Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-28 / 124. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. Május 28. ORSZÁGOS SIKERŰ KÖZÉPISKOLÁSOK Ildikó és a kalocsai fiúk • Kapitány Ildikó, aki nemcsak az orosz nyelvben ér el jeles tanulmányi eredményt. • Jobbra: a kalocsai fiúk az oklevéllel. A KÖNYVHÉTRE JELENT MEG Két kötet a népfrontról Az idei tanévben sikeresek voltak Bács-Kiskun megye középfokú tanintézeteinek diákjai a különböző országos rendezésű tanulmányi versenyeken, vetélkedőkön. Közülük mutatunk be most néhányat. Kapitány Ildikó a bajai Türr István Közgazdasági Szakközép- iskola IV/a. osztályos tanulója második alkalommal ért el országos első helyezést az orosz nyelvű tanulmányi versenyek döntőjében. Teljesítménye ritka értékű, hiszen eddig még nem fordult elő, hogy egy diák „ráduplázzon” egyszeri győzelmére. Neki ez sikerült; 1976-ban és az idén is a legjobbnak bizonyult. Pedig az orosz nyelvvel „behatóan” nem is olyan régen, csupán másodikos középiskolás kora óta foglalkozik. Általános iskolában — többi versenyzőtársától eltérően — nem járt nyelvi tagozatos osztályba. Szorgalmára és tehetségére viszont jellemző, hogy két év leforgása alatt a legkiválóbbak közé sikerült emelkednie. — Másodikos koromban a nyáron már egy országos orosz nyelvi táborban vettem részt Nyíregyházán, s lényegében az ott tanultakra alapoztam felkészülésemet a tanulmányi versenyekre — magyarázta beszélgetésünk alkalmával. — A tavaly elért első helyezésemet már egy külföldi jutalomutazás is követte, egy hónapot töltöttem a Szovjetunióban, a Novgorodban rendezett nemzetközi ifjúsági táborban... Az orosz nyelv tanulása egy bizonyos tudásszint felett már egyáltalán nem fárasztó dolog, sőt minél alaposabban ismer az ember egy nyelvet, annál több érdekességet fedez fel benne. Mostanában már fonetikával, és a nyelvhelyesség kérdéseivel foglalkozom s gyakorlom a helyes kiejtést is. Ehhez segédeszközöket is használok; magnetofont és lemezjátszót. Verseket és novellákat szoktam hallgatni, majd a szöveget hangosan én is ráolvasom a magnóra. Visszajátszva pedig kijavítom a hibákat, s így tökéletesítem a kiejtésemet. Egyben sokat olvasok oroszul, Csehov, Lermontov, Visnyevszkij- versek, prózák a kedvenceim... Ami a tanulmányi versenyeket illeti, elmondhatom, hogy a színvonal igen magas. Itt az iskolában is több tehetséges „vetély- társam” volt, akikkel egy darabig fej-fej mellett haladtunk, s talán csak az döntötte el az elsőbbséget a javamra, hogy nekem volt több időm a felkészülésre ... Ildikó Homokmégyen született ■és a szakközépiskola kollégiumában lakik. Társai, a diákközösség és a tanárai sokat segítettek felkészülésében, most közös a siker öröme is. Tanulmányi átlaga jeles. Az érettségi után Szegedre, a József Attila Tudomány- egyetemre készül, történelemorosz szakon kíván tovább tanulni. A felvételi vizsga fáradalmait külföldön piheni ki, egy hétre Szovjetunióba, Moszkvába utazik —, ez a tanulmányi verseny első helyezettjének jutalma. □ □ □ A „Ki tud többet a Szovjetunióról” országos középiskolai vetélkedő sorozat több tízezer diákot, hétszáz iskola, ezer résztvevő csapatát mozgatta meg országszerte. A kalocsai I. István Gimnázium Il/a. osztályos tanulói Halász Sándor, Pécsi László, Kis József, Búkor László és a tartalék Tóth Róbert) hosszú és izgalmas szellemi összecsapások után jutottak el a fővárosba, az Olimpia1 szállodában megrendezett országos döntőbe, ahol jól megállták helyüket. Szereplésükért tíznapos jutalomüdülésre utaznak Szocsiba. Az „ötös fogatot” dr. Lantos Istvánná orosz szakos tanár készítette fel a versenyre, most természetesen ő is a diákokkal tart. — Az iskolai vetélkedőt köny- nyedén megnyertük — mesélték a fiúk a versenyzés történetét. — Ez nem volt különösebben nehéz, mert már tavaly is tovább jutottunk egészen a megyei döntőig. A bajai városi vetélkedő után a kecskeméti következett. Itt azonban csak a harmadik helyre kerültünk, s az utolsó „beugratós” kérdésre adott rossz válasz miatt egy pont híjával kiestünk. Elkeseredésünket csak a vetélkedő szervezői, a Lapkiadó Vállalat meghívása oldotta fel, így azután mégis részt vehetünk a szolnoki területi döntőn. Az itt elért második helyünk már jogosított a továbbjutásra és bizonyította azt is, amit a döntő is, hogy érdemesek voltunk a bizalomra ... — A verseny a Szovjetunió című lap alapos ismeretén alapult — folytatták a beszámolót.* — Mi felosztottuk egymás között a fontosabb témaköröket. Sanyi kapta a művészet, tudomány, technika rovatot, Pécsi Laci a sportot, irodalmat, Kis Jóska a gazdasági, földrajzi szakterületet, Búkor Laci pedig a politikát és a társadalmi élet kérdéseit. Szegény Robinak, a tartaléknak pedig mindennel kellett foglalkoznia. Hétről hétre orosz tanárunk készítette el számunkra a „házi kérdéseket”, amelyet az „edzések” anyagául szolgáltak. Ügy érezzük, hogy sokrétű és hasznos ismeretekkel gazdagodtunk mindnyájan, és nemcsak a jutalomüdülésért volt érdemes ilyen sok energiát és időt fektetni a felkészülésbe és a versenyzésbe ... Pavlovits Miklós A nagyvárosok levegővédelme Korunk »chnikája sok jótéteményt áraszt az emberiségre, de van néhány súlyos ártalma is, amelyet a múlt századok embere nem ismert: például a víz- szennyezés, a zajártalom és a légkör egyre nagyobb mértékű beszennyezése füsttel, porral és egyéb káros anyagokkal. Légkörünk óriási méretű gáztömeg, amely nem kevesebb, mint 5000 billió tonna levegőből áll, magassága pedig több ezer kilométer. Jóllehet ehhez az anyagtömeghez képest elenyésző annak a szennyezésnek az egész mennyisége, amelyet a világ ösz- szes gyárai, erőművei, járművei a levegőbe bocsátanak, a baj azonban az, hogy nem oszlanak el egyenletesen a légkörben, hanem a kibocsátási helyük közelében kisebb vagy nagyobb mennyiségbe^ .felhalmozódnak, A városokban a káros és mérgező hatású szennyezések különösen nagymértékben összetömörülnek és sok kellemetlenséget, betegséget okozhatnak. A szennyezett levegő nemcsak egészségünket veszélyezteti, hanem előmozdítja a korróziót is és minden nagyvárosban évről évre százmilliós értékű épületrongálódásokat okoz. A világ legtöbb nagyvárosában, a különösen szennyezett levegőjű településein létrehozott mérőállomások ma már rendszeresen ellenőrzik a levegő összetételét. Helyenként a fix telepítésű mérőállomások kiegészítéseként, vagy teljesen önálló feladatkörrel jól felszerelt mozgó mérőkocsik is végeznek ellenőrzéseket. A képen is egy ilyen látható, amely a svéd főváros, Stockholm legkülönbözőbb pontjait keresi fel gyors levegőmintavétel és — elemzés céljából. Ahhoz, hogy tevőlegesen be tudjanak avatkozni a levegőtisztaság javításának ügyébe, elsősorban a szennyezés okainak, előidézőinek leleplezésére van szükség, ami csak mérések útján lehetséges. • Mozgó mérőkocsik a stockholmi utcán (MTI Külföld Képszolgálat — KS.) Legújabbkori történelmünk kutatásához, napjaink lényeges politikai kérdéseinek megértéséhez elkerülhetetlen a népfrontmozgalom múltjának tanulmányozása, jelenének helyes értelmezése, megértése. A népfrontpolitika történelmi és társadalmi elemzése egyik kiindulópontja lehet a második világháború után hatalomra került kormányszövetségek megértésének. Az utóbbi időben ismét fokozódik az érdeklődés a társadalom szocialista átalakításához vezető utak iránt. Éppen ezért nemcsak a történetírás szempontjából fontos a népfrontmqzgalom figyelmes tanulmányozása. Az elmúlt négy évtized ismerete elvezethet a mai marxista stratégiai elvek forrásához, adalékul szolgálhat a jelenkori szocialista forradalmak és általában á kommunista és munkáspártok sajátos szövetségi politikájának tanulmányozásához is. A hazai népfrontmozgalom történetének ismerete azért is szükséges, mert a négy évtized eseményeiről nemcsak pontos, megbízható és időtálló tanulmányok láttak napvilágot. „Főleg a felszabadulást követő politikai harcok első időszakában tudatosan ferdítő és félremagyarázó, majd a későbbiekben a bonyolult eseményeket leegyszerűsítő, vulgarizáló művek is megjelentek” — írja Kállai Gyula. Ezért is tartjuk jelentősnek Kállai Gyula: A magyar népfront négy évtizedéről a Gyorsuló idő sorozatban megjelent munkáját és a Kossuth Könyvkiadó gondozásában közreadott kötetet, amely a magyar népfront dokumentumait tartalmazza 1935-től napjainkig*. Az utóbbi mű bevezető tanulmányát is a népfront történetének jó ismerője, a mozgalom egyik vezetője, Kállai Gyula írta. A népfrontpolitika térhódítása a harmincas évek második felében különösen fontos volt, mert a nemzetközi imperializmus külső katonai beavatkozása által megdöntött Tanácsköztársaság után megváltoztatta a munkásmozgalomban uralkodó helytelen elveket, feloldotta a proletárdiktatúra minden áron való. merev stratégiai célját. Ez döntő lépés volt ahhoz, hogy a kommunista mozgalom egysíkú, bizonyos mértékig megrekedt elméleti tevékenysége továbblendüljön a holtpontról. Emellett ösztönzést adott a szocializmushoz vezető sajátos nemzeti utak kimunkálásához is. A népfront kezdetben védekezésként jelentkezett, de ismeretes, hogy a helyes védekezés a támadás első lépése. Így történt nálunk is, amikor a törvényen kívül helyezett és üldözött kommunisták vezetésével a haladó erők legjobbjai szervezték a demokratikus összefogást és ellenállást a fasizmus, s a háború ellen. Ezt az utat jelzi a Népszava 1941-es karácsonyi számának megjelenése, a Magyar Történelmi Emlékbizottság által szervezett 1942. március 15-i tüntetés, a Magyar Front felhívásai 1944 nyarán, majd katonai szervének megalakulása 1944 november végén. Az általános fegyveres felkelést a hosszú és bonyolult küzdelem ellenére sem sikerült megindítani, mert a párt vezetői és tagjai ellen tovább folyt az irtóhadjárat. A hadsereg vezetésében kevesen voltak, akik őszintén keresték a kapcsolatot a haladó erőkkel. A katonai felkelés vezérkarát pedig letartóztatták és kivégezték. De ennek a politikának, az illegalitás körülményei között végzett felvilágosító munkának is köszönhető, hogy magyar internacionalisták harcoltak a Vörös Hadsereg soraiban, a magyar és szovjet partizáncsoportokban, a környező és más nyugat-európai országok ellenállási mozgalmaiban. A népfrontpolitika helyes gyakorlatát bizonyítja, hogy közvetlenül a felszabadulást követően megalakultak a politikai-mozgalmi összefogást és a hatalmi szerv egységét kifejező nemzeti bizottságok. A demokratikus átalakulás hajtóerőiként és ellenőrzőiként működő nemzeti bizottságokban folyó és sikeresen megvívott politikai harcok is hozzájárultak a döntő fordulathoz: a munkásosztály erőit egyesítve — a szegényparasztsággal és a társadalom más haladó erőivel szövetségben — magához ragadta a hatalmat, megteremtette a proletariátus diktatúráját, győzött a szocialista forradalom. A dokumentumok érzékletesen mutatják be az elmúlt négy évtized népfrontmozgalmának útját, belső fejlődését. Bizonyítják, hogy — mint ezt Kállai Gyula írja — „a népfrontpolitika nem kitérő, hanem a szocializmushoz vezető út bevált formája. Garanciája annak, hogy a párt politikája hűen fejezi ki a néptömegek érdekeit. Ha vétettünk a szövetségi politika ellen, ez vagy azt jelentette, hogy torzulás állott be a párt politikájában, vagy pedig azt, hogy a torzulás veszélye fenyegeti.” A helyes politika érvényre jutásának köszönhető, hogy hazánkban a munkásosztály vezetésével kialakult a társadalmi osztályok és rétegek szoros baráti együttműködése, népünk szocialista nemzeti egysége. Mindkét könyv ajánlható az érdeklődőknek és a korunk kérdéseit kutatóknak. Hasznos olvasmányok: tanulságai és tényei felhasználhatók az elméleti kérdések megértéséhez és ismeretéhez, és hasznosíthatók a napi politikai munkában is. Komáromi Attila * A magyar népfront története című dokumentumkötet Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mutatja be a hétfőn 16 óra 30 perckor kezdődő könyvpremieren. a Megyei, Művelődési Központban. (40.) Erika megigazította a fiú nyakkendőjét, lefújt egy hamu- pelyhet a fehér ing keményített gallérjáról, és belemosolygott a szürke szempárba: — Elegáns vagy. szép ez a ruha. Jobb. volna hozzá csíkos nyakkendő, de ez a sima se rossz. Holnap venni fog neki két-há- rom szép nyakkendőt. Nem, inkább csak egyet, arra még rá lehet beszélni, de ha többet látna, megint előbújna a gátlása. — Indulunk? — fürkészték a szemét a tág pupillák. — Ugye, fáradt? Erika hagyta lehullni kezét a fiú válláról: — Fáradt vagyok, de még ne induljunk. Üljünk ki a víz mellé, hallgassuk a békákat, hátha szólnak már. — Odahajtotta homlokát Béla vállához. Jó érezni a bőre melegét: vagy a napot őrzi, vagy a vibráló izmok vérétől hévül át. — Csak egy negyedórára... Lábuk alatt ruganyos volt a föld, lépteiktől sziszegett a sűrű gyep, valahol egy tücsök reszelt, s a levegő langyos mozgásában már benne volt az alkonyat. Messze bent a vízen magányos csónak állt, s a tó tükrén párázó levegő kihozta a partra a horgász pergő orsójának halk surrogását. Leültek a két farönkre. Méternyire a lábuk előtt mozdulatlanul fénylett a víz. ahogy a levegő se mozdult. — Hogyan fogunk élni ezután? — nézett a fiúra. Várta, hogy feléje fordul a szürke szempár, de a fiú mozdulatlanul fürkészte a lába előtt a vizet. — Fél? Erika elmosolyodott: — Arra gondolsz, hogy a férjem miatt...? Csacsi. Ha félek, mástól félek. Nem is szabadna kimondanom. Attól, hogy elveszítelek. A fiú erős ujjai rámarkoltak a kezére. — Ilyent ne mondjon. Erika ráhajtotta homlokát a kezére kapcsolódó ujjakra. Sebhelyek, szerszámok nyomai. — Ha te kimondanád, hogy szeretsz ... Sokszor kellene mondanod, hogy akkor is halljam, ha nem vagy mellettem, de egyszer se mondod. Nyakszirtjén érezte a fiú meleg száját. Forró borzongás futott végig a hátán. — Belepusztulnék, ha elveszítenélek. — Nem tudok én fogadkozni... — A szavak lehelete a nyakát simogatta. — Tanítani kellene téged a férfiaknak, talán fognál rajtuk valamit. Egyik pillanatban úgy örülök neked, hogy valósággal fáj, a másik pillanatban meg jajgatnom kellene a félelemtől, hogy hátha még ez a pillanat se igaz, és a holnap még ennyire se lesz igaz... Ha bezárhatnálak egy nagy hegy tetején egy toronyba, hogy senki se jusson hozzád, csak én legyek neked a világ... de talán még akkor is félnék. Valahol a közelben csobbant a víz. összerezzent tőle. A fiú alig érintve simította végig a haját. — Fáradt. Attól ideges. Feküdjön le korán az este. Reggelre jól kialússza magát. Olyankor minden más. Sok minden kiderül. — Mire gondolsz? — Lehet, hogy megbánja, hogy itt voltunk. Pihent fejjel eszébe jut, hogy van egy vezérigazgató férje és egy melós szeretője... Erika rácsókolt a fiú kezén egy sebhelyre. Ä kéz megrándult a szája alatt, de most ő tartotta erősen a fiú ujjait. — Csacsi. Társadalmi gátlásaid is vannak? Nincs jogod, hogy kevesebbnek tartsd magad, mint akárki. Melós ... Autószerelő vagy. Munkás. Légy büszke rá. Amit te csinálsz, azt te csinálod. Ami a te kezed alól kerül ki, az nem a más produktuma. Csak magaddal kell elszámolnod. Légy boldog érte. Légy büszke, hogy nem azok közé tartozol, akik helyett mások dolgoznak, de az eredményt a világ az ő munkájuk eredményének tartja, mert valami véletlen folytán éppen ott ülnek, ahol ülnek... Nem mondják ki soha, istenments kimondani, de aszerint élnek, hogy a világon mindenkinek joga van két nagy hazugsághoz. Az egyik jogos hazugság, hogy másnak mutassák magukat a környezetük, vagy az egész világ, előtt, mint amilyenek valójában. A másik jogos hazugság, hogy másnak lássálc önmagukat, mint amilyenek valójában. Neked nincs szükséged semmiféle hazugságra. így vagy nagyszerű, ahogy vagy, nem kell másnak tudnod magad a világ előtt, nem kell másnak tartanod magad, csak olyannak, amilyen vagy. Felkapta a fejét, és b'elecsó- kolt a fiú szájába. — Szeretlek. Ha tíz évvel fiatalabb lennék, minden egyszerűbb lenne... — Nézte a töprengést a szürke szemekben. — Mire gondolsz? Rám? A fiú lassan bólintott: — Igen. Féltem. — Engem féltesz? Aranyos vagy. Mitől féltesz? — Nem tudom. Mindentől. Hülyeség ... ne nevessen ki. Szokott beszélni álmában? Erika közel hajolt hozzá, és a pupilláját nézte: — Mondom, hogy aranyos vagy. Attól féltesz, hogy ha a férjem megtudja, bántani fog? Nyilván nem találkoztál még olyan férfiakkal, akik elképzelni se tudják, hogy a feleségük más férfira is gondolhat, hiszen a jólét, amit ők nyújtanak, ezerszázalékos biztosítók arra, hogy az asszony hűséges legyen, mert az a nő, aki ilyen körülményeket kockára tesz, az csak elmebeteg lehet, márpedig ők normális nőt vettek feleségül... — De a férje nagyon szereti... — A maga módján, önmagát szereti bennem, ahogy minden ember szereti a saját karját, a lábát, vagy a hullámos haját. Az ő oldalán én vagyok a reprezentatív feleség, akivel magabiztosan jelenhet meg mindenütt, sőt, akit irigyelnek tőle. — Nem szabad engednie, hogy belegabalyodjanak ebbe a témába. — Egyébként — vidám nevetést erőltetett — nem szoktam álmomban beszélni. Felkelt a farönkről, és széttárta meztelen karját a napkorong felé, amely már ráült a dombok gerincére. Felszabadultnak kellene éreznie magát, kivetni az idegeiből a szorongást, ami elviselhető lenne, ha amiatt nyomasztaná, hogy mi történne, ha Ágoston tudomást szerezne erről a mai napról, erről a fiúról, vagy a következők után következőkről. Miért volt tele eddig magabiztos fölénnyel minden más férfival szemben, és miért most a bizonytalansága? * A mögöttük haladó és a Renault mellett jobbról elmaradó kocsik reflektorának fényében tisztán látta a fiú arcát, összehúzza a szemét, ujjai nem szorítják, mégis biztosan tartják a volánt, testrészévé vált a kocsi. Végig belül, az előző sávban repül a Renault az oldalán elmaradó kocsisor mellett, csak egy autó tartja előttük ezt a tempót, fekete Mercedes. Ágoston és Tamás ugyanilyen fekete Mer- cedesen ment el tegnap, Káldi kocsiján, s talán éppen ők azok a fekete Mercedesen. Bizarr pillanat lenne, ha lehúzódnának a szélső sávra, és Béla megelőzné őket is, s a Mercedesből Ágoston észrevenné a Renault-t, odahajolna az ablakhoz, és meglátná, hogy igen, ez az ő kocsijuk, a jobb első ülésen Erika, és a felesége mellett ki ez a fiatalember?! Persze, a fekete Mercedes nem Káldi kocsija, de ha az volna, hiszen lehetne, és talán jó is volna, ha ők lennének, legalább robbanna valami az életében, hogy minden megrepedezzen körülötte... (Folytatjuk.)
