Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
V 1977. május 28. • PETŐFI NÉPE • 3 Jelentős beruházások a vasúti személy- és áruszállítás fejlesztésére A közlekedési ágazatok közötti munkamegosztás és a ma- gángépkocsi-park fejlődésének hatására a tervidőszakban a vasúton az utasforgalom mintegy 3,7 százalékos csökkenése várható. A vasút a jövőben egyre inkább a távolsági tömegszállítás legfontosabb eszközévé válik és ennek megfelelően az átlagos utazási távolság emelkedésével számolnak. A nemzetközi kapcsolatok állandó fejlődésének eredményeként a nemzetközi utasszállítás tervei emelkedő tendenciát mutatnak. Hasonló a helyzet a szabad idő kiszélesítésével is, aminek következtében a hét végi belföldi turisztikai jellegű utazások szintén várhatóan emelkedni fognak. A MÁV 1976-ban 335,7 millió utast szállított. Napi átlagban kifejezve 917 000 utas vette igénybe a hálózaton közlekedő személyszállító vonatokat. Az átlagos utazási távolság 42,7 km volt. 4,7 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az áruszállítási igények állandó emelkedést mutatnak. A tervidőszak végére 11,6 százalékos forgalom-növekedéssel számol a vasút, ebből a belföldi szállítások volumene 3 százalékkal fog emelkedni, a többi a nemzetközi áruforgalomból adódik. Az előbb igen vázlatosan bemutatott személy- és áruszállítási igények kielégítéséhez — természetesen a népgazdasági irányok és lehetőségek függvényében — jelentős beruházások szükségesek. Az V. ötéves terv időszakában fontos kérdés a MÁV-nál a pályák fejlesztése és korszerűsítése. Űjabb második vágány építésére 1977-ben 52, 1978-ban 30 millió forintot fordítunk. A már meglevő vágányhálózat korszerűsítésére ez évben 850 milliót, jövőre pedig 1 milliárd 880 millió forintot kell költenünk. A pályákkal párhuzamosan fejlesztenünk kell a biztosító berendezéseket is. Erre a célra 1977- ben 353, jövőre 520 millió forint kiadása lesz a vasútnak. Az egész hálózaton dinamikusan korszerűsítik a vontatást. Ezen belül legjelentősebb a Budapest—Kelebia közötti nemzetközi fővonal villamosítása, melyre ez évben 190, jövőre 203 milliót ruháznak be. A vontatój árműpark korszerűsítésére az idén 17 villamos- és 35 Diesel-mozdonyt, jövőre újabb 10 villamos- és 45 Diesel-mozdonyt szereznek be. Az 1976-tól 1978-ig terjedő időszakban évente mintegy 90—100 elavult gőzmozdony selejtezése válik szükségessé. A helyettük beállítandó villamos mozdonyokat teljes egészében a hazai ipar állítja elő. A Diesel-mozdonyok részben magyar, részben román gyártmányúak. 1978—79-ben megkezdődik a cseh gyártmányú háromrészes könnyű, mellékvonali kismotor-vonatok beszerzése is. A -személykocsipark korszerűsítésének keretében 1977-ben 180, jövőre 200 elavult kocsit selejteznek ki. A forgalomból kivont kocsik részbeni pótlására a MÁV dunakeszi üzemében az idén és jövőre összesen 68 személykocsi készül. Mivel különböző népgazdasági érdekek miatt a Győri Vagongyárból a MÁV személykocsiszükséglete nem biztosítható, a jövőben személykocsik beszerzése külföldről történik. 1978-ban Lengyelországból 50 ülőkocsi, ezen kívül az NDK-ból 30 fekvőhelyes és 20 hálókocsi beszerzését tervezi a MÁV. Az utasellátás színvonalának emelésére ez évben 30 büfékocsit is gyártanak a MÁV dunakeszi üzemében. A régi kocsik elkerülhetetlen selejtezésével az új kocsik beszerzése az 1977—78. évi menetrendi időszakban nincs arányban. azért egyelőre jelentős ülőhely-veszteség éri a MÁV-ot. A megfelelő arányok kialakulása csak 1980-ra várható. Hasonló a helyzet a teherkocsi-park alakulásánál is. A szovjet energetika útja Fél évszázaddal ezelőtt, 1926. decemberében a Szovjetunióban fontos esemény történt. A kevés tapasztalattal és építő eszközökkel rendelkező szakemberek és munkások befejezték a Volhov folyón egy elektromos erőmű építését, és ünnepélyesen átadták rendeltetésének. Ez volt a híres GOELRO- terv első objektuma. A 10—15 év alatt megvalósítandó terv 30 elektromos erőmű építését irányozta elő, melynek összteljesítménye elérte az 1,5 millió kilowattot. Jelenleg, csupán 1976-ban annyi új erőművet építettek melyek összteljesítménye meghaladja a 12 millió kilowattot. :' A' i'z'ovjéth'atálom évéi alatt az ország elektromos energiatermelése több mint 500-szorosára nőtt, és jelenleg több mint 1 billió kilowattóra évenként. Az elektromos energiatermelés területén a Szovjetunió Európában az első, a világon pedig a második helyet foglalja el. Az energetika az ipar olyan ágazata, amely döntő mértékben meghatározza a műszaki haladást. A párt és a kormány éppen ezért a szocialista építés • Az első villanyfény (1925). minden szakaszában fontos jelentőséget tulajdonított fejlesztésének. Az ötéves tervek éveiben a szovjet köztársaságokban számos hő- és vízierőmű épült, melyek közül nem egy egész iparvidékek központjává lett. A Volgán, a Dnyeperen, az Angarán és más nagy szovjet folyókon hatalmas vízlépcsők segítik elő az elektromos energiatermelést. A szibériai Jennyiszej folyón üzembe helyezték a hatalmas, 6 millió kilowatt teljesítményű Krasznojarszki Vízierőművet, melyhez hasonló nincs a világon. Most épül a még ennél is nagyobb, 6,4 millió kilowatt teljesítményű Száján—Susenszkojei Erőmű. A Szovjetunióban közel 20, egyenként több mint 2 millió kilowatt teljesítményű hőerőmű működik, és több olyan épül, amelyek teljesítménye 4 millió, vagy ennél is több kilowatt lesz. Egyre nagyobb jelentőséget nyer az atomenergetika. Több helyen, így Leningrádban, Beojarszkban és Novovoronyezs- ben már működnek atomerőművek. Tovább folytatódik a Szovjetunió Egységes Energetikai Rendszerének kialakítása. A rendszerbe már jelenleg az ország területén levő több száz elektromos erőmű tartozik. A rendszer biztosítja a megbízható folyamatos energiaellátást, a technika hatékonyabb felhasználását. A 10. ötéves tervben 67—70 millió kilowatt összteljesítményű új erőműveket helyeznek üzembe. Érdemes megemlíteni, hogy e teljesítmény egy részét az atomerőművek adják. A yinyica—Albertirsa közötti 750 kilovoltos távvezeték építésének befejezése után növekszik a Szovjetunióból a KGST-tagországokba juttatott energia mennyisége. A távvezetéken a Szovjetunió évente több milliárd kilowattóra elektromos energiát szállít a KGST- országokba. (APN—KS) • A Leningrad! Atomerőmű irányítóterme. Az erőmű építésének befejezése után teljesítménye eléri a 4 millió kilowaitot. • Épül a Toktoguli Vízierőműtől a Kirgiz SZSZK északi részére és a szomszédos Kazahsztánba vivő elektromos távvezeték. (Fotó: APN—KS) Korszerű közművelődés Vendégjáték után Siker Moszkvában és Leningrádban A Nemzeti Színház társulata az elmúlt napokban érkezett haza szovjetunióbeli vendégszerepléséről. Marton Endre igazgatótól érdeklődött az MTI munkatársa fogadtatásukról, fellépéseikről: — Magyarul játszottunk Moszkvában és Leningrádban is, előadásainkat szinkrontolmács fordította. Első fellépésünkről, a Csongor és Tünde előadásáról így írt a Szovjetszkaja Kultúra: a darab szépsége és bája, az előadás atmoszférája, a művészek játéka elragadó volt. Nagy szeretettel fogadták a Magyar Elektrát is, úgy vélem sikerült felfedeztetnünk benne az ősi szépséget, kultúránk és drámairodalmunk becses értékét. A Faust bemutatójának külön érdekessége: Moszkvában mi játszottuk először a Goethe-tragédiát. — A leningrádi közönség is nagy szeretettel fogadta társulatunkat. Viszonzásul — november 19-én — a Moszkvai Művészszínház jön Budapestre, a Nemzeti Színházba, majd később Miskolcra vendégszereplésre. Szeretettel várjuk őket. Metró-terv Belgrádban A jugoszláv főváros, Belgrád tanácsának végrehajtó bizottsága nemrégiben elfogadta a fővárosi metró építésére készített tanulmány-tervet. E terv szerint a belgrádi metrót 2000-ig, három szakaszban építik meg. Az első két szakaszban 70 kilométer hosszú vonalat építenek. A harmadik, a 42 kilométer hosszú föld alatti vonal 2000-re készül el. A fővárosi forgalomnak az ezredfordulón már a föld alatti közlekedés képezi a gerincét, s a városi közlekedésben ezt gyorsjáratú autóbuszok, a külvárosi részeken pedig helyi érdekű vasutak egészítik ki. A népek és népcsoportok egymás iránti érdeklődésének, a kölcsönös megbecsülésnek számos jelét láthatjuk napjainkban. A tömegkommunikációs eszközök nagymérvű elterjedése, a közlekedés korszerűsödése eredményezte többek között, hogy a gondolkodó ember számára ismertebb, áttekinthetőbb, úgy is szoktuk mondani: „kisebb” lett a világ. A ma embere sokszor azt érzi, mintha minden távoli ország, nép, addig idegen táj elérhető közelségbe került volna. A filmek és a könyvek mellett sok más is segítségünkre van abban, hogy így legyen. Az iskolai oktatás és nevelés mellett elsősorban a közművelődési tevékenység jól bevált formáit, módszereit kell említeni ezzel kapcsolatban. Az ismeretterjesztő előadások, a vetítettképes útibeszámolók éppen úgy hozzájárulnak a világ s az emberiség megismeréséhez, mint mondjuk a csoportos utazások vagy a kölcsönös tapasztalatcserék. Megannyi jó lehetőség arra, hogy elmélyüljön bennünk a nemzetköziség érzése, az internacionalizmus nagyszerű eszméje hatékonyan munkáljon valamennyiünkben. Ennek a fontosságát érzékeltetve elég megemlíteni, hogy bizony nem is olyan régen az országok urai tudatosan egymás ellen uszították a népeket, saját érdekeiknek megfelelően. Hogy ezt elérjék, semmitől nem riadtak vissza. S azt is meg kell mondani, hogy romboló, mélységesen elítélendő tevékenységük részben még ma is érezteti a hatását egyesek gondolkodásában. Az internacionalizmus erősítése tehát mindenkor és mindenütt időszerű, fontos feladat. Olyan követelmény, mely elől nem szabad és nem lehet kitérni, amely nagy kötelességeket ró valamennyiünkre. S e munkában a pedagógusok — természetesen a pártmunkások, aktivisták, propagandisták — mellett hatalmas szerep jut a közművelődés szakembereinek. Ok azok, akik sajátos eszközeikkel sokat tehetnek — és tesznek is — e nemes célokért. Bács-Kiskun területéről is soksok példára lehetne hivatkozni annak bizonyítására, hogy művelődési intézményeink, kulturális szerveink irányítói, munkatársai keresik a gyümölcsöztethető módszereket, az új formákat. Ezek közül említünk meg néhányat. Kecskemét és Baja testvérvárosi kapcsolatai a kulturális értékek cseréjére is egyre jobban kiterjed. A kölcsönös látogatások és a közös tervek szerinti rendezvények nemcsak egymás tökéletesebb megismerését, de egyben a kölcsönös törődést is mélyítik. A más-más nyelven beszélő, de közös nagy célokért munkálkodókat ez is közel hozza egymáshoz. Az ismétlődő Duna-menti folklórfesztiválok is nagyszerű alkalmakat nyújtanak. Amikor szlovák, német, román, jugoszláv és más együttesek, szólisták tapsolnak a más-más nyelven elhangzó, különféle népi művészeti értékeket felszínre hozó produkcióknak, műsoroknak, s amikor a szereplések előtt és után a résztvevők kicserélik gondolataikat, véleményüket a legkülönfélébb kérdésekről, olyankor — ha nem is kimondva — a nemzetköziség szelleme van jelen. Jó szokássá lett napjainkra, hogy városainkba, falvainkba külföldi írókat hívnak meg találkozókra, ankétokra, s külföldi művészek munkáiból rendeznek kiállítást. Lakiteleken például évek óta rendszeresen sort kerítenek ilyen és hasonló alkalmakra. Nem egyszer valóságos kis nemzetközi írótalálkozó színhelye ez a rokonszenves törekvéseiről, kezdeményezéseiről ismert község. Volt rá eset, hogy jugoszláviai, csehszlovákiai, romániai és szovjet alkotók beszéltek a barátságról, a szocialista építésről. A fentiek mellett számos példa bizonyítja, hogy a korszerű közművelődés milyen sokat te- i hét az internacionalista eszmék terjesztése és elmélyítése érdekében. V. M. NYUGDÍJBAN IS TEVÉKENYEN Gyermekvédelmi önkéntes Reggelenként a Móricz Zsig- mond és Nagykőrösi utca találkozásánál nem egyszer látom nagy sietősen. Alighogy feltűnik, fürge alakja máris elvész a munkába sietők forgatagában. Lám, nyugdíjasként sem nyugszik, bizonyosan állást vállalt valahol — villant át agyamon a minap, amikor ugyancsak „húzta a csíkot” a Villám István utca irányába. □ □ □ S mit ád a véletlen? Ugyanaznap, pár órával később betoppant szerkesztőségünkbe Gubisi József, a Kecskeméti Járási Városi Rendőrkapitányság immár hét éve nyugdíjas bűnügyi osztályvezetője. — Csak két percre jöttem — bocsájtotta előre ugyancsak sietősen, s máris sorolta jöttének okát, célját. Tömören a következőket : A Szélmalom utcában lakik egy ötgyermekes család rendkívül szűkös lakásban. Egyetlen négy- szer-négy méteres, vizes helyiség az egész. Benne középütt asztal, körös-körül pedig fekhelyek. A családfő a ZIM-ben betanított munkás, az asszony gondozási segélyen van otthon a gyerekekkel. Az albérletért 600 forintot fizetnek havonta. S végül a lényeg: mit lehetne tenni a család érdekében? □ □ □ — Hogyan fedezte fel a népes családot? — Környezettanulmányon voltam. Van egy ifjúságvédelmi önkéntes rendőri csoportunk. Nem tudta? Harmincán vagyunk jelenleg. Nos, a csoportnak vagyok a vezetője... Hogy mi a feladatunk? Ami a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban felvetődik, mindenféle. Például a problémás fiatalkorúak látogatása, beszélgetés velük. Aztán portya a szórakozóhelyeken, annak ellenőrzése, be- tartják-e a fiatalkorúak szeszes itallal való kiszolgálásának tilalmát. Vagy éppen környezettanulmány az állami gondozottak hozzátartozóinál — ezzel a tanács gyámügyi hatóságának segítünk —, vagy büntető ügyben, amikor rendőrségi eljárás indul egy-egy rossz útra tévedt gyerekember ellen ... A tanács gyámügyi szerve kérte az állami gondozott kiskorú V. Gyuszi hozzátartozói életkörülményeinek felülvizsgálatát. így jutottam el a Szélmalom utcába. Bár a megadott cím a Kiskunhalasi úton volt... Képzelje el: öt szép, egészséges gyerek. Gondozottak, jópofák. Körülvettek: szervusz, bácsi! összeszorult a szívem. Ilyen körülmények között... Ezért gondoltam ... — Lakáskérelmük? — Az asszony szerint négy éve beadták. — Ügy bizonyára rajta szerepelnek a népes családok névjegyzékén, s valószínűleg jövő év végéig megoldódik a gondjuk. De tapasztalatát bele kellene foglalni a környezettanulmányba. A gyámügyi- és lakáshatóság egyazon osztályhoz tartozik a tanácsnál, s nyilván megvan köztük az együttműködés. — Igaz, de úgy gondoltam, hátha a szerkesztőség erősítést jelent ha megoldódik a család lakásgondja, hátha visszatérhet Gyuszi szülőanyjához ... □ □ □ — Megenged egy kérdést? Miért választotta ezt a társadalmi munkát? — Fontos, hogy erre válaszoljak? — Érdekelne... — Egyszerű: szeretem a gyerekeket (nagyapa vagyok!), a jövőről, utánpótlásunkról van szó! Aztán: a megelőzés... És persze, nem akartam elszakadni... Perny Irén HÁJ A kkszkí; mit i szik? A Balaton halállományát vizsgálják a tudósok Az MTA tihanyi biológiai kutatóintézetének hidrobiológiái osztálya felmérte a Balaton halállományának helyzetét, a törzs- állomány alakulását, s táplálkozásának körülményeit. A becslések szerint mintegy 500—600 vagon a balatoni törzshalállomány súlya, s ennek mintegy 70—75 százaléka keszeg. Az évi halászzsákmány összesen 150 —160 vagon körül alakul, s ennek nagy részét a keszeg adja. A kutatók megállapították, hogy a keszeg táplálkozása hiányos és a tó különféle helyein eltérő. A megfigyelések szerint a tó nyugati területein jobb kondíciójúak a keszegek, és a térfélen nagyobb tömegben tartózkodnak. Ezért lehetséges, hogy a halász- és horgászzsákmányok Keszthely felé közeledve gazdagabbak. A tihanyi kutatók most beható tudományos vizsgálatsorozatot folytatnak, hogy megállapítsák, miért csökken az állomány, és milyen negatív tényezők nehezítik a keszeg életkörülményeit. A fogas-süllő állomány évi produktumát kb. 30 vagonra becsülik. A fogási átlag ennél a halfajtánál és körzetenként eltérő: hektáronként 6,6—12,8 kiló között változik. A süllőállomány fejlődését akadályozza, hogy a ragadozóvá válás időszakáig, a körülbelül 10 centiméteres testhosszúság eléréséig — táplálék- hiánnyal küzd. A tóba telepített busa viszont gyorsan fejlődik. A 40 centiméteres testhosszúság eléréséig jelentős mennyiségű algát fogyaszt. A 80 dekás súlyt meghaladó példányok planktonrákokat fogyasztanak, s ekkor már konkurenseivé válhatnak a hasonló táplálékon élő őshonos balatoni halaknak. Ennek megállapítására is vizsgálatot kezdtek.
