Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-04 / 103. szám

La i i. május 4. rtiüM rxiLt'fc 9 á Műszaki hetek Tarjányi Dezső nevével korábban is talál­koztam már. A BEK Vállalat vezetői mint a megye két legeredményesebb szakoktatójá­nak egyikét emlegették büszkeséggel. S ilyen minőségében is pillantottam meg először: a kecskeméti városi tanácsháza dísztermében, amikor a Szakma Kiváló Tanulója országos ! verseny győzteseit és azok oktatóit jutalmaz­ták. A felszabadulás 32. évfordulóján pedig dr. Glied Károlynak, a megyei tanács elnök- helyettesének kezéből vette át a Belkereske­delem Kiváló Dolgozója miniszteri kitünte­tést. Ez a mostani az első közvetlen személyes találkozásunk, amikor munkahelyén, a BEK kiskunfélegyházi, 2101. számú boltjában a kereskedelemről, helyettes boltvezetői, illetve szakoktatói tevékenységéről, az egyre job­ban bontakozó és mind eredményesebb szo­cialista brigádmozgalomról beszélgetünk. Életrajzi adataival ismerkedve kiderül, hogy életének több mint a felét „a szakmában” töltötte. Most harminc éves, s 16 éve ke­reskedő. Hét év óta hol boltve­zető, hol fielyettes. Számos sokrétű elfoglaltsága közül, nem is tudom, melyikről faggassam először. De beszéljünk talán magáról a kereskedői szak­máról. — Tömören talán annyit: szép és nehéz szakma ez. Nehéz, meid — élelmiszerkereskedelemről lé­vén szó — a legalapvetőbb, lét- fontosságú szükségleti cikkeket kell hogy a vevőnek előteremt­sük. Gondoskodni kell a készlet pontos, megfelelő egyensúlyáról. Mert ha zárás előtt akár öt perccel nem kap kenyeret, vagy tejet, joggal bosszankodik a ve­vő. Egészen más a helyzet a ke­reskedelem egyéb ágaiban hi­szen például egy motorkerékpár vásárlását másnapra is el lehet halasztani, de enni ma kell! Sok nehézséget okoz a zömében el­avult üzlethálózat, az eladó- és raktártér zsúfoltsága is. Nálunk például jelenleg 300 négyzetmé­teren kell „gazdálkodnunk”, de ha minden jól megy, két éven belül több, mint megháromszo­rozódik a bolti terület. Ami viszont a szakma szép­ségeit illeti: mindig jóleső érzés, ha a vásárló kívánságai teljesül­nek, ha nem megy el üres kéz­zel. A megfelelő áruellátás nem kis mértékben politikai feladat is, a közhangulatot befolyásoló tényező. Kicsit pszichológusnak is kell lennünk, hiszen különféle alkatú, jellemű emberekkel fog­lalkozunk. s ennek megfelelően más hangnemben, tónusban kell tárgyalni. Másként az ideges, másként a kedélyes vevővel... — És mi a szakoktató ered­ményességének titka? — Nincs ilyen „titok”. Alap­vető kellék a szakma ismerete, szereteíe, s a tudni- és tenniva­• A kulturált eladás módszereit sajátítják el — Tarjányi Dezső szak­oktató irányításával — Deák Mária harmad- és Tímár Sarolta első éves kereskedelmi tanulók, (Tóth Sándor felvétele) lók lehető legjobb átadása a fia­taloknak. Négy éve foglalkozom az élelmiszer-kereskedelmi tanu­lókkal, jelenleg huszonnyolccal. Közülük eddig négyen vettek részt országos versenyen, s egy első és két harmadik helyezést értek el. Legutóbb .Kalmár Nagy Erzsébet az ország legjobb ke­reskedelmi tanulóinak mezőnyé­ben kategóriájában a legmaga­sabb pontszámmal győzött, s ér­demelte ki a külföldi jutalom­üdülés, a pénzjutalom és az első helyezettnek járó oklevél melle a városi KISZ-bizottság kűlöndí- ját. — Melyek a tapasztalatai a gondjaira bízott tanulók előmene­telével kapcsolatban? — Bár eredményeinkben az én munkám is benne van, végső soron mégis a képességek dönte­nek. Ha nem alkalmasak, hiába a velük való foglalkozás. Akadt olyan tanulónk, aki belátta ezt és más szakmát választott. A leg­többször közrejátszik az is, hogy vidékről járnak be, s az utazga­tás fárasztja ki őket, rabolja el az energiájukat... Mert sok ki­tartás, türelem