Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-29 / 125. szám

1977. május 29. • PETŐFI NÉPE • 3 Előtérben a pártpropaganda-munka A fejlett szocialista társadalom építése mind tökéletesebb összhangot követel a gaz­daságban folyó termelőmunka és az ember tudati fejlettsége között. A már jelentkező és a jövőbeni feladatainak több tudást, alapo­sabb felkészültséget igényelnek. A gazdasági és az ideológiai munka kölcsönhatása, tör­vényszerű kapcsolata meghatározza az emberek gondolkodá­sát, a jelenségekhez való viszonyát. Világos mindenki előtt, hogy a gazdasági építés eredményei csak a fejlett világ­nézeti tudatossággal együttes hatásban alakítják, formál­ják a szocialista típusú emberek tömegeit. Ezért határozza meg a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa a párttagok számára: „Különösen nagy szükség van a párttag­ság ideológiai képzettségének, a párt eszmei egységénk szün­telen erősítésére.” Ez a biztosítéka, hogy a párt vezető fela­datát az állandóan növekvő igényeknek megfelelően tudja el­látni. írta: Katanics Sándor, az MSZMP Bács-Kiskun megyei Bizottságának titkára A Magyar Szocialista Munkás­párt szövetségi politikája nem­csak a hatalom megszerzéséért folytatott harcban fontos, hanem a hatalom megszilárdításának és a szocializmus építésének min­den szakaszában. A szövetség megőrzése és fejlesztése egyre inkább föltételezi a színvonala­sabb, meggyőző ideológiai mun­kát. Ezért arra törekszünk, hogy a politikai szövetség mellett erő­södjék a világnézeti azonosulás is. Mindezek fokozottabb mérték­ben követelik meg az ideológiai munka színvonalának növelését, amely erősíti a tudatformáló te­vékenység hatékonyságát. Ezt se­gíti a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottságának ok­tóber 26-i határozata, amely a propagandamunka fejlesztését cé­lozza, és ezt szolgálja az idevo­natkozó megyei határozat is, amely a múlt héten született. Elméletileg fölkészülten A politikai műveltség megszer­zésének is a tanulás a legalap­vetőbb módja. Meg kell ismer­kedni azzal az évszázados küz­delemmel, amelyet a munkás- osztály folytatott a tőkés kizsák­mányolás ellen. Tudni kell azokat a törvényeket, amelyek meghatározták a sikeres harc fel­tételeit és azokat is, amelyek a hatalom megszerzését követően a merőben új társadalom, a kom- nizmus megteremtését célozzák. A harc elemzése és azok törvé­nyeinek viszonyainkra való al­kalmazása jelenti azt a felké­szültséget, amelynek birtokában az ember társadalmi céljainkkal azonosulva, alkotó módon tud részt venni az építő munkában. Eredményeink forrása az, hogy népünk egyetért pártunk politi­kájával, együtt dolgozik a párt­tag és párton kívüli a szocialis­ta építésben. Ez azért lehetséges, mert a párt tudatosan vállalja az egész nép szolgálatát. Vigyá­zunk arra, hogy a munkásosztály elhivatott hatalmát ne sajátít­hassák ki egyes emberek. Kö­vetkezetesen folytatjuk a két- frontos harcot, a nyílt elvi poli­tikát képviselve. Ebből fakad a bizalom, amelyet egész népünk kinyilvánít a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája iránt. Miközben célunk elérése érde­kében még eredményesebben kí­vánunk dolgozni, figyelembe kell venni, hogy a megyénkben vég­bement fejlődés következtében lényeges változások történtek a gazdaság körében, a társadalmi szerkezetben és a kulturális, szo­ciális szférában egyaránt. Ugyan­akkor még jelentős szerepet ját­szanak a sajátos települési, gaz­dálkodási. történeti tényezők, amelyek megfelelő figyelmet kö­vetelnek. Mindenekelőtt a társadalmi változásokból érdemes kiindulni. A dolgozók többsége Bács-Kis- kunban is munkás, de az élet­módjukban, világnézetükben, szo­kásaikban mutatkozó tarkaság jelentős nevelési feladatokat igé­nyel a gyorsabb és eredménye­sebb fejlődés érdekében. Határo­zottabban és célratörőbben meg kell valósítanunk, hogy az itt élő munkásoknál is növekvő mértékben érvényesüljenek a ve­zető osztályra jellemző tudati tu­lajdonságok. Egyaránt élenjárók legyenek a termelésben, a tár­sadalmi és kulturális tevékeny­ségben. Az általános műveltség része Egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy az ideológiai és politikai is­meretek nem valamiféle „steril” rendszert alkotnak, hanem át vannak szőve közgazdasági, tör­ténelmi, pszichológiai, szocioló­giai és egyéb vonatkozásokkal, sokkal szélesebb tudományos bá­zison jelennek meg, mint az ideológiai, politikai képzés tör­ténetében eddig bármikor. En­nek az alapvető tényezőnek kü­lönösképpen jelentkeznie kell a tömegek között végzett mun­kánkban. Ugyanakkor azt is meg kell értenni a munkás, paraszt és értelmiségi körökben, hogy az ideológiai és politikai felkészült­ség az általános műveltség szer­ves része, amely nélkül nem le­het igazán teljes sem az általá­nos, sem a ráépülő szakmai tu­dás. Mégis, a munkás és paraszti tömegeink képzése, nevelése so­rán az általános műveltség — mai és méginkább holnapi köve­telményét tekintve — minimuma alatt nem sajátítható el eredmé­nyesen az ideológiai és politikai műveltség. Ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a párt-, az állami és társadalmi szervezetek együttes erőfeszítései meggyorsítják me­gyénk gazdasági és kulturális előrehaladását, és összhangba hozzák a mind magasabb köve­telményeket támasztó gazdasági és társadalmi igényekkel. Mindezek megvalósítására — a fejlett szocialista társadalom sikerei érdekében — elsősorban a munkásosztály élcsapatát al­kotó párttagoknak kell felké­szülni. Ezt a célt szolgálja az a döntés, hogy fejleszteni kell propagandamunkánkat, hozzá kell igazítani az élet által tá­masztott követelményekhez. A meggyőződés erejével Igen fontos, hogy valamennyi kommunista szilárdan, megingat­hatatlanul bizonyos legyen ab­ban: a marxizmus—leninizmus képes legyőzni minden más esz­mei áramlatot. A tömegek ebbeni meggyőzésében valamint politikai céljainkkal való azonosításában a meggyőző munkát tekinthetjük egyedüli elfogadható módsze­rünknek. Eszmei vitáinkban csak ez az út lehet eredményes, fo­kozni kell tehát fegyvertárunk­ban az érvek és tények bizonyí­tó erejét. A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa ezt így fogalmazta meg: „Ideológiai kérdésekben is nélkülözhetelen az igazunkba, igazságunk meg­győző erejébe vetett rendíthetelen hit, a forradalmi éberség, a nyílt kiállás nézeteink mellett, a vita­készség csakúgy, mint az érve­lés, a meggyőzés, és a bizalom az emberek iránt.” A fentiek érdekében pártszer­vezeteinknek erősíteni kell a marxizmus—leninizmus alkotó el­sajátítását. Ez a feltétele annak, hogy az alkalmazás során a párt­tagok tévedésmentesen hassanak a tömegekre, ezzel védelmezik a marxizmus—leninizmus tisztasá­gát, miközben biztosítani tudják az eszmei és politikai vezetés he­lyi érvényesülését. így vehetik fel a harcot növekvő eséllyel —egé­szen a megszüntetésig — a pol­gári és kispolgári nézetek, az apolitikus és közömbös magatar­tás ellen, száműzve mindenfajta formalizmust politikai és ideoló­giai munkánk gyakorlatából. Mindezek elérése úgy lehetsé­ges, ha — főképp a pártoktitás- ban — legfőbb követelményként a minőségi javulást tartjuk szem előtt, ha az oktatás folyamatában a nevelés válik elsődlegessé. Az a lényeg, hogy a tudás visszatük­röződjék a magatartásban és cse­lekvésben, erősödjék az elmélet és a gyakorlat kapcsolata. Külö­nös gondossággal sajátítsák el a fejlett szocialista társadalom épí­tésével, a hatalom jellegével, a szocialista demokráciával, a pro­letár internacionalizmussal és a szocialista hazafisággal összefüg­gő elméleti kérdéseket. Tovább kell erősíteni és fejleszteni a dia­lektikus és történelmi materia­lizmus szemléletét, hogy a vál­tozó folyamatok és jelenségek megértésében és gyakorlati alkal­mazásában a megfelelő gyors reagálást ne gátolhassa a szem­léleti merevség, a dogmatikus lá­tásmód és magatartás. Munkán­kat éppen ezért a politika helyi igényeinek, szükségleteinek fi­gyelembevételével kell szervezni és végezni. Alapvető követelmény az is, hogy az oktatás számoljon a hallgatók képzettségével, és érdeklődési körével. Nagy figyelemmel és alapos tervezéssel vonják be a fizikai munkásokat, ezen belül különö­sen jelentős a fiatal szakmunká­sok politikai nevelése. A faluról, tanyáról iparba került fizikai dolgozók váljanak társadalmunk vezető osztályának integráns részévé. Ezért több gondot kell fordítanunk a képzésükre és to­vábbképzésükre. A munkástöme­gek képzésében a fokozódó köve­telményeknek csak úgy lehet min­denütt megfelelni, ha a párt- és tömegszervezetek között tovább javul a koordináció és a helyes munkamegosztás. A változó kő vetelmények szerint Képzési rendszerünket is hozzá kell igazítani a változó követel­ményekhez. Az alapfokú politikai képzés keretében azok az isme­retek várnak feldolgozásra, ame­lyek a kisebb munkahelyi, vagy társadalmi csoportok vezetőinek szükségesek. A világnézeti és párttörténeti tanfolyamainkon olyan ismereteket nyújtunk, ame­lyek a két témakör speciális alap­fokú tudásával már lehetőséget teremtenek a többoldalú össze­függések felismerésére és alkal­mazására. Itt tanulnak majd azok, akik a tömegoktatásban előzőleg több éve megfelelő alapismerete­ket szereztek. Az eddig is szá­mottevő érdeklődés középpontjá­ban működő marxizmus—leniniz­mus esti egyetem hároméves ta­gozata tartalmilag és tematikájá­ban alakul az új követelmények­hez. Jelentősebb módosulás lesz a marxizmus—leninizmus esti egyeteme szakosított tagozatán. Csökkenni fog a tanfolyamtípu­sok száma, változik a tanulmányi rend és a végzettség elismerése is. A képzés és továbbképzés vi­szonyában szintén változás kö­vetkezik be. Nagyobb figyelmet fordítunk a továbbképzés fejlesz­tésére. Ma már köztudomású, hogy a tudományok rohamos fej­lődése sokkal gyorsabban vissza­hat a gazdaság és a társadalmi élet alakulására is. Szükségessé válik, az ideológiai ismeretek fel­újítása és a változó folyamatok­nak megfelelő felfrissítése. Ezért az általános és speciális tovább­képző tanfolyamok változatos tí­pusait hozzuk létre. A propaganda munka színvo­nalas továbbfejlesztésében foko­zatosan növekvő szerepet kap az önképzés. A szervezett képzésnek el kell juttatni a hallgatókat bi­zonyos folyamatok után arra a szintre, hogy kialakítsák az ön­művelésre való természetes igényt és képességet, hogy a marxizmus klasszikusainak tanulmányozása során képessé váljanak a mai marxista irodalom és elméleti munkák önálló tanulmányozására is. Megfelelő feltételek mellett, gondos nevelőmunkával és irá­nyítással el lehet érni. hogy az emberek jól válasszanak az érté­kek között, megbízhatóan dönt­senek, a különféle szellemi áram­latok közül az igaz eszmét vall­ják a magukénak, és vitaképes­ségüket kifejlesztve érveljenek. A propagandistákon múlik Döntő feltétel, hogy milyen gyorsan tudnak megfelelni a nö­vekvő követelményeknek a pro­pagandisták. Az eddigi eredmé­nyek azt bizonyítják, hogy lépést tudnak tartani az igényekkel. Az elmúlt években több mint ezer jól képzett propagandista végezte tevékenységét az akkori követel­ményeknek megfelelően. Jártassá­got szereztek az eszmei és poli­tikai munkában. Változatlanul számítunk a munkájukra azzal együtt, hogy gyarapítani kell a létszámukat, a megszerzett tudás további elmélyítésére, a módszer­tani tájékozottságuk szélesítésre, a gyakorlatuk tudatosításra szo­rul. Azért, hogy még jobban hal­lassák a szavukat, határozottab­ban álljanak ki a párt eszmei-po­litikai céljai mellett, átvitt érte­lemben valahogy úgy, mint Jó­zsef Attila írta: „Kiállunk érte A nagyüzem fölénye mint a kémény: „lássák!”, és ké­sőbb : „ ... sorsunk összefogják.” A propagandistákon elég sok minden múlik politikánk végre­hajtásában. Képzésük, továbbkép­zésük ezért az első és legfonto­sabb feladatot jelenti: A fejlett szocialista társadalom építése idején csak olyan propagandis­tákra bízhatjuk az eszmei kép­zést, akik felkészültségük, sze­mélyiségük és példamutatásuk alapján képesek megnyerni esz­méinknek a hallgatóikat, vita­partnerüket. Olyan személyiségje­gyekkel kell rendelkezniük, hogy szilárd, meggyőződéses hívei le­gyenek a szocializmusnak, értse­nek a hallgatóik nyelvén és nem tudálékosak, nem skolasztikus módszerekkel dolgoznak, fellép­nek az elméleti kérdések leegy­szerűsítésével szemben és eluta­sítják a verbalizmust, tudatos ne­velőkké válnak. Példát mutatnak magatartásukkal: önzetlenek, se­gítőkészek és szerények, miköz­ben ügyünk képviseletében egy­értelműen viselkednek és hatá­rozottak. □ □ □ A propaganda munka fejlesz­tésekor olyan eredményekre kell törekedni, amelyek az egész párt­tagságnál, majd a párttagság ne­velő hatására egész népünknél jelentős szemléletformálódást hoznak. Csak így képzelhető el a közös, országnyi feladataink tel­jesítése. Ez a szemléletformálódás egészséges módon csak folyama­tos véleménycserék révén és nyílt, alkotó, nem öncélú viták­ban mehet végbe. Az elvi-politi­kai meggyőződésnek kell érvény­re jutni és a további munkát meghatározni. Politikánk lényegéből fakad, hogy mindenkit megnyerjünk a nemes ügyünknek. Ezért nem az emberek ellen, hanem értük har­colunk, hogy szívükkel és eszük­kel egyaránt lelkes hívei legye­nek az egyedüli biztos jövőt meg­teremtő társadalomnak, s ebben a folyamatban erősödjék a szo­cialista emberre jellemző tulaj­donságok sokasága, ahogy azt a XI. kongresszus megfogalmazta: „ .. . egész társadalmunk fejlődé­sének kulcskérdése és nélkülöz­hetetlen feltétele a tudati viszo­nyok gyorsabb, erőteljesebb vál­tozása, a szocialista erkölcs és életmód általánossá válása.” • Mostanában elég gyakran adtunk hírt mezőgazdasági üze­mekben rendezett ünnepségekről, amelyek az elmúlt esztendő gaz­dálkodásának eredményeit elem­zik. A tavalyi termelési verseny­ben elért jó helyezésük alapján 26 mezőgazdasági nagyüzem és két szövetkezeti társulás nyerte el a kiváló címet. Közismert, hogy az elmúlt esz­tendő szeszélyes időjárása sok kárt okozott a megye mezőgazdasági termelésében is. A téli és a tava­szi fagyok a szőlőt és gyümölcsö­söket, az aszály pedig a kapásnö­vényeket károsította. Később ked­vezőbbre fordult az időjárás, ami enyhítette az aszálykárt, az üze­mek igyekeztek az előző évekénél jóval nagyobb területen másodve­téssel pótolni a termelési kiesé­seket. Kalászosokból jó termést sike­rült betakarítani, a korszerű ag­rotechnikának és a gondosan szer­vezett aratásnak köszönhetően. Búzából például 43,4 mázsa volt a hektáronkénti átlag, ami maga­sabb az 1974. évi rekordtermésnél. Takarmánynövényünket, a kuko­ricát viszont sújtotta az aszály. A fagyok miatt a szőlőből mintegy 12 ezer vagon termés pusztult el. Annak idején sokszor méltattuk a mezőgazdasági üzemek