Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-29 / 151. szám

Ma kezdődik az országgyűlés Az Elnöki Tanács mára össze­hívta az országgyűlést. A kor­mány javasolta: az országgyűlés tűzze az ülésszak napirendjére a Magyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság közötti barátsági, együttműködé­si és kölcsönös segítségnyújtási szerződés megerősít&éről és tör­vénybe iktatásáról szóló törvény- javaslatot; a Magyar Népköztár­saság 1976. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényja­vaslatot; az Országos Vízügyi Hi­vatal elnökének beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és fel­adatairól. Az MTI hírmagyarázója írja: A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság közötti barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítségnyúj­tási szerződés — amelyet márci­us 24-én írt alá Berlinben Kádár János, az MSZMP KB első tit­kára és Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke, illetve Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke — a két ország között 1967-ben kötött ha­sonló egyezmény helyébe lép. Az új szerződés tükrözd azt a fejlő­dést, amely a két ország, né­peink kapcsolataiban bekövetke­zett, s internacionalista összefo­gásunk erősödésének, barátsá­gunk, szövetségünk kiteljesedé­sének újabb nagy jelentőségű dokumentuma. A szerződést az NDK népi kamarája június 16- án már törvényerőre emelte. Parlamenti gyakorlattá vált, hogy a mögöttünk levő esztendő pénzügyi zárszámadásának elem­zése a nyári ülésszak feladatai közé tartozik. Az 1976. évi ál­lami költségvetés végrehajtását az elmúlt napokban nyolc par­lamenti munkacsoport, a mező- gazdasági, a szociális ő egészség- ügyi, a jogi-igazgatási és igaz­ságügyi, a kulturális, az építési és közlekedési, a kereskedelmi, az ipari, valamint a terv- és költségvetési bizottság vette gór­cső alá. Az üléssorozaton fél- száznál több képviselő fűzte hoz­zá véleményét a kiadások, bevé­telek alakulásához. Megállapítá­saik egybevágtak a zárszámadást összeállító Pénzügyminisztérium véleményével: az elmúlt év gaz­dálkodási eredménye — a mérsé­kelt növekedésű ütem ellenére — nyári ülésszaka összességében kielégítő volt A fej­lődés iránya az iparban alapvetően helyes volt, a vállalatok a koráb­binál nagyobb figyelmet fordítot­tak az erőforrások takarékosabb felhasználására és az önköltség csökkentésére, örvendetes tény­ként nyugtázták a képviselők, hogy a termelés növekedése tel­jes egészében az élőmunka ter­melékenységének emelkedéséből származott. A termékszerkezet korszerűsítése főleg a központi fejlesztési programokhoz kapcso­lódott, jóllehet az iparban a gazdaságos termelési és értékesí­tési szerkezet kialakításának üte­me még nem volt kielégítő. Fi­gyelemre méltó tényként nyug­tázták a bizottságok, hogy a vál­lalatok mind reálisabban ér­tékelik a munkaerőhelyzetet és nagyobb súlyt helyeznek a meg­levő munkaerő hatékonyabb fog­lalkoztatására. Kedvező irányú változást érzékeltek a teljesít­ménybérben dolgozók arányánál is: ez az ipar egyes területein egy esztendő alatt négy-öt szá­zalékkal emelkedett. A mezőgazdasági üzemek je­lentős része is alkalmazkodott a megváltozott körülményekhez, nagyobb figyelmet fordított az intenzív fejlődést segítő gazdaság- szervezési módszerekre. Igaz, az időjárás tavaly is sok gondot okozott, így a nagyüzemek ter­melési eredménye 15 százalékkal maradt el az 1975. évitől. Jól­lehet a jövedelemcsökkenés az­zal járt, hogy a nagyüzemek nye­reségéből kevesebb jutott a fej­lesztésre, a képviselők megnyug­tatónak tartották, hogy ennek el­lenére rendelkezésre állnak az idei beruházásokhoz szükséges erőforrások. Az eredmények nyugtázása mellett természete­sen sok szó esett a bizottsági fó­rumokon gazdálkodásunk fogya­tékosságairól is. A szociális és egészségügyi bizottság tagjai pél­dául a gyógyhelyek fejlesztését, a gyógyvizek hasznosítását, a közegészségügyi munka javítását sürgették, s szeretnék jobbnak látni a hazai műszergyártást, -el­látást is. A kulturális bizottság a beruházások terén az általános iskolai tantermek tető alá ho­zatalát tartotta a legfontosabb teendők egyikének, mert a népe­sedéspolitika jóvoltából a követ­kező esztendőkben már nagyobb számú iskolás korú gyermekkel kell számolni. A képviselői munkacsoportok véleményét summázó tanácsko­záson a terv- és költségvetési bi­zottság úgy foglalt állást, hogy a költségvetés végrehajtásáról szó­ló törvényjavaslatot elfogadásra javasolják az országgyűlés plená­ris ülésén. Nem kevésbé fontos témája lesz a nyári ülésszaknak az Or­szágos Vízügyi Hivatal elnöké­nek beszámolója. Amint az or­szággyűlés mezőgazdasági bizott­ságának ülésén megállapították: a vízgazdálkodás nem csupán a népgazdaság egy ágát jelenti, ha­nem az egész társadalom ügyét. Életbevágóan fontos, hogy le­gyen elegendő és megfelelő mi­nőségű víz a lakosság ellátásához, az ipari üzemek és a mezőgazda­ság munkájához. (MTI) Együttműködés a szakszervezettel Ülést tartott a TOT Elnöksége A TOT Elnöksége kedden Sza­bó István elnökletével ülést tar­tott: megvitatta és elfogadta a TOT és a SZOT Elnöksége együtt­működésére előterjesztett irány­elveket. Az együttműködés célja — amint az elnökség megállapította — a munkásosztály és a szövet­kezeti parasztság képviseleti szer­vei közös tevékenységének erő­sítése, többek között a két alap­vető osztály élet- és munkakö­rülményeit érintő főbb intézkedé­sek összehangolása, a. szocialista demokratizmus fejlesztése, a dol­gozók társadalmi tevékenységé­nek, aktivitásának további kibon­takoztatása terén. Az együttmű­ködésben kétoldalú és kölcsö­nös érdekeken alapuló kapcsola­tok érvényesülnek. Igen nagy jelentőségű, hogy a SZOT és a TOT Elnöksége egyez­tetett. közös álláspont kialakítá­sa után terjeszt párt- és állami szervek elé minden olyan fonto­sabb előterjesztést, jogszabály- tervezetet, amelyek a termelő- szövetkezetek tagjainak, vala­mint a bérből és a fizetésből élő dolgozóknak élet- és munkakö­rülményeit kölcsönösen érintik. A TÖT Elnöksége tájékoztató jelentést hallgatott és vitatott meg a mezőgazdasági szövetkeze­tek üzemorvosi ellátásáról, a be­tegellenőrzésről és a főorvosi fe­lülvizsgálatok helyzetéről. Az egészségügyről szóló 1972-ben megjelent törvény értelmében a mezőgazdasági szövetkezetek olyan üzemegységében, telephe­lyén, ahol legalább 500 dolgozót foglalkoztatnak, fokozatosan üzemegészségügyi szolgálatot kell szervezni és fenntartani. A gya­korlatban azonban a rendelkezé­sek még nem valósultak meg, és hibájukon kívül a mezőgazdasá­gi szövetkezetek az üzemegész­ségügyi szolgálatban szembetűnő módon elmaradtak a tényleges igényektől. (MTI) • Füves­keveréket öntöznek a Kalocsai Állami Gazdaságban. • A fajszi öntözőmű szivattyú- állomásán ezzel a műszerrel mérik a napsugárzás Időtartamát és erősségét. Az öntözővíz­szolgáltatás­nál ilyen adatra is szükség van. bocsátásával dolgoztak a szóró­fejek. Az idény kezdetétől folya­matosan — tehát jelenleg is —, mintegy nyolc-tízezer hektárnyi területet locsolnak. Ezeken a föl­deken — talán hangsúlyozni is fölösleges — elsősorban a kerté­szeti veteményeket és burgonyát termelnek, öntöznek a gazdasá­gok továbbá pillangós növénye­ket, szálastakarmány-féléket, va­lamint kukoricát. Az igazgatóság az idén is ma­ximális vízszolgáltatásra készült fel, vagyis egy tavalyihoz hason­ló aszály sem hozna zavarba bennünket, legalábbis a kellő vízmennyiség szállítását illetően. Az öntözést végző vállalatok és társulatok részére is mindenkor meg tudjuk teremteni az igények kielégítésére szükséges üzemelési és fenntartási feltételeket. Eddig semmi nehézség nem volt a víz- továbbítással kapcsolatban — fejezte be a felvilágosítást Ben- cze Kázmér. K. F. (Pásztor Zoltán felvételei) A változékony, hűvösebbre fordult időjárás egyelőre kedvez a kapásnövényeknek és a zöld­ségféléknek. Egyszersmind le­vesz valamennyi gondot a közös gazdaságok vezetőinek, illetve a vízügyiseknek a válláról. Keve­sebbet kell locsolni. A készenlét viszont tart — sőt, lehet, csak ezután kezdődik igazán —, egé­szen a nyár végéig. Bajára, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igaz­gatósághoz rendszeresen befut­nak a megye termelőszövetke­zeteiben folyó mesterséges esőz- tetések legfontosabb adatai. Ben- cze Kázmér osztályvezetőtől teg­nap az alábbi tájékoztatást kap­tuk: — Bács-Kiskunban összesen 38 585 hektáron állítottak fel ön­tözőberendezést. A legtöbb vizet fogyasztó nagyüzemek a fajszi öntözőfürt körzetében, Hartán, Tiszakécskén, Tompán, Szabad­szálláson találhatók. Volt időszak — június első felében —, amikor teljes kapacitással, azaz másod­percenként hat köbméter víz ki­Péter-Pál napján A természet mostohaságát is­merő, viszontagságait közvetle­nül érző szántó-vető emberek különös jelentőséget tulajdoní­tanak az időjárás alakulásánál az esztendő egyes napjainak. A szántóföldön dolgozó sok évtize­des tapasztalatával magyaráz­ható az a hiedelem, hogy jó bortermés lesz. ha Vince nap­ján verőfényes az idő. és negy­vennapos csapadék következik, ha Medárdkor eső esett. Péter-Pál napjához szintén fűződik hiedelem. A néphit szerint ilyenkor megszakad a búza töve, tovább nem fejlődik a növény, és megkezdődhet az aratás. Nagy általánosságban június második felében való­ban aratnak megyeszerte. Az idén Péter-Pálra tíz és félezer hektár őszi árpának 60 százalé­kát levágták, és a legkorábban érő búzafajták terméséből is került már magtárba június 29- re. Ez évben 132 ezer hektár ka­lászos az aratnivaló. A szak­szövetkezeti parcellák párezer hektár gabonáját kivéve, a ter­mést kombájnnal takarítják be a mezőgazdasági nagyüzemek. Egyes szakszövetkezetekben munkaszervezési hiányosság miatt ősszel nem sikerült a tagsági gazdaságban szükséges gabona többségét táblásán vet­ni. Itt kaszával, aratógéppel vágják és kévékbe, csomókba gyűjtik az árpát. A szövetkezeti kombájn pedig a dűlőúton jár­va csépeli ki az odaszállított gabonakévéket. Ennél tökéletesebb, gazdasá­gosabb munkaszervezést alkal­maznak a gabonatermesztő nagyüzemek. A városföldi Dó­zsa Tsz-ben a kombájnnal ara­tott kalászos táblákról a szal­mát is nyomban összegyűjtik, karbamiddal. vitaminokkal, nyomelemekkel elegyítve pré­selt takarmányt készítenek be­lőle. Korszerű üzem- és mun­kaszervezés más gazdaságban sem ritka. A szabadszállási Le­nin. a kunszentmiklósl Egyet­értés, a jánoshalmi Petőfi, a kecskeméti Magyar—Szovjet Barátság, a kiskunfélegyházi Lenin, a bajai Augusztus 20 Tsz olyan magas színvonalúan termeszti a gabonát, hogy or­szágos átlagot meghaladó ter­mést takarít be évek óta. Az állami és szövetkezeti gazdaságok ütemtervet dolgoz­tak ki a nyári betakarítási idényre, amely lehetővé teszi a termés összegyűjtését 15—20 munkanap alatt. A legutóbbi jó csapadék csaknem az egész me­gyében megáztatta a szántóföl­det és a zöldség-, gyümölcsker­tészeteket. szőlőket. Ez kissé megnövelte a betkarítási gon­dokat a gabonaföldeken. Az eső azonban rendkívül nagy segítség a kapásnövények fej­lődéséhez, amelyek a több he­tes szárazság idején eléggé visszamaradtak. Nem könnyű az idei aratás. A szélvihar a kalászosterület 35 százalékán összekuszálta a gabonát. Emiatt a tervezettnél, lassúbban haladnak az arató­cséplőgépek, alacsonyabb a tel­jesítményük. A mezőgazdasági üzemek a legjobb szakembere­ket ültették a kombájnokra. Dunavecsén a Béke Tsz gabo­naföldjén a Szakma Kiváló Bri­gádja címmel kitüntetett Gá­bor Áron szocialista brigád tagjai aratnak, akik gépeiket maguknak és a társbrigádok­nak kifogástalanul javították. Az előrelátó állami és szövet­kezeti gazdaságok az év első felében beszerezték az alkat­részt, hogy a munka közben tönkrement aépet minél gyor­sabban kijavíthassák. A csávó- lyi Egyesülés Tsz-ben a gép­műhely dolgozói folyamatos műszakot tartanak aratás ide­jén, hogy éjszaka is üzemké­pessé tehessék a betakarítógé- pet. ha a szükség úgy kívánja. Az aratásban részt vevők munkakedvét növeli a szociá­lis gondoskodás, amelyet jól felfogott érdekében minden korszerű mezőgazdasági nagy­üzem megvalósít. Vaskúton a Bácska Tsz-ben nagyobb anya­gi támogatást nyújtanak az üze­mi konyhának, hogy a nehéz munkát végzők ellátása min­denben kielégítő legyen. Má­sutt a helyi közétkeztetés segít­ségét veszik igénybe a kombáj- nosok. terményszállítók min­dennapi élelmezésében. A kiskunsági szövetkezetek legjobb kombájnosai az idén is számítanak a kimagasló helye­zésre. és értékes jutalomra. A csepeli munkások, a hartai szö­vetkezeti gazdák kezdeménye­zésére kibontakozott verseny újabb munkasikereket eredmé­nyezhet számukra a gabonabe- takarítában. K. A. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÄCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 151. szám Ára I 90 fillér 1977. június 29. szerda Nyolc-tízezer hektárt öntöznek Felkészülés a szállítási feladatokra • A Kecskeméti Konzervgyár I. telepén tegnap 19 vagont rakott meg zöldborsókonZervvel a Hunyadi János szocialista brigád. A rakományt szovjet megrendelésre indították útnak. • A BACSÉP és a TÜZÉP áruját rakják a kecskeméti MÁV-állomá- son. (Méhes! Éva felvételei) Bács-Kiskun megyében az idén a fuvarozó vállalatok — a MÁV és a Volán — összesen 22,6 mil­lió tonna árut szállítanak, s en­nek nagyobb részét — mintegy 12 millió tonnát — a következő hónapokban kell rendeltetési he­lyükre továbbítani. A szállítási főidény ugyan még nem kezdő­dött el, a fuvarigények azonban az elmúlt hetekben már növe­kedtek. Az év eleje óta jó ütemben folynak a vasúti szállítások. En­nek köszönhető, hogy a kecske­méti állomás körzetéből május vé­géig 12 ezer tonnával több árut indítottak útnak, mint tavaly az első öt hónapban. Ez a meny- nyiség egy heti forgalomnak felel meg. Még nagyobb előnyt sze­reztek az áruk fogadásában, 47 ezer tonnával több szállítmányt raktak ki az előző évinél. A vas­út szempontjából tehát eredmé­nyes volt az előszállítási időszak. A hónap elején kezdték meg a konzervgyárból a zöldborsó- konzerv szállítását, s eddig mint­egy 5/ és félezer tonnát indítottak útnak. Továbbra is megközelítő­en annyi készárut szeretnének a gyárból a megrendelőkhöz eljut­tatni, mint amennyi a napi ter­melés. A törekvés sikere részben azon múlik, hogy lesz-e elegendő vagon, illetve hogy a. határmenti átrakókörzet tudja-e fogadni az áruval megtelt vasúti kocsikat — hiszen az export nagyrésze a Szovjetunióba irányul. A megye vasútállomásairól út­nak indított áruknak átlagosan 60—65 százaléka kerül külföldre, a következő hetekben azonban ez az arány — a szezonnak megfe­lelően — eléri majd a 70 száza­lékot is. Ebben az időszakban különösen nagy feladatok várnak a szállító és szállíttató vállalatok dolgozóira. Kecskemét állomás gondjai közé tartozik, hogy az itt kira­kásra kerülő vagonok nagy szá­ma ellenére nem tudják egyenle­tesen kiszolgálni üres kocsikkal a fuvaroztatókat. Kevés zárt, il­letve hűtőkocsi érkezik ugyanis a körzetbe. Hátráltatja a munkát az is, hogy a vagonok egy része piszkos, berendezéseik hibásak. Kiürítésük is általában lassú, emiatt az elmúlt hónapban a vasút csaknem háromnegyedmillió forint álláspénzt rótt ki a kör­zetben. A kecskeméti 9. sz. Volán Vál­lalat kiegyensúlyozott első félévi forgalma mellett befejezte a szál­lítási szezonra való felkészülést is. Ennek összegzését jelentette a hét végén megtartott műszaki szemle. A vállalat szakemberei több mint ezer autóbusz, gépko­csi és rakodógép műszaki állapo­tát mérték fel, s egyben értékel­ték a telepek és a műhelyek ál­lapotát. A szállítási szezonra való fel­készülést egyes gépjárművek — elsősorban a Skoda teherautók — alkatrész-ellátásának problémái nehezítették, illetve nehezítik. Az említett Skoda típusú járművek egyébként éppen a vállalat leg­gazdaságosabb — nagy teherbí­rású — fuvareszközei. Emellett hiányos valamennyi rakodógép­típus alkatrészellátása. A kétnapos szemle tapasztalatai alapján a vállalat vezetői mégis úgy ítélik meg, hogy megfelelő a műszaki felkészülés. Figyelemre méltó, hogy a gépkocsivezetők döntő többsége öntevékenyen is részt vett a rájuk bízott jármű­vek rendbehozásában. A műhe­lyele dolgozói pedig az elkövetke­ző hónapokban állandóan készen állnak a fuvareszközök javítására, karbantartására. Zs. A. IDŐJÁRÁS v&rható időjárás ma estis: főként nappali felhőképződés, egy-két helyen átfutó eső. zápor előfordulhat. A he­lyenként még élénk északnyugati, északi szél fokozatosan mérsék­lődik. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 8—13. a legmagasabb nappali hőmérséklet 22—26 fok között. (MTI) t

Next

/
Thumbnails
Contents