Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-24 / 147. szám
2 • PETŐFI NÉPE • 1977. június 24. KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1977. június 22-i üléséről (Folytatás az 1. oldalról.) tikai élet vezetőivel folytatott tárgyalásokon kifejezésre jutott a kölcsönös készség az együttműködés továbbfejlesztésére. Kádár János látogatása VI. Pál pápánál a Magyar Népköz- társaság és a Vatikán kapcsolatának jelentős eseménye volt. A látogatásihoz kedvező feltételeket teremtett, hogy különböző világnézetű emberek egyaránt érdekeltek Európa és a világ békéjének megőrzésében, valamint az, hogy hazánkban az állam és az egyház viszonya rendezett. A jól fejlődő kétoldalú kapcsolatok szélesítését előmozdította dr. Rudolf Kirschläger osztrák államfő magyarországi látogatása, valamint Lázár György miniszterelnök finnországi útja. Az európai együttműködés ügyét eredményesen szolgálta a magyar és a norvég miniszterelnök tárgyalása. A Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormány- küldöttségének magyarországi látogatása szorosabbra fűzte országaink, népeink barátságát és együttműködését. O A Központi Bizottság az európai biztonság és együttműködés kérdései mellett nagy figyelmet szentelt az afrikai nemzeti felszabadító mozgalomnak. A magyar kommunisták, a magyar nép határozottan elítéli az Etióp Köztársaság, az Angolai Népi Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársaság elleni provokációkat, fegyveres támadásokat. Megerősítette szolidaritását a zimbabwei, a namíbiai, a dél- afrikai népeknek a szabadságért, a faji megkülönböztetés ellen folytatott harcával. © A Központi Bizottság megelégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt tovább erősítette internacionalista kapcsolatait a testvérpártokkal. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Román Kommunista Párt, a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság együttműködésének szélesítését, a két ország népei közti sokoldalú kapcsolatok elmélyítését jól szolgálta Kádár János és Nicolae Ceausescu elvtársak Debrecenben, illetve Nagyváradon lebonyolított baráti találkozója. A Központi Bizottság nagyra értékelte azokat a megállapodásokat, amelyek megkötése hozzájárul a két ország együttműködésének továbbfejlesztéséhez a gazdasági, kulturális és más területeken. Megállapította, hogy a tárgyalások megerősítették a két ország érdekazonosságát a szocializmusért és a békéért folyó harcban. A Központi Bizottság hangsúlyozta, hogy jól fejlődnek a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége baráti kapcsolatai, a Magyar Népköztársaság és a szomszédos Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság sokoldalú együttműködése, erősödik a két ország népeinek barátsága. Az együttműködés szélesítéséhez, a barátság erősítéséhez eredményesen járult hozzá Sztane Dolanc elvtársnak, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége Elnöksége Végrehajtó Bizottsága titkárának látogatása hazánkban. Kétoldalú pártkapcsolataink fejlesztését és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének ügyét szolgálták az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának megbeszélései az olasz, az iráni, a kolumbiai és a perui testvérpárt első titkárával, továbbá az MSZMP képviselőinek találkozói a szpvjet, a lengyel, a belga, a finn, a francia, a japán, a koreai, a norvég és a svéd kommunista párt vezetőivel. Jelentős esemény volt Luis Corvalán elvtárs látogatása hazánkban, amelynek során a magyar nép ismételten kifejezte szolidaritását a chilei testvérpárttal, a népelnyomó fasiszta junta ellen küzdő haladó chilei erők harcával. O A Magyar Szocialista Munkáspárt fontosnak tartja a szocialista-szociáldemokrata mozgalom pártjaival folytatott rendszeres észmecserét a közös kérdésekben, a béke és biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel a törekvéssel összhangban került sor az elmúlt időszakban az MSZMP képviselőinek találkozóira a Belga Szocialista Párt, valamint a Francia Szocialista Párt vezetőivel. II. A Központi Bizottság értékelte a párttagsági könyvek cseréjének végrehajtását, és megállapította : O A XI. kongresszuson elhatározott tagkönyvcserét a pártszervezetek — a Központi Bizottság 1975. októberi határozatában foglalt előírásokat érvényesítve — gondosan készítették elő, az időszerű politikai, gazdasági, ideológiai, kulturális teendőik egyidejű elvégzésével nagyfokú szervezettséggel bonyolították le. A tagkönyvcsere jól szolgálta a párt felkészítését a kongresz- szus határozataiban és a programnyilatkozatban megfogalmazott feladatok megoldására. O A párt tágjaival folytatott beszélgetések nyílt, őszinte eszmecserék Voltak politikánkról, a kongresszusi határozatok megvalósításáról. a párttagok kötelességeiről. a párt életéről, valamint közéletünk minden fontos kérdéséről. A Központi Bizottság megállapította. hogy a párttagság az egyéni beszélgetések során is reálisan, nagy felelősséggel nyilatkozott a párt politikájáról és annak megvalósulásáról. A párt eszmei, politikai. szervezeti egysége szilárd, érvényesülnek a lenini normák, a kommunisták lelkiismeretes, példamutató munkával vesznek részt a szocialista építés feladatainak megoldásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt eredményesen tölti be társadalmunkban irányító, vezető szerepét. O A Központi Bizottság a tagkönyvcsere politikai tapasztalatai alapján a következőkre hívja fel a figyelmet: — Továbbra is nagy gondot kell fordítani a pártépítő munkára. A pártba jelentkezők elé magas erkölcsi és politikai követelményeket kell állítani. A tagfelvételi munkát annak tudatában kell folytatni, hogy a pártot körülveszik a szocializmust meggyőződéssel építő szimpatizánsok széles tömegei. Közülük egyéni elbírálás alapján — minden mechanikus kategórizálást mellőzve — a munkások. mezőgazdasági dolgozók, termelőszövetkezeti parasztok, ér- telmiségiek és alkalmazottak legjobbjait kell párttaggá nevelni. — A párt belső életét bevált gyakorlatunk szerint, a lenini normák alapján kell tökéletesíteni. Ennek fontos eleme, hogy minden pártszervezetben mindenkor biztosítani kell a párttagok személyes véleményének szabad kifejtését, és erre a vezetőségnek munkájában támaszkodnia kell. Az évenkénti beszámoló taggyűléseket úgy kell előkészíteni, hogy a párttagoknak módjuk legyen a fontos politikai kérdésekben véleményt nyilvánítani, s emellett személyes gondjaikat is megbeszélni. — A párton belüli demokrácia a párt eredményes működésének egyik döntő feltétele, ugyanakkor alapja a közéleti és a munkahelyi demokrácia fejlődésének is. A szocialista demokrácia társadalmunkban akkor válik mind teljesebbé, ha a párt életében, egész tevékenységében a lenini elvekkel összhangban érvényesül a demokratikus szemlélet. — A tagkönyvcsere igazolta a Központi Bizottság korábbi döntésének helyességét, hogy fokozott figyelmet fordít az alapszervezetek munkájára. A pártmegbízatások rendszerével továbbra is biztosítani kell a párttagság aktív részvételét a politikai munkában. Az alapszervezetek erősítsék kapcsolataikat a pártonkívüliekkel, gyakoroljanak nagyobb hatást környezetük szocialista szellemű formálására, a politizáló légkör fejlesztésére. — A párt és az ország előtt álló feladatok sikeres megoldásához elengedhetetlen eredményes szövetségi politikánk következetes folytatása. Ehhez kedvező lehetőséget teremt az a tény, hogy a XI. kongresszuson elfogadott országépítő céljaink nemzeti programmá váltak. Szövetségi politikánk eredményeire támaszkodva, a lehetőségeket jól hasznosítva tovább kell erősíteni a párt tömegkapcsolatait. Párton- kívüli szövetségeseinket fokozottan kell bevonni a közéleti munkába. Következetesen érvényt kell szereznünk annak a gyakorlatunknak, hogy pártfunkció kivételével minden tisztséget be- tölthetnek pártonkívüliek is, ha erre egyébként alkalmasak. A párt tömegkapcsolatainak fejlesztésében, szövetségi politikánk megvalósításában különösen jelentős szerepük van a tömegszervezeteknek, s tömegmozgalmaknak. O A XI. kongresszus megállapította, hogy a fejlett szocialista társadalom építése fokozott követelményeket támaszt a párttal, a párttagsággal szemben.7 Ezzel összefüggésben a tagkönyvcsere során megváltak a párttól azok, akik valamilye okból nem tudtak eleget tenni a növekvő követelményeknek. A pártból ily módon — saját akaratukból, vagy az alapszervezet kezdeményezésére — a tagságnak 2,7 százaléka maradt ki. Ugyanezen idő alatt a pártépítő munka azt eredményezte, hogy a taglétszám nem csökkent, a tagkönyvcsere lezárásakor azonos volt az egy évvel korábbival; a Magyar Szocialista Munkáspártnak 1976. december 31-én 765 566 tagja volt. © A Központi Bizottság kötelezi a párt minden vezető szervét, hogy biztosítsa a tagkönyvcsere tapasztalatainak, a párttagok véleményének és javaslatainak szervezett hasznosítását. A Központi Bizottság nagyra értékeli, hogy pártszervezeteink a tagkönyvcsere időszakában megnövekedett aktivitással dolgoztak; elismerését fejezte ki mindazoknak, akik e felelősség- teljes munka eredményes elvégzésében részt vállaltak. III. A Központi Bizottság megvitatta és jóváhagyta a kulturális politika néhány időszerű kérdésével foglalkozó tájékoztató jelentést. O A Központi Bizottság megállapította: művelődéspolitikánk alapelvei, amelyeket húsz esztendővel ezelőtt a Magyar Szocialista Munkáspárt 1957 júniusi országos értekezlete, majd ezt követően részleteiben 1958-ban a művelődéspolitikai irányelvek fogalmaztak meg. kiállták az idő próbáját. Ezeket az irányelveket erősítették meg és fejlesztették tovább a párt kongresszusai. A XI. kongresszusnak a kulturális kérdésekre vonatkozó határozatai és a párt programnyilatkozata ezekre az alapokra építve jelölte meg hosszabb távra a kulturális építés irányát és fő feladatait. Az MSZMP a marxizmus—le- ninizmus orientáló erejével, következetes elvi irányító munkával, a nem-marxista nézetekkel folytatott elvi vitákkal gondoskodik arról, hogy a tudományos kutatás, az irodalom, a művészet, az oktatásügy és a közművelődés eredményesen segítse szocialista céljaink elérését. A párt fő politikai irányvonala a kulturális életben is kedvező feltételeket teremtett valamennyi haladó, hazáját szerető, alkotni és a közösségért munkálkodni kész erő összefogásához. E politika jegyében a párt a jövőben is minden lehetőt megtesz a szocialista kultúra felvirágzása, a tudományok fejlődése, a műveltség terjesztése érdekében. © ■Pártunk számos dokumentumban fogalmazta meg a kulturális élet egyes területein jelentkező feladatokat. Megfelelően halad a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtása. A tudományos kutatás fejlődése meggyorsult és eredményeinek gyakorlati alkalmazása mind nagyobb mértékben járul hozzá népgazdaságunk fejlődéséhez és társadalomépítő feladataink megoldásához. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Központi Bizottság tudománypolitikai irányelvei helyeseknek bizonyultak, s még hosszú időre megszabják az alapvető feladatokat. A tudománypolitika és a tudományirányítás néhány területén, elsősorban a műszaki és agrár kutatás-fejlesztésben azonban új követelmények és új feladatok is körvonalazódnak. A tudományos és a technikai haladás nyomán a tudomány mindinkább közvetlen termelőerővé válik, az egyik legfontosabb népgazdasági tartalékunk, s egyúttal a hatékonyabb termelésnek és gazdálkodásnak, a versenyképes termékek gyártásának is fontos tényezője. A gazdaságpolitikai célok fokozott érvényesítése, a kutatófejlesztő tevékenység javítása megköveteli a szellemi és anyagi erők koncentrálását és fokozott bekapcsolódást a nemzetközi tudományos munkamegosztásba. A tudomány távlati fejlődése és a gyakorlati gazdasági feladatok megoldása a jövőben is megköveteli az alapkutatások növekvő mértékű támogatását. Az alapkutatások fejlesztése, a szakemberképzés feladatainak eredményes megoldása érdekében megkülönböztetett figyelmet kell fordítani az egyetemi kutatás és oktatás feltételeinek javítására, kiemelt fejlesztésére. O A Központi Bizottság 1972. évi oktatáspolitikai határozatának és a XI. kongresszus iránymutatásának szellemében folyik a közoktatás fejlesztése. Csőkkent az iskolák közötti színvonal- különbség; a tárgyi és személyi feltételek javulásával emelkedett az oktatás színvonala; korszerűbbé vált az alapfokú oktatás és a szakmunkásképzés; előtérbe került a nevelőmunka; valamennyi oktatási szinten jelentősen emelkedett az esti és levelező tagozatokon tanulók száma. Társadalompolitikai céljaink megvalósítása, s ezen belül a felnövekvő nemzedék számára az egyenlő tanulási feltételek biztosítása még hosszabb időszakon át elsőrangú fontosságú feladattá teszi az általános iskolai oktatás színvonalának emelését és ki- egyenlítését. A Központi Bizottság rámutatott. hogy a következő években is a legfőbb feladat az 1972. évi oktatáspolitikai határozat végrehajtása. az új tantervek bevezetése, a feladatokhoz szükséges feltételek megteremtése. Ezek a folyamatok a közoktatás adott szerkezetének gyökeres megváltoztatása nélkül valósulnak meg. Az időszerű korszerűsítési munkálatokkal egy időben tovább kell dolgozni a fejlett szocialista társadalom követelményeinek megfelelő iskola- rendszer tartalmi, pedagógiai, szervezeti és más kérdéseinek komplex kimunkálásán. O Társadalompolitikai feladataink megoldása szorosan összefügg a közművelődés és a művészetek fejlődésével. Fokozott erőfeszítéseket kell tenni a klasszikus és a mai kultúra értékeinek közkinccsé tételéért. Erősíteni kell a művelődés iránti érdekeltséget és felelősséget az egyénekben és a közösségekben egyaránt. Növelni kell a mai magyar művészet elkötelezettségét társadalmi valóságunk kérdéseinek szocialista eszmeiségű megválaszolása iránt. A Központi Bizottság 1974. évi közművelődési határozata nyomán kedvező változás bontakozott ki a közgondolkodásban, a kulturális munkában. A kulturális, művészeti műhelyek közművelődési tevékenysége szembetűnően fejlődött. Az előrehaladás azonban nem egyenletes. Alkotó művészeink többsége azonosult a párt politikájának fő vonalával. Több művészeti ágban erősödött a törekvés a szocialista életmód és erkölcs fő kérdéseinek, a dolgozó osztályok életének ábrázolására, s fokozódott az ilyen művek népszerűsége. Folyamatos feladat művészetünk szocialista eredményeinek kritikai elemzése, értékelése, új vonásainak bemutatása. A marxista-leninista elmélet propagálása, az ideológiai kérdések folyamatos tisztázása, a szövetségi politika érvényesítése egymással összefüggő, egyidejűleg megoldandó feladat. Ez növekvő követelményeket támaszt a kulturális élet párt- és állami irányításával, a művészetpolitikai gyakorlattal, az alkotóműhelyek felelős vezetőivel szemben. © Művelődéspolitikánk célja,- a nemzetközi méretekben folyó ideológiai harc és a kulturális értékek fokozódó cseréjének bonyolult feltételei között valósulnak meg. Tudományos és kulturális életünk tényezőinek fontos feladata, hogy nemzetközi síkon is helyt álljanak és hozzájáruljanak a haladás és a szocializmus eszméinek térhódításához. Kulturális kapcsolataink a szocialista országokkal eredményesen fejlődnek, s arra törekszünk, hogy tartalmas együttműködés jöjjön létre az emberiség kultúrájának minden haladó képviselőjével. Népünk kész arra, hogy befogadja az emberiség múltjának és jelenének minden kulturális értékét és ugyanakkor büszkén tárja a világ elé saját alkotásait. O A Központi Bizottság megállapította: értelmiségünk magáénak vallja a szocialista társadalmat, alkotó munkájával támogatja építését, s ez megfelelően tükröződik kulturális életünkben is. Pártunk politikája, szocialista rendszerünk, értelmiségünk helytállása biztosíték arra, hogy kulturális fejlődésünk a jövőben is eredményesen folytatódjék. » * * A Központi Bizottság a továbbiakban szervezeti és személyi kérdéseket tárgyalt és döntéseket hozott: — Kozári József elvtársat, a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjét más megbízatása miatt felmentette beosztásából; — Karakas László elvtársat, a Központi Bizottság tagját kinevezte a KB pártgazdasági és ügykezelési osztályának vezetőjévé; — Ezen kívül ajánlásokat fogadott el állami tisztségek betöltésére. (MTI) Véset ért a KGST XXXI. ülésszaka Lázár György hazaérkezett Varsóból Varsóban csütörtökön befejezte munkáját a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa 31. ülésszaka. A tanácskozás záróaktusaként a delegációkat vezető kormányfők köztük Lázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, aláírták az ülésszak munkájáról készült jegyzőkönyvet. A tanács határozata értelmében az ülésszakról szóló hivatalos közleményt későbbi időpontban hozzák nyilvánosságra. Az aláírást követően Piotr Ja- roszewicz, a vendéglátó Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke méltatta a tanácskozás jelentőségét, majd befejezésül Manea Manescunak, a KGST soron következő 32. ülésszakát rendező Románia miniszterelnökének adta át a szót. A KGST Végrehajtó Bizottságának soros elnöke Mihai Mari- nescu román miniszterelnök-helyettes lett. * Dr. Szekér Gyula, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Magyar- ország állandó KGST-képviselő- je, az ülésszak befejezése után nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. Egyebek között elmondta: , — Az ülésszak munkatanácskozás volt; amelyen a tagországok közötti együttműködés soron- levő tennivalóival foglalkoztunk. Áttekintettük a KGST egyévi tevékenységét, a hosszútávú együttműködési célprogramok kidolgozásának helyzetét, meghatároztuk az 1981—1985. évekre szóló tervek összehangolásának tennivalóit, megvitattuk a tudományosműszaki együttműködés időszerű feladatait, valamint az atom- energetikai gépgyártásban megvalósul. együttműködést. — Az ülésszak számot adott azokról a kezdeti lépésekről, amelyeket a célprogramok kidolgozásában együttesen és külön- külön is megtettünk. A célprogramokban foglalt feladatok való- raváltása hozzájárul a KGST-tag- országok gazdaságának további fejlődéséhez, az országok távlati és ötéves tervei megalapozásához — mondotta nyilatkozatában dr. Szekér Gyula. * Csütörtökön délután hazaérkezett Varsóból a KGST XXXI. ülésszakán részt vett magyar delegáció. A küldöttséget Lázár György, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja vezette. A delegáció tagjai voltak: Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Szekér Gyula, miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője, Ajtai Miklós, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, Rácz Pál, kül- ügyminisztériumi államtitkár, Szita János miniszterhelyettes, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának vezetője és Meisel Sándor, a Magyar Nép- köztársaság állandó KGST-kép- viselőjének helyettese. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Aczél György, a Minisztertanács elnökhelyettese, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Púja Frigyes külügyminiszter, Romány Pál mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Várkonyi Péter államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke és Varga József, a Minisztertanács titkárságának vezetője. Ott volt Jerzy Zielinski, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövetségének követtanácsosa. (MTI) Az országyűlés terv- és költségvetési bizottságának ülése Az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága tegnapi ülésén megvitatta az 1976. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot, összegezték az elmúlt napokban tartott bizottsági üléseken a törvényjavaslat egy- egy fejezetének megvitatása kapcsán elhangzottakat, észrevételeket. (MTI) Tüntetők és rendőrök összecsapása LONDON Szabályos utcai csata, az utóbbi évek legelkeseredettebb munkás-rendőr összecsapása dúlt csütörtökön reggel munkakezdéskor a sztrájkoló londoni Grunwick üzem körül. A rendőrség tíz perc után lezárta az üzem bejáratához vezető egész utat, ahol az összecsapás végére vagy húszán megsebesültek. Legalább negyven sztrájkőrt letartóztattak, köztük Arthur Scargillt, a Yorkshire-L bányász-szakszervezet elnökét. A sztrájkotok felhívására ugyanis országos szolidaritási kampány bontakozott ki az embertelenül kizsákmányolt és tizedik hónapja sztrájkoló grunwick gyáriak támogatására. • Képünkön: egy rendőr és egy tüntető párharca. Kadhafi jugoszláviai látogatáson • Kadhafi ezredes, a Líbiai Arab Szocialista Népi Állam népi kongresszusa legfelsőbb titkárságának főtitkára négynapos hivatalos baráti látogatása során Brioni szigetén találkozott Joszip Broz Tito jugoszláv államfővel. (Telefotó — AP — MTI — KS)
