Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-24 / 120. szám
« • PETŐFI NÉPE • 1977. Május 84. KEVÉS AZ AGRÁRKÖZGAZDÁSZ, A GÉPÉSZMÉRNÖK, AZ ÁLLATORVOS Ezerhatszáz szakember a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetekben Célratörően, nagyobb hatékonysággal A pártmunka tapasztalatai és időszerű feladatai a termelőszövetkezetekben A népgazdaság 1977. évi terve a mezőgazdaság termelésének növelését — 1975. évhez viszonyítva — 7—8 százalékban irányozza elő. A mezőgazdaság elé kitűzött célok azt igénylik, hogy anyagi és szellemi lehetőségeinket ésszerűen, a lehető legjobban kiaknázzuk. Ez megköveteli a termelési struktúra korszerűsítésének meggyorsítását, az előrelépést a termelési eszközök gazdaságosabb kihasználásában, egyidejűleg javítva a munkaerő-gazdálkodást is. A korszerű agrotechnikai eljárások szélesebb körű elterjesztése és alkalmazása terén is vannak tennivalóink. Ezerhatszáz választott vezető, szakember irányítja a bácskai és a Duna melléki termelőszövetkezetek gazdálkodását. Közülük 468- an egyetemi, főiskolai végzettségűek. A vezető beosztásúak továbbképzésével. valamint a fiatal szakemberek mezőgazdasági munkavállalásával öt év alatt 17,4-ről 29,4 százalékra emelkedett a felsőfokú képesítésűek aránya. A mezőgazdasági termelés iránt támasztott nagyobb követelmények ennek az aránynak a javítását indokolják. Hiszen a bácskai és a Duna melléki táj szakszerűbb gazdálkodással, a termelés tartalékainak feltárásával a jelenleginél jóval többre képes. Ezt bizonyítják a kiváló szövetkezet címmel kitüntetett gazdaságok eredményei is. Sokszor két egymással szomszédos, azonos talajadottságú szövetkezetben hektáronként 8—10 mázsa búza. 15— 19 mázsa kukorica a terméskü- lönbség az eltérő gazdálkodási színvonal miatt. A bácskai és a Duna melléki szövetkezeti főmezőgazdászok, növénytermesztési főágazatvezetők 73,3, a főállattenyésztők 64,8, a főkertészek 54,1 százaléka felsőfokú végzettségű. A főkönyvelőknek már csak 18,4 százaléka végzett egyetemet, főiskolát, a többi középfokú képzettségű, de négy főkönyvelőnek nincs meg az előírt. mérlegképes könyvelői képesítése sem. A Bácskában és a Duna mentén is jelentős az állattartás a nagyüzemekben és a háztájiban is. A 60 szövetkezet közül 21-ben középfokú végzettségű szakember irányítja az ágazatot, s mindösz- sze tizennyolc üzemi állatorvos dolgozik. A szövetkezetek 35 egyetemi, főiskolai. 24 középfokú képesítéKözelebbről vizsgálva a város kereskedelmi helyzetét, a személyi feltételekről szólva meg kell állapítani, hogy a belkereskedelem szervezetében végrehajtott centralizáció következtében — kevés kivételtől eltekintve — nincs nagykereskedelmi vállalati központ, sőt néhány vállalatnak még lerakata sincs Kecskeméten. A kiskereskedelmi szervek közül is csupán a BÉK és a BVV központja van a városban. A fejlődés szükségszerűen magával hozta a bolti kereskedelemben és a vendéglátásban dolgozók számának jelentős növekedését. Másfél évtized alatt a megye bolthálózatában foglalkoztatottak száma 745-ről 2079-re, míg a vendéglátó dolgozók létszáma a korábbinak több mint a három és félszeresére emelkedett. • Munkaerő-szükségletét a kereskedelem, legalábbis mennyiségileg. hosszú éveken át kielégíthette. A hálózat fejletlenségével függ össze jórészt az, hogy a vendéglátásban foglalkoztatottak aránya az előbbinél már kedvezőtlenebb képet mutat. Ma már mindkét szakmában egyre nagyobb nehézségekbe ütközik a legszükségesebb létszámigény kielégítése is. A nagyobb üzletek, áruházak létesítése óta mind több helyen • A vaskút! Bácska Tsz-ben kihasználják a szabad időt a továbbképzésre. sű műszaki vezetőt alkalmaznak, de 8 közös gazdaságban csupán szakmunkás végzettségű a műszaki irányító. Számos szövetkezetben nincs gépészmérnök, állatorvos, agrárközgazdász, különleges képesítésű állattenyésztési és áruforgalmi szakember. Mindezekből azt a következtetést lehet levonni, hogy a szövetkezeti vezetők, szakemberek iskolai végzettség szerinti összetétele alatta marad a kívánalmaknak. E helyzetet felismerve, a bácskai és Duna melléki gazdaságok szorosabb kapcsolatot teremtenek az egyetemekkel, főiskolákkal a nagyüzemekben dolgozók rendszeres továbbképzésének megszervezésére, a felsőfokú tanintézetekben végzettek tervszerű elhelyezésére, a követelményeknek megfelelő foglalkoztatására. dolgozik nagyobb létsaámú kollektíva. Az egy üzletre jutó dolgozók számának átlaga 15 év alatt megkétszereződött. Egy-egy város kereskedelmi fejlettségének igen fontos mutatója a bolti kiskereskedelem és a vendéglátó hálózat alapterületének nagysága. Az utóbbi 15 év alatt mindkettő a korábbinak csaknem háromszorosára emelkedett, s az előbbi 1975 végén 39 ezer, míg az utóbbi 19 ezer négyzetmétert tett ki. 1990-re egyébként a távlati tervek a bolti kiskereskedelem alapterületét a városban 87 ezer, a vendéglátásért 31 ezer négyzet- méterre szándékoznak bővíteni. Érdekes szemügyre venni az egy üzletre jutó alapterületet (1975. évi adatok), ami a 100 négyzetméteres országos átlaggal szemben a fővárosban 126, a megye- székhelyeken 138, Kecskeméten pedig 148 négyzetméter. A vendéglátást tekintve viszont Kecskemét e négy arányt szembeállítva, 133 négyzetméterrel a legmostohább helyzetű. A forgalom gyors növekedése következtében fokozódott a város kereskedelmi hálózatának „leterheltsége”. Egy négyzetméter bolti Ezeknek a feladatoknak a teljesítése a pártszervezetektől aktív, folyamatos, politikai munkát követel. Mindekelőtt az a fontos, hogy a pártszervezetek termelést segítő és ellenőrző munkája tervszerűbbé váljon és színvonala emelkedjék. Már a tervezésben — politikai eszközökkel A tapasztalatok szerint a párt- szervezetek munkája jól igazodik a meg növekedett követelményekhez. Az elmúlt évekhez viszonyítva az idén aktívabban vettek részt a gazdaságok éves terveinek kialakításában. A területi irányító pártszervek ebben megfelelően segítették őket. Ismertették és a helyi körülményeknek megfelelően — a pártszervezetekkel együtt — feldogozták a Központi Bizottság 1976. december 1-i, a népgazdasági terv fő célkitűzéseiről szóló határozatot. Elősegítették a pártszervezetek öntevékenységének, kezdeményező készségének fejlesztését és több konkrét intézkedést tettek azért, hogy a pártszervezeteket helyszínen segítsék munkájukban. A pártszervezetek gondosan felkészültek a különböző rendezvényekre. Jól kiaknázták a taggyűléseken. pártnapokon, zárszámadó és tervjóváhagyó közgyűléseken kínálkozó lehetőségeket a termelési feladatokra való mozgósításra. A termelőszövetkezetek tagsága idejében megismerte az idei feladatok alapvető kérdéseit, és minden jel arra mutat, hogy azokat egységesen értelmezik, elfogadják és aktívan dolgoznak valóra váltásukért. A pártszervezetek különböző hatásfokkal és színvonalon — együttműködnek a KISZ-szervezetekkel, sok helyen rendszeresen együttes párt- és KISZ-vezetői megbeszéléseket tartanak, amelyeken kölcsönös a tájékoztatás; a feladatok végrehajtásáról, s a további tennivalókról is döntenek. A szemléletformálás szerepe A politikai szemléletformálásnak nagy szerepe volt abban, hogy a gazdaságok nemcsak a termelés növelésének éves globális összes alapterületre 1960-ban 37 ezer, 1970-ben 46 ezer, 1975-ben pedig már 56 ezer forint forgalom jutott. (Az országos átlag-1975-ben 46 ezer forint). Ha pedig a forgalmat az eladótér egy négyzetméterére vetítjük, kitűnik, hogy az 1975. évi 94 ezer forintos országos átlaggal szemben ugyanabban az évben például a kecskeméti Szabadság téri vasműszaki bolt adata: 345 ezer forint! A bolti kereskedelemben 1975- ben ezer lakosra országos átlagban 332 négyzetméter, Bács-Kis- \ kun megyében 334, Kecskeméten 440 négyzetméter jutott. Városunk ezzel a mutatószámmal elérte a felsőfokú központok középmezőnyét. Ezzel szemben a vendéglátóhelyi alapterület ezer lakosra jutó hányada az összes megyeszékhely között nálunk a legkisebb (209 négyzetméter). Annak megállapítása mellett, hogy a szocialista kereskedelmet hasznosan egészítsék ki a magánkereskedők, semmiképp sem lehet vitás, hogy Kecskeméten szükséges a bolti, de különösen indokolt a vendéglátóhelyi alapterület mielőbbi növelése. Bár az elkövetkező 15 évben a hálózatfejlesztés üteme a megelőző hasonló tartamú időszaknál mérsékeltebb lesz, a következményeknek — még a lakosságszám növekedése mellett is — kielégítően megfelel majd a tervezett hálózat. Zömmel nagy alapterületű, a legkorszerűbben felszerelt áruházak, üzletek létesülnek, amelyek fokozatosan felváltják a előirányzatát tervezték meg, hanem törekedtek arra is, hogy a termelési szerkezet jobban feleljen meg a hazai szükségleteknek, egyben lehetővé tegye a gazdaságosan exportálható mezőgazdasági termékek árualapjának növelését is. Az előző években a népgazdaságnak sok gondot okozott, hogy néhány fontos, a lakosság ellátását is jelentősen érintő termelési ágazat fejlesztése elmaradt az igényektől. Az ösztönző gazdasági szabályozókon túl, a politikai meggyőző munkának is nagy szerepe volt abban, hogy a termelő- szövetkezetek adottságaihoz mérten viszonylag rövid idő alatt megpróbáltak alkalmazkodni a népgazdasági igényekhez. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint az. hogy alapvető mezőgazdasági termékek termelése mellett 1977-ben a termelőszövetkezetek növelik a zöldség- és gyümölcstermelést, hús- és tejtermelést, juh- és szarvasmarha-állományukat. Ez előreláthatóan mór ebben az évben kedvezően érezteti hatását az áruellátásban, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítésében. Zavarok az együttműködésben A pártszervezetek tevékenységének kedvező tapasztalatai egyetlen területen sem vezethetnek ön- kielégültségre. Helyenként még mindig él az a szemlélet, amely mereven elhatárolja a gazdasági és a politikai munkát. Ezekben a gazdasági egységekben a vezetők és testületek nem fordítanak kellő gondot arra. hogy a döntések előtt megismerjék a párttagság, a termelőszövetkezeti tagság véleményét. Ez a jelenség azonban ma már szűk körre korlátozódik. Vannak még gazdasági vezetők, akik a helyi pártszervezetek észrevételeit, állásfoglalásait lekezelik. csak tudomásul veszik. Ezekben a termelőszövetkezetekben az átlagosnál nagyobb nehézségeket okoz a népgazdasági- és csoportérdekek összehangolása Többször előfordul, hogy egye' szövetkezeti vezetők a pártszervezet é- 'elésével szemben a számok tömegével bizonyítják, hogy mit miért nem érdemes termelni. Ilyen helyzetben a pártszervezetek is elbizonytalanodnak, ezért a járási, városi régieket. (Így a 6 ezer négyzet- méter alapterületű „Társult nagyáruház”, amelynek már folynak az előkészítő munkái. Kecskemét kiskereskedelmének eladási forgalma I960 és 1975 között több mint a négyszeresére nőtt. Ez, dinamizmusát tekintve 431 százalékos arány, szemben a megyei 382 és az országos 322 százalékkal. Árufőcsoportonként vizsgálva a forgalmat. Kecskemét áruforgalmának dinamizmusa mindegyik főcsoportban meghaladta az országos' és a megyei szintet; a vegyes iparcikkek forgalmában pedig 568 százalékos volt! Felmérések szerint a kecskeméti kiskereskedelemre napjainkban 150—170 ezer, sőt bizonyos cikkekből mintegy 200 ezer ember ellátása hárul. A lakosság ellátásában fontos szerepe van a piaci áruforgalomnak, amelynek értéke 1975-ben Kecskeméten meghaladta az 50 millió forintot. Épül az eddiginél minden tekintetben jobb körülményeket nyújtó új piaccsarnok. A távlati célok közt a legszámottevőbb az, hogy Kecskemét kereskedelme az ellátásban is töltse be a „felsőfokú központhoz” méltó szerepkört. Már most megállapítható, hogy a város sokarcú kereskedelmében élénkül az egészséges verseny, amely növeli a munka kulturáltságát és jól szolgálja a város — sőt annak vonzáskörzete — lakóinak egyre jobb ellátását. J. T. pártbizottságok segítésére, beavatkozására van szükség. Ahhoz, hogy a tavaszi, illetve az idei mezőgazdasági munkákat idejében és jó minőségben elvégezzék, a termést maradék nélkül betakarítsák — össztársadalmi érdek fűződik. Nem mindegy, hogy a megtermelt javak mikor, milyen minőségben kerülnek a raktárba, feldolgozásra, illetve fogyasztásra. Ezért a pártszervezeteknek arra kell törekedniök, hogy a pártmunka sajátos eszközeivel maximális segítséget nyújtsanak a termelőmunka minden fázisában. A helyi adottságokat és lehetőségeket figyelembe véve kiemelten. folyamatosan kell foglalkozni olyan kérdésekkel, mint: a nép- gazdasági igényekhez igazodó termelésszerkezet kialakítása, a biztonságosabb zöldség- és gyümölcs- termelés, az éves és a középtávú termelésfejlesztési tervek kialakítása. A párttagok mozgósítása A pártszervezetek akkor dolgoznak hatékonyan, ha az idei gazdaságpolitikai feladatok helyi végrehajtása mellett a termelést segítő és ellenőrző tevékenységük során foglalkoznak a munka- és üzemszervezéssel, a dolgozók munka- és életkörülményeivel, s erről is rendszeresen beszámoltatják a gazdasági vezetőket. Értékeljék a gazdasági munka eredményeit, vizsgálják területük termelésével, a gazdaságossággal, üzem- és munkaszervezéssel, az anyagi és erkölcsi ösztönzéssel összefüggő tennivalókat. Erősítsék a párttagok politikai aktivitását, követeljék meg, hogy a határozatok mellett következetesen. cselekvőén álljanak ki, növeljék felelősségérzetüket az 1977. évi feladatok megvalósításában. Támogassanak minden olyan kezdeményezést, amely területükön elősegíti az idei és középtávú célkitűzések valóra váltósát. Merbler Károly az MSZMP KB munkatársa Nem lehet alkatrészt kapni a Bács-Kiskunban, ahol a háztáji területek és a kiskertek jelentős részét foglalják el a gyümölcsösök és szőlőültetvények, sokak birtokában vannak kézi erővel működő permetezőgépnek. A biztonságos növényvédelem e nélkülözhetetlen eszközeit minden évben gyakran használják a tulajdonosok, akik ha a rendszeres karbantartásáról is gondoskodnak, szinte üzemzavar nélkül dolgozhatnak. Zökkenőt legfeljebb csak az okozhat, ha túlságosan elhasználódik valamelyik alkatrész, melynek cseréje rövidebb-hosz- szabb kényszerpihenőt okozhat a munkában. Korábban szinte minimális ideig tartott volna az ilyen művelet, mostanság azonban súlyos gondot jelent a permetező készülékek javítása, minthogy krónikus az alkatrészhiány. Több kistermelő értesített bennünket arról, hogy legtöbbször el- romló alkatrészek, a szórócsövet a tartálytesthez rögzítő csapok és tartozékaik sehol nem kaphatók. A Tompa. Szabadföld 40. szám alatt lakó Mintái Béla pedig a bambusznádból készült két méternyi hosszú szórócsövet és rögzítő kellékeit keresi régóta, de hiába. Tavaly úgy próbálta elérSZERKESZTŐI ÜZENETEK Urbán Lajosné, Kiskörös: A helyi temetkezéssel kapcsolatos teendők ellátása a kiskunhalasi kommunális és költségvetési üzem kiskőrösi részlegének a feladata. Munkáját korábban rendhagyóvá tette, hogy az elromlott lóvontatású gyászkocsinak a megjavítása, felújítása hosszú időt vett igénybe, s addig alkalmi jármüvei kellett megelégedniük az elhunyt kiskőrösiek hozzátartozóinak. Most már ismét a régi szállítóeszköz üzemel, de a tervek szerint nemsokára átadja helyét egy újonnan vásárolt gépjárműnek. melyet halottasautóvá alakítanak át. Valkovics .Jánosné, Kiskunfélegyháza: Érdeklődésére közöljük, hogy a fizetésnélküli szabadság kiadásának kétféle módja van: az egyik, amikor a munkavállaló — a személyi és családi körülményeire hivatkozással — kéri azt, s az engedélyezés a vállalat vezetőjének mérlegelésétől függ, aki természetesen meghatározhatja a szabadság tartamát is, a másik lehetőséggel az a dolgozó anya élhet. aki Nagy feszült ség! Kínos meglepetést keltene, ha csak használatba vételük után derülne ki a nagyfeszültségű távvezetékekről. transzformátorokról, villamos szerelvényekről, hogy nem felelnek meg a követelményeknek. Ennek elkerülésére speciális laboratóriumokat hoznak létre, ahol megvalósítható, hogy akár az üzemi feszültség többszörösének is kitegyék a vizsgálat alá vett anyagokat, szerkezeteket, vagy modelleket. Elképzelhető, hogy milyen nagy alapossággal és körültekintéssel tervezik és gyártják azokat a kapcsolóberendezéseket, amelyeket a több száz kilovoltos villamos hálózatba építenek be. Zárlati megszakítóképesség, szigetelőképesség és egy sor más szempontból szigorú laboratóriumi próbának vetik alá e konstrukciókat. Bármilyen gondosan tervezik is meg a nagyfeszültségű hálózat egyes elemeit, ha valahol egy gyenge pont van benne, az egész rendszer csődöt mond. Éppen ezért az egész szigetelő-láncolatot, annak minden olyan alkatrészét, amely egy későbbi hiba forrása lehet, gondos laboratóriumi vizsgálatnak vetik! alá. Hazánkban különösen fontossá váltak a nagyfeszültségű vizsgálatok. hiszen köztudomású, hogy mi építjük meg a világon negyedik, Európában a második 75(1 kV-os távvezetéket. E távvezeték és az albertirsai alállomás tervezésében, építésében a szovjet tapasztalatokra támaszkodunk, de az eltérő hazai körülmények miatt a távvezetékhez teljes egészében, az alállomás részben hazai konstrukciókat is gyártanak. A távvezeték üvegszigetelői a Szovjetunióból importáljuk. 9 Előkészítik a laboratórium berendezéseit a következő kísérlethez. (MTI Külföldi Képszolgálat — KS.) kézi permetezőgépekhez ni az ágak tetejét, hogy létrára állt. de egy óvatlan pillanatban eldőlt, s olvasónk olyan szerencsétlenül esett a földre, hogy eltörött a lába. Mint írja. egyik baj óhatatlanul követi a másikat, s ha továbbra sem talál rá a keresett árucikkre, attól tart, hogy jól termő gyümölcsfái véglegesen tönkremennek. Ügy véljük, az említettek közérdekű voltát aligha kell bizonygatni. így hát bízunk benne, hogy az illetékesek haladéktalanul intézkednek és megyeszerte megvásárolhatók lesznek a kézi permetezőgépek legkeresettebb alkatrészei! Keceli köszönet Tizenhatan írták alá a Kecel- ről érkezett sorokat, melyek arról tudósítanak, hogy az idei anyák napja alkalmából a helyi óvodások gyönyörű virágcsokrokkal és felejthetetlenül szép műsorral kedveskedtek az öregek napközi otthonában az édesanyáknak és nagymamáknak, kik ajándékokat is kaptak. A megtisztelő ünnepségért, a szeretetteljes szavakért, jókívánságokért ezúton mondanak köszönetét az otthon női gondozottjai. a három évesnél fiatalabb gyermeke ápolása, gondozása céljából veszi Igénybe a szabadságot, melyre egyébként jogosult is. Fontos tudni, hogy az utóbbira, tehát a GYES-re vonatkozó kérelmet nem utasíthatja el a munkahelyt vezető. Varga Antalné, Baja: Külön élő szülők esetén — feltéve, ha mindketten biztosítottak — azt a szülőt illeti meg a családi pótlék, akinek a háztartásában él a gyermek. Ilyenkor a következő okmányok szükségesek e társadalombiztosítási ellátás igényléséhez: családi pótlék igénybejelentő, nyilatkozat a gyermek eltartásáról és az egyedülállóságról, valamint a vérszerinti apa születési, vagy házassági anyakönyvi kivonata. Összeállította: Velkei Árpád Levélcím: 6001 Kecskemét, Szabadság tér 1/a. Telefon: 12-519 9 Egyre több korszerű gép érkezik a mezőgazdasági nagyüzemekbe. (Méhesi Éva felvételei.) Kecskemét kereskedelmi ellátásának jelene és távlatai Sokszor megállapítottuk már írásban, beszélgetésekben egyaránt, mégsem lehet elégszer hangoztatni: Kecskemét kereskedelme, a lakosság ellátását szolgáló áruforgalom soha nem fejlődött olyan erőteljesen. mint az utóbbi években. A párt- és tanácsi vezetés a Belkereskedelmi Minisztérium és a SZÖVOSZ anyagi segítségével nagy erőfeszítéseket tett a sokoldalú kereskedelmi fejlesztés érdekében.
