Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-12 / 137. szám
XXXII. évf. 137. szám Ára: 90 fillér 1977. június 12. vasárnap A vártnál gyorsabban érik a gabona a megye szántóföldjein, ahol már megsárgult az őszi árpa, s viaszérésben van a korai búza. Így valószínűleg az idén hamarabb kezdik az aratást, mint más esztendőkben. Az ország egyik legnagyobb gabonatermelő üzeme, a Bajai Mezőgazdasági Kombinát június 21-re tervezi az első aratónapot. Ezt megelőzően üzemenként gépszemlén ellenőrzik a felkészülést az idénymunkára. A 3320 hektár kalászos betakarításához az előző éveknél nagyobb gépi erőt foglalkoztat majd a kombinát. Így mindössze 15 munkanapra programozták az idei aratást, amely ez • A jobb oldali képen: jól hasznosítják a fóliasátrakat. A termelőszövetkezetben összesen öt hektárnyi területet müveinek műanyagtető alatt. A zöldségtermesztéshez szükséges összes palántát házilag állították elő. Nemcsak a gazdaság számára, hanem a háztáji részére is. A palánta után paradicsom és étkezési paprika került a fólia alá. Ez utóbbiból 70 ezer darabot exportáltak eddig. Hasonlóképpen külföldre szállítottak az úgynevezett programozott termelésű, hajtatott korai fejeskáposztából 100 ezer darabot. A fejek súlya darabonként meghaladta a 45 dekagrammot. Fólia alatt termesztenek uborkát is, a növény visszametszésé- nek különböző módszereivel kísérleteznek a termés- eredmény növelése érdekében. Farkas István kertészeti telepvezető figyelemmel kíséri az uborkatövek fejlődését. (Tóth Sándor felvételei.) évben sem lesz könnyű feladat, nagyüzemi táblákon, ahol egymást váltva érik a kilenc gabonafajta, sűrű az állomány, s kisebb hatásfokkal tudnak dolgozni majd a gépek. Különös gondot és figyelmet igényel a vetőmag betakarítása, hogy megfelelő minőségben kerülhessen fémzárolásra. A várható 500 vagonnyi első- és másodszaporítású terményt a kombinát saját vetőmagüzemében dolgozza fel, s ebből mintegy 380 vagonnyit ad át, a Vetőmagtermeltető Vállalat közvetítésével, a Bajai Kukoricatermesztési Rendszernek. A BKR-en belül így a társnövénytermesztéshez is, miként a kukoricához, a kombinát állítja elő a vetőmagot. A korábban kezdődő aratási idény sietteti az egyéb szántóföldi munkákat. így a Bajai Mező- gazdasági Kombinát 7000 hektáros kukoricaföldjén két műszakban dolgoznak a sorművelő gépek. Az 1400 hektár szálastakarmány kaszálását szintén gyorsították. A második vágásból nyert Éjjel-nappal dolgoznak az öntözőberendezések Hiányzik a természetes csapadék, a nyárias meleg gyorsan fogyasztja a talajok vízkészletét. Ezért — ott, ahol erre lehetőség van — éjjel-nappal dolgoznak az öntözőberendezések. A folyók, a mesterséges tározók mellett már korábban kiépült öntözőműve- ken kívül újabbakat kapcsoltak be a csapadék pótlására. A kiskunsági öntözőrendszer részeként működik a szabadszállási Egyesült Lenin Tsz öntöző- berendezése, amely jelenleg a legkorszerűbb a megyében, A több mint 2 ezer hektárnyi kertészeti és szántóföldi területet önjáró esőztetők áztatják. A megye másik új öntözőegységét, a Hosszúhegyi Állami Gazdaság és a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezet területén kapcsolták be az idén. A másodpercenként 500 liter vizet továbbító szivattyútelep félezer hektár termőterületet lát el éltető vízzel. Jelenleg a szőlőültetvényeket és a termőszőlősöket öntözik, majd a hibrid és a csemegekukorica jut vízhez. A természetes vizektől távol eső Homokhátságon korlátozottabb a víznyerés lehetősége. A csőkutak inkább csak frissítik a növényeket. Éppen ezért van nagy jelentősége a városi kommunális víz hasznosításának, amely egyben modellül is szolgál a szennyvízfelhásználásra, Kecskemét napi 12 ezer köbméter szennyvizét, ami évente majdnem 4,5 millió köbméter, a város melletti -mezőgazd(aság