Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-06 / 80. szám
4 9 PETŐFI NÉPE • 1977. április 6. A bajai járás pártcsoportjai a hatékonyabb, tartalmasabb munkáért Változások, korszerűsítések (1.) Egységes szövetkezeti törvény A bajai járás 95 alapszei vezetében 260 pártcsoport működik. Fontos célunk, hogy segítsük munkájukat, serkentsük ezeket a kis kollektívákat az új módszerek alkalmazására, támogassuk kezdeményezéseiket. Ismeretes, ha egy téma. mondjuk szózhúz tagú pártalapszerve- zetben kerül megtárgyalásra, kevés hozzászólásra számíthatunk, mert a párttagság egy része a nagy plénum előtt bátortalan. Igaz, vannak állandó hozzászólók, olyanok, akik megfelelő színvonalon adják elő mondanivalójukat. Ez néha kisebbségi érzést kelt a fizikai munkás párttagoknál. ezért inkább nem jelentkeznek hozzászólásra. Az idő is kor- |:i*ov,.*t Az esetleg többórás taggyűlés kimeríti a tagságot Ha azonban előtte páitcsoportokban megvitatják a taggyűlés témáit, elsősorban az őket érintő munkaterületre vonatkoztatva, akkor jobban kibontakozhat a vita és szinte mindenki hozzászólhat. Jó példa erre a bácsalmási Petőfi Termelőszövetkezet párt- alapszervezete, ahol kilenc párt- csoport működik, A termelési egységek mindegyikében létrehozták a csoportokat. Üléseiken ’•észt vesz a pártvezetőség titkára, vagy valamelyik tagja. A taggyűlés elé kerülő fontosabb témákat mindig megtárgyalják és határozati javaslat előkészítése során felhasználják a pártcsoportokon elhangzottakat. A pártcsoport-ülések után ösz- szegzik a tapasztalatokat, a titkár tájékoztatja a vezetőséget és megteszik a szükséges intézkedéseket. A döntésekről mar a ’»ggyűlésen — az egyéb napirendek között — értesülhel a tagság. Ez a módszer bevált, jó légkört, bizalmsat, nyílt, őszinte vélemény- nyilvánítást alakít ki. Kezdetben a szakemberek a bírálatot személyes támadásnak tekintettek. Voltak olyan vélemények, hogy a part Csoportok tagjai végezzék a munkájukat és ne őket figyeljék. Ma már látják, hogy nem egymás ellen, hanem egymásért •'dolgoznak valamennyien. A pártcsoport ülés jó alkalom az alap- szervezeti titkárnak is arra. hogy a tagsággal közvetlenebb kapcsolatot alakítson ki. Az is fontos, hogy tájékozódik, hiszen egv-egy munkaterület gondjait, a feladatokat, lehetőségeket azok ismerik legjobban, akik ott dolgoznak. Az o akaratuktól. cselekvő munkájuktól függ a megvalósítás. Ebben az esetbén nemcsak a pártcsopórtok tagjaira kell gondolni. hanem a pártonkívüliekre is. Ök is részt vesznek a feladatok végrehajtásában Ha tisztázott mindenki előtt, hogy mit hogyan és miért kell elvégeznie, könnyebb a végrehajtás, a célok elérésre A feladatokat természetesen az üzemi sajátosságoknak megfelelően kell megállapítani. Csak a legfőbb irányelvek tekintetében lehet egységes szempontokat adni. A munkahelyek között mesz- szemenő eltérések vannak. A Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság kétezerötszáz dolgozója 180 munkahelyen és 35 ezer hektáron oldja meg éves feladatát. Egy városi nagyüzem ezerötszáz dolgozója pedig csupán három-négy műhelyben tevékenykedik. Az állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben nehezebb a találkozás a traktorosokkal, a szállítással foglalkozókkal, akik eseten!« ni az éjszakának egy részei is az úton vagy a határban töltik. Velük például az időszerű feladatokat, csak egyénként lehet, megbeszélni. Ezért jó. he a bizalmi, vagy a helyettese olyan munkakörben van. hogy -se.iát feladatának végzése közben is eljuthat hozzájuk. A csoport Összejőve! eleket nemcsak az esti órákban lehet tartani, Az irodákban, műhelyekben a munkakezdés előtti időt tartják a legjobbnak. Máshol a hét elejt;. vagy a hét végét. Az. állattenyésztők leginkább a déli órákat. amikor több órás munka- szünetük van. mezőgazdasági üzemekben, ahol a párttagok több községben laknak, vagy a tanyaközpontokban. Ilyen helyeken a pártélet el sem képzelhető a két taggyűlés között a pártcsoportok nélkül. A felsőszentiváni. termelőszövetkezet párttitkára a bizalmiakat rendszeresen felkeresi munkahelyükön is, és azok is jó kapcsolatot tartanak vele. Kölcsönösen tájékoztatják egymást, így az esetlegesen felmerülő gondokat, amelyek a munka során jelentkeznek, nem halogatják a taggyűlésekig. Ebben a szövetkezetben minden pártcsoportbizal- minak esti egyetemi vagy marxista középiskolai végzettsége van Képesek tehát feladataik ellátásai a. Nemcsak a mezőgazdasági, hanem az. ipari üzemekben, intézményekben is jó tapasztalatokkal találkozunk. A legtöbb gondot a termelésben dolgozó pártcsoportok munkájába fordítjuk. A vezetőségek példamutatóan segítik a termelési feladatok végrehajtását. Egyre jobban kibontakozik a munka- verseny. ezzel összefüggésben lórekednek nemcsak a mennyiség növelésére, hanem a minőség javítására. a takarékossagra. Számos újítást vezetnek be. csökkentik a költségeket, törekednek a munkaidő kihasználására. A partcsoportok szükségességét sehol sem vitatják ma mar, csupán a munkamódszereket tekintve vannak viták, finomítási törekvések. Csávolyon az Egyesülés Termelőszövetkezetben például elhatározták, hogy a nagyobb pártcsoportokban bizalmihelyettest is választanak és az. elsőszámú vezetőket . beosztják egv-egy csoporthoz. Több olyan alapszervezet van, különösen a összegezésül megállapíthatjuk, hogy járásunkban a pártcsopor- 'tok, munkája különösen azóta .javult sokat, amióta rendszeresen értékelik tevékenységüket, figyelemmel kísérik a pártmeg- bi/.utasok teljesítését. Hasznosak voltak a tagkönvvcserével kapcsolatos beszélgetések, a kölcsönös véleménycserék. A pártcsoportok. a párttagok azóta jobban igénylik a konkrét megbízatásokat. Az eddigi munka tehát nem volt hiábavaló, de sok még a tennivaló. Itt is a legfontosabb a munkamódszerek, a hatékonyság további javítása. a bajai járási Szabó Imre pártbizottság első titkára Az iparszerű kukoricatermesztés hazai és külföldi sikere 9 A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban exportra címkézik a kukorica-vetőmagot. ti i lomon i; sjóbüö Bács-Kiskun legfontosabb gabonatermesztő táján nemrég 60 szövetkezet kukoricatermésének több esztendős alakulását vizsgálták meg, az alkalmazott korszerű vagy hagyományos technológia, a költségek és a hozamok összehasonlítása alapján. Ismét bebizonyosodott, hogy az iparszerű termelés korábban példa nélkül álló lehetőségeket tár fel a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az 1976-os esztendőben nem volt kedvező az időjárás a kapásnövények számára. A 60 szövetkezetből 39 ennek ellenére 40 mázsánál több kukoricát termesztett hektáronként. 17 közös gazdaságnak 50 mázsán felüli átlagtermése lett, és az olyan változatos talajadottságú szövetkezet, mint a borotai tsz 61, a jánoshalmi Petőfi 65, a rémi Dózsa 68. a csávolyi Egyesülés pedig 70 mázsa kukoricát takarított be hektáronként az iparszerű termelés következtében. A néhány éves tapasztalat elég Volt arra. hogy a mezőgazdasági nagyüzemeket meggyőzze a szántóföldi növénytermesztés korszerűsítésének szükségességéről, az erre áldozott összegek felhasználásának jó hatásfokáról. Ennek eredménye, hogy a Bácska. a Duna mellék, valamint a kiskunhalasi járás léls/.áz.nál több közös gazdasága a vetésterület 74 százalékán termeszti iparszerben a kukoricát 1977-ben. Az ésszerű földhasználat érdekében más ágazatoknál is szélesebb körben alkalmazzák a legújabb termelési eljárásokat. Három járásban a vetésterület 84 százalékán termesztik ’ Iőarsze- rűen a búrgöríytít. ':S:záHibs szövetkezet tagja a szegedi kender-, az ócsai cirok-, a babarci búza-, a bácsalmási napraforgó-, a BKR. IKR, KITE, KSZE kenyérgabona-, szója- és más ipari növény termelési rendszerének. Néhány éves sikeres működés után a bajai kukoricatermelési rendszer hiFe a határon túlra is eljutott. Szovjet és bolgár mezőgazdasági szakemberek több magyarországi iparszerű kukoricatermelési eljárás közül a BKR-t találták a legalkalmasabbnak az ottani viszonyokra. A bajai termelési rendszer itthon már 127 gazdasággal van szerződéses kapcsolatban, és 1977- ben 203 milliót költ a BKR technikai fejlesztésére. Március utolsó napjaiban elindult Bajáról a mezőgazdasági gép-, vegyszer-, vetőmag-, és alkatrészszállítmány, Szovjet-Mol- dáviába, ahol az egyik kolhoz 800 hektáron a BKR szerint termeszti a kukoricát, és a K— 700-as traktoron kívül minden gépet, eszközt a bajai rendszertől kap. Ezzel egy időben a bulgáriai Razgrad megye mezőgazdasági kombinátjában 1600 hektáron ugyancsak a bajai módszer szerint kezdik a kukoricatermesztés előkészítését. A BKR a bolgár mezőgazdaságban használt gépekre alakította át a termesztés-technológiáját. Ha az eljárás Bulgáriában is sikert, arat, 1978- ban Razgrad megye 16 ezer hektáros kukorica-vetésterületén a bajai kukoricatermesztési rendszer emeli a terméshozamot. K. A. Sok ágazató szövetkezeti mozgalmunk magas szintű jogszabályok keretei között él. fejlődik. Elsőként — 1967-ben — a mezőgazdasági szövetkezetekről szóló törvényt alkották meg, 1971-ben pedig megszületett az egységes szövetkezeti törvény, valamint az ipari, illetőleg a fogyasztási szövetkezetekre vonatkozó törvényerejű rendelet. Mindegyik hűen tükrözte bevált szövetkezetpolitikai elveinket és jól segítette azok érvényesülését. Továbbra is alkalmasak ezeknek a követelményeknek a kielégítésére,, indokolatlan volna tehát átfogóim újra szabályozni a szövetkezeti mozgalmat. Alkalmazkodás a változásokhoz Azok a törvényerejű rendeletek. amelyeket a közelmúltban bocsátott ki népköztársaságunk Elnöki Tárnicsa, csak módosították. részlegesen kiegészítették, korszerűsítették a szóbanforgó jogszabályokat. Erre viszont szükség volt, mert a legutóbbi fél évtized alatt lényeges változások mentek végbe társadalmi, gazdasági életünkben, s az annak szer- vas részeként működő szövet kezelőkben. S minthogy szocialista rendszerünk további erősítésében, népgazdasági terveink teljesítésében ezentúl is fontos szelep ’ vár a különféle rendeltetésű szövetkezetekre. megnövekedett feladataik teljesítéséhez nem nélkülözhetik azt. a segítséget sem. amit a megfelelő jogi szabályozás jelent. Legfontosabb szövetkezeti jogszabályunk természetesen továbbra is az egységes szövetkezeti törvény, amely minden ágazatra rögzíti az alapelveketv. Ennek a törvénynek a módosítása az eddiginél egyértelműbben fejezi ki. nagy a szövetkezetek szocialista rendszerünk részei, s céljaikat államunk liutsadnlmi és gazdasági érdekeivel összhangbatt szolgáljak. Az önkormányzat alapelvei között külön rendelkezés emeli ki. hogy a szövetkezetek maguk is kötelesek gondoskodni., működésük és gazdái kodásuk folyamatos és teljes körű ellenőrzéséről. Ennek egyes részleteit — például a munkahelyi és a lefüleli beszámoltatás rendjét -f— is továbbfejleszti a korszerűsített törvény. \ küMö(tg)üiés; k szerepe A szövet kezet legfőbb szerepe változatlanul a közgyűlés. ele csak a legalapvetőbb kérdések maradnak a hatáskörében, hogy azokkal érdemben foglalkozhasson. Lényegesen megnövekszik a küldöttgyűlés szerepe. Tagjait a munkahelyi, illetőleg a lakóterületi kisebb közössegek választják meg, amelyeknek a küldöttek kötelesek beszámolni arról, hogy hogyan képviselték megbízóik véleményét. állásfoglalását és mit végzett a küldöttgyűlés. Ezt a testületet évente legalább kétszer össze kell hívni. A • Az SK—II 12-rs típusú kombinált kullivátort útnak indítják járói Szovjet-Moldáviába. (Tóth Sándor felvételei.) BaTv-híradóban láttuk az alumíniumból készült ablakkereteket. Mialatt előnyeiről magyarázott a bemondónő, megfigyelhettük működés közben is az ablakot. Csakugyan remekül megfelel a „nyílászáró szerkezet” rendeltetésének. A részek műszerszerű pontossággal illeszkednek egymásba, de amellett könnyedén siklik „sínjén” az ablak, amikor nyitáskor-csukás- kor elhúzzák. Hallottuk: olyan kiválóan zár el nyílást, hogy 40 százalékkal kevesebb hőt enged ki a szobából, mint a farámás ablak. Ez az alumíniumlTeretű ablak a könnyűszerkezetes építési technika egyik kisgyermeke. „Ez mind rendben van, pompás, hogy ily^t is tudunk már gyártani világviszonylatban is jó pénzért „menő” saját nyersanyagból, — de mibe kerül az ilyen ablak? Mert ha a fakeretes olcsóbb, azért csak a hagyományoshoz ragaszkodik az ember.” — Vélekednek sokan, talán épp a többség azok közül, akik ablakügyben közvetlenebbül érdekeltek. S mert az új — még — drágább, nyomban a régire szavaznak. Valahogy hasonló szemlélet érvényesül még a könnyűszerkezetes építési mód hazai bevezetésénél, elterjedtségének mértékénél is. Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter elmondta március 25-én, a parlamentben tartott sajtótájékoztatóján, hogy a könnyűszerkezetes építési mód hazai bevezetését központi fejlesztési program írta elő. Az e célt közvetve és közvetlenül szolgáló kapacitások Drága-e a drága? összmennyisége 1975 végéig megközelítette az évi egymillió négyzetméter megépítéséhez szükséges alapterületet. Emellett külföldi technológiai rendszerek alkalmazásával, kísérleti céllal számos iskola, óvoda, irodaépület, ÁBC-áruház épült. A köny- nyűszerkezetes építési mód bevezetésének eredeti célkitűzéseit nem tudtuk megvalósítani. Pedig nemcsak tanintézet, irodaház, üzlet építhető roppant célszerűen könnyűszerkezetekből, hanem műhelycsarnokok vagy mezőgazdasági létesítmények serege is. Azt mondják: drága. De vajon igaz-e ez? Azok szemében igen, akik az egyszeri, a létesítési költségeknél megragadnak. Akik szimplán azon aZ alapon mérlegelnek, hogy p megtakarított élőmunka költsége mekkora. Mert ha egy kicsit is előre gondolkodunk, mindjárt az előnyök irányába mozdul el a kép — attól a puszta, statikus nézőponttól, hogy: mibe kerül jelenleg? vei. kajszulásával. pazarló szellőztetésével annyit bosszantó ..kipróbált'' ablak — már is szimpa- tikusabb az új. Hát ha még hozzávesszük azt a tulajdonságát, hogy igen-igen tartós! De vessük be azt a ceruzát — mondjuk egy könnyűszerkezetes üzemcsarnok káderezésére. Jó — építése e pillanatban még többletköltséggel jár hagyományos módokhoz képest. Am jusson eszünkbe; amikor olyan gyorsan felépül így az a csarnok, hogy például két esztendővel hamarabb megindulhat benne a termelés, már is több soron fórban vagyunk. Korábban vihetjük új gyártmányunkat a piacra még élénk a kereslet e termék iránt, tehát jól meg is fizetik. Visszatérve az alumínium-keretes ablakhoz, ami ebben a pillanatban többe kerül, mint a farámás. De ha elővesszük • a ceruzát, és kiszámítjuk, mennyit spórol meg nekünk tüzelőfogyasztásban, amikor majd kétszer annyi meleget őriz meg lakásunkban, mint a bennünket vetemedéséAzt mondtuk, időmegtakarítás is a könnyűszerkezetes építési mód egyik előnye. Tényleg, hol van már innét a régi építők sokléle mestersége — kőműves, ács, vakoló, stb. —, a szerszámos láda, a szekerce, a maiteres kanál ... A könnyűszerkezetes épílöszerelők. Szerelőszerszámokkal egybeszerkesztik a mások gyártotta elemeket. Idönyerés, no és létszámmegtakarítás Ez utóbbi bizony elég szorító gond az''állami építőiparban. Bondor elvtárs kifejtette, hogy a kivitelező építőipar munkaerőhelyzete az elmúlt 15 évben ellentmondásosan változott. Például a harA megnövekedett méretek tették indokolttá azt a rendelkezést, hogy az. egyes szövetkezetekben kialakult kollektívák — az önkormányzat rendszerében és sajtit ügyeikben — meghatározott döntési, véleményezési és javaslatiételi jogkört kaptak. A vezetés erősítése és a tervidőszakokhoz való igazodás érdekében mondja ki a módosított törvény, hogy a szövetkezeti vezetőséget ót évre választja meg a közgyűlés, illetőleg a küldöttgyűlés. Megerősíti a törvény, hogy a szövetkezeti tulajdon egyenrangú a társadalmi tulajdon más formaival. s velük azonos védelemben. a gazdasági kapcsolatok keretében pedig ugyanolyan elbírálásban részesül. A szövetkezetekben a gazdasági viszony alapján végzett munka egyenrangú a társadalmi tulajdon más formái keretében végzett munkában. Az érdekképviseleti szervek feladatai Az új szabályozás a szövetkezeti érdekképviseleti szervek feladatáról szóló részben előírja, hogy ezek, a szervek ellátják a szövetkezetek, társulásaik és a tagság érdekeinek képviseletét és egyeztetését a társadalom érdekeivel. Segítik a szövetkezeti demokrácia fejlesztését, a társadalmi célkitűzésekhez igazodó, önálló. tervszerű gazdálkodást, a tagok szocialista szellemű nevelését. Megnőtt az érdekképviseleti szervek ajánlásainak, különösen az országos tanácsok által kiadott irányelvek gyakorlati jelentősége. A szövetkezetek törvényességi és ágazati, szakmai felügyelete, pénzügyi ellenőrzése és a velük kapcsolatos hatósági tevékenység lényegében bevált. Ezért a törvény módosítása ebből a szempontból főként az elvek pontos ki le jtését, következetes érvényesítését szolgálja. Kimondja például. hogy az állami törvényességi felügyeletet ellátó szerv nem csupán a szövetkezet vezetőségét. hanem elnökét és a felügyelő bizottságot is írásban figyelmezteti. ha jogszabály, vagy az alapszabály megsértését tapasztalja. Megsemmisítheti a testületi szervek es az elnök vagy az el- nc.khélyettes szabálytalan határozatát. intézkedését. Szükség esetén felfüggesztheti az elnök, illetőleg a vezetőség működését. Az egységes szövetkezeti törvény korszerűsítése lényegesen hozzájárul ahhoz, hogy a szövetkezetek még jobban megfeleljenek hivatásuknak a megnöveke- cietl méretek, a fokozódó szakosodás <>s gazdasági együttműködés körülményei között. Előmozdítja. hogy a szocialista demok- i itt izmus szerves részeként to- vább erősödjék a szövetkezeti demokrácia. Tág lehetőséget ad arra. hogy az alapelvek szerint, sajátosságaiknak megfelelően működjenek, lejlödjenek a külön (éle ágazatokhoz tartozó szövetkezetek. G. P. madik ötéves tervben jelentősen javult; a munkaerő megoszlása az alacsonyabb hatékonyságú szövetkezeti és ház.ilagos építőipar javára módosult. E szervezetek munkáslétszáma a tervidőszak végér. mintegy 25 ezerrel magasabb volt az allami építőiparénál. A negyedik ötéves tervidőszakban a létszámnövekedés lelassult. lPTá-ben az. állami építőipar 47 százalékkal, a szövetkezeti építőipar 14, a házilagos szervezetek pedig 33 százalékkal részesedtek az össz-munkáslétszámból... A központosított építőiparban a feszültségek fokozódtak. Prága-e — távlatosan gondolkodva — a könnyűszerkezet? Mikor a középblokkok alkalmazását bevezették, drágább volt; 3 évig dotálták is. De meggyorsította a falazást, és a lakások számát rövidebb idő alatt szaporítani lehetett. Három év alatt „behozta” a többletköltséget, ugyanakkor jelentős számú lakással többet produkált az építőipar. Mert jött a blokk — sorozatban, s akkor már olcsóbban is. Így áll ez a könnyűszerkezetek moduljaira is. Minél több helyen építkeznek belőlük, annál inkább felgyorsul gyártásuk a sorozatisághoz, és annál olcsóbban tudják előállítani azokat az üzemek. Hova következtethetünk tehát mindebből is? Hogy ne utasítsuk el az újat, csak mert a megjelenés pillanatában drága. Tóth István
