Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-10 / 84. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 10. A kis közösségek és az egész gyár.. A kiskunhalasi járás mezőgazdasági szövetkezeteiben évek óta kiemelkedő munka tapasztalható az őszi kalászosok termesztésében. Felismerték a aazdaságok a kalászosok, elsősorban a kenyérgabona termesztésének jelentőségét, és céltudatosan fejlesztik az ágazatot. Ennek eredménye tükröződik a termésátlagokban. A járás szövetkezetei 1976-ban búzából 43,9 mázsát, rozsból 18,6, őszi árpából 36,6, triticaleból 24,6 mázsát termesztettek hektáronként. Ezek a számok kellőképpen akkor értékelhetők, ha a korábbi adatok ismeretesek. Az 1965—1967-es években hektáronként 26,9 mázsa volt a búzatermés a járás szövetkezeteiben. Az átlagos hozam 1970-ig csupán 27,6 mázsára növekedett. Ha a tavalyi termésátlagot összehasonlítjuk az 1965—67-es évekével, akkor a növekedés 63 százalékos. Az eredmény fokozható. Kitűnik ez a kiskunhalasi járás legjobb gabona- termesztő szövetkezeteinek termésátlagaiból. A rémi Dózsa Tsz-ben 296 hektáron 58,3 mázsa, a borotai tsz-ben 860 hektáron 52,4 mázsa, a mélykúti Lenin Tsz 1970 hektáros gabonaterületén 50,6 mázsa, a jánoshalmi Petőfi Tsz 1178 hektáros kalászosterületén 50,1 mázsa volt 1976-ban a búza átlagtermése. Nemcsak a búza, hanem a többi őszi kalászos hozamnövekedése is érzékelhető. Az 1968. ovi rozs- és triticaletermés hektáronkénti átlagához viszonyítva még nagyobb arányú a növekedés. Egyedül az őszi árpa terméshozamának emelkedése maradt el a többi kalászos mögött, alig érte el a 30 százalékot. Ennek oka, hogy az őszi árpa szár- szilárdsága nem kielégítő, a gabona megdől és a termés nem tud kellően kifejlődni. A jelenlegi őszi- árpafajtáknál nem érvényesül a potenciális termő- képesség úgy, ahogyan más kalászosoknál. A kiskunhalasi járásban természetesen lehet még találkozni olyan helytelen állásponttal egyik-másik szövetkezetnél, hogy a rozs vetőmag-felújítása elhanyagolható. Ha kédvező a csapadékeloszlás, akkor szép, jól beállott a vetés, és kár drágább vetőmagot vásárolni. Az élenjáró kalászosgabona-ter- mesztő szövetkezetek eredményei azonban tarthatatlanná teszik az ilyen véleményt, hiszen néhány szövetkezet a járási átlagnál csaknem 10 mázsával termesztett több rozsot a rendszeres vetőmagfelújítás során kapott kiváló minőségű vetőmag al- kalmazásával. Ezek közé tartozik a búzatermesztésben is kiemelkedő rémi Dózsa Tsz, amelynek földjén hektáronként 28,3 mázsa rozs termett. A • Jelentős összegeket költenek a szántóföldi növénytermesztés fejlesztésére a kiskunhalasi járásban. Épül a nélkülözhetetlen terményszárító. (Méhesi Éva felvétele) harkakötönyi Egyesülés Tsz-ben 27, a borotai termelőszövetkezetben pedig 26,3 mázsa volt 1976-ban a rozs átlagtermése. A kiskunhalasi járásban a kalászos gabona termésátlagaival együtt a vetésterületük is növekedett. A múlt év őszén már 1082 hektárral több kalászost vetettek, mint 1975-ben, s legszámottevőbb a búza vetésterületének az emelkedése. Az őszi kalászosok fejlődésére igen kedvező volt az eddigi időszak. Tavaly igen jó minőségű magágyat készítettek, s a növény számára legalkalmasabb időben vetették el a búzát. A növény tél előtti beállottsága kifogástalan lett. A tél nem tett kárt a kalászos vetésekben. Kipusztulás szinte minimális, csak ott fordult elő, ahol huzamosabb időre megállt a bőséges csapadék. Általánosságban viszont a megfelelő nedvesség kedvezően segítette a kalászosok fejlődését. Amikor a járás mezőgazdaságában megvizsgálták a kalászos vetések állapotát, a búza 63 százaléka kapott tavasszal jó minősítést. Ez az arány az előző években 45—50 százalék volt. Minden remény megvan tehát arra, hogy a kiskunhalasi járás mező- gázdasági szövetkézétől 'á'2 Tőén is' jó termést takarítsanak be őszi kalászosokból;"’j)»* ?> =•<-».>>)•* Horváth József közgazdász Egymás után nyolcszor nyerte el a kiváló gyár címet a Fémmunkás Vállalat kiskunhalasi gyára. Tavaly megszakadt a sikersorozat. Ennek az volt az oka, hogy a korábban jól bevált, nagy gyakorlattal — és igen gazdaságosan — gyártott termékösszetételt megváltoztatták. Az építőiparban hasznosított vastömegcikkek „rovására” egyedi vasszerkezeteket kezdtek készíteni, amelyeket a kecskeméti gyárából helyezett át Halasra a vállalat. Az utóbbi munka magasabb szakmai követelményeket támasztott a kollektívával szemben, és ami szintén lényeges: eszközigénye- sebb is. Mivel az eszközök és leiadatok összhangja megbomlott, a termékszerkezet-változás nem ment zökkenők nélkül a kiskun- halasi gyárban, annak ellenére, hogy a hosszú éveken át kiválóan dolgozó közösség minden tőle telhetőt igyekezett megtenni. Hogyan teljesíti tervét az idén a remek újítógárdával rendelkező Fémmunkás üzem? A kérdést dr. Judák Imre gyárigazgatónak tettük fel. — Az idén a múlt évinél is összetettebb, nagyobb feladat áll a halasi gyár közössége előtt — kezdte válaszát dr. Judák Imre. — Először is növelni kell a termelés volumenét, 6,5 százalékkal. Ebben az esztendőben 230 millió forint értékű terméket vár tőlünk a népgazdaság, illetőleg a vállalat. Ennek teljesítése képezi az alapját a tervbe vett, majdnem 36 millió forintos nyereségnek. s ettől függ a jövedelmek előiránvzott emelkedése. Az idén tovább nő az egyedi acélszerkezetek aránya a termék- szerkezetben. Két éve ezeknek a gyártmányoknak az értéke még a húszmillió forintot sem érte el, ebben az esztendőben pedig már kilencvenmillió felett lesz. A tömegcikk-megjelölés a jelenlegi termékeinknek mar csak legfeljebb a húsz százalékára illik rá. A változások sohasem mennek símán. A munka jellegének átalakulása nálunk is kisebb-na- gyobb „megrázkódtatást” okozott egyéneknek, csoportoknak, s az egész gyárnak. Persze ez nem volt azért túl veszélyes. A kollektíva zöme tudomásul vette a feladat megnövekedését, a többség készen állt és áll a tanulásra is a cél érdekében. Az egyedi acélszerkezetek gyártásához a lakatos- és a hegesztőmunka színvonalát kellett és kell elsősorban emelnünk. Tehát a feladatunk nőtt az idén, viszont az eszközállományunk és a létszámunk lényegében változatlan maradt. A terv teljesítése érdekében az eddigieknél is jobban kihasználjuk a munkaversenyben, az újítási mozgalomban, a munkaszervezésben és az üzemi demokráciában rejlő lehetőségeket. Az előirányzatok megvalósításához a munkaversenyben látjuk a gyári teljesítmény növelésének legfőbb eszközét. Az év elején nagy gonddal szerveztük meg a verseny indítását. A brigádok a termelékenység fokozását, a különféle veszteségék csökkentését, s az elméleti és gyakorlati továbbképzésből rájuk háruló tennivalókat állították vállalásaik középpontjába. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére folyó munkaversen.v- ben kötelezte magát közösségünk, hogy az értékesítési tervet december húszra teljesíti. Az eszközkihasználást és a bérhatékonyságot másfél százalékkal növeljük. A forgóeszközök forgási sebességét szintén másfél százalékkal gyorsítjuk. A kis közösségek vállalásokat tettek az élőmunkával való takarékosságra, a magas szintű minőségellenőrzésre és a balesetek elhárítására is. Anyag- és energiatakarékossági intézkedési tervet dolgoztunk ki, amelyet egész évben követünk. Harminchét brigádunk versenyzik a szocialista címért, illetve annak megőrzéséért. Mindegyik brigád vállalta.- hogy az idén legalább egy hasznosított újítási javaslattal hozzájárul a közös cél eléréséhez. Van olyan szocialista brigádunk, amelynek minden tagja hat elfogadott újítási javaslatra tett ígéretet. Mint az elmondottakból kitetszik, jelentős mértékben a korábban sok szép sikert aratott kollektíva tudatos munkavégzésére, sőt lelkesedésére alapoztunk az idei tervünk teljesítésénél. És talán azt is érzékeltetni tudtam, hogy a gyár vezetői, személy szerint én magam, bízunk a halasi fémmunkás gárdában — mondta végezetül dr. Judák Imre gyárigazgató. A. T. S * A Bclapatfalvi Cementműhöz készülő acélszer- kezet egyik „U "-gerendáján Gutái József lakatos hegesztési élt képez ki. • A Fémmunkás gyár tmk-míihelyében Zsólyomi László és Dakó László szakmunkástanuló esztergagépet javít. (Opauszky László felvételei) Az első vágánytól jobbra Orvosokat, munkahelyi vezetőket kérdezek a kecskeméti vasútállomáson: Mit tesznek vagy tennének az alkoholfogyasztás csökkentéséért, egyben a munkahelyi fegyelem és az életbiztonság növeléséért? Idejövet, az állomás előtti parkban óhatatlanul fültanúja voltam egy fiatalember „sirámainak”: — ... azért ezt mégse kellett volna! Elvették a jogosítványomat, csak mert ittam pár decit. Régebben kitéptek egy betétlapot fizettem egy ezrest, — ma meg mindjárt „kiveszik” a motort az ember alól... 1500 vasutas A közúton tehát már ez a helyzet — nézzük, hogy állunk az alkoholellenes küzdelemmel a vasúton! A MÁV üzemorvosi rendelőjében két orvos, dr. Borszék Lajos és dr. Zágoni Miklós mintegy 1500 vasúti dolgozó egészségügyi felügyeletét látja el. — Az ittasságból eredő csonkulásos, vagy halálos üzemi baleset dolgozóink körében rendkívül ritka — tájékoztat Borszék doktor. — Tizenöt—húsz évenként ha akad egy. A legfontosabbnak a megelőzést tartjuk. Elengedhetetlen ugyanis a hatékony ellenőrzés, a rendszeres munkahelyi szondázás szolgálatba lépés előtt, hiszen köztudomású: a vasút veszélyes üzem, ide csak tiszta fejjel szabad jönni! — Mi, orvosok, a magunk eszközeivel résen állunk. Időszakos, ellenőrző vizsgálatainkkal nyomon követünk minden érzékszervi változást, és ha indokolt, egyeseket az „első vonal”-nak számító forgalmi szolgálatból, az egyén és a vasúti közlekedés biztonsága végett más, megfelelőbb munka- területre irányítunk. Ezt tettük a legutóbb egyik szolgálattevőnkkel, aki 50 éves koráig irányította a vonatközlekedést. Hálás üzemorvosi feladat az alkoholizmus elleni küzdelemben a nevelés, a meggyőzés eszközeivel élni. Ez vezetett célhoz D. I. esetében. A 30 éves férfi, családapa, azelőtt 1—2 liter bort is megivott naponta, ha tehette. Ilyenkor a szolgálatból hazaküld- ték. A családi költségvetés erősen megingott D. I.-éknél. Dr. Zágoni Miklós pszichológiai jártasságát latba vetve, többszöri beszélgetéssel hozzásegítette D. I.-t, hogy fizetésnapokon az első útia ne a kocsmába, hanem a családjához vezessen. Sört ide, bort ide... Kocsmában egyébként nem szűkölködik az állomás. Alkoholt, főképp pálinkát és égetett szeszt, ihat itt boldog-boldogtalan, de sört és bort is kínál hektószámra az Utasellátó Vállalat. Lerészegedhet bárki, akár a városból vetődik ide aznapi ivását „megfejelni”, akár pedig egy to- vábbindulásra váró vonatról ugrik le, hogy „bekapjon valamit” a söntésben. De —t alkalom szüli... alapon — nagy vonzerőt képvisel ez a topogó — leginkább fizetésnapokon a helybeli vasutasság számára is. A rendőri intézkedések napirenden vannak. Lőrincz Antal állomásfőnök érthetően bosszús. — Az első vágánytól, a bejárattól jobbra, alig több mint 5 méterre egy csapszék! Reggelenként 2—3 ezer ember fordul meg a peronon, a legtöbbjük munkába érkező, és közülük igen sok • A vágány mellett nem tartózkodik senki. Indul a gyorsvonat a kecskeméti Nagyállomásról. már itt megissza az első féldecijét, vagy két-három deci borát. Ügy indulnak aztán munkába ... S hogyne szisszennék fel, amikor látom, hogy egyes felelőtlen emberek a pár percnyi várakozást arra fordítják, hogy vonatról, leszállva, a vágányokon átugrálva, az Utasellátó italmérőjébe sietnek, hogy a következő nagyobb állomásig „bírják szeszszel”! Mivel sietniük kell, mert a forgalmista már emeli magasra a tárcsáját, kapkodnak, figyelmetlenül haladnak át a vágányokon, és olykor megesik, hogy egyik-másik örökre lemarad a vonatjárói... Mint például ezek a szerencsétlenül jártak itt, ebben az albumban... A vasút veszélyes üzem Az állomásvezető egy zöld albumot nyújt át tragikus rae- mentóként. — Ezt mindazoknak megmutatjuk, akik az életüket hajlandók kockára tenni egy-egy pohár szeszes italért. Azért tesz- szük, hogy lássák: íme, ide vezet az ittasság, a figyelmetlenség! Az album első oldalán ez olvasható: „A következő lapokon látható képek vasúti balesetek áldozatait mutatják be. Halálukat mozgó vonatra való felugrás, közlekedő vonatokból való kiesés, tiltott vágányok közötti járkálás, illetve ittasság okozta. Családjuk és ,hozzátartozóik a szerencsétlenség napján hiába várták őket vissza. A viszontlátás helyett csak a tragikus halálukról értesülhettek.” Lapozom az albumot. Rettenetes! Borzasztó! E képek ki kell, hogy józanít- sák a legelszántabb ivót is! Utas vagy vasutas — kár minden emberi életért! Hogy is mondta az állomásfőnök? „Az első vágánytól, a bejárattól jobbra alig több, mint 5 méterre egy csapszék!” ,.A vasút veszélyes üzem...” Ezt meg Borszék doktortól hallottam. Ideje, hogy ezt az Utasellátó Vállalat is kellően értékelje! Kohl Antal AZ AUTÓKLUB ÉLETÉBŐL Hazai és külföldi túrák, szolgáltatások A Magyar Autóklub megyei szervezetének titkárát, dr. raoian Pált kerestük fel, s arra kértük, mondja el, milyen módon szervezik a magánautósok tavaszi, nyári, őszi programját, milyen szolgáltatásokkal sietnek a klubtagok érdekeinek védelmére. A titkár egy nagyon ízléses, s valóban tartalmas füzetet nyújtott át, amelyben a megyei szervezet munkaterve és autós túráinak jegyzéke szerepel. A kis füzet akár zsebben is tartható, s bármikor fellapozható, amelyből a legszükségesebb tudnivalók olvashatók ki. — Az IBUSZ-szal közösen külföldi és belföldi túrákat szerveztünk, ezek felsorolását nem tartom szükségesnek, hiszen minden klubtag megkapta a füzetet. Inkább azokról a szolgáltatásokról tennék említést, amelyek az autósok érdeklődésének középpontjában állnak. Ez év október végére elkészül a Jász utcai műszaki és oktatóbázis, amelyet az év végéig üzembe helyezünk. Az országúti segélyszolgálat — közismertebb nevén a „sárga angyalok” — az E—5-ös útvonalon dolgozik, a 67, a 89 és a 110-es kilométerkőnél. A hívás úgynevezett segélykérő lappal, autóstársak segítségével történik. Májusban Kecskeméten a helyi és az üzemi csoportoknál motordiagnosztikai vizsgálatokat és fényszóró beállítást végzünk. A rendszeres közlekedésbiztonsági felülvizsgálat és műszaki tanácsadó szolgálat az autósok rendelkezésére áll mindennap délután 3 órától Kecskeméten a Békefasor 52. szám alatt. E szolgáltatásokhoz még annyit szeretnék hozzátenni, hogy a műszaki bázis átvétele után kialakítjuk a barkács- műhelyt, s „csináld magad” tanfolyamokat szervezünk. A Magyar Autóklub megyei szervezete több helyen, így Kecskeméten, Kiskunfélegyházán, Kiskőrösön, Dunavecsén, Kiskun• Ingyenes fényszóró-beállítást végeznek az autóklub szakemberei Kecskeméten. majsán, Lajosmizsén, Soltvad- kerten és Szabadszálláson szervezi a gépjárművezető-képzést. Mint megtudtuk, az autóklub szeretné megkezdeni a motorkerékpár-vezetők kiképzését is. Nagyon jó, hogy a már jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetőket továbbképzésen oktatják, de gyakorlati órákat is adnak számukra, ezzel elméleti ismereteket és vezetési gyakorlatot szereznek. Részt vesz a klub a közúti balesetek megelőzésében is. A közelmúltban osztották ki az 5, 10, 15 éves Vezess balesetmentesen emlékérmeket. Á különböző előadások is a balesetek elkerülését célozzák. Ilyen volt például „Az új KRESZ alkalmazásának gyakorlati tennivalói”, s „Budapest csomópontjai” című előadás. A megyei KBT általános nevelési szakbizottságának feladata a lóhajtók és a gyalogosok nevelése is, s ebben szeretnének előre lépni, több tanfolyamot, ismertetést tartani. G. G. HATVANHÁROM SZÁZALÉKKAL EMELKEDETT A BÚZA TERMÉSÁTLAGA Korszerűsítik a szántóföldi ,il| növénytermesztést a kiskunhalasi járásban
