Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-04 / 103. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 4. A PÁRTMUNKA GYAKORLATÁBÓL: Együttműködés Dunapatajon Valamivel több, mint négyezer ember él Dunapatajon, ebben a kertes, parkos, virágos tiszta községben. Egyetlen országos híressége az a művelődési otthon, amelynek alapkövét még Kodály Zoltán tette le 1962-ben. Az épületen kis márványtábla emlékeztet erre az eseményre, a nagy zeneszerző és pedagógus ottani látogatására. Ebben az otthonban — bent ragyogó tisztaság, rend, jó ízlésről tanúskodó környezet — kapott helyet a községi pártvezetőség titkára Solti János is. Most vele beszélgetünk arról, hogy Dunapatajon milyen együttműködést alakítottak ki a párt- szervezetek a tanács, az ipari üzemek, a termelőszövetkezetek és egyéb intézmények között. — Először talán dióhéjban ismertetem, hogy községünkben jelenleg hét pártalapszerv működik, összesen 120 kommunistával. Két termelőszövetkezetünkben: az Üj Életben és a Petőfiben, a paprikaipari vállalat itteni telepén, a tanácsnál, a ktsz-ben, a pedagógusoknál az iskolában van egy-egy, s ezenkívül az úgynevezett területi alapszervezet. Nem mondhatjuk tehát, hogy a lakossághoz viszonyított 120-as taglétszámmal elégedettek lehetünk. Véleményem szerint azonban viszonylagosan kis létszámú kommunista kollektíva is lehet erős, hogy úgy mondjam „ütőképes”. A pártvezetőség titkárának ez utóbbi véleménye azonban nem azt jelenti, hogy Dunapatajon befejezettnek tekintik a pártépítési munkát. Ezt ugyanis soha nem lehet befejezni. Most is vannak tagfelvételi ügyek folyamatban. Az alapszervezetek — amint a titkár fogalmaz: egy-két kivételtől eltekintve — jól működnek. — A kommunisták, a párttagok mindenhol képviselik a párt politikáját, ott vannak a tanácsban, annak végrehajtó bizottságában, a munkahelyükön a vezetésben. A községi tanácsnak például ötven tagja van, ebből 17 párttag. A tanács végrehajtó bizottsága nyolctagú, ennek fele kommunista. A tanácsi apparátusban három a párttagok száma. Ha a tanács különféle bizottságait nézzük, a hét bizottságnak 43 tagja van, de a hétből ötnek párttag az elnöke. Az elmondottakon túl természetesen van egy községi pártvezetőség is, amely hét tagból áll. Ezt csak azért mondtam el, hogy bizonyítsam: a párttagok mindenhol ott vannak — tájékoztat Solti János. De párttagok nemcsak különböző bizottságokban fejtik ki tevékenységüket, hanem a munkahelyükön, közvetlen környezetükben is, naponta. Nagy segítséget tudnak nyújtani. Elmondja például a titkár elvtárs, hogy amikor az ötödik ötéves terv célkitűzéseit vitatták meg, vitték a lakosság, a közvélemény elé, az üzemi, munkahelyi pártalapszervezetek tagjai — együttműködve a Hazafias Népfront községi bizottságával, annak aktivistáival — mozgósították úgyszólván a* egész lakosságot. Részletesen elmondták, mit, miért és miből tudnak megvalósítani 1980-ig. Mindenki megértette, elfogadta a tervet és számos értékes javaslat is elhangzott a fejlesztési munkákat illetően. — Az együttműködés legszélesebb területe a településfejlesztés. Nem új tapasztalat és nemcsak dunapataji, hogy a lakosság szívesen vállal társadalmi munkát, ha olyan cél érdekében történik a szervezés, amely valóban közügy. Nálunk azonban ez sajátosan alakult például az óvodaépítéssel összefüggésben. Előzetes tájékozódást végeztünk, hogy felmérjük, mit vállalna a lakosság az új óvoda építésénél. Kiderült, hogy munkát szívesen, de pénzt nem. Nekünk, mármint a községnek, pedig inkább pénzbeli hozzájárulásra lett volna szükségünk. Pontosabban főleg arra. Aztán elemeztük a helyzetet. Nem volt nehéz rájönni, hogy, miért nem tud adni a lakosság pénzt — sorolja a községi pártvezetőség titkára. — A két termelőszövetkezet mindössze két-három éve tud községfejlesztési hozzájárulást fizetni. Azelőtt nyolc-tíz évig erről szó sem lehetett, hiszen közös gazdaságaink egyáltalán nem álltak valami erősen. Az utóbbi években kezdenek „feljönni”, s így természetesen a tagság sem olyan fizetőképes. Az óvoda azért felépül néhány éven belül. Van azonban egy szűkebb együttműködési köre is a duna- patajiaknak. Elmondta Solti János, hogy kéthónaponként úgynevezett koordinációs értekezletre ülnek össze a község vezetői: a pórtvezetőség titkára, tanácselnök, a termelőszövetkezetek elnökei, az ipari munkahelyek vezetői, szakszervezeti titkárok, párttitkárok stb. Ilyenkor tájékoztatás hangzik el egy-egy üzemről, intézményről, majd a közös gondok megbeszélése következik. A végén úgynevezett társadalmimunkabörze alakul ki: melyik szocialista brigád mit tud vállalni, a gyermekintézményeknél stb. — A tanácselnökkel mi minden hétfőn reggel kilenckor megbeszélést tartunk, vagy itt a pártirodán, vagy a tanácsházán. Mikor hogyan jön ki a lépés. Ezt pontosan betartjuk, kölcsönösen . tájékoztatjuk egymást. A járási párt- bizottság néhány hete tárgyalta a pártirányítást, s azt a megállapítást tette, hogy a módszerünk jó, s javasolni fogják más községeknek is — fejezte be Solti János. Persze a téma itt még nem fejeződik be. Az együttműködésnek számos, naponkénti formája is kialakul. Dunapatajon, ebben a nagynak nem mondható községben mindenki ismeri egymást, kölcsönösen érdeklődnek egymás munkájáról, életéről. A vezetőknek azonban természetesen ez nem lehet elég, és a már elmon- .dott megszervezett találkozók, értekezletek sem nyújthatnak teljesen átfogó képet. A pártvezetőség titkára elmondta azt is, hogy személyesen ő, vagy ha ezt nem tudja megtenni, a pártvezetőség tagjai ott vannak a falugyűléseken, termelőszövetkezeti zár- szamadó közgyűléseken, szocialista brigádok összejövetelem, iskolai ünnepségeken. Nem kötelességből hanerp mert szeretik községüket, felelősséget éreznek az ott élő emberekért. Gál Sándor A kohósalak hasznosítása Nem egészen öt évvel ezelőtt kezdtek Bulgáriában elektronikával foglalkozni. Azóta tucatnyi elektronikai üzem „nőtt ki a földből". Munkájukat a szófiai ELEKTRONIKA Gyár irányítja, a fiatalok immár országhatárokon túl is ismert, modern nagyüzeme. Itt a foglalkoztatottak átlagélet- kora 25 év alatt van. A modern iparág kifejlődését a szocialista integráció tette lehetővé és jövőjét ugyancsak a szocialista országok összefogása biztosítja. A hetedik ötéves tervidőszakban —. 1976—1980 között — 2,2-szer több automatizáláshoz szükséges eszköz és 2,6-szer több modern híradástechnikai berendezés előállítását tervezik, mint az előző tervidőszakban. A. Bulgáriában készített R—20 számítógép továbbfejlesztett változatát, az R—22-t szovjet kutatókkal közösen tervezték a szakemberek. Az új számítógép a korábbinál négyszerié nagyobb teljesítőképességű, sokoldalúan felhasználható, másodpercenként 80 —100 ezer művelet elvégzésére képes. A bolgár szakemberek jelenleg a még bonyolultabb mikroelektronika alapjainak megteremtésén fáradoznak. Ismertek és keresettek a bolgár digitális órák asztali számológépek URH-rádióadók. A további fejlődést megalapozza az a közelmúltban megkötött lengyel—bolgár együttműködési szerződés, amelynek alapján a két ország közösen végez kutatásokat. (BU- DAPRESS—SÓFIAPRESS) Az átvevők felelőssége Mérgelődik a nagy kötöttáruüzlet vezetője, mert két órán belül már az ötödik vevő jön visz- sza a náluk vásárolt pamutpulóverrel: színhibás. Csakhogy ez nem látszott az üzleti fénycsővilágításban, s most kezdheti az adminisztrációt, a huzakodást a nagykereskedelemmel.... Önöknél, s a nagykereskedelemnél nincs áruátvevő? A kérdés hallatán tágra nyílik a szeme. Persze, hogy van, papír szerint leszámolják, darab-darab, rendben a dolog. Színhibát, szennyeződést, szö- vési selejtet firtatni, észrevenni? Hol jut erre idő?! S az az idő, mely most rámegy a visszáruzásra, feltehetően nemcsak ebben az üzletben, hanem másutt is, nem lenne elegendő a gondosan végzett áruátvételre? A kérdésre vállhúzás a válasz, s még annyi: így van mindenütt. • A znojmói kórház hat műtőjének egyike. Az egészség védelmében A dél-morvaországi Znojmó- ban három évvel ezelőtt adták át Csehszlovákia egyik legkorszerűbb egészségügyi intézményét, a járási kórházat. A znojmói kórház a gyógyítás] feladatok ellátása mellett középfokú egészség- ügyi kádereket is képek, s helyet kapott benne a városi szakorvosi rendelőintézet is. Az elmúlt évben indult meg a járásban a rákbetegségek megelőzését szolgáló onkológiai program végrehajtása. Ennek keretében minden 30 évnél idősebb nőt és 35 feletti férfit megvizsgálnak. Szabad út a selejtnek Sajnos, tényleg így, s majdnem mindenütt. Nemcsak a fogyasztási cikkeket forgalmazó nagy- és kiskereskedelemben, hanem a termelőknél ugyanúgy. Papírokkal dolgoznak az átvevők, olykor még azokat sem nézik át tisztességesen, megbíznak a szállítókban, tehát bélyegeznek, aláírnak, jöhet a következő. Szabad az útja a selejtnek, az előírástól elmaradó anyagnak, mert — érthetetlenül — a legtöbb helyen bakafántoskodásnak tartják az ún. tételes minőségi áruátvételt, okvetetlenkedésnek a hibás áru átvételének megtagadását, mindazt, amire — előírások, jogszabályok, szerződési megállapodások vannak. Ezek ismeretében nem meglepő, hogy az acélszerkezeti elemekről már csak a helyszíni ösz- szeszereléskor derül ki, hogy mérethibásak; a szürkeöntvény levegőzárványai forgácsoláskor bukkannak felszínre; híradás- technikai készülékeknél ötöt kipróbálnak az üzletben, míg egyet elvisz a vevő. A mulasztásoknak ugyanis az a fő jellemzője, hogy nem tűnnek el észrevétlenül, sőt fölhalmozódnak, s végül lehetetlenné teszik az anyag félkész- és késztermék rendeltetésszerű használatát. A következő lépés megint energiát, pénzt, időt emészt fel, mert ha lehet, akkor javítani kell az árut, ha erre nincs mód, akkor visszaszállítani, azaz adminisztrálni, föl- és lerakni, bevételezni, selejtezési jegyzőkönyvet felvenni... Megoldható a minőségvédelem • Minden technikai követelménynek megfelel a központi fertőtlenítő. (Fotó PRAGOPRESS— KS) Túl sötétre festenénk persze a képet, ha elhallgatnánk: nagy tömegben kerülnek áruk a gazdaság vérkeringésébe kiváló minőségben, mindenfajta hiba nélkül, az előírt műszaki, használati jellemzőkkel. Azoknak a vállalatoknak a csoportja sem kicsiny; ahonnét szinte sohasem jut át a gyárkapun kifogásolható termék, mert adnak hírükre, rangjukra, a — vevő bizalmára! Éppen az ilyen példák, esetek világítják meg az adott lehetőségeket, azt tehát, hogy megoldható a szervezett, sokfajta szűrőt, rostát működtető minőségvédelem. Havonta 150—200 ezer kárpitozott ülőbútor hagyja el a gyárakat, 28—32 millió négyzetméter pamutszövet. Találomra választott példáink pusztán arra szolgálnak, hogy érzékeltessék: meglehetősen nagy árutömegen kellene — kell! — a minőségvédelem szervezetének, az áruátvevőknek rajta tartaniuk a szemüket. A lánc azonban laza, a kooperáló üzérnek könnyen megalkusznak] hiszen ma te, holnap én. Azért alakult ez ki, s marad fenn, mert bár rengeteg az átvevő — hiszen bátran értelmezhetjük ezt a fogalmat úgy, hogy átvevő a szerszámot vételező munkás is s nemcsak a raktáros —, akinek módjában állna megszakítani a bűvös kört, s félretolni a hibás terméket, nem teszi ezt, mert nem áll érdekében. Micsoda állapotok! Leegyszerűsítés az érdekeltség hiányát emlegetni. Ha pusztán pénzt, jövedelmi forintot értenénk alatta, akkor leegyszerűsítés lenne. Az érdekeltség sokkal tágabb s mélyebb összefüggések logikusan fölépülő rendszere, ahol egyetlen alkotóelem rossz elhelyezése, működése más részek sokaságának hatását közömbösítheti. Ha az átvevő lehet felelőtlen, akkor megteheti ezt az előállító, no meg a kereskedő is. Az átvevő „nagyvonalúsága” visszahat a termelésre, s meghatározza az értékesítés menetét. Ezért meglepő, hogy az átvevőknek — akiknek hivatalosan is ez a dolguk — mennyire csekély a megbecsülése, a szerepe a vállalati szervezetben, s törvényszerű, hogy csakis okvetetlenkedőnek tűnhet az, aki kifogásolja a hibát, holott nem hivatásos átvevő. Csak munkás, gyártmányszerkesztő,' művezető, üzletvezető, vevő. S mert okvetetlenkedőnek senki sem szeretne látszani, gyakran inkább hallgat, magában füstölög, odahaza dühöng, hogy micsoda állapotok! Nem jóslat, csupán logikus következtetés: mindaddig nem sok javulás remélhető, amíg az átvevők felelőssége nem nő társadalmi méretű felelősségérzetté. M. O. BIZTONSÁGI SZEMLE, GÉPJÁRMÜIGAZGATÁS, TŰZRENDÉSZET, MUNKAVÉDELEM Példa, amely követésre méltó • Csehszlovákiában, az ostravai Kleinen! Gottwald Kohóműben eltávolítják a salakot az (izem egyik olvasztókemencéjéből. (MTI Külföldi Képszolgálat—KS) A vaskohászatban a kohóba adagolt ércek szükségképpen több-kevesebb meddőkőzetet tartalmaznak. Olvadás után az ércekből ezek kiolvadnak, amely folyamatot elősegíti az érc közé kevert salakképző anyag. Ezek az anyagok nem lépnek kémiai reakcióba a fémmel, és el sem gőzölögnek. A kohósalak a nagyolvasztó medencéjében a nyersvason úszik, a rajta átcsöpögő vasat kénteleníti, gáztalanítja, és elősegíti az egyes elemek redukcióját. tehát a vasolvasztás folyamatában fontos szerepet tölt be. Az ércek meddő alkotórészeinek és a beadagolt salakképző anyagok (leginkább mészkő) mennyiségének és minőségének az összehangolásával lehet biztosítani hogy jól megfeleljen kohászati szerepének. A kohósalak főleg kovasavból, timföldből, mészből áll, ezenkívül kisebb mennyiségben magnéziumot, mangánt, titánt, báriumot és egyéb anyagokat is tartalmaz. Folyékony állapotban a salakalkotók határozott rendszer nélkül keverednek és oldódnak egymásban. A nagyolvasztóban minden tonna nyersvassal 400—1000 kg salak keletkezik, amelynek kezelése, elszállítása az üzem feladata. Annak érdekében, hogy az erre fordítandó költségek csökkenjenek, régóta foglalkoznak a kohósalak gazdaságos hasznosításával. A különféle szemnagyágra aprított és osztályozott kohósalak felhasználható útépítés, vízépítés, betonkavics, vasúti alépítmény céljaira, porrá őrölve cementadalékként, habosítva könnyűtéglák, könnyűbeton, hő- és hang- szigetelő elemek gyártására. Erre a célra a kohósalakból 3—10 mikron vastagságú szálakat állítanak elő, amelyet a vattához vagy gyapothoz hasonlóan gombolyagként hoznak forgalomba. Ebből 2 centiméter vastag réteg hőszigetelése másfél tégla vastagságú faléval egyenértékű. Az építőiparban feltöltő és tömőanyagként matrac, tömlő és paplan formájában, szervetlen és szerves kötőanyagokkal kötve idomtestek és lemezek alakjában forgalmazzák. A kohósalak hasznosítható még talajjavító meszes műtrágyákéin és üveggyártási adalékként. A megyei tanács kecskeméti járási hivatalának élelmiszergazdasági és kereskedelmi osztálya a különböző érdekképviseleti szervekkel együttműködve az elmúlt évek gyakorlatának megfelelően ez évben is rendez módszertani biztonsági szemlét és munka- értekezletet. Erre a hivatal illetékes osztálya intézkedési tervet dolgozott ki, amely igen sokrétűen és részletesen tartalmazza mindazokat a tennivalókat, amelyek az ez évi nyári betakarítási munkálatokkal függnek össze, illetve amit az ezzel kapcsolatos előkészületek megkívánnak. A kétnapos tanácskozáson módszertani biztonsági szemlét, gépjárműigazgatást, tűzrendészetet, munkavédelmet és -szervezést oktatnak a járás mező- gazdasági nagyüzemei műszaki vezetőinek, a biztonsági megbízottaknak, gépkocsielőadóknak és a tűzrendészeti előadóknak. Ügy véljük, érdemes ezekről részletesebben szólni, hogy a többi járásban is alkalmazzák ezt a jól bevált példát. A módszertani biztonsági szemle, gépszemle azt a célt szolgálja, hogy a korábban a hatóságok által tartott vizsgálati észrevételek figyelembevételével utalásokat és ajánlásokat tegyenek a szemle tartalmára és módszereire. A közös gazdaságok évenként általában két alkalommal tartanak biztonsági szemlét. Ennek ki kell terjednie a szövetkezet összes tevékenységére, valamennyi létesítményére, berendezésére és a munkavédelmi, tűzrendészeti, gépjárműirányítási, ellenőrzési bizonylatokra. A módszertani foglalkozás után a mezőgazdasági nagyüzemek is megtartják saját szemléjüket, és kiadják az üzemeltetési gépkönyvet. Ez a könyv — Tóth Lajos irányításával egy kollektíva alkotása — gyakorlatilag a gép '(tehergépkosi, munkagép, traktor, vontató, kombájn) törzskönyve, amely tartalmazza a gépkezelő személyi adatait és felelősségvállalását, a biztonságtechnikai, tűzrendészeti és műszaki utasításokat, sőt az időszakos és napi műszaki ellenőrzés követelményeit és természetesen a műhelynek szánt észrevételeket. Hasznos e könyvecske, hiszen pontos és hű jellemzést nyújt az adott jármű műszaki állapotáról, vezetőinek magatartásáról. A gépjárműigazgatás keretében a MÉM és a KBT irányelveinek megfelelően meghatározzák a gépjárműelőadók tennivalóit, a gépjárművek egységes irányítása érdekében pedig azok igénybevételére, forgalmaztatásukro, üzemeltetésükre, társulásukra, üzemanyag- felvételezésre és elszámoltatásra. Ugyancsak ismertetik a gépkocsik cseréjével kapcsolatos intézkedéseket, a személyi használatot, illetőleg a lassú járművek vezetéséhez szükséges előírásokat. A munkavédelem és biztonság- technika vonatkozásairól szólva már korábban elrendelték a közös gazdaságokban az érintésvédelmi méréseket, ám ezek nem mindenütt vannak dokumentálva. Május 15-ig valamennyi mérést el kell végezni, és az érintésvédelemmel kapcsolatos hiányosságokat meg kell szüntetni. A tűzvédelem nem minden közös gazdaságban kielégítő ezért nagyobb gondot kell fordítani a megelőzésre, a hiányosságok feltárására és a dolgozók tűzrendészeti oktatására. A cél az, hogy valameny- nyi dolgozó az adott munkahelyen felismerje a tűzveszélyt és ismerje az elhárítás módját. A különböző, szabálytalanul használt tüzelőberendezéseket meg kell szüntetni. A két napig tartó, s mór címszavaiból is láthatóan sokat nyújtó módszertani megbeszélés mindenképpen hasznos a mezőgazda- sági nagyüzemek érdekelt szakvezetői számára. A kecskeméti példa — éppen a megelőzés, az anyagi károk elhárítása, a biztonságos betakarítás érdekében — követendő. g. G. Az elektronika fejlődése Bulgáriában