Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
1977. április 6. • PETŐFI NCPE • 3 NAGYGYŰLÉSEK, KOSZORÚZÁSOK, SPORTVERSENYEK felszabadulásunk évfordulóján (Folytatás az 1. oldalról) l.vesen megkoszorúzták a Három tavasz emlékművet. Délután a II. Rákóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskolában országos rendezvény kezdődött: a kisdobos-tomaverseny. Bensőséges ünnepségen köszöntötték Csikéria dolgozói hazánk felszabadulásának 32. évfordulóját. Április 3-án az esős, ködös időjárás ellenére zsúfolásig megtelt a község művelődési háza. A megtisztelő katonai rangot, a határőrközség címet igazoló okiratot Dudás István határőr ezredes, kerületparancsnok adta át a községi tanács elnökének. Az ünnepségen ott volt Búza Dezső, a kiskunhalasi járási pártbizottság első titkára, aki beszédet mondott, s dr. Babinyecz Ferenc, a megyei pártbizottság munkatársa. Csikéria határőrközséggé nyilvánítása alkalmából az államhatár őrizetéhez nyújtott kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen Pavisa István, Vízin Gergely, Frf.idinger György, Holka Antal, ifj. Jurcsik József Kiváló határőr-jelvény kitüntetésben részesült. Többen kaptak jutalmat, a Gárdonyi Géza nevét viselő úttörőcsapat határőrgárda alegysége pedig dicsérő oklevelet érdemelt ki. A község dolgozói példamutatóan és eredményesen segítették a határőrök munkáját, számtalan esetben fordult elő, hogy a körzetbe érkező munkakerülők, bűnözők tiltott határátlépését az itt lakók akadályozták meg. * * * Április 2-án Kiskőrösön a város és a járás párt- és állami vezetői megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, majd a MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregysége nagycsarnokában ünnepi nagygyűléssel folytatódott az évfordulóra való emlékezés. A nagygyűlésen Ferró Imre, a városi pártbizottság munkatársa mondott beszédet. A program további részében szakközépiskolások, szakmunkástanulók és úttörők adíak kultúrműsort. A temetőben a szovjet katonák sírját a népfrontbizottságok, a szakszervezetek, a KISZ-esek, valamint az MSZBT helyi csoportjának képviselői koszorúzták meg. Vasárnap délután szemerkélő esőben a város sporttelepén gyülekeztek az intézmények, gyárak és tanintézetek küldöttei, hogy atlétikában mérjék össze tudásukat. A verseny érdekessége volt, hogy a Petőfi Gimnázium és a MEZŐGÉP Vállalat kiskőrösi gyáregységének lányversenyében a várakozásoknak ellenére a gimnazisták bizonyultak jobbnak. A versennyel a FIN kiskőrösi eseménysorozata is befejeződött. * * * Kecelen, április harmadikén a kiskőrösi járás fiataljai ünnepeltek. A program nyolc órakor koszorúzással kezdődött. A vásártéren ezrek nézték meg — mit sem törődve az esőre hajló idővel — a négyesfogat-bemutatót. Tíz órakor kezdődött a kettesfogatok versenye. Közben — mintegy pihentetésül — csikósbemutató jelentette a látványosságot. A forradalmi ifjúsági napok záróünnepségén a nemrég alakult keceli cselgáncsszakosztály tartott jól sikerült, nagy tetszést kiváltó bemutatót, s ezzel a délelőtti program befejeződött. Délután „cseréltek” Kecelen, azaz az eddigi nézők váltak résztvevőkké a nagyközség sportpályáján. Itt rendezték meg a férfi és a női labdarúgás járási döntőjét, összetett honvédelmi verseny is folyt, majd vidám váltóval ért véget a hivatalos prog• A kiskunfélegyházi művelődési központban egyszerre három asztalon is folyt az asztalitenisz serdülő seregszemle. ram. Este a művelődési házban a színművészeti főiskola növendékei adtak műsort, majd éjfélig tartott a bál, amelyen a Fórum együttes szolgáltatta a zenét. * * * Április 1-én a kalocsai gyárakban, üzemekben, vállalatoknál a délutáni műszakváltáskor a dolgozók ünnepi gyűléseket tartottak felszabadulásunk 32. évfordulója alkalmából. Ugyanezen a napon az EKA-gyáregységbe szovjet asszonyok látogattak, s az üzem termelésével, az ott dolgozó nők munkájával, helyzetével ismerkedtek. Közvetlen baráti beszélgetéssel fejeződött be a szovjet asszonyok üzemlátogatása. Április 2-án a kalocsai felszabadulási emlékműnél ünnepi nagygyűlést tartottak. Szvorény János, a városi pártbizottság első titkára emlékezett meg 1945. április 4-éről, a 32 év alatt elért eredményeinkről. Ezután a fel- szabadulási emlékmű és a szovjet hősi emlékmű talapzatán koszorúkat helyeztek el Kalocsa város és a járás párt- és állami vezetői. Este a körzeti pártszékházban szovjet—magyar baráti találkozóra került sor. * * * Kétnapos ünnep volt, sokan mentek kirándulni a megyéből, s így természetesen Kecskemétről is, bár nem volt kimondottan jó idő vasárnap és hétfőn. Mindez cseppet sem zavarta a Közúti Építő Vállalat dolgozóit, akik a Kecskemét—Nagykőrös közti 444- es számú utat betonozták az ünnepen. A kecskeméti 623. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet KISZ- tagjai szombati ünnepségükön megtisztelő kitüntetésben részesültek. Érsek Györgytől, a városi KISZ-bizottság titkárától átvették a KISZ Központi Bizottsága Kiváló KISZ-szervezete zászlót. Vasárnap olimpia kezdődött a megyeszékhelyen, de ezúttal nem hivatásos versenyzők jelentek meg a Széktói Stadionban, a tömegsport-olimpián. Az Edzett Ifjúságért akció városi rendezvényén női és férfi síkfutás, magas-, távolugrás, súlylökés, és gránátdobás versenyszámokban mérték össze erejüket és ügyességüket a fiatalok. * * • A tiszakécskei vállalatoknál is mindenütt megemlékeztek a fel- szabadulás évfordulójáról. A kettes számú általános iskolában szombaton délben kedves látogatókat fogadtak: szovjet úttörők érkeztek vendégségbe. Április negyedikén, hétfőn délelőtt a pajtások életének jelentős eseménye zajlott le, kisdobos- ép úttörőavatás volt. Erre azt követően került sor, hogy a nagyközségi partbizottság nevében Tóth Sándor titkár, a tanács nevében pedig Miskó István elnök megkoszorúzta a község felszabadításáért hősi halált halt román katonák emlékművét A kisdobos- és úttörőavatáson Miskó István mondott ünnepi beszédet. Közgondolkodás - közérdek Az idegenforgalomról Jugoszlávia-Magyarország között „Guvernamentális gondolkodás”. Ezt a kifejezést, ebben az alakzatban, bármennyire kerülte is az idegen szavakat, Veres Péter vezette be a közéletbe, köz- gondolkodásba, amikor arról beszélt írásban és szóban, hogy mennyire fontos a legkisebb beosztású ember gondolkodásának horizontját is országos méretűvé tágítani. A cél elérése egyszerre követelménye és lehetősége a szocialista demokráciának. A közérdek azonban nem bálvány, tisztelete nem lehet dogma, mert a mechanikus gondolkodás és cselekvés nyomán gyorsan feléledhet a legnagyobb rossz: azt is közérdekűnek minősítik, ami távolról sem az. A valóban közérdekre tekintő „kormányzati” gondolkodás mai helyes politikánk talaján terebélyesedhet, az emberek mind nagyobb táborát hódítva meg. Ennek a politikának fontos vezérlő elve a megfelelő összhang biztosítása a társadalmi igények és lehetőségek között, figyelve arra Is, hogy a szocialista építés nem tagadja, sőt számontartja és érvényesíti a különböző érdekeket, az elsődlegességet élvező közössági érdek csorbíthatatlanságának biztosításával. A helyes közgondolkodás terjesztésének tehát nem az érdekek tagadása, tiltása, eltitkolása a mozgató rugója, hanem ellenkezőleg : azok számbavétele, majd minősítése és rangsorolása. Nem a szubjektivizmus, hanem a valóság ismerete és beszámítása. Nem követhetjük Proust egyik regényhősét, aki imádottja válaszlevelét várja és közben elgondolja, mit fog az neki válaszolni. S teljesen önmaga érzelmeiből kiindulva fogalmazva, rá kell döbbennie, hogy azt az egyetlen levelet gondolta el, amit biztosan nem kaphat meg. Emberek gondolkodásáról beszéltünk eddig, de éppen a valóság vizsgálata és ismerete figyelmeztet arra, hogy akár egész intézmények, hivatalok is betévedhetnek a csoportérdekek zsákutcájába. A munkamegosztás szerinti tartós tagoltság, a kialakult specializálódás külön érdekszférákat alakíthat ki, amelyek szembekerülhetnek a közösségi, a nép- gazdasági érdekkel: tervezési, beruházási hibák egész serege figyelmeztet erre. A mechanikus gazdasági szemlélet leszűkítheti a politikai látókört, amelyben háttérbe szorulnak a társadalmi összefüggések. A tapasztalatok szerint az ilyen leszűkült szakszemlélet nemcsak azzal vét, hogy görcsösen ragaszkodik az adott időszakban és az adott helyen nem elsődleges, nem lényeges dolgokhoz, hanem úgy is vétkezik, hogy általában visszariad a politikailag fontos döntésektől és elszemélytelenedik a felelősség. Tipikus jelensége a bizott- ságosdi, amikor az illetékesek kikerülik a döntést és mindenféle bizottságtól, társintézménytől kérnek be „véleményeket”; nem döntenek, hanem összegezik, iktatják, továbbítják a kosárravaló véleményhalmazt. A jófajta közgondolkodás követelménye tehát semmiképpen sem szűkülhet le. valami elvont személyre, „az utca emberére”, „az egyszerű dolgozóra”, hanem nagyon is konkrét személyekre vonatkozik: vezetőkre, beosztottakra — mindenkire. 8. I. A nemrég megtartott Jugoszláv Műszaki Napok rendezvényei közül különösen nagy érdeklődésre tartott számot, az idegenforgalom alakulásával foglalkozó előadás. Jovan Balasevic, a Jugoszláv Idegenforgalmi Szövetség budapesti képviselője utalt is rá, hogy hazánk volt az egyik legrégibb partnerük. A jugoszláv idegen- forgalom gyors fejlődésének kezdete 1960-ban egybeesik a két ország idegenforgalmának fellendülésével. Ettől számítva 1974-ig a magyar turistaforgalom 6 ezerről csaknem 250 ezerre emelkedett, a vendégéjszakák száma 22 ezerről 840 ezerre nőtt. Az utóbbi két év statisztikai adatai azonban érezhető visszaesést mutatnak. Mindez, részben a deviza-takarékossági okokból hozott szigorú rendelkezések következménye, de az utazási kedv lanyhulásában közrejátszik az is, hogy nincsenek kihasználva a két ország szorosabb együttműködésében rejlő turisztikai lehetőségek. Minél előbb meg kell találni a módját annak, hogy az eddiginél nagyobb kedvezményekkel, gazdagabb programmal, kielégítőbb tájékoztatással fokozzák a turisták érdeklődését, ami kölcsönös érdek. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogy a két szomszédos ország idegen- forgalmi kapcsolata nem merülhet ki saját turistaforgalmuk fejlesztésében. Ezt húzza alá az a sajátos földrajzi adottság is, hogy mindkét ország olyan nagy idegenforgalmi központban fekszik, amely az mediterrán után, Európa második legnagyobb turisztikai zónáját alkotja. Amit azért sem lehet kihagyni a számításból, mivel köztudott, hogy a távoli, főként tenergentúli országokból érkező turisták újabban kedvet kaptak a több országot érintő utakhoz, illetve szívesen kirándulnak a „szomszédság” nevezetesebb helyeire. Megyénk fekvése, természeti és népművészeti gazdagsága szinte két kézzel kínálja a lehetőséget, az ilyen irányú kapcsolatok kiépítésére. Annyira közeli szomszédok vagyunk Jugoszláviával, hogy mind a közös társasutazások, mind pedig szervezett kirándulások lebonyolítására bőséges alkalom kínálkozna. Sajnos, az együttműködésnek ez a gyümölcsöző formája mind a mai napig megmaradt a kutatás és a lehetőségek elemzésének a határain belül. Hogy az esetleges helyi kezdeményezések milyen sikerrel kecsegtetnének, ennek csak idegenforgalmi hivatalaink a megmondhatói. Mindenesetre nem ártana, ha a nyaralási szezon kezdetén még nagyobb figyelmet szentelnének meglevő adottságaink jobb kihasználására. Jovan Balasevic szavaiból az érződött ki, hogy Jugoszlávia szívesen vállalná a partner szerepét, a közös turistaprogramok megszervezésében, s feltehetően, részünkről sem merülhet fel elháríthatatlan akadály. Mindenesetre a javaslat megfontolandó már csak azért is, mert megyénk a nemzetközi idegenforgalomnak olyan aranybányája, amely koránt sincs kimerítve. V. Zs. KÉPERNYŐ Ki mit tud? „Éjfélig bírtam”, „a beszédeket már nem hallgattam”, „a férjem két feketével kibőjtölte”, „remekeltek a parodisták”. A Ki mit tud? tengeri-kígyó döntője beszédtéma. Sok családban robbant ki házi háborúság a tévé jóvoltából szombaton az éjféli órákban. Majd leragadt ezernyi tizenéves szeme, de nem mozdult a képernyő elől. A jövőben jobban meggondolom, mielőtt elmarasztalom a közönség álló- és befogadóképességével visszaélő helyi rendezvények szervezőit. Tőlük várjunk előrelátást, ha egy országos rendezvény időtartamában a becslésében három órát tévednek az illetékesek? Sok volt az üresjárat, a műsorszámok közötti felesleges lö- työgés. Az utolsó szakasz bosszúságai ellenére a Ki mit tud? mégis a tévé kedvelt műsorai közé sorolódott most is. Műsor? Több annál, mozgalom. Ki tudja hányán készülődtek, gyakoroltak, mérték föl képességeiket a feltűnés, a továbbjutás reményében. Megfigyelhettük, hogy az ismételten kamerák elé kerülők általában minden alkalommal többet nyújtottak. A feladat, a lehetőség, a bizalom, a szakszerű irányítás kihozta, vagy majdnem kihozta ami bennük van. A váltakozó színvonalú elő- és középdöntők után szombaton és vasárnap szívesen tapsoltunk a döntő résztvevőinek. A bíráló bizottság és a közönség most ösz- szedolgozott. A szakemberek elsősorban a tehetséget, a felkészültséget értékelték, a nézők az érdekes, szenvedélyes, egyéniségekkel rokonszenveztek. Óriási} ünneplésben részesítették a versválasztásával a zsűrit is meglepő Oláh Istvánt, és az ügyes bűvészgyereket. A közízlés formálásában, az értők táborának gyarapodásáért tett a legtöbbet a mostani Ki mit tud? A műelemzés össznépi tanfolyamának tekinthető, tízezrek váltak a szó legnemesebb értelmében beavatottá. Bölcs derűvel, szeretetteljes szigorral, a lekezelés, a fölényeskedés legcsekélyebb jele nélkül, minden egyes szereplőért és a közművelődési érdekekért és értékekért felelősen dolgozott a zsűri, öt ember, öt egyéniség. Major Tamás, Vásárhelyi László, Szinetár Miklós a műkedvelő mozgalom régi ismerői, „belülről” is látták, érezték kimondott szavaik hatását, következményét. A két muzsikus bámulatos tudással ítélkezett, nevelt, mutatott irányt. Reménykedünk, hogy a műsorvezető gyorsan kiheveri ezt a kudarcot. A tehetséges riporter nem tudott mit kezdeni magával, és a szereplőkkel. Számára idegen világba csöppent. Alig hittem a füleimnek, amikor egy apró, lámpalázas, tízesztendős kislánytól a tanya jellemzését kérte, várta. Bizonyára hasznos beszélgetés kerekedett volna ebből, ha a riporter egy-egy kiegészítendő, vagy eldöntendő kérdéssel kezdi. A Szitakötő együttes kivételével a Bács-Kiskun megyeiek hamar kihullottak. Reálisan jobb szereplést aligha várhattunk. Lapunk is többször jelezte az öntevékeny mozgalom hanyatlását, a kezdeményező szellem hiányát. (A kivételek sajnos, az összképet alig-alig módosítják.) A Ki mit tud? ráadásul itt a szükségesnél kisebb figyelmet, támogatást kapott. A tiszakécskeiek szépen énekeltek, játékuk maradandó élményt jelentett. Talán a műsor- választásnál nem gondoltak eléggé a sorozat „produkció” jellegére. A nagy gyakorlatot kívánó marionettfigurák mozgatásával amatőrök kisebb hatást érnek el, mint más bábtechnikával. A lírai mű, a kötött szöveg némileg visz- szafogta a gyerekek életkorából adódó játékszenvedélyt. A dr. Tóth Géza vezetésével műköclő Szitakötő mindenképpen megérdemelte a második helyezést, a nagy sikert, s ami ennél több, a nézők rokonszenvét. Gratulálunk. Az újabb Ki mit tud? meghirdetése előtt feltehetően megvitatják, hogy melyik forma a legalkalmasabb. Úgy vélem, hogy a színvonalverseny jobban megfelelne a kiírásban körvonalazott céloknak. Nyilvánvalóvá válna, hogy egyes kategóriákban a második, harmadik hely legalább annyira tiszteletreméltó, mint más csoportokban a győzelem. Heltai Nándor A jelzőlámpa fénye sötétben is: utasítás! A gépjárművezetők valameny- nyien, de a gyalogosok is ismerik már a forgalomirányító fényjelző készülék, köznapi nevén a rendőrlámpa színeit, a jelzésekkel kapcsolatos magatartást. A minap Kecskeméten egy fiatal gépjárművezető — miután a megyeszékhelyen a nap 24 órájában egyformán működnek ezek a berendezések — úgy vélte, a piros, vagyis a tilos jelzés áthágható, s behajtott a kereszteződésbe. Az eset este 9 óra után néhány perccel történt, s a jelentős anyagi kártól eltekintve, „csak” két ember sérült meg. Nem tennénk szóvá ezt az esetet, ha hasonlókat már nem tapasztaltunk volna, különösen a megyeszékhelyen lakó gépkocsi- vezetők részéről. Azért már sokan panaszkodtak, hogy külföldi nyergesvontatók, kamionok féket csikorgatva állnak meg az éjszakai órákban e jelzőlámpák piros jelzésére, felébresztve a környéken lakókat, de arról még senki sem ejtett szót, hogy szabálytalankodók a piroson is átvágnak, főleg az éjszakai órákban. Nos, ez történt a már említett esetben, s csupán a véletlennek köszönhető, hogy nem történt tömegkatasztrófa. A vétkes személygépkocsi ugyanis az ütközés után felszaladt a járdára, s egy ház fala állította meg. Még elképzelni is megdöbbentő, ha a járdán éppen gyalogosok tartózkodnak, akiket a nagy sebességgel. irányítóját vesztett gépkocsi lesodort volna a járdáról, vagy éppen a ház falának szorította volna őket. A közlekedésrendészeti szabályok előírják, hogy a rendőri karjelzéssel egyenértékűek a forgalomirányító fényjelző készülék színei. Ennek alapján a piros színt megelőző sárga fényre, ha a jármű biztonságosan nem tud megállni, még áthaladhat, de a piros fény felvillanása után meg kell várni, amíg a piros, illetve sárga fény után a zöld jelzés megjelenik. Mint már utaltunk rá, sűrűn előforduló eset — s nemcsak éjszaka —, hogy egyes járművezetők a piros-sárgánál már feltúráztatva motorjaikat, nagy sebességgel vágódnak át a kereszteződésen, vagy kanyarodnak el, illetve a sárga fényt látva, még gázt adnak, nem pedig a féket nyomják. Az ilyen közlekedési magatartás nemcsak szabálytalan, de balesetveszélyes is és a szabályosan közlekedők testi épségét veszélyezteti elsősorban, akik nyugodtan, veszélyt nem sejtve élvezik elsőbbségüket. A megyében egyre több városban jelenik meg a forgalomirányító jelzőlámpa, egyre többször helyettesíti az embert a technika. A lámpa képtelen megállítani a szabálytalankodót — nem úgy, mint a rendőr —, ezért a járművezetőknek kell olyan példásan közlekedni ezeken a helyeken, amely biztonságot nyújt másoknak és saját maguknak is. A közlekedési erkölcs, az etika írja ezt elő, no meg saját testi épségük védelme. Arról nincs értesülésünk, s ez nyilvánvalóan még várat magára, hogy e durva szabálysértést elkövető járművezetőt mivel sújtja a törvény szigora. Azt azonban mindenképpen le kell szögeznünk valamennyi közlekedő nevében — legyen az gyalogos, kerékpáros, motoros, vagy gépjárművezető — az ilyen gépjármű- vezetőktől meg kell vonni annak a lehetőségét, hogy kimerészkedjenek a forgalomba. Erre van lehetőség. A vezetői engedély egy évre történő visszavonása már olyan nevelő hatású büntetés, amely egyben arra is kötelezi az illetőt, hogy újból megszerezze a vezetői engedélyhez szükséges ismereteket. A KRESZ-tanfolya- mon, vagy vizsgán bizonyára megismertetik vele a forgalom- irányító jelzőlámpa fényeinek jelentését, s azt is, hogy annak utasítását még éjszaka is be kell tartani. Gémes Gábor • Nagy tetszést aratott a nemrég alakult keceli cselgáncsszakosztály bemutatója. • A gimnazisták csapata nyerte a váltót Kiskőrösön. (Méhesi Éva felvételei)
