Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-07 / 132. szám
4 • PETŐFI NÉPE 3 1977. június 7. KEZDEMÉNYEZ AZ ÁLLAMI GAZDASÁG Együttműködés az Izsák környéki szőlőtermesztés korszerűsítésére Helikopter permetez Izsákon és környékén a szőlőben. Működése nyomán gyorsan növekszik a vegyszerezett terület. Megfizethetetlen a korszerű munkaeszköz, mert a párás, meleg időben olyan rohamosan terjed a gombabetegség, hogy csak szervezett védekezéssel lehet útját állni. Minden perc késedelem sokba kerülhet. Az együttműködésben részt vesz a szabadszállási Aranyhomok, az orgoványi Sallal Termelőszövetkezet és az izsákin kívül még két állami gazdaság. A társulás kedvező feltételének ismeretében egy-két szomszédos szőlőtermesztő üzem latolgatja a csatlakozást. Az Izsáki Állami Gazdaság társulásának programja szervesen illeszkedik Bács-Kiskun megye 15. ezer hektár szőlő- és gyümölcstelepítési középtávú tervébe. Horváth István állami gazdaság igazgató, az Izsák környéki szőlőtermesztés megújhodását várja az összefogástól. Íme: — Mostoha talajadottságunk miatt igen kevés a szőlőnek alkalmas területünk. Hatszázötven hektár üzemi szőlőnk van, 580 hektár termő, a többi még fiatal ültetvény. Társakat kerestünk és találtunk is, akik szívesen együttműködnek a szőlőágazat fejlesztésében. A Szabadszálláshoz tartozó Balázspusztán az Aranyhomok Termelőszövetkezetben akad a mai szigorú telepítési követelményeknek is megfelelő minőségű talaj. Az együttműködés keretében a szabadszállási szövetkezet a szükséges területet bérbeadja. az állami gazdaságnak. A telepítési időszak végén Balázspusztán korszerűen művelhető, gépi szüretre alkalmas 500 hektár ültetvény lesz, ami optimális méretű üzemi szőlőnek számít. Szűcs László tsz-elnök és Varga Károly párttitkár a termelési összefogás másik oldalát ismerteti. — Húsz kertészeti szakember dolgozik a szomszédos nagyüzemben, akinek szakmai segítségét felajánlotta az Izsáki Állami Gazdaság. 1982-ig Balázspusztán közösen 300 hektár szőlőt telepítünk, s most korszerűsítjük a 200 hektáros ültetvényünket. Készítjük a repülőgépek leszállóhelyét a szövetkezet területén, ahonnan tartályukat feltöltve indulhatnak munkára a szőlő, a gyümölcsös permetezése, a gabona vegyszeres gyomirtása közben. A termelési együttműködésen kívül a szociális gondoskodásban is összefogott a két szomszédos nagyüzem. Balázspusztán az A ’•anvhomok Termelőszövetkezet III. kerületének székházában 25 Helikopter permetezi a szőlőt. • A korszerűsített ültetvény támberendezését rögzítik a szövetkezetben. személyes óvodát nyitottak, a termelőszövetkezetben és az állami gazdaságban dolgozó szülők gyermekei számára. A félnapos óvoda az állami gazdaság segítségével egésznapos foglalkoztatásúvá válik, ahol étkeztetésben is részesülnek az óvoda növendékei. K. A. 9 Az állami gazdasággal közös balázspusztai óvoda. • Az ültetvénykorszerűsítéshez balesetmentesen működő szőlő- tám-huzalfeszítő gépet szerkesztettek az Aranyhomok Tsz. dolgozói. „ÖSSZEDUGTUK NÉGYEN A FEJÜNKET...” Kerekes Sándor és társai A hárommilliót érő növényvédő helikopter tökéletes kihasználását teszi lehetővé az állami gazdaság által kezdeményezett társulás. Izsákon és környékén a szőlőtermesztés, a borászat fejlesztésére, üzemi ültetvény közös telepítésére, a mai követelményeknek megfelelő művelésére, a szőlőtermés összehangolt feldolgozására, értékesítésére vállalkoztak. Négy vasas összedugja a fejét és ebből egyetlen év alatt tizenhatmilliós haszna lesz a népgazdaságnak. Dióhéjban ennyi a történet, amely a Kecskeméti Konzervgyár négy aranyérmes újítójáról, Kerekes, Sándorról és társairól, továbbá a közös újításukról szól, ami nem is újítás, hanem találmány. Ha mérnökök ötlötték volna ki azt az üvegzáró automatát, amely Kerekes Sándor esztergályos, Lipócz- kl István lakatos, Szűcs Ambrus lakatos és Kelő József részlegvezető alkotása — bevallom, a róla hallott elbeszélés kevésbé lelkesít fel, mint ahogyan föltüzelt. Nem egyszerűen azért, mert így közepesen iskolázott emberekben rejtőző alkotó erő felszínre törésének lehettem utólag tanúja, hanem mért a konkrét eset általánosításához is alapot adott: tehetségesek a szocialista hazai, megyei ipar munkásai. Csak alkalom kell hozzá, hogy megmutassák, mit tudnak. Kerekes Sándorék 1975-ben kapták, pontosabban keresték és találták meg az alkalmat. A Kecskeméti Konzervgyár egyes számú telepén dolgoznak a zárórészlegben. A tizenhat lakatosból és három esztergályosból álló együttesnek az üveg- és dobozzárógépek karbantartása, valamint kon- zervüzemi felügyelete a feladata, a vállalat két kecskeméti telepén. — A konzerves üvegek jórésze nem pontos méretű, és emiatt régebben elég sok selejt lett a záráskor. Ugyanis az íves zárórendszerű és más automaták nem tudnak alkalmazkodni az eltérő üvegszáj méretekhez, sokat összetörnek, vagy csak tökéletlenül zárnak le. 1975-ben is igen, magasra szökött fel a selejtszázalék, ösz- szedugtuk négyen a fejünket... — Kelő József részlegvezető így mesélte el az előzményeket, amikor fölkerestem az újítókollektívát. — Milyen műszaki változtatással lehetne megszüntetni az üvegtörést, erre a kérdésre kerestük a választ. Arra is gondoltunk, hogy a keresett új megoldással gyorsítani kellene a zárást. A nagy szezonok idején ennek komoly jelentősége van a feldolgozás üteme szempontjából. Kerekes Sanyi azt gondolta ki, hogy próbálkozzunk kombinált, ívestárcsás üvegzárással. Az ő ötletéből született az eddig használt masináktól különböző, teljesen újszerű automata. — Ezeket az „adalékokat” Lipóczki' István szavaiból jegyeztem föl. A közös művet, mely az újfajta üvegzárási elv kigondolása után négy hónapig tartó kivitelezési kísérletezés árán öltött testet, Kerekes Sándor mutatta be: — Az íves- tárcsás üvegzáró automata legalább ötször nagyobb teljesítményre képes, mint az előtte általában használt AK-ol típusú, íves rendszerű zárógép, vagy á görgős, az általa okozott selejt pedig ötszörié kevesebb. A mi gépünk karbantartása évente ötven órát igényel, az AK-olé hatszázötven órát. Az újítókollektíva tizenhétezer forintból hozta ki házilagosan az első új automatát, az AK-ol ezzel szemben kétszázhatvanezer forintba kerül. Az aranyérmes Kerekes Ambrus, újítók: Szűcs Sándor, Lipóczki Isván és Kelő József. A mi gépünkön egy álló ív és egy forgó tárcsa között halad át a lemezlapkával és karikával zárásra előkészített üveg. Az ív és a tárcsa rugózik, vagyis alkalmazkodni képes az üvegek eltérő méretű szájpereméhez, s így nem következik be törés. — Tavaly csaknem négyszáz vagon üveges uborkát készítettünk az új zárógép segítségével, majdnem selejtmentesen — ezt Szélpál Antalné, a III. számú konzervüzem vezetője mondta el. — Tapasztalatunk szerint a kis gép kapacitásának nincs felső határa, annyi üveget zár le, ameny- nyit képesek vagyunk aláadagolni. A vele dolgozó munkásnőnek az íróasztal mellett sem lenne könnyebb feladata. A múlt évben kilencvenkét százalékos anyagfelhasználással teljesítettük az üzem tervét, tehát nyolc százalékos megtakarítást értünk el. A korábban használt zárógépnél gyakori volt a műszaki hiba, 1975-ben például az üzemórák nyolc-tíz százaléka esett ki emiatt. A tavaly üzembe helyezett új gép júniustól szeptemberig egyáltalán nem okozott kiesést. rint megtakarítást köszönhetett a négy hírős városbeli újítónak. A saját vállalatuk eredményét körülbelül 3,6 millió forinttal javította az elmúlt esztendőben a közös újítás. Méltán kapták meg mind a négyen az idén májusban Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettestől a Kiváló újító kitüntetés arany fokozatát. A korábbi egyéni újításaikkal kitüntetést még egyikük sem szerzett. Újítás? Egyelőre az, amit Kerekesék csináltak, de még 1975 végén megtették a szükséges lépéseket a találmány szabadalmaztatására. KKSZL-ol, illetve' 02 — a betűjelzés az újító-feltalálók nevének kezdőbetűjéből áll össze — néven fut a fél és egy kilogramm közötti, illetve az 5 kilogrammos üvegeket záró, találmánnyá nyilvánítására váró két automata-változat. A szabadalom elnyerése esetén a négy vasmunkás megkapja a találmányi és az újítási díj közötti különbözetet. Jelenleg ötezer forintot fizetnek ki nekik gépenként. Az újítói díjat az érdemek szerint differenciáltan osztják el, Kerekes 40, Lipóczki és Kelő 25 —25, Szűcs pedig 10 százalékban részesül. Elégedettek a konzervgyári újítók. A Kecskeméti Konzervgyár üzemeiben az idén már összesen tizennégy íves-tárcsás záró automata dolgozik majd. De ismerik már Kerekesék alkotását az egész konzerviparban. Eddig összesen ötvennyolcat állított elő belőle a kecskeméti Autó- és Gépjavító Szövetkezet, ameiy a gyártási jogot megkapta. A hazai konzervipar tavaly mintegy 16 millió foA négy vasas mostanában is gyakorta összedugja a fejét a Kecskeméti Konzervgyár zárórészlegében. A menetes fedővel záródó üvegek zárásának gépi tökéletesítésén törik a fejüket. Nem lepne meg, ha ismét alkotnának valamit, a közösség hasznára és a maguk dicsőségére. A. Tóth Sándor FÖLDALATTI A FÖLD FELETT ÁRUVIZSGÁLAT: * ' - M A nagyvárosok közlekedésének csődje világjelenség. Az utak zsúfoltságát többféle módon igyekeznek csökkenteni. Mindenekelőtt arra törekednek, hogy a közlekedésben résztvevőket a tömegközlekedési eszközök használatára szorítsák rá, s ennek megfelelően a gyorsvasút- és metróhálózatot minél nagyobb mértékben kiépítsék. Ä tömegközlekedési eszközöket vagy a föld alá bújtatják, vagy a magasba emelik a pályájukat, illetve az utat, ahol közlekednek, hogy minél gyorsabban és zavartalanabbal érhessenek céljukhoz a járművek utasaikkal. Fontos feltételnek számít, hogy ahol csak lehet, elkülönített szintű keresztezéseket hozzanak létre, vagyis az egymást keresztező utakat egymás alá-fölé bújtassák. A nagy külföldi városokban sokhelyütt látható ilyen megoldás, de Budapesten is találunk már rá néhány példát. A sínhez kötött tömegközlekedési eszközök vonalvezetésénél a kombinált megoldások sem ritkák. Igen sok példa van rá, hogy a földalatti vasutak pályájába olyan szakaszokat is beiktatnak, ahol a szerelvények „kibújnak” a mélyből és felszíni vasútként folytatják útjukat. Máskor kénytelenek azt a megoldást választani, hogy a földalatti felszíni szakaszát még meg is emelik, magas pályára helyezik. Ez a helyzet a washingtoni metrónak a múlt évben átadott egyik új vonalszakaszánál, ahol a szerelvényeket a jelentős mértékben megemelt vasbeton pályára fektetett síneken kénytelenek közlekedtetni, a képen látható módon. Egészen szélsőséges esetnek számít, de már ugyancsak van rá példa, hogy a földalatti alagútból a felszínre kivezetett szerelvényeket épületek tetején kiépített pályán közlekedtetik. Ez azonban csak szükségmegoldás. Ki ne szeretné a tiszta, frissen vetett ágyat! A hagyományos fehér ágyneműhuzatok — ebben is hat a divat — kiszínesedtek, s egyre többen kedvelik a csíkos vagy éppen virágmintákkal díszí- tetteket. Így a vásárlásnál már tulajdonképpen attól függ a választásunk, tetszik-e a mintája, vagy sem. Holott az sem mindegy, hogy a ■„varrásba jtás-szélesség” mekkora, mert például ettől is függ, milyen tartós lesz a huzat. Arról éppenséggel lehetetlen a vásárláskor meggyőződni, vajon mosás után nem megy-e össze az anyag; hogy aztán a belevaló angint már képtelenség belepréseli a huzatba ... Pedig jó mindezekről, tehát a tartósságról, a méret- és színtartóságról, a kezelhetőségről már a vásárláskor tudni! Ezzel az „ismeMelyik ágyneműt válasszuk? retanyaggal” szereli fel a vásárlót a Nagyítóban megjelent ágyneműhuzatok tesztje, amelynek elkészítéséhez 21 szempontból tették próbára a kapható ágyneműhuzatok minőségét a szakemberek. A műszálas, könnyen kezelhető ágyneműhuzatok kevert szálú (poliészter, viszkóz, esetleg pamut) alapanyagból készülnek. Népszerűségük oka nevükben rejlik: könnyen kezelhetők, mosás után ezeket nem kell vasalni! Közülük a Sátoraljaújhelyi Fehérneműgyárban gyártott, 310,— Ft-os Bagdad nevű garnitúra (kispárna, nagypárna, paplan) bizonyult kiváló minőségűnek. (A Pamutnyomóipari Vállalat azonos alapanyagból és néven gyártott huzatgarnitúrája viszont csak közepes, holott drágább!) Kiváló még a háromdarabos Leonóra garnitúra is. (Ezt 439,— Ft-ért árusítják.) Az ún. szintetikus damasztból készülő garnitúra a vizsgált termékek közül a legtartósabbnak ígérkezik. Bizonyára nem kevesen vannak. akik a hagyományos, pamut alapanyagú ágyneműhuzatokat szeretik. Ebben a csoportban — a tesztben szereplő három közül — az Eszter nevű vizsgázott a legjobban. E fehér színű, damasztból készült garnitúra minősége is kiváló — tanúsítják a KERMI szakemberei. (A kispárnából, két nagypárnából álló garnitúra ára 529,— Ft.) Ha már szóba került a hagyományos és a műszálas huzatok közötti választás lehetősége — sokan azért ragaszkodnak a megszokott damaszt huzatokhoz, mert úgy vélik, hogy higiénikusabbak (a műszálasakat például nem lehet főzni stb.). Cáfolatul bizonyára elég, ha megemlítjük, hogy már kórházakban is engedélyezett a műszálas huzatok használata, pedig az egészségügy előírásai éppen higiéniai tekintetben igen szigorúak. Persze mindenki olyan ágyneműhuzatot válasszon, amely számára a legmegfelelőbb. Lehet az fehér, vagy színes és mintás, készülhet damasztból, de lehet műszálas, a legfontosabb a jó közérzet és a kellemes pihenés! SZ. I. KS)