Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
1977. április 13. • PETŐFI NÉPE • S Felkarolva minden kezdeményezést Avagy: a cselekvési program „karbantartásáról” — Az ÉPGÉP-nél nemcsakhogy gondosan ügyelnek a végrehajtására, de folyamatosan gondozzák is, mondhatni: karbantartják a cselekvési programot — hallottam elismerően említeni a vállalat kalocsai gyártelepe partszervezetét. Minthogy a megjegyzés jó munkamódszert sejtetett, Pahocsa Györggyel, az alapszervezet titkárával találkozva, nem állhattam meg kedélyes kérde- zősködés nélkül: — Vajon miként lehet a cselekvési programot „karbantartani”? Partnerem, aki kenyérkereső munkáját tekintve, a gyártelep fődiszpécsere, mosolyogva fogadta az érdeklődést. Nyomban felvilágosított: — Rajtunk is múlik az építőipar feladatainak teljesítése, hiszen termékeink zöme a lakásépítésnél használatos! Ezért az évi tízszázalékos termelékenység-növekedés, s az importpótlásra való törekvésünk. És ezért nélkülözhetetlen minden kezdeményezés felkarolása is. Mert ezeket a cselekvési programba építve hasznosítjuk. Hamarosan áttekintést kaptam a cselekvési program leglényegesebb mozzanatairól, így évenkénti ütemezésben a gazdasági feladatokról, amelyek teljesítésével 117 milliós termelési érték előállítását célozták meg 1980-ra. Ez pedig 45 százalékos növekedés a bázis 1975. évihez képest. Ami a múlt évet illeti, egymillióval túlteljesítették a 88 milliós tervelőirányzatot. A cselekvési programban meghatározottak szerint, a szakszervezettel együtt gondosan ügyelnek az életszínvonal növelésére, ami egyúttal a dolgozók megtartását is szolgálja. Az üzem fontos érdeke fűződik az évi, átlagosan 7—7 százalékos bérfejlesztéshez. Az átlagon belül természetesen a fizikai munkásoknak — akik között mintegy 70—75 százalékos a szakmunkások aránya — jut a nagyobb hányad. Ugyanígy rögzíti a pártszervezet cselekvési programja a termelők és nem termelők helyes aránya betartásával, szükség szerinti javításával, a munkaerőgazdálkodással kapcsolatos tennivalókat. Ez utóbbit említve Pahocsa György szükségesnek érezte elmondani: — A múlt évi tapasztalataink rádöbbentettek bennünket, hogy a pályaválasztáskor nem propagáltuk kellően a szakmát. Mint a nálunk legfontösabbakra, .elsősorban az esztergályos, marós, köszörűs és a lakatos szakmákra gondolok. A hatvanas évek végén például száz ipari tanulónk is volt, most összesen tizenhét, s a többségük festő... Vizsgáltuk, miért nem tudunk ebben előbbre lépni, eredményeként pedig pártszerv ezetünk kezdeményezte a kedvcsináló üzemi látogatások szervezését. A helyi és a környéki általános iskolák ötödik .osztályától kezdve üzem- látogatásra hívjuk meg a gyerekeket. Egyébként van városi ösz- szefogás is a pályaválasztás elősegítésére : a többi üzemhez hasonlóan előadóként a mi szakembereink is ott vannak az úttörőházban negyedévenként szervezett tájékoztatókon. Ismét a cselekvési program „karbantartására” tereltem a szót. Hogyan is történik ez a gyakorlatban ? Pahocsa György pedig magyarázni“ kezdte: — Pártvezetőségünk negyedévenként előveszi, tételesen megvizsgálja a program végrehajtását. A gazdaságvezetők munkájának értékelése, á művezetőkig bezárólag, félévenként történik meg, s ugyancsak félévenként a taggyűlés veszi számba, s értékeli a végrehajtást. Sok javaslat elhangzik ilyenkor. De a legfontosabb, hogy igen jól dolgoznak ilyen tekintetben a pártcsoportok. Folyamatosan tudnak a dolgozók szinte minden észrevételéről, így az ötletekről, javaslatokról is. A cselekvési program végrehajtásának legutóbbi értékelésékor a gazdasági munkával kapcsolatban például legalább tizen-ti- zenketten .szóvá tették: új gyártmányaink indítása nem volt kellően megfontolt; a gyártást nem előzte meg null-széria. „Ez ütött vissza a selejtben!” —- tették hozzá. Világos, hogy ki kellett egészíteni a cselekvési programot: az új tehméknél szükséges a null-széria alkalmazása. A se- lejtcsökkentés, a gazdaságosság érdekében! Azóta alkalmazzuk. Azaz most, hogy néhány heti betegállományból visszatértem, kaptam a jelzést: kezdtünk visszaesni ugyanebbe a hibába. Meg kell tehát vizsgálnunk . . . Ugyanazon a taggyűlésen többen megfogalmazták, hogy a fizikai dolgozók által kezdeményezett jó módszerek, figyelmet érdemlő ötletek olykor elsuhannak a fülek mellett. Például egy-egy terméknél alkalmazott technológiát újítaná a dolgozó, mert rájött, hogy lehet ésszerűbben is. Ez a jelzés a gazdasági vezetőktől követelt lépéseket. Ha nem történik változás, a pártbizalmiak jelzik! Egy további példa az úgynevezett Z 4001-es motorház megmunkálásának technológiája. Ez a termékünk részint az üzemben, részint igen magas költségért egyik partner-cégünknél készült. Horváth Sándor esztergályos felfigyelt rá, hogy ez a megoldás nemcsakhogy drága, de a folyamatos termelést is akadályozza. S a következmény?... Közben Pahocsa Györggyel valamiről szót érteni, Sütő Lajos főmérnök tért a párthelyiségbe, partnerem — iménti kérdésére — neki adta át a válasz jogát' — Egyelőre célprémiumot kitűzve rá, 19 kísérleti példányt magunk állítottunk elő a 2 4001- esből. A további lépés: üzemi próbán be kell bizonyosodnia, hogy öntvényházzal is helyettesíthető az eddig esztergálással készült gépegység Bízunk hozzá. A főmérnök távozása után a párttitkár vaskos iratköteget vett élő a szekrényből és megjegyezte: — A dolgozók vagy írásban adják be javaslataikat, vagy a pártbizalmi feljegyzi. Hogy egy sem kallódjon el, ebben őrizzük, így nyomonkövethető. S máris további példát hozott fel a cselekvési program folyamatos kiegészítéséről. Az áruforgalmi osztályon dolgozó Illés Ferenc kezdeményezte az alapanyagok — hengerelt áru, köracél stb. -— tárolásában a rendcsinálást. Megoldhatatlan volt ugyanis a korrózióvédelem, s összefüggött a javaslat a munkaszervezéssel, a társadalmi tulajdon védelmével is. A kezdeményezéseket a párt vezetőség intézkedést kérve, írásban is eljuttatja a gazdasági vezetésnek. Megvalósult tehát Illés Ferenc javaslata; azóta az alapanyagokat fajtánként, minőségjelzéssel, úgynevezett karácsonyfa állványokon, zárt helyen tárolják. — Említsek-e még példákat? —• nézett rám kérdőn a párttitkár, de már mondta is: — Sok nálunk a nagy értékű szerszámgép, nem mindegy, no- gyan bánunk velük. A cselekvési programunk nem tért ki erre. Ahogyan az igazi gépkocsivezető szereti, istápolgatja járművét, úgy van szerszámával a munkás. Ez esetben marósokról van szó. Közülük Bleszák István indítványozta: ki-ki vegye társadalmi megőrzésbe a gépet. Az , esztergályosok is csatlakoztak a kezdeményezéshez- . . Egyébként ebben a hónapban esedékes a program ez évi eddigi teljesítésének taggyűlésen való számbavétele, értékelése. Remélem, további haszonnal,.. Perny Irén Az új jogszabályokról 1977. január 1. napjától kezdődően megváltoztak egyes munkajogi rendelkezések. A munkaügyi miniszter 18/1976. számú rendeletével újonnan szabályozta a munkavállalói igazolási lap (MIL-lap) kiállításának módját, s az ezzel összefüggő kérdéseket. Az eddigiektől eltérően a vállalat a munkaviszony megszűnése esetén a munkakönyvvel együtt a dolgozó részére két példányban köteles kiadni a MIL- lapot. Nem kell MIL-lapot kiállítani a munkakönyv nélkül alkalmazható dolgozók munkaviszonyának megszűnése esetén, viszont a munkakönyvvel alkalmazott dolgozóknál akkor is ki kell adni a MIL-lapot, ha arra bejegyezni való nincs. A MIL-lap másolatát a vállalatnak 5 évig meg kell őriznie, s szükség esetén annak alapján másolatot kell kiadnia. A MIL-lap megjegyzés ro- vatáSan fel kell tüntetni mind a kiállítást megelőző naptár* évre, mind a tárgyévre vonatkozólag külön-külön a dolgozónak főfoglalkozása keretében a jogszabályban felsorolt kereseti adatait. □ □ □ A munkaügyi miniszter 19/1976. számú rendelete a munkaidőbeosztás és éjszakai munka tekintetében kiegészítette a 6/1967. számú rendeletét. Az új rendelkezés szerint a kollektív szerződés a munkaidő-beosztás megha.- tározása során — a heti pihenőnapokon felül —, ha a munkaidő a heti 44 órát nem haladja meg, kéthetenként egy szabadnapot biztosíthat. Ezen túlmenően szabadnap biztosításához — ha jogszabály ' eltérően nem rendelkezik — a munkaügyi miniszter engedélye szükséges. Lakáson töltött készenlétet követően,' továbbá a készenlétnek (ügyeletnek) a miniszter által megállapított egyéb eseteiben a dolgozót pihenőidő nem illeti meg. A jogszabály szerint túlmunka idejére a dolgozót rendes munkabére és ezen felül pótlék illeti meg. Az új rendelkezés szerint igazolatlan mulasztás esetén csak az előírt — heti, vagy havi, ennek hiányában évi — munkaidő- kereten felül végzett munkát lehet túlmunkának elszámolni. Az új rendelkezés szerint a munkaviszonyra vonatkozó szabály készenléti (ügyeleti) díj helyett szabad időt is biztosíthat. Fizikai foglalkozásúak tekintetében azonban szabad idő csak a dolgozó kérésére adható. A szabad idő kiadására és pénzbeli megváltására vonatkozóan a túlmunka ellcnaértékeként járó szabad idő szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szabad idő mértékét a kollektív szerződés állapítja meg és annak mértéke legfeljebb a készenlét (ügyelet) időtartamáig terjedhet. □ □ □ A jubileumi jutalommal kapcsolatban az új rendelkezések kimondják, hogy ha a dolgozó a jogszabályban meghatározott 85, illetőleg 45. évet munkaviszonyban töltötte, munkaviszonyának elhalálozás miatt történt megszűnése esetén a megfelelő jubileumi jutalmat az örökös részére ki kell fizetni. A 40., Illetőleg 50. éves munkaviszonnyal járó jubileumi jutalom csak a korábbi jubileumi jutalom kézhezvéfelé- től számított 5 év elteltével fizethető ki. E korlátozástól a vállalat a dolgozó javára eltekinthet. Az új rendelkezések' szerint nem állapítható meg jutalomszabadság az állami, vagy a társadalmi szervek által alapított, illetőleg adományozott kitüntetésekhez. Ha a dolgozót a felmondási idő alatt legalább a kötelező felmentés és a ki nem adott szabadság tartamának megfelelő időre felmentették a munkavégzés alól, a szabadságot — pénzbeni megváltás nélkül — kiadottnak kell tekinteni. A dolgozó által szerződésszegés miatt visszafizetendő összegnek a dolgozó részére való megtérítését, vagy a dolgozó helyett történő megfizetését más vállalat nem vállalhatja, így tehát a taKÉPERNYŐ Az Ady-pör BIZTATÓ KEZDET ♦ A tavalyinál több a korai zöldségféle Az időjárás miatt néhány napos szállítási késedelemmel ugyan, de jön az áru a megyei ZÖLDÉRT Vállalat felvásárló telepeire. Ennek eredménye, hogy az üzletekben is jó az ellátás, sőt, mintegy 15—20 százalékkal nagyobb a kínálat primőrökből, mint a múlt év azonos időszakában. Paradicsomból sincs hiány, igaz, ennek mintegy 70 százalékát még importból szerzi be a ZÖLDÉRT. Retekből bőséges a kínálat. Volt olyan nap, amikor az előre jelzett 15 ezer csomóval szemben 35 ezret szállítottak a termelők a felvásárló vállalatnak. Folyamatosan érkezik a paraj és a sóska Dunavecse környékéről, a karalábé Kiskunfélegyházáról. A zöldhagymát Bajáról, Kiskőrösről szállítják. A zöldpaprikából és uborkából is van elegendő. Húsvétra a spárga is megjelent az üzletekben. A ZÖLDÉRT vetőmaggal, fóliasátrakkal, garantált átvételi árakkal is segíti a termelést. Burgonyából több mint négyszáz vagonnal van még a ZÖLDÉRT raktáraiban. Fejeskáposzta 7 és fél, sárgarépa, petrezselyem, zeller csaknem 50, vöröshagyma 25 vagonnal áll a vásárlók rendelkezésére. Aggodalomra tehát nincs ok, ha az időjárás is kedvez, nem lesz gond a tavaszi primőrellátással. B. Z. nulmányi szerződéssel összefüggő összeget szerződésszegés esetén a dolgozónak kell viselni. □ D □ . A dolgozók egészsége, vagy testi épsége sérelméből eredő károk megtérítéséről szóló 2/1964. számú munkaügyi miniszteri rendelet kiegészült. Eszerint bérrendezés címén a megállapított kártérítést olyan arányban kell felemelni, amilyen arányban az azonos, — ha az azonos munkakör megszűnt — a hasonló munkakörben a vállalatnál dolgozó keresete, bérfejlesztés folytán emelkedett. Ha a vállalati átlagos, éves bérfejlesztés mértékét a kollektív szerződés meghatározza, a megállapított kártérítést ennek megfelelően kell — bejelentés nélkül is — felemelni. Az üzemi balesetet szenvedett dolgozó kártérítési igénye tekintetében a vállalat — ha a sérelemért felelős — a dolgozó bejelentése, ennek hiányában a rendelkezésre álló adatok alapján köteles a kárt megtéríteni. Az eddigi gyakorlathoz képest ez igen lényeges változás, mert az új rendelkezés szerint a vállalatnak, ha a sérelemért felelős, mintegy hivatalból kötelessége a dolgozó kárát megtéríteni, anyagilag őt olyan helyzetbe hozni, mintha balesete be sem következett volna. Olyan esetben, amikor a dolgozó életének, egészségének, A Magyar Irodalomtörténeti Társaság másfél évtized előtti kecskeméti vándorgyűlésén a maradi irodalomszemlélet veszélyeire figyelmeztetett valaki egy érdekes összeállítással. Korabeli idézetekkel bizonyította, hogy míg élt, sokan nem ismerték föl Petőfi nagyságát. Ugyanők később rá hivatkozva marasztalták el az újat, a mást akarókat. Ady Endre már kiadta az Űj verseket, amikor amiatt sopánkodtak egyesek, hogy Petőfi és Arany óta nincs igazi költő, Szegény József Attila a hosszú útra készülődött, amikor leírták: Ady volt az utolsó költőegyéniség ... Az iskolában megmondták kit kell tisztelnünk, miért és csak kevesen jutottak el az értékek önálló fölismeréséig, a szokottól eltérő stílus, mondandó, szóhasználat, szemlélet elfogadásáig, helyesléséig. A gondolati restség tehetetlensége, a kényelmesség téveszti meg újra és újra az embereket. Elfelejtjük, hogy a már koszorúzott klasszikus, az ünneppé merevedett Cselekvő is hús-vér ember volt, gyarlóságokkal is terhes, ismét leírom: ember. A hajdani nagy már szobor, már makulátlan, de az élő netán iszik, gorombaságokat mond, rossz modorú, rendetlen és mit tudom én. A kispolgár — és még milyen vagy testi épségének megsértése folytán az alapul szolgáló körülmények megváltoztak, és e változásra tekintettel a dolgozó további igényt támaszt, vagy a vállalat a megállapított kártérítés leszállítását kéri, ez nem jelenti új eljárás kezdeményezését. Ebben az esetben a munkaügyi döntőbizottság jár el, a panasz benyújtására és elintézésére vonatkozó szabályok szerint. Az ismertetett rendelkezéseket a Magyar Közlöny 1976. évi 97. és 101. számában tették közre. n □ □ Megváltozott a mezőgazdasági termelőszövetkezet és a mezőgazdasági szakszövetkezet nőtagjai gyermekgondozási segélyre való jogosultságának feltétele.. A Minisztertanács 43 1976. számú rendeletével kimondta, hogy a termelőszövetkezet, illetve szakszövetkezet nőtagja gyermekgondozási segélyre abban az esetben jogosult, ha a szülést megelőző naptári évben, vagy a szülést megelőző 12. hónapban tsz-tag- ként legalább 120 napon át részt vett a közös munkában. Az 1977. január 1. napján hatályba lépett rendelkezéseket alkalmazni kell arra a dolgozó és gyermeke gondozása céljából fizetésnélküli szabadságon levő nőre is, aki a szüléskor rendelkezett az előírt feltételekkel, ha gyermeke a 3. életévét még nem töltötte be. Dr. Kerék Lajos megyei főügyészhelyettes sok kispolgár él köztünk, — dön- léseiben, rokon- vagy ellenszenvének kialakításában elsősorban ezekből a művet végsőleg alig- alig érintő, a kimondott gondolat igazit alig-alig befolyásoló külsőségekből indul ki. A példa tanít! Reméljük, hisz- szűk. Ezért tartom az utóbbi évek egyik legjobb költészet napi műsorának a Szeretném, ha szeretnének címűt. Nagy László és Kosa Ferenc, a költő és a filmrendező szövetsége maradandó hatású Ady-összeállítást, történelmi továbbképzést, gyönyörű 65 percet gyümölcsözött. Az az Ady jelent meg a képernyőn, — Juhász Jácint kicsit visszafogott, a megszokottnál kicsit me- ditatívabb tolmácsolásában — nagy erejű közvetítésével, aki meghárcolta a maga harcát a magyar ugarral. Ez á kettős alkalomhoz méltó műsor is azt hirdette, hogy „nem lehet kitömni a fekete királyi sast”. Köszönhető ez a hatás a leleményes képi megoldásokon kívül annak, hogy korával együtt idézték. Ott dübörgött Ady a tüntetők soraiban, ott riadozott kétségbeesett, nemzetet, világot féltő fájdalma a ferenejózsefi „mindent meggondoltam” lelkesült, tébolyult fogadtatásában. H. N. IDEGENFORGALOM Új szállók, éttermek épülnek Az idei idegenforgalmi szezon a korábbiaknál kedvezőbb feltételekkel várja a turistákat, hiszen nagyarányú fejlesztési program megvalósítása folyik. Az új beruházásokról, tervekről Benics László, a Belkereskedelmi Minisztérium idegenforgalmi osztályának vezetője adott tájékoztatást az MTI munkatársának. — Az idegenforgalom az elmúlt években szerte a, világon — így nálunk is — lendületes fejlődésnek indult, a nemzetközi versenyt csak a szolgáltatások: bővítésével lehet tartani. Ez utóbbi .annál is inkább fontos, mert tavaly a hazánkba érkező külföldiek mintegy 31 millió éjszakát töltöttek hazánkban, s a belföldi turizmusban, üdülésben résztvevők száma is csak tízmilliós nagyságrendben mérhető. Meglevő 171 ezer kereskedelmi szálláshelyünk — ebből is mindössze 29 ezer a szállodai ágy — a csúcsszezonban már alig-alig elégítheti ki az igényeket. E téren a helyzet lényeges változására a közeljövőben sem lehet számítani, annak ellenére, bogy az idén jelentősen bővül a szállás- kapacitás. A hazai lakosság igényeinek megfelelően főként olcsó ••/álláshelyeket adnak át a főszezonra. Az elmúlt évinél tízezernél többen üthetik fel sátrukat az idén kempingekben, s nemcsak a meglevő táborok bővítésére kerül sor, de Makón, Agárdon és Sopronban új kemping is nyílik. Némiképp gyarapszik a motelek száma is, nagyobb arányú fejlesztésre azonban inkább a következő években kerül sor, az V. ötéves terv előirányzata szerint ugyanis 1980-ig ötezer férőhely- lyel bővül a motelhálózat. A szállodahálózat ez évben mindössze egy új, a 240 ágyas bala- tonföldvári Neptun-szállóval gyarapszik. Az idegenforgalmi főszezonra összesen 23 új önkiszolgáló étterem és 20 ételbár nyílik. Nagyobb szabású bővítésekre az ország két idegenforgalmi centrumában, a fővárosban és a Balaton mellett kerül sor. Fontos törekvés, hogy arra alkalmas újabb tájak, vidékek ia bekapcsolódjanak az idegenforgalom vérkeringésébe, ezzel nemcsak Budapest és a Balaton tehermentesülhet némiképp, de a hazai 'turisták által felfedezett, megkedvelt új üdülőhelyek néhány éven belül a külföldi vendégek számára is vonzerőt jelenthetnek. Az idén ennek megfelelően Egerben, Vásárosna- ményben, Békésen és Tapolcán adnak át új önkiszolgáló éttermeket. Ezek közül néhány már üzemel is, máshol pedig mos! folynak a belső építészeti munkák, a nyitás előtti utolsó simítások. Készülnek már a tervek a kivetkező évek idegenforgalmi fejlesztésére is. (MTI) # Az Eger—Mátra-vidéki Borgazdasági Kombinát növelni kivánja exportját. Ezt a célt szolgálja egyebek között az új feldolgozósor az egri főpincészetben. Az érlelés, szűrés, fejtés már az új, automatizált technológia szerint történik. (MTI-fotó: Danis Barna felvétele — KS.) ».V.ViV.V.V.V.’.V.V.W.V.VoV.W.V.VV.V.V.V.V.V^V.V.V.V.V.V.NVÄ'.NV.V.V.V.V.V»••••••••• Automatizált borpince
