Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-25 / 121. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 25. Jó módszerek nyomában Gazdasági vezetők és párttitkárok értekezlete Baján A bajai városi pártbizottság eredménnyel keresi azokat a módszereket, amelyek a gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkában a legtöbb haszonnal alkalmazhatók. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint a település iparának a IV. ötéves tervbeli, országosan is kiemelkedő fejlődési üteme, és az MSZMP XI. kongresszusán a gazdasági építőmunkáról hozott határozat eddigi végrehajtása. Az utóbbi két-három év helyi leleményei közül követésre érdemes például a vasipari gyárak és üzemek közt az anyagok és eszközök hatékonyabb kihasználásáért életre hívott, szervezett együttműködés. A párt- bizottság mellett ténykedő gazdaságpolitikai bizottság egyik újkéletű kezdeményezése, hogy az ipari tudományos egyesületek bajai csoportjai konkrét helyi termelési, gazdálkodási, szervezési problémák megoldására összpontosítsák a figyelmüket. Ez a munka már el is kezdődött a MTESZ berkeiben. A Duna parti város pártbizottsága — mintegy a napi munkakapcsolatok kiegészítésére — évente néhány alkalommal értekezletre hívja össze valameny- nyi termelő ipari egység igazgatóját, illetve elnökét és a párttitkárokat. Helyszínül valamelyik gyárat, üzemet választják. A vendéglátó ipari egység vezetőinek beszámolója alapján valamely, a párthatározatokban megjelölt gazdaságpolitikai feladat — például az ésszerű takarékosság, az export növelése, stb. — helyi teljesítését vitatják meg az összegyűltek, s beszélnek az általuk vezetett üzem, vállalat ilyen eredményeiről is. Fontos témák a napirenden Ezúttal a Férfi Fehérneműgyár gyárába szólt a meghívó. Két téma került terítékre. Az első napirendi pontot a népgazdaságot károsító bűncselekményekről összegyűlt bajai tapasztalatok ismertetése alkotta. Nem érdektelen a problémakör, hiszen a munkahelyek első számú vezetői felelősek az irányításuk alatt dolgozó emberek tetteiért, a nevelésükért, a bűncselekmények megelőzéséért és a leleplezéséért is. A gazdaságpolitikai feladatok közül behatóan ezúttal a munka és üzemszervezés korszerűsítésével, mint az egyik legjelentősebb belső tartalékkal foglalkoztak a bajai vezetők, de érintettek más területeket is. Kiindulásként — egy előzetesen mindenkinek elküldött írásos anyaghoz kapcsolódva — a vendéglátó gyár igazgatója, Pogány Béla beszámolt róla. hogy a Férfi Fehérneműgyár bajai egysége hol tart a korszerű munka- és üzemszervezés megvalósításában. Elmondta, hogy az ötéves tervben az előirányzott 40 millió forintos fejlesztéssel párhuzamosan, a komplexitás elve alapján, termelékenységet növelő technológiai rendszerre térnek át a hagyományos szalagrendszerről. Az egyes műveleteket végző dolgozók munkáját úgy szervezik meg, hogy időveszteség nélkül, a leghatékonyabban fejthessék ki egyéni teljesítőképességüket, s ugyanakkor védve legyenek a monotonitás káros következményeitől. Az egyöntetű elismeréssel fogadott beszámolóban az igazgató részletesen ismertette, milyen eredményeket értek el eddig, mit csináltak rosszul, s mely feladatok vannak még hátra. Érintette a bevezetett új bérezési formát és a munkaerő-gazdálkodást is. ötletadó hozzászólások A sikeres előadás számos résztvevőben ébresztett gondolatokat, vetett fel számukra kérdéseket. A hozzászólók többek közt a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer vállalati meghonosításán dolgozó bizottság ténykedéséről, a bajai Fékon gyár jelenlegi félkorszerűnek vagy egységcsomagosnak nevezett munkaszervezésről, az export- mennyiség ingadozásának okairól, a gyáregység önállóságának határairól, a divatkövető képességről és a pártalapszervezetek- nek a gazdaságirányító, szervező és ellenőrző munkában betöltött szerepéről érdeklődtek. Érdemes néhány hozzászólást felidézni. Zieh Márton, a Kismotor és Gégyár bajai gyárának párttitkára a párt gazdasápjrá- nyító szerepéről beszélve egyebek közt elmondta, hogy náluk az idei terv összeállításakor alábecsülték a lehetőségeket. A pártvezetőség szóvátette ezt a vállalati pártbizottságon, s az eredménye meg is lett, a tervet összhangba hozták az adottságokkal. Egy üzemi pártszervezetnek az ilyen „beavatkozástól” sem szabad tartózkodnia. Zick Márton gyárukbeli tapasztalatokat adott közre arra vonatkozóan, hogy a munkaszervezésbeli változások előtt milyen nagy szerepe van a dolgozók körébe az agitációs és propagandatevékenységnek. Kossár Lajos, a Finomposztó Vállalat igazgatója szintén arra az álláspontra helyezkedett, hogy az újszerű szervezés bevezetését politikai munkának kell megelőznie, mert az emberek félnek az újtól, keresetcsökkenéstől tartanak. Az igazgató a saját példájukkal ismertette a számítógépes ügyvitelszervezés előnyeit. Elmondta, hogy jelenleg már húsz nappal korábban kapnak összesítést a készletekről, mint a kézi adatfeldolgozás idején. Vásárhelyi György, a Magyar Hűtőipar bajai gyárának igazgatója azt fejtette ki, hogy a munka- és üzemszervezést „társa- dalmasítani” kell, vagyis a tökéletesítésébe be kell vonni minden dolgozót. Náluk a Dolgozz Hibátlanul munkarendszer bevezetését az elsődleges elemek érvényesítésével kezdték el. Elérték, hogy a dolgozók jelzik, ha valami akadályozza a termelést. Hibajelző rendszert építettek ki, amely a munka minden fázisát átfogja. Évente ötszáz észrevétel, javaslat is beérkezik a vezetőkhöz a hibák kiküszöbölésére. A bejentőket erkölcsi és anyagi elismerésben részesítik. Volt olyan hibabejelentés, amelynek révén egy évben 2 millió forintot takarítottak meg. A városért, a megyéért, az országért Az összejövetelen szót kért a bajai városi pártbizottság első titkára, Papp György is. Az intenzív iparfejlesztés feladatait összefoglalva hangsúlyozta, hogy az üzem és munkaszervezés korszerűsítését nem lehet egyszer és mindenkorra befejezett dolognak tekinteni egyetlen gyárban sem, hanem folytatólagos erőfeszítéseket kíván. A jelenlevő párttitkárokhoz fordulva leszögezte: az üzemi pártszervek, a kommunisták nem lehetnek holmi „kívülálló” bírálói a gazdasági vezetésnek, hanem aktívan részt kell venniük a kötelezettségek teljesítésében. A gazdasági vezetőkhöz — „névre szólóan” címezve a bírálatot megjegyezte —, hogy olykor helytelen vezetői stílus érvényesül. Fölhívta az érintettek figyelmét a munkahelyi pártvezetőkkel való szorosabb együttműködésre. a 7 első titkár elégedetten állapította meg, hogy Baja ipari üzemeiben olyan közszellem uralkodik, amelyben él a felelősség a város fejlődéséért, s rajta keresztül a megyéért és az országért. A városi pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetőié. Krascsenics József az értekezlet hasznos munkáját értékelve egyebek közt azt mondta: Jobban szervezni a munkát mindenütt lehet, nemcsak a korszerű üzemekben. Megszívlelendő igazság ez a nem bajai gazdasági vezetők számára is. A. Tóth Sándor Fehér ital Az egyik legfontosabb emberi táplálék a tej, amely mindazokat az anyagokat tartalmazza, amik nélkülözhetetlenek a növekedéshez és a fejlődéshez. Tejet minden életkorban és minden mennyiségben fogyaszthatunk. Napi egy deciliter tej fedezi a szervezet fehérje, A- és D-vitaminszükségletét, de jelentős mennyiséget tartalmaz ak igen fontos B12 és B2 vitaminokból is. A tej útja a fogyasztóig meglehetősen hosszú és bonyolult, bár a frissen fejt tej 24, legkésőbb 48 órán belül az üzletekbe kerül. A nagyüzemek gépesített tehenészeteiben zárt rendszerben, hűtőberendezéssel ellátott tejházakban gyűjtik össze és hőszigetelt tartálykocsikban szállítják. A begyűjtött tejet a tejipar pasztörizálja — 70—80 C-fok kö- ' zötti hőmérsékletre hevíti — majd csomagolja és az ellenőrzött minőségű árut a boltokba szállítja. Kiszámították, hogy hazánkban évente 4,8 kilogramm tejfehérje jut egy főre (1 liter tej kb. 3,5 gramm fehérjét tartalmaz). Ez mintegy 55—60 százaléka annak a mennyiségnek, amely ideális lenne. Franciaországban, az NSZK-ban, Svájcban az évi egy főre jutó fehérjefogyasztás 8—9 kilogramm között van. A pasztőrözés ellenére a tej gyorsan romló élelmiszer. Külföldön már régóta ismert a pillanathevítéssel tartósított steril tej, amikor is a tejet néhány másodpercre 130—140 fokra hevítik és ugyanilyen gyorsan le is hűtik. A hőkezelés hatására a káros baktériumok elpusztulnak, de a rövid hőhatás miatt a vitaminok, tápanyagok sértetlenek maradnak. Különösen a nyári időszakban, amikor gyorsan savanyodik a tej, érdemes tejport használni. A tej víztartalmát eltávolítják, tápanyagai fehér por alakjában maradnak vissza, amely vízzel gyorsan tejjé alakítható. Tápérték szempontjából ez is teljes értékű tej. Képünkön: csehszlovák gyártmányú tejporkészítő berendezés. A termék elkészült, jöhetnek a gépek A cím talán kissé furcsán hangzik, de nem szükséges hozzá sok magyarázat, hogy érthetővé váljon. A Papíripari Vállalat kiskunhalasi gyárában kialakítottak egy új terméket, s most már várják a gazdaságos sorozatgyártáshoz a nagy teljesítményű gépeket. Gyenizse Károly főkönyvelő nyújtott erről részletesebb tájékoztatást. — Közel 1 milliárd forintos beruházással megkezdődött hazánkban a papírfeldolgozó ipar rekonstrukciója — mondta. — Az V. ötéves terv ennyit fordít erre az iparágra, s így természetesen a halasi gyár is jelentősen fejlődhet. Tudomásunk szerint mintegy 200—300 millió forint jut nekünk, s bízunk abban, hogy ennek a hatalmas ösz- szegnek az „elköltése” után üzemünk szinte teljesen megújul, s termékeink bátran felvehetik a versenyt bármely külföldi cég áruival. — Hogyan látnak hozzá a rekonstrukcióhoz? — Először — már az idén — a hengerdoboz-üzemünket szeretnénk teljesen átalakítani. Megfelelő előtanulmányok, gondos piackutatás után már ki is alakítottuk azokat a korszerű új termékeket, amelyeket gyártani fogunk. Nos, a jövőben papír és fém, valamint papír és műanyag kombinált hengeres dobozokat fogunk készíteni. A dobozok alja és teteje fémből, illetve műanyagból lesz, s csak a „testét” készítjük különleges minőségű papírból. Az élelmiszer, gyógyszer, tápszer és más iparágak élénken érdeklődnek e kombinált termékek iránt, s úgy érezzük, sikerük lesz. Jelenlegi körülményeink között ezeknek a dobozoknak a gyártása nem gazdaságos, nem tudunk belőlük nagy sorozatokat készíteni. Ha megkapjuk a gyártásukra alkalmas speciális gépeket, évente — a mostani igényeket alapul véve — 15—20 millió kombinált dobozt adhatunk át a megrendelőknek. — Mi az új termék legfőbb előnye? — Nem utolsósorban említhető a fémmel való takarékosság. Nem végleges számítások szerint, ha az előbb említett mennyiségű dobozt gyártjuk évente, akkor ez mintegy 200—300 tonna fémmegtakarítást jelent. Még azt is mondhatjuk, hogy az új típusú dobozokkal hozzájárulunk a környezetvédelemhez is, ezek ugyanis könnyebben megsemmi- síthetők a felhasználás után. A rendelkezésünkre álló ösz- szegből az idén mintegy 50—60 millió forintot használunk fel, s bízunk abban, hogy jövőre már sok áru jut a fogyasztókhoz az általunk készített kombinált dobozokban. O. L. • Bor Ferencné minőségi ellenőr elégedetten állapítja meg, hogy az új típusú, Robébi nevű tápszeres kombinált dobozok megfelelnek az előírásoknak. (Opauszky László felvételei.) • Trinat nevű lakk kerül majd ezekbe a kombinált dobozokba, amelyeknek a fém alját préseli gépével Murányi Magdolna. Jómód és teljesítmény O A társadalom boldogulása lelkesít, a szomszéd boldogulása legalábbis elgondolkodtat. „A tsz több tagjának van milliós betétje a helyi takarékszövetkezetben. Bezzeg a bejáró munkás — egy keresetből hat gyerket nevel — a hónap végén kölcsönből él, mert hitelt nem ád az ÁFÉSZ.” „A főváros körül emeletes családi házak gyűrűje. A legtöbb portán, a garázsban ott a személygépkocsi. Ennyi embernek ennyi pénze? Miből? Még a tőkés állam is elszámoltatja polgárait.” Két vélekedés a sok közül. Mindkettő jelzi, hogy a falusi élethez sokféle illúzió, a háztáji gazdaságokhoz megannyi előítélet tapad. Jelzi a szocialista egyenlőség ellentmondásait és a tudat korlátáit. • Logikailag elfogadjuk a szinte már közhelyszerű szemináriumi tételt: A szocializmus viszonyai között a javakat — a termelő erők és a tudat fejlettségi szintjének megfelelően — a végzett munka szerint osztják szét. Más szavakkal: érdekeltté tesszük a dolgozókat a termelés eredményeiben, hogy legyen elég kenyér, hús, ruha, építőanyag, lakás, szerszám, gép stb. És ahogyan gyarapszik az ország, úgy vállalhat egyre nagyobb részt az állam a gyermeknevelés, a tanulás, az egészségvédelem költségeiből. , Társadalmunkban az anyagi és szellemi javakat létrehozó munka lett a forrása az emberek megélhetésének és boldogulásának. Megszűntek a kizsákmányoló osztályok. Egyre inkább sikerül a spekulációs jellegű jövedelem- és vagyonszerzés mellékútjait is eltorlaszolni. így hazánk állampolgárai ahogyan dolgoznak lényegében úgy élnek, boldogulnak. Ez persze csak némi egyszerűsítéssel igaz, mivel az eltartottak, főleg a nem keresőképes gyermekek száma, a házastárs jövedelme esetenként meghatározóbb az életkörülmények alakulásában, mint maga a munka. Az átlagos teljesítmény többnyire az átlagos életszínvonal fedezetét teremti meg. Az átlag egyébként tömeges, nagyobb arányú, mint azt a statisztikai valószínűség indokolná. Mert a változatlanul tapasztalható bérezési egyenlősdi óhatatlanul a teljesítmények nivellálódásának irányába hat. A bérezési gyakorlat még nem díjazza kellően a végzett munka mennyiségét, minőségét, bonyolultságát. A munka fizikai nehézsége az egyetlen teljesítménymérő, amely a munkaerőhiány kényszerítő hatására anyagilag többé-kevésbé elismert. Noha társadalmi és egyéni érdek is a kiugró teljesítmény, mégis inkább csak a főtevékenység, a szervezett nagyüzem keretein kívül érhető el rendszeresen és viszonylag széles körben. így az átlagtól érzékelhe- ■-n eltérő anyagi helyzet alapja is rendszerint valami magánkontóra végzett többletmunka. Köztük méreteiben és társadalmi-gazdasági hatásában egyaránt — iparban csakúgy, mint a mezőgazdaságban foglalkoztatottak! körében — döntő a háztáji kertészkedés és állattenyésztés. A kisgazdaságok produktumairól a népgazdaság, a fogyasztó még hosszú időn át nem mondhat le. • A világos, egyértelmű elvek érvényesülése a mindennapi gyakorlatban nem ellentmondásmentes. Szemetszúr például, hogy némelyek a társadalmi fejlődés egész korszakát átugorva a maguk számára megteremtik a javak viszonylagos bőségét. Az viszont már kevéssé szembeötlő, hogy ki milyen teljesítményt nyújt ezért a jómódért. Ügy, hogy a heti negyvenkét órán túl még további ötven-hatvan órát, nyugdíjas családtagjaikkal, gyermekeikkel együtt pedig nem ritkán több száz órát is dolgoznak. Drezda mellett, Ottendorf-Ok- rillából építészeti érdekességről érkezett hír: ez év nyarán ötven család költözik be egy új tizenkét sarkú házba. A helyi tervezők és építők alkotása kellemes színfolt, változatosság az előregyártott elemekből készült házak sorában. Az épület ötemeletes, az 50 lakás között egyszobásak és ötszobásak is vannak. A külső falak könnyűbetonból készültek — kí- vül-belül vakolás nélkül. A falakat az előregyártott fedőlemezlapok kivételével — a helyszínen „öntötték”. A szerelődarut az épület „magjában”, középpontjában Vannak, akik megkérdőjelezik az ilyen, néha már-már önemésztő igyekezetét. Azt mondják, hogy nem a mi emberideálunk az, aki ébrenlét állapotában nem ismer más foglalatosságot, csak a munkát. Mit lehet erre válaszolni? A meditációt kategorikusan kiiktathatnánk azzal, hogy a magánéletnek ez a szférája már nehezen szabályozható. Ez igaz. De az is, hogy gazdasági haszna, fontossága miatt még hosszú ideig nélkülözhetetlen lesz ez a tevékenység. És miután úgyis sok objektív és szubjektív tényező hat ellene, egyértelmű ösztönzést, határozott bátorítást igényel. Vannak, akik örömüket lelik a kemény munkában, az anyagi gyarapodásban. Az idősebb korosztály hosszú időn át fennmaradásáért vívott kérlelhetetlen harcot a természet, a társadalom erőivel szemben, és megedződótt e küzdelemben. Egy életen át tartó szorgalom és lemondás ritka szerencsés esetben, legfeljebb néhány hold földdel gyarapította az utódok létalapját. Azzal, hogy a munka hatásfokú nagyobb a kitűzött életcél pedig elérhető és emberi lett, a munkakedv, az ambíció csak fokozódott. A fiatalabb korosztályoknak, mivel nem járták ki ezt a kérlelhetetlen, szigorú iskolát, már más a szemléletük és más az életeszményünk. Éppen a legutóbbi két-három esztendő tapasztalatai bizonyítják félreérthetetlenül, hogy igen-igen nehéz a paraszti munkakedv és a kisgazdaságok elért termelési szintjének töretlen fenntartása. Bizonyítják továbbá, hogy az anyagi ösztönzés legkisebb bizonytalansága, a kemény munka értelmében és a kitűzött célok realitásába vetett hit átmeneti megingása pótolhatatlan gazdasági és politikai károkat okozhat, • A legfontosabb erkölcsi ösztönző a jó közszellem. Senki ne a háztáji igyekezettől és a saját munkán alapuló személyes gyarapodástól féltse a közös gazdaság, vagy a sok gyermekes munkáscsalád boldogulását. „Aki hajlandó szabadsága idején pri- taminpaprikát szedni, az keressen a háztáji földön százezer forintot. És azt is meg kell fizetni, ha a gazda és családja vasárnap nem futballmeccsre és fagylal- tozni megy, hanem a dinnyeföldre dolgozni. így majd. nem tizenöt forint lesz a pritamin- paprika, és tizenhét forint a dinnye kilója a kecskeméti piacon. Aki öt tehenet tart otthon, s napi egy hektó tejet ad le öt forintjával, attól senki ne sajnálja a havi tizenötezret. A tizenhárom éves lány dolga például a fejés. Aki ezt irigyli, csinálja utána.” A tizenötezer holdas termelőszövetkezet vezetősége — és szerencsére nem egyedül — mindent megtesz a háztáji termelés fejlesztéséért, az imént az elnök szavait idéztük. Sokfelé nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetkezeti kollektíva és az egész társadalom érdeke a háztáji lehetőségek — a munkaerő, az istálló, az öntevékenység stb — maximális kihasználása. • A parasztság munka-, élet- és szociális viszonyai gyökeresen átalakultak az utóbbi húsz esztendőben. Jól tudjuk, hogy ezt a változást a mezőgazdaság szocialista mezőgazdaság része, szerves tartozéka, a háztáji termelés, hozzájárul az export révén a magyar népgazdaság fejlődéséhez, a jobb áruellátás révén pedig az életszínvonal megalapozásához. Vagyis a mezőgazdaság — és ezen belül a háztáji — fejlődése a városi embereknek, a munkásságnak is közvetlen érdeke. A megépült sok százezer új családi ház, a lényegében ugyancsak jórészt saját erőből megvalósult faluközmfivesítés és urbanizáció pedig sok milliárdos kiadástól mentesítette az államkasszát, sőt ugyanennyivel gyarapította a nemzeti vagyont. K. J. helyezték el, szinte befalazva, s amikor az építést befejezik, felülről szerelik le. Minden lakásnak háromszögű loggiája van. A ház középpontjában pedig közös helyiségek lesznek: játék- és sportszobák. A tetőt is úgy képezik ki, hogy lehetőséget adjon a hasznos időtöltésre. Van még egy különlegessége a sokszögű háznak: a lakók az épület körüli területből kertet bérelhetnek. A tervezők szerint ez az építési mód nem csupán takarékos, de alkalmas foghíj-beépítésre és a hegyoldalak beépítésére is. (BUDAPRESS—PANORAMA) Tizenkétszögű ház - „háztájival”
