Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. június 29. NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Amerika és a Közel-Kelet v s e m é n v e k sorokban BUDAPEST _____________________ Gá l Lászlónak, a SZOT főtit­kár-helyettesének vezetésével kedden szakszervezeti delegáció utazott Olaszországba, az Olasz Munkásszövetség (UIL) június 30-án, Bolognában kezdődő VII. kongresszusára._______________ MAPUTO Dél-afrikai diák- és szakszer­vezeti vezetők hétfőn Johannes­burgban megtartott találkozóju­kon a Sowetói Egyetemista Szö­vetség kezdeményezésére úgy döntöttek hogy Sowetóban. Jo­hannesburg kizárólag feketebő- rűek által lakott elővárosában lét­rehozzák a kormánytól független városi tanácsot. Elhatározták, hogy egy hónapon belül népgyű­lést tartanak Sowetóban és ezen véglegesen jóváhagyják a függet­len városi tanács összetételét. (TASZSZ) MOSZKVA_________________________ A korábban létrejött megálla­podásnak megfelelően június 30. és július 4. között, Nyikolaj Hov- rin ellentengernagynak, a szov­jet feke-tengeri flotta parancs­nokának vezetésével szovjet ha­dihajók hivatalos baráti látoga­tást tesznek Tunisz kikötőjében. (TASZSZ)______________________ WA SHINGTON____________________ Ca rlos Andros Pérez Rodriguez venezuelai köztársasági elnök hétfőn hivatalos látogatásra az Egyesült Államokba érkezett. Carter amerikai elnökkel energe­tikai problémákról, a két ország közötti kereskedelemről és nem­zetközi kérdésekről fog tárgyalni. SAN FRANCISCO_________________ Sa n Franciscó-i társadalmi szervezetek aktivistáinak egy cso­portja a chilei konzulátus épü­lete előtt éhségsztrájkot kezdett tiltakozásul a dél-amerikai or­szág fasiszta politikája ellen. A megmozdulás résztvevői azt kö­vetelik, hogy a junta adjon tá­jékoztatást a Pinochet-rezsim börtöneiben „eltűnt” hazafiak sorsáról. (TASZSZ) RIO DE JANEIRO________________ Br azília egyetlen engedélyezett ellenzéki pártjának, a Brazil De­mokratikus Mozgalomnak a ve­zetője hétfőn éjjel az ország va­lamennyi rádió- és televízióállo­mása által sugárzott beszédében azt követelte, hogy oszlassák fel a jelenlegi rezsimet és térjenek vissza a demokráciához. Ulysses Guimaraes egyórás beszédében ölesen bírálta a cenzúrát, az em­beri jogok megsértését, az elnök teljhatalmát. (DPA)_____________ KA IRÓ____________________________ A napokban 24 órás látogatásra Kairóba érkezik Husszein jordá- niai király — közölte a MENA hírügynökség. Cyrus Vance ame­rikai külügyminiszter júliusi kö­zel-keleti kőrútjának szem előtt tartásával fog tárgyalni Szadat egyiptomi államfővel. Bár a dél-libanoni dombo­kon ismét fegyverek dörögnek, a világ ezúttal nem ezért beszél a Közel-Keletről, hanem egy ame­rikai nyilatkozat miatt. Erről a nyilatkozatról egyiptomi kor­mánykörökben azt mondták, hogy „Washington a közel-keleti kér­dést illetően még sosem helyez­kedett ennyire pozitív álláspont­ra, mint most.” Bár a kairói reagálásnak meg­vannak a maga meglehetősen sajátos szempontjai, úgy tűnik, a jelenlegi washingtoni állásfogla­lás valóban tartalmaz új elemet. Amerika még soha nem jelentet­te ki kategórikusan azt, amit most kijelentett, és aminek a lé­nyege körülbelül ez: Izrael nem számíthat semmilyen tartós kö­zel-keleti rendezésre, amelynek ne lenne szerves része az, hogy csapatainak el kell hagyniok a Jordán folyó megszállt nyugati partvidékét is. Nem véletlen, hogy Jordániá­ban a lapok még nagyobb címbe­tűkkel közölték a washingtoni nyilatkozatot, mint Egyiptomban. Husszein király országát eleve közvetlenül érinti ennek a tér­ségnek a sorsa. Jósolni most sem lehet, az azonban tény, hogy az amerikai fogalmazás figyelemre méltó. Mi „A nő és a szocializmus” cím­mel, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója alkal­mából nemzetközi nőtalálkozó kezdődött kedden Moszkvában. A négynapos nemzetközi szeminá­riumon a magyar nőmozgalom képviseletében Erdei Lászlónénak, a Magyar Nők Országos Tanácsa elnökének vezetésével háromtagú küldöttség vesz részt. A nemzetközi találkozót kedden délelőtt tíz órakor Valentyina Nyl- kolajeva-Tyereskova, a szovjet nő­bizottság elnöke nyitotta meg. Üdvözölte az 50 európai, afrikai és ázsiai ország nőszervezeteinek küldötteit, valamint a nemzetkö­zi és regionális szervezetek kép­viselőit. Jelen van a találkozón Fanny Edelman, a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség főtit­kára és Helvi Sipila, az ENSZ- főtitkár szociális és humanitárius kérdésekkel foglalkozó tanácsadó­ja is. Valentyina Tyereskova a talál­kozó részt vevőinek nagy tapsa közepette közölte, hogy Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke üdvö­zölte a találkozót. Leonyid Brezs­lehet a háttere ennek a nyilatko­zatnak? A valószínű fő ok a kö­vetkező: A legutóbbi választások során a Likud-párttal és Menahem Bo­gin | személyével a „kemények”, a „hajthatatlanok” kerültek hata­lomra Izraelben. Nem kellett nagy fantázia ahhoz, hogy min­denki azt várja: ez a kabinet megpróbálja számos fontos vo­natkozásban kész tények elé állí­tani az Egyesült Államokat. Wa­shington úgy döntött, megelőz egy olyan helyzetet, amelyben „a farok csóválja a kutyát”. A Fehér Ház és a State Depart­ment világpolitikai játszmájába jelenleg „nem fér bele” egy ne­hezen ellenőrizhető újabb közel- keleti összecsapás, amely veszé­lyeztetheti a Kissinger által meg­indított, amerikai szempontból kedvező folyamatot: az általános jobbra tolódás szorgalmazását az arab világon belül. Ha a Likud szélsőségesei azt tesznek, amit akarnak, az olyan láncreakciót eredményezhet, amelyben újra teret nyerhetnek a haladó arab erők — minde­nekelőtt ezt akarta megakadá­lyozni az amerikai nyilatkozat, amely emlékezteti Begint lehető­ségei korlátáira. H. E. nyev üdvözletében rámutatott, hogy „a nők helyzete a Szovjet­unióban és a többi szocialista or­szágban valóban lelkesítő példát jelent a nők milliói számára”. A szovjet párt és állam vezetője üzenetében kiemelte azt az óriási szerepet, amelyet a nők töltenek be a britéért és a nemzeti fel- szabadulásért folyó harcban, az imperialista diktátum és agresz- szió által elnyomott népekkel va­ló nemzetközi szolidaritásban. „A világ haladó erőinek harca a nők valódi egyenjogúságáért jelentős sikereket eredményezett az el­múlt időszakban sok országban. A nők az emberiség anyagi, társa­dalmi és szellemi haladásának egyre jelentősebb gyorsító erejé­vé válnak.” — hangsúlyozza Leo­nyid Brezsnyev üdvözlete. Ezt követően Valentyina Nyi- kolajeva-Tyereskova szólalt fel. A szovjet nőbizottság elnöke be­szédében rámutatott: a Szovjet­unió első helyen áll a világon a női szakemberek számát tekintve. A nemzetközi nőtalálkozón a délutáni órákban megkezdődött a küldöttségvezetők felszólalása. A nemzetközi szeminárium ma ple­náris üléssel folytatja munkáját. VALENTYIN ZORIN HÍRMAGYARÁZATA : Ki tartja szükségesnek a fegyverkezés fokozását ? Alexander Haig tábornok, a NATO európai haderőinek fő- rancsnoka nemrégiben kifejtette azt a véleményét, hogy az em­beri jogokkal kapcsolatos ameri­kai és szovjet álláspont külön­bözősége a katonai erőfeszítéseik, s ezen belül a NATO katonai ereje további fokozásának szük­ségességéről tanúskodik. Az utóbbi időben az amerikai propaganda kedvelt témája az a verzió, mely szerint az emberi jogokkal kapcsolatos washingtoni állásponttal elégedetlen Szovjet­unió akadályokat próbál gördí­teni a fegyverkezési hajsza kor­látozása elé. Ezzel szemben Haig tábornok úgy véli, hogy éppen az Egyesült Államok tartja szük­ségesnek a fegyverkezés fokozá­sát. A fegyverkezési hajsza meg­állításával kapcsolatos problémák megoldásához többek között a kölcsönös bizalom légkörére is szükség van. Egyik oldalon áll­nak az ideológiai ellentétek és a politikai viták — de más do­log, amikor bizonyos körök a kölcsönös kritika megengedhető- sógére hivatkozva visszatérnek a rossz emlékű hidegháborús idők gyakorlatához. Vajon miféle kölcsönös biza­lomról lehet szó a rágalmazás, a tények elferdítése, a más orszá­gok belügyeibe való durva be­avatkozás körülményei között? Nem maga az emberi jogokról folytatott vita, hanem az ellen­séges kampány céljaira történő felhasználása nehezíti meg a két nép és az enyhülés szempontjá­ból egyaránt nagy jelentőségű problémák megoldását. Az a benyomásunk alakul ki, hogy a szovjetellenes hisztériát sziták egyik fő célja az Egyesült Államok jelenlegi katonai erő­feszítéseinek leplezése. Haig tá­bornok szemmel láthatóan kife­csegte azt, amit a tapasztaltabb washingtoni személyiségek jobb­nak látnak elhallgatni. A tények arról tanúskodnak, hogy az em­beri jogokkal kapcsolatos problé­mákat nem Moszkvában, hanem Washingtonban akarják felhasz­nálni a katonai fölény kivívásá­ra irányuló erőfeszítések leple­zésére. Az amerikai tömegtájé­koztató eszközök most próbálják felkészíteni a közvéleményt, hogy belenyugodjon a Pentagonnak a B—1 stratégiai bombázó és a neutron-robbanófejek gyártására irányuló követeléseibe. E tények fényében nyilvánva­lóvá válik, hogy ki az, aki az emberi jogokkal kapcsolatos kampányt megpróbálja felhasz­nálni a fegyverkezési hajsza fo­kozására, s valójában ki akarja megakadályozni a fegyverkezés korlátozását. (TASZSZ) „A nő és a szocializmus” Nemzetközi találkozó Moszkvában Az erőviszonyok számítgatása, a saját és az ellenséges erők közötti arány mérlegelése egykorú a hadviselés történetével. Mégis, csupán a múlt két évtizedben készült, a katonai erő­viszonyok problémáival foglalkozó értekezések és publiká­ciók már könyvtárakat töltenek meg. A megkülönböztetett figyelmet ezúttal a rakéta-, nukleáris eszközök megjelenése -okozta, amelyek új korszakot nyitottak a hadművészet tör­ténetében. Katonai erőviszonyok A KATONAI ERŐK egymás­hoz mért arányát a régmúltban kétségtelenül könnyebb volt meg­határozni, mint napjainkban. Az -összehasonlításkor elsősorban a katonák számát, felszerelését és szervezettségét vették figyelembe, hozzátéve a morál fogalmát, ame­lyet már a klasszikus katonai irodalom is fontos tényezőnek te­kintett. A háborúk méreteinek és a felhasznált anyagi eszközök mennyiségének növekedésével párhuzamosan azonban már olyan kérdéseket is figyelembe kellett venni, mint a politikai vagy ka­tonaföldrajzi helyzet, a mozgósí­tási képesség, ami az emberi és anyagi- erőforrások háborús cé­lokra való felhasználásának lehe­tőségeit jelezte. A rakéta-, nukleáris korszakban a katonai erőviszonyok alapvető elemei nem változtak. A Szovjet­unió és az ‘Egyesült Államok, vagy a Varsói Szerződés és a NATO közötti katonai viszony meghatározásánál például a föld­rajzi tényezők ma sem hagyhatók figyelmen kívül. Tény, hogy amíg az Egyesült Államok partjait és szárazföldi határait nem fenyege­ti közvetlen veszély, addig a Szovjetunió fegyveres erőinek védelmeznie kell a világ legna­gyobb területű országát, amely­nek határai mentén nem csupán baráti hatalmak találhatók. Az Egyesült Államok alapvető érde­keltségeinek többsége tengeren­túli, a Szovjetunió helyzete ettől eltérő: a szocialista világrendszer vezető hatalma nyersanyagokban csaknem önellátó és szövetsége­seivel a kapcsolat közvetlenül is megvalósítható. A VARSŐI SZERZŐDÉS és a NATO erőviszonyainak megítélé­sénél ' változatlanul figyelemre méltó az a körülmény, hogy a szocialista országok katonai-poli­tikai szövetségének tagállamai zárt tömböt, összefüggő katonai egységet alkotnak, hatalmas szé­lességi és mélységi kiterjedéssel rendelkeznek, amely megkönnyí­ti a fegyveres erők összehangolt tevékenységét. A NATO katonai erői ugyanakkor két kontinensen helyezkednek el, európai csoporto­sításuk tagolt, nem rendelkeznek kellő mélységgel, ami pedig a ra­kéta-, nukleáris háborúban elke­rülhetetlen. Emellett a NATO- erők Nyugat- és Dél-Európában levő egységeit a semleges Svájc és Ausztria elválasztja egymástól és ez megnehezíti az együttmű­ködést. Változatlanul fontos maradt a morális tényező, amely a politi­kai eszmék, hangulatok és érzel­mek összességeként minden eddi­ginél nagyobb szerepet játszik a nukleáris összecsapás viszonyai között. AZ ŰJ VONÁSOKAT a raké­ta-, nukleáris eszközök minden ed­digit felülmúló pusztító ereje, il­letve annak kiegyenlítő hatása hozta. A Szovjetunió az 1960-as években biztos második csapásmé- rő-képességre tett szert az Egye­sült Államokkal szemben, ami azt jelentette, hogy a szovjet ra­kéta-, nukleáris erők ettől kezdve egy esetleges meglepetésszerű első csapás elszenvedése után képe­sek lettek volna hatásosan visz- szavágni ellenfelüknek. Nyilván­valóvá vált, hogy nukleáris konf­liktus esetén az észak-amerikai kontinens is a pusztulás színtere lehet. Ez a helyzet súlyos probléma elé állította az amerikai vezetést. Miután a katonai erő mindig központi helyet foglalt el az USA politikai eszköztárában, erőfeszí­tései mindenekelőtt az elvesztett fölény visszaszerzésére irányultak. Hamarosan kiderült azonban, hogy a kísérletek nem vezetnek .célhoz, mert tartós előnyöket el­érni nem lehet. Kialakult tehát a katonai erőviszonyokon belül a hadászati erők egyensúlya. A hadászati fegyverrendszerek­ben rejlő kölcsönös és biztos pusztítóképesség kényszerpályára juttatta a NATO-t, ihletve vezető hatalmát, az Egyesült Államokat. A Nyugat kénytelen volt elis­merni a különböző társadalmi rendszerekben élő országok bé­kés egymás mellett élését és meg­teremtődött a hadászati támadó- fegyverek korlátozásának és a közép-európai haderő- és fegy­verzetcsökkentési tárgyalások megkezdésének a feltétele. AZ ERŐVISZONYOKBAN be­következett változások ugyanak­kor polarizálták az utóbbi időben kibontakozó folyamatokkal szem­ben álló erőket, akik a katonai erőviszonyoknak éppen azokat az elemeit igyekeztek felhasználni sajátos céljaik elérésére, amelyek jellegüknél fogva nehezen ellen­őrizhetők. Jellemző példája volt ennek a két katonai szövetség erőinek sajátos összevetése. Azt a tényt, hogy a Varsói Szerződés integrált erői a közös érdekből fakadó egyeztetés alapján szerve­zettebbek, irányításuk és fegy­verzetük egységes, a globális és regionális helyzetüknek megfelelő erőkkel rendelkeznek, alkalmas­nak vélték a kevésbé tájékozott nyugati közvélemény félrevezeté­sére és a Varsói Szerződés támadó szándékának bizonyítására. Hasonló célokat szolgált a nyu­gati hivatkozások másik példája is, amely a szocialista országok katonai erejét úgy tüntette fel, ami már puszta létével is szűkíti a nyugat-európai államok dönté­si szabadságát, nyomást gyakorol rájuk. Ennek alapján egy erejé­ben fenyegető szocialista katonai szövetség képe bontakozott ki a nyugati közvélemény előtt, amely már puszta képességével is korlá­tozhatta az európai államok szu­verenitását. A szovjet érdekek fokozottabb figyelembe vétele, a Kelet felé forduló semlegesség és a kommunista pártok szerepének jelentős növekedése szerepelt kö­vetkezményként ezekben a hamis feltevésekben, amelyből logiku­san adódott a következtetés: csak az egységes, katonailag erős Nyu- gat-Európa képes az ilyen „kihí­vásokkal” szembeszállni. KÉTSÉGTELEN, azonban nem jelentheti azt, hogy csupán a ka­tonai erőviszonyok változásával magyarázhatjuk azokat a folya­matokat, amelyek korunk jellem­zőivé váltak. A nemzetközi erő­viszonyok tényezői együttesen és összességükben hatnak és csak egyik elemük a katonai erő. Az is világos, hogy a kiterjedt fegy­veres konfliktusok kirobbanásá­nak valószínűsége a katonai erő­viszonyok változásával számotte­vően csökkent és ez a legutóbbi évek egyik legkiemelkedőbb ered­ménye. Erdélyi Szilárd Lázár György fogadta Makó Dakovot Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja kedden hiva­talában fogadta Makó Dakovot, a Bolgár Népköztársaság Miniszter- tanácsának elnökhelyettesét, a magyar—bolgár gazdasági és mű­szaki-tudományos együttműködé­si bizottság bolgár tagozatának elnökét. A szívélyes, baráti lég­körű találkozón részt vett Havasi Ferenc miniszterelnök-helyettes, az együttműködési bizottság ma­gyar tagozatának elnöke, valamint Szénási Géza, hazánk szófiai és Vladimir Videnov, Bulgária bu­dapesti nagykövete. (MTI) Ügyvédi munkaközösségi vezetők országos tanácskozása A legsokrétűbb jogalkalmazói hivatás gyakorlói az ügyvédek, s munkájuk bázisa, szocialista jel­legű műhelye a munkaközösség. Bevált szervezeti formája a szo­cialista ügyvédkedésnek a mun­kaközösségi tevékenység. Mint­egy 160 ilyen jogi műhely mű­ködik az országban, egészében megfelelően; szervezetükben és működésükben azonban még ta­lálhatók a fejlődést gátló ténye­zők. Ezek megszüntetése, az ügy­védi kollektívák és az ügyvédi munka közösségi jellegének tel­jes elismerése a munkaközössé­gek további fejlődésének alapve­tő feltétele. — Legfontosabb meg­állapításaiban ezeket rögzítette a munkaközösségek, illetve a fő­városban és a megyékben műkö­dő ügyvédi kamarák vezetőinek kedden befejeződött kétnapos or­szágos értekezlete, amelyet az Országos Ügyvédi Tanács rende­zett. Dr. Kárpáti László, az OÜT elnöke vezette az értekezletet, amelyen — fő témaként — dr. Szilbereky Jenő igazságügyi mi­niszterhelyettes vitaindítója alap­ján értékelték az 1976-zan meg­szabott ügyvédpolitikai új irány­elvek érvényesülését a gyakorlat­ban, elemezték a munkaközössé­gek vezetői, káderutánpótlási, pénzügyi, etikai és szakmai mun­kájának tapasztalatait. (MTI) ELŐSZÖR A MEGYÉBEN Villanypásztor őrzi a juhot Volt időszak, amikor az ala­csony gyapjúár, és egyéb ténye­ző miatt nem volt gazdaságos az ágazat. A felvásárlási ár emelé­se ellenére még ma is azt mond­ják néhol, hogy nem érdemes juhot tartani. Vannak viszont olyan üzemek, amelyek bebizo­nyították ennek az állításnak a valótlanságát. Nemhogy ráfizet­nének, a juhtartásra, hanem az nyereséget hoz számukra. Így van ez a Jászszentlászlói Terme­lőszövetkezetben. Ezért is ren­dezték ebben a gazdaságban azt a juhtenyésztési tanácskozást, amelyre tegnap került sor. Szükség is van arra, hogy az ott hallottak gyorsan elterjedje­nek a köztudatban, és a jó kez­deményezés egyre több követőre találjon. A statisztikai adatok bi­zonyítják, hogy a megye állami gazdaságaiban szinte teljesen megszüntették a juhágazatot, a termelőszövetkezetekben 1973-tól 1976-ig mintegy 50 ezerrel csök­kent az anyaállomány — jelen­leg még a 38 ezret sem éri el —, a kisgazdaságokban pedig 8 ezer­rel van kevesebb, mint négy év­vel ezelőtt. A tanácskozás, ha nem is ol­dotta meg a gondokat, de min­denképpen hozzájárult ahhoz, hogy küendítsék a holtpontról a juhászatot. A juhhús keresett cikk. Az sem elhanyagolható, hogy sok olyan terület van a megyében, amely csak juhtartás­ra alkalmas. A jászszentlászlói- ak ezt vették figyelembe, amikor elhatározták, hogy fejlesztik az ágazatot. A gazdaságnak ugyan­is 1500 hektár rétje, legelője van, amelyen csaknem kétezer szarvas- marha mellett jól megfér más­félezer anyajuh és a tény észután­pótlás, a háromszáz jerkebárány is. A jószágok legeltetését ötle­tesen oldották meg. A szarvas- marha esetében már jó bevált villanypásztorral őrzik az állato­kat, így kevesebb ember szüksé­ges a jószágok őrzésére. Az új módszernek nem ez a legfőbb értéke, hanem az, hogy ezzel tervszerűbbé, intenzívebbé válhat a gyepgazdálkodás. A juh nem tapossa le az összes legelőt, ha­nem szakaszosan fogyasztja a füvet. Mire a rétnek~a legelő­nek a végére ér, az elsőként le­geltetett szakaszban már újból kinő a fű és a folyamat kezdőd­het elölről. Nem marad szálas takarmány nélkül a jószág. W_. B. Z. „KORSZERŰ CSALÁDI HÁZ” Építészeti fényképpályázat A Magyar Építőművészek Szö­vetsége, a Magyar Fotóművészek Szövetsége, valamint az Építés­ügyi és Városfejlesztési Miniszté­rium magánlakásépítés-fejlesz- tési célprogram bizottsága épí­tészeti fényképpályázatot hirdet „Korszerű családi ház” címmel. A pályázati kiírást már átve­hetik az érdeklődők a Magyar Építőművészek Szövetségének székházában (Budapest, VII., Dienes László u. 2.), s a pálya- műveket legkésőbb november 4-ig kell benyújtani. A legjobb alkotások díjazására és megvá­sárlására 50 000 forintot irányoz­tak elő. (MTI) LAPZÁRTAKOR ÉRKEZETT „A kétezredik év kihívása” címmel rendezték meg Párizsban az UNESCO konferenciáját. A tanácskozáson tudósok és szakemberek vitatják meg az ezredforduló bonyolult problémáit. (Telefotó-AP—MTI—KS) • Prágai tanácskozás „A Nagy Október és a mai világ” címmel kedden Prágában háromnapos tudományos-elméleti konferencia kezdődött a „Béke és Szocializmus”-nak, a kommunista és munkáspártok elméleti és tájé­koztató folyóiratának rendezésében. Az értekezleten több mint 70 kommunista és munkáspárt, továbbá forradalmi-demokratikus és nemzeti felszabadító párt és mozgalom képviselői megemlékeznek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójáról, és elemzik a forradalom történelemformáló szerepét, a világ haladására és a mai nemzetközi folyamatokra gyakorolt hatásai. A tanácskozáson részt vevő magyar pártküldöttséget Győri Imre, az MSZMP KB titkára vezeti. A konferencia első felszólalója Borisz Ponomarjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a KB titkára, a szovjet küldött­ség vezetője volt. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents