Petőfi Népe, 1977. május (32. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

1977. május 18. • PETŐFI NÉPE • « Magnósok! Figyelem? • A BRG stúdió­berendezései a kiállításon. • Tölcséres lemezjátszó, egykori nevén gramofon az 1900-as évekből. (KS-fotó: Németh Ernő felvételei.) Száz évet viszonylag könnyű végigpásztázni. Különösen, ha egy jól áttekinthető kis kiállítás — „Százéves a hangrögzítés”; Bu­dapesten, a Fővárosi Művelődési Házban — kézen fogja a látoga­tót és a hat rendező szerv jóvol­tából visszavezeti Edison fonog­ráfjáig, majd ismét előre a mába. Az út nagy része sima és kényel­mes: úgy látszik, nem érint ben­nünket különösebbben érzéke­nyen, vajon hogyan gramofonoz- tak apáink. Annál nagyobb a zavar ma, noha mindenütt; jószándék, A KISZ egyetemi-főiskolai osztálya, a Rádió ifjúsági főosztálya, a Népművelési Intézet és nem utol­sósorban a kereskedelmet és köz­vetve bár, az ipart is képviselő RAVILL Vállalat, mind-mind szorgoskodik azon, hogy a hang­lemezzel és magnószalaggal, le­mezjátszóval. orsós és kazettás magnóval, erősítővel, hangdobo­zokkal, mikrofonnal, fülhallgató­val, mono vagy sztereo mód­szerrel játszadozók, szórakozók és művelődök sok tízezres tábora (egyetemi kollégiumokban, kö­zépiskolákban, művelődési házak­ban, magnós klubokban, és persze, otthon is (megteremthesse és örömmel használhassa szeré­nyebb eszköztársát, vagy többre képes házi stúdióját, mégpedig a kor színvonalán! Az igényeket még csak össze le­hetett foglalni e néhány sorban. A panaszokat már nehezebb lenne. Ezért csak jelezzük: előreléphet­nénk viszonylag könnyű szerrel a 101. évbe. Csupán a fent emlí­tetteknek, no meg az iparnak név szerint az elsősorban érintett Bu­dapesti Rádiótechnikai Gyárnak, és persze a külkereskedelemnek pontosabban, tájékozottabban föl kellene mérni az igényeket és hosszabb távra össze kellene han­golnia ilyen irányú munkáját — nem csupán egy jubileumi kiállí­tás alkalmából. Végtére is a hangrögzítés második évszázadá­ba lépünk, megkívánható talán, hogy mindenkire egyaránt vonat­kozzék, aki e téren ügyködik: Magnósok! Figyelem! (B) FIATALOK A MEZŐGAZDASÁGBAN BttVOkk KISZ-esek vállalásai és romantikus a tervteljesítésért orgonamuzsika Az elmúlt hetekben mintegy 2000 mezőgazdaságban tevékeny­kedő KISZ-szervezetben fogad­ták el az ifjúkommunisták fel­adatait megszabó 1977 78. évi akcióprogramot. A KISZ-es vál­lalások hogyan segíthetik elő a munkahelyi feladatok sikeres tel­jesítését? — erről tájékoztatták az MTI munkatársát a KISZ KB illetékesei. — Mintegy negyvenezer — mezőgazdaságban tevékenykedő — KISZ-fiatal számára írja elő az ifjúsági szövetség akcióprog­ramja az alapvető követelményt: „Becsülettel, legjobb képessége­ink szerint dolgozni”, példamuta­tásuk, a kötelezőn felül vállalt erőfeszítéseik nagy mozgósító­erőt jelenthetnek a tsz-ekben, a gazdaságokban foglalkoztatott több mint kétszázezer fiatal szá­mára. KISZ-szervezeteinket arra ösztönözzük, hogy működjenek együtt a szakszervezetekkel, a szövetkezeti bizottságokkal a szo­cialista brigádvezetők V. orszá­gos tanácskozása állásfoglalásai­nak megvalósításában. — Az eddigi tapasztalatok alapján további ifjúsági brigádok szervezését javasoljuk ott, ahol a fiatalok száma, a technológiai folyamatok jellege, a műszakok beosztása ezt lehetővé teszi. — A mezőgazdasági üzemekben, szövetkezetekben ebben az esz­tendőben a KISZ-esek nagy gon­dot fordítanak a korszerű erő- és betakarítógépeken, gépegysége­ken dolgozó fiatalok munkaver­senyének föllendítésére. — KISZ-szervezeteink a gaz­dasági vezetéssel közösen alakít­ják ki az Alkotó Ifjúság pályázat és kiállítás hélj;iv.J)eryeiit. .Nagy figyelmet fordítanak arra. hogy az eddiginél 'is több, fizika» dol­gozó érdeklődését keltsük fel a pályázat iránt. Hasznos és köve­tésre érdemes gyakorlatnak tart­juk, hogy egyes mezőgazdasági KISZ-szervezetek kapcsolatot te­remtenek egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetekkel. — Az idei mozgalmi évben KISZ-szervezeteink fontos fel­adatává tettük a munkahelyi „radar”-csoportok megalakítását. A „Vedd észre, tedd szóvá, oldd meg!” jelszó jegyében arra tö­rekszenek, hogy a munkahelyen előforduló hibákat és hiányossá­gokat feltárják, s mielőbb meg­szüntessék. A mezőgazdaságban a mozgalom kiterjed a föld ha­tékonyabb megművelésére, ész­szerű hasznosítására. Nagy súlyt helyeznek a fiatalok a parlagföl­dek megművelésére, mozgalmat indítanak a termények megóvá­sáért, továbbá a mezőgazdasági é§ élelmiszeripari melléktermé­kek — különösen a kukoricaszár, a répafej, a szalma és az élel­miszeripari hulladékok — össze­gyűjtésére és hasznosítására. (MTI) A több éves hagyománynak megfelelően orgonahangverseny- nyel ért véget hétfőn este Kecs­keméten az Országos Filharmó­nia bérleti sorozata Margittay Sándor, a neves orgonaművész barokk és romantikus műveket szólaltatott mgg,..,a .Nagytemp­lom hangszerén. Műsorának érdeme;, hogy. ;.,a Revévé szerzők — köztük több francia komponista — alkotásaira is fel­hívta a figyelmet. Margittay színes, változatos hangzásképet» keresett és talált a kecskeméti orgonán. Néhány re­giszter azonban nem szól kellő kiegyenlítettséggel, tisztasággal. Érdemes lenne megjavíttatni a nyelvsípokat és a tremolót is, hogy teljesebb zenei élményhez jusson az orgonamuzsika kedve­lőinek népes tábora. Az olykor nem egészen egyenletesre sike­rült tempót, a megbillent futa­mok okát is a hangszer jelen­legi tökéletlenségében kell keres­nünk. A műsor barokk részéből Zi- poli különféle karaktereket, han­gulatokat felsorakoztató darab­ját és Vivaldi—Back a-moll con- certojának lendületes első téte­lét kell kiemelnünk. Brahms korálelőjátékában a finoman megszólaltatott kíséret, Franck Pastoráljában a lírai hangulatú dallam művészi megmintázása, végül Dubois Toccatájában a ha­tásos virtuozitás jelezte a ven­dégművész romantika iránti ér­zékét és vonzódását. I. M. Gondozójuk: az állam Vannak gyerekek, akiknek bár anyjuk és apjuk is van, még­sem a családjukban, a családjuk­kal élnek. Akik megszülettek, akikről soha nem érdeklődtek, akik „ottfelejtődtek” a kórház­ban. Akiknek hiába van vér­szerinti édesanyjuk -apjuk. Bács-- Kiskun megyében valamivel több mint kétszáz ilyen és hasonló sorsú gyerek él; a központi cse­csemőotthonban, Kecskeméten mintegy kilencven apróságot gon­doznak. — Azok a gyermekek kerülnek ide — tájékoztat dr. Komáromi Ottilia igazgató-főorvos —, akik­nél az otthoni körülmények nem megfelelőek az egészséges fejlő­désükhöz. Például: nem dolgoz­nak a szülők; az apa — vagy az anya! — elhagyja a családot; egyik vagy másik szülő alkoho­lista; vagy épp szabadságvesztés­büntetésüket töltik a szülők. A köztudatban az a vélemény ter­jedt el, hogy főként leányanyák gyermekeit vesszük gondozásba. Régebben valóban így volt, de ma már mindössze az esetek tíz százalékát jelenti. Család és otthon pótló Az elnevezés — csecsemő ott­hon — éppen a lényeget fejezi ki. A családot és az otthont kell helyettesíteni, pótolni. Ügy, hogy minél zavartalanabb legyen a testi-szellemi fejlődés. — A szellemi nevelés a ne­hezebb — magyarázza az igazga­tó-főorvos —, több okból is. Gon­doljon bele: megszületik a gye­rek, egy évig fekszik a kórház­ban. Idekerül, jó ha tud annyit, mint egy két-három hónapos, családban nevelkedett gyerek — ezt a hátrányt kell ledolgoznunk, eltüntetnünk. Sánta Sándorné főnővér is be­kapcsolódik a beszélgetésbe. — Nehéz kimondani, mert könnyen félreérthető. Néha az a szerencsés, ha minél fiatalabb korban kerül ide a gyerek ... — Azt a kötődést kell megte­remtenünk — folytatja dr. Ko­máromi Ottilia — amely a csa­ládra jellemző, s ami az anya és gyermeke között spontán kialakul. Ez a legnehezebb. Itt ugyanis a felnőttek életének csak kis részét ismerik meg, csak az őket ellátó gondozónőket látják, és őket is icsáK ' ittfeni ^munkájuk „„ közben. „Nem látják hogyan pihen, szóra- TcozÍK, ■végez''' hiá^fajta munkát, nem ismerik meg, miként visel­kednek egymással a felnőttek, hogy milyen más kapcsolatban vannak, lehetnek egymással. Dr. Komáromi Ottilia tavaly a pártalapszervezetében is beszá­molt a nevelőotthonok tevékeny­ségéről. „Amit megismernek a felnőttek életéből, viselkedéséből — mondtá — abból sem tudnak olyan mértékben tanulni, mint a családban élő gyerekek. így a felnőttek indulatait nem érzik át közvetlenül. A családban gyakran több gyerek van, és jó hatást válthat ki az idősebb testvér sze­mélyes példája. Ez a csecsemő- otthonban természetesen hiány­zik. Ennek ellensúlyozására kí­sérletezünk azzal, hogy egy cso­portban gondozunk csecsemőket és 1—2 éves gyermekeket. Váltott műszakban egy szobát, ahol tíz gyerek van, négy gbn- dozónő lát el. Mindenki saját gye­reket választ magának, akivel a többinél sokkal többet foglalko­zik, s akiről mindent, egészen ap­ró dolgokat is, tudnia kell. Se vasárnap, se ünnep A lehetőségekhez képest jó a fizetésük — kétezer forinttal kez­denek, s háromezer hatszáz a pla­fon — de nincs se vasárnapjuk, se ünnepük. Így érthető, ha né- hányan — különösen ha már férjhez mentek s megszületett a gyerekük — más, könnyebb mun­kahelyet választanak. Előfordult viszont az is, hogy valaki itt volt csecsemőkorában, s ide jött visz- sza dolgozni. A gondozónőnek állandóan be­szélnie, magyaráznia kell — tu­dom meg. A séták is különböz­nek a bölcsődeiektől, mert csak két gyereket visznek magukkal. Ha jó az idő, az intézet Nysa bu­szával a Csalánosba vagy a Mű­kertbe kirándulnak. Mindezeknek köszönhető, hogy a gyerekek fej­lettsége megközelíti a családban nevelkedettekét, de ... Hiába a leganyaibb gondozónő, hiába ma­gyaráz mindent, van, amit nem lehet szavakkal elmondani, amit ki-ki csak személyes megfigyelé­sein keresztül érezhet-érthet meg. Egyik szoba felét óvodai fog­lalkoztatónak rendezték be. Itt — Marozsi Antalné óvónő fel­ügyelete alatt — mosnak, főznek, terítenek a nagyobbak, ezeket a dolgokat nekik tanulni kell. Egyre kevesebben A gyerekeket az intézetben családias környezet veszi körül, ezer jelét tapasztalhatja a láto­gató. Addig, amíg a kicsik cse­csemőotthonban vannak, a szülők néha még érdeklődnek a sorsuk­ról, de később — mikor már a • Dr. KoMáromi Ottilia. • Szabó Zsuzsanna Zsoltival fog* lalkozik. A gondozónők nea rrfnd fehérben vannak. gyermek- és ifjúságvédő otthon lakói — már annyit se. Három­éves koruk után egy részük ne­velőszülőkhöz kerül. Törvény, hogy ha egy éven át nem érdek­lődik a szülő, örökbe adható a gyerek. Éviből évre csökken az állami gondozottak száma. Tavaly a me­gyei otthonok „kihasználtsága” kilencvennégy százalékos volt, de az országos átlag alacsonyabb en­nél. — Azt szeretnénk, ha nem len­ne munkánk — mosolyog búcsú­zóul dr. Komáromi Ottilia. Ballal József • Ibolyát eteti Furkó Jánosné. A tejkonyhán már géppel paszírozzák a gyümölcsöt. • Sánta Sándorné főnővérnek is van „saját” gyereke. Lacika mindenhová elkíséri. Országúti ellenőrzés a megyében A múlt hét végén — országos akció részeként — közúti ellen­őrzést tartott a megyei rendőr­főkapitányság közlekedési osztá­lya. Az ellenőrzés nemcsak a köz­lekedésrendészeti szabályok be­tartására korlátozódott, hanem kiterjedt a műszaki forgalombiz­tonsági berendezések vizsgálatá­ra is. Főként a balesetveszélyes helyeket — csomópontokat, ki­sebb településeket, ritka forgal­mú útvonalakat — „szállták meg” hivatásos és önkéntes rendőrök. Bőségesen akadt dolguk, hiszen a két nap alatt több mint kétezer gépjárművet — teher-, személy- gépkocsit, motorkerékpárt —, 267 kerékpárt, 78 lovas kocsit ellen­őriztek forgalombiztonsági szem­pontból, vizsgálták meg a me­netleveleket, illetve a jármű tarto­zékait. Szükség volt erre, hiszen sokan műszakilag elhanyagolt, balesetveszélyes járművel vesz­nek részt a közúti forgalomban. Hogy ez mennyire így van, arra álljon itt két, nagyon is kirívó példa; A járőr állította meg a CY—07—60 forgalmi rendszámú Wartburg személygépkocsit. Négy félmeztelen férfi ült á kocsiban, közülük csupán a vezető volt józan. A műszaki ellenőrzéskor derült ki, hogy a személyautó lö- késeátlói rosszak, nem működik a féklámpa, s a jármű állapota nem felel meg az esztétikai kö­vetelményeknek. Horváth László hegesztő. Kecskemét, Kisfái 86. szám alatti lakos nem fogadta örömmel a megfellebbezhetetlen döntést: vizsgára kell vinnie a kocsiját, s addig a rendszámot le kell adni. A 44-es számú úton állították meg az IS—01—85 forgalmi rend­számú személygépkocsit. Az ok: egy ruhásszekrényt a tulajdonos, 0 Eligazítják a járőröket. Hudson Elemérné a csomagtartó­ra erősített fel, szabálytalanul. A tüzetesebb vizsgálat azonban más hiányosságokat is felszínre ho­zott. A gumiabroncs futófelületét bevágták. (A vágott gumiabroncs tulajdonképpen azt jelenti, hogy a már lekopott futófelületet úgy pótolják, hogy ismét hornyokat mélyítenek a gumiba.) A kor- mány-összekötőrúd olyan rossz volt, hogy a kormány bizonyos elforduláskor megakadt, ezenkí­vül a főfékhenger sem volt jó. Mondani sem kell, hogy a rend­számot itt is leszereltették. Talán a műszaki állapot jel­lemzésére szolgál, hogy összesen nyolc rendszámot, illetve forgal­mi engedélyt vontak be a két nap alatt. A szabálysértések száma is mutatja, hogy hol szorít a cipő. Gyorshajtás miatt 120, ittas veze­tés miatt pedig 17 gépjárműveze­tőt jelentettek fel. Egy gépjármű- vezetőtől a vezetői engedélyét is elvették, mert olyan súlyosan it­tas állapotban volt. Az akció mér­legét megvonva elmondhatjuk, hogy hasznos volt, hiszen 783 jár­művezetőt figyelmeztettelf, 50-et feljelentettek, s 487 járműveze­0 Műszaki ellenőrzés az országúton. 0 Nemcsak a szekrény elhelyezése volt a szabálytalan. tőt helyszínbírságoltak meg, ösz- szesen 46 ezer forint erejéig. Az országos közlekedésbiztonsá­gi akcióellenőrzés célja nem le-' hét kétséges: kulturáltabbá, ve­szélytelenebbé tenni a közieke-! dést, kiszűrni a szabálysértőket^ a műszaki hibás járműveket/ a gyorshajtókat, az erőszakoskodó- kat. Természetesen a megyében ezentúl • is sűrűn ellenőrzik a forgalmat, amely gyakorlatilag valamennyiünk, a közlekedők ér­dekeit szolgálja. Gcmes Gábor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents