Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
HETI VILÁGHÍRADÓ AZ ESEMÉNYEK KRÓNIKÁJA: HÉTFŐ: Todor Zsivkov bolgár párt- és kormányküldöttség élén Moszkvába érkezett. — A fegyvereladási botrány miatt lemondott az osztrák hadügyminiszter. KEDD: Moszkvában bejelentették, hogy Leonyid Brezsnyev június 20—22. között hivatalos látogatást tesz Franciaországban. — Giscard d'Estaing tárgyalt Fahd herceggel, Szaúd-Arábia „erős emberével”. SZERDA: Rhcdesiai csapatok betörtek Mozambik területére. — Carter amerikai elnök közölte, hogy üzenetet váltott Fidel Castróval. CSÜTÖRTÖK: Waldheim ENSZ-főtitkár is elítélte Rhodesia mozambiki agresszióját. — Párizsban vietnami—amerikai tárgyalásra került sor. — Gustáv Husák befejezte iraki látogatását. PÉNTEK: Sorozatos merényletek Olaszországban, újságírók ellen. — Semmitmondó kompromisszummal véget ért a párizsi „észak—dél dialógus”. __ SZOMBAT: Feszült hangulatban fejeződött be a törökországi választási kampány. — Közzétették az új szovjet alkotmány tervezetét. Leonyid Brezsnyev beszéde Afrikában a héten ismét dörögtek a fegyverek, ezúttal a fekete földrész egy újabb pontján. Mozambikba törtek be rhodesiai reguláris csapatok. A salisbury-i fajüldöző rendszer miért vállalkozott ilyen nyílt fegyveres agresz- szióra, amikor amúgyis szembetalálja magát úgyszólván az egész világ elítélő véleményével? — Ez volt az első kérdés, amely a héten mindenütt felvetődött. Párizsban 27 ország külügyminiszterei találkoztak a — hivatalos nevén — nemzetközi gazdasági együttműködési értekezlet tárgyalóasztala mellett. Népszerűsítendő ezt a konferenciát, a polgári sajtó már rég „észak— déli dialógusának nevezte el. Miért hamis és megtévesztő észak és dél szembeállítása, mi is hát az igazi ellentét a mai gazdasági világrendszerben? Északra visz el a harmadik kérdés, Észak-Európába, ahol a héten Pham Van Dong vietnami miniszterelnök fontos tárgyalásokat folytatott. Mi jellemezheti ezután Vietnam és Észak-Európa kapcsolatait? Miért vállalkozott Rhodesia nyílt fegyveres agresszióra Mozambik ellen? Egy pillantás a térképre világossá teszi, hogy Rhodesia fajüldöző kormánya addig érezhette biztonságban magát, amíg délről a hasonló politikai rendszerű Dél-afrikai Köztársaság támogatta, kelet felé pedig a portugál fasizmus egyik afrikai gyarmatával, Mozambikkal volt határos. Amióta az egykori portugál gyarmaton haladó, antiim- perialista önálló állam alakult ki, Rhodesia elvesztette közvetett, de közeli tengeri kijáratát, s a salisbury-i fehértelepes kormánynak azzal is számolnia kellett, hogy keleti szomszédjában a zimbabwei felszabadító mozgalom rokonszenvet és támogatást élvezhet. Ki tilthatná meg a mozambiki népnek, hogy cselekvő szolidaritását érvényesítse a rhodesiai fajüldözők ellen harcoló zimbabwei harcosok iránt? Rhodesia fehér urai persze legszívesebben fegyverrel torolnák meg ezt, mint ahogyan betörve mozambiki területre, meg is kísérelték. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok eddig sem tagadta meg a fegyverszállítmányokat a salisbury-i rendszertől. Ha történetesen nemzetközivé válnék a konfliktus, Smith nagyobb bizonyossággal számíthatna London és Washington segítségére. Mindenesetre érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy a Mozambik elleni rhodesiai agresz- szió időben egybeesett egy angol—amerikai konzultatív csoportnak Salisbury-ben volt tartózkodásával: az angolszász diplomaták és szakértők a rhodesiai „rendezésről” tárgyaltak Smith- szel. Miért megtévesztő „Észak és Dél” szembeállítása az új, igazságosabb gazdasági világrend követelése közben ? Párizsban napokig alkudoztak 27 ország külügyminiszterei: 20 pontban megegyeztek, 21-ben nem, — de éppen az a 21 kérdés, amelyre - az úgynevezett „észak—déli dialógus” nem hozott feleletet, volt az igazán jelentős a fejlett ipari országok és a szegény, fejlődő országok viszonyában. Tudnivaló, hogy másfél éve kezdtek el tárgyalni — francia javaslatra, s azért is Párizs az értekezlet színhelye — a két államcsoport képviselői a nemzetközi gazdasági együttműködésről. Egyhamar úgy állította be a polgári sajtó, mintha a gazdag Észak és a szegény Dél közötti feszültség lenne az igazságtalan gazdasági világrend oka, tehát általában északi felelősségről beszélve, igyekezétt elleplezni, hogy a valódi felelősség az imperializmust, a tőkés rendet, a korábbi gyarmati uralmat terheli. A szocialista országok is Földünk északi felén lévén, egy kalap alá akarta venni ez a csalárd propaganda a tőkés nagyhatalmakat és a szocialista világrendszert... Ugyanakkor természetesen Délen is bőven akad a kapitalizmusnak, az imperializmusnak szekértolója. A párizsi értekezleten szintén megmutatkozott ez: Sza- úd-Arábia például igazán segített volna a nyugati (és nem „északi” !) elképzeléseket megvalósítani az energia kérdéscsoportjában. Vele szemben Algéria és Venezuela képviselte a „kemény” vonalat: a fejlődő országok nem voltak hajlandók belemenni abba, hogy valamilyen új nemzetközi fórumot teremtsenek az energia- (és természetesen: olaj-) kérdések állandó megvitatására. Megkerülve és fölöslegessé téve az OPEC-et... Ma már úgy állnak a fejlődőnek mondott, valójában független és elmaradott országok, hogy ami fejlesztési segélyt, kölcsönt kaptak, azt szinte azon nyomban be kell fizetniük a korábbi hitelek törlesztésére, a kamatokra. Mindenesetre még távoli a fejlődő országok nagy céljának elérése: egy új, igazságos gazdasági világrend kialakítása. Nyomatékkai jegyezhetjük meg: ezt a „déli követelést” a szocialista országok „északon” igenis messzemenően támogatják! Milyen eredménnyel jár Pham Van Dong vietnami kormányfő észak-európai látogatássorozata ? A Vietnami Szocialista Köztársaság nemzetközi súlya, tekintélye nőttön-nő, ezt jelzi Pham Van Dong miniszterelnök észak-európai tárgyalássorozata is. A Skandináv országokban már a háború Pék Miklós, az MTI tudósítója jelenti: *“ 1977. május 26-án Vaszilij Szosznovszkij szovjet állampolgár menetirányának megváltoztatására kényszerítette az Aeroflot Riga , — Daugavpils között közlekedő, menetrendszerű járatát, amely rendkívül nehéz körülmények között a stockholmi repülőtéren kényszerült leszállni — közölte Vlagyimir Lavin — a Lett SZSZK ügyésze pénteken megtartott nemzetközi sajtóértekezletén. A nemzetközi sajtótájékoztatón Alekszandr Laszinszkij, az Aeroflot légitársaság lettországi képviseletének helyettes vezetője, Viktor Olejnyikov, az eltérített AN—24-es gép parancsnoka és Ludmilla Koljazina utaskísérő ismertette a gépeltérítés részleteit. A következő tények váltak is- meretéssé: Az Aeroflot Riga—Daugavpils között közlekedő menetrendszerű járata május 26-án húsz utassal — 18 felnőttel és 2 gyerekkel — valamint a 4 főnyi személyzettel a fedélzetén 16 óra 15 perckor szállt fel a rigai repülőtérről. 15 perccel a felszállás után Vaszilij Szosznovszkij, aki utasként tartózkodott a fedélzeten, előre elkészített írásos követelést juttatott el a repülőgép parancsnokához: követelte, hogy a • Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben ünnepélyesen átnyújtotta Todor Zslv- kovnak, a BKP KB első titkárának, a Bolgár Népközársaság Államtanácsa elnökének a Le- nin-rendet és a Szovjetunió Hőse aranycsillagát. • Párizsban ülésezett a fejlődő és a fejlett országok értekezlete, az úgynevezett Észak—Dél konferencia. A képen balról az első: Buteflika algériai külügyminiszter. idején is megmutatkozott a rokon- szenv és az együttérzés, gondoljunk csak arra, hogy a semleges Svédország menedéket adva Vietnamból szökött amerikai katonáknak, még az Egyesült Államokkal való diplomáciai bonyodalmak kockázatát is vállalta. Több-kevesebb anyagi segítséget is nyújtottak a Skandináv országok. Dánia például, amelyről tudni kell, hogy NATO-ország, a vietnami háború befejezése óta 60 millió dollár segélyt adott Vietnamnak. Még Pham Van Dong megérkezése előtt a dán szociáldemokrata kormány a parlamenttől jóváhagyást kért 7 millió dán korona értékű élelmiszerszállítmány útba indítására, az idei esztendőben még további 30—40 millió korona* gazdasági segélyt szánt a koppenhágai kormány Hanoinak. Mind Dániával, mind Redig Norvégiával a Vietnami Szocialista Köztársaság gazdasági és műszaki együttműködési megállapodást kötött a Pham Van Dong-látogatás eredményeként. A megállapodások kifejezték a Skandináv államok készségét a szorosabb együttműködésre. Ez politikailag most azért jelentős, mert éppen a miniszter- elnök skandináviai tárgyaláskör- útjával egy időben kezdődtek meg Párizsban az amerikai—vietnami tárgyalások a viszony normalizálásáról, a diplomáciai és a kereskedelmi kapcsolatok felvételéről. Vietnam tárgyalási pozícióját közvetve erősíthette a Pham Van Dong-körút számos eredménye. A párizsi tárgyalásokon nagy a tét: szó van például arról, hogy annak idején Nixon elnök összesen 4 és háromnegyed milliárd dollárt ígért meg kártérítésként az amerikaiak okozta háborús pusztításokért. Teljesíti-e ezt az ígéretet a Carter-kormányzat? — eddig még ez kérdéses. Pálfy József repülőgép Stockholmban szálljon le. AzzalHenyegetőzött, hogy ellenkező esetben a nála levő 1 kg dinamittal felrobbantja a gépet. A repülőgép parancsnoka az utasok életének megmentése érdekében teljesítette a repülőgépeltérítő követelését. Az AN—24-es gép' üzemanyaga alig-alig volt elég ahhoz, hogy megtegye a Riga—daugavpilsi útnál csaknem kétszer hosszabb Riga—Stockholm távolságot. Május 27-én a repülőgép utasai a szovjet személyzet irányításával Szosznovszkij kivételével visszatértek Rigába. Bár Szosznovszkij bűncselekményével szovjet állampolgárok életét veszélyeztette, tettét szovjet polgári repülőgépen, a Szovjetunió területén követte el, a svéd hatóságok eddig mégsem tették lehetővé, hogy a repülőgépeltérítő felett szovjet bíróság ítélkezzen. M. Szosznovszkijt a svéd hatóságok továbbra is őrizetben tartják, Stockholmban vádat emeltek ellene. A 37 éves Szosznovszkij többszörösen büntetett előéletű. Eddig háromszor — először 18 éves korában — állt bíróság előtt. Vlagyimir Lavin sajtótájékoztatója végén annak a reményének adott kifejezést, hogy a svéd kormány kiadja a repülőgépeltérítőt, akit így szovjet bíróság vonhat felelősségre bűntettéért. (Folytatás az 1. oldalról.) munkban, országunk életében 1936 óta végbementek. Ezek a Szovjetunió új alkotmánya kidolgozásának alapvető okai és előfeltételei. II. Elvtársak! Az új alkotmány tervezete nagy és hosszan tartó munka eredménye. Az SZKP Központi Bizottságának a párt XXV. kongresszusán elhangzott beszámolója megállapította: az új alkotmány tervezetének tükröznie kell a szocializmus nagy eredményeit, s nemcsak a szocialista rendnek államunk osztálylényegét kifejező elveit kell rögzítenie, hanem a fejlett szocialista társadalom és a társadalom politikai szervezetének alapvető jellemvonásait is. Az alkotmánynak tükröznie kell a népgazdaság irányításának elveit és az államnak a társadalom szellemi életében, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésében játszott szerepét. A tervezet tükrözi a pártnak ezeket az elvi jelentőségű irányelveit. Az új alkotmány tervezete megőrzi a jelenleg érvényben levő alkotmány több elvi fontosságú megállapítását, mivel ezek továbbra is megfelelnek rendszerünk lényegének, fejlődésünk jellemvonásainak. Ily módon az új alkotmány tervezete egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányos tapasztalatait, másrészt a korunk követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja e tapasztalatot. A tervezet támaszkodik a szovjet törvényhozás már végrehajtott megújítására és tökéletesítésére is, és mintegy megkoronázza mindazt, amit e téren tettünk. Még egy lényeges körülmény. Az alkotmánytervezet elkészítése során felhasználásra kerültek a testvéri szocialista országok alkotmányjogi fejlődésének tapasztalatai is. III. Ezek után az új alkotmánytervezet tartalmának fő vonásairól szólnék — folytatta beszédét Leonyid Brezsnyev, Mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy az alkotmánytervezet részletesen jellemzi a kommunista párt vezető és irányító szerepét. Pontosan tükrözi pártunknak a szovjet társadalomban és államban elfoglalt valódi helyét. Az 1936-os alkotmánytól eltérően e kérdésről nagyobb terjedelemben, külön cikkelyben szól. Az új alkotmány tervezete megállapítja, hogy a Szovjetunióban létrejött a fejlett szocialista társadalom és a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Az alkotmánytervezet hangsúlyozza, hogy államunk össznépi állam, amely kifejezi a munkásosztály. a parasztság és az értelmiség, valamennyi nép és nemzetiség akaratát és érdekeit. Ezzel kapcsolatban javasolja, hogy szovjetjeinket a népi küldöttek szovjetjeinek nevezzük. Egészében elmondhatjuk, hogy a tervezetben foglalt új vonásokra fő irányként a szocialista demokrácia további szélesítése és elmélyítése jellemző. A tervezet mindenekelőtt továbbfejleszti a szovjetek megalakításának és tevékenységének demokratikus elveit. Előirányozza a társadalmi élet legfontosabb kérdéseinek eldöntésében betöltött szerepük növelését. A Legfelsőbb Tanács megbízatási ideje öt évre, a helyi szovjeteké pedig 2 és fél évre emelkedik. Ugyanilyen időközönként kerül sor a bíróságok megválasztására is. Üj vonással gyarapodott a választási rendszer is. Míg a jelenlegi alkotmány szerint csupán a 23. életévüket elért személyek választhatók a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába, s csupán a 21. életévüket elért személyek a Szövetséges Köztársaságok Legfelsőbb Tanácsaiba, addig az új alkotmány tervezete javasolja, hogy ezt a lehetőséget valameny- nyi 18. életévét betöltött szovjet állampolgár megkapja. Széles körűen tükrözi a tervezet, hogy milyen fontos^ szerepet játszanak az ország * életében a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és más társadalmi tömegszervezetek. Külön fejezet hirdeti meg a szovjet állampolgárok általános egyenjogúságának elvét. Ezenkívül világosan leszögezi a szocializmus vívmányait olyan fontos területeken, mint a férfiakkal egyenlő jogok biztosítása a nők számára, az állampolgárok egyenjogúsága nemzeti és faji hovatartozásuktól függetlenül. Míg korábban általános formában a művelődésre való jogról volt szó, most a kötelező általános középfokú végzettségről, a szakmai képzés és a felsőfokú oktatás széles körű fejlesztéséről beszélünk. A tervezet a szovjet állampolgárok olyan jogával is foglakozik, amely a jelenlegi alkotmányban nem szerepel. A lakásra való jogról beszélek, amely a lakásépítési program megvalósításának mértékében, valamint a szövetkezeti és magánépítkezések állami befolyásolása útján egyre teljesebbé válik. Üj alkotmányunk világszerte az elsők között nyilvánítja ki ezt az ember számára létfontosságú dolgot. Minden szovjet állampolgár jogává teszi az állami és társadalmi irányításban való részvételt, és kijelöli e részvétel konkrét formáit. Teljes terjedelemben megerősíti a jelenlegi alkotmányban is szereplő szólás-, sajtó-, gyűlési, gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot. Az alkotmánytervezet nyilvánvalóan abból indul ki, elvtársak, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjogait nem lehet és nem szabad felhasználni társadalmi rendszerünk ellen, a szovjet nép érdekeinek sérelmére. Minden szovjet embernek világosan fel kell ismernie, hogy jogainak legfőbb biztosítéka végső soron a haza hatalma és felvirágzása. Első ízben válik alkotmányos jellegű követelménnyé és kötelezettséggé a szovjet állam érdekeinek védelme, hatalma és tekintélye megerősödésének elősegítése, a társadalmi rend védelmének elősegítése, az állami és társadalmi tulajdon megkárosítása és pazarlása elleni harc. a természet és a természeti kincsek védelme, a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás. A tervezet arra is kötelezi az állampolgárokat. hogy gondoskodjanak gyermekeik neveléséről, neveljék őket a szocialista társadalom méltó tagjaivá. A továbbiakban az SZKP KB főtitkára szólott arról, hogy az új alkotmány tervezetében világos kifejezést nyert a szocialista törvényesség és jogrend további megerősítése is. Mint tudjuk, elvtársak, a jelenleg érvényben levő alkotmány megszületését követő néhány évet élhomályosították a törvénytelen megtorlások, a szocialista demokrácia elveinek, a párt- és állami élet lenini normáinak megsértése. Mindezt az alkotmány megállapításainak ellenére követték el. A párt határozottan elítélte ezt a gyakorlatot, amelynek soha nem szabad megismétlődnie, — jelentette ki. Az alkotmány nemzetközi vonatkozású részéről szólva hangsúlyozta : A Szovjetunió nemzetközi helyzetében végbement gyökeres változások, a világpolitikára gyakorolt befolyásának hatalmas növekedése, a fejlődésünk belső és külső tényezői között meglevő szoros összefüggés szükségessé tette, hogy az alkotmány tervezetébe külön fejezetet iktassunk a Szovjetunió külpolitikájáról. Ilyen fejezet első ízben kerül az alkotmányba. Ez a fejezet megállapítja, hogy a szovjet állam következetes lenini békepolitikát folytat, fellép a népek biztonságának megszilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttműködésért. A Szovjetunió külpolitikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltételeket biztosítson a kommunizmusnak a Szovjetunióban folyó építéséhez, hogy erősítse a világszocializmus pozícióit, támogassa a népeknek a nemzeti fel- szabadulásért és a társadalmi haladásért vívott harcát, hogy elhárítsa az agresszív háborúkat és következetesen valóra váltsa az eltérő társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elvét. Az alkotmányban első ízben fogalmazódik meg egyértelműen, hogy a Szovjetunió a szocializmus világrendszerének, a szocialista közösségnek alkotórésze. A Szovjetunió a szocialista internacionalizmus alapján fejleszti és erősíti a barátságot, az együttműködést és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal. Első ízben iktatódik be külön fejezet a szocialista haza védelméről is. Ezen kívül a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének előjogai között előirányoztuk az ország védelmi tanácsának létrehozását és összetételének jóváhagyását — mondotta. IV. Leonyid Brezsnyev ezután ismertette az új alkotmány bevezetésével kapcsolatos feladatokat. Egyebek közt megállapította: Az új alkotmány bevezetése a szovjet emberek millióinak teszi lehetővé, 'hogy még tevékenyebben kapcsolódjanak be a gazdaságirányításba, az állami apparátus munkájának ellenőrzésébe. Ily módon az alkotmányban hatalmas alkotóerő rejlik. És ezt al- kotóan kell felhasználni. Nem kétséges, elvtársak, hogy a Szovjetunió új alkotmányának a fejlett szocializmus alkotmányának, az épülő kommunizmus alkotmányának elfogadása nemcsak hazánk számára lesz történelmi jelentőségű esemény, hanem hatalmas nemzetközi jelentőségű esemény is lesz. Életbeléptetése mélyreható, hosszú távra szóló hatást gyakorol majd messze hazánk határain túl is. Üj alkotmányunk szemléletesen példázza az egész ‘világnak, hogyan fejlődik a szocialista állam, hogyan ver mind mélyebben és szilárdabban gyökereket a szocialista demokrácia, szemléletesen példázza, milyen is ez a szocialista demokrácia, miben rejlik lényege. Alkotmányunk megmutatja annak legkülönbözőbb formáit és hatalmas lendületét, ahogyan a széles néptömegek egyre inkább ténylegesen részt vesznek az állam és a társadalom ügyeinek irányításában, ami ismeretlen a tőkés országokban, ahol valójában csak a tőkések kisszámú osztálya irányít. Az alkotmány cikkelyeiben a világ olyan államot ismerhet meg, amely célul tűzte ki az egész nép, kivétel nélkül minden osztály és csoport jólétének és. kultúrájának szakadatlan növelését, és amely aktívan dolgozik e cél elérésén. Üj alkotmányunk végül teljes meggyőző erővel tanúsítja, hogy a győzelmet aratott szocializmus első állama zászlajára mindörökre a „béke” szót írta mint a saját népe és bolygónk valamennyi népe érdekeinek megfelelő külpolitikája legfőbb elvét. A Szovjetunió új alkotmánya kétségtelenül gazdagítani fogja a világszocializmus tapasztalatainak közös tárházát. A győzelmet aratott szocializmus eredményei, amelyek koncentrált formában tükröződnek az alkotmányban, lelkesítő példaként szolgálnak majd mindazon országok népei számára, amelyek a közelmúltban választották a szocialista fejlődés útját. V. Elvtársak: A Központi Bizottság Politikai Bizottsága úgy véli, hogy az új alkotmánynak a plénum által jóváhagyott tervezetét, amint arról a párt XXV. kongresszusán már szóltunk, össznépi vitára kell bocsátani. Ez azt jelenti, hogy lendületes, nagy jelentőségű munka áll előttünk. Az a feladat áll előttünk, hogy biztosítsuk az alkotmány tervezetének legátfogóbb, maximálisan szabad és valóban tárgyszerű megvitatását, hogy ebbe bevonjuk a dolgozók tömegeit, a lakosság valamennyi rétegének képviselőit, felhasználva erre a célra a társadalmi tevékenység nálunk kialakult formáit. Az új alkotmány megvitatását olyan időszakban tesszük, amikor a szovjet nép a párt vezetésével megfeszített munkát végez az SZKP XXV. kongresszusán hozott határozatok teljesítéséért. Az össznépi megvitatás segíti majd az ország egész társadalmi életének további aktivizálását. A vitának a nép új alkotóerőit kell felszínre hoznia, új lendületet kell adnia a szocialista munkaversenynek, növelnie kell mindenki felelősségérzetét a rábízott ügyért. A pártszervezeteknek és pártszerveknek elő kell segíteniük az alkotmány megvitatásának széles körű kibontakoztatását, annak pontos és világos politikai irányt kell adniuk. Ha ezt helyesen oldják meg, úgy mindez kétségkívül javítani fogja az idei év — a Szovjetunió új alkotmánya elfogadása és a Nagy Október 60. évfordulója évének — politikai és gazdasági eredményeit. Az új alkotmány megvitatásába történő aktív bekapcsolódást várjuk a társadalmi tömegszervezetektől, mindenekelőtt a szakszervezetektől és a Komszomoltól, az alkotói szövetségektől és szervezetektől. a tudományos intézményektől. Az új alkotmány tervezetének megvitatása, elvtársak, röviden szólva elsőrendű fontosságú ügy- gyé kell. hogy váljon minden szervezetünk, minden káderünk számára. Felszólalásomat befejezve, elvtársak, szeretném ismételten hangsúlyozni, hogy a Szovjetunió új alkotmányának elfogadása fontos mérföldkő lesz az ország politikai életében. Űjabb történelmi hozzájárulása lesz lenini pártunknak, az egész szovjet népnek a kommunizmus építésének nagy ügyéhez és ezzel együtt az egész világ dolgozóinak az emberiség szabadságáért és haladásáért, földünk tartós békéjéért vívott harca internacionalista ügyéhez. (TASZSZ, MTI) Határmenti baráti találkozó Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke között a korábbi megállapodás szerint a közeli napokban határmenti baráti találkozóra kerUl sor Debrecenben és Nagyváradon. (MTI) Szovjet polgári repülőgép eltérítése A hét három kérdése
