Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

4 • PETŐFI NÉPE « 1977. június 12. ÖT HÓNAP MÉRLEGE A zöldség és gyümölcsforgalom alakulása Számos intézkedés született az elmúlt esztendő végén a zöldség- és gyümölcstermesztés fejlesztésére. Ez év márciu­sában a kereskedelem átszervezésére is sor került. Megala­kult a Zöldség- és Gyümölcskereskedelmi Központ Budapes­ten. A MEZŐTERMÉK helyett létrejött a megyei zöldség- és gyümölcskereskedelmi szövetkezeti vállalat. Az intézke­dések hatására elsősorban a zöldségtermesztés lendült fel, hiszen a gyümölcstermesztés fejlesztéséhez hosszabb előké­születre van szükség. Az ezzel kapcsolatos intézkedések csak évek múlva éreztetik hatásukat. Kincskeresők a halasi határban A föld hallgat mélyének titkairól Ám szóra lehet bírni. A kincskeresők értik a módját. Folyékony fekete arany és lánggal égő légnemű kincs után kutatnak, melyeket fölma- gasztalás nélkül kőolajnak, illetve földgáznak nevezünk. A kincskeresők az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt Geo­fizikai Kutatási Üzemének dolgozói. Az anyagi ösztönzések ered­ményeképpen a szerződésköté­sek mennyisége zöldségből és gyümölcsből egyaránt emelkedett az elmúlt évhez viszonyítva. A megyei ZÖLDÉRT 15 ezer va­gon árura kötött megállapodást. Tavaly csak 11 ezer vagon volt a felvásárlás. A tavaszi fagyok némi kárt okoztak, főként a gyü­mölcsösökben, emiatt az üzemek részéről máris futottak be jelzé­sek, hogy kevesebb a termés, így a szerződésben jelzett meny- nyiséget nem tudják szállítani. Mintegy ezer vagon kiesésre szá­mítanak a megyei ZÖLDÉRT nél. A termesztési kedv fellendü­lése növelte a kínálatot. Az árak a legtöbb cikknél alacsonyabbak a tavalyinál. Dr. Laczkó Tibor­ral, a megyei vállalat igazgató­jával az árak alakulását tanul­mányozva, kiragadtunk egy na­pot, június 1-ét. Az újburgonya, a paradicsom, a zöldpaprika, a káposztafélék, a Bbrsó;' a föidi- epeis ..ára „ alacsonyabb, ^mint. , a elmúlt év ugyanezen a napján. Több cikk ára azonos. Drágább a saláta, a zöldhagyma, a cse­resznye, meggy. — Az év első öt hónapjában 1825 vagon árut értékesítettünk, ebből 560 vagon a, korai. Tavaly 1500 vagon volt az eladott mennyiség, ebből 300' vagon volt a primőr. A többlet á nagyobb mennyiségű téli készletből is származik. Tudniillik ourgonyá- ból, hagymából többet tartalé­koltunk, mint az előző évben. A nagyobb forgalom nem a me­gyében jelentkezett, mert nálunk általában megfelelő árukínálat volt. Az ország ellátatlan terüle­teire szálítottonk. A központi rendelkezések sze­rint a tavalyi forgalomhoz ké­pest mintegy 5 százalékkal kell növelnünk az értékesített áru­.mennyiséget a lakosság jobb el­látása érdekében. Továbbra is érvényben van, hogy mindent megtermelt és eladásra felkínált, hasznosítható áru — ideértve a háztáji, illetve a kisegítő gazda­ságok cikkeit .is —. átvételét meg kell oldani. Az idei eszten­dőre 17 termékre védő-, illetve 26-ra központi garantált árat hirdettünk meg. Az elő- és utó­szezonban, valamint a piaci helyzettől függően, a garantált áraknál magasabb összeget is fi­zethetünk egyes árukért. Az át­vétel folyamatos, szombaton is vásárolnak fel telepeink. Vasár­nap pedig a hétfői szállításra készítjük elő az árut — tájékoz­tat a vállalat igazgatója. A megye legnagyobb átvevő­helye Kecskeméten van, az it­teni kirendeltség az összes fel­vásárlás egyötödét bonyolítja le. Péter Pál, a kirendeltség ve­zetője, elmondja, hogy Kecske­mét és környékének ellátásán kívül sokfelé szállítanak zöld­ség- . ég. gyümölcsfélét. Többék között az ő feladatuk a tőserdei üzletek áruval való feltöltése. — Korai zöldségfélékből nem önellátó a. megye — tájékoztat Péter Pál —, kénytelenek va­gyunk minden esztendőben más­honnan gondoskodni áruról. Pa­radicsomot, salátát, zöldpaprikát a szegvári Puskin Termelőszö­vetkezettől kapunk gondos cso­magolásban, kiváló minőségben. Jelenleg is szállítanak. Romániá­ból és Bulgáriából az idén is érkezett paradicsom. Ezzel nö­veltük a kínálatot. Azzal, hogy nagyobb mennyiségű primőrt tudtunk a piacra hozni, szabá­lyoztuk az árakat is. Évről évre visszatérő gond, hogy a megyében csak Tiszakécs- ke körzetében alakult ki jelen­tősebb primőrtermesztés, illetve Kiskunfélegyházáról és környé­• Olasz szakemberek is segítenek a válogató gépsor összeállításá­ban. Képünkön: Balzani Gian­franco és Salati Luigi, valamint Csányi Imre, a ZÖLDÉRT sze­relője, munka közben. (Tóth Sándor felvételei.) kéről jelentkeznek nagy mennyi­ségű korai retekkel. Az üzletek ellátása folyamatos. A zöldség és gyümölcs érzékeny, gyorsan romló áru. Naponta többször is szállítanak, az eladó­helyek igényei szerint. Sajnos, általában kicsi a raktártér a boltokban, emiatt nagyobb kész­letezésre nincs lehetőség. Eseten­ként még többszöri szállítás ese­tén is kevés az áru. így van ez például a kecskeméti szalagházi üzletben is. Hét végén sorban állnak a vevők. Még egy üzlet­re Volna szükség, vagy esetleg egy pavilon építésére. Ez utób­bira a ZÖLDÉRT Vállalat haj­landó lenne, de még nem tudtak megegyezni a városi tanáccsal. Az igények egyre inkább meg­követelik az úgynevezett kony­hakész áruk forgalomba hozata­lát. Tavaly például már 150 ezer félkilogrammos; csomagban szál­lítottak az üzletekbe úgynevezett koptatott” újburgonyát. A há­ziasszonyok örülnek az ilyen kezdeményezéseknek. Hasonló­képpen a vendéglátóegységek, az üzemi konyhák is, a 20 kilo­grammos csomagolás^ tisztított burgonyának. Műanyagtálcaba es' fóliába csomagolt zöldségfélét, paradicsomot, paprikát és gyü­mölcsöt is forgalomba hoznak az idén is, éppen úgy, mint az el­múlt években. A kirendeltségen mintegy két­százötvenen foglalkoznak zöld­ség- és gyümölcsforgalmazással. Az átvétel gépesítésének csak az elején tart a vállalat. Megköny- nyíti a dolgozók munkáját, hogy a meglevő mellett egy újabb, nyugati gyártmányú FMC válo­gatógépsort helyeznek üzembe, amely a barackszezonban nagy segítséget ad majd. Nemcsak Kecskeméten, hanem Jánoshal­mán is felszereltek egy ugyan­ilyen berendezést. Nyújtott mű­szakban naponta 8—10 vagon áru válogatására képes. K S. Tenyérnyi erdei tisztáson áll meg velünk a terepjáró autó, valahol a halasi határban. Nyelv- haraptató dűlőútakon, aztán meg az akácos-fenyves alföldi erdő úttalan útján előre nyomulva jutottunk idáig, ahol a geofizikai kutatási üzem tizennyolc cso­portja közül az egyik kutatást végez. Kremniczky Vilmos, a csoport vezetője térképet terít ki a gép­kocsi motorházára. — Kutatásainknál a Föld Fi­zikájával, a Föld és a kérge ki­alakulásának, szerkezetének, va­lamint a bolygónkkal kapcsolatos fizikai jelenségeknek a . vizsgála­tával foglalkozó tudomány, a geofizika eredményeit hasznosít­juk — vezeti be az izgalmas munkáról rögtönzött „kiselő­adását” Kremniczky Vilmos. — Olajcsapdákat, vagyis olyan szer­kezeti formákat keresünk a föld mélyében, amelyekből a' földgáz, vagy az olaj nem tud tovább szivárogni, és így ott felhalmo­zódik. Szeizmikus módszerrel ku­tatunk. Robbantassál kisebb „földrengéseket” idézünk elő, és a rengéshullámok terjedéséből következtetünk a kőzetrétegek helyzetére, a szerkezeti jellem­zőkre. Előttünk már itt jártak az üzem egyik gravitációs csoport­jának a tagjai, akik műszerrel mutatják- ki a föld belsejében fellépő sűrűségváitozásokat. Ezen a térképen támpontokat nyújta­nak nekünk a szeizmikus kuta­táshoz. Jelenleg itt ennek a ce­ruzával berajzolt vonalnak a hosszúságában dolgozunk, amely a valóságban ezernégyszáznegy­ven méter — mutat a térképre a csoportvezető. — A föld szerke­zetének e vonal menti függőleges metszetéről nyerünk képet a rob­bantásos módszerrel. □ □ □ A terepen keressük a vonalat, melyet a kutató csoport geodétái jelöltek ki. Fúrókocsi nyomán haladunk. Rábukkanunk a vonal egyik pontján» lyukat fúr a rob­bantáshoz. — Hatvan méterenként rob­bantunk, végig a kutatási vona­lon — tájékoztat Kremniczky Vilmos. — A túrátok optimális mélységének meghatározásához először próbarobbantást végzünk. Errefelé, Halas környékén általá­ban tizenöt-húsz méter mélyre kell lefúrni, hat-tíz kilogramm paxittal való robbantáshoz. így megfelelő erősségű visszajelzése­ket kapunk a föld mélyen fekvő rétegeiről. A fúróberendezés cirkuláló víz­zel mosatja ki a lyukat, körülbe­lül negyedóra alatt. Amikor el­készül, továbbmegy a következő kijelölt pontra. Helyére Nagy Gyula, Lázár Károly és Ri- movszki András, a robbantó bri­gád tagjai érkeznek. Fóliába cso­magolva hozzák a sárga robba­nóanyagot. Hosszú cső végére erősítik, úgy bocsátják le a víz­zel telt fúratba. Rimovszki András lövőmester parancsra vár. A parancs rádión érkezik az észlelő kocsiból, amely távolabb tartózkodik a kutatási vonaltól. Félrehúzódunk a „betöl­tött” lyuktól, amennyire a biz­tonsági rendszabályok előírják. Elhallgatunk. A teherkocsi felé fülelünk, ahol Rimovszki András készenlétben áll a lőgépnél. Ka­tonás hanglejtéssel mond vala­mit a rádióba. És nyomban ez­után „köhint” egy mélyet a föld, s mintha futni készülne a lá­bunk alól a talaj. A lyukból ma­gasra lövell ki az iszapos víz, a nyári forróságban tikkadó fák vállaira. □ □ □ Indulnánk, hogy megnézzük, milyen műszerekkel rögzítik a föld belsejétől visszaverődő ren­géshullámokat, de a terepjáró megmakacsolja magát. Prüszköl, kapar, mint egy megátalkodott vasparipa. Csak hátrafelé akar menni, hátramenetben ragadt a sebességváltója. Míg javítják, a hatvanhárom tagú országjáró közösség élet- és munkakörülményeiről beszélge­tünk. Vámos Árpád diszpécser és Csente István vállalati pártveze­tőségi tag, „fregoli” — így neve­zik itt a minden munkához értő váltó embert — elmondja, hogy benn, Kiskunhalason laknak al­bérletekben, vállalati hozzájáru­lással. A gépeket csak a hét vé­gén viszik be a városba, de az emberek nem maradnak kinn a terepen éjszakára. Reggelit és ebédet „tarisznyából” esznek. A főtt étel kiszállítását nem lehet megszervezni, mert a csoport gyorsan változtatja a helyét. Va­csorára eszik meg az ebédre va­lót, az Alföld étteremben. A hét­végeken hazautaznak mindany- nyian, az ország különböző ré­szeibe. □ □ □ A műszerkocsi egy szőlőtábla közepén áll. Dobos Sándor kezeli a berendezést és adja a robban­tási parancsokat. — A kutatási vonal mentén kábelből és geofonokból, ezekből a kis készülékekből építettük ki az ide vezető észlelő rendszert — mutatja Kremniczky Vilmos. — A mélybeli kőzetréteg által visz- szavert rezgésenergiát a talajon ötméterenként elhelyezett geofo­nok érzékelik és továbbítják a vezetéken, ide az észlelő kocsiba. Ezt a műszer papírszalagra rög­zíti. A hatvan méteres szakaszon elhelyezett huszonnégy geofon huszonnégyféle rezgésvonalat produkál. Ezek egymáshoz való viszonyából következtetni lehet, hogy az adott helyen emelkedik, vagy lejt-e a mélyben levő kő­zetréteg, az alaphegység, amely • A frissen fúrt lyukba lebocsát- ják a robbanóanyagot. A képen balról a negyedik Kremniczky Vilmos csoportvezető. (Kispéter Imre felvétele.) a földtörténet régmúltjában a fel­színen volt. Mi itt csupán előkészítjük az anyagunkat számítógépes feldol­gozáshoz, a többi munkát már a trösztnél végzik el. Ott jelölik ki a mélyfúrások helyét a fúró vál­lalatok számára. A szeizmikus módszerrel meglehetősen ponto­san rátalálunk azokra a helyek­re, ahol olajcsabda lehet. Így a költséges mélyfúrások általában eredménnyel járnak, itt Kiskun­halas környékén is. □ □ □ Az energia a gazdaság kenye­re, mondják a közgazdászok. Egy­re drágább kenyere, innen az olaj fekete arany elnevezése. Amíg a terepjáró hol a kátyúk­ban lelassulva, hol nekilendülve kifelé igyekszik velünk az or­szágúira, arra gondolok, amiért a geofizikai kutatási üzem dol­gozói Halas körzetében serény­kednek. (Az V. ötéves tervtör­vény előírja, hogy 1980-ban már mintegy tízmilliárd köbméter földgáz felhasználását kell lehe­tővé tenni, amiből hatmilliárdot hazai termeléssel kell előterem­tenünk. A kőolajtermelést is leg­alább évi kétmillió tonnára kell emelni, hogy minél kevesebbet kelljen importálni. A tervcélok elérésében egyre nagyobb szere­pet játszik a kiskunsági homok alatt rejtőző olaj és gáz kiter­melése. □ □ □ Nemrégiben levél érkezett a szerkesztőségbe. Feladója idősb Papp András kunszentmiklósi lakos. Népgazdasági érdekből ra­gadott .-tollat — amint írja ugyanis a pincéjében feltört ta­lajvízben olajat vél felfedezni. Elmondja azt is, hogy más öt ta­nya kútjában szintén találtak olajat arrafelé. Sürgeti, hogy az illetékesek az ország érdekében tegyék meg a szükséges lépése­ket mielőbb. Lehet, hogy a kincskeresők el­jutnak majd Kunszentmiklós környékére is? Egyelőre — a Szánk környéki korábbi sikeres keresés folytatásaképp — Kis­kunhalas határában kutatnak, szép eredménnyel. A geofizikai csoport 1976 februárja óta szá­mos olajcsabda felfedezéséhez já­rult hozzá. Kremniczky Vilmosék úgy tudják, hogy még vagy két . évig a kiskun földön maradnak. Jó szerencsét nekik a kincskere­séshez! A. Tóth Sándor (53.) Erika belemosolygott a szí­nész kék szemébe. A mandulavá­gású szeméért imádják a nők... És nem hazudik ez a Teleki: ahányszor szembekerültek egy­mással, mindig éreznie kellett, hogy valóban érdekli ezt , az agyonkényeztetett férfit, aki az újságok szerint naponta több mint száz levélre válaszol. — Miért hiányoztam, mondja el, ha nem fárasztom vele. Érezte, hogy koktélruhája kivá­gásában a hátáról a dereka haj­latáig csúszik a színész tenyere, ott megáll a finom kéz, s a hosz- szú ujjak hegye megtapad a ge­rince völgyében. * — Esti Hírlap! A féllábú újságárus unottan támaszkodott a mankóján, s lus­tán nyújtotta maga elé a mara­dék két-három újságot. — Vegyél tőle, hazamenne már — nézett fel Bélára Maszat. — Van apród? Adhatok? Béla odalépett az újságoshoz. Odaadott egy forintot. Ha min­dent így tudna előre, mint most azt, hogy nem kap vissza a fo­rintosból. — Mit ír? — nézett bele az új­ságba a lány, és hozzáigazította a lépését az övéhez. — Saigonban az amerikaiak gázt vetettek be a partizánok el­len. Blaiberg, akinek új szívet operáltak a mellkasába, végig­nézte egy rögbicsapat edzését. Itt van Eúsebio a kislányával... Maszat ránevetett a fényképre. — Vigasztalódik a pöttömmel. A Manchester United meccsen nem sokra ment a Benfiea az an­golokkal. Eusebio se volt sehol. Irtó aranyos kis kölyök. — Minden kisgyerek aranyos. Összehajtotta és farzsebébe dugta az újságot. Megállt az ut­casarkon. Ha itt felmennek a lépcsőn, onnan fentről, a temp­lomkert alacsony falától éppen az Olympia-szálló kertjére lehet lelátni... — Hová viszel te engem? — Maszat lábujjhegyre emelkedett, és rugózott kettőt-hármat. — Csavarogni akartál. — De már Budán vagyunk, másfél órája gyalogolunk, mintha díjaznának érte minket. — Mindjárt pihenhetsz. Ott fent a falon. — Ha felvonulsz addig. Add ide a kezed, aztán húzzál. Béla kézenfogta a lányt. Szé- gyellhetné magát: mint egy be- csavarodot kamaszgyerek, akar- va-akaratlanul úgy irányította a sétájukat, hogy ide keveredjenek az Olympia fölé. Mi értelme en­nek a hülyeségnek? Hergeli ma­gát, keresi a nyugtalanságot, hogy megint nyelje a tehetetlensé­gét.. . — Mi az odalent, az a hepaj? — Maszat áthajolt a templomkert falán, és lenézett a szálloda kert­jére, ahol a sokszínű lampionok szinte a zene ütemére imbolyog- tak a levegő mozgásától. — Oda­nézz, táncolnak, még mindenki állati elegáns. Fehér zakós, színes zakós fér­fiak, a nők, mind mélyen kivágott ruhában, messze vannak, csak^ a figurákat látni, az arcokat nem. Valahol közöttük van Erika is a férjével, és igazán pezsgőt isz­nak, idáig is felhallatszott egy pukkanás. Simon őrnagy tavaly szilveszterkor maga bontotta egy­más után a pezsgősüvegeket az alakulatnál, akkor is így puk­kantak a palackok. Melyik lehet Erika a sok színes ruha közül? Ha volna egy katonai távcsöve, azzal talán felismerhető közeibe hozhatná az arcokat is. — Meg se kínálsz hellyel? — állt megint lábujjhegyre Maszat, hogy rugózzon a lábával. Odaterítette az alacsony fal te­tejére az újságot. — Tessék. Maszat libbent egyet, már ott ült a falon, keresztbe vetette a lábát, és cipője hegyével a nagy szögletes kőre mutatott maga előtt. — Ülj le a lábamhoz, megen­gedem, hogy hódolj nekem. Combja közepéig felcsúszott a szoknyája. — Mit nézel? Lejjebb húzhat­nám két ujjnyival, de minek? Akinek ilyen szép a Iába, nem kell neki szégyellni. Szép a lá­bam, te is úgy találod? Odalent tele van a kövezett négyszög, ahol táncolni lehet, a zenekarnak nemcsak a hangsze­rei szikráznak, a ruhájuk is úgy ragyog, mintha aranyból volna. — Miért nem figyelsz rám? Azt kérdeztem, szép-e a lábam? — Mondták már neked elegen. — Azok nem számítanak. Csu­pa bepörgött ürge, mind akart valamit tőlem, főleg, hogy fe­küdjek le velük. Ha egy kicsit doppingoltam volna a sok gőz­fejűt, azt is írásba adták volna, hogy a Sophia Loren hozzám ké­pest egy selejtes tyúk. Azért kér­dezlek téged — vetette hátra a fejét, hogy libbenjen egyet az egyenesre nyírt apródsörénye —, mert a te lelked nincs belém zuhanva. Mi a szakvéleményed — húzta ki magát ültében, hogy megfeszüljön a mellén a vékony ruha —, frankó a csaj? Bele kell egyezni a játékba, legalább addig se azzal rágja magát, hogy Erika is ott ránga­tózik a zenekar előtt, pedig meg­ígérte, hogy kedvetlen lesz egész este. — Szép és kedves a csaj. Meg­felel a szakvéleményem? — De mitől szép? — Saját magától. — Tetszik neked? Nem rész­leteznéd ? — Tetszik, Mit lehet ezen rész­letezni? — Na, próbáld meg. Itt ülsz a lábamnál; de hódolat alma. Én a helyedben idetérdelnék magam elé, és elszövegelném a Rómeót. Jól állna neked. — Gondolod? — Mutasd a kókuszodat .A — Maszat félrehajtotta a fejét, s két keze közé fogta Béla arcát. — Nem vagy jó Rómeónak. Azok olyan lányos ürgék, a te fejed meg olyan fiús. — Lelökte ma­gát a falról, és odaült Béla mel­lé a kőre. — Fázok. Hozhattál volna valamit a vállamra, ha már ilyen magasra cipeltél. Sze­med se rebbenjen,' legalább a kezed tedd rá. Így ... Nem is fázik a válla. Meleg a bőre. És igazán kedves, és iga­zán szép, és ha az ő agya nem Erikát venné minden hullám­hosszon, örülne is Maszat ártat­lan-akaratos játékának. Odalent a templomkert fala alatt jajgat­va énekel az egyik aranyruhás, fejfájdítóan egyhangú a gitárok ritmusa, és mégis izgalmas, nem lehet nem odahallgatni rájuk. — Jó neked, hogy itt vagyok melletted? Nem szabad megbántani. Hátha igaz. hogy Erika kedvetlenül van. csak van odalent, és miért ne lenne igaz, hiszen ha nem mondta volna el délután, hogy idő kell jönnie estére, nem tör­tént volna semmi, és ha elmond­ta, akkor azzal is igazat mondott, hogy semmi kedve itt lenni, rosz- szul fogja érezni magát, mert én melletted, melletted akarok len­ni, nem azon a garden partyn ... — Jó, hogy itt vagy, de az nem lesz jó, ha tényleg megfázol. Már vacogsz is a széltől, itt magasab­ban mindig jár a szél. Átfogta Maszat vállát, meg­simogatta hozzá hajló fejét, uj­jal beletévedtek a sűrű sörénybe. Engedelmesen lépked itt mellette ez a lány, s jó, hogy nem tudja, miért éppen ide a temlpomkert falához kellett felsétálniuk. Me­leg a meztelen válla, elégedett-si­ma a bőre, jó neki így idehajol­va sétáLtatni magát. Délután Erika bőréből idegesen sütött, hogy se teste, se lelke nem kí­vánta ezt a kilampionozott szál- ledakertet a gitárokkal, a jajga­tó énekessel, a sok kivágott ru­hás nővel, a fehér zakós, fekete nadrágos férfiakkal... Maszat arca feléje fordult a vállán: — Hát nem vagyok aranyos? — Aranyos vagy. 7. Erika fordult, eltávolodott a fiatal franciától, beleütközött va­lakibe, aki mögötte táncolt, el­vesztette egy pillanatig a ritmust, de rögtön vissza is igazodott. Kedves pofa ez a francia, a dús­göndör haja láttán inkább néz­né az ember érzelmes olasz éne­kesnek, mint komoly gépészmér­nöknek, aki automata textilgép­sorok szerelését irányítja itt Pes­ten. Már legalább a huszadik férfi, akivel táncolnia kell ma este, s most már jól is esik a lá­bának a mozgás, élvezi a zenét, pedig amikor Barabás elsőként felkérte, semmi kedve nem volt a tánchoz. Kellemesen zsong a fe­jében a pezsgő, nem is szabad sokat ráinnia, mindig csak any- nyit, hogy megmaradjon az ide­geiben ez a könnyű, vidám má­mor. (Folytatjuk.) • A szamócaszezon közepén járunk. Képünkön: Balta László kistermelő földieprét veszik át.

Next

/
Thumbnails
Contents