Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-20 / 117. szám

2 • PETŐFI NÉPE O 1977. május 20. Szolidaritási nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról.) tenni népük és hazájuk felszaba­dításáért. Ez követően hangoztatta: Világméretű küzdelem folyik az imperializmus, a kizsákmányo­lás, a gyarmatosítás ellen. És bár vannak és lesznek még feszült­ségek a világpolitikában, kétség­telen tény, hogy az erőviszonyok tartósan és visszafordíthatatlanul a társadalmi haladás, a szocializ­mus és a béke erőinek javára to­lódtak el. A változások, a fejlődés leg­főbb alapját a megvalósult szo­cializmus erői adják. A nemzetközi összefogásnak kö­szönhető. hogy 1975-ben Európa népeinek képviselői földrészük biztonsága érdekében egy záró­okmányt írták alá Helsinkiben. A világ népeinek közös küzdelme tette lehetővé, hogy a béke fenn­maradjon Európában s most újabb találkozóra, a belgrádira készülhessünk. Mi a Helsinkiben aláírt záró­okmányt nem formálisan fogad­tuk el, mint néhány kapitalista ország. Magyarországon is — épp­úgy mint a többi szocialista or­szágban — a párt és a kormány politikai kötelességének tartja, hogy az egész lakosság ismerje az aláírt okmány szövegét, s ar­ra törekszik, hogv mind leül-, mind pedig belpolitikai tevékeny­ségével biztosítsa a közösen ki­dolgozott elvek valóra váltását. Békére és együttműködésre van szüksége Európának. Arra van szükségünk, hogy a népek biz­tonságban és félelem nélkül élje­nek. Arra. hogy mindenki tart­sa tiszteiben a záróokmány állás- foglalását az egymás belügyeibe való be nem avatkozás vonatko-' zásában is. Erre nyomatékosan hívjuk fel a figyelmet, mert hónanok óta kí­sérleteket tesznek egyes kapita­lista országok vezető politikusai arra, hogy számonkérié1' tőlünk az emberi jogok tiszteletben tar­tását. Ezeket az álmoralizáló törek­véseket visszautasítjuk Nemcsak arra hívjuk fel a bennünket szá­mon kérni akarókat, hogy a sa­Luis Corvalán Kedves Elvtársak, Barátaim! Korábban, 12 évvel ezelőtt egy alkalommal feleségemmel együtt- jártam már Magyarországon.-^' Éppen akkor tartózkodott Buda­pesten Pablo Neruda és Miguel Angel Asturias is. Akkor hatá­rozták el, hogy együtt könyvet írnak, „Megkóstoltuk Magyaror­szágot” címmel, amely — im­már több nyelvre lefordítva — az önök konyhaművészetének di­cséretét zengi. Csak néhány na­pot töltöttünk itt, de azok fe­lejthetetlenek voltak. Szívünkbe zártuk Magyarországot. Kádár elvtárssal is találkoztunk, és Pablo Neruda társaságában igen kellemes beszélgetést folytattunk — kezdte beszédét, majd a kö­vetkezőket mondotta: Most újra, más körülmények között jöttem el, hogy kifejez­zem köszönetemet a magyar tépnek, munkásosztályának, a. Magyar Szocialista Munkáspárt­nak és személyesen Kádár János elvtársnak azért a nagy erejű és rendkívül értékes szolidaritásért, amellyel a chilei nép antifasiszta küzdelmének ügyét támogatták. Önök igaz és tettre kész bará­taink! A nemzetközi szolidaritás ma­gasra csapó hullámai aggodalom­mal töltik el a fasisztákat: ezer és ezer chilei hazafi életének megmentését segítették, s elszi­getelték népünk hóhérait. A szo­cialista országok, élükön a Szovjetunióval, e hatalmas szo­lidaritás bástyái. A nemzetközi szolidaritás hangja áthatol a börtönök fa­lain. Népünk, amely az elszabadult fasiszta terror leg­sötétebb napjaiban és pillanat­nyi szünet nélkül folytatta har­cát, tudja, hogy számíthat a vi­lág minden haladó emberének Támogatására. — Most múlt egy éve, hogy „eltűnt” Victor Diaz elvtárs, pártunk főtitkárhelyettese, va­lamint Mario Zamorano, Haime Donato, Jorge Munoz elvtárs, s hogy „eltűntek" mások, akiket a DINA (országos antikommu- nista nyomozó hivatal) tartózta­tott le. Ezeauiel Ponce, a szocia­lista párt főtitkárhelyettese két évvel ezelőtt „tűnt el”. A dikatúra azt bizonygatja, hogy nincsenek „eltűntek” szó­vivőik azt mondják, hogy közü­lük néhányan a fegyveres erők­kel vívott összecsapásokban vesz­tették életüket. De mikor zajlot­tak ezek az összecsapások? Miért nem adtak róluk tájékoztatást? Ezekre a kérdésekre a junta nem tud válaszolni, mert otrom­ba hazugságokról van szó. Teljesen hamisak azok a hi­vatalos verziók is, amelyek sze­rint az „eltűntek” közül néhá­nyan átlépték a chilei—argentí­ját portájukon teremtsenek ren­det, hanem arra is, hogy velünk együtt lépjenek fel az olyan nép­elnyomó rendszerek ellen, ami­lyen Chilében is hatalmon van. A világ népeinek közösen kell fellépniük a fasizmus erői ellen a koncentrációs táborokban fog­va tartott emberek kiszabadításá­ért. Ma itt üdvözölhettük a világ népei fellépésének hatására e táborok egyikéből kiszabadult Corvalán elvtársat. Corvalán elv­társ a népi hatalom vérbe foj­tását követő idők nehéz meg­próbáltatásait elvhű, kommunista helytállással viselte. Rendíthetet­len, bátor magatartása — amely­ből harcostársai erőt «merítettek — meghátrálásra kényszert tette a fasiszta juntát, kiváltotta a sza­badság, a demokrácia és a szo­cializmus híveinek elismerését szerte a világon. Pinochet fasiszta katonai klikk­je, amely mindmáig kegyetlen terrorral, a legbrutálisabb mó­don nyomja el a chilei népet, nem tudta megtörni a chilei nép szabadságvágyát, a latin-ameri­kai földrész legsötétebb diktatú­rájával szembeni ellenállását. Rendkívül nehéz, bonyolult kö­rülmények között, a nagy veszte­ségek ellenére is rendületlenül folytatja állhatatos harcát a zsar­nokok ellen. Nagygyűlésünkön külön is kö­szöntjük e harc élcsapatát, a Chilei Kommunista Fartőt, amely melyen gyökerezik a chilei mun­kásosztályban és népben! Üdvö­zöljük a Népi Egység korszaká­nak ma illegalitásban, vagy kül­földön működő haladó szellemű pártjait és mozgalmait. Bizonyo­sak vagyunk abban, hogy nincs távol az az idő. amikor a chil?i nép ismét kezébe veheti saját sorsának irányítását. 1920-ban a nemzetközi proletariátus nagy vezére, Lenin mondotta a Ma­gvar Tanácsköztársaságról: .,... Az. első elveszett Magyar Tanácsköz. társaság után jönni fog a győ­zelmes második...” Kommunista meggyőződésünk, hogy Chilében sincs más történelmi perspektíva! — fejezte be beszédét Sarlós Ist- ván. beszéde nai határt. Erre nincs semmifé­le bizonyíték. Az viszont bebi­zonyosodott, hogy ezeket a hon­fitársainkat a DlJSAgíSgt»ztatta le. Életük veszélyben forog. Fel­tétlen szükséges a nemzetközi mozgósítás, hogy rákényszerít- sük Pinochetet „előkerülésükre”. A katonai junta törvényen kí­vül helyezett minden politikai pártot. Meghosszabbította a rendkívüli állapotot, amivel nyil­vánvalóvá tette azt a törekvését, hogy folytassa törvénytelensé-i geit és újabb bűntetteket köves­sen el. De ezek az intézkedések nem erejét, hanem gyengeségéi bizonyítják. A zsarnokot elkese­ríti. hogy nem tudja letörni a nép kitartó ellenállását, amely — a diktatúra bestiális fellépé­se ellenére — ezer és ezer for­mában nyilvánul meg. Bár a szakszervezeti mozgalmat üldö­zik, ennek ellenére a gyárakban naponta új tiltakozó megmozdu­lásokra kerül sor. hangot adva a jogos követeléseknek. Az idén május elsején több mint egymillió munkást és alkalmazot­tat tömörítő 122 szakszervezet kö­vetelte jogát, hogy nagygyűlésen emlékezhessen meg a dolgozók napjáról, a munka ünnepéről. A junta ugyan megakadályozta a rlagygvűlés megtartását, de maga ez a követelés is tanúsítja, hogy a chilei munkások szervezettekés hűek osztályhagyományaikhoz. Eltűntek ezreinek hozzátartozói, édesanyák, feleségek. nővérek, gyerekek folytatják kitartó har­cukat szeretteik életéért szabad­ságáért. Március 8-án több száz asszony hatolt be a törvényszé­kekre. és több mint kétezer alá­írással ellátott levelet adtak át, amelyben követelik, annak tisz­tázását, hogy mi lett az eltűntek sorsa. — A parasztság szembeszállt az ..ellen-földreformmal”. Nő a tilta­kozás a teherautó-sofőrök, a ke­reskedők. a szabadfof,,'ükozásúak eeves csonortjaiban. és más kö- zénosztálvbeli rétegekben, ame­lyek kezdetben támogatták a dik­tatúrát. Újságírók egyetemi ta­nárok. a legkülönfélébb hivatású értelmiségiek követelik a 107 mú rendelet visszavonását, amely katonai cenzúrának veti alá a könwek és a nyomtatványok ki­adását behozatalát és terjeszté­sét. A művészek úi dalokkal, ille­gálisan terjesztett versekkel, szín­darabokkal. festményekkel, vesz­nek részt e harcban. Népművé­szeti tárgyakat terjesztenek, ame­lyeknek motívumai, feliratai új reménnyel töltik el az embere­ket és harcba hívnak a szabad­ságért. A kereszténydemokrata párt amelynek többsége támogat­ta a katonai államcsínyt, ma a dik­tatúra ellen foglal állást. A kato­likus egyház aktívan részt vesz a politikai foglyok védelmében, az eltűntek életének megmenté­se, kiszabadítása érdekében vívott harcban. A nép többsége a junta ellen foglal állást és bukását kí­vánja. A Chilei Kommunista Párt, amely fenntartja' szervezeteit or­szágunk egész területén előmoz­dítja a harcot és a zsarnoksággal szemben álló minden erő egysé­gét. Pártunk több ezer tagját meggyilkolták, a börtönökben fog­va tartják. De pártunkat semmi és senki nem semmisítheti meg. Pártunk minden erejét arra összpontosítja, hogy megdöntse a diktatúrát, új demokratikus rend­szert hozzon létre; hogy orszá­gunk ismét meginduljon a forra­dalmi, antiimperialista és anti- monopólista átalakulás útján, amely a szocializmus felé vezet. E cél érdekében fáradhatatlanul munkálkodik a munkásosztály egységéért, a szocialisták és a kommunisták még szilárdabb egyetértéséért, a riépi egység ösz­nagyon szeretik Magyarországot. Gladys Marin a chilei ifjúság legjobbjait képviseli. Személye­sen is szenvedett a diktatúra ke­gyetlenségétől. Három éve él számklvetésben, kényszerűség­ből távol két gyermekétől. Férje, Jorge Munoz mérnök már egy éve az „eltűntek” között van. Mégsem tudta megtörni őt sem­mi sem. Megtörhetetlen bátorsá­ga, kimeríthetetlen testi, szellemi ereje akárcsak tegnap, ma is a chilei ifjúság, a nép szolgálatá­ban áll. A mai ifjúkommunisták jelen­tik a holnap pártját. Velünk lesznek majd — Chile egész né­pével együtt — amikor eltemet­jük majd a diktatúrát, és új de­mokráciánkat, a szocializmust építjük. — Alig egy napja vagyunk Ma­gyarországon; ez idő alatt felejt­hetetlen találkozásaink voltak Ká­dár Jánossal, továbbá az MSZMP Politikai Bizottságának tagjaival, a KISZ vezetőivel, a Magyar Szo­szeforrottságáért, a keresztényde­mokrácia és valamennyi anti­fasiszta erő összefogásáért. Ez a mi politikánk! Kedves Elvtársak! Budapest ad otthont a Demok­ratikus Ifjúsági Világszövetség­nek. A DÍVSZ az első pillanattól kezdve arra törekedett, hogy le­leplezze a juntát, s, tiltakozó sza­va ,ejjusson a jáhfl?. Ä Kötelességemnek tartom, nogy ki­emelten szóljak a világ legkülön­félébb politikai irányzatú és val­lási meggyőződésű ifjúsági szer­vezetének szolidáris támogatásá­ról. Az ifjúság körében a szolida­ritás soha nem látott méretű volt! — Ez a szolidaritás mozgósítot­ta a népéhez, pártjához hű ma­gyar ifjúságot is. A Magyar Kom­munista Ifjúsági Szövetség —, amely napi gyakorlatává tette a proletár internacionalizmust — a szocialista építés szilárd pillére. — A mi fiatalságunk munkás- osztályunk és népünk oldalán él­te át a chilei forradalom ezer nap­ját. s ez idő alatt magasztos fel­adatok végrehajtásán fáradozott. Azóta több mint ezer napot kel­lett már átélnie — fasiszta ter­ror alatt. Tanult a harcból, a for­radalomból és tanult az ellenfor­radalomból. — A fasiszta junta üldözi mindazokat a politikai, szakmai és diákszervezeteket, amelyek a fiatalság eszméit juttatták kife­jezésre. Pinochet gestapója na­ponta tartóztat le és kínoz meg kegyetlenül ifjú harcosokat, akik közül sokan „eltűnnek”. így „tűnt el” többek között Carlos Lorca, a Szocialista Ifjúsági Szövetség fő­titkára és Jósé Weibel, a Kom­munista Ifjúsági Szövetség fő­titkárhelyettese. — De a fiatalság maga az élet. Lelkesedése, harcossága minde­nen felülkerekedik. A terror sem képes megsemmisíteni. Ifjúsá­gunk harcol a gyárakban, az egyetemeken, a lakónegyedekben és középiskolákban, városon és falun egyaránt. A fasizmus nem tudta megnyerni magának. Ifjú­ságunk a nép mellett áll és a néppel együtt győz majd! — Elkísért ide önökhöz Gladys Marin elvtársnő, a Kommunista Ifjúsági Szövetség főtitkára, és természetesen feleségem, Lily. Mindketten — akárcsak én — ön Itdaritási Bizottság képviselőivel, államférfiakkal, munkásemberek­kel, asszonyokkal, fiatalokkal. Az ország minden részéből nagyon sok üdvözlet érkezett hozzánk, mondta Luis Corvalán és meleg szavakkal mondott köszönetét az üdvözlésekért. Meghatott szavak­kal említette többek között azt a nyugdíjas házaspárt amely meg­takarított pénzét )a.(Chilei szolida­ritási uálap javára ajánlotta föl. A' chilei' testvérpárt "főtitkára ezután arról szólt, milyen mélyen meghatotta az a szeretet és együttérzés, amellyel a magyar fiatalok kísérték sorsának alaku­lását. Tudom — mondta —, hogy például 60. születésnapom alkal­mából sok-sok magyar úttörő, KISZ-es fiatal keresett meg levél­ben gratulációkkal, jókívánságok­kal. Igaz, ezek a levelek sohasem jutottak el hozzám, mert a dikta­túra nem engedte, még azokat a részvétnyilvánításokat sem kap­tam meg. amelyeket fiam halála alkalmából intéztek hozzám. De tudtam róluk, s ez erőt adott... Köszönöm nektek, magyar fiata­lok. Ti is hozzájárultatok szabad­ságom visszanyeréséhez és más politikai foglyok kiszabadulásá­hoz. Szívből jövő szavakkal mon­dott köszönetét Luis Corvalán a szolidaritásért a magyar íróknak, művészeknek, tudósoknak, értel­miségieknek is, akik kezdettől fogva támogatták és támogatják a chilei nép igazságos ügyét. Kedves elvtársak, elvtársnők! Bizonyos vagyok abban, hogy a magyar nép a továbbiakban is támogatja a chilei nép harcát. Szolidaritásának erejével is Se­gítséget nyújt ahhoz, hogy nap­fényre kerüljön, mi lett az eltűnt chilei hazafiak sorsa, s hogy akik életben vannak, visszanyerjék szabadságukat. A nemzetközi szo­lidaritás olyan erő, amely képes arra, hogy bezúzza a börtönök Ka­puját, s kiszabadítsa a politikai foglyokat. Biztosíthatom önöket, hogy töretlenül folytatjuk har­cunkat a diktatúra megdöntésé­ért. S az is bizonyos, hogy e har­cot — hála a chilei nép elszánt­ságának és a nemzetközi szolida­ritás ereiének — siker koronázza majd — mondta beszéde végén Luis Corvalán. A nagygyűlés Katona Imre zár­szava után az Internacionálé el- éneklésével ért véget. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár dolgozóinak távirata Luis Corvalánhoz Az Április 4. Gépipari Művek Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­rának dolgozói az alábbi táviratot küldték Luis Corvalánnak, a Chilei Kommunista Párt főtitkárának: „Engedje meg. Corvalán elvtárs. hogy hazánkba érkezése alkalmából forró, elvtársi üdvözletünket tolmácsoljuk önnek, valamint a kísére­tében levő elvtársaknak. Gratulálunk abból az alkalomból, hogy a szocialista magyar állam magas kitüntetésében részesült. Kívánjuk, hogy a chilei nép szabadságáért, a fasiszta junta megdöntéséért vívott harca eredményes legyen. Ennek a harcnak a támogatását saját eszközeinkkel a politikai és a termelőmunkában való eredményes helytállással mindenkor támo­gatjuk. További munkájához és harcához erőt, egészséget kívánunk Corvalán elvtársnak.” NAPI KÜLPOLITIKAI KOMMENTÁR Genfi gondolatolvasás Mintha egy világpolitikai bar- kochbajáték tanúi volnánk a gen­fi sajtóközpontban: a nemzetkö­zi sajtókülönítmény a szűkszavú szóvivőktől új meg újabb válto­zatokban fogalmazott kérdésekkel próbálja kiszedni, hogyan ala­kulnak a szovjet—amerikai kül­ügyminiszteri tárgyalások. And­rej Gromiko és Cyrus Vance — szakértőikkel együtt — immár második napja tanácskozik, a szóvivői megfogalmazás szerint „nagyon gyakorlatias”, „kölcsö­nösen jóhiszemű” légkörben a stra­tégiai fegyverzetkorlutozásról. A csütörtök délelőtti megbeszé­lés után „szünet'’ következett a SALT ügyében, mivel a délutáni tanácskozáson a közel-kelet ke­rült napirendre, a Hotel Inter­continentalban, Vance szálláshe­lyén. Péntek reggel viszont is­mét a festői park közepén álló genfi szovjet ENSZ-képviselet épülete a színhely, s a kialakult munkarend szerint már ez is jelzi a témát: a szovjet misszión a SALT-ról, az Intercontinental­ban a Közel-Keletről cserélnek eszmét. Ez utóbbi kérdésben Vance, értesülések szerint, hajlik a rendszeresebb szovjet—ameri­kai konzultáció bevezetésére; mint rosszmájú megfigyelők meg­állapítják, az izraeli jobboldal előretörése is jelzi Washington számára, amit Kissinger taktiká­jának bírálói már régen kimutat­tak: az egyoldalú közel-keleti kezdeményezések egykönnyen ki­fulladhatnak. A szóvivőkkel folyó „Kérdezz! — Nem felelek!” faggatósdi alap­ján persze csak sejtések — és sejtetések — állnak a világsajtó rendelkezésére. Tehát, mint csü­törtök reggeli sajtóértekezletén kiderült, a Genfben tartózkodó Waldheim főtitkár is csak talál­gat, borúsabban a Közel-Keletről szólván, derűlátóbban arról, amit ö „körvonalazandó SALT-komp- romisszumnak” nevezett. Az iga­zi választ tehát egy — hírek sze- i int kidolgozás alatt álló — közös kommüniké fogja tartalmazni, ám arra talán csak szombat dél kö­rül számíthatunk. A rövid „SALT-szünetet” a maga főváro­sával természetesen állandó kap­csolatban álló Két küldöttség alig­hanem az eddigi eredmény érté­kelésére használja föl, S a genfi gondolatolvasók csütörtök este már többre számítanak, mint csupán annak bejelentésére, hogy a SALT-tárgyalások folytatódnak. Ezt a gondolatmenetet támaszt­ják alá az amerikai szóvivő ki­térő válaszai, amikor arról kér­dezik: kitart-e Vance a márciusi tárgyalási pozíciói mellett. Mint ismeretes, szovjet részről elfo­gadhatatlannak minősítették őket, s így ha valóban elmozdult az amerikai álláspont, vagyis ha a jóhiszeműség kölcsönössége nem csupán szóvivői szóvirág, akkor a genfi nagyhatalmi eszmecsere megfelelhet egy másik fontos dip­lomáciai formulának: gyümölcsö­ző lehet. Miként megérkezésekor Gromiko megállapította, „a gyü­mölcsérés” eddigi elmaradásáért nem a Szovjetunió hibáztatható. (A. J.) Befejeződött a KGST VB ülése MOSZKVA. Moszkvában május 17—19-én megtartották a KGST Végrehajtó Bizottságának 81. ülését. Az ülésen a tagországok minisz­terelnök-helyettesei, a Jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács képviselője és a KGST titkára vettek részt. Kazimierz Olszewski lengyel miniszterelnök-helyettes elnökölt. Az ülésen részt vevő magyar delegációt Huszár István miniszterelnök-helyettes vezette. A végrehajtó bizottság ülésen megvitatták és elfogadták a KGST tanács soron levő ülésszakának napiredjével kapcsolatos határo­zatokat. (MTI) :ar tnrni föleimet heqílitxet b -sdYjäßn h e nedvöbuvg Szovjet-amerikai “ űrkutatási egyezmény Andrej Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Cyrus Van­ce, az Egyesült Államok külügy­minisztere szerdán Genfben alá­írta a Szovjetunió és az Egyesült Államok egyezményét az űrku­tatás és a világűr békés célú fel- használása területén folytatandó együttműködésükről. Ez a dokumentum, amely fel­váltja az 1972-ben a Szovjetunió és az Egyesült Államok által aláírt hasonló tárgyú egyez­ményt, előirányozza, hogy a két fél fejlessze együttműködését a világűrkutatás olyan tudományos és gyakorlati területein, mint az űrmeteorológia, a természeti kör­nyezet tanulmányozása, a Föld körüli térség, a Hold és a boly­gók kutatása, az űrbiológia és az űrorvostudomány, a mesterséges holdakból álló kutató és men­tőrendszerek. Az egyezmény kimondja, hogy a két fél mindent megtesz az ember vezette űrhajókkal tudo­mányos és gyakorlati célokból végrehajtott közöst űrrepülések továbbfejlesztéséért. Fel fogják használni a Szojuz és Apolló űr­hajók 1975. júliusában végrehaj­tott közös repülése idején szer­zett tapasztalatok alapján kifej­lesztett új közelítő és dokkoló berendezéseket. A Szovjetunió és az Egyesült Államok támogatni fogja azokat a nemzetközi erőfeszítéseket,' amelyeknek célja, hogy megold­ják az űrkutatásnak és a világ­űr békés célokra történő felhasz­nálásának nemzetközi jogi prob­lémáit. Az egyezmény 1977. május 24-én lép életbe, és öt évig lesz érvényben. Kölcsönös megálla­podás alapján megváltoztatható és meghosszabbítható. (TASZSZ) OLASZ PÁRTKÖZI TÁRGYALÁSOK A második forduló után Magyar Péter, az MTI tudósí­tója jelenti: Befejeződött csütörtökön az olasz pártok közötti tárgyalások második, ún. szakértői szakasza is. Ebben a szakaszban a pártok illetékes szakértői négy területen — gazdasági helyzet, a közrend megszilárdítása, iskolaügy és helyi közigazgatás — egyeztették álláspontjaikat. A baloldali pártok vezetői. Berlinguer kommunista és Craxi szocialista főtitkár közben talál­koztak és háromórás megbeszé­lést folytattak egymással, hogy egyeztessék javaslataikat. A meg­beszélés arról tanúskodott, hogy a kommunisták és szocialisták között a legszélesebb és legtel­jesebb egyetértés uralkodik va­lamennyi érintett kérdésben. Mindkét párt hibáztatja a keresz­ténydemokratákat, hogy indoko­latlanul elnyújtják a tárgyaláso­kat, lassítják azok előrehaladását. Ami a konkrét javaslatokat il­leti, a közrend megszilárdítására vonatkozóan a baloldal állás­pontja közeli a kereszténydemok­ratákéhoz, míg a gazdaságpolitika kérdéseiben nagyobbak az ellen­tétek. I .AIV AR I \K()R I K Kl /I I 1 • Losonczi Pál látogatása Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Népköz- társaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön látogatást tett a Ma­gyar Néphadsereg egyik dunántúli alakulatánál. A látogatásra elkísérte Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi mi­niszter és Pap János, az MSZMP Veszprém megyei Bizottságának első titkára. Losonczi Pál megtekintette a katonai alakulatot, majd az egység vezetői tájékoztatták harci és politikai felkészültségükről, a katonák élet- és munkakörülményeiről. Ezt követően az Elnöki Tanács elnöke elbeszélgetett az alakulat tisztjeivel és katonáival.

Next

/
Thumbnails
Contents