Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-19 / 116. szám

1977. május 19. • PETŐFI NEPE • J Az együttműködés haszna A közrend és közbiztonság megóvása, az állampolgárok nyugalmának biztosítása, a bűnözők elleni harc egyaránt kötelessége a rendőrségnek és a munkásőrségnek is. A két testület feladatait önállóan és együttműködve is végzi, hiszen céljuk egyforma. Rendőröket, munkásőröket kerestünk fel, s kértük, mondják el, hogyan dolgoznak együtt, mi az, ami­ben egymásnak segítséget nyújtanak, ismertessék meg olva­sóinkkal módszereiket. Rendőrök, munkásőrök a közbiztonságért Immár tizenöt éve teljesít szol­gálatot Dunavecsén Nagy József rendőr zászlós körzeti megbízott. Dolga nem könnyű, hiszen Du- navecse és a bösztöri kerület tar­tozik hozzá, amely mintegy 16 négyzetkilométer kiterjedésű. Sze­reti munkáját, s kommunista mó­don — négy éve az alapszerve­zet párttitkára — gondolkodik az együttműködésről. • Nagy József rendőr zászlós, körzeti megbízott. — A körzeti megbízott, noha egyenruhát visel, mégiscsak egyetlen ember, akinek szüksége van a segítségre. Ez ugyan min­den állampolgár kötelessége, ám mégis ha lehetőség kínálkozik, munkásőr elvtársakat kérek fel erre. A minap Czuczor Bálint munkásőr, aki a Vegyesipari Vállalatnál dolgozik, tett bejelen­tést egy villanymotor ellopásáról, s sok érdekes, használható ada­tot mondott el, amely segít a nyomozásban. Balesetek helyszí- n^hék' biztosításánál is nyújtöt- tak segítséget már a munkásőrök. Mondanom sem kell, hogy egy- egy bűncselekmény elkövetése felfedezésekor mi magunk kérjük munkásőreink segítségét, de meg­bízzuk őket a társadalmi tulaj­don, a tulajdon károsítóinak le­leplezésére, illetve a bűncselek­mények megelőzésére. A tőlük kapott jelzések mindig megfele­lőek, s gyorsan tudunk intéz­kedni. Nemrégiben — tudtuk meg a rendőr zászlóstól — közbiztonsági akción közösen vettek részt, s a riasztást a rendőrség végezte. Nagy József egy ellenőrzőpont parancsnokaként négy munkás­őrrel végezte az igazoltatást, s csak dicsérni tudja a munkás­őrök jó és kulturált intézkedé­seit. Az már természetesnek szá­mít, hogy ünnepi eseményeken, rendezvényeken közösen biztosít­ják a rendet, a fegyelmet. Több mint másfél évtizeddel ezelőtt lépett be a munkásőrség­be Bajnok Mihály rajparancsnok, a Béke Termelőszövetkezet rak­tárosa. Személyes jó ismerőse Nagy József rendőr zászlósnak, hiszen egy községben élnek, s a pártrendezvényeken is sűrűn ta­lálkoznak. — Nemrégiben történt, hogy a rendőr elvtársak arra kértek ben­nünket, hogy segítsünk két fegy­veres bűnöző elfogásában. Mon­dani sem kell, szívesen tettünk eleget kérésüknek, s nem sajnál­tuk sem az időt, sem a fáradság got, hogy a közös célt megvaló­sítsuk. Ezenkívül feladatunknak tartjuk, hogy a közrendet vagy közbiztonságot sértő cselekmé­nyekről jelzést adjunk, sőt mi magunk is szólunk a gazdasági vezetőknek, ha valahol hiányos­ságot tapasztalunk a vagyonvé­delemben, az ellenőrzésben. Rendőr elvtársaink rendkívüli • Bajnok Mihály munkásőr rajparancsnok. • Antal Mihály járási munkásőr parancsnok és Rohoska János rendőr százados az együtt­működésről beszélget. esemenyek esetén nyugodtan tá­maszkodhatnak ránk, s ezért örü­lünk, hogy kölcsönösen tájékoz­tatjuk egymást feladatainkról. Valóban sokat tanulnak a mun­kakörök a rendőröktől a gépjár­mű-ellenőrzésben, a vagyonvéde­lemben, az igazoltatás-végrehaj­tásban, a pénzőrzésben és lehet­ne sorolni tovább. Az együttmű­ködés gyakorlatilag a végrehaj­tó szerveknél, vagyis a körzeti megbízottnál, a rajparancsnok­nál. a munkásőrnél valósul meg. Ám a közös akciókat parancsok, egvüttműködési megállapodások biztosítják. Erről is beszélt Antal Mihály, a munkásőrség járási pa­rancsnoka és Rohoska János rendőr százados, őrsparancsnok. — A rendőrőrs szoros kapcso­latot tart a munkásőrség solti szakaszával, a megállapodások értelmében rendkívüli események esetén, vagy olyan akció során, amelyet elrendelnek, igénybe ve­hetjük munkásőreinket, hiszen a feladatok olykor meghaladják erőinket. Az együttműködés jó, gyümölcsöző és nagyon hasznos mind a két testület számára. Bármikor számíthatunk rájuk, fegyelmezettek, a parancsokat ki­fogástalanul hajtják végre. — mondta Rohoska rendőr százados. — A munkásőrség járási pa­rancsnoksága — fűzte a szót to­vább Antal Mihály parancsnok — gyakorlatilag több rendőri szervvel tart kapcsolatot. Való­ságos helyzetben —• elemi csa­páskor, szökött bűnöző üldözé­sekor, akciók során — az együtt­működés olyan, amilyenre éppen szükség van. Nem az egyenruha színét, a testület jellegét nézzük, hanem azt, hogy mit kell végre­hajtani az állampolgárok, a tár­sadalom érdekében. Mi is a két testület együttmű­ködésének haszna? Nem keve­sebb, mint egy község, egy járás, vagy egy megye közrendjének, közbiztonságának védelme, az ál­lampolgárok nyugalmának bizto­sítása az év és a nap minden szakában. Egymást segítve, egy­mástól tanulva —■ mondjuk ki nyíltan — ezt kiválóan oldja meg nemcsak Dunavecsén, de az egész megyében mindkét testület. Gémes Gábor Harmadszor is elnyerték a vándorkupát A jásszentlászlói Arany János Művelődési Ház keretében évek óta rendszeresen és eredménye­sen működik egy rádiós szakkör. A különböző versenyek és más bemutatkozások alkalmával sike­reket érnek el alapos felkészült­ségükkel és lelkesedésükkel. Leg­utóbb a Komárom megyei Csatka helység térségében az immár ötödször sorra kerülő országos iránymérő bajnokságon bizonyít­hatták rátermettségüket. Az Út­törő Rádió által szervezett játé­kos versenyen a szakkör három tagja díjat nyert nagyszerű sze­replésével. Az úttörő leányok ka­tegóriájában tíz pontjával Kiss Ibolya lett az országos első, s a nyolc pontos Papp Anikó a har­madik. Az úttörő fiúk kategó­riájában Tamási Attila a hetedik helyen végzett. Hármójuk ösz- szesített eredménye igazán érté­kes „gyümölcsöt termett” számuk­ra és az intézményüknek: har­madszor is ők vehették át az Esztergom ezer éves évfordulója­kor alapított, úgynevezett RÍM O. B. Milleneumi Űttörő Rádió­iránymérő Vándorkupát. Képün­kön a három boldog nyertes, az értékes — s immár véglegesen náluk maradó kupával — és az ajándékokkal. Színes *TV horgászás közben .m: Személygépkocsiban, kirándu­láson, még horgászás közben is be lehet kapcsolni, s nézni lehet a színestelavíziós-műsort az „Elektronika—60” nevű készü­lékkel. Az első színes miniteleví­ziók gyártását a már nemzetközi hírnevet szerzett leningrádi Po­zitron gyárban kezdték meg. Legújabb gyártmányuknak, a színes minitelevíziónak a súlya mindössze kilenc kilogramm. A képernyő átmérője 25 centiméter. Az „Elektronika—60” mind ak­kumulátorral, mind pedig háló­zatról működtethető. A tervek szerint ez lesz az az alapvető modell, amellyel az 1980-as moszkvai olimpia újságírói gár­dáját is ellátják majd. (BUDA- PRESS) MÁJUS 22-TŐL Üj vasúti menetrend Európa valamennyi vasútján egyidőben, így a MÁV-nál is 1977. május 22-én 0 órakor lép életbe az új menetrend. A MÁV az előző évek tapasztalatai alap­ján az 1977 78. évi időszakban közlekedő személyszállító vonatok menetrend-tervezetét is több nem­zetközi. országos és megyei szin­tű értekezleten egyeztette a kül­földi vasutakkal, a helyi közigaz­gatási szervekkel, a nagyobb vál­lalatok. intézmények, üzemek képviselőivel, és a területileg il­letékes Volán Vállalatokkal. Az ott elhangzott észrevételek, ja­vaslatok nagyrészét — természe­tesen a műszaki és anyagi le­hetőségek figyelembevételével __ m egvalósították. Az új menetrendben, — amely 1977. .május 22-től 1978. május 27-ig lesz érvényben —r — több változás található. Nemzetközi vasúti összekötteté­seink közül a „Wiener-Walzer” és a „Wien—Budapest" expressz menetrendje átalakult. Az új me­netrendben a „Wiener-Walzer” csak Basel és Budapest Keleti pu. között közlekedik, egész év­ben, új fekvőhelyes kocsijárattal. Csak nyári időszakban a „Wien— Budapest” expressz helyett meg- hosszabított útvonalon „Wien- Bukarest” expressz közlekedik Bécs és Konstanza között. A Moszkva—Budapest—Belgrád kö­zött közlekedő „Puskin” a magyar fővárost elkerülve, rövidebb úton, Cegléd—Kiskunfélegyháza—Kis­kunhalas útirányon át közleke­dik, ezáltal Moszkva és Belgrád között a menettartam mintegy két órával csökken. A Budapest— Kiskunhalas—Belgrád vonatrész azonban a jövőben is megmarad. Több nemzetközi vonatnál csök­kentették a menetidőt. Az új menetrendi időszakban a belföldi expressz- és gyorsvona­tok Budapest-centrikus szerke­zete továbbra is megmaradt. Az eddig közlekedő járatokat új vo­natpárok beállításával bővítették. Megváltozott a „Napfény” ex­pressz indulási ideje. A vonat május 22-től Szegedről reggel 6 órakor indul és Budapestre érke­zik 8 óra 37 perckor. Vissza a fő­városból 18 óra 25 perckor indul. Az expresszvonatok hétvégi zsú­foltságát csökkentette a MÁV azzal, hogy Budapest és Szeged között új gyorsvonatpárt állított be. Az új gyorsvonat Budapest Nyu­gati pu-ról vasárnap 17 óra 15 perckor indul és Szegedre 20 óra 12 perckor érkezik. Szegedről hét­főn reggel 6 óra 20 perckor in­dul a gyorsvonat és 9 óra 20 perc­kor érkezik Budapestre. Az új gyorsvonat, amely Kiskunfélegy­háza, Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd állomáson is megáll, hely­jegy megváltása nélkül vehető igénybe. Megváltozott a Szeged—Pécs és a Szeged—Miskolc között közle­kedő gyorsvonatok indulási ide­je is. Szegedről Pécsre a jelenlegi indulásnál 15 perccel később, va­gyis 6 óra 05 perckor, Miskolc­ra pedig korábban, 17 órakor in­dul a gyorsvonat. Változás még, hogy az eddigieknél kedvezőbb időpontban, korábban közlekedik a Baja—Budapest közötti gyors­vonat. Bajáról indul 17 óra 45 perckor és Szekszárdon át Bu­dapestre érkezik 21 óra 40 perc­kor. Az új menetrendben a Budapest és Szeged között közlekedő távolsági személyvo­natok menettartama átlag Í5— 20 perccel megrövidül. Változás, hogy a Budapestről ed­dig szombaton 13 óra 12 perckor induló közvetlen szegedi személy- vonatot — a kevés utas miatt — megszüntették. A jövőben Cegléden való át­szállással lehet utazni Budapest­ről Szegedre. Ugyancsak megvál­tozott a Szegedről eddig dél­után háromnegyed öt előtt induló személyvonat ideje, az új me­netrendben — az utasok igénye alapján — Szegedről 17 óra 05 perckor indítják (Kiskunfélegy­házára érkezik 18 óra 26 perc­kor, Kecskemétre pedig 19 óra 26 perckor). A „Napfény” ex­pressz korábbi közlekedése miatt a Kiskunfélegyházáról Kecske­métre átjáró utasok a 717. sz. személyvonatot vehetik igénybe, amelynek menetrendjét úgy ala­kították ki, hogy az kedvező legyen a munkába járóknak. A vonat Kiskunfélegyházáról 6 óra 48 perckor indul és Kecskemétre 7 óra 20 perckor érkezik. A Budapest—Kelebla vasútvo­nalon is több változás lesz. így például Budapest-Józsefvá- rosból a reggeli személyvonat ké­sőbb indul, Kiskunhalasra 10 óra 08 perc helyett 10 óra 28 perckor érkezik. Kiskunhalasról a korai személyvonat 20 perccel később, 3 óra 36 perckor indul Budapestre. A helyi személyvonatok közle­kedését az expressz, a gyors- és a távolsági személyvonatokhoz igazodva alakították ki, ezért né­hány perces változások találha­tók. Említést érdemel, hogy a MÁV Szegedi Igazgatósága különös figyelmet fordít a Kecskemét környéki üdülőkör­zet megközelítésére. Május 22-e és szeptember 25-e között, vasárnaponként továbbra is közlekednek Lakitelekre és vissza a közkedvelt fürdővona­tok. Az új menetrendben a kecs­keméti indulás vasárnap 7 óra 55 perc, érkezés Lakitelekre 8 óra 32 perc. Visszaindul a vonat 19 óra 04 perckor és a megyeszék­helyre érkezik 19 óra 44 perckor. A vasútigazgatóság az elmúlt menetrendi időszakban is folya­matosan vizsgálta a megállóhe­lyek utasforgalmát, és többét —. kihasználatlansága miatt — meg­szüntetett. Így 1977. május 22-től a Kiskunhalas—Baja vonalon Ko- polya, a Kiskunhalas—Kiskunfél­egyháza vonalon Konyha-dűlő, és a Kunszentmiklós—Tass—Du- napataj vonalon, Csabony és Du- natetétlen megállóhelyeken a vo­natok nem állnak meg. A menetrendváltozásról bővebb felvilágosítást a MÁV Hivatalos Menetrendkönyve ad, amelyet az idén 150 ezer példányban készí­tettek el; ára változatlanul 40 forint. A MÁV Szegedi Igazgató­sága ez évben is kiadja a köz­kedvelt kivonatos zsebmenetrend­jét — 5 forintos áron. G. J. WMMMMMmWMi wmmmmmm mmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmmm Az állatni feladatok végre­hajtása érdekében szükség van a különböző állami, gaz­dasági, társadalmi szervek jól összehangolt tevékenysé­gére. E közös munkában különösen fontos szerep hárul a tanácsi szervekre. A megyei tanács és végrehajtó bizottsága a fejlődés irányát mindenkor az igények és a lehetőségek pontos ismeretében határozza meg. A kitűzött célok a me­gyei tanács vb szakigazgatási szervei, valamint a helyi ta­nácsi szervek közös erőfeszítésével, a feladatokat lelkiisme­retesen elvégezve valósulhatnak meg. A tanácsi szervezet egyik fontos egysége a megyei tanács vb személyzeti és oktatási osztálya, amely a többi megyei osztályra, a járási hivatalokra, a városi, a nagyközségi és a községi tanácsokra támaszkodva segíti a vb-nek és a megyei tanács elnökének a személyzeti munkát irányító tevékeny­ségét. Ismerkedjünk munkájukkal A személyzeti munka a veze­téshez szorosan kapcsolódó, fe­lelősségteljes tevékenység. E munka végzése során emberekkel kell foglalkozni, s a személyi ügyeket a közösség érdekében és védelmében, de mindig a leghu- mánusabban intézni. Az osztály tevékenysége vala­milyen formában csaknem az egész megyére kiterjed. Közvetle­nül foglalkozik a megyében mű­ködő tanácsok mintegy kétezer dolgozójával, vezeti azok szemé­lyi nyilvántartását. Közvetve fog­lalkozik az osztály a felügyelete és irányítása alá tartozó vállala­tok és intézmények, szövetkeze­tek személyzeti ügyeivel. Említ­sük meg példaként, hogy Bács- Kiskun megyében 6325 pedagó­gus, 7732 egészségügyi dolgozó (ebből 983 orvos) tevékenykedik, ugyanakkor 157 mezőgazdasági termelőegységben csaknem 120 ezer tag és alkalmazott végez munkát. A személyzeti ügyek kö­rültekintő, alapos előkészítése azt is megkívánja, hogy az osztály rendszeres kapcsolatot tartson főként a párt- és tömegszerveze­tekkel, a felsőfokú oktatási in­tézményekkel és a különböző ál­lamigazgatási szervekkel is. A személyzeti és oktatási osz­tály — tevékenységi körének megfelelően — kettős szervezeti egységben végzi munkáját. A személyzeti csoport elsősor­ban a klasszikus értelemben vett személyzeti munkát látja el. Ter­mészetesen itt az új tartalommal megtöltött személyzeti munkáról van szó. A legfontosabb felada­tok közül csak néhányat említ­sünk példaként. A káderutánpót­lást szolgáló terv elkészítése és végrehajtásának elősegítése nagy horderejű munka. A káderállo­mány fiatalítása, a munkásoknak és a nőknek a vezetésbe történő bevonása, az általános és külö­nös alkalmassági feltételek elbí­rálása és döntésre előkészítése — mind-mind a jövőbe mutató és azt egyben meghatározó tevé­kenység is. A személyzeti munka egyre magasabb színvonalon való vég­zése érdekében a személyzeti cso­portnak tervszerű ellenőrző te­vékenységet kell folytatnia, mely­nek során a személyzeti munká­ról szóló jogszabályok végrehaj­tását kíséri figyelemmel. A vég­rehajtással kapcsolatos megyei feladatokat egyébként a Báes- Kiskun megyei Tanács elnöke utasításban határozta meg. Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a személyzeti ellenőrzések min­dig segítő szándékúak, ugyanak­kor a munka elvégzését követke­zetesen számonkérőek. Az ellenőrzések egyebek mel­lett kiterjednek a személyzeti nyilvántartások vizsgálatára, a képzés és továbbképzés megítélé­sére, a munkahelyi vezetők em­beri és vezetői tevékenységére és a munkahelyi légkört befolyáso­ló tényezőkre. Külön kell szólni a minősítési munka jelentőségéről. A minősí­tésben a vezető értékeli a minő­sített személy munkáját, politi­kai és emberi magatartását. A csoport munkájának nagy körültekintést követelő része a kitüntetések előkészítése, s az ünnepélyes átadásban való meg­tisztelő közreműködés. Az oktatási és továbbképzési csoport különösen az öt évre szó­ló, úgynevezett középtávú ká­derképzési és továbbképzési terv megvalósítása érdekében fejti ki tevékenységét. Ezen túl fontos feladata a tanácsi tisztség- viselők és dolgozók szakmai to­vábbképzésének a megszervezése is. 1973-tól napjainkig háromszáz­harminchárom tanácsi dolgozó tett egységes községi szakvizsgát és több mint félezren vizsgáztak eredményesen az általános állam- igazgatási ismeretekből. Az utób­bi években a tanácsakadémiai képzésben elért kiemelkedő ered­mények bizonyítják, hogy nem­csak a csoportnak, hanem az egész osztálynak a káderután­pótlás és -képzés hatékonyságá­ra irányuló munkája feltétlenül céltudatos és következetes. A személyzeti osztályon dolgo­zók mindegyike erőinek legjavát nyújtva törekszik a tennivalók minél jobb ellátására, gyarapít­ja tudását, s rendszeres tovább­képzéssel fejleszti a fentiekben körvonalazott munka végzésé­hez elengedhetetlen felkészültsé­get. J. T. Már készülnek az aratásra Gépvásárlások a mezőgazdasági nagyüzemekben Az AGROTRÖSZT összesítése szerint az idén május elejéig különféle traktorokból több mint 2300-at adtak el, 370-nel többet, mint az elmúlt év azonos idő­szakában. A legtöbb traktort a szovjet MTZ—80-as típusból ér­tékesítették. A különféle típusú és rendelte­tésű pótkocsikból mind válasz­tékban, mind mennyiségben kielégítik a gazdaságok igényeit. Május elejéig ezerrel többet ad­tak el, mint az elmúlt év első négy hónapjában. Növekszik a kombájnértékesí­tés, ez jelzi, hogy a gazdaságok már megkezdték az aratási elő­készületeket. Az SZK—5-ös és az SZK—6-os arató-cséplő gépek kedvező vásárlási feltételek mel­lett szerezhetők be, a kedvezmé­nyekkel élnek a mezőgazdasági üzemek, május elejéig 318 SZK— 5-öst. és csaknem száz nagyobb teljesítményű SZ—6-os kombájnt vittek el a telepekről. Emellett még 136 E—512-es kombájn is vevőre talált. Mini Ikarus autóbusz Az IKARUS Karosszéria- és Járműgyár szé­kesfehérvári üzemében iraki megrendelésre 18—20 üléses mini autóbu­szokat gyárta- • nak. Az 535-ös típusjelzésű formás kis jár­mű a székesfe­hérvári gyár új büszkesége. (KS-fotó, Né­meth Ernő fel­vétele)

Next

/
Thumbnails
Contents