Petőfi Népe, 1977. június (32. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-21 / 144. szám
»>-■ f PFTÖFI NÉPE • 1977. június 21. a termelési rendszer gazdaságai Az öt évvel ezelőtt meghirdetett szarvasmarhaprogram célja az állomány növelése, valamint a tej- és hústermelés javítása. A tej termelési szakosodás elősegítése érdekében, a feladatok gyorsabb megvalósításáért a Ka- I.osvá": Mezőgazdasági főiskola, ■Szarvé? marha Tejtermelési Rendszert i KATEJ) hozott létre. A rendszer feladatául tűzte ki a tudományos eredmények mielőbbi gyakorlati elterjesztését, alkalmazását az ágazat jövedelmének és jövedelmezőségének növelését a tejhozamök gyors emelésével. A KATEJ tavaly kezdte meg működését. Hat gesztorgazdaság irányítja egy-egy körzetben a munkát. Bács-Kiskun megyében a rendszer területi gesztora a vaskúti Bácska Termelőszövetkezet. Az országban a iKATEJ-hez 47 tejtermelésre szakosodott gazdaság csatlakozott. Egy év alatt jelentős eredményeket értek el. Ezekben a gazdaságokban 1975- ben 36,6 millió liter tejet termeltek, s ezt egy esztendő alatt 2,6 millió literrel tudták növelni. Az egy tehénre jutó hozam meghaladja az országos termelőszövetkezeti átlagot. Az első évben csaknem 300 literrel nőtt a fejési átlag, és meghaladta a 2600 litert. Ez annál inkább figyelemre méltó eredmény, mivel ezekben a szövetkezetekben a tehén- állomány 95 százaléka még magyar tarka, a Holstein-frízzel való fajtaátalakító keresztezés még csak az elmúlt esztendőben kezdődött a legtöbb gazdaságban. Az egy tehénre jutó tejtermelés tíz KATEJ-hez tartozó tsz- ben haladta meg a háromezer litert. A vaskúti Bácskában csaknem három és fél ezer liter az egy tehénre jutó hozam. Több gazdaságban jelentősen növekedett a termelés, így a megyében a kiskunhalasi Vörös Október Tsz-ben 636, a fajszi Kék Dunában 463 literrel nőtt egy-egy tehén hozama 1975-höz képest. Mindez azt mutatja, hogy állománycsere és fajtaváltás nélkül is javulást lehetett elérni a tehenészetekben. Elsősorban a jobb takarmányozással és technológiával, valamint a munkafegyelem javításával vált lehetővé az előrehaladás. Minden taggazdaság takarmányát laboratóriumban megvizsgálták. Az eredményeket figyelembe véve készítették állatkorcsoportonként a takarmányrecepteket. A Kaposvári Tejtermelési Rendszernek sikerült megteremtenie a kutatás, a szaktanácsadás és a termelés összhangját, közös érdekeltségét, ami hozzájárult a kutatómunka hatékonyságának javításához is, ugyanakkor jól szolgálta a termelés gyorsütemű növelését. A múlt esztendőben megalapozták az idei tervük teljesítésének lehetőségét is, amelynek- lényege • Magas tejtermelő képességű állomány Sükösdön, a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. az, hogy a KATEJ-rendszer gazdaságaiban átlagosan kétszáz literrel emelkedjen az egy tehénre eső tejtermelés. Bács-Kiskun megyében az elmúlt év végéig 18 szövetkezet csatlakozott a rendszerhez, ami egyben azt jelenti, hogy négy és fél ezer tehén tejtermelését javítják. Több gazdaságban a takarmányozási színvonal emelése érdekében a megyei gesztor kezdeményezésére bevezették a sörtörköly, valamint a cukorgyári melléktermékek rendszeres etetését. Egyre nagyobb gondot fordítanak a szövetkezetek a gyep- gazdálkodásra is. A partnergazdaságok nagyobb részében az elkészült genetikai program keretében megkezdték a fajtaátalakító keresztezést. Tizenöt százalékkal növekedett az egy tehénre jutó tejtermelés a bajai Augusztus 20 és a bács- borsódi Rákóczi Termelőszövetkezetekben. Hasonló a helyzet a kisszállási Bácska, a nemesnádudvari Kossuth, a sükösdi Május 1. közös gazdaságokban is. Néhány szövetkezetben csökkent a tehénlétszám az elmúlt évben 1975-höz képest, amit a szükséges selejtezések indokoltak, de annak ellenére csaknem 500 ezer literrel termeltek több tejet. Az első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest 31 százalékkal több tejet értékesítettek. Az első félév eredményei, gondjai a Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárában A Kéziszerszámgyár kecskeméti reszelőgyárában Berbe- rovics István igazgatóval beszélgettünk a napokban arról, hogy mi jellemezte az 1977-es esztendőből eddig eltelt időszakot. — Van tapasztalatunk bőven — mondta az igazgató. — Igen jó anyagellátással, elegendő megrendeléssel kezdtük az évet és az első három hónapban nem is volt panaszra okunk. Nettó árbevételünk elérte a 25 millió forintot, az év végéig tervezett 99 millióból időarányosan még túlteljesítést is sikerült elérni. A nyereségtervünk egész évre 6 millió, március végéig ínár 2,3 millió forintnál tartottunk. Ugyancsak jól sikerültek exportterveink is. December végéig 21,7 millió forint értékű árut szállítunk külföldi megrendelőknek — ebből 16,1 millió forint értékű tőkés államokba jut, — és az első negyedév végére 5,5 milliót teljesítettünk. Az NSZK-ba szállítottunk például 5 vagon különféle reszelőt, cseh és lengyel megrendelők pedig több mint 9 ezer franciakulcsot kaptak tőlünk. — Ezek szerint jól sikerül az első félév... — Nem merném ezt határozottan állítani. Termelésünket ugyanis egyre inkább hátráltatja a krónikus létszámhiány. Az előbb említett terveinket 425 dolgozóval kellene végrehajtani, a létszámunk viszont mindössze 380. Sajnos, közülük is a múlt hónapban mindössze 319-en dolgoztak. Tavasz óta — és ez jelentősen befolyásolja második negyedévi eredményeinket — rendkívüli módon megnövekedett a táppénzes betegek száma. Az szb vizsgálatai szerint havonta ötven-hat- vanan töltenek hosszabb-rövidebb időt a lakásukon, mint táppénzes betegek. Sajnos, beteglátogatóink találkoztak ilyen „beteggel”, amint a kertecskéjét művelte, vagy éppen a házát tatarozta ... Nem akarom bírálni az orvosokat. de jó lenne, ha csak azokat vennék táppénzes állományba, akik tényleg betegek. Az első negyedévi eredményekhez tartozik az is, hogy egy új termékkel jelentkeztünk a piacon. A barkácsolók körében osztatlan lelkesedést keltett az az új típusú reszelőnk, amely több célra használható. Már 1500-at átadtunk a kereskedelemnek, s a jelenlegi igényeket figyelembe véve, december végéig még legalább 4 ezret juttatunk az üzletekbe. Gyárunk újítói kidolgozták a hideg kötésű köszörűkorongok gyártásának módját, s meg is kezdtük az előállítást. Saját szükségleteink kielégítésén túl társ- gyáraink részére is készítünk majd ilyen korongokat és számításaink szerint évente mintegy 3—3,5 forint értékű import megtakarítást érünk el. Megkezdődött gyárunkban egy korszerű lágyítóüzem létesítése. Az angol licenc alapján készülő félautomata berendezés megfelel az egészségügyi követelményeknek, kiküszöböli a nehéz fizikai munkát és a termelékenység a • Nyitrai István művezető május I-én kapta meg a Kiváló művezető kitüntetést. • Bánó István, a meo Egyetértés brigádjának vezetője ellenőrzi a barkács- reszelőt. Rada József né csomagolja az egyre kedveltebb szerszámot. 2,5-szörösére növekszik. A vállalatfejlesztési alapból a 16,2 millió forintos beruházás az év végére készül el s bízunk abban, hogy bérmunkát is tudunk majd vállalni. Az igazgató tájékoztatója után Bócsai Jenő, az szb versenyfelelőse ismertette azokat a tényezőket, amelyek ellensúlyozzák a létszámhiányt, és segítséget nyújtanak más objektív akadályok leküzdéséhez. — Gyárunkban régi hagyományai vannak a szocialista brigádmozgalomnak — mondta Bócsai Jenő. — Május 1-én 15 brigád 134 tagja részesült elismerésben, a különböző brigádfokozatok mellett 54 ezer forint jutalmat is kaptak. Dolgozóink közül harmincán kaptak kiváló jelvényt — 47 ezer forint jutalommal — és így már összesen 150-en rendelkeznek ezzel a megkülönböztető jelvénnyel. A törzsgárda létszáma is évről évre növekszik, jelenleg 266-an rendelkeznek a törzsgárdatagság valamelyik fokozatával. A termelési feladatok mellett erőteljesen patronálják brigádjaink a tanyai iskolákat és igen • Kovács László és Pint László korongöntők a dátumot bélyegzik az* új korongokra. (Méhesi Éva felvételei) sok társadalmi munkát végeznek. A brigádélet egyik jelentős eseménye volt a közelmúltban rendezett munkavédelmi vetélkedő, amelyen 14 brigád 3—3 tagú csapata vett részt. A többfordulós verseny első helyét a műszaki osztály Delta brigádja szerezte meg s ők képviselik a gyárat maid a vállalati vetélkedőn. O. L. SZOCIALISTA EGYÜTTMŰKÖDÉS A KGST nagy vállalkozása: az orenburgi gázvezeték A KGST eddig legnagyobb közös vállalkozása az orenburgi gázvagyonra épített gázvezeték. Ennek építésében hat KGST-or- szág vesz részt, 2750 kilométer távolságra szállítják vele a földgázt. A versenyfutás az energiahordozókért világszerte fokozódik. Az európai szocialista országok tizenöt év alatt általában meg- hatszorozták energiafelhasználásukat s a következő tíz év alatt biztosan megduplázzák a mait. Az ipar fejlesztése, a mezőgazdaság gépesítése, a korszerű közlekedés-szállítás és a települések fűtése megköveteli a gondoskodást az energiahordozókról. Az általános helyzet az, hogy a fejlett gazdasági területekhez közelebb eső és könnyebben kiaknázható energiaforrások lassan kimerülnek vagy már elégtelennek bizonyulnak — rákerül a sor • Az orenburgi gázfeldolgozó üzem, a távolabbi energiamezők felkutatására, kitermelésére. Ez megnöveli a szállítás távolságait. Ma már elfogadott, hogy a gáz szállítása (és az olajé is) csővezetéken a legolcsóbb, leggyorsabb és legzavartalanabb is. Maga a beruházás, mint az orenburgi gázvezeték-építés is — kétségtelenül nagy erőfeszítést követel. A KGST-országok ezért megfelelő gazdasági erőket egyesítenek az azonos cél eléréséért. Vállalkozásukban saját erőforrásaikra támaszkodnak, mindegyik saját anyagait, szállítóeszközeit, munkaerőit küldi a kivitelezéshez. A kivitelezés részleteit egyeztetik. Három tennivaló A hatalmas munka három alapvető tennivalót foglal magába. A gázmező feltárása és a gáz tisztítása a szovjet félre tartozik. A gáz elszállítása a KGST- országok közös feladata, s egyfelől a csővezeték lefektetéséből, másfelől a huszonkét kompresz- szorállomás felállításából áll. Ezek a kompresszorállomások arra szolgálnak, hogy a gázt 75 atmoszféra nyomás alatt 10 kilométer sebességgel továbbítsák Orenburgtól a nyugati szovjet határon túlra. Orenburg az Ural folyó mentén, éppen Európa és Ázsia határán fekszik. A szovjet geológusok tíz éve találták meg itt azt a földgázmezőt, amely 70—80 éven át ontja majd a kincsét. A mező becslések szerint 1800 milliárd köbméter gázt rejt magában. Feltárása meglepően köny- nyen sikerült, már a tizenharmadik fúrással megnyílt a gázvagyon s a vártnál gyorsabban lehet gondoskodni az elszállításáról. A terv szerint 1978 közepétől kezdve jön a gáz korlátozott mértékben — 42 kútból. A mező teljes kiépítése után hat- szor-hétszer annyi kút dolgozik majd, s évente negyvenmilliárd köbméter gázt ad. Az építő országok között 22 milliárd köbméter gáz kerül felosztásra. Magyarország évi 2,8 milliárd köbméter gázt kap majd, a jelenlegi becslés szerint 12 éven keresztül térítésmentesen, beruházási hozzájárulása ellenértékeképpen. A vezeték építését öt szakaszra osztották. Az első szakasz Orenburgtól nyugat felé eredetileg a magyar szakasz, ennek építését finanszírozzuk, de a szállítás és a kinttartózkodás köny- nyebbsége okából valójában a Magyarországhoz legközelebb eső ötödik szakaszt építjük — Gusz- játyintól nyugatra Bogorodcsá- nyon keresztül Husztig. Ez a három város, illetve környéke egyben a három kompresszorállomás színhelye is, amelyet magyar vállalkozásban építünk. 9 Németh László, a guszjatyini magyar építők vezetője. Az első szakaszon a Szovjetunió és Bulgária dolgozik. Ézen a szakaszon a cső fektetése teljesen elkészült. A Szovjetunió vezeti a csöveket a második szakaszon is. Ez a két szakasz együtt 1200 kilométer. Az első szakaszon a bolgárok, a másodikon a csehszlovákok építik a kompresszor- állomásokat. A harmadik szakaszon a lengyelek végzik mind a csőfektetés, mind a kompresszor- állomás építésének munkálatait. Munkájuk jól halad. A negyedik szakaszon az NDK dolgozik, s szakaszukat a lengyelekéhez kapcsolódó felén — 250 kilométeren ők fektetik a csöveket, a következő 250 kilométeres felén pedig a szovjet építők, akik ezt a munkát ezután folytatják az ötödik, a magyar szakaszon is. A komp-, resszorállomásokat ezen a negyedik és ötödik szakaszon az NDK és Magyarország ébíti. A Kárpátokon keresztül A csőfektetés az ötödik, a magyar szakaszon a legnehezebb. Ez a szakasz 150 kilométeres hosszúságban a Kárpátokon keresztül vezet. Ide a Szovjetunió örmény csőfektető vállalatot küld, amelynek ilyen hegyi munkákban megfelelő tapasztalata van. Egyébként valóban „hegyen-völgyön”, száz folyón át vezetik a csöveket. Ma még láthatóak a Kárpátok oldalába vágott teraszokon és mezőkön kikészített tízméteres csövek. Különösen folyókon keresztül még folyik műtárgyak építése olyan szakaszon is, ahol a csőfektetés már megtörtént. Biztosítottnak látszik, hogy 1978 közepére-végére az egész csővezeték a helyén lesz. A még látható, fedetlenül, ösz- szekapcsolatlanul heverő acélcsövek jelzik a jövő távvezetékét 2750 kilométeren át. A csővezeték egy darabja 10 méter, nyolc tonna acél. A cső kereken másfél méter átmérőjű, varratlan, csaknem két centiméter vastagságú acél. Az egész csővezetékhez egymillió-hatszázötvenezer tonna acélt használtak fel. Ez a páratlanul nehéz acélkígyó három és fél méter mélyre kerül a földbe. Egyméteres alapra helyezik, majd a saját másfél méter szélességére egyméter fedőréteg kerül. Ebben a munkálatban fantasztikus gépeket használnak, amelyek igen kevés kezelőszemélyzettel erdőt irtanak, földet gyalulnak, árkot ásnak, csövet hegesztenek és „fásliznak” (rozsdásodás ellen), majd ezeket elhelyezik és végül be is takarják az árkot. A tízméteres csövekből speciális terepjárók kettőt szállítanak. A csöveket a nyugatnémet Mannesmann és alvállalkozóként az Italsider és Mitsubisi szállítja. Valamennyi kompresszorállomás gondos alapozó munkát igényel. Ez az adott talajviszonyok szerint valószínűleg minden munkahelyen elüt egymástól, de lényegét tekintve azonos. A magyar szakaszon, éppen Guszjá- tyinban például mocsaras, feltörő vizekkel és rossz vízáteresztő rétegekkel terhelt talajjal kell megbirkózniuk, amely a gépeket és az embereket alaposan megpróbálja. A félmillió köbméter földet hat-nyolc kilométerre kell elszállítani. Egy-egy billencs 3,5 köbméter földdel tud egyszerre fordulni. A csővezeték és a kompresszorállomások építésének előkészítéséhez így mindenütt geológiai kutatásokra, földtani előkészítésre volt szükség, ez jelenleg is folyik, s eredménye olykor a tervezés új döntéseire vezethet. A kompresszorállomások á Német Szövetségi Köztársaságból szállítandó speciális, fémszerkezetes épületek lesznek, amelyeknek építése inkább szerelőmunka. Ezek is az AEG szabadalmai és gyártmányai. A lakótelepek építése Mind az öt szakaszon valamennyi résztvevő KGST-ország ugyanazon előkészítő munkákkal, a „felvonulás bázisainak” elkészítésével foglalkozott közel egy éven keresztül. Felépítették a saját munkáslakótelepeiket, amint Magyarország is így tett két munkahelyen, Bogorodcsányibari és Juszjátyinban, ahol ezeknek a telepeknek először konténerkocsik szolgáltatták az alapját, később ezeket a provizóriumokat köny- nyűsterkezetes „premizor”-házak váltották fel. A telepekhez megépültek a közművek is. Huszton a munkások azokban a házakban laknak, amelyeket a kompresszorállomások jövendő kezelő- személyzetének építettek. Ez 109 lakás és 30 lakás a város két különböző pontján. Ilyen lakótelepeket építettek a bogorodcsányi és a guszjátyini kompresszorállomások személyzetének is, egyenként 140 lakást, 16 tantermes iskolát, óvodát és áruházépületet is. Az építési feladatok közé tartozott következő lépésként a vasúti vonal kivezetése az ipari bázisig. ezekhez raktárak építése, továbbá az ipari bázisok kiépítése. szerelőcsarnokokkal, raktárakkal a kompresszorállomások közelében. Csak ezek után kezdhették meg a kompresszorállomások alapozási munkáit. A munkálatnak tehát mindenütt négy lépcsője volt, amíg elérkeztek a tulajdonképpeni feladathoz, a kompresszorállomások felépítéséhez, s ezek fölé vagy alá kell sorolnunk magának a csővezetéknek az építését. Ezt a munkát előírt idő alatt és sikerrel végrehajtani csak magas fokú gépesítéssel lehet. A KGST-államok be tudták vetni a megfelelő modern gépparkot és ezt párosítani tudták az emberi helytállással is. (MTI—APN) Növelték a tejhozamot 1420 milliméteres csövek kerülnek beépítésre
