Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

1977. április 3. • PETŐFI NEPE • 3 Kitüntetések felszabadulásunk évfordulóján Ünnepség a megyei pártbizottságon Tegnap délelőtt Kecskeméten, •a megyei pártbizottság székházá­ban ünnepséget rendeztek, ame­lyen részt vettek Erdélyi Ignác, Katanics Sándor és Terhe Dezső, a megyei pártbizottság titkárai is. Erdélyi Ignác rövid beszéd­ben üdvözölte a megjelenteket, majd méltatta az évforduló je­lentőségét. Ezután kitüntetéseket nyújtott át. A Haza Szolgálatáért Érdem­érem arany fokozatát kapta Gera Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezetője, az ezüst foko­zattal pedig Pogány Károlyt, a megyei pártbizottság osztályve­zető-helyettesét tüntették ki. A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta Sztankovics Má­tyás nyugdíjas, a Közlekedés Ki­váló Dolgozója kitüntetést pedig Csontos Jánosnak, a kecskeméti járási pártbizottság gépkocsive­zetőjének nyújtotta át a megyei pártbizottság titkára. A kitünte­tettek nevében Gera Sándor mon­dott köszönetét. • A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulója alkal­mából, eddigi kiemelkedő mun­kájuk elismeréseként a Munka Érdemrend arany fokozata ki­tüntetést adományozta Kása An­talnak, a kecskeméti Magyar- Szovjet Barátság Termelőszövet­kezet elnökének, Magyar Ferenc­nek, a Kecsikemét-szikrai Állami Gazdaság igazgatójának és Mik­lós Jánosnak, az Állami Gazda­ságok Országos Központja Bács- Kiskun megyei főosztálya igaz­gatójának. ' A Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát kapták: Csík István, az Április 4. Gépipari Művek Kis­kunfélegyházi Vegyipari Gépgyá­ra hegesztője, Farkas Jánosné, a kerekegyházi Kossuth Mezőgaz­dasági Szakszövetkezet elnöke, Kecskés György, a Budapesti Rádiótechnikai Gyár kecskeméti gyára osztályvezetője, Kiss. M. János, a Villamosszigetelő- és Műanyaggyár kiskunfélegyházi gyára szerszámkészítője, Körösi Lajos, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság állattenyésztője, Kraj- csovszki József, a kecskeméti Óvónőképző Intézet igazgatója, Steelier Sándor, a Magyar Hűtő­ipar kecskeméti gyára főgépé­sze. G. Szabó Ferenc, az Épület­asztalosipari és Faipari Vállalat bajai gyárának lakatosa, Varjú Sándor, a bajai Üj Elet Halásza- szati Tsz melléküzemág-vezetője, A Munka Érdemrend bronz fo­kozatát kapták: dr. Bagi László, a Bács-Kiskun megyei Főügyész­ség csoportvezető ügyésze, Czeg- lédi Imréné, a Habselyem Kö­töttárugyár 3. sz. gyára raktári munkása, Dömölt István, a Szer­számipari Művek' kecskeméti gyárának szocialista brigádveze­tője, Dudás Imre, a mélykúti Le­nin Tsz növénytermesztője, Gí- linger László, a MEZŐGÉP Tröszt kecskeméti vállalatának gazdasági igazgatóhelyettese Hol­ló Mihály, a Búcs megyei Állami Építőipart Vállalut kőműves bri­gád vezető j e, Hományi Sándorni, a bajai 1. sz. postahivatal helyet­tes vezetője, Ignácz Jótzsef, a Kalocsa és Vidéke ÁFÉSZ bolt­vezetője, Iván István, a LÁM­HETI KOMMENTÁR Döntés a távlatokról • A megyei pártbizottság vezetői PART Zománclparl Művek kecs­keméti gyárának lakatosa, Ke­lemen János, a Kecskeméti Asz­talosipari Szövetkezet termelő tagja, Keller Antal, a hajósi Jó­zsef Attila Tsz állatgondozója, Mácsai Ferenc, a Bajai ÁFÉSZ vendéglő vezetője, Paládi Gá- borné, a Bácsalmási Állami Gaz­daság munkacsapat-vezetője és Temerini Károly, a Soltvadkertl Vegyes Építő Szövetkezet elnö­ke. Kiskőrösön, hazánk felszabadu­lásának 32, évfordulója alkalmá­ból dr. Oláh Pál, a városi tanács elnöke