fogadja. A helyi Magyar—Szovjet Barátság Tsz-ben e célra kialakított szűrők és tározók környezet- védelmi szempontból is megfelelő feltételeket teremtenek hasznosítására. A szűrt víz a takarmánytermő földek szomját oltja. V. E. Szakmunkástanulók ballagása AZ MSZMP BÁCS KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Korábban kezdődik az aratás • A megye egyik legjelentősebb zöldségtermesztő gazdaságában, a tompái Kossuth Termelőszövetkezetben szorgos munka folyik ezekben a napokban. Az idén ötven hektárral nagyobb területen termesztenek különböző zöldségféléket, mint az elmúlt évben. Egy hektárról csaknem százezer forint árbevétellel számolnak. Legnagyobb területen paprikaféléket termesztenek. Képünkön: a Hámán Kató kertészeti szocialista brigád tagjai az étkezési paprikát kapálják. A fiatalabb általános iskolásokat, majd a valamivel idősebb gimnazistákat és főiskolásokat követően a szakmunkásképző intézetek végzős tanulói is búcsút vesznek az alma matertől. „Búcsúzunk és elmegyünk” — énekelték tegnap sokfelé a fiatalok, akik a hétfőn kezdődő vizsgák után az építő- és nyomdaiparban, az autószerelő, konfekció- és forgácsolóműhelyekben, kereskedelmi és vendéglátó üzletekben hasznosítják majd az elmúlt három tanévben szerzett ismereteket. Bács-Kiskun megye több városában, községében tovább javultak és javulnak a tanulási feltételek az idén is. Ezek sorában az egyik legnyilvánvalóbb változást Kecskeméten a 623-as számú Ipari Szakmunkásképző Intézet. birtokbavétele hozta. A korszerű, jól felszerelt iskola első ballagási ünnepélyén háromszázan köszöntek el a tanáraiktól, Oktatóktól és az utánuk következő évfolyamoktól. Végigjárták az emeleti osztálytermeket, majd a tágas aulán áthaladva, • A szülők és hozzátartozók sorfala előtt, az aulán áthaladva vesznek búcsút a 623. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézettől a leendő esztergályosok. (Tóth Sándor felvétele.) Befejeződött a tanítás a középiskolákban takarmánynakvaló egy részét szálasán tárolják, míg a többit lisztté őrölve raktározzák. A megyében másutt is szorgoskodnak a határban. A nagy teljesítményű növényápoló gépek mellett a lóvontatású ekekapá- , kát munkába állították a kukoricaföldeken. A Kalocsa környéki fűszernövényt termő tájon asz- szonybrigádok ápolják a majoránnát, a paprikát. Kiskunfélegyháza vidékén pedig megkezdték a dohány növényvédelmét. Az általános iskolákhoz hasonlóan a középiskolákban is szerveznek pótló foglalkozásokat azoknak a tanulóknak, akikegy vagy két tantárgyból nem érték el még az elégséges minősítést sem. A pótló foglalkozások ideje a tanév befejezésétől június 20-ig tart. Az azokon részt vett tanulók pótló beszámolókat tesznek, és sikertelenség esetén a tanévzáró értekezlet javítóvizsgára utasítja őkej. A Minisztertanács a közelmúltban jóváhagyta a mező- gazdasági \ és élelmezésügyi miniszter előterjesztését a kézimunka-igényes növények betakarításához szükséges munkaerő biztosításának módozatairól. Az illetékes miniszterek a végrehajtást szabályozó rendeleteket még nem adták ki. Tennivaló azonban van már most is, nem kevés. Mindenekelőtt a közvélemény helyes tájékoztatása a fontos. Nálunk ugyanis. elég mélyen gyökeret vert az a nézet, hogy ha a diákok vagy katonák segítenek szüretelni; ha elemi csapás esetén a munkásokat is segítségül hívják, akkor az a mezőgazdaság gyengeségének, az ott dolgozók mulasztásának a jele. Pedig az igazság nem ez. Egy ország mezőgazdasága akkor is lehet gyenge, ha sokan dolgoznak benne. Ilyenkor szinte minden munkát kézzel végeznek és a falusi emberek túlnyomó része a mezőgazdaságból akar megélni. Így sok a fölös munkaerő, megengedheti magának a mezőgazdaság azt a luxust, hogy a foglalkoztatottak létszámát a csúcsmunkák igényéhez szabja. Tehát annyian