Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-05 / 131. szám
1 VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BACS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évi. 131. szám Ára: 90 fillér 1977. június 5. vasárnap Nyilvánosságra hozták az első szocialista állam alkotmánytervezetét A sokoldalú szövetkezésben nagy tartalékok rejlenek Szánki változások 3. oldal Sport 4. oldal 1. oldal Bokor Pál, az MTI tudósítója jelenti: Szombaton reggel a Szovjetunió lakossága megkezdte az ismerkedést az új alkotmány tervezetével. A tervezetet teljes szövegben közölte a több mint tízmillió példányban megjelenő Pravda, a közel ugyanekkora példányszámú Izvesztyija és a többi moszkvai napilap. Ugyancsak teljes terjedelemben ismertették az alkotmány szövegét a szövetséges köztársaságok központi napilapjai és a helyi lapok. A moszkvai rádióban Jurij Levitan, a rádió főbemondója olvasta fel az alkotmánytervezet teljes szövegét egy kétórás ktiA megye ipari szövetkezeteinek a termelését, gazdálkodását figyelemmel követve szemünkbe tűnik, hogy az utóbbi években egyre nagyobb szerephez jut a kooperáció. Ez azzal magyarázható, hogy a párt gazdaságpolitikai irányelvei alapján mind több helyen ismerték föl a más gazdasági egységekkel való kölcsönösen.előnyös együttműködés hatékonyság- növelő lehetőségeit. Ennek a felismerésnek nagy jelentősége van az ipari szövetkezeteknél. Megváltozott a régi szemlélet, a mindenáron való, alig gazdaságos önálló késztermékgyártás helyett — esetenként mellett — újabban a jövedelmezőbb részegységkészítésre törekszenek. Példát szolgáltat erre egyebek közt a Solti Vegyesipari Szövetkezet, amely 1976-ban csaknem 2,5-szeresére növelte az árbevételét az előző évihez képest. Ez részben a létszám gyarapításának volt köszönhető, de ennél többet nyomott a latban a kooperáció uralkodóvá tétele a termelésben, amivel együtt járt a hatékonyság növelése is. A solti ipari szövetkezet Bács- Kiskun kisebb szövetkezetei közé tartozik, taglétszáma még a múlt évi emelkedés után is jóval kevesebb kétszáznál. Három részlegében folyik a termelés, s vannak szolgáltató egységei is. Az asztalosüzemben egyedi bútorokat gyártanak, szolgáltatást végeznek, ezenkívül kooperációban franciaágy-kereteket készítenek a Kalocsai Asztalos és Építőipari Szövetkezetnek. A viszonylag nagy sorozatú keretgyártás előnyös a Soltiaknak és kedvező a kalocsaiaknak is, mert a kooperáció révén felszabaduló saját kapacitást a tőkés kisbútorexport növelésére tudják fordítani. A solti szövetkezet terve 1978-ra azt irányozza elő, hogy az asztalosrészleg termelése legalább 80 százalékban nagy sorozatú, kooperációs gyártmány legyen, a többi pedig szolgáltatás és egyedi árutermelés. A lakatosrészleg a megye határán átlépő együttműködést kezdett tavaly, a Szentendrei Kocsigyárral, amelynek oldalvázakat kétszített mezőgazdasági pótkocsikhoz. A BUDAMOBIL Járműszövetkezet kalocsai telepével már régebben kapcsolatban áll a solti szövetkezet. A telepnek szintén járműalkatrészeket gyártanak, s az elképzelések szerint a lakatosrészleg — amely jelenleg még épületmunkákra is vállalkozik — erre a termelésre szakosodik. A Solti Vegyesipari Szövetkezet tavaly hozta létre a női munkaerő foglalkoztatására a harmadik részlegét, amely szintén kooperációs lehetőséget használ ki. • Kós Bálintné a Duna Cipőgyárnak készUlő talpbéléseket szegi' be. • Nagy István és Vajda Ferenc egy pótkocsioldalvázon dolgozik, amelyet a Szentendrei Kocsigyárnak állítanak elő. (O. L.) A mintegy ötven helybeli és környékbeli nődólgozó cipőtalpakat és talpbéléseket készít a Duna Cipőgyárnak, évente 1—1,2 millió párat. Ez a munka tavaly csaknem 12 millió forinttal növelte az árbevételt. Gépeket, eszközöket a vállalattól kaptak, az anyagot a szövetkezet szerzi be. A szállítások napi program szerint történnek Dunaújvárosba. A Bajai Lakberendező, Építő- és Vas Ipari Szövetkezet hatodik éve működik együtt egy svéd Bútorgyártó és forgalmazó céggef, s ennek eredményeképp nőtt a tőkés exportja, s emelkedett a termelés műszaki színvonala. A tőkés partner ugyanis korszerű faipari gépeket adott a bajai szövetkezetnek, amelyek árát áruval, ágyvázakkal törlesztették le. Az idén már a harmadik ilyen megállapodás lép érvénybe. Az első félévben a svéd partner 4 millió forint értékben 14 modern gépet szállít Bajára. Építőipari kooperációra is találni példát a megyei szövetkezetek körében. A Mélykúti Vegyesipari Szövetkezet könnyűszerkezetes csarnokokat gyárt és a helyszíni szerelésükre vállalkozik. A gyors építési mód elterjesztésére kidolgozott központi program teljesítése érdekében együttműködési szerződést kötött a jánoshalmi és a katymári szövetkezettel. Az előbbi a mélyépítési, az utóbbi pedig a szak- és szerelőipari munka elvégzését vállalta a felépülő könnyűszerkezetes létesítményeknél. A kooperáció elősegíti egy kormányprogram megvalósulását, s jelentékenyen növeli a részt vevő szövetkezetek építőipari tevékenységének a hatékonyságát. A. T. S. lönprogram keretében. A szövetséges köztársaságok lakossága egyidejűleg a köztársaság lakosságának anyanyelvén is kézhez kapta az alaptörvény-tervezetet. Nagy érdeklődéssel tanulmányozzák ezt az okmányt a szovjet főváros politikai megfigyelői is. Általános figyelmet keltett az alkotmány tervezetének új, 4. fejezete, amely a Szovjetunió külpolitikájának alapelveit rögzíti három pontban. Az alkotmány 30. cikkelye a Szovjetunió és a szocialista országok viszonyára vonatkozik, s kimondja, hogy a Szovjetunió a szocialista világ- rendszer és a szocialista közösség alkotórészének tekinti magát, s mint ilyen, fejleszti és erősíti barátságát, együttműködését és az elvtársi kölcsönös segítségnyújtást a szocialista országokkal. Aktívan részt vesz a gazdasági integráció megvalósításában, a nemzetközi szocialista munka- megosztásban. Ugyanezt a kérdést az egyén oldaláról közelítve meg, a szovjet alkotmány 7. fejezete a tervezet szerint a népek közötti barátság és együttműködés fejlesztésének elősegítését, a béke eszméinek támogatását egyszersmind állampolgári kötelességgé is teszi. 0 Az alkotmánytervezet egyik legterjedelmesebb fejezete a szovjet állampolgárok jogait, szabadságjogait és kötelességeit foglalja össze, s nem hagy kétséget afelől, hogy az állampolgári jogok és szabadságjogok szélessége tekintetében a szocialista állam a lehető legtöbbet kívánja nyújtani polgárainak, s a szocialista demokrácia többi között a munkához, pihenéshez, tanuláshoz', az egészségügyi ellátáshoz és a nyugdíjhoz való jog tekintetében messze felette áll minden más rendszernek. Az új szovjet alkotmány szólás- és sajtószabadság mellett biztosítja a gyülekezési, felvonulási és tüntetési szabadságot, s az állam polgárait érintő legfontosabb kérdéseket illetően lehetővé teszi népszavazás lebonyolítását. Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának az SZKP KB májusi plénumán elmondott beszéde Tisztelt elvtársak! Meg kell vitatnunk a Szovjetunió új alkotmányának tervezetét. A Politikai Bizottság figyelmesen áttanulmányozta és elvben elfogadta ezt a dokumentumot. Mivel már valamennyien ismerjük a tervezetet, ezért csak néhány központi, elvi fontosságú kérdésre szeretnék kitérni. I. Első kérdés: miért volt szükség az új alkotmányra? Azért, elvtársak, mert négy évtized alatt országunkban és egész társadalmunkban mély változások mentek végbe — mondotta, majd rámutatott: Amikor az 1936-os alkotmány elfogadásra került, nálunk lényegében még éppen csak hogy befejeződött a szocializmus alapjainak lerakása. A Szovjetunióban napjainkra már felépült a fejlett, érett szocialista társadalom. Az alapvető elvi jelentőségű változások érintették a társadalmi élet valamennyi területét. Teljesen megváltozott az ország gazdasága, amelyben osztatlan a szocialista tulajdonforma uralma. Kialakult és sikeresen működik az egységes népgazdaság hatalmas szervezete, amely a tudományos-műszaki forradalom eredményeinek a szocialista társadalmi rend előnyeivel való összekapcsolása alapján fejlődik. Megváltozott a társadalom szocialista képe is. Nemcsak jogi értelemben, hanem gyakorlatilag is megvalósult nálunk a népek egyenlősége. Valamennyi köztársaságunk magas fejlettségi szintre jutott, köztük azok is, amelyek korábban gazdasági és kulturális szempontból elmaradottak voltak. Ugyanakkor az összes köztársaság gazdasága az egységes népgazdasági komplexum elválaszthatatlan részévé vált. E változások együttes eredményeként a szovjet társadalom mind egyöntetűbbé válik. Erősödött a munkásosztály, a kolhozparasztság és a népi értelmiség megbonthatatlan szövetsége. Fokozatosan elmosódnak az alapvető társadalmi csoportok közötti különbségek. Életmódjukat tekintve egyre közelebb kerülnek egymáshoz országunk népei és nemzetiségei. Létrejött az emberek új történelmi közössége — a szovjet nép. Az érett szocializmus felépítésével, s azzal, hogy a lakosság valamennyi rétege áttért a munkásosztály eszmei-politikai álláspontjára, proletár diktatúraként létrejött államunk össznépi állammá vált. Mindezeket az ország életében végbement folyamatokat a kommunista párt irányította, amely az Októberi Forradalomtól kezdve mindmáig társadalmunk vezető, szervező és mozgósító ereje. Sokkal bonyolultabbá és sokrétűbbé váltak azok a feladatok, amelyeket a pártnak meg kell oldania. Szerepe még felelősségteljesebbé vált, s fokozódott az ország egész belső életére és külpolitikájára gyakorolt irányító hatása. Végezetül erőteljesen megváltozott a Szovjetunió nemzetközi helyzete és a világ társadalmipolitikai képe. A Szovjetuniót már nem zárja körül a tőkés világ. A szocializmus világrend- szerré vált. Létrejött a hatalmas szocialista közösség. Jelentősen meggyengültek a világkapitalizmus állásai. A korábbi gyarmatok helyén több tucat fiatal állam jött létre, amelyek szembe- szállnak az imperializmussal. Rendkívüli módon megnőtt országunk nemzetközi tekintélye és befolyása. Ezek eredményeként a nemzetközi erőviszonyok alapvetően megváltoztak. Létrejött az új világháború elhárításának reális lehetősége, s az új háború kitörésének veszélye ma már jóval kisebb. Ezen a téren azonban még nagy munka és kitartó harc vár ránk. A szovjet nép a már elért eredményekre támaszkodva a kommunista párt vezetésével most új feladatokat old meg: megteremti a kommunizmus anyagi-műszaki bázisát, a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítja át, s az embereket a kommunista tudatosság szellemében neveli. Röviden ezek azok az alapvető változások, amelyek társadal(Folytatás ■ a 2. oldalon.) Nőtt a zöldségfelvásárlás Az év eleje óta mintegy 800 vagonnyi zöldséget, gyümölcsöt forgalmaztak Bács- Kiskun megye kertészetei, mind választékban, mind mennyiségben többet, mint az előző év hasonló időszakában. Az igazi szezon azonban júniusban kezdődik és késő őszig tart. A zöldségprogram megvalósulását jelzi, hogy egyre több terméket ígérnek a kert- gazdaságok. Nagyobb területről érkezik majd friss fogyasztásra a paprika, a paradicsom, s az egyéb zöldségfélék. Ugyanakkor az ipar igényét is kiszolgálják. Ünnepek a tanév végén A pedagógusok és az építők ünnepével egyidőben fejeződött be a tanítás az általános iskolákban. Az évzárók illetve a bizonyítványok kiosztása néhány napot várat ugyan még magára, de a gyerekek túlnyomó többsége „sutba vághatja” tankönyveit és füzeteit a nyári hónapokra. E mai kettős ünnepet erőltetés nélkül szimbólumként is értelmezhetjük; a tanulás és az országépítés nagyon is ösz- szetartozó közös ünnepének, amelyben a jelen és a jövő feladatai tanulságos módon csengenek össze. A tantestületek tagjainak úgy kell oktatniuk és nevelniük, hogy a fiatalok lelkesedéssel és jó fel- készültséggel folytathassák majd a megkezdett munkát; a szocializmus felépítését. Ami pedig az építőipar dolgozóit illeti, felelősségük nem kisebb: társadalmunknak olyan lakótelepekre, intézményekre és iskolákra van szüksége, amelyek jól szolgálják a gyermekek harmonikus testi és szellemi fejlődését... Az építők és a pedagógusok munkája akkor kapcsolódik jól egymáshoz, ha nem feledkeznek meg feladataik lényegi azonosságairól; munkájuk emberközpontúságáról. Az ünnepek közös tartalma meghatározó szerepet tölthet be sok diák szünidei programjának összeállításában is. Köztudott dolog ugyanis, hogy a szellemi fáradtságot, a tanév tíz hónapjának esetleges kimerültségét nem okvetlenül a teljes tunyaság, a vakáció tétlenül eltöltött hetei szüntetik meg. Sok szó esik mostanában az Edzett ifjúság mozgalom kapcsán a harmonikusan, testileg és szellemileg egyaránt fejlett fiatalságról. A gyerekek fizikai képességeinek erősítésében sok még a közös tennivaló, s a szünidő jó alkalmakat kínál a gyalog, vagy kerékpáron megtett !országjáró túrák szervezésére, a „nomád" táborozásokra, amelyek során nemcsak élményt, hanem sportnyelven szólva jó „kondíciót” is szerezhetnek a tanulók. A nyár másik, nem kevésbé fontos lehetősége a hasznos munka. Falun és városon szövetkezetek és üzemek egyaránt szívesen látják a tanulókat, általános és középiskolásokat röviclebb, vagy hosszabb időre. Mindenki, aki ismeri már a fizikai munkavégzés nehézségeit és örömeit, jól tudja, hogy mennyire mély és maradandó élményekkel gazdagítja a fiatalokat néhány hét olyan tevékenység, amely nyomán valóban puhának és pihentetőnek bizonyul az ágy esténként. A munkában eltöltött napoknak az ifjúság fizikai és szellemi fejlődésére gyakorolt hasznát ugyancsak nem kell hosszasan részleteznünk és azt a régi igazságot sem, hogy azt a pénzt, amit saját maguk keresnek meg a fiatalok, nem pótolhatja a kedves mama, vagy papa által adományozott zsebpénz... Röviden arról van szó, — s a kettős ünnep is ezt tanúsítja —, hogy a nyári vakáció nem jelenthet két és fél hónapos szünetet a tanulóifjúság testi és szellemi gyarapodásában, hiszen mind a pihenés, mind a „kikapcsolódás” különféle hasznos formái sok és tartalmas lehetőséget kínálnak személyiségük gazdagítására. P. M. • Az ország összes spárga- termését a megyei ZÖLDÉRT kecskeméti ki- rendeltségén készítik elő szállításra. A válogatás során figyelembe veszik a sípok hosszúságát, vastagságát és számos egyéb minőségi szempontot A ZÖLDÉRT kecskeméti telepéről, ahová az ország fehér spárgatermése érkezik, eddig 65 vagonnyi kiváló minőségű árut exportáltak, illetve adtak hazai fogyasztásra és ipari feldolgozásra. A továbbiakban még mintegy 20—25 vagon spárgával számol a szövetkezeti kereskedelem. Az Izsáki Állami Gazdaság zöldspárga ültetvényéről, ahol hektáronként 40 mázsa a termés, még mindig vagonszámra kapja a friss sípokat a hűtőipar, s a külföldi megrendelők. Megkezdődött az újburgonya forgalmazása, s teljes a kínálat káposzta- és karalábéfélékből is. A piaci standokon, a zöldségboltokban megjelent a korai meggy. Ebből a gyümölcsből, csakúgy mint a cseresznyéből, az idén sem tudják kielégíteni az igényeket. A virágjában elfagyott meggytermés, amely évek óta a legkeresetebb a csonthéjasok közül, többnyire most is exportra kerül, de jut belőle hazai fogyasztásra is. A keceli meggyesekből, ahonnan máskor 150—160 vagon gyümölcsöt kap a kereskedelem, az idén alig 40 vagon felvásárlásával számol a helyi fogyasztási és értékesítési szövetkezet. A fagykár ellenére termést érlelnek a híres kiskunsági kajszisok. Főleg a fák felső termőágain maradt meg a barack, amelynek szüretelésére megkezdődtek az- előkészületek. A dunavecsei Béke Termelőszövetkezet csaknem 400 hektáros ültetvényén száz vagon barackot érlelnek a fák. Szüreteléséhez kosártartós szedőlétrákat készíttetnek, s megkezdték a munkaerő szervezését is. V. E. Hatékonyságnövelő együttműködés az ipari szövetkezetek terveiben