adta át tegnap a Mező- gazdaság Kiváló Dolgozója ki­tüntetést B. Kovács Máriának és Dulai Mihálynénak, az Egyesült Szakszövetkezet dolgozóinak. A városi tanács által alapított „Pe­tőfi szülővárosáért” emlékplaket­tet és díszoklevelet a Kiskőrösi Vegyes- és Építőipari Szövetke­ze' „Toldi” ifjúsági szocialista brigádja, Boldoczki József, Far­kas Ferenc, Kiss Sándor, Kurucz János, Lehoczki Józsefné és Tár­gyik István kapta, a városfej­lesztésben nyújtott kimagasló eredményeikért. Kecskeméten, a Bács-Kiskun megyei Tanács Gyógyszertári Központjában is ünnepséget ren­deztek. Az Egészségügy Kiváló Dolgozója kitüntetést Tóth Sán- dornénak nyújtották át. A Ság- vári Endre KISZ-szervezetet és Schmallné Kiss Judit titkárt a KISZ Központi Bizottságának Dicsérő Oklevelével jutalmazták. A gyógyszertárak kollektívája ki­emelkedő társadalmi munkájáért kapott dicsérő oklevelet. Sor ke­rült a brigádok kitüntetésére is; összesen hét kollektíva kapta meg az aranykoszorús, az ezüst- és bronzkoszorús plakettet, illetve jelvényt. Felszabadulásunk évfordulója alkalmából n Belkereskedelem Kiváló Dolgozója miniszteri ki­tüntetést, kapta Faragó Jánosné, a megyei tanács vb kereskedelmi osztályának dolgozója. Szombaton délben a Munkás­őrség megyei parancsnokságán Tcrbe Dezső, a megyei pártbi­zottság titkárának Jelenlétében Budai József, a Munkásőrség me­gyei parancsnakhelyettese emlé­AZ IDEI PROGRAMBAN Űt-, járdaépítés és korszerűsítés a megyeszékhelyen Annak idején — tavaly nyáron —, amikor a megyeszék­hely V. Ötéves tervének előirányzatait ismertettük, az út-, illetve járdahálózat fejlesztéséről, s a korszerűsítésekről szól­va, előrcbocsátottuk: a hálózatfejlesztésre mintegy 56 millió forinttal számol a terv. Ebből valósul meg a széche- 1 nyivárosi, s a városközponti új lakótelep belső hálózata, a par­kolók, a járdák, s az ezekhez kapcsolódó átmenő utak. A hálózatfejlesztés mellett rendkívül fontos korszerűsítési feladatokra 75 millió forint áll a város rendelkezésére. Ez utób­bi összeg nagyobbik hányada az utak felújításált, korszerűsítését szolgálja. A járdahálózat-fejlesz­tési törekvések fedezete pedig 5 millió forint. Érdemes szemügyre vennünk — s ezzel számos kecskeméti ol- vasórtW kérdésére válaszolunk —, hogy a megyeszékhely mely te­rületei érintettek Korszerűsítik a Külső körút, E • 5-ös út és Mindszenti út kö­zötti szakaszát, a Vízmű utat; be­fejeződik a Szeméttelepi út, az István király körút, valamint a Műkertváros I. utca korszerűsíté­se; sor kerül m Néphadsereg útja szélesítésére és folytatódik az Akadémia körút korszerűsítése. A járdafelújításban a Béke fa­sor jobb oldala, a Szabadság tér, Benke János, Tűzoltó, és Ugocsa utca, a Kiskörút, Alsószéktó Óvo­da utca, a Tél, valamint a Hu­nyadi János utca érdekelt. A Má- riavárosban, Műkertvárosban, Alsószéktórt és a rendőrfalusi vá­rosrészben pedig a földutakat javítják meg. Nézzük ezek után az idén út­építésre előirányzott területeket. Ezek a következők: a köztemető előtti parkírozó, a katona telepi ABC-üzLethez vezető út, a Bíró Lajos utca, Dobó körút, Daróci­köz, Egyetértés utca (kiskecske- métl óvoda), a Nyíri út, valamint a Domusz környéke. A járdafejlesztésre vonatkozó ez évi törekvéseket tavaly az 1976. évi feladatokkal együtt ismer­tettük már. Talán nem haszonta­lan felidézni, hogy a program a következő utcákat érinti: István király körút, Műkertváros I. utca, Molnár Erik, Liszt Ferenc utca (Daróci-köztől a Ceglédi útig), a Mátyás király körút keleti olda­la, valamint az Izsáki út és a Rába utca közötti szakasz. Minthogy a sürgősség és fontosság szerinti, a tanácstagok javaslatának megfelelő előirány­zatban ismeretes a jövő évi elő­zetes program, befejezésül meg­említjük: 1978-ban várhatóan sor­ra kerül aí Vadász, Nádor, Déry­né, Bakonyi Antal utca, valamint a Budai út bal oldala (Budai­kapu és Akadémia körút közötti szakasz). P. I. a kitüntetettekkel beszélgetnek. (Tóth Sándor felvétele.) kezett meg hazánk felszabadulá­sának 32. évfordulójáról. Al Mun­kásőrség megerősítésében végzett tevékenységükért, a fiegyverba- rátság elmélyítéséért végzett ki­magasló munkájukért kitünteté­seket nyújtott út. A Haza Szolgá­latáért Érdemérem arany fokoza­tát kapta: Anatolij Trofimovics Koleusko gárda alezredes, Alek- szej Pavlovics Sabasov gárda őr­nagy, Sztanojev András, Lei Já­nos, Hévízi Mihály, Czókoly Géza, Csillag György, Klárik Mihály, Se­bők Antal. E kitüntetés ezüst foko­zatában részesült: Jozsif Hemovics Ureckij gárda alezredes, Molnár Géza, dr. Szikulai Lóránt, Kasza Imre, Belényi László, Kurucz Já­nos, Törköly János, A Haza Szol­gálatéért Érdemérem bronz fo­kozata kitüntetésben részesült: Hegedűs Éva, Kovács János, An­tal István, Fazekas István, Ken­derest Antal, Lénárt Jenő, Mun­kásőr Emlékjelvénnyel tüntették ki: Lev Alekszandrovícs Golu­bev gárda alezredest, Genagyij Fjodorovics Sztarunszkij gárda századost, dr. Dobos Ferencet, Hajdú Kornélt, Káli Lajos hon­véd alezredest, Major Pál szín­művészt, Annus Antal honvéd alezredest, Csenki Lászlót, Ba­logh Tibort, Gombák Istvánt. Többen részesültek országos és megyei parancsnoki dicséretben, jutalomban. Hazánk felszabadulásának év­fordulója alkalmából az OKISZ elnöksége a Szövetkezeti Ipar Ki­váló Dolgozója kitüntetésben ré­szesítette Almási Lászlót, a Bács-Kiskun megyei Ipari Szö­vetkezetek Termékforgalmazási Társulásának boltvezetőjét, Fo­dor Istvánt, a Kecskeméti Autó- és Gépjavító Ipari Szövetkezet raktárosát, Gróf Mátyást, a Bács- bokodi Vegyes- és Építőipari Szö­vetkezet elnökét, dr. Kérchy Lász­lói, a Bács-Kiskun megyei Ipari Szövetkezetek jogi Irodájának jogtanácsosát, Laki Lászlót, a Bajai Lakberendező, Építő- és Vasipari Szövetkezet főkönyvelő­jét, Rabb Lajost, a Bajai Lakbe­rendező, Építő- és Vasipari Szö­vetkezet gépkocsivezetőjét, Vla­sies Jánosnét, a Mélykúti Vegyes­ipari Szövetkezet szocialista bri­gádvezetőjét. A kitüntetéseket Fekete. László, a KISZÖV elnö­ke nyújtotta át. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter hazánk felszaba­dulása 32. évfordulója alkalmából Bács-Kiskun megye mezőgazda­sági szövetkezeteinek 163 tagját tüntette ki a Mezőguzdaság Ki­váló Dolgozója címmel. A kitün­tetéseket az ünnepi megemléke­zések, valamint a Kiváló Szövet­kezet cím átadása alkalmával rendezett közgyűléseken kapják meg a szövetkezetek dolgozói. • Ha volt vidéke az or­szágnak, amelyik iparáról alig mondhatott valamit, akkor az Bács-Kiskun. Mostanság már úgy is vagyunk vele, hogy a felszabadulás előtti „iparosodottsággal” összehason­lítani a mát szinte értelmetlen. Többnyire a kis- és kézműves­ipar dívott és még néhány üzem­nek nevezhető méret volt fellele- hető elsősorban az élelmiszer- iparban. A felszabadulás után kezdetét vette az országban — nálunk Is — az Iparosítás. Igaz, hogy a megyénkben ütem az or­szágossal összehasonlítva ugyan­csak nehezen áílta a helyét, de azért év mint év, több volt, egy­re inkább gyarapodott. Az ész­revehető iparosodásról 1950 óta szólhatunk, amikor Kiskunfél­egyházán megépült az Április 4. Gépgyár. Ez volt az első úgyne­vezett tőberuházás, amelyet nem a múlttól örököltünk, hanem ma­gunk építette szocialista nagy­üzem volt. 1957-ben már 28 ezer ember dolgozott a megye ipará­ban, mégis utólag Is úgy Ítéljük meg, hogy a fejlődés üteme je­lentősen elmaradt az országostól. A foglalkoztatottak száma mi­nimálisan növekedett és Bács- Kiskun részesedése az ország ösz- szes ipari beruházásaiból mind­össze egyszázalékos volt. Ekkor már egyre Inkább kitaplnthatóbb volt, hogy a társadalmi-gazdasá­gi elmaradottság fokozatos fel­számolása erőteljesebb ütemű Iparosítást sürget. És tényleg, az ötvenes éveit végén nagyobb léptékű lett a fej­lődés. Ennek egyik mozgató ereje volt az is, hogy megyeszerte fog­lalkoztatási gondok jelentkeztek, egyre nagyobb mértékben kellett biztosítani a munkához való Jog gyakorlását. Ebben a jelentős „felfutási” időszakban igen fon- , tos szerepe volt a megyei, városi, nagyközségi iparfejlesztési össz- tevékenységnek. S lám, az ütem nyomban meghaladta az országos átlagot is, mert évente 15 száza­lékos volt a növekedés az ország 8 százalékával szemben. És ha azt mondtuk, hogy 1957-ben 28 ezer ember dolgozott az iparban, számuk 1970-ben már 60 ezer fő­re növekedett, ami évi 8,4 száza­lékos létszámnövekedésnek felel meg. Ezt neveztük a fejlődés kül­terjes (extenzív) időszakának, ami annyit jelent, hogy az ipar műszaki-technikai színvonalának növekedése még nem tarthatott lépést a létszámemelkedéssel. Majd amikor olyan helyzetbe ke­rültünk, hogy megcsappantak a munkaerő növelésének forrósai, előtérbe került a megyében is az ipar belterjes (Intenz(v) fejlesz­tésének sok-sok gondja. Az ilyen jellegű elöbbrejutós a TV. ötéves terv Időszakára már jellemző, és ezt Jól Igazolja az, hogy a me­gye Ipari termelése évenként 9,3 százalékos volt (országosan 5.4 százalék), a létszámnövekedés vi­szont évenként mindössze 1,8 szá­zalékot tett ki. • Az Ipar megyénkben helyze­tének érzékeltetéséhez még hoz­zátartozik az Is, hogy az elmúlt húsz esztendő alatt a termelési ér­ték megtízszereződött, hogy min­den nyolcadik lakos és minden negyedik foglalkoztatott az Ipar­ban dolgozik, hogy csaknem tfz- mllllárd forintnyi beruhzás való­sult meg. De a jellemzők között kell említeni viszont azt is, hogy a megye ipara az ország Ipari termeléséből csupán 3,2, az ipar­ban foglalkoztatottakból pedig 4 százalékkal részesedett. Ha azt vizsaálluk, hogy ezer lakosra hány Iparban dolgozó jut, akkor ez a megyében 121 fő (az orszá­gos átlag 160.) A megyei tanács szerdai ülésén beható vizsgálat alá vette a me­gye iparának távlati fejlesztési le­hetőségeit. Nagyjából tizenöt évet tekintettek előre, beható, sokoldalú vizsgálódás alapján. És fő vonalaiban ki Is alakult az a koncepció, amely a megye gazda­sági életét az Iparfejlesztés vonat­kozásában a jövőben irányítani fogja. A vállalkozás merészsége abban van, hogy a döntés nem országos tervet „bont” le, hanem anélkül önállót alkot, amely majd bizonyosan az ország terv­elképzeléseihez is segítséget ad. • A megye iparában az elmúlt évtizedek alatt kialakultak a főbb ágazatok. Közülük az ország el­látásában és az exportban betöl­tött szerepénél fogva kiemelkedő jelentősége van az élelmiszeripar­nak. Hiszen Itt dolgozik az ipari foglalkoztatottak 11 százaléka, összehasonlításként megemlíthe- ,tő, hogy ez azonos a franciaor­szági aránnyal, ennél magasabb Hollandiában, Spanyolországban és Bulgáriában. A népgazdaság élelmiszeripari termeléséből 6 százalék a részünk, az Iparágban dolgozók létszámából pedig 7,6 százalék. Miért érdekes a i’észe- sedési arány felvetése? Elsősorban azért, mert míg a termelésből az említett 6 százalék esik Bács- Kiskunra, ugyanakkor az ország mezőgazdasági termelésének 11— 12 százalékát adjuk. Ez azt je­lenti, hogy a mezőgazdasági ter­mékeknek Indokolatlanul nagy hányada, a nyersanyag óriási tö­mege feldolgozatlanul áramlik ki a megyéből, tetemes szállítási költséget, minőségi és mennyisé­gi veszteséget okozva. • Az ipar legjelentősebb ága­zata nálunk a nehézipar, s azon belül a gépipar. Ez az iparág ad­ja a termelési érték 42 százalé­kát, s itt dolgozik a foglalkoztá- tottak 38 százaléka. A megyében készül például országosan a für­dőkádak 87 százaléka, a magne­tofonok 96 százaléka. De az utób­bi években számottevővé vált a megyei kőolaj- és földgázkiter­melés, amely az országosnak csaknem 11 százalékát teszi ki. Az iparfejlesztéssel együtt jelen­tősen növekedett a könnyűipar súlya is, de a termelési érték szempontjából a harmadik he­lyen van, viszont a nehézipar után a legtöbb embert foglalkoz­tatja (31 százalék). Az ipar távlati terveinek ki­dolgozásakor a kialakult helyze­tet messzemenően figyelembe kel­lett venni. És a megyei tanács azt Is tette. A meglevő, legjobban és leghasznosnbban tevékenyke­dő Iparágakra épít, a fejlődés le­hetőségeit ezekből a pozíciókból szemléli, Nehéz volna az elkép­zelések velamennyi vonatkozását számba venni egy rövid írás ke­retében. Mégis szükséges utalni a lehetséges fejlesztés méreteinek bemutatása előtt azokrn a ter­mészeti tényezőkre, amelyek a további ipari fejlesztést nem kis mértékben meghatározzák. Ismeretes, hogy az utóbbi évek­ben végzett kutatások Jelentős szénhidrogénvagyont tártak fel Kiskunhalas környékén Is. Az új mező termelésbe állítása azt je­lenti, hogy négy és félszeresét adja majd a szánk! teljesítmény­nek és a nyolcvanas évek köze­pén az országos termelés 30—40 százalékát termeli földgázból és kőolajból. • A mezőgazdasági termelés évenként 3,5—4 százalékos növe­kedése, az élelmiszeripar jelentős fejlődését fogja biztosítani és le­hetővé teszi azt, hogy ez az ipar­ág gyorsabban növekedjen a me­zőgazdasági termelésnél és az élelmiszeripar országos átlagánál egyaránt. Arra lehet számítani, hogy az eljövendő másfél évtized alatt a jelenleginek 3—3,3-szere- sére nő a termelés mérete. A tervek kialakításánál azt is figyelembe kellett venni, hogy az alsó Duna-szakasz kedvező ipar- fejlesztési lehetőségeket bizto­sít. A nyolcvanas évek második felében várhatóan megépül a Du­na—Tlsza-csatorna és a tiszaal- párl víztároló. Számíthatunk az út-, vasúthálózat és a vlllamos- energia-források növekedésével is. Sőt a demográfiai előrejelzé- zések szerint az iparban foglal­koztatottak száma a távlati idő­szakban körülbelül tízezer fővel növekszik. A megyét illető távlati ipar- fejlesztési tervek szerint másfél évtized alatt az ipari termelés egésze több mint megháromszo­rozódik. Az előzetes számítások szerint 1990-ben a termelési ér­ték eléri az 55 milliárd forintot. Ehhez a reálisan elképzelt terv­hez azonban hatalmas anyagi erő igénybevétele szükséges, A me­gye a beruházásokban meglevő részarányát az országosból a je­lenlegi 1,8—2 százalékkal szem­ben 3—3,5 százalékra volna kí­vánatos felemelni. Ez tizenöt év alatt körülbelül 23—28 milliárd forint beruházást igényel. A fejlesztés menetében sok elő­relátható gond és legalább annyi lesz az Időközben felmerülő. A lakossági igényeknek megfelelően bizonyára növekedni fog a szol­gáltató ágazat. Bizonyos mérté­kig módosul majd a szektorális (minisztériumi, tanácsi, szövetke­zeti) arány is. Máris látható, hogy milyen nagy jelentősége lesz a személyi feltételek biztosításá­nak. A szakképzett munkaerő aránya javításának, a szakmun­kásképzés az igényekhez való igazításának. A beruházásoknál a koncentrációra törekvés nyilván változtat majd az üzemek mé­retein is. és csökkenti a megle­vő elaprózottságot. De addig még sok idő telik el és a meglevő kö­rülmények között a hangsúlyt változatlanul a korszerűségre és a hatékony termelő munkára kell helyezni. Ezek a legfontosabb jel­zők adják meg a termékek szá­mára a piacon való versenyké­pességet. • A terv egy hatalmas prog­ram megvalósításának szándékát rögzíti. Ha hosszan előre tekin­tünk, bizonyos célok olykor va­lószínűtlennek, vagy egyszerűen megoldhatatlannak tűnnek, Ez azonban korábban Is így volt, Va­lón 1960-ban hittük volna-e, hogv tizenöt évvel később milyen eredményeknek leszünk a része­sei? Merész vállalkozások, s a szorgos munka következtében a tervek megvalósultak, sőt min­den vonatkozásban több történt, mint annak Idején gondoltuk vol- Tia. Ha valaki a tervek realitását vitatja, akkor ez Is jusson eszé­be. és kishitűség helyett nagy önbizalommal lásson hozzá me­gyénk egész társadalma az Ipar további fejlesztéséhez. Szervezett védekezés a gyümölcsösökben A fagyve­szély óta éjjel­nappal ügyele­tet tartanak Bács-Kiskun megyében a mezőgazda- sági üzemek. A Duna mentén számos szövet­kezet az öntö­zőberendezé­sek segítségé­vel árasztott mesterséges csapadékot a kajszi-, az őszi­barack, a cse­resznye, a meggy, vala­mint az alma­fákra. Ahol ilyen alkalma­tosság nem kí­nálkozott, a nagy teljesít­ményű axiál­ventillátoros permetezőgépeket töltötték meg vízzel, s azzal lo­csolták a gyümölcsfákat. Az izsáki Egyesült Sárfehér Tsz a legalacsonyabb hőmérsék- letű napszakaszokban eredménye­• Virágzó almafa a háztáji kert­ben. • Napok múlva állapítható meg, milyen .kárt szen­vedtek a kiskunmajsai gyümölcsfák. (Pásztor Zoltán felvételei.) sen használta a permetezőgépe­ket a gyümölcsfák és környéké­nek vízzel való elárasztására. A Helvéciái Állami Gazdaság ágasegyházi, kunbaracsi és hel- véciai ültetvényeit védelmezte hasonló módon, amikor mínusz 3 fok alá süllyedt a hőmérsék­let. A kecskeméti határban a Tö­rekvés Tsz gazdái 200 hektár üzemi gyümölcsöst védtek meg vizpermettel a fagykártól, s fel­készültek a füsttel való védeke­zésre is, de arra eddig nem volt szükség. A kunszentmlklósl szö­vetkezet is mindent megtett, hogy forró levegővel, füsttel óv­ja az ültetvényt. A Helvéciái Ál­lami Gazdaság többszáz ködgyer­tyát helyezett készenlétbe erre a célra. Szerencsére a párhetes napos, meleg idő után nem hűlt le olyan gyorsan a talaj felszíng, mint áttolj másfél- két és fél méter magasságban a légréteg. Ezért a zöldségkertészetekben számottevő kárt még nem észlel­tek. Inkább a csonthéjas gyü­mölcsfélék, a kajszi- és az őszi­barack, de főként a cseresznye és a meggy szenvedte meg a ko­rai kitavaszodás után váratlanul érkezett fagyos napokat, de a kár mértékét csak később lehet látni. A veszély még nem múlt el. A készenlét továbbra is fennma­rad a szőlő- és gyümölcstermesz­tő mezőgazdasági nagyüzemek­ben, hogy a lehetőség szerint mi­nél több termést megmenthesse­nek az elemi csapástól. K. A.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents