Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-28 / 124. szám

V 1977. május 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Jelentős beruházások a vasúti személy- és áruszállítás fejlesztésére A közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás és a ma- gángépkocsi-park fejlődésének hatására a tervidőszakban a vasúton az utasforgalom mintegy 3,7 százalékos csökkenése várható. A vasút a jövőben egyre inkább a távolsági tömegszállítás legfontosabb eszközévé válik és ennek megfelelően az átlagos utazási távolság emelkedésével számolnak. A nemzetközi kapcsolatok állandó fejlődésének eredménye­ként a nemzetközi utasszállítás tervei emelkedő tendenciát mutatnak. Hasonló a helyzet a szabad idő kiszélesítésével is, aminek következtében a hét végi belföldi turisztikai jellegű utazások szintén várhatóan emelkedni fognak. A MÁV 1976-ban 335,7 mil­lió utast szállított. Napi átlag­ban kifejezve 917 000 utas vette igénybe a hálózaton közlekedő személyszállító vonatokat. Az átlagos utazási távolság 42,7 km volt. 4,7 százalékkal maga­sabb, mint az előző évben. Az áruszállítási igények állan­dó emelkedést mutatnak. A terv­időszak végére 11,6 százalékos forgalom-növekedéssel számol a vasút, ebből a belföldi szállítások volumene 3 százalékkal fog emelkedni, a többi a nemzetközi áruforgalomból adódik. Az előbb igen vázlatosan be­mutatott személy- és áruszállítá­si igények kielégítéséhez — ter­mészetesen a népgazdasági irá­nyok és lehetőségek függvényé­ben — jelentős beruházások szükségesek. Az V. ötéves terv időszakában fontos kérdés a MÁV-nál a pá­lyák fejlesztése és korszerűsíté­se. Űjabb második vágány építé­sére 1977-ben 52, 1978-ban 30 millió forintot fordítunk. A már meglevő vágányhálózat korszerű­sítésére ez évben 850 milliót, jö­vőre pedig 1 milliárd 880 millió forintot kell költenünk. A pályákkal párhuzamosan fej­lesztenünk kell a biztosító beren­dezéseket is. Erre a célra 1977- ben 353, jövőre 520 millió forint kiadása lesz a vasútnak. Az egész hálózaton dinamiku­san korszerűsítik a vontatást. Ezen belül legjelentősebb a Bu­dapest—Kelebia közötti nemzet­közi fővonal villamosítása, mely­re ez évben 190, jövőre 203 mil­liót ruháznak be. A vontatój árműpark korszerű­sítésére az idén 17 villamos- és 35 Diesel-mozdonyt, jövőre újabb 10 villamos- és 45 Diesel-moz­donyt szereznek be. Az 1976-tól 1978-ig terjedő idő­szakban évente mintegy 90—100 elavult gőzmozdony selejtezése válik szükségessé. A helyettük beállítandó villamos mozdonyo­kat teljes egészében a hazai ipar állítja elő. A Diesel-mozdonyok részben magyar, részben román gyártmányúak. 1978—79-ben meg­kezdődik a cseh gyártmányú há­romrészes könnyű, mellékvonali kismotor-vonatok beszerzése is. A -személykocsipark korszerűsí­tésének keretében 1977-ben 180, jövőre 200 elavult kocsit selej­teznek ki. A forgalomból kivont kocsik részbeni pótlására a MÁV dunakeszi üzemében az idén és jövőre összesen 68 személykocsi készül. Mivel különböző népgazdasági érdekek miatt a Győri Vagon­gyárból a MÁV személykocsi­szükséglete nem biztosítható, a jövőben személykocsik beszerzése külföldről történik. 1978-ban Lengyelországból 50 ülőkocsi, ezen kívül az NDK-ból 30 fek­vőhelyes és 20 hálókocsi beszer­zését tervezi a MÁV. Az utas­ellátás színvonalának emelésére ez évben 30 büfékocsit is gyár­tanak a MÁV dunakeszi üzemé­ben. A régi kocsik elkerülhetetlen selejtezésével az új kocsik be­szerzése az 1977—78. évi me­netrendi időszakban nincs arány­ban. azért egyelőre jelentős ülő­hely-veszteség éri a MÁV-ot. A megfelelő arányok kialakulása csak 1980-ra várható. Hasonló a helyzet a teherko­csi-park alakulásánál is. A szovjet energetika útja Fél évszázaddal ezelőtt, 1926. decemberében a Szovjetunióban fontos esemény történt. A kevés ta­pasztalattal és építő eszközökkel rendelkező szak­emberek és munkások befejezték a Volhov folyón egy elektromos erőmű építését, és ünnepélyesen át­adták rendeltetésének. Ez volt a híres GOELRO- terv első objektuma. A 10—15 év alatt megvalósítandó terv 30 elektro­mos erőmű építését irányozta elő, melynek össztel­jesítménye elérte az 1,5 millió kilowattot. Jelenleg, csupán 1976-ban annyi új erőművet épí­tettek melyek összteljesítménye meghaladja a 12 millió kilowattot. :' A' i'z'ovjéth'atálom évéi alatt az ország elektromos energiatermelése több mint 500-szorosára nőtt, és jelenleg több mint 1 billió kilowattóra évenként. Az elektromos energiatermelés területén a Szovjet­unió Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalja el. Az energetika az ipar olyan ágazata, amely döntő mértékben meghatározza a műszaki haladást. A párt és a kormány éppen ezért a szocialista építés • Az első villanyfény (1925). minden szakaszában fontos jelentőséget tulajdoní­tott fejlesztésének. Az ötéves tervek éveiben a szovjet köztársaságok­ban számos hő- és vízierőmű épült, melyek közül nem egy egész iparvidékek központjává lett. A Volgán, a Dnyeperen, az Angarán és más nagy szovjet folyókon hatalmas vízlépcsők segítik elő az elektromos energiatermelést. A szibériai Jennyiszej folyón üzembe helyezték a hatalmas, 6 millió kilo­watt teljesítményű Krasznojarszki Vízierőművet, melyhez hasonló nincs a világon. Most épül a még ennél is nagyobb, 6,4 millió ki­lowatt teljesítményű Száján—Susenszkojei Erőmű. A Szovjetunióban közel 20, egyenként több mint 2 millió kilowatt teljesítményű hőerőmű működik, és több olyan épül, amelyek teljesítménye 4 millió, vagy ennél is több kilowatt lesz. Egyre nagyobb jelentőséget nyer az atomenergetika. Több helyen, így Leningrádban, Beojarszkban és Novovoronyezs- ben már működnek atomerőművek. Tovább folytatódik a Szovjetunió Egységes Ener­getikai Rendszerének kialakítása. A rendszerbe már jelenleg az ország területén levő több száz elektro­mos erőmű tartozik. A rendszer biztosítja a meg­bízható folyamatos energiaellátást, a technika haté­konyabb felhasználását. A 10. ötéves tervben 67—70 millió kilowatt össz­teljesítményű új erőműveket helyeznek üzembe. Érdemes megemlíteni, hogy e teljesítmény egy ré­szét az atomerőművek adják. A yinyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos táv­vezeték építésének befejezése után növekszik a Szovjetunióból a KGST-tagországokba juttatott energia mennyisége. A távvezetéken a Szovjetunió évente több milli­árd kilowattóra elektromos energiát szállít a KGST- országokba. (APN—KS) • A Lenin­grad! Atomerőmű irányítóterme. Az erőmű építésének befejezése után telje­sítménye eléri a 4 millió kilowaitot. • Épül a Toktoguli Vízierőműtől a Kirgiz SZSZK északi részére és a szomszédos Kazahsztánba vivő elektromos távvezeték. (Fotó: APN—KS) Korszerű közművelődés Vendégjáték után Siker Moszkvában és Leningrádban A Nemzeti Színház társulata az elmúlt napokban érkezett haza szovjetunióbeli vendégszereplé­séről. Marton Endre igazgatótól érdeklődött az MTI munkatársa fogadtatásukról, fellépéseikről: — Magyarul játszottunk Moszk­vában és Leningrádban is, elő­adásainkat szinkrontolmács for­dította. Első fellépésünkről, a Csongor és Tünde előadásáról így írt a Szovjetszkaja Kultúra: a darab szépsége és bája, az elő­adás atmoszférája, a művészek játéka elragadó volt. Nagy szeretettel fogadták a Magyar Elektrát is, úgy vélem sikerült felfedeztetnünk benne az ősi szépséget, kultúránk és drá­mairodalmunk becses értékét. A Faust bemutatójának külön érde­kessége: Moszkvában mi játszot­tuk először a Goethe-tragédiát. — A leningrádi közönség is nagy szeretettel fogadta társula­tunkat. Viszonzásul — november 19-én — a Moszkvai Művészszín­ház jön Budapestre, a Nemzeti Színházba, majd később Miskolc­ra vendégszereplésre. Szeretettel várjuk őket. Metró-terv Belgrádban A jugoszláv főváros, Belgrád tanácsának végrehajtó bizottsága nemrégiben elfogadta a fővárosi metró építésére készített tanul­mány-tervet. E terv szerint a belgrádi metrót 2000-ig, három szakaszban építik meg. Az első két szakaszban 70 kilométer hosszú vonalat építenek. A har­madik, a 42 kilométer hosszú föld alatti vonal 2000-re készül el. A fővárosi forgalomnak az ezredfordulón már a föld alatti közlekedés képezi a gerincét, s a városi közlekedésben ezt gyorsjáratú autóbuszok, a külvá­rosi részeken pedig helyi érde­kű vasutak egészítik ki. A népek és népcsoportok egy­más iránti érdeklődésének, a kölcsönös megbecsülésnek számos jelét láthatjuk napjainkban. A tömegkommunikációs eszközök nagymérvű elterjedése, a közle­kedés korszerűsödése eredmé­nyezte többek között, hogy a gondolkodó ember számára is­mertebb, áttekinthetőbb, úgy is szoktuk mondani: „kisebb” lett a világ. A ma embere sokszor azt érzi, mintha minden távoli ország, nép, addig idegen táj el­érhető közelségbe került volna. A filmek és a könyvek mellett sok más is segítségünkre van abban, hogy így legyen. Az iskolai oktatás és nevelés mellett elsősorban a közművelő­dési tevékenység jól bevált for­máit, módszereit kell említeni ez­zel kapcsolatban. Az ismeretter­jesztő előadások, a vetítettképes útibeszámolók éppen úgy hozzá­járulnak a világ s az emberiség megismeréséhez, mint mondjuk a csoportos utazások vagy a köl­csönös tapasztalatcserék. Meg­annyi jó lehetőség arra, hogy el­mélyüljön bennünk a nemzetkö­ziség érzése, az internacionaliz­mus nagyszerű eszméje hatéko­nyan munkáljon valamennyiünk­ben. Ennek a fontosságát érzékel­tetve elég megemlíteni, hogy bi­zony nem is olyan régen az or­szágok urai tudatosan egymás el­len uszították a népeket, saját érdekeiknek megfelelően. Hogy ezt elérjék, semmitől nem riad­tak vissza. S azt is meg kell mondani, hogy romboló, mélysé­gesen elítélendő tevékenységük részben még ma is érezteti a ha­tását egyesek gondolkodásában. Az internacionalizmus erősítése tehát mindenkor és mindenütt időszerű, fontos feladat. Olyan követelmény, mely elől nem sza­bad és nem lehet kitérni, amely nagy kötelességeket ró vala­mennyiünkre. S e munkában a pedagógusok — természetesen a pártmunkások, aktivisták, pro­pagandisták — mellett hatalmas szerep jut a közművelődés szak­embereinek. Ok azok, akik sajá­tos eszközeikkel sokat tehetnek — és tesznek is — e nemes cé­lokért. Bács-Kiskun területéről is sok­sok példára lehetne hivatkozni annak bizonyítására, hogy mű­velődési intézményeink, kulturá­lis szerveink irányítói, munkatár­sai keresik a gyümölcsöztethető módszereket, az új formákat. Ezek közül említünk meg néhá­nyat. Kecskemét és Baja testvérváro­si kapcsolatai a kulturális érté­kek cseréjére is egyre jobban ki­terjed. A kölcsönös látogatások és a közös tervek szerinti rendez­vények nemcsak egymás tökéle­tesebb megismerését, de egyben a kölcsönös törődést is mélyítik. A más-más nyelven beszélő, de kö­zös nagy célokért munkálkodó­kat ez is közel hozza egymáshoz. Az ismétlődő Duna-menti fol­klórfesztiválok is nagyszerű al­kalmakat nyújtanak. Amikor szlovák, német, román, jugoszláv és más együttesek, szólisták tap­solnak a más-más nyelven el­hangzó, különféle népi művészeti értékeket felszínre hozó produk­cióknak, műsoroknak, s amikor a szereplések előtt és után a részt­vevők kicserélik gondolataikat, véleményüket a legkülönfélébb kérdésekről, olyankor — ha nem is kimondva — a nemzetköziség szelleme van jelen. Jó szokássá lett napjainkra, hogy városainkba, falvainkba kül­földi írókat hívnak meg találko­zókra, ankétokra, s külföldi mű­vészek munkáiból rendeznek ki­állítást. Lakiteleken például évek óta rendszeresen sort kerítenek ilyen és hasonló alkalmakra. Nem egyszer valóságos kis nem­zetközi írótalálkozó színhelye ez a rokonszenves törekvéseiről, kezdeményezéseiről ismert köz­ség. Volt rá eset, hogy jugoszlá­viai, csehszlovákiai, romániai és szovjet alkotók beszéltek a ba­rátságról, a szocialista építésről. A fentiek mellett számos pél­da bizonyítja, hogy a korszerű közművelődés milyen sokat te- i hét az internacionalista eszmék terjesztése és elmélyítése érdeké­ben. V. M. NYUGDÍJBAN IS TEVÉKENYEN Gyermekvédelmi önkéntes Reggelenként a Móricz Zsig- mond és Nagykőrösi utca találko­zásánál nem egyszer látom nagy sietősen. Alighogy feltűnik, für­ge alakja máris elvész a munká­ba sietők forgatagában. Lám, nyugdíjasként sem nyugszik, bi­zonyosan állást vállalt valahol — villant át agyamon a minap, amikor ugyancsak „húzta a csí­kot” a Villám István utca irá­nyába. □ □ □ S mit ád a véletlen? Ugyan­aznap, pár órával később betop­pant szerkesztőségünkbe Gubisi József, a Kecskeméti Járási Vá­rosi Rendőrkapitányság immár hét éve nyugdíjas bűnügyi osztályve­zetője. — Csak két percre jöttem — bocsájtotta előre ugyancsak si­etősen, s máris sorolta jöttének okát, célját. Tömören a követke­zőket : A Szélmalom utcában lakik egy ötgyermekes család rendkívül szűkös lakásban. Egyetlen négy- szer-négy méteres, vizes helyiség az egész. Benne középütt asztal, körös-körül pedig fekhelyek. A családfő a ZIM-ben betanított munkás, az asszony gondozási segélyen van otthon a gyerekek­kel. Az albérletért 600 forintot fizetnek havonta. S végül a lé­nyeg: mit lehetne tenni a család érdekében? □ □ □ — Hogyan fedezte fel a népes családot? — Környezettanulmányon vol­tam. Van egy ifjúságvédelmi ön­kéntes rendőri csoportunk. Nem tudta? Harmincán vagyunk je­lenleg. Nos, a csoportnak vagyok a vezetője... Hogy mi a feladatunk? Ami a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban felvetődik, minden­féle. Például a problémás fiatal­korúak látogatása, beszélgetés velük. Aztán portya a szórakozó­helyeken, annak ellenőrzése, be- tartják-e a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálásának tilal­mát. Vagy éppen környezettanul­mány az állami gondozottak hoz­zátartozóinál — ezzel a tanács gyámügyi hatóságának segítünk —, vagy büntető ügyben, amikor rendőrségi eljárás indul egy-egy rossz útra tévedt gyerekember ellen ... A tanács gyámügyi szerve kér­te az állami gondozott kiskorú V. Gyuszi hozzátartozói életkö­rülményeinek felülvizsgálatát. így jutottam el a Szélmalom utcába. Bár a megadott cím a Kiskunha­lasi úton volt... Képzelje el: öt szép, egészséges gyerek. Gondozottak, jópofák. Körülvettek: szervusz, bácsi! összeszorult a szívem. Ilyen kö­rülmények között... Ezért gon­doltam ... — Lakáskérelmük? — Az asszony szerint négy éve beadták. — Ügy bizonyára rajta szere­pelnek a népes családok névjegy­zékén, s valószínűleg jövő év vé­géig megoldódik a gondjuk. De tapasztalatát bele kellene foglal­ni a környezettanulmányba. A gyámügyi- és lakáshatóság egy­azon osztályhoz tartozik a ta­nácsnál, s nyilván megvan köz­tük az együttműködés. — Igaz, de úgy gondoltam, hát­ha a szerkesztőség erősítést je­lent ha megoldódik a család lakásgondja, hátha visszatérhet Gyuszi szülőanyjához ... □ □ □ — Megenged egy kérdést? Mi­ért választotta ezt a társadalmi munkát? — Fontos, hogy erre válaszol­jak? — Érdekelne... — Egyszerű: szeretem a gyere­keket (nagyapa vagyok!), a jövő­ről, utánpótlásunkról van szó! Aztán: a megelőzés... És per­sze, nem akartam elszakadni... Perny Irén HÁJ A kkszkí; mit i szik? A Balaton halállományát vizsgálják a tudósok Az MTA tihanyi biológiai ku­tatóintézetének hidrobiológiái osztálya felmérte a Balaton hal­állományának helyzetét, a törzs- állomány alakulását, s táplálko­zásának körülményeit. A becslések szerint mintegy 500—600 vagon a balatoni törzs­halállomány súlya, s ennek mint­egy 70—75 százaléka keszeg. Az évi halászzsákmány összesen 150 —160 vagon körül alakul, s en­nek nagy részét a keszeg adja. A kutatók megállapították, hogy a keszeg táplálkozása hiá­nyos és a tó különféle helyein eltérő. A megfigyelések szerint a tó nyugati területein jobb kon­díciójúak a keszegek, és a tér­félen nagyobb tömegben tartóz­kodnak. Ezért lehetséges, hogy a halász- és horgászzsákmányok Keszthely felé közeledve gazda­gabbak. A tihanyi kutatók most beha­tó tudományos vizsgálatsorozatot folytatnak, hogy megállapítsák, miért csökken az állomány, és milyen negatív tényezők nehezí­tik a keszeg életkörülményeit. A fogas-süllő állomány évi produktumát kb. 30 vagonra be­csülik. A fogási átlag ennél a halfajtánál és körzetenként elté­rő: hektáronként 6,6—12,8 kiló között változik. A süllőállomány fejlődését akadályozza, hogy a ragadozóvá válás időszakáig, a körülbelül 10 centiméteres test­hosszúság eléréséig — táplálék- hiánnyal küzd. A tóba telepített busa viszont gyorsan fejlődik. A 40 centimé­teres testhosszúság eléréséig je­lentős mennyiségű algát fo­gyaszt. A 80 dekás súlyt megha­ladó példányok planktonrákokat fogyasztanak, s ekkor már kon­kurenseivé válhatnak a hasonló táplálékon élő őshonos balatoni halaknak. Ennek megállapítására is vizsgálatot kezdtek.

Next

/
Thumbnails
Contents