erőfeszí­téseit, bemutattuk, ismertettük, hogy miként próbálnak megküz­deni a mostoha időjárással. Sike­rült is részben pótolniuk más ága­zatokból a károkat. Az állatte­nyésztésben például előre léptek, nőtt a tejtermelés, emelkedett a sertésállomány. Vágóbaromfiból 20 százalékkal többet adtak az üzemek. • Évtizedekkel ezelőtt egy ilyen természeti csapásokkal ter­hes esztendő nemzeti katasztrófát okozott volna. A mezőgazdasági nagyüzemekben viszont biztonsá­gosabb a termelés, mint a kis gaz­daságokban. A korszerű agrotech­nika bizonyos fokig ellensúlyozza az időjárási károkat. Nagyobbak a lehetőségek a kiesések pótlásá­ra úgy is, hogy más ágazatokat jobban fejlesztenek. Számos tar­talék van a nagyüzemekben, ame­lyek feltárásával leküzdötték a gondok egy részét, sőt, mint az utóbbi napok eseményei bizonyít­ják, kiváló eredményeket is tud­tak elérni. Munkájukat segíti pár­tunk helyes agrárszövetkezeti és parasztpolitikája, amely része a párt általános irányvonalának. Ez a politika kiállta a próbát. Nagy feladatok várnak az idén mezőgazdasági nagyüzemeinkre. Ebben az évben pótolni kell a ta­valyi kieséseket is. Az állami gaz­daságok, mezőgazdasági szövetke­zetek tervei megalapozottak, át­gondoltak. Az állami gazdaságok 19 százalékkal kívánják növelni termelésüket. Ez magasabb az or­szágos előirányzatnál. Hasonlókép­pen a mezőgazdasági szövetkeze­tek tervei is magasabbak az or­szágos átlagnál. Elsősorban a zöld­ség-, az ipari növények termesz­tésében, valamint a szarvasmar­ha-, sertés-, juh- és baromfite­nyésztésben kívánnak előre lépni. • Az első hónapok eredményei biztatóak. Az őszi vetések jól te­leltek. A gazdaságok teljesítették a népgazdaság számára fontosabb ipari növények vetési előirányza­tát. A munkákat általában szerve­zetten és jó minőségben végezték el. A jelenlegi kedvező időjárás hatására a növények jól fejlődnek. Megfelelően haladnak az ápolási munkák, valamint a permetezé­sek. Sajnos, az idei tavaszi fagyok ismét okoztak némi kárt. A megyében a mezőgazdasági termelésnek jelentős szerepe van, hiszen innen kerül ki az ország összes termelési értékének mint­egy 12 százaléka. Ha az első ne­gyedévi felvásárlási eredménye­ket nézzük, örömmel állapíthatjuk meg, hogy a főbb cikkekből a ta­valyinál többet vettek át a felvá­sárló és a feldolgozó vállalatok. Tejből 13, baromfiból több mint 10, hízott sertésből csaknem 33 százalék a különbség az elmúlt év hasonló időszakához képest. To­jásból több mint kétszerannyi volt a kínálat. Ez is elősegítette, hogy az élelmiszer- és tartósítóipar az első négy hónapban 7 százalékkal többet termelt, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. A kiváló mezőgazdasági üzemek ünnepségei szombaton befejeződ­tek. Az események során nemcsak visszapillantás történt az elmúlt esztendőre, hanem az idei tenni­valókról is sok szó esett. A gaz­daságok vezetői elmondták a to­vábbi fejlesztési elképzeléseket. Az elmúlt évi eredményeket az idén szeretnék túlszárnyalni. A kiváló cím kötelezi is az üzemeket erre. A tavalyi sikerek jó alapot adnak a további előrehaladáshoz. • Az egyre jobban kibontako­zó munkaverseny, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójára indult, segíti az újabb, jelentősebb termelési ered­ményeket. A tavaly kiemelkedő sikereket elért mezőgazdasági üze­mek jó példát adnak a többi gaz­daságnak. Bízunk benne, hogy jö­vőre, ezekben a napokban újabb olyan állami gazdaságokról, me­zőgazdasági szövetkezetekről ad­hatunk hírt, amelyek a termelési versenyben felzárkóztak a legjob­bak közé. K. S. Örömök és gondok a közoktatásban... Az 1972-es közoktatáspolitikai határozat nyomán megnövekedett társadalmi érdeklődés kíséri az óvodai és iskolai munkát. A leg- érdekeltebbek — a tanulók, a szülők, a pedagógusok — mellett Baja város többi lakója is figye­lemmel követi az oktatásügy eredményeit és gondjait. Óvodai fejlesztés A városi párt- és állami szer­vek intézkedéseinek hatására tervszerűen halad az óvodaépítés. A városi tanács végrehajtó bi­zottsága által elfogadott óvoda­fejlesztési terv 1980-ig fogalmaz­za meg a tennivalókat. Ebben 500 fős bővítés szerepel, amelynek nyomán enyhülnek majd az el­helyezési gondok a Bokodi úti városrészben, valamint az új la­kótelepen is. jelentős felajánlásokat tettek újabb intézmények építésére a bajai üzemek és vállalatok a me­gyei pártbizottság és tanács fel­hívására. Célunk, hogy az épüle­tek- feleljenek meg a gazdaságos- sági, a szakmai, s nem utolsó­sorban a városképi-esztétikai kö­vetelményeknek. Már az idei év­től is minden ötéves gyermek óvodai nevelésben részesül. Azon­ban a jelentős erőfeszítések el­lenére sem lehetünk biztosak ab­ban, hogy az V. ötéves terv vé­gére Valamennyi óvodáskorú gyermeket elhelyezhetjük. Kísérletek, sikerek Eredmények és gondok jellem­zik a város általános iskoláinak munkáját is. Kedvezően hat a közoktatás fejlődésére, hogy Ba­ján nem dolgozik képesítés nél­küli pedagógus a tantestületek­ben. A szakemberek előrelátó, tervszerű utánpótlása nem kis erőfeszítésbe került.. Dicséretesek azok a kezdemé­nyezések, amelyek eredménye­ként több városi tanító és tanúi országos jellgű pedagógiai kísér­letben vesz részt, korszerű esz­közök és módszerek alkalmazá­sával tűnik ki. Ennek eredmé­nyeként az úttörők idei szaktár­gyi vetélkedőjének megyei dön­tőin több mint tíz tanuló vett részt, s Bács-Kiskunt városunk csapata képviselte az úttörő­technikusok országos döntőjében, ahol az első tíz csapat között vé­geztek. Elismerést érdemel a központi általános iskola nevelőtestülete és tanulóifjúsága. Ismét elnyerték a tanulmányi versenyekben leg­eredményesebb iskolának Járó Petőfi Sándor-vándordíjat. Tankötelezettség és helyhiány Mind kevesebb az év közben kimaradó, vagy lemorzsolódó ta­nuló. Iskoláink nem tesznek en­gedményeket azoknak a szülők­nek, akik indokolatlanul szeret­nék kivenni gyermekeiket az in­tézetből. Ugyanakkor a gondjaink közé tax'tozik, hogy az oktató-nevelő munkát szolgáló, egyre szaporo­dó számú technikai eszközöknek nincs megfelelő tárolóhelyiségük. Sőt, a tanterem is kevés, és saj­nálatos módon növekszik a vál­takozó, délelőtt-délutáni oktatás­ben részt vevő tanulók száma. örvendetes viszont, hogy az el­múlt év alatt kétszázzal többen vehették igénybe a napközi ott­honok szolgáltatását, de ez egy­ben az iskolák zsúfoltságát, a tantermek nagy fokú leterhelt­ségét is eredményezte. A városban jelentősen érezteti hatását a tanulók gyarapodó lét­• Ebédidő a Kismotor- és Gép­gyár óvodájában. száma. 1977 őszétől már négy új osztály, (azaz százharminc ta­nuló) indításával számolnak az iskolák, ami további tanterem­gondokat jelent. Felméréseink szerint 1980 őszéig évente újabb négy tanulócsoport várható, s ez tulajdonképpen egy 16 tantermes új általános iskola teljes tanuló­létszáma. Ezért sorsdöntő, hogy minél előbb felépüljön a 12 tan­termes újvárosi általános iskola, illetve elkészüljön a kiscsávolyi intézmény hat tantermes bőví­tése. Baja város alsó fokú közokta­tását az idén is alapvetően a fej­lődés, az eredményesség jellem­zi. Minden jel arra mutat, hogy sikeres tanévet fejezünk be. Ne­velőink, tanulóink és a szülők jó része megelégedéssel tekinthet a szüneti hónapok elé. Molnár János a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője j I HETI KOMMENTÁR

Next

/
Thumbnails
Contents