Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-29 / 99. szám

• PETŐFI NÉPE • 1971. április 29. A konkrét helyzet konkrét elemzése TÖBB, MINT MUNKAALKALOM Űj üzem épül Kunszentmiklóson Az iparvállalatok egyik gondja, hogy egy-egy termelőegy­ségben sokféle munkaműveletet végeznek, sok szakma van jelen. S ahol sokfelé kell ügyelni a vezetőnek, sokmindent kell számontartaniuk a szervezőknek — s nem utolsósorban sokmindenre kell költeni a fejlesztési alapból —, ott a szel­lemi és az anyagi eszközök elaprózódnak. A vállalatok belső munkamegosztásának hiánya ezzel fékezi a termelékenység és a gazdaságosság javítását, nehezíti a termékek korszerű­sítését. Hasonló problémájának megoldására a közelmúltban jelen­tős beruházást készített elő a Villamosberendezés és Készü­lék Művek: központi acélszerkezeti üzemet hoznak létre Kunszentmiklóson. Egy középüzem pártbizottságá­nak terve kerüU a minap a ke­zembe. A munkaterv a jelen öt­éves tervidőszakra fogalmazza meg a gazdaságpolitikai agitáció és propaganda tennivalóit. Átfo­gó. minden fő területre kiterje­dő dokumentum — országos vagy megyei szintű programnak is megfelelne. Az adott üzem párt- bizottsága tervének, sajnos, már sokkal kevésbé. A helyi cselek­vés irányításához ugyanis túlsá­gosan általános, elvont, nem elég kézzelfogható és konkrét, hiány­zik belőle az „itt és most”. Egész és rész Ha egy hadsereg támadásba lendül, minden szakasznak meg­van a maga konkrét feladata. De ez nem azonos az egész hadse­reg feladatával, s a szakasz ter­vét nyilvánvalóan nem úgy ké­szítik, hogy lemásolják a had­osztály támadási elgondolását. A politikai munkában is szükség van ilyen megkülönböztetésre (mozgalmi zsargon nyelvére for­dítva a „szintek szerinti diffe­renciálásra”). Ám még ma sem ritkaság a másolás: különböző központi vagy megyei elhatáro­zásokat vagy állásfoglalásokat „egy az egyben" vagy legfeljebb rövidítve átvesznek, ahelyett, hogy alkalmaznák azokat a helyi viszonyokra. Holott az országosan vagy megyeileg megjelölt fel­adatok egynémelyike erre a ki­sebb egységre alig-alig vonatko zik. mások érvényesek, de ke­vésbé fontosak, néhány tennivaló viszont kiemelt jelentőségű, s ezért ezen a helyen az átlagos­nál sokkal nagyobb figyelmet igényel. Lehet, hogy valamely át­fogó feladat megoldását nekik csak áttételesen kell elősegíteni­ük, de ennek szerepe mégis oly fontos, hogy különleges erőfeszí­téseket követel. Ám ez csak ak­kor tűnhet ki, ha a központi döntéseket nem egyszerűen tu­domásul veszik, hanem átgondol­ják a belőlük helyileg adódó tennivalókat. A mezőgazdasági .nagyüzemi! biztosítás az elmúlt években is, de 1976-ban méginkább betöltöt­te funkcióját, a termelés bizton­ságát szolgálta. 1961-től 1975-ig 1774 millió forint díjjal szemben, 1811 millió kártérítést fizetett ki az Állami Biztosító a mezőgazda- sági nagyüzemeknek Bács-Kis- kunban. 1974-ben a Petőfi Népe kezde­ményezésére létrejött „Mezőgaz­dászok vitafóruma”, a 17 hozzá­szólásból álló cikksorozat záró- ankétja már összefoglalta az igé­nyeket és megállapította: a biz­tosítás szükségessége nem vitat­ható, de a mezőgazdasági nagy­üzemek számára alkalmasabb konstrukciót kell létrehoznunk. Ez azóta megvalósult. A megye egyetlen évének kár­alakulásából hiba lenne messze­menő következtetéseket levonni. Az 1976-os év növénykárai a ki­alakított biztosítási védelem ob­jektív voltát bizonyítják. Megyénkben különösen nagy a jelentősége a szőlő és gyümölcs termesztési biztonságának, hisz itt van az ország szőlőterületének 27 százaléka, amely az árubor 43 százalékát adja, és a gyü­mölcsterület 15 százaléka, ezáltal az országban előállított gyümölcs- konzerv 20 százaléka innen ke­rül ki. Dr. Csepregi Pál, a Kertészeti Egyetem tanára 1976. június 1—2-án Kiskunhalason és Kecs­keméten rendezett ankéton meg­állapítja: „A szőlő számára nem optimális természeti köonyezet gazdasági következményeit egy- egy gazdaság alig viselheti el. A gazdaságos és minden vonatko­zásban fejlett szőlőtermesztés nem egy-egy üzem, vagy termő­táj, nem is szakágazat, hanem az egész népgazdaság ügye.” Ugyanezen az ankéton Bor- sody Miklós, a Borgazdasági Vál­latok Trösztjének vezérigazgató­ja a következőket mondja: „Az alacsony hozam színvonalából vi­szonylag magas önköltséget és az önköltségeknél alacsonyabb felvásárlási árak miatt a termés nemhogy megfelelő jövedelmező­séget biztosítana, hanem a ki­emelkedő gazdaságoktól és évjá­ratoktól eltekintve a szőlőter­melés ráfizetéssel jár, az egyszerű újratermelés feltételeinek a meg­Napjainkban például sok szó esik arról, hogy gazdasági fejlő­désünknek középponti kérdése a hatékonyság fokozása. Országos vagy megyei szinten nagyon fon­tos ennek a leszögezése, hiszen alapvetően meghatározza a cse­lekvés irányát. Egy üzemi párt- bizottság, vagy különösen egy alapszervezet viszont már nem szabad, hogy megálljon ennél a fogalomnál. Hiszen a hatékony­ság tág fogalom; fokozása az egyes munkahelyeken mindig valamilyen konkrét tennivalót je­lent. A pártszervezetnek éppen ezt kell megállapítania, s nem ismételgetnie az országos köve­telményt. Az egyes dolgozó vagy a brigád számára ugyanis ezzel még vajmi keveset mondtunk. „Jó, megértettem, hogy ez a fel­adat ma Magyarországon — vá­laszolja —. de én itt a munkahe­lyemen mit tegyek?” Nos, ha a pártszervezet, a társadalmi szer­vezetek erre nem tudnak választ adni, akkor a hatékonyság eme­lését célzó politikai , munkájuk hatástalan marad, nem váltód­hat kézzelfogható tettekre. Jó és rossz példák Jó dolog, hogy ezt mind több pártszervezetben értik meg, s formálják aszerint a pártmunka tartalmát, irányát. Ezeken a he­lyeken érdemben hasznosítják a napjainkban különösen időszerű lenini intelmeket a konkrét hely­zet konkrét elemzésének szüksé­gességéről. Megkeresik, hogy a maguk területén melyek a konk­rét teendők, s erőfeszítéseiket ezek megvalósítására összponto­sítják. A politikai munkában mindenekelőtt ezeket a konkrét célokat ismertetik, magyarázzák, népszerűsítik, s nem állnak meg az általános összefüggéseknél. Ezért munkájuk hatása is na­gyobb és kézzelfoghatóbb. Miért nem történik ez mégsem mindenhol így? Bizonyára köz­rejátszik benne a kényelmesség, hiszen a határozatok értelemsze­rű adaptálása sok fejtörést, gon­teremtése sok esetben problémát okoz.” Köztudott, hogy az egyes inten­zív szőlőfajták magas műveléssel nagyobb termést hoznak, de fagy­ra lényegesen érzékenyebbek, mint a hagyományos fajták fej­műveléssel. Tehát egyes szőlőfaj­ták és a magas művelés elterje­dése együtt jár a fagyveszély nö­vekedésével és az üzemek bizto­sítási védelem iránti igénye fo­kozódik. 1976-ban a mezőgazdasági nagyüzemek 242,5 millió forint növénybiztosítási díjat fizettek £s 336,6 milliós kártérítést kaptak. Az 1976-os év csendes jégjárá­súnak mondható, hisz az elmúlt 14 évben megyénkben átlagosan 37 jégnapot észleltek. 1972-ben pedig csak 29, és a jégverések in­tenzitása is lényegesen enyhébb volt, mint az előző években. Az összes növénykárból 10—12 százalékot tett ki a jégkár, csak­nem 90 százalékát az április végi fagykár okozta. 1976-ban gyümölcskárra 53 871 millió forintot fizetett a megyé­ben az Állami Biztosító, amely­ből minőségi jégkár 9,8 millió fo­rint volt. A gyümölcskárok 82 százalékát a tavaszi fagy okozta. 1976 előtt nem lehetett fagybiz­tosítást kötni, így a gyümölcsö­sökben tavaszi fagy okozta ter­méskiesést az üzemeknek maguk­nak kellett vállalniok. A szőlő- és gyümölcskárok ala­kulásából az új biztosítási forma első évének a végén megállapít­ható, hogy- a tavaszi fagykárok kockázatba vállalása a bevezetett biztosítási konstrukció igénybe­vételének szükségességét alá­húzza. A mezőgazdasági nagy­üzemeket évek óta foglalkoztatja az, hogy miként lehetne a visz- szatartott biztosítási díjakból olyan tartalékokat képezni, ame­lyek a gazdálkodás zavartalansá­gát fenntartanák, és az esetleges veszteségeket kiegyenlíthetnék. Ennek számos akadálya van, népgazdasági, üzemgazdasági, életszínvonal-politikai szempont­ból. Én csak egyet említek, azt, hogy Bács megyében a mező- gazdasági nagyüzemek biztonsági tartalékalapjai jelentősen pola­rizálódtak, így nem tölthetik be azt a szerepet, hogy a termelés folyamatosságát teljes mérték­ben biztosítsák. Bács-Kiskunban 54 szövetke­zeti gazdaság tartalékai még az 1 milliót sem érik el. A bruttó dolkodást, olykor elmélyült vizs­gálódást igényel. Igazságtalanok lennénk, ha nem vennénk észre, hogy a pártszervezeteket olykor a felsőbb elhatározások mennyi­sége is ilyen irányban befolyá­solja. Emiatt nem mindig marad elegendő erő, energia, idő ahhoz, hogy valamennyit érdemben át­gondolják és megkeressék a he­lyi alkalmazás módjait. Elemzés és cselekvés Talán egy félreértés is közre­játszik a konkrét elemzés időn­kénti elmulasztásában. ■ Volt egy időszak, amikor a pártmunkát túlságosan eluralták az elemez- getések és ez kárára lett a cse­lekvésnek. Szükségessé vált te­hát a végrehajtás előtérbe állí­tása. Ez néhol olyan reflexeket váltott ki, hogy „mondjátok meg, mi a döntés, és mi mindenféle szó nélkül végrehajtjuk”. A párt- politikai munkában azonban a határozatok jó végrehajtása —az esetek túlnyomó részében — a helyi körülmények, szükségletek, teendők gondos számbavétele nélkül lehetetlen. Az ilyesfajta — a megvalósítás feltételeinek megteremtését előkészítő, s nem azt helyettesítő — elemzés nem árt a cselekvésnek, hanem ép- penhogy elengedhetetlen. Az elemzés és a végrehajtás szembe­állítása, a politikai munka e két fázisának végletes ellentétként való kezelése ezért csak árthat az ügynek. Nem elemzés a cse­lekvés helyett, s nem is cselek­vés elemzés nélkül, hanem elem­zés a cselekvés sikere érdekében — csak ez lehet a helyes út. A takarékosság előterében álló feladat ma. Sok mindennel kell és lehet takarékoskodnunk — a gondolkodásai azonban-nem! A konkrét tennivalók átgondolását egyetlen politikai feladat eseté­ben sem szabad „megspórolni”. Hiszen az átfogó elhatározáso­kat, törekvéseket a helyszínen enélkül nem lehet átültetni a gyakorlatba. Gy. L. termelési értékhez viszonyítva a tartalékalap legtöbb nagyüzem­ben alig haladja meg az 5 száza­lékot, sőt igen sokszor ez alatt van. Természetesen nemcsak pénzbeni, hanem áruban . való tartalékolás is növeli a biztonsá­gi tartalékalapot, azonban ennek a fejlesztése is korlátokba ütkö­zik. A fentiekből megállapítható, hogy legtöbb mezőgazdasági üzem nem képez akkora tartalékokat, amellyel a termelés biztonságát garantálni tudná. Ha pedig van Tükrök • A Műszaki Üvegipari Ktsz 1977-ben 120 millió forint értékű tükröt állít elő. A legkisebbek a fogorvosi tükrök, a legnagyob­bak pedig a 3 méter átmérőjűek. Az idén 15 országba exportálnak, az USA-tól, Kuvaitlg. Képünkön: Ellenőrzik a kész visszapillantó tükröket. (MTI-fotó - Soós La­jos — KS) Világjáró kamionok A bolgár közlekedési vállalat, a Mezsdunaroden Avtomobílen Transzport — ismert rövidítés­sel a MAT — tehergépkocsijai több világrész országútjait jár­ják szállítmányaikkal. A vállalatot 1960-ban alapítot­ták. Azóta a kocsiparkja 35-szö- rösére, a rakodófelület 62-szere- sére növekedett. A MAT az el­múlt évben is 2300 modern, nagy teljesítményű, nehéz szállitójár- művet vásárolt. A bolgár kamio­nok Európán kívül a Közel-Ke­let, valamint a Földközi-tenger melléki Afrika államaiba is fu­varoznak. Az idén újabb orszá­gokkal bővül az útvonalhálózat: már Indiába is szállítanak árut a bolgár kamionok. (BUDAPRESS —SÓFIAPRESS) Ilyen tartalékuk, akkor azt leg­olcsóbban a biztosítással óvhat­ják meg, az esetleges teljes meg­semmisüléstől. A legtöbb üzem vezetői ezt felismerték, és meg is kötötték a biztosítást. A példák és az előző évek gya­korlata is azt igazolják, ahogy a növénytermesztés fejlődik, úgy a növénybiztosításnak együtt kell fejlődnie az ágazattal. Móczár József igazgatóhelyettes, Állami Biztosító megyei igazgatósága A beruházás költsége kétszáz- millió forint. Jelentősége azon­ban a tetemes összegen is túl­mutat. A nagyvállalat ötmilliárd forintos termelési értékének nagy hányada villamos energia elosz­tására és kapcsolására szolgáló berendezés. Értékes és világszer­te keresett beruházási javak ezek. Gyártásuk fejlesztésére eb­ben a tervidőszakban összesen félmilliárd forintot fordítanak. — A VBKM-nek több gyára készít energetikai berendezése­ket — mondja Holop Ferenc, a vállalat műszaki fejlesztési fő­mérnöke. — Valamennyi gyár­nak saját lakatosműhelye van, ahol a kapcsolószekrényeket gyártják. Ezek a műhelyek az utóbbi években egyre kevésbé tudták kielégíteni azokat az igé­nyeket, amelyeket a piac, s ma­ga a vállalat is támaszt. Konst­rukcióik túlontúl változatosak voltak. Részben emiatt, részben a műhelyméretek miatt, munká­juk termelékenysége nem fokoz­ható, s így azt a többletet nem is képesek gyártani, amelyet pe­dig állandóan bővülő értékesítési lehetőségeink diktálnak. Az ener­getikai berendezések fejleszté­sének, gyártásuk növelésének ép­pen ezek a műhelyek váltak aka­dályává. Először a szekrénytípusok szá­mát szűkítettük. Ma mindössze három alapkonstrukciót gyár­tunk, adataikat vállalati szabvá­nyok rögzítik. Ebből a „szekrény­sorból” már lehet és érdemes is' nagy sorozatú folyamatos gyár­tást folytatni, mégpedig minden tekintetben korszerű technoló­giával, finomra csiszolt munka- szervezési rendszerben. Ezt a le­hetőséget váltja valóra a kun- szentmiklósi beruházás. A vállalat vasszerkezetgyártó kapacitása már ma is kevesebb a szükségesnél. Más üzemekkel A gépjárművel rendelkező vál­lalatok, nagyüzemek, de magán- személyek is jól ismerik azt a rendelkezést, amely szerint a jár­műveket meghatározott időben úgynevezett időszaki műszaki fe­lülvizsgálatra kell vinni. A vizs­gát megelőzően azonban ezt a szándékot — írásban, az úgyne­vezett egységcsomag megvásárlá­sával — a KPM Autófelügyelet­nek be kell jelenteni. A gyakor­lat eddig az volt: a tulajdonos a postán megvásárolta az egység- csomagot, kitöltötte, s a benne le­vő borítékba a KPM Autófel­ügyeletnek elküldte. A gyakorlat továbbra is megmaradt, csupán egyetlen nehézség akadályozza a zökkenőmentes lebonyolítást: nem lehet kapni a postán egységcso­magot. Szerettünk volna pontos tájé­koztatást kapni erről a „hiány­cikkről”, s a postánál érdeklőd­tünk. A válasz kiábrándító volt. A posta már nem is egyszer le­vélben kérte felügyeleti szervét, hogy küldjenek egységcsomago­kat, a válasz azonban mindig nemleges volt, a nyomdai kapa­citás hiányára hivatkoztak. A KPM Autófelügyeleténél hasonló tapasztalatokat szereztünk, ők is észlelték az egységcsomagok hiá­nyát, ugyanis járműveiket vizs­gáztatni szándékozók hozzájuk fordultak ilyen kéréssel. Az Autó­felügyelet — mondani sem kell — ilyen cikkeket nem hoz for­galomba. Az autótulajdonos — legyen az vállalati vagy magánszemély — meglehetősen furcsa helyzetbe került néhány papír hiánya miatt. A forgalmi engedély érvényességi ideje vészesen közeledik a lejárat napjához, ám egységcsomag hiá­nyában képtelen elvinni jármű­vét vizsgáztatni, s ha a forgalmi engedélye lejárt — elég széles körűek a rendőri ellenőrzések — leveszik a rendszámot, bevonják kooperálva megoldjuk ugyan a szekrények gyártását, a termék minősége és a gyártás szervezése szempontjából azonban ez a meg­oldás nem tökéletes. Legnagyobb hibája mégis az, hogy sok em­ber kell hozzá. A tervidőszak vé­gére már ezer lakatost foglalkoz­tatna a kapcsolószekrénygyártás. A központi üzem azonban kétszáz dolgozóval oldja meg — 1979-ben — a termelést. Termelékenysége tehát csaknem ötszöröse lesz a mostani műhelyekének. ' De nemcsak több szerkezetet gyárt majd az új üzem, hanem jobbat is. Műszaki berendezésére 90 millió forintot szánunk. A be­vezetésre kerülő technológiák — például a műanyagporszóró „fes­tő” berendezés — egyben azt is lehetővé teszi, hogy felzárkóz­zunk, a világszínvonalhoz. A kunszentmikíósi üzem fej­lesztése nemcsak az acélszerke­zetgyártás korszerűsítéséből áll. Bővítjük az ottani szerelési te­vékenységet, s itt folyik majd az egyedi szerkezetek gyártása is. A telep új szociális létesítmények­kel gazdagodik, s bekapcsoljuk a gáz- és csatornahálózatba. A be­ruházás munkaerő-igényével össz­hangban pedig anyagilag is hoz­zájáruljunk a nagyközség gyara­podásához. Az üzemről el kell még mon­dani, hogy szakmai gárdája eddig is bizonyította tudását;- ‘ munka1; szeretetét. Erre alapozza a vál­lárát‘Ti; most kezdődő1 béétíHÍzáit!.* Terveinket a megyei és a nagy­községi tanács vezetői támogat­ják. Nem egyszerű munkaalka­lomnak tekintik az új üzemet, amelynek rangját korszerűsége és termelékenysége szabja meg. A VBKM szemében viszont a gyá­rak közötti termékszakosítás nö­veli a beruházás jelentőségét. Zsembery Ágnes a forgalmi engedélyt. Hozzá kell tenni, hogy ez esetben sem a rendőr, sem pedig a gépjármű tulajdonosa nem követett el sza­bálytalanságot. Az egységcsomag hiányának azonban mindenkép­pen a tulajdonos látja a kárát. Vizsgálódásaink során sikerült betekintést nyerni egy KPM Autófelügyeleti szakágazati utasí­tásba, amely szerint ez év már­cius 1-től műszaki jogosító vizs­gákon azokat az adatokat, ame­lyek az azonos típusú járművek­nél mindig egyezőek, a KPM Autófelügyelet vizsgabiztosai a vizsgalapra nem vezetik rá. A jo­gosító vizsgalapokon ettől az időponttól kezdődően csak a jár­mű fajtájának, gyártmányának, típusának, alváz- és motorszámá­nak megjelölése szerepel. Ebből azt a következtetést vontuk le, hogy a KPM Autófelügyelet új rendszerű vizsgalapokat óhajt be­vezetni, s azok még nem készül­tek el, ám a régieket már nem gyártják. Hangsúlyozni szeretnénk, ez csupán feltételezés, az azonban nem, hogy a gépjárműtulajdono­sok Budapesttől Makóig, Kecske­méttől Pécsig keresik az egység- csomagokat. Ha a KPM Autófel­ügyeletnek a már korábban jel­zett vizsgalap bevezetése áll szándékában, a nyomtatványokat időben kellett volna megrendel­niük, s a régiekből, — miután ta­vasszal történik a legtöbb mű­szaki vizsga — annyit biztosítani, hogy ne okozzon ilyen fennaka­dásokat. A jobb munkaszervezést — je­len esetben a nyomtatványok el­készítését — miután közérdekről van szó, a KPM Autófelügyeleté­nek is figyelmébe ajánljuk, mert nem tartjuk valószínűnek, hogy a járművek forgalomból való ki­tiltásának következményeit vál­lalják. Gémes Gábor Növénybiztosítás Bács-Kiskun megyében • Az 1976-os tavaszi fagy után alig maradt barack a dunavecsei Béke Tsz kajszi- ültetvényén. Több milliós kártérítést kapott a szövetkezet. Bolyó István ágazatvezető mutatja a károsult gyümölcsiákat. Hiányzik az egységcsomag • Csepegtető öntözéssel növelik a szőlőtermesztés biztonságát a Kecskemét-Szikrai Állami Gazdaság kísérleti ültetvényén. Ez csak az aszályt enyhítette 1976-ban.

Next

/
Thumbnails
Contents