Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-28 / 150. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1971. Június 28. ÉRDEMES-E? Ügyvit el-gépesítés a mezőgazdaságban A tudományos-technikai forradalom átalakítja a hagyományos mezőgazdasági termelést« megnöveli a termelőegységek irányítási igényeit, az üzemi vezetők döntéseinek színvonalát. Bács-Kiskun megye mezőgazdasági üzemei is egyre nagyobb mértékben alkalmazzák a termelési rendszereket, a komplex gépsorokat, korszerűsítik állattenyésztésüket. Az állami gazdaságok és a termelőszövetkezetek nagyüzemi kukoricaterületének 70 százalékán iparszerű termelést vezettek be. Bevonják a szóját, a napraforgót, a cukorrépát, a burgonyát és a lucernát is a termelési rendszerekbe. A kertészeti ágazatokban számos Bács megyei szervezésű termelési rendszer működik. A megyében 40 szakosított állattenyésztő telep van. Összetartozás SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS Gondot jelent azonban, hogy a termelési módszerek fejlődését nem követi megnyugtató módon az ügyvitel, a számvitel korszerűsödése. Különösen a szövetkezeti gazdaságok ökonómiai munkájának színvonala hagy maga után sok kívánnivalót. A tényleges igényeket kielégíteni képes színvonal elérését nehezíti a megfelelő végzettségű ügyviteli szakemberek hiánya. Jelenleg a megye mező- gazdasági szö- vezetkezetei- ben 288 az egyetemi és főiskolai végzettséget igénylő ügyviteli munkakörök száma, ebből azonban csak minden ötödiket tölt be megfelelő végzettségű szakember. A mezőgazdasági üzemek — elsősorban az állami gazdaságok és a fejlettebb termelőszövetkezetek többsége — már a mező- gazdaság szocialista átszervezését követően hozzálátott a gépi adat- feldolgozás megszervezéséhez. A 60-as évek elején létrejöttek a megyében a gépi adatfeldolgozó központok: az országban elsőnek Baján, majd azt követően Kiskőrösön és Kiskunfélegyházán. A közösen fenntartott adatfeldolgozók célja a korszerű ügyvitelszervezési eljárások megismertetése, a hagyományos kézi könyvelés helyett a gyors és megbízható adatfeldolgozás általánossá tétele. A központok közül a kiskőrösi jelenleg is működik, tíz kisebb területű mező- gazdasági szövetkezet könyvelését végzi, 11 könyvelő-automatával. A munka felöleli a készletnyilvántartást, az értékkönyvelést és a bérfeldolgozást, évente több százezer tételben. A gépkönyvelő állomások munkájának kedvező tapasztalatai alapján, ahol a személyi és tárgyi feltétel megvolt, az üzemek önállóan szervezték meg az ügyvitel gépesítését. Ehhez nagy segítséget kapnak a Mezőgazdasági Ugyvitelszervezési Irodától, a Pénzügyminisztérium Szervezési Intézetétől és a Szövetkezetek Kiskőrösi Gépi Adatfeldolgozó Központjától. Jelenleg a mezőgazdásági szövetkezetek 40 százalékában tekinthető megoldottnak az ügyvitel-gépesítés. Az ] ügyvitel-gépesítés színvonalában sajnos, rendkívüli különbség van. Ma megtalálható ugyanis az egyszerű asztali gépes feldolgozástól a legmodernebb elektronikus berendezés alkalmazásáig minden. A Kis• A kézi munkaerő- és anyagtakarékosság módjának kidolgozásában a gépesített adatfeldolgozás a Kiskunhalasi Állami Gazdaság szakembereinek is adott támpontot. kunhalasi Állami Gazdaságban az adatfeldolgozást szalaglyu- kasztós géppel végzik, amely lehetővé teszi a gyors és eredményes könyvelési munkát, a szalagra rögzített adatok pedig lehetőséget adnak az elektronikus feldolgoztatásra, tehát különböző elemzés, értékelés készíthető kézi munkaerő-ráfordítás nélkül. Ugyanakkor néhány kis területű, kedvezőtlen adottságú szövetkezetnél még a legelemibb ügyviteli gépek is hiányoznak. A megnövekedett követelmények szükségszerűvé teszik a korszerű ügyviteli módszerek bevezetését. Ehhez azonban a szakembereket kell képezni, a termelést irányítókat pedig meg kell ismertetni az alkalmazható módszerekkel. Az üzemi vezetőket szervezett továbbképzés keretében indokolt tájékoztatni az ügyvitel-korszerűsítés előnyeiről. A gépi adatfeldolgozás szélesebb körű és gyorsabb ütemű elterjedését — a személyi feltételek hiánya mellet — az ügyviteli gépek beszerzési nehézségei, — állami támogatás mellett is — magas árai szintén nehezítik. A könyveléshez egy üzemben minimálisan 2 könyvelő-automata szükséges, amelynek beszerzési ára és a betanítás, üzembe helyezés költségei elérik a félmillió forintot. Az ügyvitel-gépesítés széles körű elterjedése, a korszerű adat- feldolgozás azonban tovább nem halasztható Bács-Kiskun megyében sem. Azzal számolunk, hogy az V. ötéves terv végéig valamennyi jelentősebb szövetkezet meg is oldja ezt a kérdést. Tény azonban, hogy az ügyvitel-gépesítés végső soron az üzemi vezetők kezében van. Nekik kell felmérni előnyeit, és megteremteni az alkalmazáshoz szükséges személyi és tárgyi feltételeket. Dr. Király László „A szocialista brigádmozgalom a szocialista munkaverseny legmagasabb formája” — hangsúlyozta az MSZMP XI. kongresz- szusán a Központi Bizottság beszámolója. Nem is igen akad olyan ember az országban, aki vitatná e mozgalom erényeit, de mint minden mozgalom, ez is átesett néhány „gyermekbetegségen”, amelynek legtöbbjét sikeresen leküzdötte, nyomtalanul kiheverte. Van azonban néhány, aminek jegyeit, következményeit — helyenként — máig is magán viseli. Az első: a formalizmus. Megnyilvánulási módjai változatosak: a semmitmondó felajánlásoktól a csicsás brigádnaplóig, a gépiesen kipipált vállalásoktól a látszat eredményekig. Mire gondolunk? Például a brigádszerződések olyan pontjaira, amelyeket végrehajtani nem felajánlás kérdése, hanem a Munka Törvénykönyvben rögzített, elemi kötelesség. Hány brigádszerződésben olvasni még ma is ilyeneket: „A brigád tagjai vállalják, hogy a munkából nem késnek, a munkaidőt végigdolgozzák, s betartják a munkavédelmi előírásokat”. A másik virulens gyermekbetegség: a látszat eredmények hajszolásai. Magyarázat helyett hadd beszéljenek itt is magukért a példák. Nagy múltú, országosan ismert ipari üzemek szocialista brigádjai is beleesnek olykor abba a hibába, hogy túl sokat markolnak, s keveset fognak. Erőltetik például az író—olvasó találkozókat — mint a kulturális vállalások legrangosabbikát —, ahelyett, hogy megnéznék: hogy is állnak a tanulással kapcsolatos felajánlások teljesítésével? Pedig nem ártana, mert még mindig gyakori, hogy a brigádtagok némelyikének hiányzik a nyolc osztályos — alapfokú! — végzettsége. Még mindig a kulturális vállalásoknál maradva: gyakori, hogy a brigád kulturális kötelezettségét kizárólag közös színházlátogatással véli teljesíteni. Az viszont senkinek sem jut eszébe, hogy megnézze: vajon hány brigádtag rendszeres olvasója a szakszervezeti könyvtárnak? ... A harmadik gyermekbetegség: a közösségi szellem, a kollektivitás fejlesztésének leegyszerűsítése. Arra gondolok, amikor a brigádtagok barátságát kizárólag fehér asztal mellett akarják erősíteni. Én az olyan közösségi megnyilvánulásokat pártolom, amely épít a társadalom legkisebb egységére, a családra, s ámi többet nyújt néhány féldecinél, másnapos emlékeknél. A majálisokra, autóbuszos országjáró kirándulásokra gondolok, a közös balatoni víkendekre, vagy a valamelyik brigádtag telkén rendezett szalonnasütésre. A barátság, az összetartozás érzésének szép megnyilvánulása az is, amikor a brigádtagok kölcsönösen segítik egymást a „fészekrakásban”: a házépítésben. Ismerek például olyan brigádot, amelynek tagjai már négy munkatársuknak építettek otthont szabad idejükben. Az ilyen gesztus adja a szocialista brigádmozgalom igazi rangját, tekintélyét! Ny. É. Megvalósul a komplex program A szocialista országok központi statisztikai szervei közleményt adtak ki az 1976. évi népgazdasági tervek teljesítéséről. Az új ötéves tervek első évének eredményeit a testvérországok sajtója a következő című cikkekben kommentálja: „Magabiztos lépés”, „Dinamikus start”, „Üjabb siker”, „Az első év — sikeres év”. \ Az adatok valóban meggyőzőek. A KGST-orszá- gokban a nemzeti jövedelem több mint 5 százalékkal növekedett, az ipari termelés pedig 4,1—11,5 százalékkal nőtt. Lengyelországban csupán a terven felül gyártott termékek értéke meghaladta a 90 milliárd zlotyt, Romániában a 10 milliárd lejt, az NDK-ban a 2,6 milliárd márkát. Terven felül termeltek sok millió tonna szenet, kőolajat, sok milliárd kilowattóra villamos energiát, sok tízezer gépet, műszert, könnyűipari terméket állítottak elő Bulgáriában, Magyarországon, Csehszlovákiában, Mongóliában, Kubában. E növekedés nagy részét — 80— 100 százalékát — a termelékenység növelése révén érték el. A statisztikai adatok elemzése a szocialista gazdaságok fejlődésének jellemző sajátosságát mutatja ki: a nemzeti jövedelem termelésében már az ipar játssza a főszerepet. Ez annak köszönhető, hogy gyors ütemben fejlesztették a kulcságazatokat, amelyek döntő jelentőségűek az egész népgazdaság és a tudományos-technikai haladás fő irányainak szempontjából. A szocialista országokban igen nagy összegeket fordítottak az új termelési kapacitások létrehozására. Lengyelország legnagyobb építkezése a Katowicéi Kohókombinát. Tavaly decemberben csapoltak először acélt. Az országban üzembe helyeztek számos új házgyárat. Csehszlovákiában megkezdte munkáját a detmarovicei 600 ezer kilowatt kapacitású erőmű, a cizkovicei cementgyár. Az NDK-ban a Hagenwerden—III. erőműben megindították az első, 500 ezer kilowatt kapacitású blokkot. A rekonstrukció eredményeképpen 350 ezer tonnára növelték a kubai Jósé Marti Kohászati Kombinát évi kapacitását. Mongóliában, Alag-Togoban külszíni szénbányát nyitottak, Ulánbátorban bőrkikészítő üzemet helyeztek üzembe, villamos áramot szolgáltat három új Diesel-villamos erőmű. Nagyszerű munkát végeztek tavaly a mezőgazdaság dolgozói, jóllehet a kedvezőtlen időjárási viszonyok miatt az egyes országokban nem érték el a mezőgazdasági termelés tervezett színvonalát. Magyarországon rekord búzatermést takarítottak be, hektáronként közel 40 mázsát. A testvérországok mezőgazdasági termelése egyre inkább ipari jelleget ölt. Növekszik gépi ellátottsága, élenjáró agrotechnikai módszereket alkalmaznak. A társadalmi-gazdasági fejesztési tervek sikeres teljesítésével együttjárt a dolgozók anyagi és kulturális színvonalának az emelkedése. Az egy főre jutó reáljövedelmek Bulgáriában egy év alatt 4.4, az NDK-ban 5 százalékkal növekedtek. Emelkedett az átlagos havi kereset: Lengyelországban 8,5, Romániában 8,3 százalékkal. Több országban emelték az öregségi nyugdíjakat. A városokban és falvakban új • Államközi szerződés értelmében Lengyelország* cukorgyárat épít hazánkban, a Hajdú-Bihar megyei Kaba határában. Az építkezésen több mint ezer lengyel szakember vesz részt. Képünkön: kirakjak a Lengyelországból érkezett építőanyagot. iskolák, kórházak, művelődési házak, óvodák és bölcsődék nyíltak. Továbbfejlődött a lakásépítés — egy év alatt csupán az európai szocialista országokban mintegy kétmillió család költözött új lakásba! A lakásgondok csökkenésében fontos szerepet játszottak a szovjet tervek alapján épült és szovjet berendezésekkel felszerelt házgyárak. A szocialista gazdasági integráció komplex programjának megfelelően fejlődött a KGST-tagorszá- gok termelésének szakosítása és kooperációja. Kölcsönös külkereskedelmi forgalmukban szüntelenül növekszik azoknak a termékeknek a részaránya, amelyeket a szakosításról és kooperációról szóló kétr és sokoldalú egyezmények szerint gyártanak. A legfelsőbb törvényhozó szervek már jóváhagyták az idei társadalmi-gazdasági fejlesztési terveket, amelyek előirányozzák az elért eredmények megszilárdítását és a szocialista építés ütemének további meggyorsítását. Bulgária ipari termelése 9,2 százalékkal, Magyarországé 6, az NDK-é 5,1 Lengyelországé 7,3 Romániáé 10,5, Csehszlovákiáé 5,* százalékkal növekszik 1977-ben. Az idei népgazdasági tervek általános és jellemző vonása: a termelési alapok felújítása és az üzemek korszerűsítése, az erők és eszközök fokozatos átcsoportosítása, hogy a létrehozott ipari bázis alapján biztosíthassák azon gazdasági ágazatok gyorsított fejlődését, amelyele közvetlenül befolyásolják a dolgozók életszínvonalát, N. Popov (APN—KS) • A magyar—szovjet textilgépgyártási együttműködés révén jelentősen meggyorsult a szövödék korszerűsítése. A hazánkban gyártott alkatrészekért kész szövőgépeket szállítanak a Szovjetunióból. Képünkön: a Könnyűipari Gépgyártó Vállalatnál elektronsugaras hegesztőgéppel készítik a mikrovetélők alkatrészeit. • Az NDK-beli Schwerin nagy ipari létesítménye a műanyag-megmunkáló gépeket előállító gyár. A beruházási költségek negyedét a KGST-országok közös bankja bocsátotta az NDK rendelkezésére; ennek fejében műanyaggyártó gépeket kapnak Schwerinből a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának tagországai. A közgazdasági elemzés eredménye serkentette a vaskúti Bácska ermelőszövetkezet tagságát a szarvasmarha-tenyésztés korszerűsíté- re. Képünkön: olcsó, könnyűszerkezetes épületben tartják a bér- zlalásra fogott állatokat. Az AFIT kecskeméti szervize kezdi kinőni a „gyerekcipőt”. Jelenleg kilencven szerelő két műszakban dolgozva igyekszik kielégíteni az autósok igényeit. Negyvenkilenc ipari tanulójuk közül tizenegyen most végeznek, s már kijelentették, a szakmunkásbizonyítvány megszerzése után — augusztustól felnőttként is itt szeretnének dolgozni. Csontos Gábortól, a szerviz vezetőjétől hallottuk e tájékoztatást, majd arról érdeklődtünk, hogy mi jellemezte az első félévi tevékenységüket. — Nem végleges adatok szerint az első félévi tervünket mintegy 103 százalékra fogjuk teljesíteni — mondta a szerviz vezetője. — A garanciális és egyéb javítások mellett egyre több gépkocsi műszaki vizsgára való előkészítését és vizsgáztatását végezzük. Ezt bizonyítja a többi között az is, hogy míg tavaly egész évben 500—600 gépkocsi-tulajdonos válláról vettük le a vizsgáztatás gondját, addig most az első félévben már több mint 600 jármű a mi közreműködésünkkel kapja meg a további három évre érvényes forgalmi engedélyt. E szolgáltatásunk közkedveltségét növeli, hogy rövid az átfutási idő, általában hétfőn—kedden behozza a tulajdonos és a hét végén már jelentkezhet érte. Az év első felében újabb műszerrel gazdagodtunk, s ezzel pontosan meg tudjuk mérni, hogy a gépkocsi kipufogógáza a megengedett, vagy ennél nagyobb mértékben szennyezi a levegőt. Ugyancsak az év elején vezettük be a benzinüzemű gépkocsik fogyasztásmérése mellett a Dieselmotorok üzemanyag-felhasználásának szabályozását. Erre a célra is megbízható műszert használunk, s már több vállalat jelezte, hogy a beszabályozás után jelentősen csökkent az üzemanyag-fél- használásuk. Ügyfeleink várakozásának csökkentésére a közelmúltban bevezettük a folyamatos javítást. Ha például a délelőtti műszak nem tud elvégezni egy munkát, átadja a délutánosoknak, s ők befejezik, A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ígyrövidebb a javítások határideje. A második félév elejétől bevezetjük a gyorsszolgálatot. Ennek az a lényege, hogy azokat a gépkocsikat, amelyeknek a javítására egy óránál kevesebb idő kell, azonnal kijavítjuk. Az igényektől függően július elsejétől műszakonként két szerelő csak ilyen azonnali munkát fog végezni. Bízunk abban, hogy ügyfeleink körében is tetszésre talál ez a szolgálat, s örülni fognak annak, ha kocsijukon a kisebb javításokat azonnal elvégezzük. O. L. • Egy IFA tehergépkocsi Dieselmotorjának üzemanyag-fogyasztását szabályozza Szabados Antal szerelő. • Bal oldali képünkön: Szent- györgyi István és Molnár Iván szerelők egy vizsga előtt állő Wartburg kipufogógázát mérik az új műszerrel. (Opauszky László felvételei) { ■—mmmmmmmmsasamm