legyenek, amennyi ember a szürethez kell, akkor is, ha ennek a munkaerőnek fele csak a szüretben vesz részt, máskor nincs munkája. A mezőgazdasági termelés korszerűsödése, ■ az életszínvonal emelkedése ezt a helyzetet gyökeresen megváltoztatja. Fejlődik az ipar, a városi szolgáltatás és ez a munkaerőt elvonja a faluból. A mezőgazdaságban egyre több folyamatot gépesítenek, így a távozó munkaerőt nélkülözni is tudják. Tehát a mezőgazdasági üzemben már csak any- nyi ember marad, — főleg gépkezelők, állattenyésztők, értelmiségiek —, amennyi a folyamatos munkához szükséges. Ha ez nem igy lenne, lefékeződne az egész ország életszínvonalának emelkedése. Hiszen kevesen dolgozhatnának a gyárakban, kevesen biztosíthatnák a gazdasági élet nélkülözhetetlen feltételeit. Tehát az erős mezőgazdaságnak csúcsmunkákban igenis külső segítségre van szüksége, különben nem tud vállalkozni arra, hogy elegendő élelmiszeripari nyersanyagot termeljen. Mindez korántsem magyar sajátosság. A gazdag államok szegény szomszédaik munkaerejének időnkénti igénybevételével oldják meg ezt a problémát, a szocialista országokban általában a tanulóifjúság és katonák erejére támaszkodnak. Csehszlovákiában például komlószüret idején szinte átalakul a foglalkoztatottság, olyan óriási mennyiségű munkaerőt irányítanak át a földekre. A segítségre tehát az ország érdekében szükség van. Ezt az alapigazságot kell nekünk addig és annyiszor elmondani, amíg az emberek megértik. És amíg — főleg a szülőkben — eloszlik az az előítélet, hogy almát szedni, vagy szőlőt kötözni valamiféle istencsapás, szégyen, tragédia. Mert nem az. A sokszor sajnos kizárólag az iskola és a lakás, esetleg a külön-mate- matika és a tévé előtti fotel között „ingázó” fiatalok számára a mezőgazdasági munka szinte az egyetlen alkalom, amikor a természetből, a szó szélesebb értelmében vett életből valamit láthatnak. Nem lebecsülni, megbecsülni kell ezt az alkalmat. És fölkészülni rá. Mert a városi életre megfelelő lakkcipőben, esős időben a szántóföldre lépni valóban nem kellemes. Nemcsak azoknak kell készülniük azonban, akik a segítséget nyújtják, de azoknak is, akik kapják, fogadják. Mert egy rosszul sikerült találkozás az előbb „életnek” nevezett valósággal, többet árt, mint használ. A termelőszövetkezet már most kövessen el mindent, hogy a segítséget megfelelően fogadhassa. Legyen mód átöltözni, megmosdani, legyen rendes koszt és főleg emberi bánásmód. Ne sértsenek se a viszonyok, se a szavak. Az „elpuhult” diákról olyan véleményt formálhat mindenki, amilyet akar, de szólni úgy szóljon hozzá, ahogy a vendéghez, ahogy a segítséget adóhoz illik. F. B. az udvaron találkoztak a virágcsokrokat szorongató hozzátartozókkal, s az egykorú társaikkal. A korábbi hagyományoknak megfelelően, a régi céhládák mintájára készült iskolaládába helyezték az osatálymévsort feltüntető vándorkönyveket és — új, meghonosodó szokásként — a fényképes tablókat. Az ünnepségek nem értek véget. Ma például a leendő dísznövény- és szőlőtermesztők ballagnak a Kecskeméti Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben. A megyeszékhely iskolái ezzel több mint ezer ifit bocsátanak ki az életbe. A ballagás egyben búcsúzás. De a ballagó lányok és fiúk nem mondanak búcsút a szakképzettséget időnként szükségszerűen megújító tovább- és önképzésnek. Sőt, igen sokszor intézményes 'keretek között, már az ősztől kezdve folytatják tanulmányaikat az előnyös lehetőségeket kínáló szakmunkások szakközép- iskolájában. Megyei üzemek a könnyűszerkezetes programban Szombaton befejeződött a tanítás az ország 529 gimnáziumában és szakközépiskolájában. A gimnáziumok I—II—III. osztályaiban osztályonként 23—24 ezer, a szakközépiskolákban osztályonként 26—29 ezer diáknak jelezte a csengőszó az 1976-77- es tanév végét. A gimnáziumokban megközelítően 23 ezer a szakközépiskolákban 29 ezer I. osztályos veszi át a tanévzárókon az első középiskolai bizonyítványt. Jövőre az ideinél előreláthatólag mintegy 1700-zal több, megközelítően 50 ezer negyedikes lesz a középiskolákban. A tanévzáró ünnepélyeket június 12—20. között, az iskolák igazgatói által kijelölt napon tartják. Az új I. osztályosok beírásának időpontja az idén június 20. • Könnyűszerkezet-gyártó üzem a Fémmunkás kecskeméti gyárában. Az V. ötéves tervtörvény a termelés fejlesztésének irányairól szóló fejezetében előirányozza, hogy 1980-ig be kell fejezni a könnyűszerkezetes építési mód központi fejlesztési programját. A hagyományosnál gyorsabb építési forma meghonosításában és elterjesztésében pedig Bács- Kiskun megyében a mélykúti Vegyesipari Szövetkezet és a Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára vett részt. Az év elején született, és mostanára részletesebben kidolgozott döntés alapján 1980-ban a Fémmunkás kiskunhalasi gyára is bekapcsolódik a könnyűszerkezet-gyártásba. A mélykúti ipari szövetkezet olasz licenc alapján alumínium alapanyagú könnyűszerkezetes épületelemeket állít elő, és a helyszíni szereléssel is foglalkozik. Az előregyártott panelek sokféle szerelési variációt tesznek lehetővé. Az exportra is gyártott könnyűszerkezetekből ABC-áruházak, üzemcsarnokok, raktárak és másféle rendeltetésű építmények emelhetők. Az ipari szövetkezet Bácska Blokk néven megkezdte már egy saját fejlesztésű könnyűszerkezet készítését A Fémmunkás Vállalat kecskeméti gyára sorozatban állítja elő a könnyűszerkezetes elemeket, amelyek egyre nagyobb hányadát képezik a termelésnek. A gyártásban résztvevő kollektíva rövid idő alatt figyelemre méltó szakmai tapasztalatot szerzett ebben a munkában, amit a szovjetunióbeli Uszty-Ilimszkbe kiszállított, többszáz millió forint értékű üzemcsarnok- és raktárszerkezet jó minősége bizonyít. A Fémmunkás Vállalat a könnyűszerkezetes programból reá háruló feladat ellátásához csaknem 1 milliárd forint értékű beruházást valósított, illetve valósít meg. Az ötéves terv végéig — a kecskeméti egységben kialakított gyártórendszer után —, a halasi és a nyíregyházi gyárában szintén a központi elképzelésekhez igazodó fejlesztést irányzott elő. A cél gyártóbázis létrehozása a francia Fillod licenc alapján előállitandó köny- nyűszerkezetes közösségi épületekhez. A francia licenc alapján készülő közösségi épületek — óvodák, bölcsődék, iskolák, irodák, stb. —, csak a fogadószintjükig tartalmaznak betont, feljebb már minden elemük fémből van. A gyártásban a kecskeméti, a nyíregyházi és a halasi kollektíva vesz majd részt. A kiskunhalasi üzemben a részben gyárbővítő, részben pedig rekonstrukció jellegű beruházással készülnek föl a feladatra, egyes komponensek előállítására. A tekintélyes fejlesztési őszszegből körülbelül 100 millió forintot 'épületekre, 108 milliót pedig gépekre költenek, melyek közt francia, nyugatnémet és szocialista import is lesz. Az egyéb beruházásokra jutó 37 millió forintot szállítóeszközökre, belső utak építésére, szociális létesítményre, a munkásellátás javítására, az iroda- és raktárgondolc megszüntetésére fordítják. Létrehoznak egy korszerű festőüzemet is. A kecskeméti gyár, amely a. vázakat készíti majd, szintén kap néhány speciális gépet, de ott nagyobb befektetésre nincs szükség. A kiskunhalasi beruházáshoz — mint a gyár főmérnöke, Fábián Kálmán elmondta — már készülnek a tervek a Szegedi Tervező Vállalatnál. Az építkezés kivitelezője a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat lesz. 1985-ben a halasi Fémmunkásgyárnak körülbelül 450 millió forintos termelést kell elérnie, amiben a könnyűszerkezet-készítés tekintélyes részt tesz majd ki. A. T. S. I Segítség és fogadása |
