Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-20 / 117. szám
1977. május 20. • PETŐFI NÉPE • 3 A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL BÁCS-KISKUN MEGYEI IGAZGATÓSÁGA JELENTI: A Tervszerűen fejlődött a megye gazdasága S í Az V. ötéves tervidőszak gazdaságpolitikai célkitűzéseinek megvalósítása, a társadalmi termelés és a vállalati gazdálkodás hatékonyságának további fokozása, valamint a pénzügyi egyensúly javítása érdekében az elmúlt évben sor került a közgazdasági szabályozók módosítására. Az azóta eltelt rövid idő még nem nyújt lehetőséget átfogó értékelésre a szabályozó rendszer valamennyi területének működéséről, de néhány fontosabb célkitűzés megvalósulása, vagy annak nehézségei már értékelhetők Bács-Kiskun megye vállalati és szövetkezeti gazdálkodásában is. Mindenekelőtt megállapítható, hogy a terveknek megfelelően fejlődött tovább megyénk gazdasága és javultak a lakosság életkörülményei 1977 első negyedében. Beruházások A megye állami és szövetkezeti gazdálkodó szervei az év első negyedében az MNB adatai alapján megközelítőleg 540 millió forintot fordítottak beruházásra, folyóáron számítva közel 14 százalékkal többet, mint az előző év azonos időszakában. Az idei évben általában a beruházási kedv élénkülése figyelhető meg, amely a beruházásokból legnagyobb mértékben részesülő mezőgazda- sági ágazat ez évi fejlesztési célkitűzésein mérhető le. ■ Az állami vállalatok és gazdaságok beruházási felhasználása 226 millió forint volt, 4 százalékkal kevesebb az előző évinél. Ezen belül az ipari felhasználások 10 százalékkal csökkentek, elsősorban a gép- és a köny- nyűipar kifizetéseinek alakulása következtében. Az élelmiszer- iparban az előző évi növekvő irányzat főként a baromfiipari, sütőipari és a konzervipari beruházásokra jellemző. , As állami gazdaságok felhasználása 5 százalékkal meghaladta az 1976. első negyedévi szintet. A kifizetések közel 60 százalékát gépvásárlásra, az építési ráfordítások nagy részét pedig sertés- és szarvasmarha-telepek, gyümölcs- és bortárolók, valamint feldolgozók létesítésére használták fel. A szövetkezetek beruházási ráfordítása ez év március végéig dinamikusan emelkedett és meghaladta a 313 millió forintot. A megye területén az első negyedévben a két állami nagyberuházás közül a solti 2000 kW-p*s megközelítőleg 724 millió forint költségelőirányzatú, új középhullámú adóállomás avatása és üzembehelyezése február 16-án megtörtént. A másik állami nagyberuházás a Halasi Kötöttárugyár, mintegy 620 millió forint költségelőirányzattal, amelyből közel 166 millió forintot ütemeztek erre az évre. Az első negyedév végéig a tényleges teljesítés 15 százaléka az éves előirányzatnak. Az első negyedévben a kazántelep, valamint a szociális épület csőszerelési és szakipari munkáival készültek el. A folyamatban levő tanácsi beruházások közül a 710 millió forintos költségelőirányzatú új megyei kórház kivitelezésénél igen nagyfokú lemaradás tapasztalható. Az 1976. évre ütemezett 175 millió forinttal szemben, mintegy 32 millió forint összegű munka került leszámlázásra. Az ez évi tervezett felhasználás 166 millió’ forint, amelyből az első negyedév végéig csak 4 millió forint került kifizetésre. A kivitelező vállalat jelenleg a diagnosztikai, gazdasági épületeken és a trafóházon dolgozik 120 fős létszámmal. A beruházás készültségi foka 15 százalékos. A kecskeméti számítóközpont 30 millió forintos beruházásának tervezett befejezési határideje 1976. III. negyedéve volt. A kivitelező ez évi első negyedévi befejezést vállalt, amelyet kapacitáshiány miatt nem tudott tartani. így a létesítmény teljes befejezése csak az év végére várható. A fedett piaccsarnok beruházása 39 millió forintos költség- előirányzattal szintén vontatottan halad. Az 1976. évre pénzügyileg ütemezett közel 22 millió forint előirányzattal szemben 14 millió forint kifizetés történt. Az ez év végi tervezett befejezés a jelenlegi ütem alapján bizonytalannak látszik. Ipar A megye szocialista iparának termelése az első negyedévben az előző évihez hasonlóan az országosnál gyorsabban, 11,4 százalékkal nőtt. Ez idő alatt az iparban foglalkoztatottak száma (67900 fő) ha kismértékben is, de tovább bővült, 466 fővel. A termelés növekedésének 94 százaléka a termelékenység emelkedéséből származott. A nehéz- és könnyűipar termelése csaknem azonos mértékben — egyötödével — emelkedett. A nehéziparon belül átlagon felüli volt a termelés felfutása a MEZŐGÉP Vállalatnál, a Ganz Villamossági Művek Készülék Gyára és a Kismotor- és Gépgyár bajai telepein. A köny- nyűipar termelés-emelkedése főleg a kiskunhalasi nagyberuházás, a Halasi Kötöttárugyár részleges üzembehelyezésének eredménye. Ezen kívül említésre méltóan gyors ütemben nőtt a termelés a Habselyem Kötöttárugyár kiskunfélegyházi gyárában is. Az élelmiszeripari tevékenység nem érte el az előző évi szintet. A helyiipar termelésének mindössze 1 százalékos növekedése mérsékeltebb volt, mint az előző évben. A szövetkezeti iparban viszont 7,6 százalékos termelési többletet értek el, teljes egészében a termelékenység növelésével. A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek értékesítése 1977. első negyedévben folyóáron közel 3 milliárd forint volt. Az értékesítésen belül kedvező, hogy bár a belkereskedelemnek 8,8 százalékkal kevesebbet adták át, az export 7,8 százalékkal emelkedett. Az exportra kerülő cikkek közül fürdőkádból a korábbi évek visszafogottabb kiszállítása után, az év első negyedében több mint 9200 darabot, az egy évvel korábbinál 87 százalékkal többet adtak át a külkereskedelemnek, magnetofonból pedig az előző évinek több mint 2,5-szeresét. Igen élénk 'kereslet nyilvánult meg a textilipari termékek iránt is: - MP- .e?.%rr négyzetméter .gyapjú-- és gyapjutipusu szövetet exportáltak, míg egy évvel korábban mindössze 4 ezer négyzetmétert. Az élelmiszeripari cikkek közül csontos nyershúsból közel 3,2- szeresét, vágott baromfiból 44 százalékkal többet exportáltak. Üjra fellendülőben van az élőállat kivitele is, súlyban számítva az egy évvel korábbinál 39 százalékkal többet adtak át külföldi vevőknek. Ugyanakkor a tartósítóipar termékeinek kiszállítása — a paradicsomkonzerv kivételével — csökkent. Az export növelése ez évi terveinkben kiemelt szerepet kapott. Ennek figyelembevétele tükröződik a vállalati tervekben is. A megfigyelt kilenc megyei székhelyű állami iparvállalat évi értékesítési terve 11 százalékkal magasabb az előző évinél. Ezen belül az export 36 százalékos növelését tűzték ki célul. Építőipar A megye kivitelező építőiparában az 1977. első negyedévében végzett építési-szerelési munkák értéke mintegy 450 millió forint volt, és ez — összehasonlítható áron — 36 százalékkal több az előző évinél. A kivitelező építőipar termelése országosan 10 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál Az első negyedév végéig csaknem 290 millió forint volt az elutasított építési igények értéke, amely csökkent ugyan az előző évihez képest, de továbbra is jelzi a beruházási igények és az építőipari szervezetek kapacitá- , sa közötti egyensúlyhiányt. Az építőipari vállalatok és szövetkezetek lakásépítése az előző évinél kedvezőbben alakult. Mintegy 20 százalékkal több, 492 lakás kivitelezését kezdték el az év első negyedében és 304-et adtak át. Ez a számottevő fejlődés azzal függ össze, hogy a múlt évben átadott kecskeméti házgyár ez évtől már teljes kapacitással dolgozik. A megye építőipari szervezeteiben foglalkoztatottak száma az első negyedév végén 11,8 ezer fő volt, 2,8 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Mezőgazdaság A mezőgazdaságban az elmúlt évben módosított közgazdasági szabályozók a legtöbb ágazatbari megteremtették a termelés növeléséhez fűződő üzemi érdekeltséget. A kertészeti ágazatokban és a szarvasmarha-tenyésztésben azonban nyilvánvalóbbá vált, hogy a termelési célok és az ösztönzők között nem volt megfelelő az összhang. A megye mező- gazdasági termelésében jelentős arányt képviselő kertészeti ágazatok 1976. évi termelése — a kedvezőtlen közgazdasági feltételek mellett és a szélsőséges időjárási viszonyok következtében — összességében kedvezőtlenül alakult, annak ellenére, hogy a gyümölcstermés az 1975. évi szinten maradt, a zöldségfélék meny- nyisége pedig 25 százalékkal meghaladta azt. A nyári érésű gyümölcsök terméskiesése miatt a gyümölcstermés összetétele nem biztosított egyenletes lakossági ellátást. A zöldségfélék termésátlagai általában alacsonyak voltak, de a megelőző évihez viszonyítva emelkedett a zöldborsó, a paradicsom, a vöröshagyma és a fejeskáposzta hektáronkénti hozama. A kertészeti ágazatok közül a szőlőtermés mennyiségének csökkenése érzékenyen érintette Bács- Kiskun megye mezőgazdaságát. A korábbi években gondot okozott a szarvasmarhatartási ágazat nem kielégítő fejlődése. Az intézkedések a mezőgazdasági üzemeket elsősorban a tejtermelés növelésére és folyamatos, kiegyensúlyozott állományfejlesztésre ösztönzik. A kisüzemi tehéntartás fejlesztése érdekében növekedett az állami támogatás mértéke. Az 1977. márciusi állatösszeírás adatai szerint a megye szarvasmarha- és sertésállománya az előző év azonos időszakához képest 3, illetve 18 százalékkal emelkedett. A gazdaságokban a tehénállomány változása — a húshasznú, nem fejt tehenek számának mérséklődése — a tejtermelés növelésére utal. Az állomány minőségének javulása a tejtermelés mennyiségének növekedését eredményezte, ugyanis 1976-ban a megyében termelt 155 millió liter tej 13 százalékkal több az 1975. évinél. A megyei tanács adatai alapján a szövetkezeti gazdaságokban a tavaszi talajelőkészítést 75 ezer hektáron befejezték. Ugyancsak befejeződtek az állókultúrák (évelő pillangósok, rét-, legelő) esedékes ápolási' munkái is. A tavaszi vetésű növények vetéselőirányzata ' összesen 205 ezer hektár. A kalászosok vetését és a lucerna telepítését 95—97 százalékban végezték el. A lassú fel- melegedés késleltette á kukorica, cukorrépa, napraforgó és a szója vetését. Népmozgalom Az év első három hónapjában több mint 2200 kisgyermek született a megyében, mintegy százzal kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. A csökkenés az 1976. évinél valamelyest nagyobb, s ez az irányzat a következő időszakokban várhatóan folytatódik, a szülőképes korosztály létszámának fokozatos csökkenése miatt. Míg országosan az év első két hónapjában emelkedett a halálozások száma, addig Bács-Kiskun megyében az első negyedévben számottevően csökkent. Ugyanakkor mind a megyére, mind országosan jellemző, hogy a házasságkötések csökkenésével párhuzamosan folyamatosan emelkedik a válások száma. Foglalkoztatottság 1977. első negyedében — az előirányzatokkal összhangban — mérsékelten tovább bővült az ipari és építőipari foglalkoztatottak köre, s csökkent az állami mező- és erdőgazdálkodásban, valamint az állami vízgazdálkodási ágazatban. Minimálisan nőtt a kereskedelmi és közlekedési dolgozók száma, s valamelyest kevesebb a szolgáltatásban foglalkoztatottaké az előző év azonos időszakához képest. A megfigyelt ágazatokban csökkent a nem fizikai dolgozók aránya, kivéve az állami vízgazdálkodást. A fizikaiak arányának tervezett növekedése legkedvezőbben a a közlekedésben és a szolgáltatásban valósult meg. Az év első három hónapjában némileg emelkedett a fizikai foglalkozásúak teljesített munkaóráinak száma az állami iparban. Munkaszervezési és anyagellátási nehézségekre utal azonban, hogy jelentősen nőtt a túlórák aránya, így a minisztériumi iparban az összes teljesített munkaórák száma alig változott, ugyanakkor a túlóráké több mint 5 százalékkal nőtt az elmúlt évhez mérten. Ezzel szemben a tanácsi iparban 5 százalékot meghaladóan emelkedett a teljesített munkaórák mennyisége és több mint egyötödével csökkent a túlóráké. Kedvezőbb a kép az állami építőiparban. Az első negyedévben mind a minisztériumi, mind a tanácsi építőiparban mintegy 12, illetve 5 százalékkal csökkent a fizikai dolgozók túlóráinak száma az előző év azonos időszakához képest. Legnagyobb mértékben, több mint egyötödével mérséklődött a túlórák aránya a szövetkezeti építőiparban. A megyében ebben negyedévben 66 ezerrel kevesebb napot töltöttek táppénzes állományban, mint 1976. első három hónapjában. A táppénzes dolgozók aránya az előző évi 5,6-ról 5,2 százalékra csökkent. Lakossági jövedelmek és fogyasztás Az MNB készpénzforgalma alapján a lakosság pénzjövedelmének a következő fontosabb jellemzői alakultak ki az év első negyedében: a bér- és bérjellegű bevételek mintegy 5 százalékkal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, alig haladva meg az országos ütemet. Ezen belül — főként az év végi részesedések mérséklődése következtében — a személyi jövedelmek közel 4 százalékkal csökkentek. A mezőgazdasági bevételek — az országoshoz hasonlóan — 16 százalékkal fokozódtak, ami főként a termékértékesítés bevételeinek az előző évi mélypont utáni, mintegy 22 százalékos növekedéséből származott. A társadalom- biztosítási juttatások — a nyugdíjak nélkül — mintegy 10 százalékkal bővültek. Csökkent a táppénzes napok, de nőtt a a gyermekgondozási segélyt igénybe vevők száma. Családi pótlék címén megközelítőleg 16 százalékkal többet fizettek ki, mivel nőtt a jogosultak száma és az átlagos juttatás összege is. A teljes munkaidőben foglal-1 koztatottak havi átlagbére az év első negyedében — az előző évekhez hasonlóan — az építőiparban és a közlekedésben nőtt legjobban. A lakosság megtakarítása a szokásos ütemben, 14 százalékkal nőtt és a betétállomány a negyedév végén meghaladta az 5,3 milliárd forintot. A mintegy 3,2 milliárd forint hitelállomány viszont több mint egyötödével múlta felül az egy évvel korábbit. A készpénzbevételek meghaladó üemben nőtt a lakosság áruvásárlása. A megye több mint 2,8 milliárd forintos kiskereskedelmi forgalma 14 százalékkal volt több az előző évinél, míg az országos növekedés 12 százalékra tehető. A szocialista bolti kiskereskedelem közel 2,5 milliárd forint forgalmat bonyolított le, 14 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. Ezen belül az élelmiszerek és élvezeti cikkek eladása folyóáron, mintegy 9 százalékkal, a ruházaté közel 7 százalékkal haladta meg az- előző év azonos időszakáét. A tartós fogyasztási cikkek eladása 26 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál, mivel ennek 37 százalékát képező személygépkocsi-forgalom — a vártnál jobb ütemben történt beérkezések miatt — 56 százalékkal nőtt. A negyedév folyamán a legújabb termékek közül 175 automata mosógépet, 325 hordozható- és 113 színes televíziót vásároltak meg. A vendéglátás folyóáron számított árbevétele több mint 12 százalékkal növekedett. Ennek közel egyharmada származott az ételek eladásából, 54 százaléka az alkoholos italok forgalmából, de az alkoholmentes italok fogyasztásának értéke nem érte el a 7 százalékot sem. Közművesítés A megyében a közművesítés az utóbbi évekhez hasonlóan 1976- ban is gyors ütemben fejlődött. A szolgáltatott vezetékes gáz mennyisége 20 százalékkal, a víz 16 százalékkal, a villamosenergiaszolgáltatás pedig egytizedével haladta meg az előző évit. A szolgáltatott gáz és elektromos áram egynegyedét, és a víznek felét a háztartások használták fel. A vezetékesgáz-ellátás és ezen belül a gázt fogyasztó háztartások száma erőteljesen emelkedett. A vezetékes hálózatba a megye három városa és négy községe van bekötve, melyek közül Kunszentmiklóson csak ipari felhasználás lehetséges. A megye közüzemi vízellátását 1885 km hosszú csőhálózat szolgálja. A hálózat 8 százalékos bővítése további 10 ezer lakás ellátását tette lehetővé. Ezáltal a vízvezeték-hálózatba kapcsolt lakások száma elérte a 90 ezret, a megye lakásállományának 42 százalékát. A megye közművesítésének legelmaradottabb területe a csapadék- és szennyvíz-csatornázás. Mindössze 35 település rendelkezik zárt közcsatorna-hálózattal, amelynek teljes hossza a legutóbbi évben is csak 18 kilométerrel gyarapodott. A hálózatba kapcsolt lakások aránya Bács-Kiskun megyében alig haladja meg a 8 százalékot, a szomszédos Csongrád megyében például 20 százalék körüli, országos átlagban 29 százalékos az arány. Közművelődés A közművelődésben egyre nagyobb szerepet játszik a televízió. Erre utal az a tény, hogy az elmúlt évben ötezerrel nőtt az előfizetők száma. Ezzel szemben az év folyamán a megye kiskereskedelme 13 ezer készüléket hozott forgalomba, aminek egytize- de hordozható, és mintegy 3 százaléka színes televízió volt. Mindez arra enged következtetni, hogy többen régi készüléküket cserélik korszerűbbre. E kedvező jelenség mellett jó lenne az új tulajdonosok számát is tovább növelni, mivel 1975. végén Bács-Kiskun megyében volt a legkevesebb az ezer lakosra jutó előfizető. A színházlátogatások száma az elmúlt esztendőben mintegy 6 százalékkal visszaesett. . Az országos jellegű népművelési szervek fokozódó hatást gyakorolnak a közművelődésre. 1976- ban 394 rendezvényt tartottak a megyében, mintegy 30 százalékkal többet az előző évinél. Az előző évhez képest közel kétszeresére nőtt az Országos Filharmónia által rendezett hangversenyek látogatóinak száma. Hetek óta figyelem, az egyik kecskeméti ház előtti fa öles törzsét gázolajjal locsolgatja valaki nagy buzgalommal. Milyen fondorlatos módja a pusztításnak. Sajnos elég gyakran a lakótelepek gyenge facsemetéinek sem kegyelmeznek a garázda kezek. Ablakom alatti üres földszigetre másfél év alatt már háromszor ültettek a kitörtek helyett új csemetét, ami nem kevés pénzbe kgrül. Borsos ára van egy- egy díszfának, nem beszélve arról, hogy nehéz az előnevelt fák beszerzése, ugyanis innen több száz kilométerre vannak díszfatelepítő helyek. Kerényi József Ybl-díjas kecskeméti építészé a megfontolást érdemlő gondolat, hogy Bács- Kiskun megyében is létre kellene hozni díszfatelepet, ahol az itteni talaj és éghajlat szempontjából legmegfelelőbb fajtákat nevelnének. A kertészeti főiskola oktatói, hallgatói, az erdőgazdaság dolgozói minden bizonnyal vállalkoznának erre a feladatra. A helybeli nevelés ugyanis lényegesen csökkentené a díszfák magas árát. Bántják a fát olykor át nem gondolt ítélettel is, mondván a lombkorona eltakarja az épületek homlokzatát, ezáltal rontja a városképet. Ízlés dolga, ki mit tart szépnek. Nekem az évnek az a fele tetszik jobban, amikor zöldbe borul a város, s az akác, a japánakác, a platán, a hárs lombja menedéket ad a nyári forróságban. A kecskeméti Rákóczi út, vagy az új városközpont mellett milyen csupasznak tűnik például a Megyei Művelődési Központ előtti füves, bokros terület, mert a szemnek hiányzik a fa. Például a gesztenye, amiből sajnos városszerte kevés van. Tudatosabban kellene válogatni a fafajták között. Van miből. A Vasútkertben levő egykori arborétumot annak idején éppen a különböző fajták kísérletezésére alakították. Felnőtt lesz a lakótelepi gyerekből, mire a mostani facsemeték terebélyes lombjukkal, változatosabbá, szebbé formálják az új városrészt. S addig? Többféle módon eddig több-kevesebb sikerrel igyekeztek, hogy a házak ormótlan végfalait tetszetősebbé tegyék. Elvetették azt a javaslatot, hogy egy megfelelő repkény- fajtával befuttassák a hatalmas tűzfalakéit. Az indok szerint az olcsó növény tönkreteszi a vakolatot. Pedig például a kecskeméti református templom oldalát díszítő repkény egyáltalán nem gyorsítja a vakolat állapotának természetes romlását. Még egyszer át kellene gondolni a javaslatot. A növény építészeti elemeket pótol. Tárnái László Még az idén kilencven lakást átadnak Hatalmas földgépek, tehergépkocsik láttak mur kához a múlt év nyarán Kiskunfélegyházán, a E—5-ös út mentén: megkezdődött az úgynevezei Körösi úti lakótelep építése. A tereprendezés mee kezdése után hamarosan felvonult a Bács-Kisku megyei Állami Építőipari Vállalat is. A gondosa szervezett előkészítő munka után április 25-én ki fűltek helyükre a kecskeméti házgyárban készü első elemek. Napjainkban már van bőven látnival a nemrégen még sík terepen: három, egyenként S lakásos tömb „összerakásával” már a harmadi emeletnél tartanak. A tervek szerint még ebben az évben átadjá a lakóknak ezt a 90 lakásos épületet, két újat házban pedig 180 lakás összeszerelése készül e Ugyancsak december végére szeretnék elvégezni 2: lakás résalapozását és egy kilencven lakásos tön fogadószintjének elkészítését. A jól szervezett, szalagszerű építkezés eddig megfelelő ütemben halad. Minden jel arra muts hogy az építők valóra tudják váltani a terveke s még az idén 90 család költözhet új otthonba, téltől sem kell félniök, mert a Kiskunhalasi Építi ipari Vállalat is gyors ütemben látott hozzá i ideiglenes fűtőmű építéséhez, sőt, a végleges fűt mű alapozását is megkezdték. Opauszky László felvétele
