Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
1977. június 21. • PETŐFI NÉPE t A munkafegyelem minősége Rába-Steigerek sorozatban • A Magyar Vagon- és Gépgyár Vörös Csillag Gépgyárában, Budapesten sorozatban gyártják a Rába—Steiger 240 LE-s mezőgazdasági erőgépet. Képünkön: próbára várnak az elkészült traktorok. (MTI-fotó — Hadas János felvétele — KS) KÉPERNYŐ Meddig él egy műsor? Időnként nem haszontalan egy- egy régebbi, közhasználatú fogalmat, fogalomkört átértékelni, újra végiggondolni: nem változott-e tartalma, jelentésköre — a világ változásával párhuzamosan. Különösen a gazdálkodáshoz kapcsolódó fogalmakat ajánlatos ily módon, időről időre megvizsgálni, hiszen itt, ennek elmulasztása könnyen súlyos, milliárdos veszteségeket okozhat a népgazdaságnak. Itt van például a munkafegyelem fogalmának széles körben tapasztalható régies értelmezése. A munkafegyelem a mindennapos gyári használatban többnyire ma is mennyiségi követelmény: időpontok, időtartamok betartására vonatkoztatják. E szemlélet szerint, jó a munkafegyelem akkor, ha nincs késés, ha a 8 órát mindenki kidolgozza, ha az ebédidő nem több 30 percnél, ha az ember a munkadarabot határidőre átadja, vagy megadott időközönként átad egyet. E szemlélet „kívülről” nézi a munkát. E szerint az a fontos, hogy az ember ott legyen a gépe mellett, vagy az íróasztalnál és tevékenykedjen szorgalmasan. Az elrohanó idő megragadása, és a rend szempontjából persze ez sem közömbös. Van is tenni való még bőven e téren is. A valódi és hasznos munkafegyelem szempontjából viszont az a lényeges, hogy a mi emberünk, serényen, kitöltve a munkaidőt és pontosan megjelenve műszakkezdésre min dolgozik; hogy mennyit ér az, amit csinál, milyen minőségben, milyen színvonalon látja el a munkáját. A vevőket a világpiacon a termékek tudománya, minősége, ára, élettartama érdekli, azt fizetik meg, szemükben az a gyár „magánügye”, hogy emberei lógósok-e, vagy sem. (Nálunk egy kicsit fordított a helyzet: az vált közüggyé, hogy milyen a „meny- nyiségi” munkafegyelem, a késés, a lógás mértéke stb. Ezt ítéljük el — társadalmilag. A brigádmozgalmak értékelésekor ez nyom sokat a latba. A termék színvonala nálunk inkább a gyár magánügye, vagy legalábbis erről, mind ez idáig társadalmilag kevés szó esett. Most talán megváltozik majd a helyzet.) Tény, hogy napjainkban a legtöbb veszteséget a gyárnak és a népgazdaságnak egyaránt nem a lógosok okozzák, hanem a rossz minőségű munka. Tudniillik, ha valahol nem végzik el a munkát, sokat lógnak, akkor a drága — többnyire külföldön vásárolt nyersanyag megmarad. Feldolgozzák másnap, harmadnap. Nem fogy az energia, nem kopik a gép, a szerszám — csak az idő szalad el haszontalanul. Ha viszont dolgoznak valahol, serényen —, de rosszul, akkor már nemcsak az idő vész el, hanem az értékes anyag, energia is. Az a legnagyobb kár, ha valahol selejt, vagy céljának meg nem felelő termék készül. Alig kisebb baj akkor, ha ugyanabból a gyárból, ugyanazt a terméket egyszer kiváló, másszor csapnivaló minőségben bocsátják ki. Ha mindig gyenge a minőség, mindig harmad-, vagy másodosztályú, de stabilan az, arra a felhasználók a konstrukcióikban, a karbantartó kapacitásukban felkészülhetnek, arra lehet számítani, tervezni. (Kár persze, hogy a lehetségesnél alacsonyabb használati értéket állítanak elő.) Az ingázó minőség viszont kivédhetetlen veszedelem. Az ingadozó minőségű terméknek a legrosz- szabb a hírük a világpiacon. Előbb vesznek meg olyan árut, amely közismerten harmadosztályú, mint olyat, ami közismerten megbízhatatlan minőségű. Az ingadozó minőség oka (általában a gyenge minőség oka) a szakemberek gyakorlati tapasztalatai szerint, ágazatonként változóan, 50—90 százalékban a rossz minőségű munkafegyelem. A korszerű, a teljesebb értelemben vett munkafegyelem lazasága, az, hogy nem tartják be a technológiai előírásokat, az edzési, préselési, kezelési időket, nem az előírt anyagot, méretet, gépet, szerszámot használják, nem áz előírt módon vizsgálják a minőséget stb. Az előírásoktól való eltéréseknek újból sok oka van: pl. az előírt anyagot nem lehetett me- szerezni, vagy későn jött, s a munkás a lemaradás behozásáért kénytelen „spórolni” a megmunkálási idővel, a normával. Olykor persze a munkavállaló műszaki kultúrája is olyan, hogy nem érti meg, miért kell betartani a gyártási előírásokat. A felelősség persze ez esetben is a vezetőségé, hiszen ilyenkor olyan ellenőrzési rendszert kell bevezetni, ami kompenzálja az effajta „értetlenséget”. Lám: a munkafegyelem, az értékalkotó, igazi munkafegyelem ma körülbelül mindezt jelenti. Ezt a fegyelmet kellene mindenütt megteremteni a vezetéstől a végrehajtásig, az ipar valódi versenyképességéért, s ebben a pontosan vezetett bélyegzőkártyáknak nincs meghatározó szerepük. Azt, hogy soha, senki ne késsen el könnyű elérni, ezt egyszerű felajánlani, ellenőrizni. Sokkal nehezebb elérni azt, hogy mindenki, a gyártáselőkészítőtől, anyagbeszerzőtől a munkásig pontos, korszerű munkát végezzen, technológiailag fegyelmezett, eszével és szívével arra összpontosítson, amit csinál, s nem pusztán arra, hogy ott legyen a munkahelyén. Ebben van ma sokfelé az igazi tártaiéit számottevő mennyiségben. G. F. A tolakodó új élmények, információk, benyomások gyorsan kilökik az emlékezetből a korábbiakat. Előfordul, hogy hosszú pillanatok után jut eszembe, mit is láttam az előző napon a televízióban, olvastam az újságban. Néha éppen ellenkező a hatás. Egy ilyen esetről számolok be most. Gondolkodtam, mit emeljek ki az elmúlt hét műsorából, miről írjak. Többek között eszembe jutott a Tv Szabadegyetem 12-én sugárzott előadása. Némi nagyvonalúsággal azt a címet is adhatnám a látottaknak, hogy miként lesznek a csimpánzok írástudók. A képernyőn is bemutatott oktatás végén összetett mondat leírására is képes volt a négylábú tanítvány. Fölismerte a szó-jeleket, tudomásul vette a műanyag-lapokkal fogalmazott üzeneteket, reagált az információkra. Fokról-fokra követhettük a majom okosodását. Annak ellenére javasoljuk az Annak ellenére dokumentum- íilm-sorozatban csütörtökön este a második csatornán vetített A tanácselnök című film megismétlését az első csatornán, hogy Zeg- nál Márk életét, küzdelmeit, egyéniségét gazdagabbnak, színesebbnek érezzük a látottaknál. Úgy véljük, Bohó Róbert rendező, Sárdi Anna operatőr és Surá- nyi László riporter nem egyezett meg a mű stílusában, hangvételében. Mélyebb, elgondolkozta- tóbb képet kaptunk volna e kiváló emberről, ha megmaradnak a szűkszavú tényközlésnél. így tudtuk volna meg, hogy mi volt az az erő, amely átsegítette a mepróbáltatásokon, mi őrizte meg hitét, amikor — látszólag — a választott zászlóval verték fejbe. Izgalmas, érdekes kísérlet, film volt. Többet tudtunk meg az állatvilág fejlődéséről, mint egynémely tankönyvből. A rendező, a jelenségeket, a majom magatartását magyarázó tudós a szenzációs képsorokat ötletesen használta föl fontos törvényszerűségek megértetésére, gondolkodásmódunk formálására. Tetszett, ma is előttem van jó- néhány jelenete, megjegyeztem a megjegyezni valókat. E sorok írásakor döbbentem rá: csaknem két hete sugározták ezt a műsort. Annál jobb, bizonyítja, hogy egy-egy alkotás színvonala és hatása, tudati mara- dandósága között erőteljes a kapcsolat. A Tömegkommunikációs Kutatóközpont sok, a műsort közvetve javító, a szerkesztők tájékozódását segítő felmérést, elemzést készít. Érdemes volna egyszer megvizsgálni: mi marad meg bennünk egy héttel, egy hónappal, vagy egy évvel a vetítés után. Elképzelhető egy mélyebb, a társadalmi környezetet, a kort árnyaltabban bemutató, az egyén és a közösség sorsát összefogot- tabban bemutató ábrázolásmód is. A kettő vegyítése nem vált be; elvette a vallásos szavak sodrását, csökkentette a tények erejét, de nem adta meg ezek helyett a nyilván vívódó, tépelődő forradalmár sokszínű egyéniségét. A garai tanácselnök élete még ily elnagyolt feldolgozásban is azt példázza, hogy az igaz emberek, a munkások, a közösségben, nemzetben gondolkodók minden időkben megtalálják a számukra alkalmas tevékenységi területet. H. N. Lesz ismétlés? mmm ••v.v.wv.v.v.v.v.vlw. Törvényt módosítunk Tizennyolc évvel ezelőtt fogadta el az ország- gyűlés az első szocialista polgári jogi kódexünket, a Polgári Törvénykönyvet, amely 1960 május 1-én lépett hatályba. Az egyik legközérde- kűbb jogszabály-gyűjtemény tervezetéről annak idején a szakemberek országos vitát kezdeményeztek. A rendkívül nagy érdeklődést jellemezte, hogy a tervezettel kapcsolatban mintegy hatezer észrevételt, javaslatot kaptak a jogalkotók. Igaz ugyan, hogy 1960 óta több alkalommal módosították a törvénykönyv egyes rendelkezéseit, a társadalmi, gazdasági viszonyok csaknem két évtized alatti fejlődése azonban mindenképpen szükségessé tette, hogy a jogalkotók megadott szempontok alapján korszerűsítsék a Polgári Törvénykönyvet. A módosítási tervezet elkészült. A jogalkotás demokratizmusa szellemében ezúttal is vita bontakozott 'ki a szakemberek és a társadalmi aktivisták körében arról, hogy a megváltoztatásra kerülő jogszabályok mennyiben segítik majd a társadalmi, gazdasági előrehaladást. Nemrég Kecskeméten a megyei népfrontbizottság és a Magyar Jogász Szövetség megyei szervezete vitát rendezett a jogászoknak és a társadalmi aktivistáknak a Polgári Törvénykönyv módosítási tervezetéről. Mint azt bevezetőjében dr. Kemenes Béla kandidátus, a szegedi József Attila Tudományegyetem állam- és jogtudományi karának tanszék- vezető tanára, a tervezetet készítő jogalkotói csoport tagja mondta, a törvénykönyv módosítása három fő ok miatt vált szükségessé. Az eddigi módosítások csak a legproblematikusabb részeket érintették, s átfogó változtatásra nem került sor, a bírói gyakorlat során bebizonyosodott, hogy jónéhány jogszabály nem állta ki az idők próbáját, s több rendelkezést célszerű a mai életviszonyoknak megfelelően korszerűsíteni. Mint az a fentiekből is kiderül, a jogalkotók a Polgári Törvény- könyv alapjain nem változtattak, hiszen erre nem is volt szükség, a 17 éves jogszabály-gyűjtemény megfelelően szabályozza szocialista életviszonyainkat. Az is jelentős tény, hogy a módosítás során nem szaporodott az amúgyis terjedelmes joganyag. Annak ellenére, hogy az eddiginél több szerződési fajtát szabályozó rendelkezés és jónéhány, már meglevő jogszabály bekerült a tervezetbe, az eredetihez képest lényegében mégsem változott a Polgári Törvénykönyv terjedelme. Több lett viszont a jogszabályokat magyarázó rész, ami az eligazodást, az egvséges jogi értelmezést segíti. Természetesen a törvénykönyv felosztása sem változott, maradt a régi, miszerint a Bevezető rendelkezés a törvény célját, a jogok gyakorlását és a kötelézettségek teljesítését ismerteti, s ezt követően a személyek jogállását, polgári jogi védelmét, a tulajdon, a kötelem különböző formáit, az öröklés jogi rendjét szabályozza részletesen. A módosítás szerint a törvénykönyv 685 szakasza közül mintegy 80 tekinthető új rendelkezésnek. Jelentőségük szerint nehéz rangsorolni, hiszen valamennyi változás a társadalmi, gazdasági életünk fejlődését célozza. Népgazdasági jelentőségével mégis talán kiemelkedik a gazdaságpolitikai célkitűzésekhez szorosan kapcsolódó rendelkezés, miszerint a tervezet a korábbiaknál szigorúbban tiltja a tisztességtelen gazdálkodást, illetve a gazdasági erőfölénnyel, monopolhelyzettel való visszaélést. Ugyancsak újdonság a módosítási tervezet ama része, amely a gazdasági társulásokat, azok működési rendjét szabályozza. A tervezet szerint a gazdasági társulásoknak három formája van: betéti társulás, közös vállalkozás, egyesülés. Az egyes formák között fokozati különbségek vannak, s a tagok helyzete sem azonos. Közös sajátosságaik között említhető elsősorban a gazdasági cél, a szerződéssel való megalakulásuk, valamint az, hogy valamennyi jogi személy. Mindezzel a jogalkotók legfőbb célja az volt, hogy a gazdálkodó típusú szervek munkáját a korábbiaknál még jobban egyesítsék. Tovább lehetne sorolni a lényeges változásokat, például a kártérítéssel kapcsolatos új szabályt, miszerint a korábbiaktól eltérően ha konkrét kár nincs, a jogsértő ellen közérdekű célokra bírságot lehet megállapítani. Ez a bíróság mérlegelése alapján történik majd. Lényeges változások vannak a kötelmi jogban is. E témakörben elsőként kell meg- említei, hogy a tervezetben a kötelmi jog általános rendelkezései az igényeknek megfelelően sokkal konkrétabbak, mint eddig. Nagyobb hangsúlyt kapott a szerződéskötési kötelezettség, s módosulás történt egyebek között az előszerződésnél, ami későbbi szerződéskötési kötelezettséget jelent. Nem szorul különösebb magyarázatra, hogy ez a szerződő feleknek egyaránt hasznos. Újra szabályozták a szerződésszegéssel, a hibás teljesítéssel, valamint a szavatossággal kapcsolatos rendelkezéseket is. S már most jó tudni, a tervezet szerint a környezetvédelem veszélyes üzemnek minősül, ami azt jelenti, hogy aki a környezetvédelemmel kapcsolatos szabályokat megsérti, objektíve felelős az okozott kárért. Miután az ország minden részében a jogászok és a társadalmi aktivisták megvitatták a Polgári Törvénykönyv módosításának tervezetét, a vélemények, javaslatok alapján a jogalkotók tovább pontosítják a jogszabályokat. Ezt követően az országgyűlés vitatja meg, illetve fogadja el a társadalmi, gazdasági életünket szabályozó, módosított Polgári Törvénykönyvet. Tárnái László A barátság vonatul Moszka felé robog a vonat. • A robogást szó szerint kell érteni, hiszen a szerelvény 100— 120 kilométeres sebességgel halad. Gyorsan lerója a nagy távolságot. Moszkva, Kreml. A Borovickaja torony melletti bejáraton léptünk a Kremlbe, s egyenesen a gazdag ornamentikájú oszlopsorral díszített fegyvertárba látogattunk. Nem vitás, a világ egyik leggazdagabb múzeuma ez, ahol a cárok és egyházi főméltóságok műkincsgyűjteményeit őrzik, ös fegyvereket, s az ötvös művészet remekeit láthattuk. Szinte hagyomány már, hogy aki a Kremlbe látogat, nem hagyja ki a több mint 200 tonna súlyú cári harangot és a cárágyút, amelynek súlya meghaladja a 80 tonnát. Csattogtak a fényképezőgépek, készültek a jegyzetek, be kell számolni otthon mindenről. Az első nap délutánján kedves meghívásnak tettünk eleget, a Bauman kerület kulturális köz-, pontjába szállították delegációnkat az autóbuszok. Az első benyomás — tartják — a legdöntőbb, s valóban így is van. _A kultúrház művészeti vezetője rögtönzött énekversenyt rendezett, amelyen delegációnk néhány tagja eltekintve a rekedtségtől, sikeresen szerepelt, köztük egy orvosnő, egy pártmunkás és egy termelőszövetkezeti elnök. A hangulat már ékkor kellemes volt. Ezt még csak fokozta az a rendkívül kedves és nem túlzók, művészi műsor, amelyet a kerület iskolásai, gépkocsivezetői adtak a magyar vendégek tiszteletére. A barátságot, az egymás iránti tiszteletet jelképezték a kerület párt- bizottság titkárának üdvözlő szavai, a munkáskerület rövid történetének ismertetése, s szintúgy a vonat politikai megbízottjának, Túri István járási pártbizottsági titkárnak a válasza. Ezután kezdődött az ismerkedés. A kerület munkásai — lányok, asszonyok, fiatalok és idősebb férfiak — a nyelvi nehézségek ellenére is gyorsan megértették egymást a vendégekkel. Jelvénycsere, közös éneklés, tánc kezdődött, amelyet meg-megszakított egy-egy amatőr produkció. Népdalokat énekelt a vasutas, táncdalokat az IBUSZ kísérő, s oroszul szovjet slágert az egyik tanár. A siker fergeteges volt. Nehéz volt elválni ismerőseinktől, ám a program ismét szorított. Lenin múzeum. Három emelet történelem, a tudományos szocializmus egyik legnagyobb gondolkodójának szinte teljes élet- története. Sajnos, itt is az idő volt a legnagyobb ellenségünk, hiszen többen tovább maradtak volna ismerkedni, tanulni, emlékezni, felidézni a korábban szerzett ismereteket. Az eredeti dokumeni tumok, tárgyak, rekvizitumoli szinte valamennyiünkben meghatottságot, tiszteletet ébresztettek. Délután. Néhányórás szabad idő, majd a Moszkvai Nagycirkusz előadásának megtekintése következett. Sokan szokványos cirkuszi előadásra gondoltak, amely szünetig valóban az volt, ám az előadás második felében a cirkuszművészetnek olyan újdonságával ismerkedhettünk meg, amely egyedül és kizárólag a szovjet cirkuszra jellemző. A különböző akrobatikus számok, fény. és hangeffektusok nemcsak csodálatot, de a keretjáték mondanivalójával közösen, igazán mély érzéseket is kiváltott a nézőkből. Szinte hihetetlen, hogy egyetlen nap alatt mennyi mindent képes befogadni az ember. Ezt tapasztaltuk a Szovjet Népgazdasági Kiállítás 22 hektáros, hatalmas kiállítási városában, amelynek több mint nyolcvan pavilonja van. Ami mindenkiben benne maradt, az a Kozmosz-csarndk tárlata volt. A különféle mesterséges holdak, űrhajók, holdjáró autók természetes nagyságú másolatai, vagy eredeti példányai^ az addig még talán hitetlenkedőket is meggyőzték a szovjet tudomány és technika óriási fejlettségéről. Szerencsére, az idegenvezetőnknek jó ötlete támadt, s nem gyalog, hanem mikrobuszon utaztunk a kiállítás épületeti között. Utazásunk utolsó napjának délelőttjén — vasárnap volt — az egész delegáció ünneplőbe öltözött. Lenin mauzóleumánál kívántuk leróni kegyeletünket és tiszteletünket. Kilométernyi hosz- szú sor várakozott arra, hogy bebocsátást nyerjen. Szovjet kísérőinknek köszönhetjük, hogy nem a sor végén, hanem a közepén kaptunk helyet. (Érdekes, a moszkvaiak nem tiltakoztak azért, hogy eléjük kerültünk). A delegáció koszorúja a mauzóleum bejáratánál kapott helyet, majd Túri István, a vonat politikai vezetője, virágot helyezett el Landler Jenő sírjánál... Úton. Hazafelé száguldott a vonat. A tizenegy napos utazás, az ezernyi látnivaló, a kedves, kellemes környezet mindenkire hatással volt. A vidám és egymást jól megértő társaság búcsúzkodott. Nem volt könnyű, hiszen bármennyire is rövid volt az együtt- lét, összebarátkoztunk, megszerettük egymást, nehéz volt az elválás. Kecskemét, ölelések, forró kézszorítások, s ígéretek, amelyek biztosan valóra válnak: találkoznunk kell itthon is, tovább kell fűzni a barátság szálait, hiszen összehozott bennünket a Béke és Barátság vonata! Köszönet érte minden közreműködőnek. Gémes Gábor • Egy vidám délután a Bauman kerület kultúrházában. • Delegációnk koszorút helyezett el a halhatatlan proletárvezér, Lenin mauzóleumánál.
