáltatás és an­nak elszámolása rendjét határoz­za meg. Kiemeli, hogy a fo­gyasztó a gáz árát általában azonnal köteles megfizetni. Ha fizetési kötelezettségének nem tesz eleget, s erre előzőleg írás­ban felszólították, a gázszolgál­tató a gáz szolgáltatását meg­szüntetheti. A felszólításnak 15 napon belüli fizetésre kell szól­ni. Az ismertetett miniszteri ren­delet a szabályzattal együtt a Magyar Közlöny 1977. évi 30. számában került közzétételre. Az Országos Vízügyi Hivatal elnöke 3/1977. szám alatt ren­delkezést hozott a lakossági víz- fogyasztás átalány-mennyiségei­nek megállapításáról és a vízdí­jak számlázásáról. A rendelkezés mellékleteiben (ezeket a Vízügyi Értesítő közli) kerül megállapításra a lakossági vízfogyasztás átalánymennyisége és alkalmazásának módja. Ha a lakossági fogyasztó a mellékletek alapján megállapí­tott átalánymennyiségeket a tényleges fogyasztását lényegesen meghaladó mértékűnek tartja, a szolgáltató vállalattól kérheti vízfogyasztásának megvizsgálását és az általa ténylegesen fogyasz­tott víz mennyiségének műszaki becsléssel történő megállapítását. Ha felszólalása alapos, a vízdí­jat az így megállapított tényle­ges fogyasztás alapul vételével kell számlázni. Amennyiben egyes lakossági vízfogyasztőknál az 1976. évi számlázás a mellékletek alapján megállapítható vízmennyiséghez képest túlfizetés eredményezett volna, a többletösszeget a fo­gyasztó javára el kell számolni és a túlszámlázás mértékéig a fogyasztó a vízdíjfizetés alól "mentesül. A kisajátításról szóló — 1977. január 1. napján hatályba lépett — lapunkban is ismertetett új jogszabályok előírásai újszerűén szabályozzák a kártalanítás megállapítását. A teleknek nem minősülő föld értékének mikénti megállapítását a jogszabályok előírják, azonban az előírások al­kalmazásával kapcsolatban prob­lémaként merül fel, hogy az ilyen földek nagyobb része for­galomképtelen, illetve forgalmi értéke nehezen állapítható meg. A jogszabályi; előírátsok egy­séges értelmezése és gyakorlati kialakítása érdekében a teleknek nem minősülő földért járó kár­talanítás tekintetében a MÉM Országos Földügyi és Térképé­szeti Hivatal álláspontját közle­ményben tette közzé. Eszerint a föld értéke általá­ban a kataszteri tiszta jövedelem (aranykorona) négyszeres szor­zatának megfelelő forintösszeg. Ez az összeg mint átlagérték az átlagos minőségű föld értékének felel meg. Ennek megfelelően az I—III. minőségi osztályok esetén a szorzószámot indokolt ötszázzal növelni (így pl. az I. minőségi osztály esetén a szorzószám 5500- as), az alacsonyabb minőségi osz­tályok (V—VIII.) esetén pedig minőségi osztályonként 300-zal csökkenteni. (Pl. a VIII. osztály esetén a 2800-as szorzó alkalma­zása az indokolt.) Külterületen a művelés alól kivett föld értékének megállapí­tásakor egységesen a kettő arany­korona tiszta jövedelem figye­lembevétele és a szomszédos föl­dek minőségi osztályának meg­felelő szorzó alkalmazása indo­kolt. Az ismertetett körülmények figyelembevételével megállapí­tott földérték a föld fekvése, megközelíthetősége, művelésre való alkalmassága, művelésének módja, mint tényezők figyelem- bevételével növelhető, illetve csökkenthető. Ezek az adottságok azonban a minőség alapján ki­számított értéknek összesen 50%- nál nagyabb mértékű módosítá­sát csak 'kivételes esetben tehe­tik indokolttá. Telepnek nem minősülő belte­rületi föld kisajátítása során a hosszabb idő alatt, szélesebb kör­ben kialakult forgalmi értéket is figyelembe 'kell venni. Hasonló­képpen lehet eljárni egyes zárt­kerti földek kisajátítása esetén is. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes vendégek egy része néhány éjsza­kát Szegeden tölt, ezért a nyár­ra a város egyetemeit, kollégiu­mait is szállodaként üzemeltetik. Győr-Sopron megyében négy ha­tárállomás fogadja a külföldie­ket, legforgalmasabb a rajkai és a hegyeshalmi, ahol ötmillió utast várnak ez évben. A határállomá­sokat a főszezonra korszerűsítet­ték, a sopronit bővítették. Lete- nyén június elejétől működik a ZALATOUR információs szolgá­lata, az IBUSZ éjjel-nappal vi­zűm- és pénzbeváltó szolgálatot tart, 29 féle valutát váltanak át forintra. Letenyén, Barcson, Gyé­kényesen és más határátkelőhe­lyeken tíznyelvű különféle nyom­tatott prospektust adnak a kül­földieknek. A hazánkba látogató külföldiek és a hazai üdülők számára színes programokat, változatos kulturá­lis és sportrendezvényeket állí­tottak össze a rendező szervek. Az idei főszezoni rendezvények száma meghaladja a 400-at. (MTI) Űj statisztikai rendszer a közművelődésben Üjabb lépés az ügyvitel egy­szerűsítése felé: a Miniszterta­nács határozatának megfelelően a tárcák, így a Kulturális Mi­nisztérium is felülvizsgálja és megújítja a statisztikai rend­szert, az informálás folyamatát. Amint a minisztériumban el­mondták: a kulturális statisztika viszonylag újkeletű, az utóbbi 25 évben alakult ki, mégis több. vo­natkozásban túlhaladott. Időköz­ben ugyanis sokrétűbb, gazda­gabb lett a kulturális tevékeny­ség, lendületesen fejlődik a köz- művelődés, különösen az erre vonatkozó párthatározat és tör­vény megjelenése óta. így, a sta­tisztikai kategóriák, fogalmak, bár többször módosultak, nem tükrözik az új gyakorlatot. A minisztériumok javaslatai alapján tárcaközi koordinációs bizottság dolgozza ki az intézke­dési tervet, amelyet 1978. január 1-től alkalmaznak. Bolyongok a város közepén Egyik ismerősöm — nem Kecs­kemét szülöttje, sőt évenként egyszer vagy kétszer vetődik er­re — költötte át az egykor nép­szerű sláger szövegét. Az történt vele, hogy Budapestről jövet be­lekeveredett a Kiskörút forgal­mába, s miután háromszor jár­ta körbe — nem tudva, hogy Szeged felé melyik úton kell el­kanyarodnia — személygépko­csijával az alig háromnegyedéves új létesítményt, kénytelen volt meglátogatni. Miután elmagya­ráztam a továbbhaladás lehető­ségeit, sőt az utcát is megnevez­tem, ahol jobbra kell kanyarod-, nia, ártatlanul csodálkozó arccal megkérdezte: — Kecskeméten nem ismerik az útirányjelző tábla fogalmát? Ha azokat elhelyezik, még az is kikeveredik a városközpontból, akinek történetesen nincs isme­rőse, s nem ért a közlekedéshez. Motyogtam valamit a nehéz­ségekről, a gondokról, a sok munkáról, s hogy újabb kérdést ne tegyen fel — mentve a város becsületét — inkább magam is • A Csongrádi utca kanyarulatában nagyon hiányzik egy útirány- jelző tábla, amely kivezetné a járművezetőket az E—5-ösre. 9 A Békéscsaba felé vezető út útirányjelző táblája nem túlságosan hívja fel magára a figyelmet, belevész a zöld lombozat árnyékába. (Tóth Sándor felvételei.) KÉPERNYŐ A riporter is változik kocsiba ültem, s vállalkoztam arra, hogy kivezetem. Köszönte a szívességet, de úgy látszott, is­merősömet nem hatotta meg kedvességem, önzetlen felajánl­kozásom, mert egyre csak a táblák kihelyezéséről, s arról magyarázott, hogy én sem lehe­tek mindig a városban, nem áll­hatok minden bolyongónak a rendelkezésére. Egyszóval, nem sikerült meggyőznöm, a bizo­nyítványt megmagyaráznom. Magamban igazat adtam neki, hiszen nem ő az első, s nem is az utolsó, aki Kecskemét bel­városában — akárcsak Diogenész az igazságot — keresi a kiutat. Én talán már megszoktam, s ezért nem is zsörtölődtem, de azért mégis neki van igaza, egy­szerűbb lenne elhelyezni az út­irányt jelző táblákat, mint ide­genvezetésre vállalkozni. Arról nem is beszélve, hogy ezek a nem jókedvükben bolyongók oly­kor nem a legillendőbb hangon emlegetik azokat, akik minden­re hivatkoznak, csak éppen a táblákat nem teszik ki. G. G. Szerencsére. Töbnnyire elő­nyére! Kit az önbecs, kit a hal­mozódó tapasztalat, kit a folya­matos tanulás visz előre a pá­lyán. Talán a növekvő igény, a szigorúbb követelmények is. Sohasem kérdeztem, hogyan, milyen rendszerben egészítik ki, helyesbítik ismereteiket, tanulják az új módszereket, fogásokat a tévé-riporterek. Elemzik-e kö­zösen az elhangzott, bemutatott műsorokat, figyelmezteti-e őket valaki az esetleg fölvett modo­rosságokra, beszédhibákra? (Alig­ha, erre gondolhatunk az újra és újra fölbukkanó nyelvi dudvák- ról, ragályként terjedő fertőzé­sekről.) Bárhogyan is légyen, jó néhány ugrásszerűen javuló teljesít­ményt figyeltem meg az elmúlt hónapokban. A teljesség igénye nélkül említek néhány nevet. Be­vallom, hosszú ideig bosszan­kodtam, amikor m rokonszenves Gyulai István megszólalt a kép­ernyőn. Kapkodott, félbehagyott megkezdett mondatokat, noha kedves, közvetlen egyéniségnek látszott, nem volt hangulata, stílusa közvetítéseinek. Lassan felnő legjobb riporte­reink közé. Érti az általa bemu­tatott sportágakat, ért a tévé sa­játos követelményeihez. Érdekes, illeszkedő információkkal, érzel­mi motívumokkal gazdagítja a látványt, mélyíti el az élményt. Jobban látjuk, hogy mi történik tulajdonképpen, a sportban ke­vésbé járatos is tájékozódik, fi­gyel, kötődik. Mind jobban érvényesül Wie- singer István alapossága. Knézy Jenő mindig pontos, megbízható riporter volt, de va? lahogy szürkének, szenvtelennek, jellegtelennek éreztük. Ma már nemcsak a hangszínről ismerhe­tő fel riportja: stílusa, ritmusa, van. Ha kell, tud hallgatni, ta­láló szavakkal magyaráz, tár fel összefüggéseket. Évek óta azonos színvonalon (színvonal ?) vegetáló riporterek­kel összehasonlítva örvendetes, különösen szakmai előrehaladá­suk. Nem lehet ugyanis ennél az intézménynél elég magasan a mérce. Naponta több száz új előfizetővel gyarapodik a kép­ernyő előtt ülők tábora, egyetlen hiba milliókat, százezreket té­veszthet meg. (Annyian néznek ma Bács-Kiskunban tévét, mint negyedszázada Európában.) Miként lehetne a riporter-to­vábbképzés még hatékonyabb? Mintha több függne az egyéni szándéknál, ambíciónál a kívá­natosnál. Bács-Kiskun a Hét-ben Nyilván nem a véletlen hozta össze Szabolcsot Bács-Kiskunnal a tévé hetilapjának legutóbbi számában! Köszönet a figyele­mért, az elismerésért. Dr. Gajdó- csi István megyei tanácselnök és Kerényi József Ybl-díjas építész szavait szép felvételek hitelesí­tették. Ismét kiderült, hogy Sza­bolcsban is, nálunk is a törté­nelmi elmaradottság részben oka, részben következménye a tudás, a műveltség alacsony szintjének. A megszólal tátották — itt is, ott is — hangsúlyozták a szellemi kapacitás meghatáro­zó szerepét. SZEPTEMBERTŐL A GIMNÁZIUMOKBAN: ,.Nevelési alapismeretek” Megjelent az oktatási miniszter utasítása: szeptembertől új fa­kultatív tantárgyat lehet beve­zetni a gimnáziumokban „Neve­lési alapismeretek” címmel. En­gedélyezését a középiskolák igaz­gatói abban az esetben kérhetik a megyei művelődésügyi osztá­lyoktól, ha a tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. A neve­lési alapismeretek tanítására a pedagógia és a pszichológia sza­kos tanárok jogosultak. Az új tantárgy bevezetésének célja, hogy korszerű pedagógiai, pszichológiai alapműveltséget nyújtson a nevelés iránt érdeklő­dő fiataloknak, felkészítse őket a pedagóguspálya tudatos válla­lására, fejlessze a pedagógiai ké­pességeket. Lehetőséget ad tehát arra, hogy az alapismeretek nyo­mán meggyőződjenek saját ma­guk pedagógusi elhivatottságá­ról. Az új tantárgy bevezetésénél az oktatásügy vezetői természe­tesen figyelembe vették azt is, hogy az iskolák ma még több ezer képesítés nélkülit kénytele­nek alkalmazni. A nevelési alap­ismeretek birtokában viszont a fiatalok bizonyos alapokkal, is­meretekkel léphetnek a kisdiákok elé. Ezen túlmenően az alkalma­zásuk időpontjától számított egy tanéven belül — megfelelő isko­lai minősítés és alkalmasság ese­tén — a tanítóképző esti vagy levelező tagozatán felvételi vizs­ga nélkül továbbtanulhatnak. Fontos feltétel azonban, hogy a gyakorlati tevékenységükkel megegyező tagozatra jelentkez­zenek. (MTI) Növényvédelem parazitákkal Szófia környékén a kosztinbro- di Növényvédő Intézet kutatói igen jó eredményeket értek el a különféle baktériumpreparátu­mok alkalmazásával. A növényi kártevők ellen újabban mind többször alkalmazzák a tricho- gramma parazitát. A növényhá­zakban pedig igen eredményesen vezették be a kártevők ellen az Akarnak nevezett élősködőt. A tisztán biológiai módszerek mellett egyre nagyobb területen használják az úgynevezett integ­rált — sok módszer egyesítésé­ből álló — eljárásokat. Ilyen mó­don védekeznek az almáskertek­ben, a dohányültetvények felén, a paprikaföldeken, a szőlők, ba­rackosok és szilváskertek egy ré­szében. A szemcsés rovarölő po­rok pungáló — injekciózásra em­lékeztető — technológiájának be­vezetésével sok vegyi anyagot ta­karíthatnak meg. Ezzel a mód­szerrel minimálisra csökkenthe­tő a védekezés költsége a kuko­rica- és napraforgóvetésekben is. Izomenergiától az atomerőműig A budavári palota A épületé­nek termeiben kapott otthont a Műszaki Múzeum látványos, ér­dekes kiállítása az energia elő­állítás és felhasználás fejlődésé­ről, az energiának az emberi tár­sadalomra gyakorolt alakító hatásáról. Elmaradt, vagy elfe­lejtett fizika óra helyett is ta­nulságos, de szakemberek számá­ra is sokat nyújtó fejlődéstörté­neti bemutató ez, az ősember el­ső szerszámaitól a hidrogén bé­kés célú felhasználásáig rend­szerbe szedett, tablókkal, magya­rázó szövegekkel, makettekkel és eredeti működőképes berendezé­sekkel gazdagított kiállítás. A Műszaki Múzeum 1954-ben alakult. 1972 óta országos hatás­körű intézmény, mégis mostoha- gyermek. Hiszen állandó épülete ma sincsen. Kiállításaival min­dig más múzeumok termeibe ké- redzkedik. Huszonötezer kötetes könyvtára, a finommechanika, optika, villamosság és elektroni­ka emlékei raktáraiban gyűlnek, s csak időnként kerülnek bemu­tatásra. Mindig nagy öröm te­hát, ha egy-egy tematikus ki­állítása valahol megtekinthető. Ez a mostani különösen aktuá­lis, ma, amikor az energiaválság­ról nap mint nap szó esik, ami­kor a népgazdaságnak, de hét­köznapjainknak sincs olyan te­rülete, mely energia alkalmazá­sa, felhasználása nélkül létezhet­ne. Illik tehát tudnunk, hogy az emberiség milyen gigászi küzdelem árán jutott el az em­beri izomenergiától a természeti erők: a szél, a víz szolgálatba állításán át az első atomreakto­rok megalkotásáig. Fontos tud­nunk, hogy micsoda hatalmat, s milyen felelősséget jelent az energia előállításának és felhasz­nálásának jelenlegi foka napja­inkban, harminckét évvel az el­ső atombomba felrobbantása után. Kell és érdemes tehát megnéz­ni ezt a kiállítást, melynek tár­lóiban nyomon követhetjük az első szerszámok megjelenését, a tűzgerjesztés eszközeinek fejlődé­sét. Az ősközösségi társadalmat felváltó rabszolgatartó államok­ban, a legjelentősebb energia az emberi erő volt. A hatalmas, ga­bonaőrlésre használt taposó ke­rekeket ebben az időben még emberek hajtották. A feudális tár­sadalmakban azonban a földterü­letek megnövekedése következté­ben már nem állt rendelkezésre korlátlanul a munkaerő, ezért egy­re inkább alkalmazni kezdték az állati erőt, s a szél, a víz, vagyis a természet erőit is. A kor emlékei sorakoznak az első tárlókban, mutatva az utat, mely az első igazán nagy telje­sítményű, de már gőzzel hajtott gép megalkotásáig vezetett. Ez­után következik a nagy magyar siker, Bánki Donát gőzturbiná­ja. Bánki eredeti kísérleti tur­binakerekének felhasználásával a Ganz Vagon- és Gépgyár ké­szítette el a kiállításra a műkö­dés közben is tanulmányozható berendezést. Mellette láthatjuk az első bánya gőzgép makettjét, melyet 1712-ben tökéletesítettek, s melyet 1720-ban már Magyar- országon is használtak. Az első elemek, akkumuláto­rok, villanymozdonyok, transz­formátorok, s a villamos energia átalakíthatóságát bemutató tár­lók már napjainkba vezetnek. A kiállítás záró része pedig a jövőbe mutat. Az atomenergia felhasználásának szomorú állo­mása, Hirosima és Nagaszaki ké­pei után a békés célú felhaszná­lás távlatait ábrázolják érdekes­séggel a rendezők. Tanulságos és rendkívül ak­tuális ez a kiállítás, mely a Bu­dai Várban méltó helyet kapott. D. K.-I )

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents