Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-19 / 116. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. május 19. NAGYKÖZSÉGEK Szépülő, gyarapodó Kerekegyháza A fejlesztés újabb állomásai — Ami a településfejlesztés eredményeit illeti, bízvást elmondhatjuk, hogy az utóbbi két év a legkiemelkedőbb Kerekegyháza történetében — ezzel kezdi beszélgetésünket Bajnóczi József, a nagyközség tanács elnöke. — Egyébként is szép hagyományaink vannak e tekintetben, amelyek mindenképp köteleznek: az elmúlt tervidőszakban a megyei településfejlesztési versenyben négy ízben végeztünk harmadik helyen a nagyközségi kategóriában, az öt esztendő átlagát véve alapul pedig a második helyre kerültünk. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: • Kel évvel az eredeti határidő előtt adták át rendeltetésének — 1970. november 7-re — a központi orvosi rendelőt. Az építők jó munkát végeztek, s a lakosság is jól járt. Jól mondta az elnök: a már megtett lépések szinte parancso- lólag továbbiak megtételét szabják meg. És hogy Kerekegyházán ennek a kötelességnek példásan eleget tesznek, ezt bizonyítják a kózségíejlesztés mondhatni évről évre törvényszerűen „megépülő” állomásai. Az V. ötéves tervidőszakban elsőként tavaly az alkotmány ünnepére sportöltözőt adtak át, ünnepi tanácsülés keretében. A két és félmilliós beruházási összeg egy- harmada származott tanácsi forrásból, a többi — társadalmi munkák gyümölcse. Csaknem a teljes felnőtt lakosság megmozdult a cél érdekében. A nyílászárókat a helybeli ktsz és a Kossuth Szak- szövetkezet asztalosai, a külső vakolást a Dózsa Tsz szakemberei készítették el. Az épületanyagot az ÁFÉSZ szállította a »helyszínre. De sorolhatnánk még tovább is a lelkes összefogásban résztvevőket. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója tiszteletébe avatták fel tavaly a 6 millió forintot érő központi orvosi rendelőt. amelynél mutatós épületében három körzeti rendelőhelyiség. anya- és gyermekvédelmi gondozó és tanácsadó áll a lakosság rendelkezésért'. Az emeleten • Nem szerepelt a tervfeladatok közt, mégis elkészült a 75 személyes óvoda átalakítása, sőt mellé a képünk jobb szélén látható óvónöszál- lás is. (Méhesi Éva felvételei.) LÉGSZENNYEZŐDÉS ÉS FÁSÍTÁS Díjnyertes kecskeméti pályamű Évente hirdet pályázatot ifjú szakemberek számára az Erdészeti Tudományos Intézet. A múlt évi pályaművek közül legjobb alkotásnak a Duna-Tisza közi Kísérleti Állomás Magyar Pál szocialista brigádjának fiataljaiból alakult közösség tanulmányát ítélték. A pályamunka a Kecskemét zöldövezetének megteremtésével kapcsolatos eredményeket foglalja össze és behatóan ismerteti a LAMPART Zománcipari Művek kecskeméti gyáregysége környékén 1976-ban végzett vizsgálatok eredményét. Utóbbiakban, mint munkatárs, a ZIM technológfai osztályának vezető helyettese, Halász István kohómérnök is részt vett. A tanulmány azt a lehetőséget kívánta tisztázni, miként segíthetjük fásításokkal a város légszeny- nyeződési gondjainak megoldását. Ezért a levegőszennyeződéssel kapcsolatos irodalmi adatok feldolgozásán túlmenően, az Állami Erdőrendezőség Műszaki Iroda fásítást tervező osztálya által 1972- ben készített zöldövezeti terv alapján megvizsgálták, hogy a fásítási munkálatok — a tervhez képest — milyen mértékben valósultak meg. Értékelték a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság kivitelezésében 1969—1975 között elvégzett fásításokat. Munkájuk központi kérdése volt a szélirány gyakoriságok meghatározása Kecskemét városra vonatkozóan. Ennek alapján megállapították, hogy az uralkodó szélirány tavasszal DNy, nyáron ÉNy, ősszel DNy, télen DNy, egész éven át DNy—Ny. A szélirány-gyakorisá- gok ismerete értékes segítséget jelenthet a légszennyeződés elleni védekezésben is. Lehetőség kínálkozik arra, hogy a város levegőjének tisztaságát kedvezőtlenül befolyásoló szélirányok figyelembe vételével megjelöljük a legnagyobb veszélyeztetettséget jelentő kritikus időszakokat, év- és napszakokat. Ezek ismeretében — célszerűen kialakított műszakvál- tásáal. a kritikus év-, illetve napszakban a termelés volumenének szabályozásával — a védekezés egy új formája valósítható meg. A tanulmány szerzői a szennyező forrás, a ZIM kecskeméti gyáregysége környékén végzett termőhely-feltárással és bejárással javaslatot tettek a telepíthető fa- és cserjefajokra, közöttük érzékenységi sorrendet állapítottak meg. Az üzem. illetve a szennyezett terület fásítási tervének elkészítéséhez ezek az adatok fontosak lehetnek. Megállapításaik további megerősítéséhez módszeres kísérletek indítására van szükség. Ehhez az üzem vezetősége részéről eddig is nagyfokú segítőkészség nyilvánult meg, és ez szolgálhat alapul az üzem és a kísérleti állomás közötti munkakapcsolat kiszélesítéséhez. Szilágyi Attila erdőmérnök Egy gyár-évi négyezer lakás Az idén kezdte meg a termelést a Prága—Malesice-i épületelemgyár, amely évente négyezer lakáshoz szükséges elemet állít elő. Az új üzem jelentős mértékben hozzájárul majd a most folyó csehszlovák ötéves terv lakásépítési programjának teljesítéséhez. A malesicei gyárban az épületelemeket kétféle módszerrel állítják elő: a VVU-ETA és a Larsen- Nielsen rendszer alapján. Az elsőt csehszlovák építészek fejleszhárom nagyméretű orvoslakás kapott helyet. Meg kell dicsérni a kivitelező megyei ÉPSZER Vállalatot, amelynek dolgozói az új létesítménnyel a tervezett határidőnél fél évvel korábban készültek el. Nem szerepelt ugyan a jelenlegi tervszakasz tennivalói között, de a jogosan sürgető igények szükségessé tették az óvodai helyek bővítését. így — alig negyedéves munka után — április 4-én birtokba vehették az apróságok a korábbi lakóépületből átalakított óvodát, amely három csoportban 75 gyermeknek nyújt napközi ellátást. A korábbi öt csoportos óvoda egészségtelenül zsúfoltsága, túlzott igénybevétele a jelenlegi nyolc csoportos elhelyezés jóvoltából lényegesen enyhült. A nagyközségi pártbizottság és a tanács közös felhívásának hatására a termelő üzemek, intézmények, jóléti és kulturális alapjuk terhére, már eddig több mint háromnegyedmillió forinttal járultak az óvoda bővítéséhez, de ezen kívül is jó néhány üzem és intézmény támogatására számítanak, s bírják ígéretüket is. Ez alkalommal sem hiányzott a társadalmi munka, amelyből többek közt a Dózsa Tsz, a Kossuth Szak- szövetkezet, a2 óvodáskorú gyermekek szülei, a kisiparosok is kivették részüket. Az elmondottak mellett tavaly a járási hivatal útfenntartó szervezete á belterületen három kilométer szilárd burkolatú utat épített meg. Minden eddiginél kiemelkedőbbek a tanyavillamosíPRÓBASÜTÉS tás eredményei. Az 1976-ban a hálózatba kapcsolt 45 tanyával együtt ma Kerekegyházán 200 tanyában ég már a villany. Ehhez a tanyaiak családonként átlagosan 25 ezer forinttal járultak hozzá. Ugyancsak az elmúlt évben indult meg az „Egy nap a községért” mozgalom. A termelő üzemek dolgozóik szabad napokon végzett munkájának bérét, az intézményekben dolgozók pedig egynapi átlagkeresetüket ajánlották fel ehhez. Az így összejött több mint másfélmillió forint zömét is a tanyavillamosítás céljaira fordították. — Bizonyára gazdagok a fejlesztéssel összefüggő további szándékok is — érdeklődünk még a nagyközségi tanácselnöktől. — Szeretnénk előbbre lépni a „Tiszta, virágos község” akcióban, hiszen az új létesítmények környezete is megfelelő kell. hogy legyen. Az erre vonatkozó felhívás teljesítését rövidesen értékeljük, s az akcióban élenjárókat az augusztus 20-i tanácsülésen oklevéllel jutalmazzuk majd. Az igényekkel arányosan természetesen a tanyavillamosítást is folytatjuk, valamint — program alapján — a belterületi járdaépítést. Az egész tervidőszak talán legnagyobb feladata a most tervezés alatt álló hat, általános iskolai tanterem és egy tornaterem felépítése, mintegy 15 millió forint, költséggel. Végül pedig: november 7-re a lakosság régi kívánságát teljesítjük, amikor községünkben méltó, művészi kivitelezésű felszabadulási emlékművet állítunk. J. T. # A Sütőipari Kutató Intézetben rendszeresen vizsgálják a búza minőségét, kísérletek folynak új sütőipari gépek alkalmazására, valamint új termékek kidolgozására. Képünkön: a próbasütés ellenőrzése. Vezetékes halál Legutóbb, ebben a rovatunkban olyan mocsárvilágról írtunk, amelyben az emberi bűnök alig elképzelhető módozati tenyésztek. A mostani eset legalább olyan mélységben .döbbenti meg az embert, mint a korábbi. Igaz, itt nincs vérfertőzés, nincs erőszakos halál. Az üggyel a Nők Lapja is foglalkozott, riportszerűen írva meg agy öregember halálát. Az öregembert idős Csordás Pálnak hívták, hetven éves volt és Kecelen lakott. Életének utóbbi egy-két éve inkább vegetációnak nevezhető, mint életnek. Sükösdről — ahol saját háza volt — 1967-ben költözött Kecelre, ahol fia és leánya lakott. Mégsem hozzájuk ment. hanem alkalmi munkásként i mindig ott aludt, ahol éppen dolgozott. Csak hét év múlva 1974 őszén költözött Czár Ferencné született Csordás Erzsébethez a Béke utca 2. szám alá. Ebben az időben érte az első agyvérzés és egészségi állapota lassan romlott. Közben újabb enyhe agyvérzést kapott, s fokozatosan magatehetetlenné vált. Az öregember élete keserű volt itt. Veje, az italozó Czár Ferenc meglopta, megverte, emiatt bírósági eljárás is volt folyamatban a vő ellen. S noha idős Csordás Pál lánya és menye egy munkahelyen dolgóztak, egymással haragos viszonyban voltak. A harag középpontjában az a kérdés lebegett: ki tartsa el az öreget? Amíg Czár Ferencéknél volt, addig ifjú Csordás Pálék havi 200 forinttal járultak az eltartáshoz. De mert a fiú (mármint az öreg Csordásnak a fia) munkahelyét otthagyta, csökkent a jövedelem, a kétszáz forintokat beszüntették. Erre Czár Ferencék azzal válaszoltak, hogy egy szép napon, 1976. október 11-én az öreget egy kis traktor után kötött pótkocsira ültették és elvitték abba a tanyába, ahol fia és menye lakott, de a tanya Kollár Ferenc tulajdona volt. A hetvenéves embert leültették a folyosóra, s otthagyták magára. Senki nem volt otthon.' Délutánig várt az öreg, amikor hazajöttek a fiatalok. Nem lehet mondani. hogy különösebben megörültek volna a vendégnek. Mégis elszállásolták: betették egy alig kétszer két méteres kamrába, amit fűteni nem lehetett (ne feledjük: október közepe volt), s ahol semmi bútor sem volt. A földre szalmát, arra lepedőt terítettek, majd két pokróccal és egy rossz nagykabáttal betakarták a beteg embert. Amint említettük ifjabb Csordás Pál (aki jelenleg 35 éves) nem dolgozott, sokat tartózkódott otthon, volt ideje törődnie az apjával. Néhányszor megetette az öreget, mert az — állapotának romlása miatt — magától már enni is alig tudott. Amikor november első napjaiban, a fűtet- len szobában, szalmán fekvő idős ember állapota súlyosbodott, fia és menye „megengedték” neki, hogy a szobában feküdjön le. Sőt november 2-án orvost hívtak hozzá, aki ismerte a családot, hiszen gyakran járt oda a kisgyermekhez, s tudta, hogy az öregnek nem csupán orvosi, hanem szociális segítségre is nagy szüksége lenne. Az orvost kérték, utalja kórházba. De az orvosnak erről már volt egy keserű tapasztalata: 1976. április 8-án mentővel beküldte az öreg, beteg embert a bajai kórházba. De ott nem fogadták, visszaküldték(l). Inkább arra tett hát ígéretet, hogy megpróbálja szociális otthonba javasolni. Erre azonban már nem került sor. Ekkor avatkozott közbe Kollár Ferenc, a tanyatulajdonos, a többszörösen büntetett, ugyancsak 35 éves férfi. Azt javasolta, hogy a magatehetetlen embert „árammal kezeljék”. Neki már volt fogalma erről, ő is részesült a kórházban hasonló kezelésben. Persze a fiú és a meny ezt elutasította. De Kollár másnap újra előállt ötletével. s ekkor ifjabb Csordás Pál beleegyezett (felesége Halasra ment). Hozzáfogtak a „gyógyításhoz”. Az áram fejlesztése úgy történt, hogy egy motorkerékpár magasfeszültségű gyertyájához kötötték az egyik drótszálat, a másikat pedig a motor testlemezéhez csavarozták. A két huzalt pedig bevezették az öreghez, s egyiket a kezéhez, a másikat az arcához tartották. Szakértők szerint több ezer voltos feszültségű, hullámzó erősségű áram keletkezett. Először Kollár Ferenc, majd ifjabb Csordás Pál „kezelte” az öregembert, ugyanakkor felváltva kezelték a motort is. A fiatalabb Csordás azonban nem bízott ebben a gyógymódban és a kezelésnek az vetett véget, hogy ellökte a motortól Kollárt, majd együtt leültek inni. Közben hazajött az asszony, de Kollár kiment saját lakásából, s immár egyedül újra „kezelésbe vette” az öreget, s mintegy tíz percig vezette az áramot idős Csordás Pál testébe. Az ifjabb Csordásék ezt észrevették, s leállították a kúrát. Délután fél" három körül, vagyis egy órával a kezelés után az idős ember meghalt. Csordás Pálné kerékpárra ült, szólt a sógornőjének, majd orvost hívtak, de az Csordás Pál erőszakos, fenyegető magatartása miatt nem tudta megvizsgálni a halottat, rendőrért ment. A megérkező rendőröket Csordás Pál durván szidalmazta, fenyegette, sőt késsel támadt az egyikre, aki kénytelen volt riasztólövést leadni. De Csordás ezután sem nyugodott, minden kezeügyébe kerülő tárgyat a rendőr felé dobált: lábast, vödröt, kerékpárt, fadarabokat stb. A hivatásos és a segédrendőr kénytelen volt megbilincselni a dühöngő, részeg Csordást, aki még ekkor is útszéli szavakkal sértegette őket. Kollár Ferencet az ügy bírósági tárgyalására — amely a napokban zajlott a megyei bíróságon— a börtönből vezették föl. Előzetes letartóztatásban van: 1977. március 20-án megölte élettársát. Az orvosszakértők megállapították — idős Csordás Pál esetében — hogy á halál annak a „kezelésnek” a hatására következett be, amit Kollár már egyedül végzett. Ezt pontosan ki lehetett mutatni. Kollárt a bíróság gondatlanul elkövetett emberölés miatt két év és hat hónapi fogházra ítélte. Csordás Pál felfegyverkezve elkövetett, hivatalos személy elleni erőszak és izgatás miatt két év börtönt kapott és két évre eltiltották a közügyektől, s kényszer elvonókezelésre kötelezték. Az ítélet, még nem jogerős. Végül hadd fejezzük be a bírósági ítélet indoklásának egy-két mondatával: „A megyei bíróság következtetése szerint Csordás Pál és Kollár Ferenc — bár helytelenül és kezdetleges módon, meggondolatlanul — „segíteni” akartak a sértetten. Nem állapítható meg az, hogy tudatukat ténylegesen átfogta-e a halálos következmény lehetősége. A részletesen feltárt tényállás szerint a vádlottak személyében nem forgott fenn olyan motiváció, amelynek alapján a halálos eredmény kívánására, vagy az abba való beletörődésre lehetne következtetni. G. S. tették ki, a második dán módszer. A prágai építkezéseknél végzett próbák szerint ezekkel a technológiákkal gyors és pontos a szerelés, s jobb az új házak hang- és hőszigetelése is. A falelemek letisztítva, beépített ajtókkal, ablakokkal, s az elektromos- és fűtő- berendezések vezetékeivel érkeznek az építkezés színhelyére. Ez jelentősen megrövidíti az átadási határidőket is. (BUDAPRESS—PRAGOPRESS) A Szovjetunió területének jelentős része olyan időjárási zónában fekszik, ahol üvegház nélkül nem lehet zöldséget termeszteni. Az igényes uborka és paradicsom, az érzékeny saláta, a rövid ideig tartó jó időben sokszor nem tud megérni. Az ország más területein a zöldségtermesztés ideje csupán két-három hónapra korlálozódik. A lakosság friss zöldségellátását üvegházak segítségével biztosítják. Innen egész évben folyamatosan kerül a városokba az uborka, a paradicsom, a hagyma és a retek. Ma a Szovjetunió számos nagyipari központja mellett működnek üvegházi gazdaságok. Csupán az elmúlt öt évben több mint 700 hektár téli és 2400 hektár tavaszi üvegházat helyeztek üzembe. A tizedik ötéves terv végére. 1980-ig az üvegházp.k területét mintegy 5000 hektárral kívánják növelni. Bővülnek az üvegházi gazdaságok Moszkva. Leningrád, Rjazany. Kalinyin és számos más középoroszországi város körül. Üj üvegházi kombinátokat építenek Szibériában, Távol-Keleten, és a távoli Északon. (APN—KS) 0 Jobb oldali felső kép: Az OSZSZSZK dél-nyugati részén levő Brjanszki terület Kultúra nevű szovhozának üvegházában. A korszerű üvegházak hatalmas gépesített gazdaságok. Különleges berendezések ügyelnek a mikroklíma állandóságára, a világításra, a növények talajának fűtésére. Az üvegházban ilyen irányítópult segítségével szabályozzák az üvegházi mikroklímát (alsó képünk). (Fotó: ÁPN—KS.)
