Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-11 / 136. szám

197* június 11. 3 PETŐFI NÉPE • 3 Kétezerkétszázas átmérő • A Fővárosi Vízmüvek csepeli ROCLA vasbetoncső-gyártó üzemé­ben acélsablonban készítik a nagy átmérőjű vasbeton csöveket. A ROCLA-csövek egyaránt alkalmasak ivóvíz, iparivíz vagy szennyvíz elvezetésére. 1000 mm-től 2200 mm-ig, hétféle átmérőben az idén több mint 5500 darab csövet készítenék. , (MTI-fotó, Fehér József felvétele — KS) AZ ÚJ JOGSZABÁLYOKRÓL A társasház és a lakásszövetkezetek Az Elnöki Tanács a közel­múltban törvényerejű rendele­tekkel szabályozta a társasház és a lakásszövetkezetek jogi kérdé­seit. így egységes szabályozást nyertek a lakásszövetkezetek, mintegy betetőzve az egyéb szövetkezeti jogszabályok korsze­rűsítése érdekében már napvilá­got látott különböző jogi szabá­lyozásokat. A társasháziéi szóló törvényerejű rendelet pedig már több mint ötven éve hatályban volt, a mai követelményeknek meg nem felelő rendelkezés he­lyett adott korszerű jogi szabá­lyozást. A lakásszövetkezetek célját, szervezését, és megalakulását il­letően a rendelet kiemeli, hogy az Legalább 12 lakás építésére, illetőleg fenntartására hozható létre. A lakásszövetkezet lakás­építő, illetőleg lakásfenntartó, vagy' lakásépítő és fenntartó szö­vetkezet lehet. A lakásszövetkezet szervezeti életével (közgyűlés. küldöttgyű­lés, tagértekezlet. igazgatóság, bizottság, tisztségviselők) kap­csolatban ki kell emelni, hogy vezetőség helyett igazgatóság működik, továbbá békéltető jel­legű bizottság alakítható, döntő­bizottság azonban nem. A lakásszövetkezet tulajdonvi­szonyainak szabályozása kereté­ben azokra a rendelkezésekre hívjuk fel a figyelmet, melyek részletesen meghatározzák, hogy a lakóház mely részei (pl. épü­letszerkezeti, közös használatra szolgáló helyiségek, stb.) állnak a lakásszövetkezet tulajdonában. A lakóházhoz tartozó földrészlet a lakásszövetkezet tulajdonában, vagy tartós használatában áll. A lakóházban levő lakások az állampolgárok tulajdonábtyn áll­nak. A lakóházban levő, illetőleg a .lakóházhoz tartozó földrész­leten létesített nem lakás céljá­ra szolgáló 'helyiség — ha nem a lakásszövetkezet célját szolgálja — annak a tulajdona aki .a léte­sítési költségeket viselte. ' Lakásszövetkezet úgy is létre­hozható, hogy a lakóházban levő lakások a szövetkezet tulajdoná­ban állnak. A tagot ilyen esetben meghatározott lakás állandó használatának a joga illeti meg. A szövetkezeti lakások elidege­nítésével kapcsolatos rendelkezé­sek kimondják, hogy ezek a la­kások elideg'eníthetök. azonban a tulajdonos elidegenítési szándékát — a lakásszövetkezettel történő elszámolás céljából — köteles az igazgatóságnak bejelenteni. A lakásszövetkezet és á tag vi­szonyát illetően a jogszabály ki­mondja. hogy a tagot a lakásszö­vetkezettel szemben fegyelmi fe­lelősség nem terheli. Az egymás­nak okozott károkért a polgári jog szabályai szerint felelnek. A tag jogaival és kötelességeivel, továbbá a tagsági viszony meg­szűnésével kapcsolatban a lakás- szövetkezet és tagjai között ke­letkezett vita eldöntése, valamint az egymásnak okozott kár meg­térítésére irányuló igény elbí­rálása a bíróság hatáskörébe tar­tozik. A szövetkezettel szemben fenn­álló tartozások jogi garanciája, hogy a jövőben a tag és a nem tag tulajdonos is köteles a szö­vetkezet részére engedményezési nyilatkozatot adni a szövetkezet­tel szemben fennálló fizetési kö­telezettségeinek biztosítására. Ez egyaránt vonatkozik a korábbi jogszabályok alapján alakult és az új jogi rendelkezések szerint alakuló lakásépítő és lakásfenn­tartó szövetkezetekre is. Az új jogi szabályozás szerint a fizetési kötelezettségét elmulasztó sze­mélyt határidő tűzésével az igaz­gatóság teljesítésre felhívja. Amennyiben a felhívás ered­ménytelen az igazgatóság a mun­káltatótól — az engedményezési nyilatkozat alapján — kérheti a. tartozásnak a munkabérből való levonását és annak a szövetkezet számlájára való átutalását. . A lakásfenntartó szövetkezet esetén a tulajdonosok fenntartási hozzájárulását lakóhazanként kü- lön-küiön kell megállapítani. Az üdülőszövetkezet legalább 12 üdülőegység építésére, illet­ve fenntartására hozható létre. A tulajdoni, használati viszonyok széles skáláját adja az új jogi szabályozás. Az alapszabály sze­rint olyan forma is választható, hogy az üdülőegységek nem sze­mélyek. hanem a szövetkezet tu­lajdonában állnak. A tagot vá­lasztási lehetőség illett meg, hogy állandó, vagy az év bizonyos idő­tartamára kapjon használati jo­got. Az állandó, illetőleg az idő-' leges használat joga átruházható oiyan személyre akit az igazgató­ság tagként felvesz. A tag halála esetén az állandó és időleges használat joga arra száll át. aki a tulajdonjogot egyébként örö­kölné. A garázsszövetkezetek esetén az üdül ős zó vetkezetek hez hasonló feltételek érvényesülnek. A szö­vetkezeti garázst is csak gépko­csi tárolásra léhet hasznosíta­ni. rendjét a közgyűlés állapítja meg. A társasházról szóló új jogsza­bály a létesítés, az alapító ok­irat, a társasháztulajdon tekinte­tében részletes rendelkezéseket tartalmaz. Kiemeli, hogy a tár- sasház-örök lakásra a társasház­iján levő többi társasház-örökla- kás tulajdonosát elővásárlási és fclőbérleti jog nem illeti meg; 1977. július 1. napja után létre­jövő alapító okirat az elővásárlá­si jog tekintetében eltérően ren­delkezhet. A karbantartási és felújítási kötelezettségek mellett kimerítő részletességgel adja meg az új jogszabály a társasház ügyeinek intézési rendjét, a közgyűlés ha­táskörébe tartozó kérdéseket. Ha a közgyűlés határozata jog­szabályt. vagy az alapító okirat rendelkezését sérti, vagy a ki­sebbség jogos érdekének lénye­ges sérelmével jár — a határozat meghozatalától számított 60 na­pon belül — bármelyik tulajdo­nostárs a bírósághoz fordulhat a határozat érvénytelenségének megállapí tása i ránt. A törvényerejű rendelet ren­delkezéseit megfelelően alkal­mazni kell a társasüdülőkre és a társasga rúzsokra. valamint az egyéb épületekre is, amelyek egyes részei a tulajdonostársak külön tulajdonában, más részei pedig a tulajdonostársak közös tulajdonában vannak. A lakásszövetkezetekről szóló 1977. évi 12. sz. tvr. a végrehaj­tásáról szóló 20 1977. ÉVM—PM. számú rendeletek, továbbá a tár­sasházról szóló 1977. évi 11. sz. tvr. a Magyar Közlöny 1977. évi számában jelent meg — 1977. VII. 1. napján lépnek hatályba. Dr. Kerék Lajos ÉPÜL AZ V. ÖTÉVES TERVBEN Űjabb acélmű a Dunai Vasműben Egy ország ipari fejlettségét, nem is olyan rég, az egy főre jutó acélfelhasználással mérték. Ha a gazdaság jelentős mennyi­ségű acélt gyártott és feldolgo­zott — ez önmagában is minősé­gi jellemző volt. Volt, — mond­hatjuk, hiszen ma már nem csu­pán az acél .tonnái számítanak meghatározónak, legalább ilyen fontos az energiafelhasználás, a vegyipar produktuma, stb. Ám az utóbbi évek gyorsuló fejlődését nem lehet elszakítani továbbra sem az acélgyártás alakulásától. Az ipar, a mezőgazdaság terme­lésének bővítése nagyban függ az acélipartól, a vaskohászattól. A tervezéssel foglalkozó szak­emberek ezt egészen pontosan számokkal is kifejezik: jelenleg a gépipar 1 százalékos termelés­növekedéséhez a kohászat ter­melését csaknem ilyen mérték­ben szükséges emelni. Ahhoz te­hát, hogy legyen elegendő áru­cikk a boltokban, legyen megfe­lelő exportterméke a külkeres­kedelemnek. tej leszteni-bőví leni kell a kohászat termelését. Pél­dául a dunaújvárosi Dunai Vas­műben ... Részlet a népgazdasági ötödik ötéves tervéből: ..A nyersacél­termelést 1980-ra 4.1—4.5 millió tonnára, a hengereltacél-terme- lest 3,1—3,3 millió tonnára kell emelni’. A' szükségletek jobb ki­elégítése és a gazdaságosabb tei- mékszerkezet kialakításának toly- tatása érdekében növekedjen az értékesebb termék, elsősorban az ötvözött és nemes acélgyártrná- nyok, acéllemezek, betonacélok, valamint kohászati másodtermé- kek gyártása . . . Meg kell építe­ni a Dunai‘Vasmű új, konverte- res acélüzemét. Meg kell kezde­ni a Dunai Vasmű új kokszoló- blokkjának építését.:." A tervtörvény egyértelműen fo­galmaz. összhangban egy ko­rábbi. ugyancsak magasszintu döntéssel, amelyet a kormány a kohászat 15 éves fejlesztési programjáról hozott, még 1974- ben. Ennek ellenére a Dunai Vasműben megvalósuló fejlesztés ma sem mentes a gondoktól és bonyolult körülményektől. Ma­gáról a kiemelt nagyberuházásról és értékéről, a megvalósítandó termelésbővítésről is vita folyt még a közelmúltban is. Ám ab­ban ma már az illetékesek egyet­értenek. hogy a kiemelt beruhá­zási program megvalósítását minden erővel elő kell segíteni. De mi is lesz tulajdonképpen a Dunai Vasműben? Előzetes döntés alapján több mint tíz­milliárd forintos költséggel itt valósul meg kohászatunk ötödik ötéves tervének legnagyobb fej­lesztése. Lényegében az acél­gyártó kapacitást növelik, gon­dosan meghatározott ütemezés­sel. Három konverteres acélmű épül és ehhez oxigéngyártó üzem. (Az alkalmazott korszerű tech­nológia szerint nagy mennyiségű oxigént fúvatnak az acélgyártó berendezésbe, az így készült acél minősége is jobb és a munka termelékenysége is lényegesen nagyobb.) A korszerű berendezések nagy részét a Szovjetuniótól vásárol­juk, a berendezések elkészítésé­ben, a technológia kialakításá­ban a szovjet tervezők is részt vesznek. Az elképzelés szerint a Dunai Vasmű bővítése áthúzódik a hatodik ötéves tervidőszakra és előreláthatóan szakaszosan 1983-ban fejeződik be. A duna­újvárosi gyáróriásban megvaló­suló beruházás eleget tesz az öt­éves tervben megfogalmazott célnak: növeli az ország acél­gyártó kapacitását, de talán még fontosabb: fejlettebb, kor­szerűbb gyártmányok készítését teszi lehetővé. Az új technológia igényesebb, jobb minőségű alap­anyagot teremt a feldolgozó- és a gépiparnak. Aligha elég néhányszor be­járni á dunaújvárosi kohók kör­nyékét, ahhoz, hogy a látogató­nak akárcsak fogalma legyen a munkafolyamatokról, az itt fo­lyó tevékenységről. Miközben a három műszakban szakadatlanul dolgoznak az acélolvasztók; a folyamatos acélöntőműből meg­állás nélkül kerülnek le a hatal­mas, még izzó „acélszéletek" — a csarnokok mellett építők dol­goznak. Érdemes elmondani: egyes szerkezeti elemeket a be­ruházáshoz a Dunai Vasmű ál­lít elő — magának. Az építkezés még a kezdetén jár — egyelőre csak a körvonalai bontakoznak ki a születű új acélműnek, az acélgyártó konvertereknek. , Ám az előjelek most már egyértel­műen kedvezőek.: a munka, az építkezés fölgyorsult. Bizonysá­gául annak — a Dunai Vasmű bővítésének sorsa átkerült a tervezők kezéből a kivitelezők, megvalósítók kezébe. Az idén 3,7—3,8 millió tonna acélt gyárt kohászatunk, s en­nék megközelítően egyharmada a Dunai Vasműben készül. A be­ruházás befejezését követően a dunaújvárosi kombinát hozzáve­tőleg 1,8—2 millió tonna acélt gyárt majd. M. I. Gy. • A fenti kérdés kissé hatás- vadászónak tűnik, s a normális észjárású ember, legyen az, akár csak egy iskolai dolgozat fölött töprengő kisdiák, erre azt kell. hogy felelje: — Természetesen az itt élő európaiaké! A válasz logikus és egyértel­mű, vagy talán mégsem? Aki mostanában újságokat böngész, kénytelen arra gyanakodni, hogy az európai földrész ügyét nem is mi, ennek a kontinensnek a lakói viseljük legjobban a szívünkön, hanem valahol odaát Észak-Ame- rikában, az Egyesült Államok kormányférfiai. Ók azok ugyanis, akik a legkülönbözőbb fórumo­kon. sajtónyilatkozatokban és te­levíziós közönség előtt valamifé­le bírói pózban és védőügyvéd­ként szinte naponta kioktatnak bennünket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet zá­róokmányának helyes értelmezé­se felől. De nemcsak értelmezni próbálják előttünk —, s főként a saját közvéleményünk előtt — a Helsinkiben 1975. augusztus 1-én aláírt nagy jelentőségű okmányt, hanem azt is szeretnék elhitetni, hogy annak egyes fejezetei fon­tosabbak a többinél, s ezek be­tartása fölött ők hivatottak őr­ködni leginkább. Mint ismeretes, még bizottságot is alakítottak ilyen célzattal, holott erre leg­feljebb egy nemzetközi szervezet lehetne hivatott. # Nyilvánvaló, hogy elsősor­ban propag'andafogásokról van szó, de azért nem szabad legyin- teni mindezek hallatán. Mert nem is az a lényeges, hogy mit. és mit nem érnek el a mostanár ban gyakoribbá váló beavatkozá­si kísérletekkel, hanem inkább az, ami a szándékukra utal, s ami teljesen nyilvánvaló. Szeretnének nyugtalanságot és széthúzást kel­teni ezen a földrészen, ahol im­máron több mint harminc év óta nem dúlt háború, s úgy tűnik, hogy minden ellenhatás és aka­dályozó tényező jelenvalósága mellett is a népek és országok közeledése, az enyhülés és békés egymás mellett élés logikája ke­rekedik felül a kapcsolatokban és az országok közötti érintke­zésben. Az amerikai gyámkodás régen is megvolt, létezett az európai tőkés országokban főleg gazdasá­gi területen, a tőkebehatolás, a fegyverzet fölötti ellenőrzés és a piacok befolyásolása formájában. Ezek ellen hadakoztak is egyes országok, őrizve nemzeti érdekei­ket, vagy csak annak látszatát és a hazai tőke pozícióit. A mono­polkapitalizmus bástyái elleni vívják harcukat az európai kom­munista és munkáspártok, s ez egyúttal az amerikai befolyás el­leni küzdelmet is jelenti a leg­több esetben. Ennek a gyámkodási szándék­nak és törekvésnek hidegháborús formáit jól ismerjük mi is a szo­cialista országokban. A kereske­delmi kapcsolatokban ma is meg­levő kedvezőtlen elbírálás, a diszkrimináció politikája nem új­keletű dolog. Ismerjük az ideoló­giai behatolás módszereit is, az odaátról pénzelt Szabad Európa és más rádióadók uszításait, dü­hödt kirohanásait és kifinomult fellazítási törekvéseit. • Nem meglepő az sem, hogy ez a skála most új vonásokkal bővült, a ,\carteri” politika jó­voltából. Carter és „csapata” az emberi jogok védelmezőinek tün­teti fel magát, s a helsinki záró­okmányra hivatkozva a szocialis­ta országok bíráiként igyekszenek fellépni, messze túllépve a kü­lönböző társadalmi berendezke­désből fakadó ideológiai viták jogosságát és lehetőségét. Vala­miféle „belső ellenzéket” szeret­nének itt létrehozni és támogat­ni, s elszakadva minden realitás­tól, úgy képzelik, hogy majd az európai változások, a már kiala­kult és megerősödött szocialista rendszerek eredményei fordulnak visszájára az ő szándékuk szerint. Azt, hogy Európa az európaia­ké, és a szocializmust építő or­szágok minden vívmánya egyút­tal ennek a társadalmi rendszer­nek a fölényét is bizonyítja, jó lenne, ha tényként elfogadnák az Amerikai Egyesült Államok ve­zetői is. Igen sajnálatos, hogy ennek a mindenki számára nyil­vánvaló ténynek az elfogadtatá­sát mindannyiszor újra keli kez­denie a szocialista országok dip­lomáciájának és politikai vezetői­nek, valahányszor odaát új el­nököt iktatnak hivatalába, aki az elődje által kimunkált előre­haladást képtelen elismerni és jó­váhagyni. • Az őszi konferencia, amely­nek előkészítése a napokban Belgrádban elkezdődik, s amely­nek feladata az európai bizton­sági és együttműködési értekez­let záróokmányának végrehajtá.- sáról való számadás lesz, talán ebben is előrelépést hoz majd. Feltéve, ha a záróokmányt alá­író Egyesült Államok vezetői és képviselői nem az akadékosko­dás és az enyhülés megakadá­lyozásának szándékával jönnek el erre a nagy jelentőségű tanács­kozásra. T. P. wmmmm mmm Polgáréknál a Kárpát utcában Fölmelegszik az ember szíve, ha bekkukant a Kárpát utca 6. számú házba. Közel a vasúthoz, a gyarapodó Hunyadiváros főte­réhez, mégis, mintha világvégén bandukolna ez a hallgatag utca. Fal zárja, nincs tovább, így rit­kán téved arra egy-egy jármű, zajt csináló, porkavaró motor, vagy autó. Nyugodtan játszhat­nak a barátságos családi otthon előtt a gyerekek. Ha autó kanya­rodik az épület elé, többnyire ro­kon ül a volán mögött, vigyáz a kicsikre. Valamelyik gyerek érkezik nagyapa-, vagy nagymamaláto­gatásra, az éppen az öregeknél időző unkokákhoz, dédunokák­hoz. A közelmúltban kivételesen nagy forgalomra figyeltek fel a szomszédok. Tudták, hogyne tud­ták volna az okát, ötvenedik há­zassági évfor­dulóját ünne- t-' * -» íÍt t a pelte Polgár Ú AM ILI A Sándrtr nyu­galmazott vas­úti főintéző és felesége. Összejött a család apraja és nagyja. Itt volt Miklós, a zala­egerszegi főgyógyszerész, Sándor, a debreceni Tóth Árpád Gimná­zium kiváló igazgatója, eljött Bu­dapestről a műszaki rajzoló Ilo­na és Évike, a kecskeméti antik­vár bolt helyettes vezetője. A .csellótanár Zsuzsa segített az ün­nepi ebéd elkészítésében. Férjé­vel. két gyerekével, másfél éve a szülőknél húzódnak meg. itt várják be társasházi lakásuk el­készültét. Szívesen jöttek haza. örömmel várták őket. mert Sán­dor bácsi és Ilonka néni ma is azt nézi, hol. miben segíthet. A népes családot nem az évfor­duló, az illő megemlékezés szo­kása. belső kényszer hozta össze. Soha nem szakadtak el egymás­tól. mindig az segített, aki tu­dott. Csak így boldogulhattak a rneg- próbáltató évtizedekben. Csak így teljesedhetett ki az a szere­lem. apai több mint öt évtizede a feketei pályaőr fiát és a má­DEBRECENTŐL ZALAEGERSZEGIG riavárosi kislányt egy hosszú életre összekapcsolta. Németh László írta valahol, hogy nincs szebb a jó példával másokat melengető éleinél. Má­sutt a családbrigádok jövőfor­máló szerepét hangsúlyozta. Polgárékat említem tételei iga­zolására. Csodás sorsú ember volt a nagypapa is. A bécsi lotérián nyert pénzből vásárolt kis földet, tanyát. így került az Alföldre. Sok gyereke közül a Sándor ne­vezetű már középiskolában oko­sodott. míg a frontra nem pa­rancsolták. Elnyomorodott egyik lába, s hosszas kínlódás után csak kínos műtét mentette meg életét 1926-ban. A pályamunkásból közben osz­tálymérnöki írnok lett. A vegyes- kereskedő lánya így, a háborús betegség múlhatatlan nyomaival is, becsülte, tisztelte Sándort, ösz- szeházasodtak. 1929-ben jött az első gyermek, s 1942-ben a sor­ban utolsó. A gyéren csepegő fi­zetésből egy évtizedes spórolás­sal takaros, kertes házat szerez­tek. A háborúban a rokonok segí­tették az ötgyerekes családot. Mesehősként él az az orosz ka­tona, aki egy szép napon odahív­ta magához a vékonydongájú Sa­nyikat és a vállára tett egy 50 kilogrammos liszteszsákot. Pasli, pasli, noszogatta, s a gyerek, húz­ta, vonszolta az ajándékot. Még ma is a szájukban érzik az abból készült sütemények, tészták jó ízét. Bizony sokszor csak a csoda segített, mert öt. gyerek fölneve­lése, taníttatása hősi vállalkozás volt. Sándor bácsi szerint, ha nincs demokrácia, nem is gon­dolhattak volna arra, hogy egy­szerre többen is legyenek felsőbb iskolában. Aligha emelkedett vol­na olyan szépen édesapa a hivatali ranglétrán, csak a mun­kavalutával szolgált rá az elő­menetelre. Meg tisztességével, szorgalmával. Hűségével, rend­ben tartott életével, képességei­nek kiteljesítésével, a rábízott jövendő felelős formálásával po­litizált. Minden forrás fogytán, elapad- tán állást vállalt a mama is. Megízlelte a közösségben végzett munka másfajta örömét, a kol­lektívát és gyerekei se szenved­tek hiányt. Révbe jutottak a gyerekek szüntelen figyelmességekkel fe­jezték ki újra és újra köszönetü- ket. Egyszer mosógépet hozott a darabárus járat, máskor varró­masinát, jönnek a levelek már az unokáktól, fényképek a leg­kisebbekről. Az öregkor csendes hullámzásában lubickolhattak volna, élvezhették volna a kuc­kó melegét, fényét, derűjét, de Polgárék szerencsére nem tar­tották kötelezőnek az élettől rá­juk parancsolt aszkézist. Szabadjegyük ellenére alig-alig utaztak, s öregkorukra kinyílt előttük a világ. Elfogadták amit az új világ kínált, fiatalok, fris­sek maradtak, megújultak, Hat­vanöt esztendős volt Sándor bá­csi, néggyel fiatalabb felesége, amikor reggel, délben, este ki­szolgálták őket. Iskolaigazgató gyerekük szerzett számukra be­utalót. Később már maguk is kértek. Kaptak is. Családjuknak éltek, míg kel­lett, lemondtak mindenről, mert csak így juttathatták előbbre utó­daikat, elfogadták, hogy nincs to­vább a lányaikkal, fiaikkal záruló horizontnál. Gyönyörű áldozat, svönyörű program, de ezerszer jaj, ha ma is így gondolkodná­nak, viselkednének. Bezárkózó ézeretetük választó fallá jegesed- ne, elkülönítené őket a gyere­keiknek annyi újat kínáló világ­tól. Beszűkülésük elszegényítené kapcsolataikat. A közös tapaszta­latok. a hasonló élmények, az ér­deklődés rokon jegyei összetartó erővé válnak, tartalmassá teszik együttlétéiket. íme, a távoli is­merősnek már-már idillinek tű­nő nagycsaládi fészek békéjét harmóniája is feltételezi a nyi­tottságot, az életformaváltás ké­pességét, hajlamát. Tudják ezt Polgárék, ehhez tartják magukat. A Harmónia ezért állandó -társbérlő a kecs­keméti család otthonában. Holtai Nándor Kié most Európa?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents