Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-24 / 147. szám

IDŐJÁRÁS Várható időjárás ma estis: általá­ban kevés felhő, délen egy-két helyen záporral, zivatarral. Mérsékelt Időn­ként megélénkülő északi, északkeleti szél. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet 11—16. a legmagasabb nap Dali hőmérséklet 24—28 fok kö­zött. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! PETŐFI NÉPE AZ MSZMP BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 147. szám Ára: 90 fillér 1977. június 24. péntek Francia pártmunkás delegáció Bács-Kiskun megyében Közlemény a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1977. június 22-én Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osz­tályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának tit­kárai és a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság megvitatta és elfo­— Gyenes András elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében az idő­szerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoz­tatót; — Borbély Sándor elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt­tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló összegező jelentést; — óvári Miklós elvtársnak, a Politikai Bi­zottság tagjának, a Központi Bizottság tit­kárának előterjesztésében a kulturális poli­tika időszerű kérdéseiről szóló jelentést. Az MSZMP Központi Bizott­sága vendégeként hazánkban tar­tózkodó francia pártmunkás de­legáció tegnap Kecskemétre lá­togatott. Katanics Sándor, a me­gyei pártbizottság titkára fogad­ta a vendégeket, Daniel Wirtzet, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága propaganda osztályának helyettes vezetőjét, a küldöttség vezetőjét, Jacques Peroux-t, Essone megye PB propaganda titkárát, Andre Cisselbrechtet, a KB kulturális osztályának és a Nouvelle Critique folyóirat munkatársát, Yvés Sernenist, a KB külügyi osztályának munkatársát és Bács-Kiskun megye gazdasági, társadalmi, kulturális életéről tá­jékoztatta őket. A tájékoztatót követő városné­zés során a vendégek felkeres­ték a Megyei Művelődési Köz­pontot, a Tudomány és Techni­ka Házát és a Kodály Intézetet. Délután Bács-Kiskun megye több városába látogatott el a francia pártmunkás delegáció. gadta: I. A Központi Bizottság áttekin­tette a nemzetközi helyzetet. Kádár János fogadta az NSZK budapesti nagykövetét Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára fogadta Hermann Kerstinget, a Német Szövetségi Köztársaság rendkí­vüli és meghatalmazott nagykö­vetét. A látogatást a nagykövet kérte. (MTI) Megállapította, hogy bár a szél­sőséges imperialista körök meg­élénkült tevékenysége következ­tében az enyhülési folyamat le­lassult, a nemzetközi élet fejlő­désének meghatározó irányzata változatlanul a békés egymás mellett élés, az enyhülés. O A Központi Bizottság rá­mutatott: az emberiség jövőjének sorsdöntő kérdése a világbéke megőrzése. Minden nép alapvető érdeke a katonai költségvetések csökkentése, a fegyverkezési hajsza megfékezé­se, a nukleáris fegyverkísérletek teljes eltiltása, a tömegpusztító fegyverek minden fajtájának megsemmisítése, új tömegpusztí­tó eszközök előállításának meg­akadályozása. A Magyar Nép- köztársaság a testvéri szocialista országokkal együtt támogatja a leszerelési világértekezletnek és — ehhez vezető lépésként — az ENSZ leszerelési kérdésekkel fog­lalkozó rendkívüli ülésszakának megtartását. A Központi Bizottság ismétel­ten hangsúlyozta egyetértését a Szovjetunió konstruktív leszere­lési javaslataival, kezdeményezé­seivel. Kifejezte a magyar kom­munisták, egész népünk óhaját és bizakodását, hogy a hadászati fegyverek korlátozásával foglal­kozó szovjet—amerikai tárgyalá­sokon a realitások figyelembevé­telével és az egyenlő biztonság elvének tiszteletben tartásával sikerül újabb megegyezésre jutni. O A Központi Bizottság hang­súlyozta. hogy a nemzetkö­zi enyhülés kiterjesztésében nagy jelentőségű az európai földrész biztonságának megszilárdítása. A helsinki értekezlet óta eltelt idő­ben megkezdődött a záróokmány ajánlásainak megvalósítása. Űjabb erőfeszítések szükségesek az ál­lamok közötti politikai kapcsola­tok. a bizalom további erősíté­séért. a megkülönböztetésektől mentes gazdasági együttműködés bővítéséért, a kulturális együtt­működés fejlesztéséért, a népek közeledéséért. A Központi Bizottság hangsú­lyozta, hogy a Magyar Népköztár­saság kész konstruktív módon hozzájárulni a belgrádi találkozó munkájához, kifejezte reményét, hogy a jugoszláv fővárosban jú­nius 15-én megkezdődött tanács­kozás eredményesen készíti elő az érdemi tárgyalásokat. O A Központi Bizottság tájé­koztatást kapott legutóbbi külpolitikai lépéseinkről. Megál­lapította. hogy a helsinki záróok­mányban foglaltak valóra váltá­sát az európai biztonságot és a különböző társadalmi rendszerű államok együttműködését jól szol­gálták hazánk és az egyes tőkés­országok közötti magasszintű ta­lálkozók. Kádár János elvtársnak, az MSZMP Központi Bizottsága el­ső titkárának az Olasz Köztár­saságban tett hivatalos látogatá­sa erősítette a két ország széles körű kapcsolatait. Az olasz poli­(Folytatás a 2. oldalon) írásbeli felvételi vizsgák előtt Eddig hat és fél ezer hektárt öntöztek • A vfzutánpótlás ezen a csatornán érkezik a szi­vattyúállomásra. (Pásztor Zoltán felvételei) köbméter mesterséges csapadék­kal látta el a 4 ezer hektáros te­lep vezetékeit a szivattyúberen­dezés. A körzet mezőgazdasági nagyüzemei főként fűszer- és ét­kezési paprikát, uborkát, paradi­csomot és takarmánynövényt öntöztek. A vízszolgáltató vállalat szak­emberei a vízmű kísérleti kert­jében a gazdaságos vízfelhasz­nálás módszereit kutatják. Leg­újabban a fűszerpaprika csepeg­tető öntözésével folytatnak ered­ményes kísérleteket. Az 1610 hektáros szabadszállá­si öntözőmű körzetében a leg­utóbbi 60 milliméteres eső óta még nem kezdődött meg az ön­tözés. A Lenin Termelőszövetke­zet szakemberei úgy vélik, hogy a talajnak jelenleg elég nedves­ség tartaléka van. A június 15-e és 20-a között lehullott eső mennyisége és el­oszlása rendkívül változatos. Akadt olyan terület, ahol mind­össze 4—5 milliméter, másutt pe­dig 70 milliméter csapadék hul­lott. Ez befolyásolja a gazdasá­gok öntözővíz felhasználását is. A mesterséges csapadék ellátás­ra berendezett terület nagyságát figyelembe véve, az eddig öntö­zött hat és fél ezer hektár elég szerény. K. A. • Csepegtető öntözési kísérlet a paprikatáblán. • Fazekas Mihály gépkezelő a fájsz! öntözőmű szivattyú­berendezését állítja be, a vízfelhasz­nálásnak megfelelően. • A Hosszúhegy! Állami Gazda­ság szántópusztai kerületében pil­langós takarmánynövényt öntöz­nek reggel 6-tól este 6-lg. Takács Antal gépkezelő újabb terület ön­tözésére készíti elő a CK típusú berendezést. Bács-Kiskun megyében az esős tavaszt aszályos nyárelő követ­te. A hidrológiai év első felében Baján 347, Kalocsán 341, Kun- szentmiklóson 308 milliméter őszi, téli és tavaszi csapadékot mértek. Az aszály hatására má­jus második felében a mezőgaz­dasági nagyüzemek megkezdték az öntözést. Az öntözésre berendezett 38 585 hektárról az állami és szövetkezeti gazdaságok 28 ezer hektárra kötöttek vízszolgáltatá­si szerződést a Dunamenti és a Tiszamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalattal. A többi terület csőkutakból és kü­lönböző vízfolyásokból öntözik. Az idénykezdet óta a Bács-Kis­kun megyében érdekelt három vízügyi igazgatóság körzetében összesei hat és fél ezer hektár szántóföldi, kertészeti növényt és legelőt öntöztek. A Hosszúhegyi Állami Gazdaság és az Izsáki Állami Gazdaság almát is öntö­zött. A vízszolgáltató berendezé­sek a június második felében be­következett csapadékos időjárás előtt általában két műszakban működtek, hogy pótolják a több hetes aszály miatt a talajból hi­ányzó nedvességet. A Dunamenti Regionális Víz­mű és Vízgazdálkodási Vállalat­hoz tartozó fajszi öntözőmű kör­zetében 24 óránként 70 ezer Az ország minden részéből Bács-Kiskun megyeszékhelyén adtak egymásnak randevút teg­nap a felsőfokú oktatási intéz­mények tanulmányi hivatalainak képviselői. Jövetelük közvetlen kiváltó oka az volt, hogy a Kecs­keméti Óvónőképző Intézet házi nyomdaüzemében készítették el a ma kezdődő írásbeli felvételi vizsgák tétel- és tesztlapjait, sok­szorosították a lefordítandó szö­vegeket. összesen 30 ezer feladatlapot szállítanak el ezekben a napok­ban a tudományegyetemek böl­csészet- és jogtudományi karaira, a Közgazdaságtudományi Egye­temre, a külkereskedelmi, gazda­sági és tanárképző főiskolákra. A gondosan lezárt, hétpecsé­tes vizsgalapok ma már nem tit­kosak a tanárképző főiskolákon és a bölcsészkarokon, attól a perctől kezdve, amikor megkez­dődnek az írásbeli felvételik. A • Goics Lászlóné, az Egri Tanárképző Főiskola budapesti tagozata tanulmányi hivatalának vezetője átveszi a vizsgalapokat tartalmazó, szigorúan titkos csomagot Hegedűs Lászlóné pénzügyi előadótól. magyar és történelem szakra pá­lyázó fiatalok több mint négy­ezer tétellap fölé hajolnak, hogy kidolgozzák a kérdéseket. Az ide­gen nyelvek sorában oroszból ké­szült a legtöbb — 1800 — feladat­lap, ami az orosz szak iránti ér­deklődést is tükrözi. Vastagodó boríték Kellemesen izgalmas számol­gatások folynak mostanában országszerte. Egyrészről a köz­vetlenül érintettek kiváncsi­ak, vajon mennyivel lesz vas­tagabb július elsejétől a fize­tési boríték a kormány bér- politikai döntése nyomán. Más­részről azok szoroznak, oszta­nak, lázasan, akik hivatalból számítják, szortírozzák, hogy — nem is egy forrásból — ki- nek-kinek mennyi felemelt bér jut a borítékjába. E növek­mény-forrásokat tekintve leg­inkább a ruházati ipar dolgozói érdekeltek, Így az a 100 ezer­nyi textiles az országban, aki­nek a bére a központi intézke­dések folytán átlagosan négy százalékkal emelkedik. Báct- Kiskun megyében tízezer tex­tilipari dolgozót — fizikait s a termelést közvetlen segítőt — érint ez az emelés. Az át­lagbérfejlesztés természetesen nem jelent mindenhol azonos összeget. Az alapelv szerint a központi támogatást differen­ciáltan osztják el a vállalatok között. A szakszervezet elnökségé­nek állásfoglalása nyomán a vállalatok egyike sem kap dif­ferenciálás után három száza­léknál kevesebb bértámogatást, de van olyan vállalat, amelyik­nek 7,4 százalék jut. A Hab­selyemnek például 6,2 száza­lék. De nemcsak központi támo- gatás béleli vastagabbra a bo­rítékot július elsejétől. Ugyan­ekkor emelkedik a délutáni, az éjszakai műszak, illetve a foly­tonos munkarend pótléka húsz, neayven és tízszázalékos arány. ban. Ez az intézkedés az ipar­ban. az élelmiszer-kiskereske­delemben és a vendéglátásban dolgozó fizikaiakra, illetve a termelést közvetlenül irányí­tókra vonatkozik. Nyilvánva­lóan ismét sokakat érint ez a textiliparban is, hiszen itt a gyártástechnológia jellegéből fakad a két, illetve három mű­szak. S ebben az iparban a legmagasabb a több műszak­ban dolgozók aránya. A mun­kások munkaidejük negyven százalékát dolgozzák délután vagy éjszaka. A műszakpótlék révén a textiliparban újabb 10,5 százalék emelkedést jelen­tő összeg jut azoknak a dolgo­zóknak, akik közvetlenül ré­szesülnek belőle. A központi bértámogatáshoz és műszak­pótlékhoz járul még a vállalati saját bérfejlesztés, ami a vál­lalatok többségénél újabb öt százalékot jelent. A háromféle forrásból eredő béremelések kiszámításán mindenütt nagy erővel dolgoz­nak. Nagy munka ez a válla­latoknak, s ugyanakkor mond­hatni első legnagyobb erőpró­bája a bizalmiak hatásköre ér­vényesülésének. Pár mondatot még arról, hogy mit jelent a műszakpót­lékok emelése, illetve egysé­ges mértéke a munkásoknak, vállalatoknak, s mi a'jelentő­sége a népgazdaság szempont­jából. A párt Központi Bizott­ságának tavaly decemberi ha­tározata a termelés és a gaz­dálkodás hatékonyságának nö­velését, a vállalatoknál fellel­hető belső tartalékok minél tel­jesebb feltárását és kihaszná­lását jelölte meg alapvető gaz­dasági célként. Gondoljuk csak el, vagyunk-e már olyan gaz­dagok, hogy megengedhessük magunknak azt a luxust: drá­ga importgépeket, berendezé­seket a nap nagyobb részében mozdulatlanságra kárhoztas­suk azért, mert egyszerűen nincs, aki második vagy har­madik műszakban kezelje őket? Még ha oly jómódúak volnánk, — se tűrhetnénk el következmények nélkül az ilyen fényűzést. Márpedig iparunkban meg­lehetősen alacsony — országos és megyei viszonylatban egy­formán — 1,4 az átlagos mű- szakszám. S ez inkább csök­kent az utóbbi években, ahe­lyett, hogy nőtt volna. Am a több műszak több és nagyobb megterheléssel is jár a munkásokra s az őket köz­vetlenül irányítókra. Ha poli­tikai meggyőződésükké is vá­lik, hogy vétek csak részben kihasználni az értékes gépeket, és emellé megkapják az er­kölcsi megbecsülést is az ál­dozatvállalásért, — a második és harmadik műszakkal járó fizikai, idegi, biológai, többlet­megterhelésért az anyagilag s megfelelő ösztönzés sem ma­radhat el. A szocialista bér­politika törvénye ez. Szocialista államunk eddig is sokat tett e törvény érvé­nyesüléséért, s most ezzel a bérintézkedéssel újabb igazsá­got tesz. Az eddigi visszhan­gokból is lemérhető, hogy a kormány döntései — akár a ruházati ipar dolgozóit érin­tő[ központi bérintézkedések­ről, akár a műszakpótlék eme­léséről, illetve egységes mér­tékről (ez utóbbi, tág megkö­zelítésben szintén 15 ezer em­berre vonatkozik a megyében) — az üzemek dolgozóinak szé­les körű egyetértésével talál­kozott. Pozitív következménye minden bizonnyal az lesz, hogy növekedik a hatékonyság, ami­nek az eredménye a termelés­ben, gazdálkodásban gyümöl-- csözik. T. I. ■

Next

/
Thumbnails
Contents