kell a szakma minél jobb elsajátításához, is­merni kell az áruválasztékot, s e tudás birtokában ajánlani, kí­nálni, esetleg más hasonló cik­ket' törődni azzal is: egy-egy ve­vő nem felejtett-e el beszerezni valamit; az új árukat népszerű­síteni, s mint említettem is, mindenek előtt bánni tudni a vásárlóval. Tanulóink többségé­ről elmondhatom, hogy érdek­lődők. kedvelik — főként a gya­korlati — oktatást, önállóságra törekvők. — A hasonló jellegű vállalati kollektívák legiohb.iai közt van a Petőfi szocialista brigádjuk. Szóljunk róluk is. A közelmúltban jelent meg a Közgazdasági és Jogi Könyvki-, adó gondozásában a József Attila Tudományegyetem professzorá­nak, dr. Nagy Lajosnak a „Mun­katermelékenység és személyi jö­vedelmek a mezőgazdaságban^' című könyve, ami kisebb terje­delmi eltéréssel azonos a szerző akadémiai doktori értekezésé­vel. Ez a könyv agrárközgazda­sági irodalmunk legjobb alkotá­sai közé tartozik. Olyan átfogó tudományos elemzést tartalmazó munka, amely összhangban áll a társadalmi-gazdasági fejlődésünk követelményeivel és egyúttal a tudományágazat elméleti szintű továbbfejlődését is szolgálja. Húsba-vérbe vágó gyakorlati problémákra keresi és adja meg a tudományos választ, ezért a szűk saakmai körökön kívül a szélesebb közvélemény érdeklő­désére is számot tarthat. A könyv háromszorosan össze­függő részre tagolódik. Az első részben a hagyományostól elté­rően tárgyalja a termelékenység fogalmát és elméleti összefüggé­seit. Ebből kiindulva a teljes ter­melékenység növekedését és an­nak legfontosabb tényezőit elem­zi — bőséges statisztikai bázison alapuló számítások segítségével. Nagyon érdekes megállapításokat tesz a mezőgazdasági ágazat ipar mögötti elmaradására és „az utolérés" — ami a fejlett szocia­lista társadalom építésének kulcs­kérdése — várható időtartamára. A szerző adatai szerint a magyar mezőgazdaság termelékenységi színvonala nemzetközi összeha­sonlításban közepesnek minősít­hető: az európai országok rang­sorában az egy keresőre jutó ter­melési érték alapján a 11. helyen álltunk a hetvenes évek elején. A második rész a személyi jö­vedelmek igen bonyolult kérdé­— A brigád hat éve alakult, s ezidő alatt hétszer kapott ókle- vélet; négy ízben érdemelte ki a bronz, két alkalommal az ezüst, tavaly pedig az arany fokoza­tot. A huszonöt tagú gárdának jelenleg a fele vesz részt politi­kai és szakmai továbbképzésben. Szívesen vállalják a KISZ szer­vezte társadalmi munkát. Az ál­talános brigádfeladalok mellett sajátos, a szakmára jellemző vállalásaiknak is becsülettel ele­get tesznek. Ha a szükség úgy hozza, csúcsforgalomban meg­hosszabbítják a műszakot, a ve­vők érdekében „rádolgoznak”. Most a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szervezett verseny sikerén buzgólkodnak. ... Saját magáról Tarjányi De­zső keveset mond. Talán ez is az -'oka, hogy portréja inkább a szakma, a tanulók, a munkatár­sak bemutatásává vált. De tud­juk róla, hogy tulajdonosa a KISZ Érdeméremnek. hosszas ifjúsági mozgalmi tevékenység után 1972-ben lett párttag. Két­szer volt kiváló vállalati dolgozó, s legutóbb a Belkereskedelem Kiváló ,: Dolgozója , kitüntetés eredményes gazdasági és oktatói működését egyaránt jutalmazta. Azt a munkát, amelyet a fiatal szakember a kereskedelmi ágazat becsületéért kifejt... Jóba Tibor A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlése A Magyar Tudományos Aka­démia hagyományosan évenként tartja közgyűlését. Az idei köz­gyűlés jellege azonban bizonyos fokig eltér a megszokottól. Az elnökség határozata értelmében ugyanis ezentúl csak a három évenként esedékes tisztújító köz­gyűléseken tekintik át a szerte ágazó intézményrendszer munká­jának teljességét. Az évenként megtartott közgyűlések így foko­zottabban munka jellegűvé vál­hatnak. Vezető tudományos testületünk most két nagy témát kíván át­tekinteni. A közgyűlés — immár kellő távlatból — meg fogja vizs­gálni az 1970-ben bevezetett aka­démiai reform eredményeit, a ha­zai tudományosságra gyakorolt hatását. Ugyanakkor áttekintik további tennivalókat. A feladat a kutatóhelyek tervteljesítését, a nem csekély. 38 akadémiai kuta­tóintézetről és 90 akadémiai ku­tatóhelyi< programról van szó. Természetesen a szempontok adottak: a népgazdaság fejlődésé­nek, a> fejléit szocialista társada­lomnak az igényei. A konkrétu­mok nyelvére lefordítva: az ered­ményesség, a hatékonyság kérdé­sei, a kutatás és a gyakorlat ál­landóan napirenden levő kapcso­latának helyzete, terveink és a realitások viszonya. Vannak nem lebecsülendő eredményeink. Csak egyetlen pél­dát: az utóbbi öt évben az Aka­démia martonvásári mezőgazda- sági kutatóintézetében kinemesí­tett új magyar gabonafajták im­már a vetésterület egyötödén hoznak termést. Ez nemcsak a kutatási eredményeink útját di­cséri, nemcsak a sokat emlegetett „falak" bomlását, hanem az in­dokolt tudományos és népgazda­sági kockázatvállalás meglétét is, ami a „biztos” középszerűség messzebbre mutató alternatívája. A munkajelleg, az operativitás jellemzi az ülések programját is. Energiagondjaink aktuális meg­oldása a témája a matematikai és fizikai tudományok osztálya és a műszaki tudományok osztálya együttes ülésének, ahol megtár­gyalják az atomenergia hazai hasznosításának tudományos— műszaki kérdéseit. A kérdés ösz- szetettségét bizonyítja, hogy az energiahelyzet, a pukleáris ener­gia perspektívái, a szakemberkép­zés és a sugár- és környezetvé­delem problémái egyaránt szóba kerülnek az üléseken. • Tudomány és gyakorlat — e kettő kölcsönhatása és egymásra utaltsága a mostani tudományos­technikai forradalomban felfoko­zódott. és szükségessé tette mind a tudomány, mind a gyakorlat szakembereinek szorosabb együtt­működését. A kutatásai eredmé­nyeik mielőbbi gyakorlati meg­valósítása kiemelkedő feladat, s többféle mód is van a teljesítés­re. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy e feladatból részt vállalnak a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetségéhez tartozó szervezetek, szakosztályok, csoportok. Az elmút évtizedben a műszaki és természettudományi egyesüle­tek szerepe és feladata egyre nö­vekedett. Elvitathatatlan jelentő­ségűek az információk továbbítá­sában, a tudományos eredmények terjesztésében, a gyakorlati beve­zetés serkentésében. Mindezt a sajátos eszközökkel: előadások, viták, tanulmányutak, kiállítá­sok rendezésével és szervezésé­vel végzik. Munkájuk széles körű, felöleli a számítógép- és elektro­technikától az üzemszervezésig és mezőgazdaságig, a barlang- és ás- ványianyag-kutatástól a bányá­szat—kohászat és vegyiparig az élet úgyszólván minden területét. Tevékenységüket ma már az egész társadalom igényli, sőt még többet, a megnövekedett gazda­sági feladatok megoldásához na­gyobb segítséget, és részvételt. Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, a szocialista brigádvezetők országos tanácskozásán az ipari­lag feilett országok sorába való felzárkózásért, a munka jobb megszervezéséért, a műszaki ér­telmiségre váró tennivalókról is szólt: „Fokozottabban szocialista céljainak, a nép szolgálatába kell állítanunk a tudományos kuta­tást is”. Majd megállapította: „a műszaki színvonal emelése, a ter­mékszerkezet javítása, a tudo­mányos kutató munkával kezdő­dik.” A gazdaságfejesztő célok megvalósításához a tudományok szakembereinek társadalmi mun­kájára is szükség van, a szocia­lista munkásközösséggekkel — az eredmények gyakorlati alkalma­zóival. — való állandó együtt­működés is elengedhetetlen. • Az országos szövetség Bács- Kiskun megyei szervezete, az itt tevékenykedő 21 egyesület tagsá­ga a párt gazdasági és táéáada-' lompolitikai céljainak, ezen belül is a megyei feladatok teljesítésé­nek segítésében tevékenykedik. Részt vesznek a megyei és vál­lalati tervek kidolgozásában, vég­rehajtásában * és ellenőrzésében. Eljuttatják a műszaki és termé­szettudomány legújabb eredmé­nyeit a vállalatok szakemberei­hez, a munkás kollektívákhoz. Évente egyszer „kitárják a kapu­kat”, vagyis a megye minden la­kójának, a tudományágakban já­ratlanoknak is bemutatják tevé­kenységüket, törekvéseiket. Má­tól három hétig lehetnek a kecs­kemétiek, bajaiak, kalocsaiak, kiskunhalasiak, kiskunfélegyhá- ziak és kiskőrösiek résztvevői a ti­zenkettedik alkalommal megren­dezendő műszaki hetek előadá­sainak, kerekasztal-vitáinak, ki­állításainak, tanufmányútjuinak» „Műszaki fejlesztés és az auto­matizálás” főcímet viseli a ren­dezvénysorozat, érzékeltetve, ugyanakkor reflektorfénybe is ál­lítva a legfontosabb megoldásra váró teendőinket. • Az előadások többségét Kecskeméten, a Tudomány és Technika Házában tartják. Ta­valy mintegy tízezren voltak ré­szesei az akkor megtartott mű­szaki heteknek, az egész évben pedig összesen 160 ezer vendé­get fogadott a Technika Háza tu­dományos műhellyé, információs központtá, a társadalmi munká­ban lelkesen tevékenykedő me­gyei értelmiség fellegvárává lett az épület. Az itt elhangzott elő­adások, konferenciák hozzájárul­tak a legújabb tudományos isme­retek gyors elterjedéséhez, egy­szersmind a mielőbbi gyakorlati megvalósulást is segítették. A mostani műszaki hetek túl azon, hogy betekintésre ad lehetőséget a MTESZ megyei szervezetének és egyesületeinek munkájába, egyben azt is kifejezésre juttatja, hogy olyan értelmiség dolgozik Bács-Kiskunban, amelyik részt vállal a megyei feladatokból, fe­lelősséget érez a gazdaságpoliti­kai célkitűzések megvalósításá­nak sikeréért. # A MTESZ-be tömörült mű­szaki, tudományos és agrárértel- misé'g politikai szerepe és súlya ugyancsak kiemelkedő, mint aho­gyan ezt a szervezet főtitkára a nemrég megtartott országos köz­gyűlésért mondotta, ugyanis: . „társadalmi munkájával, közéle- tiségével cselekvő részese a párt szövetségi és népfrontpolitikájá­nak. Felkészültsége, közvetlen kapcsolata a munkásokkal és pa­rasztokkal, lehetővé teszi, hogy aktívan részt vegyen a párt po­litikai céljainak megértetésében, a szocialista ember formálásá­ban, a politikai, ideológiai tudat alakításában.” Cs. I. .y.v.y.y.y.>vo«y»> Öt év alatt kétmilliárd forint korszerűsítésre Munkatermelékenység és személyi jövedelmek a mezőgazdaságban l assún ja\ul a nii'gu* ú t h á lozat a n a k állapot a seit tárgyalja. A szerző — jogo­san — történelmi jelentőségű ese­ménynek tartja, hogy Magyaror­szágon a hetvenes évek elejére a mezőgazdasági munkajövedelmek és az ipari reálbérek közötti kü­lönbség megszűnt. A könyv ugyanakkor részletesen bizonyít­ja, hogy a jövedelemparitás el­érése nem jelenti a falusi és a városi lakosság életmódjában, életszínvonalában fennálló kü­lönbségek eltűnését, hiszen 1972- ben a falusi lakosokra jutó tár­sadalmi juttatások értéke mint­egy 30 százalékkal volt alacso­nyabb, mint az ipari keresőké. Figyelemre méltó fejtegetések ta­lálhatók itt a jövedelemparitás indokai, értelmezése és távlati fenntartásának problémái tekin­tetében is. A harmadik rész a munkater­melékenység és a személyi jöve­delmek alakulása közötti kapcso­latot kutatja. Ebben a fejezetben bírálja a szerző a kérdéssel kap­csolatos polgári nézeteket, bemu­tatja a marxista közgazdászok kö­zötti vitákat, s végül kialakítja a saját tudományos álláspontját, amely szerint a jövedelmek és a termelékenység közötti összefüg­gés népgazdasági aránytörvény­ként fogható fel. Ez a felfogás hasznos tanulságokat ad a gazda­ságpolitika alakításához. E rész foglalkozik végül a tulajdon lé­nyeges megjelenési formáinak és az érdekeltségi típusoknak a ter­melékenységre gyakorolt hatásá­val. / A széles problémakört feldol­gozó, szerkezetileg jól tagolt, tö­mör, de világos stílusban megírt színvonalas munkát nagy ha­szonnal forgathatják a gazdaság- '-’méteti kérdések iránt érdeklő­dő olvasók. Dr. Sípos Miklós A megye közúthálóza­tának helyzete — enyhén szólva — nem a legrózsá- sabb, sőt a forgalom dina­mikája következtében erő­sen leromlott. A személy- és áruszállítási feladatok növeke­dése. a motorizáció robbanásszerű fejlődése, a közúti balese­tek bekövetkezése, a járművek állagának romlása mind­mind szükségszerűen írja elő az utak korszerűsítését. Vajon az V. ötéves terv milyen lehetőségeket teremt a megye álla­mi és tanácsi kezelésben levő útjainak javítására, karban­tartására? Erről a nagyon sok embert érdeklő témáról be­szélgettünk Sándor Bélával, a megyei tanács építési, közle­kedési és vízügyi osztályának vezetőjével. Az első kérdésünk így hang­zott: A megye közúthálózatának fejlesztése az elmúlt években egyre szembetűnőbben lemaradt a forgalmi igények mögött. Az öt-tíz éve még viszonylag jó ál­lapotban levő főútvonalak le­romlottak. s csak az elmúlt két- három évben végrehajtott sző- nyegezési program eredményezett javulást az E—5-ös, a 44-es és az 52-es főútvonalakon. Erről a lemaradásról szerettünk volna hallani valamit. — Az okokat keresve — mond­ta Sándor Béla — közúthálóza­tunk öröklött állapotához, gyen­ge burkolatminőségéhez jutunk vissza, amit a hatvanas években végzett felületi kezelések csak kis mértékben javítottak. Ez a kor­szerűsítés természetesen nem fe­lel meg a növekvő forgalmi igé­nyék által támasztott' fokozott követelményeknek. A megye ál­lami közúthálózatának burkolat­nemenkénti megoszlása országos viszonylatban 'is a legrosszabb. Míg az aszfalt- és a bitumen­burkolatú utak aránya országo­san 72,1, addig a megyében 47,2, a pormentes utak aránya orszá­gosan 74,2. a megyében 51,4 szá­zalék. Csupán jellemzésül: Csong- rádban az arány Sl,6, Békés­ben 64, Szolnok megyében 91, Pest megyében pedig 76,4 szá­zalék. Az egyszer kezelt maka- dám burkolat országosan 22,7, a megvében pedig £1,2 száza­lék. E ények ismereteben a me­gye vezetői a központi szervek sürgős segítségét kérték a me­gye 'közúthálózatának gyors üte­mű korszerűsítéséhez. Ennek el­ső eredménye a kérdésben sze­replő szőnyegezési-program meg­kezdése, amelyet elősegített a kecskeméti aszfaltkeverő üzem, valamint Baja, Kiskunhalas . tér­ségében levő kisebb aszfaltkeve­rők üzembe állítása. Az V. ötéves tervben milyen előirányzatok szerepelnek a me­gye közúthálózatának korszerűsí­tésére? — Az V. ötéves terv állami és tanácsi közúthálózatának fenn­tartási és korszerűsítési elő­irányzata mintegy 70 százalékkal magasabb, mint a IV. ötéves terv előirányzata volt és eléri a két­milliárd forintot. E jelentős elő­irányzat is messze elmarad a tényleges igények mögött, s az V. ötéves tervidőszakban is vi­szonylag lassú javulással szá­molhatunk. E tények szükségessé teszik, hogy a központi tervező szervek figyelmét már most a következő tervtárgyalások .során meggyőző érvekkel és adatokkal hívjuk fel a megye tényleges út­viszonyaira, fokozódó közútfenn­tartási és fejlesztési gondjaira és kiemelt fejlesztést, támogatást kérjünk. Ezekután arra kértünk választ, melyek a legfőbb törekvések, amelyek a megye közlekedési helyzetét alapvetően érintik. — A ' V. ötéves tervben az a legfőbb törekvésünk, hogy a me­gye közlekedési helyzetét alap­vetően érintő gondokra irányít­suk a figyelmet, s itt érjünk el számottevő javulást. A megye közlekedési szerkezetét, forgalmi viszonyait figyelembe véve az 54-es út — Kecskemét—Solttfad- kerf—Sükösd—Baja — kiemelke­dő jelentőségű és e főútvonal gyorsütemű korszerűsítését tart­juk a legsürgetőbb feladatnak. A munkák ebben az évben meg­kezdődtek. Az első ütemben Kecskemét és az orgoványi be­járó út közötti szakasz kerül szélesítésre, szőnyegezésre. A tervidőszak során e munkálato­kat befejezzük, az út teljes hosz- szában. Tovább folytatjuk az öl­es és az 53-as út korszerűsítését is. Az öl-es úton a folyamatos burkolatkorszerűsítés mellett je­lentős feladat a dunavecsei át­kelési szakasz rendezése. új nyomvonalának kiépítése, illetve a bajai átkelési szakasz építé­sének folytatása. Az 53-as úton a tompái közúti határátkelő- hely megnyitásával kapcsolatos útkorszerűsítési munkálatokat, valamint a kiskunhalasi új átke­lési szakasz kiépítését tervezzük még ebben az évben. Tudomásunk szerint a megyé­ben a tervidőszakban két közúti felüljáró épül. Erről, valamint a tanácsi utak korszerűsítéséről, il­letve Kecskemét város közútháló­zatának fejlesztéséről is szeret­nénk tájékoztatni olvasóinkat. — Jó az információ, valóban a tervidőszakban előirányzott fel­adat két közút-vasút szintbeli ke­reszteződésének megszüntetése, korszerűsítése. Közúti felüljáró épül Kecskeméten az átrakó ál­lomás és a Halasi út kereszte­ződésében. a Leninváros mellett. Kiskunhalason pedig az állomás és a Barnevál között. A tanácsi utak fenntartására, korszerűsíté­sére a tervidőszakban 360 millió forintos célcsoportos költségveté­si keret áll rendelkezésre. Ez tanácsi keretkiegészítéssel is csak a legfontosabb munkák elvégzé­sét biztosítja. Itt számítunk a tanácsok jó szervező-, előkészítő munkájúra, jelentős társadalmi­munka-hozzájárulásra. s termé­szetesen a kivitelezők, az út­fenntartó szervezetek szakszerű közreműködésére. Kecskeméten a közlekedési feltételeket a terv­időszakban lényegesen javítani kívánjuk. Itt elsősorban a je­lenleg kialakuló belső kiskörút korszerűsítését, fejlesztését kelt gyorsítani. Ebben jelentős szere­pe lesz annak, hogy lehetőség nyílik a Csongrádi utca hajtűka­nyar -megszüntetésére, a Kálvin tér—Villám István utca közötti áttöréssel. Elkészül a Batthyány utcai átvágás, amely a kiskörút forgalmi feltételeit tovább javít­ja. Szélesítésre kerül a Móricz Zsigmond utca is. az új Cent­rum Áruház építésével kapcso­latos szanálások során. — A Május 1 tér és a Kada Elek utca korszerűsítése ebben az évben megkezdődik. A Simon István utca—Béke tér közötti szanálások augusztusban várha­tók. A korszerűsítés a Dózsa György úton át az Izsáki útig folytatódik. Átépül a Kuruc téri csomópont, korszerűsítésre kerül a Bethlen körút. Még a tervidő­szakban megépijl a Külső körút— Ceglédi út és az E—5-ös út szakasza. A Nyíri út és a Víz­mű utca közötti útszakasz ki­építésével Kecskemét teljes kül­ső körútrendszere elkészül, amely lényegesen csökkenti a városköz,- pont forgalmi terhelését. Az E—5-ös út és az Izsáki út között közvetlen forgalmi kapcsolat ala­kul ki az ú j megyei kórház mel­letti átvágás kiépítésével. Az út­építés már tart. s az új kemping közvetlen forgalmi kapcsolatát is megteremti az E—5-ös és az 52-es úttal. Az általam elmon­dott gondok, nehézségek mellett a megye közúthálózatának fej­lesztésében. forgalmi feltételeinek javításában jelentős tervidőszakot kezdünk. Az 1976-ban végzett tervszerű munka, az idei eszten­dő jó előkészítése, az első ne­gyedév eredményei biztosítékot adnak a feladatok maradéktalan végrehajtására — mondta befe­jezésül Sándor Béla. ' ém< Gib A szakma becsületéért

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents