Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-13 / 85. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1917. április 13, Ahol a politika lényege eldől A MEGYEI VERSENY NYERTESE Tehenek a háztájiban Legutóbb annál a megállapításnál hagytuk abba beszélgetésünk leírását Kókai Ferenc elvtárssal, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat pártbizottságának titkárával, hogy az alapszervezeti beszámoló taggyűléseken legtöbbet gazdasági, termelési kérdésekkel foglalkoztak. Mondhatni, — döntően termeléscentrikusak voltak. — Ez azonban koránt sem jelentette a politikai jelleg elsik- kadását — pontosít a párttitkár. — A konkrét termelési kérdéseket a párt politikájának tükrében vizsgálták. Vagy még kézzelfoghatóbban: hogy e politika — például az életszínvonal emelésére vonatkozó célkitűzéseink — megvalósításának előfeltételei ,Ráérzésből” tudatosság — Bizonyára bőven foglalkoztak konkrét tényekkel is az elvtársak — amiből, éppen a saját bőrükön szerzett tapasztalatok tették tudatossá ezt a rá- érzést. . . Gondolom, a párttagsággal folytatott beszélgetések során, majd a taggyűléseken vé- gigpergett a BÁCSÉP egész múlt évi munkája. -S a nagy egészen belül a részletek, a gazdasági egységek s még tovább, az egyének tevékenysége, szerepe is. — Nagy és érzékeny „tanulmányi év” volt ezerkilencszáz- betvenhat az egész kollektíva, s különösen a kommunisták számára — kezdi az .áttekintést, Kókai Ferenc. — A vállalati pártbizottság idei januári ülésén összegezte. hogyan valósulták meg haközt elsőrendű fontosságú a gazdasági élet- eredményessége... „Ráéreztek” az elvtársak, hegy a politikai munka célja ebben van. A termelésben dől el, mit és hogyan váltunk valóra elhatározásainkból. Mert önmagában a legszebben fogalmazott határozat is csak „szöveg”. tározatai, sikerült-e elérni céljainkat az V. ötéves terv első esztendejében. Ügy értékelte — eredményeink annak ellenére sem lebecsülendők, hogy nyereségszintünk, nem érte el az eredetileg tervezettet. — Megenged egy közbevetést? „Kívülről olyan hangok hallat-. szottak, hogy a házgyár volt az „oka”. — „Belülről” is terelgettek ilyen irányba magyarázatot. A pártbizottság, s a gazdasági vezetés tárgyszerű elemzések alapján bizonyíthatja, hogy a gazdasági szabályozók változása, a házgyár belépésével együtt csak egyik tényezője a nyereséglemaradásnak. A tények nyelvén — Kezdünk közelebb jutni a „ráérzés” forrásaihoz. — Most már csakugyan a tények nyelvén folytathatjuk ... Ezerkilencszázhetvenhat első felében nem volt rend a vállalati munkában. Szemléltethető ez a lakásátadási terv teljesítésének számain is. Előrebocsátva, hogy a BÁCSÉP 1976-ban éves átadási tervét szépen teljesítette; a tervezett 1399-cel szemben 1413 lakást adott át. Sommásan tehát 'minden rendben volt, illetve lett, de mi volt a végső számok mögött? I. negyedév II. negyedév III. negyedév IV. negyedév összesen 36 lakás 397 lakás 134 lakás 846 lakás 1413 lakás 2.6 28,1 9,5 59,8 100,0 százalék százalék százalék százalék százalék Andrássy Ákos épszer. főmérnök közli e gondolkodásra késztető számsort az üzemi lapban. Felsorakoztat magyarázó tényezőket is — 1975 végén hiányos volt a munkaterületek előkészítése, s az akkor átadott lakásokon a szokványosnál nagyobb volt a hiánypótlás, a februári hideg visszavetette a befejező munkákat stb. —, de tárgyilagosan elismeri: „Mindez azonban nem változtat a tényhelyzeten: az 1976-os év első felét szinte átaludtuk”. Amíg az új — utat tört — De miért okozott ez zavart? — Mért új volt, s míg sínre nem került, sokkal élesebben ébresztett rá a szervezésben, együttműködésben meglevő hibákra, mint a korábbi irányítási mód. Ennél a technológiánál fontos feltétel az összehangoltság; hogy mire egyik szakma végez itt, a másik helyen szabad munkaterület várja, mert az ottani szalag is idejében teljesítette feladatát... Kezdetben bizony sok volt az értetlenség. Egyesek nem azt keresték, miként lehet a hibákat helyrehozni, hanem azt, hogy egy-egy szervezési feladatot miért nem lehet megoldani. Az előrevivő törekvések lebecsülése, az „én előre megmondtam” szemlélet, a munka- és technológiai fegyelem lazulása nehéz helyzetbe hozta a vállala. tot. Mindezek következménye: sok elmaradás, ütemtelenség mind a műszaki megvalósulásban, mind az árbevételben, eszköz-készletnövekedés, pénzügyi nehézségek és az első félév végén 35 millió fori ntos veszteség. — A múlt év január elsejétől új technológiai szervezetre álltunk át; ez is megzavarta kissé az embereket — fűzi hozzá Kókai elvtárs. — Ennek lényege, hogy a szakmák szerinti technológiai — kőműves, szerelő, festő stb. szalagok — révén erőteljesebben lehet élni a specializáció előnyeivel. Ki-ki csak a maga mesterségét folytatja, nem rángatják el más, esetenként talán segédmunkára is a szakembert. Feszesebb, fegyelmezettebb így a munka. — Elég fájdalmas figyelmeztetés, hogy az emberek valóban elgondolkozzanak. Mik lehetnek az okok, miként, lehetne kilábolni a kutyaszorítóból? Először persze inkább „ráéreztek” a helyzetre, a tudatosításban segítségre is volt szükség. — Ezt meg is kapták. Vállalatvezetőségünk — pártbizottságunkkal együtt őszintén feltárta a helyzetet, sokrétűen, az emberekkel több fórumon, s közvetlenebb formában is megvitatva—- megértette a kivizető utakat-mó- dokat is. Nem magától következett hát be, hogy 1976 második felében már az előrevivő törekvések kerültek túlsúlyba, s felül is kerekedtek. A törzsgárdatagok, szocialista brigádok tetteikkel húzták magukkal a többieket. —■ És természetesen a párttagsággal való nyílt szót értés is roppant sokat gazdagított a képen, amit a részletekből, a legnyomósabb okokból kialakított magának a vállalatvezetés. A beszélgetések hatóerejét fokozta, hogy konstruktív bírálatokkal, javaslatokkal egyengették a kommunisták a bajokból kivezető utat'. Kényes téma — Hogyan vélekedtek az elvtársak például a munkafegyelemről? Nem akarok immár közhelyekké hígult kifogásokat ismételgetni, -amikkel a közvélemény — sajnos, sokszor igazságtalanul általánosítva — az építőipart illeti. Kókai elvtárs nem tér ki a kényes kérdés megválaszolása elől. Csak addig tart néhány lélegzetvételnyi szünetet, amíg — megint csak tényszerűségeket tartalmazó feljegyzéseit elrendezi. Hogy ne kelljen ilyen fordulatokkal élni a fejtegetés közben — „de ez így túl általános”. — Nincs olyan rendezvény, értekezlet, fórum, sőt termelési kérdés sem, ahol és aminek a tárgyalásánál szoba ne kerülne a munkafegyelem. Elkerülhetetlen téma volt ez a párttagsággal folytatott beszélgetéseken is. Vegyük sorra: késés, munkarend megsértése. Csak az egyértelműen megállapítható, tehát az indokolatlan és a nem mindig indokolt igazolt távoliét miatt a munkaidő 1,6 százaléka ment veszendőbe 1976. nyolc hónapjában. Ez a „kis” szám azt jelpnti, hogy nyolc hónapig 62 ember nem'dolgozott! A termelés értéke ennek következtében 15 millió forinttal volt kevesebb! —• Mellbevágó. — S ez még mindig csak egy része a fegyelmezetlenség hatásának. .. Naponta 20—30 dolgozónk jelenik meg a vállalat közA fegyelem két sarka — Mit szóltak ezek ismeretében a párttagok? — Helytelenítik, hogy a nyilvánvaló fegyelmezetlenséget nem mindig követi a felelősségrevo- nás. Elvárják a vezetőktől, hogy ne- nézzék el a fegyelmezetlenséget, de azt is hangoztaták: a munka feltételeit is mindig biztosítsák. Azaz — maguk is fegyelmezetten végezzék kötelességüket. Mert ennek ellenkezője a dolgozók közt is bomlasztja a fegyelmet. — Végeredményben mégsem lehet csak ezen a sötét szemüvegen keresztül megítélni az építők munkafegyelmi színvonalát. Hiszen ha csupán a lakás- építési tervteljesítést nézzük, akkor is csak az elismerés hangján szólhatunk róluk. Olyan buktatókkal terhes évben is, mint a tavalyi több lakást építettek, mint amit a terv előírt. Azt pedig csak úgy* tehették meg, hogy a rendes, fegyelmezett dolgozók vannak többségben ... Mégis, honnan a sok ;.lógás”, az a tetemes munkaidő-kiesés, Kókai elvtárs? pontjában — kisebb-nagyobb —, de jelenlétét nem igénylő — ügyek intézésére. Egy-egy embernél ez 2 órányi kiesést jelent. —■ A járó-kelők egy-egy építkezés mellett elhaladva ... — Tudom... A munkahelyeken — sajnos — szintén gyakran látni anyaghiány, géphiba vagy egyéb hanyagság miatt álldogáló, üldögélő embereket. A munkaidő kezdése, befejezése sem egyezik az előirtakkal... Aztán — s ez már a vállalati, közvagyon védelemmel, illetve e kötelesség megszegésével is összekapcsolódik — a létesítmények átadásánál gyakran derül ki. hogy új szerelvényeket kell felrakni, mert ellopták, újra kell mázolni, mert karcolásokkal tönkretették, leverték. Hány nillióval lenne kifejezhető az a veszteség, amit így kimutathatnánk —, ha olyan egyértelműen tudnánk mindezeket számszerűsíteni, mint mondjuk az igazolatlan hiányzásokat! — Beláthatja bárki, hogy ekkora — a megyehatáron túl nyúló — munkaterületen tevékenykedő vállalatnál nagy a munkaerő-forgalom is. Tavaly például 1900 embert vettünk fel, ám 1600 ki is lépett ugyanakkor. Ez a „forgalom” maga is hordozója fegyelmezetlenségnek, időpazarlásnak. A beilleszkedés, a kilépési ügyintézés mind-mind kieső idővel jár... Másfelől, mint már említettem, a hanyagságból adódó szervezetlenség; az önzés szintén melegágya a fegyelmezetlenségeknek ... De had.l említsem az egyik munkás véleményét — beszélgetéskor vélekedett így: „A fegyelmezetlenséget, szervezetlenséget mi csináljuk, titkár elvtárs. Rosszul értelmezett vagányságból, bajtársiasságból sokszor az az ember se vonja ki magát a „hü- lyéskedésből”, akinek ez nem természete. Kommunisták, KISZ- esek, szakszervezeti funkcionáriusok, a művezetővel, a szocia- listabrigád-vezetőkkel együtt hallgatnak, nézik el a rendbontást, gyakran válnak is — sajnos —, a fegyelem őreiből cinkostárssá”. Jobb feltételek, megalapozottabb program — Tiszteletre méltó nyíltság . .. Miképp gyümölcsözött ez a nagy beszélgetés-sorozat a termelő- munkában? — Már abban is, hogy 1976. évi főbb célkitűzéseinket elértük. Dolgozóink, nem csekély áldozatot vállalva — igaz, tisztességes fizetésért — az év végére tervezett feladatot végrehajtották. Ennek az évnek már jobb feltételekkel indultunk. Kevesebb volt az áthúzódó kötelezettség. Megalapozottabb a vállalati program s az egységek vezetői, dolgozói ismerik tennivalóikat. A mintegy 20 százalékos termelőkapacitás-növekedés, a négyszázzal több lakás egyidejűleg szolgálja az 1977. évi és a következő esztendők fejlődésének megalapozását. S hogy most már céltudatosan, nem pedig „ráérezve” teszik kötelességüket, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, a csepeli felhíváshoz való csatlakozásuk, vállalásaik tartalma is igazolja. ... Kókai Ferenc elvtárs egyenes beszéde sokunk szemében emelte a kommunista építők becsületét, és láttatta velünk az érem kevésbé ismert oldalát is. Tóth István Késő délután érkeztünk Kis- páhi határába. Győrffy Ernőt kerestük. A járókelők útbaigazítottak, hiszen mindenki ismeri. Az egyutcás kis település csaknem utolsó házában találtunk rá. Jó gazda hírében áll,- meg aztán úgyis számon tartják, mint egyikét a falubelieknek, aki a legtöbb tehenet tartja. Az elmúlt évben a meghirdetett megyei tejtermelési versenyt ő nyerte. Csaknem 29 ezer liter tejet adott át a Petőfi Termelőszövetkezetnek, amelyiknek tagja. Megmutatta a kis gazdaságát. — Az istállók már bizony régiek, rozogák. Itt, az udvaron láthatják: gerendák, vasajtók, meg egyéb építési anyagok hevernek. Ezt használjuk nemsokára az istállóbővítéshez, meg a korszerűsítéséhez. Bekkukantunk az épületekbe. Tizenkét tehenet számláltunk össze, meg két hízóbikát. Ezenkívül hat üszőt nevel, és nemrég született két borjú is. No, persze nem ebből áll az egész állatállomány. Sertések is híznak az ólakban, de van itt jócskán baromfi is. Szóval nem olyan kicsi háztáji gazdaság ez, bizony nem lehet kevés munka az állatok gondozása/ — Van velük elég baj — mondja, nem panaszosan Győrffy Ernő — dehát a család szereti az állatokat, meg aztán megéri velük foglalkozni. A tehenekkel különösen. Tudja, kiszámitottam ... Már nagyon sokat hallottam ezt a félmondatot, amikor háztáji gazdaságokban jártam. Na, nem régóta, de mostanában különösen fontos „szerszámmá” vált a parasztember kezében a ceruza. Merthogy kiszámolják menynyibe kerül a takarmány és mennyit kapnak az állatért, vagy a termékért, amikor eladják. A A munkaidő nem számit. De még kettő különbsége adja aztán a következtetést: megéri, nem éri. az erőkifejtés sem. Pedig mennyi idő és munka „fekszik” egy-egy állat felnevelésében. Győrffyék hajnali négykor kelnek, hogy rendesen el tudják látni az állatokat. De figyeljük csak a gazda szavát: . — A teheneim ellés után 16— 18 litert adnak naponta. Van egy kivétel is, egy nagyon jó tehenem. Tavaly a mélykúti vásárban vettem. Holstein-frizzel keresztezett. Ez napi 22 litert ad. Így aztán elmondhatom, hogy a tehénén havonta megvan az 1200 forint haszon, meg aztán az állat is megmarad. Ugyanakkor nem vagyok kibékülve a bikahizlalással. Nyolcszáz napot kell tartani és hetente 140 forint értékű .takarmányt eszik meg, így aztán úgy vagyok, hogy inkább két fejőstehenet tartok, mint egy bikát hizlaljak. Az állatok egyébként is sokat esznek. Naponta elfogy 120—130 kiló dara. Persze, • A gazdasági udvar, háttérben az istállók. a tehéntartásból azt sem lehel kihagyni, hogy most jelentős támogatást, kedvezményeket kapunk. Takarmányban nemigen bővel- kedhetettek ezen a télen. Különösen . az úgynevezett tömegta- karmáríyból volt kevesebb me* gyeszerte. Győrffyék azonban igen ötletesen oldották meg a téli takarmányellátást, s módszerüket bizonyára sok háztáji gazdaság átveszi. — Olvastam, meg hallottam is- róla, hogy a cukorgyárak répaszeletet adnak el. Azt viszont nem tudták megmondani ismerőseim, hogy egyéneknek is eladnak-e, vagy csak közületeknek. Elmentem az Ercsi Cukorgyárba — ahol egyébként csodálkoztak a kérdésemen — annyit vásárolhattam, amennyit akartam. Tíz vagonnyi répaszeletet hoztunk haza és olyan silót csináltunk belőle — hadd mondjam úgy, ahogy egymás között szoktuk — megnyalták utána a tehenek a szájukat. Szóval jó volt,' kitartott mostanáig. Tavaly csináltam először, nem került sokba, mert jelentős kedvezménnyel adta főszezonban a répaszeletet a gyár, de az idén sem mulasztom el ennek vásárlását. Sok mindent elmondott a gazdálkodás csínjáról-bínjáról Győrffy Ernő. Egyebek között arról is szólt, hogy a tsz-től jelentős támogatást kap ő is, meg a többi tsz-tag is a munkanap jóváírástól kezdve a különböző gépek használatáig. Feleségével, gyermekeivel együtt sokat dolgoznak a háztáji gazdaságukban. A következő hetek építkezéssel telnek. Azon is gondolkodnak, hogy jobb tehenekre cserélik ki az állományt. Nagyon megszerették a tavaly vett keresztezett tehenüket. — Nem sokat néztem ki ebből a holstein-frizből. Azért vettem meg, hogy mégis kipróbáljam, hiszen olyan sokan dicsérték ... Bár mertem volna venni még egvet tavaly! Most az egész család büszke erre a tehénre és * nemrég született borjára is. Sokan megnézik, Ilyen jó teheneket szeretnék tartani Ez adja a legtöbb tejet, ez éri meg legjobban. Rájöttem, nem érdemes sok rossz korccsal foglalkozni-. Ügy tudom, sok tejre van szüksége a tejiparnak, így hát nekem is azon kell gondolkodnom, hogy minél jobb teheneket tartsak, s minél több tejet számítsak be a termelőszövetkezeti tejbegyűjtőjébe. Cs. I. • Erre a tehénre és borjúra büszke a Győrffy család. Táptakarmány „tabletták” Ezer lakásra 239 hűtőszekrény, 233 televízió 61 autó jut A Német Demokratikus Köztársaságban újfajta takarmánnyal gazdagítják a szarvasmarhák étrendjét. A mezőgazdasági nagyüzemek vegyileg előkészített szárított — ásványi és egyéb anyagokkal dúsított — szalmából ún. „tablettákat”, azaz tápkockákat készítenek. Ezeket szívesen fogyasztják és jól hasznosítják az állatok. A Magdeberg megyei Seefeld mezőgazdasági termelő- szövetkezet állattenyésztői például az új, gondosan adagolt takarmánnyal naponként egy kiló súlygyarapodást értek el a bikáknál. Az új takarmány azért is jelentős, mert a száraz évszakban is biztosítja a folyamatos, zökkenőmentes etetést. Emellett a korábban silótakarmány termesztésére használt földterület jelentősen csökkenteni lehet, hogy helyén más, fontos növényeket termesszenek. A számítások szerint ugyanis 100 kilogramm ilyen „tabletta” annyi tápanyagot tartalmaz, mint 300 kiló silótakarmány. 1971-ben még csak 21 ezer tonnányi készült a tápkockákból, 1975-ben pedig — a kísérleti eredmények láttán — már 560 ezer tonna. 1980-ig 3,3 millió tonnára akarják növelni az új táptakarmány előállítását. A mennyiség növelésén kívül tovább javítják a minőséget; a pritzwalki szárítóműben újabb dúsítási eljárást dolgoznak ki. (BUDA- PRESS—PANORAMA) Egy-egy év társadalmi-gazdasági fejlődésének összefoglaló statisztikai értékelését elsőként a Statisztikai Hivatal jelentése tartalmazza, amelyet a napi sajtó ismertet. Ezt követi viszonylag rövid időn belül a statisztikai zsebkönyv összeállítása, amely — már hagyományosan — március végén, április legelején kerül az * olvasók kezébe. A zsebkönyv táblázatokba foglalja, sokoldalúan részletezi és nagyobb távlatot átfogó idősorokba helyezi a legutóbbi év valamennyi fontos (és statisztikailag megfigyelt) eseményét. így például az 1977. évi (1976-os adatokat tartalmazó) zsebkönyvből kiolvasható, hogy az 1976-ban megtermelt nemzeti jövedelem, amely az előző évhez képest 3 százalékkal emelkedett, az 1970. évit 40 százalékkal haladta meg, az 1960. évinek majdnem 2,4-szerese, az 1950. évinek pedig 4,2-szerese volt. Hasonló képet mutat a többi termelő ágazat — ipar, építőipar, mezőgazdaság — hosszabb időszak alatt vizsgált fejlődése is. Vagy például az iparban foglalkoztatottak 1976. évi száma nemcsak az előző évinél, de az 1970- esnél is kevesebb volt, ami azt jelenti, hogy az ágazat termelésének az utóbbi 6 év alatt végbement 42 százalékos növekedését teljes egészében a munkatermelékenység emelkedésével értük el. A termelés és termelékenység emelkedésével együtt nőtt a lakosság jövedelme és fogyasztása is. Az egy lakosra jutó reáljövedelem színvonala az 1976. évi szerény növekedés ellenére több mint kétszerese volt az I960, évinek és 26 százalékkal meghaladta az 1970. évit. Az egy főre jutó fogyasztás értéke több mint 29 ezer forint volt 1976-ban, mennyisége pedig 27 százalékkal emelkedett 1970-hez képest. Tovább nőtt a tartós fogyasztási cikkek állománya. 1976. végén ezer lakosra 239 hűtőszekrény, 233 televízió (az előfizetők száma alapján), 61 személygépkocsi stb. jutott. Az ezer lakosra jutó állomány egy év alatt hűtőszekrényből 19-cel, televízióból 7-tel, személygépkocsiból 6-tal nőtt. Az anyagi javak fogyasztásáról adott tájékoztatáson kívül sok részletező adatot tartalmaz a zsebkönyv a pénzbeni és természetbeni társadalmi juttatásokról, közöttük az egészségügyi, szociális,, oktatási és közművelődési szolgáltatásokról stb. A részletes országos és területi (megyei) adatokat mintegy 25 oldalon keresztül nemzetközi adatok követik, amelyek az egyes országok területe és népessége mellett a szocialista és a fontosabb tőkés országok gazdaságának fő jellemzőiről adnak áttekintést. A Statisztikai Kiadó Vállalat szokatlanul rövid — alig egy hónapos — átfutási idő alatt jelentette meg ezt a gazdaságpolitikai és kulturális szempontból egyaránt fontos kiadványt.
