Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-12 / 110. szám
'S. JT-VT’-' p* ♦ ? . 2 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 12. Befejeződött a békeépítők világkonferenciája események 4sorokban PR AGA ______________ P iotr Jaroszewicz lengyel miniszterelnök szerdán reggel — Lubomir Strougal csehszlovák kormányfő meghívásának eleget téve — baráti munkalátogatásra kíséretével Prágába érkezett. A lengyel vendégeket a prágai repülőtéren Lubomir Strougal és más hivatalos személyiségek fogadták.____________________ B UDAPEST " A Guineái Demokrata Párt Központi Bizottságának meghívására a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében szerdán Veres József, a KB tagja Co- nakryba utazott, ahol részt vesz a párt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából rendezendő ünnepségeken. ____ B ERLIN • ____ Üjjáv álasztották a Német Szocialista Egységpárt alapszervezeteinek vezetőségeit. Az elmúlt két hónapban lebonyolított beszámoló taggyűléseken és vezetőségválasztásokon az NSZEP több mint 2 millió tagja mintegy 72 ezer pártvezetőséget választott meg. A vezetőségváiasztás az NDK belpolitikai életének idei kiemelkedő eseménye volt. amelynek során a kommunisták első ízben összegezték az NSZEP IX.__kongresszusán elfogadott határozatok végrehajtásának állását^_ _________________ B ELGRAD A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának dr. Szakács Ödön elnök vezetésével Belgrád- ba érkezett küldöttsége megkezdte megbeszéléseit a vendéglátók, a Jugoszláv Szövetségi Bíróság dr. Pero Korobar elnök vezet te delegációjával. A magyar küldöttséget szerdán Belgrádban fogadta Ivan Franko szövetségi igazságügyi titkár (igazságügvminiszter). __ SA N SALVADOR A Salvadori Köztársaság fővárosában szerdán hivatalosan bejelentették, hogy a reggeli órákban megtalálták az ország külügyminisztere, Mauricio Borgo- novo Pohl holttestét. Az ország második legbefolyásosabb politikusát egy szélsőséges szervezet — a „Népi Felszabadítási Front” — tagjai április 19-én rabolták! el és túszuk életéért. 37 politikai fogoly szabadon bocsátását kertelték. Arturo Armando Molina Barrara köztársasági elnök azonban — a terrorizmus feltartózta- sása érdekében — kezdettől fogva elutasította az emberrablók- kal való egyezkedést. (Reuter) OKLAHOMA ~ ~~ Oklahoma amerikai szövetségi állam kormányzója aláírta azt a törvényt, amely engedélyezi, hogy a halálra ítélt bűnözőket villamosszék helyett nagy adag bar- biturált tartalmazó injekció int- ravénás beadásával végezzék ki. NEW YORK __■ C sen Csu, a Kínai Népköztársaság új ENSZ-nagykövete kedden átnyújtotta megbízólevelét Kurt Waldheim főtitkárnak. Elődjét, Huang Huát november 29-én külügyminiszterré nevezték ki. (AFP) (Folytatás az 1. oldalról) ja: „Célunk az'általános és teljes leszerelés, és az erőszaktól való tartózkodás a nemzetközi kapcsolatokban.” A továbbiakban a dokumentum méltatja a nemzeti felszabadító és függetlenségi mozgalmak győzelmeit, támogatásáról biztosítja Dél-Afrika. Namíbia, Zimbabwe és Palesztina népének harcát, szolidaritást vállal Chilének és a többi latin-amerikai országnak a fasizmus és reakció ellen harcoló népével. Méltatja az el nem kötelezett országok mozgalmának jelentőségét és állást foglal egy új, igazságos nemzetközi gazdasági rend mellett. Elítéli a kolonializmus és neokoA Béke-világtanács szerdán délelőtt ülést tartott Varsóban. Az ülésen újjáválasztották a BVT tagjait, valamint vezető szerveit és módosították a tanács vezetőségének felépítését. A módosítások értelmében a Béke-világtanács élén nem főtitkár, hanem elnök áll. A BVT elnökévé Romesh Chandra eddigi főtitkárt választották meg. A tanács vezető szerve az elnöki bizottság, ennek tagjai: a BVT elnöke, az alelnök és a BVT által megválasztott tagok. Az elnöki bizottság választja meg a végrehajtó titkárt és a BVT titkárait. A Béke-világtanács 23 alelnököt Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszakán jóváhagyott konvenciót, amely megtiltja, hogy katonai vagy bármilyen más ellenséges célokból befolyást gyakoroljanak a természeti környezetre és a légkörre, ez év május 18-án aláírásra J?.qcAáüákPghffeep, az ENSZ európai központjában — közölték hivatalosan az Egyesült Nemzetek’ Szervezetében. „.Május 31-től New Yorkban, az ENSZ világközpontjában írható majd alá a konvenció. Ennek kapcsán Oleg Troja- novszkij, a Szovjetunió állandó ENSZ-képviselője levelet intézett Szerdán Szófiában befejeződött a bolgár Dimitrovi Kommunista Ifjúsági Szövetség (DKSZM) XIII. kongresszusa. A szerda délelőtti zárt ülésen a küldöttek megválasztották a bolgár Komszomol vezető szerveit — a Központi Bizottságot és a Központi Revíziós Bizottságot. Az új Központi Bizottság első ülésen, amelyen Tódor Zsivkov, a BKP KB első titkára, az államtanács elnöke elnölonializmus minden formáját, és rámutat arra, hogy a társadalmi haladásért folytatott harc elválaszthatatlan a béke erősítésének ügyétől. Elítéli az imperialista és fajüldöző rendszereket az alapvető emberi jogok megsértéséért s elítéli a militarista és hidegháborús körök és propagandaközpontjaik kísérleteit, amelyek az emberi jogok nemes eszméit meghamisítva azokat az enyhülés légkörét mérgező politikai manipulációra próbálják felhasználni. Befejezésül a nyilatkozat rámutat arra, hogy a békeerők központi jelentőségű feladata felhívni á közvélemény figyelmét a világ békéjét és biztonságát fenyegető minden jelenségre. (MTI) választott, az új elnökségnek 3 magyar tagja van: dr. Sík Endre, az Országos Béketanács Lenin- békedíjas elnöke, Sebestyén Nán- dorné, az Országos Béketanács főtitkára, a Hazafias Népfront Országos Elnökségének tagja és Be- rend T. Iván akadémikus, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem rektora. Rajtuk kívül a BVT tagjaivá választották dr. Bognár Józsefet, Boldizsár Ivánt, Bu- gár Jánosnét, dr. Cserháti Józsefet, Fábián Ferencet, Hubay Miklóst. Káldy Zoltánt, Kovács Jenőt, dr. Lauko Károlyt, Lőrinc Tamást, dr. Makoldi Mihálynét, dr. Nagy Gábort, Papp Annát, Pethő Tibort, dr. Réczei Lászlót, dr. Salaz ENSZ főtitkárához és abban tájékoztatta őt arról, hogy a Szovjetunió kész május 18-án Genfben külügyminiszteri szinten aláírni a konvenciót. Ukrajna és Belorusszia állandó ENSZ-képviselői azonos szövegű lgyglben tájékoztatták ugyanerről Kiirt Waldheimet. Mint ENSZ-körökben rámutatnak. a szóban forgó konvenció — amelynek megkötését a Szovjetunió kezdeményezte — nagy elvi jelentőségű a fegyverkezési hajsza megfékezése és az új hadviselési eszközök kidolgozásának megtiltása szempontjából, (MTI) költ, a Központi Bizottság első titkárává egyhangúlag Bojcso Sterjanovot választották újjá. Befejezte bulgáriai látogatását a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség küldöttsége is, amelyet dr. Maróthy László, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára vezetett. gó Lászlót, Timmer Józsefet, Takács Erikát és Vályi Gábort. Romesh Chandra elnöki székfoglalójában hangsúlyozta hogy a Béke-világtanács újjáalakulásával egyúttal a békemozgalomban is új szakasz kezdődik. A békemozgalom központi szerve soha nem volt olyan széles képviseletű, mint amilyen lett — mondotta a BVT elnöke, majd megállapította: „A békemozgalom nem egyetlen ideológia kizárólagos mozgalma. A világnézet és a pártállás különbözősége és az egyes kérdésekben megmutatkozó felfogásbeli különbség azonban nem gyengíti ennek a mozgalomnak egységét.” A varsói világközgyűlés abban is különbözik a megelőző, hasonlóan széles körű BVT-rendezvé- nyektől, hogy még soha ennyi új témát nem vitattak meg békefórumon. A munkacsoportokban határozatok tucatjait fogadtuk el. Sokan kérdezhetik, miért van erre szükség?,Mi erre csak így válaszolhatunk: lehet, hogy sok embernek semmit sem mondanak ezek a határozatok, a szolidaritás szavai, de az érintetteknek talán, ezek jelentik az egyetlen reménysugarat. Amikor a látszólag les- jelentéktelenebb esetben is védelmére kelünk a jogfosztottaknak, a kárvallottaknak, ezzel nemcsak őket, hanem egyúttal magunkat is Védjük” — mondotta Romesh Chandra, majd bejelentette, hogy hamarosan bizottság alakul az 1948-as wroclawi értelmiségi találkozó 30. évfordulójával kapcsolatos ünnepségek megszervezésére. Tüntetés Pakisztánban • Most érkezett csak a felvétel a pakisztáni Lahoreból, a május 6-i tüntetésről. A sok ezer felvonuló, a gyülekezési tilalom ellenére, a város főutcáján követelte Bhutto miniszterelnök és kormányának lemondását, új választások kiírását. A kivezényelt katonák tüzet nyitottak a tüntetőkre; két ember meghalt, tizenegy megsebesült. (Telefotó: —AP—MTI—KS.) Romesh Chandra a BVT elnöke Szovjet levél Waldheimhez Az emberi jogok történelmi perspektívában i. NAPJAINKBAN világszerte különösen felfokozott figyelem kíséri az emberi jogok kérdéskörét, kivált, hogy a szaktudományok és a jog — viszonylag kevesek által ismert és e vonatkozásban keveseket érdeklő — területéről átkerült a napi sajtó hasábjaira. A kapitalista országok lapjai — a szocialislaeilenes propagandakampány részeként— egyre-másra foglalkoznak ennek a meglehetősen összetett problémának különböző, legtöbbször kiragadott, vonatkozásaival. Mindez arra késztet, hogy számba vegyük, voltaképpen mit is jelent az „emberi jogok’ kifejezés, mi a tartalma, s hogyan alakult ki. A ma embere számára természetesnek tűnik, hogy mindenkinek joga van például az élethez. Csakhogy ez korántsem volt mindig nyilvánvaló. Az archaikus társadalmakban a rabszolgának például semmiféle joga nem volt, még életéhez sem. Ez a jogfosz- tottság a középkorban is élő volt, és nemcsak a rabszolgasorban sínylődök esetében. A feudális urak jórésze, egyebek mellett, rendelkezett például a pallosjoggal, s így maga volt bírája, s hóhéra jobbágyának. A MAI ÉRTELEMBEN vett emberi jogok legfontosabbikái a polgárosodással egyidőben jelentek meg, s váltak a feltörekvő harmadik rend küzdelmének tárgyává szerte Európában. Jóllehet az élethez való jog, az egyenlőség, a szabadság eszméje — s az ehhez való jogosultság gondolata — már az ókori gondolkodók némelyiknél is fellelhető, sőt a különböző vallások alapvető tanításaiban is megtalálható, ezek az eszményített gondolatok a valóságban sehol sem érvényesültek. Az emberi egyenlőség- és szabadságeszmék a XVI. és XVII. század társadalmi harcaiban jelentek — jelenhettek — meg először megfogható formában és új, reális jelentéssel. Az 1215-ös angol Magna Charta is rögzített ugyan úgynevezett alapvető „emberi” szabadságjogokat ám ezek csak a „szabadok”, azaz az arisztokrácia tagjai számára biztosítottak jogokat. A XVII. századi Angliában viszont a „szabad ember” már mindenkire vonatkozott. Az ipari fejlődés, a földrajzi felfedezések, a kereskedelem nagymértékű kibővülése a polgárság számára döntő kérdéssé érlelte személyes szabadságának és tulajdonának védelmét, a törvény előtti egyenlőséget — éppen az arisztokráciával szemben. Jól szolgálták ezt a reformációs vallások is, — különösen a kálvini —, s természetesen a polgári forradalmak. ÍROTT FORMÁBAN az emberi jogok először tehát a XVII. századi Angliában, majd a francia polgári forradalom idején jelentek meg. E jogok az alkotmánygondolattal egyidőben kezdtek teret hódítani, abban a korban, amikor az államok egy része feudális berendezésű maradt ugyan, a társadalom azonban már polgárivá lett. Az alkotmányokat, amelyek már sokfajta emberi (állampolgári és politikai) jogot deklaráltak, az uralkodók már nem változtathatták meg tetszőlegesen, miként az egyéb törvényeket. Az alkotmánygondolat és az emberi jogok a természetjogi felfogásból (minden ember egyenlőnek és szabadnak születik) és az állam szerződéses felfogásából (az uralkodó és a „szabadok” megegyezése) eredtek. 1789. augusztus 26-án fogadta el a francia nemzetgyűlés az Ember és polgár jogainak deklarációját, s ezzel kezdetét vette az a történelmi korszak — és váltakozó sikerű küzdelem —, amely az em- emberi jogok területén máig sem tekinthető befejezettnek. A francia forradalom időszakának leghaladóbb okmánya az 1793-as jakobinus alkotmány volt. ami egyebek mellett „alapvető”, természetes „jog”-ként deklarálta a munkához való jogot minden állampolgár számára. Ez az alkotmány azonban már soha sem lépett hatályba. A thermidori reakciós fordulat utáni alkotmány már a nagyburzsoázia érdekeit fejezi ki, s ámbár tartalmaz egy sereg polgári és politikai jogot (hiszen az előző években kiharcolt szabadságjogokat nem volt módja nyomban érvényteleníteni), de ezek érvényesítését a burzsoázia érdekeinek megfelelő korlátok közé szorítja. Például választójoga csak az egyenes adót fizető polgároknak van, s akinek nincs megfelelő vagyona vagy jövedelme, nem számít polgárnak sem! A polgárság rövid idő alatt megszabadult uralomrasegítőjé- től, az alsóbb osztályoktól, s ettől kezdve a polgári alkotmányokban deklarált jogok többsége az elnyomott osztályok számára formálissá lett. Marx a XIX. század derekán éppen a társadalmi valóság és a polgári alkotmányokban meghirdetett emberi és polgári jogok kiáltó különbségén mérte le e jogok valóságos értékét. A XX. század új. lendületet adott az emberi jogok fejlődésének, különösen az első szocialista alkotmányok megjelenésével. S ezek egyben az emberi jogok eladdig nem ismert egész rendszerét építették fel, alkotmányossá téve a szociális, kulturális és gazdasági jogok egész sorát A TÉMA MAI ÉRTELMEZÉSÉHEZ szükséges szólni arról a különbségről, ami az általános emberi jogok (mint a nemzetköSzovjet-jemeni megbeszélések MOSZKVA Szerdán baráti hangulatú megbeszélés folyt le Andrej Gromi- ko, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és Muhamn\ed Szaleh Mutija, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság külügyminisztere, a nemzeti front egyesített politikai szervezete KB politikai bizottságának tagja között. A megbeszélésen megvitatták a Szovjetunió és a demokratikus Jemen közötti barátság és sokoldalú együttműködés további erősítésének és fejlesztésének kérdéseit. Részletes eszmecserét folytattak a jelenlegi nemzetközi helyzet időszerű problémáiról, mindenekelőtt a Közel-Keleten és a Vörös-tenger térségében kialakult helyzetről is. Ennek során hangsúlyozták: szükség van minden haladó erő összefogására az imperializmus és a reakció arra irányuló kísérleteinek megakadályozására, hogy létrehozzák a nemzetközi feszültség új gócait ebben a térségben. Aláhúzták: fokozni kell az erőfeszítéseket, hogy mielőbb fel lehessen újítani a Közel-Kelettel foglalkozó genfi békeértekezlet munkáját e térség tartós és igazságos békéjének megteremtése érdekében. (TASZSZ) Felújították a SALT-tárgyalásokat Genfben szerdán felújították a stratégiai támadófegyverek korlátozásával foglalkozó szovjet— amerikai tárgyalásokat. A Szovjetuniói genfi ENSZ- képviseletének helyiségében került sor a két küldöttség vezetőjének: szovjet részről Vlagyimir Szemjonov külügyminiszterhelyettesnek. amerikai részről pedig Paul Warnke-nek, a fegyverzetellenőrzési és leszerelési hivatal igazgatójának találkozójára. (TASZSZ) NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR NATO-lovaglás két lovon Talán az álmosító londoni eső tette, talán Carter és a néhány száz fős amerikai sajtókülönítmény kedd esti távozása, szerdán délelőttre elült a „csúcshangulat” a brit fővárosban. Meglátszott ez a NATO-tanácskozást záró sajtóértekezleteken is, amelyeket a válaszolók (Trudeau kanadai miniszterelnök, Luns NA- TO-főtitkár, Bennett amerikai NATO-nagykövet) szinte kényszeredetten „ledaráltak”: már csak a zárónyilatkozat érdekelte a világsajtó oszladozó seregét. Kedden reggel még tartott a gazdasági és a négyhatalmi csúcs lendülete, s a történelmi levegőt árasztó londoni paloták is kellő ünnepélyességet biztosította^, a kormányfői szintű atlanti tanácskozásnak. A csúcs csúcspontja vitán felül az új amerikai elnök szereplése, keddi beszéde volt, amelyet — a Carter atlanti bemutatkozását árgus szemmel figyelő — nyugat-európai vezetők persze nyomatékkai dicsértek. Kivált, hogy Carter nemcsak az amerikai külpolitika „szívének” minősítette a NATO-t (ezt ujjongva emelik ki a brit sajtó szerdai szalagcímei), hanem illő figyelmet fordított szövetségesei szívügyére is: ígéretet tett európai fegyverek vásárlására, az atlanti fegyvercsere „kétirányú utcává” alakítására az eddigi egyirányú forgalom helyett. A N ATO-értekezlet záróközle- rrfénye hivatalosan is elfogadta Carter sajátosan kettős javaslatait. Egyfelől hosszú távú, a nyolcvanas évekre szóló katonai tervezést javasolt, a hadügyminiszterek átfogó fegyverzetfejlesztési tanulmányának kidolgozását. Másfelől közös NATO- elemzés elkészítését a kelet—nyugati kapcsolatok távlatairól. Mindkettőnek jövő ilyenkorra, a NATO washingtoni csúcsértekezzi jog része) és az egyes országok alkotmányaiba és törvényeibe foglalt nemzeti állampolgári jogok között fennáll. Ezek ugyanis nem mindenben fedik egymást. Vagyis az államok által elfogadott szerződésekben (például az ENSZ Alapokmányában), vagy az így elfogadott emberi jogokat deklaráló okmányokban foglaltak érvényesítése és biztosítása az államok belső jogaira hárul. Amellett, hogy növekszik e jogok biztosításában a nemzetközi (nemzetközi jogi) garanciák szerepe, minden államnak szuverenitásából folyóan belső ügye a különböző jogosultságok biztosítása. s ennek egyik legfontosabb oldala: e jogok valóságossá tétele. Azaz, hogy az állampolgárok valóban élhessenek is deklarált jogaikkal. S itt a bökkenő. Eltekintve most a törvény által is jogfosztottak helyzetétől (a Dél-Afrikai Köztársaság vagy Rhodésia színesbőrű lakossága), érdemes megnézni, hogy mi a helyzet azon jogok tekintetében, amelyeket az illető ország nemcsak nemzetközi jogilag, hanem belső joga által is garantál minden állampolgára számára. Ehhez azonban pontosítanunk kell, hogy mit foglal magába — korszerűen — az emberi (polgári, politikai, szociális stb.) iogok kifeiezés. AZ ENSZ Ai APOKMÄNY kiegészítéseként felfogható Emberi Jogok Egyetemes Deklarációja a szabadságjogok között említi a személyes szabadságot, a házasságkötés, a gondolat-, a lelkiisletére kell elkészülnie, amelyre persze mindenki elfogadta Carter invitálását, talán még a mostani konferenciától távol maradt Giscard d’Estaing francia államelnök is. A két tanulmány párhuzamo- mossága szembeötlő, s viszonyukat élénken vitatják a Londonban összegyűlt újságírók. Carter is, de főleg több nyugat-európai kormányfő hangsúlyt adott az enyhülés folytatásának, így a belgrádi konferencia „konstruktív” légköre biztosításának (használva persze az atlanti szólamokat az „emberi jogokról”), a kommüniké is szorgalmazza a katonai enyhülésről folyó tárgyalások sikerét, ugyanakkor hangoztatják „aggodalmukat” a Varsói Szerződés erejének növekedése miatt, s ennek ürügyén nemcsak hosszú távú, hanem — a kelet- nyugati tanulmány következtetéseitől független — azonnali katonai fejlesztési programokat sürgetnek, és indítanak be. Hogy tehát melyik elemzés lesz a mérvadó, a NATO-politikát vallóban távlatokban meghatározó, az — gyaníthatóan — nemcsak a már megkezdett kelet-—nyugati tárgyalások (SALT, bécsi haderőcsökkentési megbeszélések, Belgrádi alakulásától függ, hanem a NATO katonai köreinek a politikusokra gyakorolt nyomásától is. Schmidt nyugatnémet kancellár óvott ugyan a „katonai veszély” túldramatizálásától, s Callaghan brit kormányfő is felelevenítette a régi mondást, hogy a tábornokok bízzák a döntést az államférfiakra, ám a következő év nagy atlanti kérdése az, vájon elég erősek lesznek-e ezek a politikusok az enyhülés' jövőjéről meghozandó — pozitívan drámai! — döntésekre. A. J. mereti és vallásszabadságot: a véleménynyilvánítási, gyülekezé,!- si, egyesülési szabadságot. A szociális biztonságra való jog magába foglalja azoknak a gazdasági, szociális és kulturális jogoknak az élvezetét, amelyek nélkülözhetetlenek az ember méltóságához és személyisége szabad kifejlődéséhez, áz emberhez méltó bánásmódhoz. A pihenéshez és szabad időhöz való jog csakúgy ide tartozik, mint az egészséges életmódhoz, az orvosi ellátáshoz, a lakáshoz, a ruházathoz való jog. A kulturális jogok felölelik a művelődéshez való jogokat, ezek közül legalább az alsófokú oktatás ingyenességét és a szakképzésben való részvétel lehetőségét, a művészetek élvezetének jogát, s hogy az égvén a tudományos haladás eredményeiből részesülhessen. Az alapvető emberi jogok közé sorolja a deklaráció a politikai jogokat, azt tehát, hogy közvetlenül vagy az általa szabadon választott képviselők útján mindenki részt vehet országának kormányzásában. Ide tartozik az általános. egyenlő és titkos szavazás joga is. A felsoroltakon kívül még nagy számú olyan jogosultságot említhetnénk, amelyek az azóta született nemzetközi megállapodásokban vagy az egyes alkotmányokban szerepelnek, s amelyek egy része szociális, kulturális és politikai szabadságjogok további részletezésének tekinthető. Gy. A. (Folyt, köv.) *msm Véget ért a bolgár KISZ kongresszusa
