Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-01 / 127. szám
1971. június 1. • PETŐFI NÉPE • 5 A föld mélyét vallatják MAI JEGYZET NEM CSAK NÉVVÁLTOZÁS vA A lakiteleki példa Milyen szerkezetek ezek a vaskos kerekű járművek? — töprenghet az olvasó a kép láttán. Valamiféle talajművelő monstrumok? Aligha. Ahhoz túl komplikált berendezéseknek tűnnek, márpedig minek kellenének bonyolult mechanizmusok, amikor az eddigi masszív gépek kiválóan megfelelnek. Csak úgy pusztán — vonóerőt sem jelenthetnek; szintén fölöttébb „szerkezetes” voltuk sejteti ezt. Pedig valami közük lehet a talajhoz; másképp mire valók volnának azok a robosztus „fémdöngölők” az első és hátsó kerék-pár között? Valóban ez az a „kapcsolat”, ami csakugyan a talajhoz köti ezeknek a gépeknek a rendeltetését. De velük nem művelik, hanem vallatják a föld mélyét. Kevesen tudják, hogy mielőtt valahol olajért, földgázért „lefúrnának”, — azon a területen geofizikai kutatást végeznek. Szeizmikus méréssel kijelölik azokat a pontokat, amelyek nagy valószínűséggel olajtároló „szerkezeteket” takarnak, s ott kezdik meg a próbafúrásokat. Ilyen szeizmikus előkutatás jelzett valamilyen „szerkezetet” lassan másfél évtizede Szánkon. Csupán az nem volt még biztos, hogy olaj lesz belőle. Az lett. Később — úgy tíz esztendeje — Kiskunhalastól délre találtak jelentős mennyiségű szénhidrogénre. Három éve meg a Halastól északkeleti irányban folytatott kutatófúrások jártak eredménynyel — s ma már kút — kutat követ. Ám felvételeink témájától kissé előreszaladtunk. Utaltunk rá, hogy geofizikai kutatás előzi meg a kutatófúrásokat. Eddig a föld mélyén előidézett robbantás keltette impulzusok hullámait „értékelték’’ s eszerint jelölték ki a felderítő, kutatófúrások helyét. Csakhogy nem mindenütt — például város, egyáltalán lakott terület alatt sem — lehet megoldani ilyen robbantásos mérést. Ezt a módszert váltotta fel az USA-ban kikísérletezett vibrációs eljárás. Ennek során ugyan gyengébb jeleket keltenek a (képünkön is látható) vibrációs kocsik, de a fejlettebb műszertechnika lehetővé teszi a pontos mérést. E műszerrendszer képességeire abból is következtethetünk, hogy a műszerkocsiban egy beépített számítógép vezérli 'a terepi digitális felvevő szeizmikus berendezést. A vibrátoros rész helyezkedik el a kerék-párok között, s a talajon ezzel keltett rezgések verődnek vissza a föld mélyén rejtőző szénhidrogén „szerkezetekről”. A robbantást kiküszöbölő erénye mellett — jóval termelékenyebb, gyorsabb is ez a vibrációs módszer. Az olajipari tröszt 3 — ilyen hidromechanikus működésű gépet vásárolt geofizikai kutatást végző üzeme részére. Ezekkel a gépekkel végzik el az országban még „fehér foltokként” számontartott területek feltérképezését. Alkalmazásukat előázör a halasi körzetben kezdték meg. Hamarosan Kiskunhalas városában is folytatnak méréseket, aminek időpontjáról a Petőfi Népe útján is tájékoztatják majd a lakosságot. T. I.—P. Z. Az idei ünnepi könyvhét sok színvonalas rendezvénye között, túlzás nélkül előkelő hely illeti azt a ma este hét órakor kezdődő irodalmiművészeti estet, amelyen a meghívott hazai alkotókon kívül több baráti szocialista ország szellemi életének képviselői is jelen lesznek. Ezt bevezetőül azért hangsúlyozzuk, mert sok-sok példa bizonyítja, hogy a lakitelekiek szeretik a vendégeket és a művészi eseményeken szerzett szép élményeket. Elég itt csak arra utalni, hogy az ottani könyvbarátok klubjának megalakulása óta e mostani lesz a harminc- ötödik rendezvénye. S ezeken sok magyar és külföldi alkotó szerepelt, s került közel a lakiteleki emberekhez. A község művelődési házában a Lakiteleken élő Lezsák Sándor költő — mint házigazda, s mint a lelkes ottani irodalombarátok szervezője — mutatja be szerdán este a szélrózsa minden irányából érkező vendégeket. Romániából Marcea Serbanescu író és Lászlóffy Aladár költő; Csehszlovákiából Egri Viktor író és Gál Sándor költő; a Szovjetunióból David Konsztantyinnovszkij író; Lengyelországból I. Sta- chura költő jön el abba a helységbe amelynek lakói annyi külföldi írónak tapsoltak már az elmúlt esztendőkben. S szerepel még az ottani közönség előtt két hazánkfia is; Kovács István költő és Földeák Iván műfordító. Dr. Czine Mihály irodalomtörténész, egyetemi tanár szintén a szereplők között lesz; ő a környező országok magyar szellemi életének egyik legtekintélyesebb értője és propagálója. Ügy gondoljuk, hogy a nemzetközi találkozót szerencsésen egészíti ki és gazdagítja az ezzel egyidőben megnyíló két kiállítás is. Dormán László jugoszláviai magyar fotóművész, és Kovács Miklós kékfestő mester, népi iparművész mutatja be alkotásait. S a helybeli úttörők citerazenekara, valamint a Szikra Női Kórus is minden bizonnyal eredményesen igyekszik ez alkalommal is a közönség kedvébe járni. S mindez együttvéve nemcsak a könyvheti programot gazdagítja, hanem alkalmat ad ismét a lakiteleki jó példa felemlítésére. V. M. A fa mint energiahordozó Míg a gazdaságilag fejlett országok az energiát zömmel olajból szénből vagy uránból nyerik, és energiagondjaik ezeknek az anyagoknak a hiányából eredhetnek, a fejlődő országokban a fahiány okoz hasonló problémát. A FAO vizsgálatai azt mutatják, hogy Kelet- és Nyugat-Afri- kában, valamint Délkelet-Ázsiá- ban a lakosság 95 százaléka tűzifával vagy faszénnel főz vagy süt. A világ összes fejlődő országai a kitermelt fa 85 százalékát tüzelésre használják: ez 2 milliárd tonna légszáraz fának felel meg. Világviszonylatban 1975-ben a kitermelt fa 65 százalékát használták tüzelésre — ez a famennyiség fűtőértékben 1,3 milliárd tonna szénnek felel meg. A fejlődő országokban a fejenkénti .fafogyasztás évenként , egy. tonna, s a faszükséglet évenként 2,5 százalékkal növekszik. Ez a növekedés gyorsabb ütemű, mint amilyen mértékben a természet a kitermelt fát pótolja. A rablógazdálkodás a termőtalaj pusztulásáA közelmúltban, amikor a Belkereskedelmi Minisztériumban bejelentették, hogy az eddigi panaszkönyv helyett bevezetik a vásárlók könyvét, sok olyan vélemény hangzott el, mely szerint egyszerű névváltozásról, formalitásról van szó. Volt olyan megjegyzés is, hogy korai a névváltoztatás: van még épp elég panasz a kereskedelemre, a vendéglátásra. Hogy kifogásolnivaló akad a szolgáltatásokban, az tagadhatatlan, a miniszteri rendelet mégis lényegesen többet jelent számunkra, mint a .panaszkönyv átkeresztelését. Üjból szabályozták ugyanis a vásárlók könyve körüli teendőket, eljárásokat, méghozzá oly módon, hogy egyszerűbbé, könnyebbé válik a bejegyzés és a panaszok, észrevételek kivizsgálása is. Már rég kabarétréfák tárgya a „kérem a panaszkönyvet” vásárlói óhaj, mely nem mindig teljesült. Az érintettek — érthető, de meg nem bocsátható módon — igyekeztek megakadályozni bennünket a panaszkodásban, s erre igen sokféle kifogást találtak. Például: nem találjuk a panaszkönyvet, egy vevő hazavitte. Vagy: betelt, újat még nem kaptunk. Az is megesett, hogy a személyi igazolványát kérték annak, aki a panaszkönyv iránt érdeklődött. Az űj miniszteri rendelet előírja, hogy a vásárlók könyvét ügy kell elhelyezni, hogy ahhoz bárki, kérés nélkül hozzáférhessen; tilos pédául a pénztárban vagy az irodában tartani. Nem lehet kifogás az indigó hiánya sem: az új könyvek úgynevezett önátirós lapokból állnak, nem kell a bejegyzéshez «indigó, sőt — ez is nagyobb nyomatékot ad a vásárlói érdekvédelemnek — a bejegyzés egy példányát ezután a panasztevő megkapja, hazaviheti. A közérdekű bejelentést tevők védelmét szolgálja az az előírás, amely szerint tilos igazoltatás,, sőt jogunkban névtelen bejegyzést is tenni. De mi történjék akkor, az áll ha mindennek ellenére azt mondják a boltban, a vendéglőben: nincs panaszkönyv, nincs vásárlók könyve? A rendelet szerint ilyen esetben maga a boltvezető köteles írásba foglalni a panaszt, tehát semmiképp sem térhet ki a vásárló kritikai észrevétele elől. A panaszok kivizsgálásának módja is egyszerűbbé, gyorsabbá válik; nagyobb üzletek, áruházak vezetői például maguk intézkedhetnek, amennyiben a bejelentés az ő hatáskörükbe tartozó kérdést érint. Ha válaszukkal a panasztevő elégedetlen, a vállalat vagy szövetkezet központjához fordulhat. Minden bejegyzésre legkésőbb 30 napon belül választ kell adni. Idáig csak a kereskedelemben és a vendéglátásban volt általános a panaszkönyv. Az új rendelet szerint a vásárlók könyvét minden olyan helyen alkalmazni kell, ahol a lakosság ügyeivel foglalkoznak, így a többi között az utazási irodákban, az idegen- forgalmi hivatalok kirendeltségein, a javító, és karbantartó műhelyekben, uszodákban, strandokon, sőt az ingatlankezelő vállalatok kirendeltségein is. Ezentúl a magánkereskedők és a kisiparosok is kötelesek rendelkezésünkre bocsátani a vásárlók könyvét, bejegyzéseink egy példányát a helyi tanácshoz kell továbbítaniuk. Ami pedig a névváltozást illeti, annak az is a célja, hogy ne csupán egyéni sérelmek bejelentésére ösztönözzön, hanem közérdekű észrevételek, javaslatok tevésére is módot nyújtson a lakosságnak. A vásárlók könyvébe bejegyezhetjük például azt, ha nem tartjuk ésszerűnek valamely bolt nyitvatartási rendjét és más, hasonló megjegyzéseinket. Mindez az állampolgárok kereskedelemmel és szolgáltatással kapcsolatos panaszjogának gyakorlását biztosítja, teszi egyszerűbbé, összhangban a közérdekű bejelentésekkel kapcsolatos, közelmúltban hozott törvénnyel. G. Zs. Az egymillió volt közelében A megye középiskolásainak sikere az országos tanulmányi versenyen Az 1976—1977. évi országos középiskolai tanulmányi versenyben legjobb eredményt elért tanulók a napokban Budapesten, a Kertészeti Egyetemen vették át a díjakat. Bács-Kiskun megye fiataljai is szép sikerrel fejezték be a versenyt. A szakosított matematika tantervű osztályok vetélkedőjén II. díjat nyert Horváth Erzsébet, a bajai III. Béla Gimnázium negyedik osztályos tanulója. Lencsés Gyula, a bajai gimnázium harmadikos diákja ugyanebben a versenyben 6., Tossenberger József harmadikos tanuló pedig 8. helyezést ért el. Mindhárom bajai fiatalt Hegedűs József szaktanár segítette a felkészülésben. Az általános tantervű osztályok kémiaversenyében III. díjat kapott Pálinkó István, a kecskeméti Katona József Gimnázium negyedik osztályos tanulója, akit dr. Fodor István szaktanár készített fel, a 8. helyezett pedig Keresztes Rita — szaktanára Bárány László —, a bajai III. Béla Gimnázium tanulója. Az általános tantervű osztályok fizika- versenyének 7. helyezettje Gaj- dócsi Sándor, a bácsalmási Hunyadi János Gimnázium tanulója, akit Németh Mihály tanár, 9. helyezettje pedig Szigeti Antal, a kecskeméti Katona József Gimnázium diákja, akit ugyancsak dr. Fodor István segített a felkészülésben. Biológiából az általános tantervű osztályok vetélkedőjében Búzás Edit, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanulója az 5. helyet szerezte meg. ö Homoki Györgyné szaktanár segítségével készült a versenyre. A nyelvi versenyekben két kecskeméti fiatal ért el eredményt. Angol nyelvből a szakosított tantervű osztályok közötti versenyben Kiss Zsuzsanna, a kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium tanulója a 9. helyet (szaktanára Dankó Géza), Horváth István, a kecskeméti Katona József Gimnázium tanulója pedig (szaktanára Berecz Vendel) a 10. helyezést érte el. A megye középiskolásainak eredményei figyelmet érdemelnek. Míg az előző évben négy megyebeli diák hat helyezést ért el, most tíz fiatal szerezte meg az első tíz helyek egyikét. Ezáltal jogot nyertek az egyetemi, főiskolai továbbtanulás esetén a felvételi kedvezményre, ha olyan szakra jelentkeznek, ahol felvételi követelmény az általuk sikerrel művelt tantárgy. Eredményük úgy is lemérhető, hogy az országos versenyen a közismereti tantárgyakból 180-an jutottak az első tíz helyezettek közé, s közülük 10-en Bács-Kiskun megyeiek. R. M. Az elektromos erőművek általában távol esnek a nagy fogyasztóközpontoktól, ezért az azokban termelt áramot távvezetékeken szállítják felhasználási helyükre. Ezért egyre hatalmasabb szabad- vezetékes nagyfeszültségű energiaátviteli-rendszerek hálózzák be az iparilag fejlett országokat. Csábító lenne a földkábelek használatának a gondolata, de az technikai és gazdasági megfontolásokból nem jöhet számításba. A földkábelben keletkező meleg kiszárítaná és mezőgazdaságilag használhatatlanná tenné a kábelt borító földsávot, de a földkábel lényegesen drágább is, mint a szabad távvezeték. Többé-kevésbé ismert dolog, hogy az átadott teljesítmény és a továbbítás távolságának növekedése következtében fokozni kell a villamos erőátvitel üzemi feszültségét. A feszültség növelésével ugyanis a villamosenergia-rend- szer áteresztőképessége a feszültség második vagy még magasabb hatványával nő. Ugyanakkor csökkennek a fajlagos üzemeltetési költségek, elsősorban a vezetékekben fellépő energiaveszteségek csökkenése és az áteresztőképesség növekedése következtében. A nagyfeszültségű (220—500 kV-os) és ultranagyfeszültségű (750—1200 kV-os) erőátviteli rendszerek megépítése és üzemeltetése egész sor tudományos-technikai probléma megoldását igényli (csúcskisülések, belső túlfeszültségek, villámvédelem, szigetelési problémák stb.) A 750 ezer voltos távvezetékek számára a képen látható különleges függő szigetelőt dolgozták ki szovjet szakemberek, mely a koronakisülésekből származó veszteségek és zavarok csökkentését is szolgálja. A Szovjetunióban már egy 1150 kV-fe- szültségű váltakozóáramú, valamint egy 1500 kV-os egyenáramú távvezeték tervein is dolgoznak. Hazánkban épül a világ negyedik, Európa második 750 kV-os távvezetéke. (MTI Külföldi Képszolgálat) Állásfoglalás a lakás-használatbavételi díj egységes értelmezéséről A PIHENÉS NÉLKÜLÖZHETETLEN A diákok nyári munkavállalása A nyári szünidő közeledtével a diákok mind többet gondolnak a vakációra, amelynek — sokuknál — szerves része a hosszabb-rövi- debb ideig tartó munka is. A pályaválasztásban is jelentős szerepet játszó szünidei munkával kapcsolatban a jogi szakemberek felhívják a figyelmet a munkaügyi és az oktatási miniszter két éve kelt együttes utasítására, amely szabályozza a tanulóifjúság szervezett szünidei foglalkoztatását. Az iskolákban általában már ismert, hogy milyen munkahelyek várják a diákokat a nyáron, s a gyerekek többsége is döntött, dolgozik-e néhány hetet. Fontos azonban tudni, hogy a nyári szünidőben a tanulóknak legalább négy hetet pihenéssel kell tölte- niök, a javítóvizsgára utalt általános és középiskolások pedig nem vállalhatnak munkát A diákok nyári foglalkoztatásához az iskola által kiállított munkavállalási engedély szükséges, a 16 éven aluliaknak azonban a szülő, a törvényes képviselő írásbeli hozzájárulását is fel kell mutat- niok. A 14. életévüket betöltött és az általános iskolai tanulmányaikat befejező gyerekek, a középiskolások, valamint az egyetemi és főiskolai hallgatók munkaidfeje azonos a vállalatnál rendszeresített munkaidővel. Nincs azonban akadálya annak, hogy a fiatalokat ennél rövidebb munkaidőben foglalkoztassák. A munkabért egyenként, a végzett munkával arányban, az adott munkakörre, illetve az adott munkára érvényes bértételek alapján kell elszámolni. A vállalatok a többi dolgozókhoz hasonlóan kötelesek biztosítani az egyéb juttatásokat is, például az üzemi étkeztetést vagy a munkaruhát. A pedagógiai szakemberek felhívják a figyelmet a diákok nyári vakációjával kapcsolatban a szülők szerepére. Gondoskodniok kell arról, hogy a gyerekeknek meglegyen az a pihenőidejük, amely nélkülözhetetlen a tanév szellemi és fizikai igénybevétele után a regenerálódáshoz. Ezért az a helyes, ha a tanítás befejezése után a tanulóki bizonyos időt játékkal, hasznos szórakozással töltenek, s csak azután mennek el dolgozni. Túl azon, hogy a munka pénzkeresetet jelent, a végső cél mégis az, hogy a gyermek személyisége kiteljesedjék. A munkahelyek is vegyék tekintetbe az életkori sajátosságokat, és azt, hogy a tanulók irányítást, felügyeletet, segítségét igényelnek. (MTI) Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, valamint a Pénzügyminisztérium elvi állás- foglalást adott ki a lakás-használatbavételi díjról szóló jogszabály egyes rendelkezéseinek egységes értelmezése érdekében. Egyes tanácsok gyakorlatában ugyanis bizonytalanság mutatkozott a tanácsi bérlakásra megállapított lakás-használatbavételi díjról engedélyezhető szociálpolitikai kedvezmény, valamint a lakás kiürítése ellenében fizetendő pénzbeli térítés megállapításáról. Azokban az esetekben, amikor a tanácsi bérlakás szociálpoliti- tikai kedvezményben részesített bérlője másik városba vagy községbe költözik, s pénzbeli térítés ellenében a tanács javára lemond bérlakásáról, új lakóhelyén pedig másik tanácsi bérlakást kap, mindig felvetődik a kérdés, hogy az újabb bérlakás kiutalásakor kaphat-e ismét szociálpolitikai kedvezményt a lakás-használatbavételi díjból. Egyes tanácsok automatikusan ismét megadták a kedvezményt, holott az érvényes jogszabályok kimondják, hogy a tanácsi értékesítésű lakást vásárló, valamint a telepszerű többszintes és egyedi több szintes lakóházat építő vagy vásárló személy részére az építési költségből, illetőleg az eladási árból adható szociálpolitikai kedvezmény ugyanazon gyermekek és más családtagok után csak egy ízben engedélyezhető. E jogalkotási célnak megfelelően kell megítélni a tanácsi bérlakásra megállapított lakás-használatbavételi díjból engedélyezett szociálpolitikai kedvezmény ismételt megadását is. Ennél fogva a tanácsi bérlakásnak az a bérlője, aki újabb tanácsi bérlakást kap, csak olyan gyermeke vagy más eltartott családtagja után részesülhet szociálpolitikai kedvezményben, akit az előző kedvezmény megállapításánál még nem vettek figyelembe, mert csak a lakáskiutalást követően született vagy később lett a bérlő eltartott családtagja. Ezt a körülményt természetesen az újabb lakás kiutalása alkalmával megvizsgálja a tanács lakásügyi hatósága. A kedvezmény megítélése után utólag azonban visszafizetés nem rendelhető el, mert a módosítás az állampolgár jóhiszeműen szerzett jogát sértené, ellenkezne az érvényes jogszabályokkal. Az ÉVM és a PM elvi állásfoglalása hangsúlyozza azt a jogszabályt, amelynek alapelve szerint a tanácsi bérlakás bérleti joga is pénzértéket képvisel. Ezért helytelen, jogalap nélküli egyes tanácsi lakásügyi hatóságoknak az az álláspontja, amely szerint a bérleti jogviszonyról a tanács javára lemondó bérlő csak a kiutaláskor ténylegesen befizetett, tehát a szociálpolitikai kedvezménnyel csökkentett lakás-használatbavételi díjjal azonos összegű térítésre tarthat igényt. A bérleti jog értéke azonos a lakás-használatbavételi díj összegével. Tehát azt a személyi aki tanácsi bérlakásról a lakásügyi hatóság javára lemond és a lakást beköltözhetően, tisztán rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotban átadja, megilleti a bérleti jog értékének megtérítése, s a korábban kapott szociálpolitikai kedvezménnyel nem csökkenthetik a térítés összegét. Éjinek az alapelvnek megfelelően azt a bérlőt is megilleti —, ha a tanács javára lemond bérlakásáról — a lakás-használatbavételi díj összege, aki 1971. július 1. előtt kapta meg a kiutalást, amikor még nem kellett lakás-használatbavételi díjat fizetnie. (MTI) Vásárlók könyve ra, a talaj eróziójára vezet. A FAO szerint a nagy indiai árvizekben is jelentős szerepe van ennek. A fejlődő országok növekvő faigényének a kielégítésére a FAO gyorsan növő fák — például eukaliptusz — ültetését javasolja. Ezek a fafajok évente 8 tonna fát adnak kb. 4000 négyzetméter területen, ami megfelel egy család évi szükségletének. A fejlett országok is érdekeltek lehetnek a gyorsan növekvő fafajok termesztésében. Egy tonna tűzifából ugyanis kb. 300 kg nyersolaj állítható elő olyan költséggel, amely a jelenlegi ásványolajárakkal egyenlő. (KS)
