Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
1977. június 5. • PETŐFI NÉPE • I A sokoldalú szövetkezésben nagy tartalékok rejlenek A közelmúltban felkerestük dr. Molnár Frigyest, a SZÖ- VOSZ elnökét, Kecskemét város országgyűlési képviselőjét, hogy választ kapjunk néhány, a szövetkezeti mozgalommal kapcsolatos kérdésünkre. Molnár elvtárs, mint a megye valamennyi problémájának jó ismerője készséggel állt rendelkezésünkre. Ez annál is inkább természetes, mert Molnár Frigyes tizenkét éven át volt a megyei pártbizottság első titkára, részt vett a párt újjászervezésében, az ország legnagyobb megyéje mezőgazdaságának szocialista átszervezésében, a megye ipara fejlődésének megalapozásában. Kérdéseinkre adott válaszai nagy jelentőségűek a megye szövetkezeti mozgalma továbbfejlesztése szempontjából. Beszélgetés dr. Molnár Frigyessel, a SZÖVŐSZ elnökével, Kecskemét országgyűlési képviselőjével KÉRDÉS: Az elmúlt esztendőben tartották a fogyasztási szövetkezetek VIII. kongresz- szusát. Miben látja a Bács- Kiskun megyében dolgozó szövetkezetek további munkájának — más megyéktől is eltérő — lényeges tennivalóit? VÁLASZ: VIII. kongresszusunk legfőbb útmutatásait a következőkben lehetne összefoglalni. A fejlett szocializmus megvalósításán munkálkodó dolgozó népünk magasabb színvonalú igényeinek megfelelően, a korszerűbb vásárlási körülmények megteremtésével segítsük elő a tagság és a lakosság háztartásainak, kistermelői gazdaságainak és a család otthonainak sokrétű fogyasztói igényei jobb kielégítését. Egyidejűleg fejlesszük tovább a szövetkezetek szocialista jellegét, a szövetkezetek vállalati és demokratikus vonásait a szövetkezeti célok, a hatékonyabb gazdálkodás, s a szorosabb tagsági kapcsolatok érdekében. Szövetkezeteink is működési területük adott gazdaságföldrajzi és közgazdasági körülményei között fejtik ki tevékenységüket. Meghatározó tényező továbbá a lakosság termelési és általános kulturáltsága stb. A vázolt tényezők tekintetében Bács-Kiskun megyének számos sajátos szövetkezeti tennivalói is vannak. Utalok például a tanyavilágra, az erőteljes városiasodásra, a belterjes és sok ágazató mezőgazda- sági tevékenységre, ezen belül a megye szerepére az ország zöldség-, gyümölcsellátásában, a korábbi vályog- és vertfalú házak helyett a korszerű lakások fokozottabb ütemű megteremtésének segítésére stb. KÉRDÉS: A SZŐ VOSZ elnöksége a MÉSZÖV előterjesztése alapján tavaly tárgyalta a tanyavilág, a külterületek lakosságának ellátását, ön, mint a tanyai élet jó ismerője, hogyan ítéli meg: a határozatok mennyiben segítik a tanyai lakosság életét? VÁLASZ: A mezőgazdaság szocialista átszervezése és az iparosodás végbement folyamata alapvetően meghatározta a megyében is a tanyai életet, a tanya- rendszer jövőjét, amely kétségkívül felszámolódáshoz vezet. Azonban világosan látjuk azt is, hogy ez lassú és igen bonyolult folyamat, és ezért még hosszú ideig jelentős számú tanyai népességgel kell számolnunk. Gondoskodnunk kell tehát lakóhelyük közelében az alapellátásukról, életkörülményeik lehetséges fejlesztéséről. Ennek tudatában fordít kiemelkedő gondot a SZÖ- VOSZ a tanyai és a kistelepülések sajátos kereskedelmi ellátottsága fejlesztésére, a háztáji gazdaságok termelése és termékeik felvásárálása segítésére, valamint a lehetséges szolgáltatások továbbfejlesztésére. A magunk munkája mellett azonban — tapasztalataink szerint — az ellátási színvonalat e területeken ÁFÉSZ-eink a helyi tanácsokkal, a mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, az állami gazdaságokkal, a Hazafias Népfront helyi szerveivel igen szorosan együttműködve tudják csak megvalósítani. Megelégedésünkre, az említett elnökségi ülésen a MÉSZÖV igen figyelemre méltó eredményekről adhatott számot a tanyai lakosság napicikkellátásával, valamint a kereskedelmi hálózat fejlesztésével kapcsolatban is Bács megyében a IV. ötéves terv időszakában több mint 40 kiskereskedelmi üzletet és 16 vendéglátó egységet létesítettek az ÁFÉSZ- ek. Több helyen a tsz-ek és állami gazdaságok helyiséget bocsátottak a szövetkezetek rendelkezésére korszerűbb kereskedelmi célokra. Követésre méltó a kecskeméti UNIVER ÁFÉSZ mozgóbolt árusítási módszere. A tanyai üzletek hűtőkapacitása az utóbbi két év alatt háromezer literrel növekedett, ami lehetővé tette az élelmiszer-áruválaszték kibővítését. A napicikkek mellett a kisebb konyhafelszerelések, szerszámok, mezőgazdasági szeráruk mennyisége és választéka is javult a korábbi évekhez mérten. Több mint 30 tanyai egység foglalkozik például fűtőolajárusítással is. Az V. ötéves terv indulásával életbe léptetett, módosított köz- gazdasági szabályozórendszer támogatást nyújt a tanyai és külterületi egységeket üzemeltető szövetkezetek számára. A folyamatban levő ötéves terv során az ÁFÉSZ-ek a megyében megközelítőleg 30 millió forintot fordítanak a tanyai bolthálózat továbbfejlesztésére: mintegy 15 új boltot létesítenek. A korszerűsítés értéke meghaladja a 20 millió forintot. Mindezek alapján azt mondhatom, hogy az említett határozatok és — egyidejűleg — a megyei pártbizottság és a megyei tanács tanyapolitikájának megvalósításával ÁFÉSZ-eink mind hatékonyabban segítik a tanyai lakosság jobb életét. KÉRDÉS: A következő évekre a fogyasztási szövetkezetek — a központi elképzeléseknek megfelelően — nagyobb mértékben vesznek részt a munkáslakta területek ellátásában is. Az Alföld Szövetkezeti Áruház sokat segít Kecskemét ellátásában. A fejlesztést illetően vannak-e elképzelések a megyére vonatkozóan? VÁLASZ: Az ország életében végbement társadalmi, gazdasági változások azt eredményezték, hogy napjainkban az ÁFÉSZ-ek forgalmuknak kétharmadát a hagyományos területükön, a községekben, egyharmadát pedig a városokban bonyolítják. Megközelítően azonos arányban valósulnak meg beruházásaik, tehát az új kereskedelmi egységek létrehozása is. A fejlődés tendenciája is hasonlóan alakul. Bács megyében a szövetkezetek fejlődése azonban eltér az országostól. Meghatározó szerepük van a tanyák és a községek ellátásában, s ugyanakkor alacsonyabb hányadú a részvételük a városi kereskedelemben. Jellemző továbbá, hogy az élelmiszerek forgalmi részaránya a megye teljes bolti kiskereskedelmi forgalmában fokozatosan nő, ugyanakkor az iparcikkeké visszafejlődést mutat. Ez egyben azzal járt, hogy az ÁFÉSZ-ek részesedése a megye összkereskedelmi forgalmában visszaesett. Ennek egyebek között az az oka, hogy az állami kereskedelem iparcikkforgalma az elmúlt hat év alatt erőteljesen növekedett, a fogyasztási szövetkezetek pedig nem fejlesztették megfelelő mértékben a városokban az iparcikkhálózatukat. Egy korábbi felmérés szerint — amely időközben csak részben módosult — a városi ÁFÉSZ-boltok összes alapterületének részaránya 23 százalék —, ezen belül Baján 6,5, Kiskunfélegyházán pedig 14,5 százalék — ugyanakkor Szabolcs megyében ez az arány 48 százalék; ugyancsak Szabolcs megyében 34 százalékos az ÁFÉSZ-ek városi hálózatának részaránya. A vendéglátás városi hálózata hasonló képet mutat. Az elmúlt ötéves tervben a megye az alapellátó hálózat fejlesztése mellett — figyelembe véve az előzőekben elmondottakat — figyelemre méltó eredményeket ért el az ellátási központokban és a városokban épült áruházak és szaküzletek létesítésével, ösz- szesen 129 új kereskedelmi egy-. séget helyeztek üzembe. Ezek közül áruházat Kecskeméten és Kiskunhalason, 1000 négyzetméteres iparcikk-szaküzletet Kece- len, Kiskunmajsán és tíz ABC- áruházat a megye különböző településein. Ezek közül országosan is kiemelkedő jelentőséggel bír az ALFÖLD Szövetkezeti Áruház. Ez az első szövetkezeti nagyáruház, amely közös beruházással valósult meg. A V. ötéves tervben a megye ÁFÉSZ-ei az előző tervciklus 522 millió forintos összegének több mint kétszeresét fordítják beruházásokra. A kereskedelmi hálózatot 31 ezer négyzetméter nagyságrendben fejlesztik. A hálózatfejlesztés dinamikája 25,7 százalék, amely jóval meghaladja az országosan tervezett 16 százalékos alapterület-növekedést. A megye fejlesztési koncepciója összhangban van a kereskedelempolitikai célkitűzésekkel és a SZÖVOSZ irányelveivel. Változatlanul elsődleges feladatuknak tekintik az alapellátó hálózat fejlesztését, s ennek korszerűsítését minden településen. Ugyanakkor fontos célkitűzésük a városok, a munkáslakta települések kereskedelmi hálózatának fejlesztése is. A tervek szerint egy áruházat, 24 ABC-áruházat és kisáruházat, 2 vendéglő-éttermet építenek a szövetkezetek. A megye városaiban több mint tízezer négyzetméter alapterületű üzlethálózat-bővülés megy végbe. Kecskeméten 2600 négyzetméter alapterületű ABC-áruház épül a városközpontban és ezer négyzetméteres lakótelepi áruház. Baján 2500 négyzetméteres áruház és két ABC-áruház épül. A többi között ABC-áruházak épülnek Kiskunfélegyházán, Kiskunhalason, Kiskőrösön. A kereskedelmi beruházások mellett az ÁFÉSZ-ek fejlesztik az árualapokat növelő élelmiszergazdasági tevékenységüket. Ezt szolgálja a kecskeméti konzervüzem és a kiskunhalasi húsüzem bővítése, Soltvadkerten és Kiskunfélegyházán a húsfeldolgozó üzem fejlesztése, Mélykútón pedig felvásárló telep létesítése. A szövetkezetek és a MÉSZÖV saját forrásai mellett a SZÖVOSZ 60 millió forinttal segíti e beruházások megvalósítását. KÉRDÉS: A szakcsoportok sokat fejlődtek az utóbbi evekben. A megyében csaknem 130 olyan termelési egység működik, amely elősegíti a kistermelők szervezését. Az elmúlt esztendőben több, mint 370 millió forint értékű árut adtak. Lát-e még lehetőséget tevékenységük további bővítésére? VÁLASZ: A szocialista nagyüzemek termelésének dinamikus fejlődése mellett még hosszú ideig szükség van a háztáji és a kisegítő gazdaságok termelésére, elsősorban a munkaigényes ágazatokban. Országosan a mezőgazdasági össztermelés mintegy 30 százalékát jelenleg ezek a gazdaságok adják. Részarányuk a zöldségtermelésben 32 százalék, a gyümölcstermelésben 42 százalék, a szőlőtermelésben pedig 53 százalék. Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a kistermelés komplex segítése jó formájának bizonyultak az ÁFÉSZ-ek keretében működő szakcsoportok. Az ÁFÉSZ-ek útján történő áruértékesítésük az elmúlt évben meghaladta a 2,4 milliárd forintot, amely 440 millióval több volt az előző évinél. A tények kétségkívül a szakcsoportok dinamikus fejlődéséről adnak számot. Elsősorban a helyi ellátáshoz járulnak hozzá. A többi között: 13 ezer tonna zöldséggel és gyümölccsel, 1600 tonna baromfival, 117 millió tojással, 39 ezer tonna vágósertéssel. Ez utóbbi az ÁFÉSZ-ek húsfeldolgozó tevékenységével elősegítette a községek kielégítőnek mondható húsellátását. Egyes cikkek exportja szempontjából is kiemelkedő jelentőséggel bírnak a szakcsoportok. Az elmúlt évben 3300 tonna májas hízott libát, 9300 tonna mézet, 17 400 tonna nyúlhúst értékesítettek. Ezzel mintegy 35—40 millió dollár bevétellel gyarapították népgazdaságunkat. Az elmondottak egyben szemléltetik a szakcsoportok tevékenységének széles körű lehetőségeit is. Népgazdaságunknak, mind a lakosság ellátása, mind az export szempontjából szüksége van termékeikre. Tapasztalataink szerint lehet, sőt kell is továbbfejleszteni a szakcsoportok működését. Most már a tények bizonyító ereje alapján is súlyos felelőtlenségnek tartanám, ha nem adnának meg minden támogatást a szakcsoportok továbbfejlődéséhez. Bács megyében a sajátos lehetőségek további hasznosításával például a szőlő- és gyümölcsültetvények korszerűsítésében, valamint a kisállattenyésztés további felkarolásában tölthetnek be növekvő szerepet a szakcsoportok. Helyes, hogy a MÉSZÖV is nagy súlyt helyez a szakcsoportok megszilárdítására és további elterjesztésükre. Az elmúlt hat év dinamikájára jellemző, hogy Bács-Kiskunban taglétszámuk 7500-ról 20 300 főre emelkedett, a közös értékesítés pedig 76,6 millió forintról ^370,7 millióra. KÉRDÉS: Nemrég átszervezték a szövetkezeti zöldség- és gyümölcskereskedelmet. Létrejött a Zöldség- Gyümölcs Kereskedelmi Központ, amely a SZÖVOSZ felügyelete alá tartozik. Megalakultak a kereskedelmi központ által irányított szövetkezeti vállalatok, a megyei ZÖLDÉRT-ek. Mi várható ettől az átszervezéstől? VÁLASZ: Szeretném hangsúlyozni, hogy a zöldség-gyümölcs- probléma megoldása .«érdekében több történt, mint a kereskedelem átszervezése. Ezzel a népgazdaságunk számára oly fontos ágazattal a maga összetettségében foglalkozik kormányzatunk. A termelés fellendítése és korszerűsítése érdekében az elmúlt évben megszülettek a kormány ismert határozatai, s vele szoros összefüggésben, az idei év tavaszán hozta meg határozatát a kormány a zöldség-, gyümölcskereskedelem korszerűsítésére. Ez egyrészt a kérdésben szereplő és ma már megvalósult szervezeti változásokból áll. A mai körülményeknek megfelelő szervezetnek, és a nagyfokú szervezettségnek e téren különösen nagy jelentősége van. Hangsúlyozni szeretném, hogy még szorosabbra kell fűzni az együttműködést a termelés és a kereskedelmi szervek között. Ennek egyik fő eszköze a szerződéses fegyelem kölcsönös és következetes betartása. A korábbi évek rossz gyakorlata, a szerződések gyakori megsértése mindkét szektornak, de egész népgazdaságunknak súlyos károkat okozott. Ügy ítélem meg, hogy e téren a létrejött megyei koordinációs bizottságok is sok segítséget nyújtanak. A szervezeti intézkedéseken túl, sor került a zöldség-gyümölcske- reskedelem közgazdasági körülményeinek javítására is. Ez javítja a kereskedelem kockázatviselő képességét és lehetőséget nyújt a ma még hiányos eszköz- ellátás, a tároló- és a hűtőterek további fejlesztésére, amely ugyancsak feltétele a hatékonyabb kereskedelmi tevékenységnek. Az elmondottak is — úgy vélem — jelzik, hogy a kormány által kialakított komplex intézkedések következetes végrehajtása alapján előrehaladás várható mind a termelés, mind a felvásárlás területén, s ezek együttes hatásaként javulni fog a belső ellátás és növekszik e termékek exportja is. KÉRDÉS: Hogyan minősíthető a szövetkezeti lakásépítési mozgalom tizenöt éves mérlege, és a jövőre vonatkozóan — Bács-Kiskunt is beleértve — milyen terveik vannak? VÁLASZ: A SZÖVOSZ 1969-től látja el a lakásszövetkezetek érdekképviseletét és mozgalmi feladatait, közreműködve a kormány lakásprogramja megvalósításában. A IV. ötéves terv végére 120 ezerre nőtt a lakásfenntartó szövetkezetek keretében kezelt lakások száma. E tervciklus során jöttek létre az újtípusú lakásépítő szövetkezetek. E szövetkezettípus kezdeményezésében, a kísérleti jellegű tapasztalatok felszínre hozásában kezdeményező szerepet töltött be Bács-Kiskun megye. A kedvező feltételek birtokában az V. ötéves tervben Bács- Kiskun megyében a lakásfenntartó szövetkezetek lakásállománya 1423 lakással gyarapodik, a lakásépítés keretében pedig előreláthatólag 1800—2000 szövetkezeti lakás épül meg. A meglevőkkel együtt a tervciklus végén több mint 6700 szövetkezeti lakás fenntartásáról kell a lakásszövetkezeteknek gondoskodniuk a megyében. Mind országosan, mind pedig a megyében igen nagy feladatot jelent a lakóházak kezelése a szövetkezeti mozgalom számára. Ezért fontosnak tartjuk a saját irányítású és szervezésű gondnokságok fejlesztését és a lakóépületek karbantartási munkáinak ellátása érdekében pedig a szövetkezeti karbantartó társulások további szervezését. A lakóépületek felújítását az építőipari szövetkezetekkel kötött hosszú- lejáratú és éves ütemezésű szerződésekkel kívánjuk biztosítani. Befejezésül szeretném kiemelni, hogy mind az ÁFÉSZ, mind pedig a lakásszövetkezetek munkáját nagymértékben elősegíti a megyei pártbizottság, a megyei tanács, valamint az érdekelt társadalmi és mozgalmi szervek igen sokoldalú segítsége. Ez egyben biztosítéka annak is, hogy szövetkezeteink sikeresen valósítják meg az V. ötéves tervben rájuk váró feladatokat tagságuk, de az egész lakosság érdekében. S általánosságban még annyit, hogy bár idestova kilencedik esztendeje, hogy a kötelesség Bács-Kiskunból jelenlegi beosztásomba szólított, kapcsolatom egy pillanatra sem szakadt meg a megye életével. Kecskemét országgyűlési képviselőjeként, valamint az országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagjaként a magam posztján, de más vonatkozásokban is azon vagyok, hogy segítsem és szolgáljam — mostani tisztem betöltéséhez sok és mindig megújuló tapasztalatot adó — szűkebb szülőhazám gondjait, s azokat a célokat, amelyet az egész megye szorgos népe megvalósítani maga elé tűzött. W. D. JÚNIUS 5. Környezetvédelmi világnap Tudomány az ember szolgálatában Néhány évvel ezelőtt megjelent a hír: az Antarktiszon élő pingvinek májában DDT-t találtak. A Föld különböző sarkaiban a szennyeződés egyre jobban veszélyezteti a természetet. Nem véletlenül kapott helyet a helsinki záródokumentumban: „A környezetvédelem számos problémáját csak akkor lehet hatékonyan megoldani, ha kialakul a szoros nemzetközi együttműködés...” A bioszféra védelmének egyik legfontosabb ágazata az ENSZ zászlaja alatt végzett globális természetvédelmi kutatás. Ez a rendszer a jövőben állandóan figyelemmel kíséri a bioszféra állapotát, jelzi a szennyeződést, és annak keletkezési okát. A Szovjetunióban már megalakították az első ilyen biológiaitermészetvédelmi területeket, ahol a gazdálkodásnak az élő természetre gyakorolt hatását vizsgálják. Az ENSZ által kezdeményezett globális vizsgálatok csak akkor lehetnek hatékonyak, ha kivétel nélkül minden ország részt vesz bennük. Napjainkban ezt még nem lehet elérni. A kérdés lényege az országok különböző gazdasági fejlettségében, valamint a bioszféra-ellenőrzés egyes különböző módszereiben rejlik. A gyümölcsöző együttműködés példáját nyújtja a bioszféra védelme terén is a szocialista közösség. Számos környezetvédelmi intézkedést a KGST komplex programjának keretében valósítanak meg. 1977 elején a szocialista országokban folyó környezetvédelmi kutatások összehangolására a KGST-tagállamok koordinációs központot létesítettek. L. M. Olaj kályhák Marcaliból • Új üzemrésszel gyarapodott Somogy megye legfiatalabb városának. Marcalinak egyik gyára, a Mechanikai Művek helybeli gyáregysége. Az új Üzemcsarnokban — amely egy folyamatos beruházás első része — olajkályhák készülnek. (MTI-fotó: Bajkor József felvétele—KS) BEFEJEZŐDÖTT A KONCERTÉVAD Tervek a nyárra A téli—tavaszi koncertévad már befejeződött, s egy-két hét múlva bezárja kapuit az Operaház is. Művészeink jelentős része azonban továbbra sem pihen. Sokan közülük a következő hetekben, hónapokban határainkon túl vendégszerepeinek, s a nyáron szép számmal fogadunk külföldi — csehszlovák, lengyel, jugoszláv, bolgár, román, grúz, francia, olasz, kubai, Fülöp-szigeti és kolumbiai — előadóművészeket és együtteseket. Könnyűzenei szólistáink többsége, lengyelországi, csehszlovákiai és NDK-beli vendégszerepléseken és turnékon vesz részt. A Ber- gendy és a Fonográf együttest előbb Lengyelországba várják, majd mindkét csoport a jugoszláviai dzsesszfesztiválon lép fel. Az Omegáék először az NSZK-ban készítenek hangfelvételeket és adnak koncerteket, s utána csehszlovákiai és lengyelországi turnéra indulnak. A külföldi vendégművészek sorában ezen a nyáron 65 komolyzenei szólista látogat hazánkba. Színes, változatos programmal szolgálnak a hazánkban fellépő nagyegyüttesek is: közülük elsőként a 40 tagú Bayanihan Fülöp-szigeti együttes július 4-től. a kolumbiai balettegyüttes július 14-től, a 60 tagú Kubai Állami Folklór Együttes pedig július 28- tól öt-öt alkalommal ad műsort a Budai Parkszínpadon. A 100 tagú Grúz Állami Népi Együttes augusztusban Szegeden és a Margitszigeten három-három alkalommal lép fel, a 120 tagú japán Musashino-kórus pedig augusztus 10-én a budapesti Mátyás-templomban, s további négy alkalommal vidéki városokban ad hangversenyt. (MTI)
