Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-29 / 99. szám
I 1977. április 29. • PETŐFI NÉPE • J Erősítjük a politikai munka mozgalmi jellegét Szovjet iparcikkek bemutatkozása A pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítése az irányító pártszerveknél és az alapszervezeteknél egyaránt mindennapi feladat. Ezzel még eredményesebben szolgálhatjuk ugyanis pártunk XI. kongresszusa határozatainak megvalósítását, így a gazdasági, politikai, kulturális és ideológiai feladatok magasabb színvonalú végrehajtását, a párt tömegkapcsolatának erősítését. Ugyanakkor helyesbíthetők a munkánkban előforduló stílus- és szemléletbeli fogyatékosságok. A megyében az irányító pártszervek és az alapszervezetek eddig is figyelemre méltó eredményeket értek el a munka mozgalmi jellegének erősítésében, összefüggésben a társadalmi, gazdasági életben történt változásokkal — pl. megszűntek a járási tanácsok, nagyobb lett a nagyközségi, községi tanácsok önállósága, felelőssége, megnőtt a városok szerepe; új feladatot jelentett a tsz-ek koncentrációja, az iparszerű termelési rendszerek bevezetése; megszűntek a népfront járási bizottságai, stb. — eredményesen törekedtek rá, hogy munkájuk tartalma megfeleljen a változó körülményeknek. Kedvezőek tehát a feltételei, hogy a megkezdett úton még sikeresebb legyen az előrehaladás. Tennivalóink meghatározásához a tapasztalatok adottak; a megyei párt-végrehajtó bizottság nemrégiben állást foglalt e kérdésben. Irta: Terbe Dezső a megyei pártbizottság titkára Felvetődhet a kérdés: vajon mi ii dokolja a pártmunka mozgalmi jellegének erőteljesebb fej- 1'-sütését? A válasz egyszerű: a fejlett szocialista társadalom építésé nagy cél, nagyobb feladatokkal jár. Ez pedig alapvetően megköveteli a pártmunka mozgalmi, politikai jellege fejlesztését, javítását. A párt vezető szerepe szüntelen továbberősí- tése tehát a feladat, s ami ebből egyenesen következik: a velük szemben támasztott, megnövekedett követelményeknek kell eleget tenniük a pártszerveknek és szervezeteknek, valamennyi kommunistának. Végső soron arról van tehát szó, hogy a gazdaságban, a társadalomban, az ideológia terén előirányzott feladatok eredményes elvégzéséhez megteremtsük a jó légkört, a legalkalmasabb politikai feltételeket. Ez pedig csakis folyamatos politikai munkával le'hetséges, azzal, hogy naponta cselekvőn jelen legyünk a gazdaság, de ez élet minden területén elvégzendő feladatok teljesítésénél. Nagyfokú igényességgel A mozgalmi jelleg fejlesztése korántsem valamiféle egyszeri akció; a feladat szüntelen, fól'yá- matosságot igényel. Ennek során a mai viszonyaink között szükséges hasznosítani pártunk kipróbált, gazdag tapasztalatait. Kerülve a kapkodást, s végig nem gondolt kísérletezést, minden lehetőséget meg kell ragadnunk ahhoz, hogy a pártmunka kipróbált módszereit szükség szerint ötvözzük, egészítsük ki újszerű, a helyi sajátos körülményeknek legjobban megfelelő gyakorlattal. Munkánk egyik alapvető feltétele a lenini munkastílus gyakorlati megvalósítása. Ez a stílus nagyfokú igényességet követel a kommunistáktól, igényességet önmagunkkal és másokkal szemben. Ez a munkastílus nem tűri az önelégültséget, a gépiességet, a formalizmust. Ezúttal is hasznos idézni Lenint: „A párt értékeli a kommunistáknak azt a képességét, hogy mindig látják a perspektívát, a fő területekre összpontosítják az erőfeszítéseket; takarékoskodnak az idővel, ki tudnak szabadulni a folyó ügyek hatalmából, biztosítani tudják azt a lehetőséget, hogy nyugodtan gondolkodhassanak a munka egészén.” A lenini megállapítás a politi-» kai, mozgalmi jelleg fejlesztésére is vonatkozik. Ügy kell gyakorlatunkat alakítanunk, hogy megőrizzük mindazt, ami jó, előremutató, s ezek figyelembevételével, ezekre építve vezetjük be az újat, gazdagítjuk munkamódszereinket. Pártunk XI. kongresszusa óta figyelemre méltóan előrehaladtunk ezen a területen. Erősödött például a pártirányítás elvi, politikai jellege. Sikerült hatékonyabbá tenni a pártalapszerveze- tek munkájának segítését. Általában megnövekedett az ellenőrző munka jelentősége, jó határozataink vannak. S a pártmunka számos mozzanatával bizonyítható még a változás, a fejlődés. Feladatunk azonban az eddigi eredmények túlszárnyalása. A demokratikus centralizmus erősítésével A pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítése szorosan összefügg, kölcsönhatásban van a demokratikus centraliz- mps érvényesülésével. Tapasztalatok jelzik, hogy a felsőbb pártszervek által hozott határozatok feldolgozásánál, egységes értelmezésénél akad javítanivaló. Előfordul, hogy a felsőbb pártszervek határozatainak feldolgozásakor elmarad a helyi tennivalók pontos felmérése, meghatározása, másrészt megesik, hogy a legfontosabb politikai, ideológiai kérdéseket ;,s a helyi sajátos módszerek oldaláról közelítik meg. A legfőbb gond mégis abban jelentkezik, hogy a határozatok helyi körülményekre igazításából esetenként hiányzik a politikai összefüggések, s a tervezett döntés hatásának ismerete. Viszonylag sok időt fordítanak a pártszervek a határozatok feldolgozására, az értelmezés egységességére. Így rendszerint kevesebb idő és energia marad a végrehajtás megszervezésére, s mindenek előtt annak ellenőrzésére. A hatékonyabb, célravezetőbb munka érdekében a jövőben ezen is változtatnunk szükséges. A határozatok számának növelése aligha szolgálja a demokratikus centralizmus, a párton belüli demokrácia erősítését, s ezzel együtt a pártmunka mozgalmi jellegének fejlődését. Mégis, olykor mintha a kelleténél több döntés születnék a munkára vonatkozóan. Az egyszerűsítésre kell törekednünk e tekintetben is. A rész-mozzanatokra vonatkozó határozatoknál sokkalta hatékonyabb segítség a párt- szerveknek, , alapszer,yezete.kn.ek, s minden érdekeltnek a határozatok végrehajtásához szükséges politikai, ideológiai érvek megjelölése, összefüggések feltárása. Az ellenőrzésben viszont helyenként fellelhetők még a formális elemek. Nem egyszer elmarad a politikai következtetés, a tanulságok kellő hasznosítása: az állami, gazdasági szervekben dolgozó kommunisták munkájának értékelésekor viszont olykor a számszerűség erőltetése elhomályosítja a tárgyilagos megítélést. Bizonyára hasznos emlékeztetni rá: mindazok, akik társadalmunkban felelős posztokon, vezetőként dolgoznak, személy szerint is felelősek a politikai törekvések hatékonyabb, eredményesebb megvalósításáért. Az utóbbi időszakban figyelemre méltóan javult a pártalap- szervezetek öntevékenysége, kezdeményezőkészsége. A legtöbb területen megnövekedett politikai felelősséggel vizsgálják, elemzik a helyi problémákat, és mind eredményesebben közreműködnek a gondok megoldásában. A feladat itt is az öntevékenység fokozása, hogy a pártszervezetek saját hatáskörükben, helyileg oldják meg a feladatokat, ne várjanak a felsőbb pártszerv határozatára, amikor kézenfekvő a helyi intézkedés megtétele. A demokratikus centralizmus érvényesítéséhez az is nagyon lényeges, hogy a vezető szervek munkájukban az eddigieknél is jobban vegyék figyelembe, hasznosítsák az alsóbb szintű pártszervek, alapszervezetek által megfogalmazott véleményeket, javaslatokat, a dolgozó kollektívák tapasztalatait. Szükségtelen külön hangsúlyozni, menynyire fontos a pártszervezeteknél összegyűjtött kérdések megválaszolása, a pártonkívüli- ek kérdéseinek, problémáinak számbavétele és a helyi döntésekben való hasznosítása. Tervszerűbben. hatékonyabban, E helyes gyakorlat a feltétele, hogy a határozatok végrehajtásának menetközbeni állásáról pontos, minden körülményre kiterjedő tájékoztatást lehessen adni a felsőbb pártszerveknek. Nincs szükség az eredmények szépítgetésére, a hangsúly az őszinte, reális tájékoztatáson van. Eredményesen csakis ez segíti munkánkat. Nagyon fontos eleme a mozgalmi, politikai jelleg fejlesztésének, erősítésének a rendszeresség, a pártmunka helyes tervezése. E tekin (ben helyenként túl- szabályozot Lúg, túlszervezettsé^ tapasztalható, ami gátolja a párt- szervezetek óntevékenységének kibontakozását, s nem serkenti a helyi felelősségteljes munka iránti igényt sem. Épp ezért csökkenteni kell az irányító pártszervek által kötelezőként meghatározott napirendek számát. Egyidejűleg nélkülözhetetlen annak a szemléletnek erősítése, amely elősegíti, a helyileg felvetődő legfontosabb politikai kérdések megvitatását akkor is, ha esetleg nem is terveztük azt. Vagyis: e téren sem nélkülözhető a rugalmasság, az élet. a gyakorlat diktálta szükséghez való alkalmazkodás. Előfordul a pártszervezetekben, hogy néha, az adott időpontban kevésbé időszerű, vagy döntés- hozatalra még éretlen kérdésekkel foglalkoznak. Az ilyen témákat hasznosabb mellőzni, illetve rangsorolni. A figyelmet főként olyan kérdésekre kell fordítani, amelyek a napi feladataink végrehajtását szolgálják s kitekintést adnak a rövidehb, vagy hosszútávú céljainkra is. Mindezek nagyonis összefüggnek a párt munka tervszerűségével. Az egyszerűségre, a differenciálásra való törekvés nincs ellentmondásban azzal, hogy a pártmunkát nagy gonddal kell megtervezni. Tapasztalhatóak e téren is kedvezőtlen jelenségek, például jelentkeznek bizonyosfajta túlzások. Akadnak, akik túlhangsúlyozzák a tervelőkészítő munkát, igyekeznek mindent beszabályozni, s így mire a végrehajtásra sor kerülne, elfogy az erejük. A legkisebb pártközösségekben, a pártcsoportokban általában nagyon tartalmas munka folyik. Itt-ott azonban félreértik a tervszerűséget; a pártcsoportok számára is kötelező érvényű munkatervet készítenek. Holott e csoportok ereje éppen abban van, hogy rugalmasak, hogy tagjaik szinte naponta érzékelik a politikai, gazdasági élet megnyilvánulásait. Mozgékonyságuknál fogva gyorsan reagálnak is ezekre a jelenségekre. Nyilvánvaló 'téhátj*‘tíöib',,a túlszabályozás fékezi a munkát. A jó időbeosztás is erősítheti a pártmunka mozgalmi jellegét. Csak egyetlen mozzanat ezzel kapcsolatban: mindenütt ajánlatos felülvizsgálni a különbböző fajtájú és célú értekezletek szükségességét és hasznosságát. Bizonyos, hogy jobb szervezéssel, tervszerűséggel, a feladatok gondosabb egyeztetésével csökkenthető az értekezletek száma. A helyes az lenne, ha csak annyi értekezletre kerülne sor, ameny- nyi múlhatatlanul szükséges a tervszerű munkához, az irányításhoz. Száműzve , a formális vonásokat A pártmunka politikai, mozgalmi jellegének erősítése megkívánja a hivatalnoki stílus megnyilvánulásai, az itt-ott meglevő bürokratikus, formális vonások elleni fellépésünk fokozását. Ha a pártmunkások csak a hivatalos érintkezésre szorítkoznak, s nincs közvetlen kapcsolatuk a tömegekkel, vagy a kapcsolatból hiányzik a tudatosság, munkájuk óhatatlanul gépiessé, formálissá válik. Az ilyen tevékenységben pedig mellékes körülmény, hogy sok, vagy kevés papírt használnak-e el az előterjesztésekhez, jelentésekhez. A helyes gyakorlat azt követeli, hogy az utasítások kiadása, továbbítása, vagy éppen az ezekre való várakozás helyett, érveljünk többet, ha kell, vitassuk meg újra és újra a megvitatnivalót, hogy megtaláljuk a legjobb megoldást. Az a jó gyakorlat, ha az irányító pártszervek munkatársai, az állami, s a társadalmi szerveknél dolgozók tájékozódásáért az adott egységek pártszervezetéhez, társadalmi szervezeteihez, a szocialista brigádokhoz, tehát a munka első frontján "dolgozókhoz fordulnak. Hiszen nyilvánvaló, hogy az igazgatói, vagy a tsz-elnöki irodában megrekedve, csak félmunka végezhető, csak hiányos kép alkotható a munka, a végrehajtás valóságos folyamatáról. Ésszerűen, tudatosan csökken- leni a papírmunkát, száműzni a felesleges adminisztrációt — ezt követeli a pártmunka mozgalmi, politikai jellegének fejlesztése. Általános receptet adni erre-nem lehet. Központilag nem határozható meg, mit szükséges rögzíteni, s mit nem. Egy azonban bizonyos: a párt-, állami-, gazdasági-, társadalmi szerveknek, vagyis mindenkinek a maga területén törekednie kell rá, hogy csökkenjen ez a tehertétel. Amilyen mértékben sikerül csökkenteni a formális papírmunkát, azzal arányosan erősíthető a párt tömegkapcsolata, növelhető a pártmunka hatékonysága. A közösségi élet fejlesztéséért A párton belül a közösséghez, az egymáshoz tartozás erősítésével ugyancsak eredményesen fejleszthető a munka mozgalmi jellege. A párttagsági könyvek cseréjével kapcsolatos beszélgetések tapasztalataiból kiviláglott: a párttagság, nagyonis igényli a közösségi életet, az egymással való figyelmes, folyamatos elvtársibaráti törődést. A legfontosabb, hogy elyi ala- l>on nyugodjanak a páftközössé- geri belüli kapcsolatok, szolgálják- egymás munkájának megbecsülését, s egyben biztosítsák a közösség segítségét az egyén számára. A jövőben még jobban kell törődnünk a kommunisták egyéni gondjaival, jogos kéréseivel. S tegyük hozzá: az időben történő észrevétel, az elvtársi figyelmeztetés csakúgy, mint a dicséret, a bátorítás, rendkívül nagy jelentőségű a pártközössé- gejc erősítése szempontjából. Jó tájékozottság nélkül aligha képzelhető el a közösséget építő, fejlesztő tevékenység E tekintetben is a folyamatosságon van a hangsúly. Ily módon száműzhető az itt-ott még tapasztalható, oktalan fontoskodás, vagy éppen a körülményeskedés, ami gátolja a munka pontos és időbeni elvégzését. Előbb-utóbb azonban akadályozhatja a közösségen belüli akarati, cselekvési egység állandósítását is. A pártélet minden területén a nártmunka politikai mozgalmi jellegének fejlesztése állandó feladat. A legtöbbet ennek érdekében a pártalapszervezetekben kell tenni, tehát ott. ahol a politika gyakorlati megvalósítása történik. Ott, ahol naponta kell megújítani a politikai-cselekvési egységet; ahol létrejön és szüntelenül erősödik a párt kapcsolata. a tömegekkel. Hiszen mindezek szolgálata követeli a mozgalmi jelleg szüntelen erősítését, a politikai munka hatékonyságának fokozását. Budapesten a szovjet kereskedelmi képviselet kiállítótermében napok óta érdekes árubemutató vonzza az érdeklődőket. A Razno- export szovjet külkereskedelmi vállalat mutatja be azt a termékválasztékot. melyet a szovjet háztartásigépipar nyújtani tud a magyar vásárlóknak. A Szovjetunióban a XIV. kongresszus határozatainak értelmében megkülönböztetett gondot fordítanak a fogy asz-, tási cikkek gyártására, s az ipari üzemek mind nagyobb választékát nyújtják a háztartások számára nélkülözhetetlen kisebb-nagyobb szerkezeteknek. A kiállításon egyaránt szerepelnek olyan árucikkek, melyeket már jól ismernek Magyarországon és újdonságok is. Régóta népszerűek nálunk a szovjet hűtőszekrények. Most Minszk-típu- sú nagy befogadóképességű elegáns kivitelű hűtőgépeket mutattak be. Kiállítottak egy újfajta háztartási porszívógépet és több korszerű villanyborotvát is. A harkovi gyár termékeit jól ismeri a magyar ..borotválkozótársadalom”, a most bemutatott szerkezetnek nyilván még nagyobb sikerük lesz, hiszen állják a versenyt a neves nyugati cégek hasonló gyártmányaival. Láthattunk még háztartási légtisztítókat, s különböző típusú mosógépeket is. Az egyik korszerű gyártmány a forgódobos, kímélő mosást lehetővé tevő félautomata gép — az Evrika. A kisméretű gépen kívül látható több teljesen automatizált, programozható mosógép is. Érdeklődésre tarthatnak számot a szép kivitelű kávédarálók, vízforralók, a Mecsta típusú villamos főzőlap (információnk szerint a magyar boltokba kerül hamarosan) és a népszerű bim-bam csengők, ötletes áru a kisméretű útivasaló is. Végül, de természetesen nem utolsósorban, sokan szemlélik nagy érdeklődéssel a hagyományos orosz szamovárok, korszerűsített, elektromos változatát is. (mg) ÉPÍTŐTÁBOROK HUSZADIK ALKALOMMAL A legtöbb az idén is Bács-Kiskun megyében Madárszárnyakon repül az idő. Azok például, akik az első önkéntes KISZ-építőtábor résztvevői voltak 1957-ben a Hanságban, ma már közelednek a negyvenhez. Az idén huszadszor nyitják meg kapuikat a létesítmények. Egy “hónappal a kezdés előtt érdemes — ha csak táviratilag is — sorra venni a tavalyi eredményeket. Bács-Kiskunban 15 táborban 10 ezer 511-en összesen 692 ezer órát dolgoztak, munkájuk több mint 5 millió forintot ért. A jutalmazás sem maradt el, nyolcán utazhattak külföldre és a turnus legjobb teljesítményéért járó KISZ KB Építőtábori Zászlót megyénk kilenc oktatási intézménye nyerte el. Az idén a KISZ Központi Bizottsága negyvennyolc központi szervezésű tábort hozott létre, ezekben 38 ezer 40 egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkástanuló vehet részt kéthetes váltásokkal, napi 6—8 órás munkaidővel. Szinte már természetes, hogy 1977-ben is Bács-Kiskunban lesz a legtöbb — tizenhat — tábor s ezekben tizenkétezer- ötszázharmincan dolgozhatnak. Lakiteleken, Izsákon, Nemesnádudvaron és Tabdin ezer-ezer, Helvécián 950, Tajón, Kunfehér- tón, Üjbőgőn, Vaskúton és Kiskunfélegyházán nyolcszáz-nyolc- száz; Kunbaracson és Mátéházán hétszázötven-hétszázötven, Kecskeméten hatszáznyolcvan, Kunbaján hatszáz, Balotaszálláson és Kígyóspusztán négyszáz-négyszáz diák segíti majd a mezőgazdasági — Kecskeméten a konzervgyári — feladatok végrehajtását. Sárközi Sándortól, Bács-Kiskun építőtáborainak felelősétől megtudtuk, hogy a megyében mindenütt készülnek a nyitásra, folynak a felújítások. Több helyen koedukált tábor is lesz. A ’hagyományokhoz híven1 szabad idejükben központi szervezésű műsorokat is, láthatnak-hallhat-r nak a résztvevők, de szórakozásukról — a gazdaságok által nyújtott lehetőségek kihasználásával — főként maguk gondoskodnak a diákok. Megyénkben — fiataljainkon és két megye diákjain kívül — az ország minden tájáról dolgoznak táborozok. A mi diákjaink az idén Balátonbogláron, Törökbálinton, Balatonedericsen és Kazincbarcikán dolgoznak. Balaton- boglárra és Törökbálintra összesen ezeregyszáznegyven lányt várnak, Balatonedericsre négyszáz fiút. Kazincbarcikán százharminc szakmunkástanuló segíti építőipari vállalatoknál a KISZ- védnökség teljesítését. Kijelölték a táborparancsnokokat is. Balatonbogláron Mészáros Franciska, a jánoshalmi Radnóti Gimnázium tanára, Balatonedericsen Mindszenti László, * kiskunfélegyházi Gépipari Szak- középiskola tanára irányítja majd a tanulókat. Törökbálinton Farkas Mária parancsnokoskodikí Kazincbarcikára pedig a szakoktatók közül utaznak a jelentkezőkkel. , Bács-Kiskunban május közepén lezárulnak a jelentkezések; akkor a KISZ és a gazdaságok képviselői tájékoztatják a brigádok vezetőit a feladatokról. Az már biztos, hogy az első turnus június 19-én kezd, az utolsó pedig augusztus 27-én ér véget. B. J. Magyar járművek-magas színvonalon Szinte egy időben kaptunk hírt és fotót hazai járműgyártásunk újabb figyelemre méltó teljesítményeiről. Az Ikarus székesfehérvári gyárában készítik azokat az autóbuszokat, amelyek nemrég nagy sikerrel mutatkoztak be a Német Szövetségi Köztársaságban. A szóban forgó buszok a kipróbáláskor, a legszélsőségesebb viszonyok között is, állták a próbát. A gyár az idén mintegy száz autóbuszt szállít az NSZK-ba. A másik hír a Csepel Autógyár új szigetszentmiklósi gyáregységének avatását említi. Itt valósítják meg, a svéd Volvo céggel együttműködve, az úgynevezett „Lapplander” terepjáró gépkocsik sorozatgyártását. A terepjárók fődarabjait és egyes részegységeit a Volvo szállítja, értékének mintegy ötven százalékát azonban a csepeliek állítják elő. Képeinken az IK 211-esek láthatók a székesfehérvári szellő szalagon, illetőleg a Szigetszent- miklóson sorozatban gyártott új terepjárók. (MTI-fotó — Jászai Csaba, Fehér József)
