Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-28 / 98. szám

t 1977. április Z8. PETŐFI NÉPE • í Épül a bajai húsfeldolgozó üzem A jugoszláv határtól Budapestig a Duna— Tisza közének nagyobbik felében nincs szá­mottevő húsfeldolgozó üzem. Pedig Bács- Kiskun megyében Baja és 40—50 kilométe­res körzete a legjelentősebb takarmányter­mő és állattenyésztő vidék. Itt a mezőgazda- sági nagyüzemek évente 300—350 ezer ser­tést hizlalnak meg és szarvasmarha-tartásuk is jelentős. Huszonnégy mezőgazdasági nagyüzem és két állami vállalat társult arra, hogy minél előbb változtasson ezen a helyzeten. Közös beruházásukból második éve épül Baján a Bácskai Vágóhíd és Húskombinát. Érvénye­síteni tudták azt a helyes elvet, amely sze­rint az élelmiszeripari feldolgozó üzemet leg­célszerűbb a termelési körzet központjában felépíteni. Akkor legkisebb a szállítási távol­ság és a fuvaroztatásból származó veszteség. A kivitelezők az 1975—76. év telén elvég­zett tereprendezés óta eddig tartani tudták az építési határidőt. • Az aranyéremmel kitüntetett húsipari konve.jor- pálya egyik részlete, amelyet a bajai üzembe sze­rel tel a monori MEZŐGÉP. Amint a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat bajai főépítés- vezetősége megfelelő területet tud átadni a technológiai szere­lést végző vállalatnak, a Monori Mezőgép nyombíin megkezdi a munkát, A szerződés szerint 1977 júliusában indulna a belső szere­lés, de ha májusban kap munka- területet a monori vállalat, már akkor felvonul. A baromfi- és húsipari gépek gyártására, vágóhídi berendezé­sek készítésére és szerelésére sza­kosodott Monori MEZŐGÉP az AGROMASEXPO '77-en kiállítot­ta azokat a vágóhídi berendezé­seket, amelyeknek többségét a ba­jai üzem számára fejlesztett ki A leldolgozó gépsor aranyérmet kapott. A Bácskai Vágóhíd és Húskom­binát igazgatósága, bízva a kivi­telező vállalatok ígéretében, fe­lelősségteljes munkájában, az 1978 év végi üzemindításra ké­szül. A BÁCSÉP-en kívül a vil­lanyszerelő vállalat dolgozói is ott vannak az építkezésen, s szerelik az elektromos hálózatot. A követ­kező napokban várják a Láng Gépgyár három nagy teljesítmé­nyű, olaj- és gázfűtésre berende­zett kazánját, amely az energia- igényes húsüzemet és fehérjefel­dolgozót látja majd el óránként. 2l;lt'őh'na gÖkzfel.,,,r '} "l'* ' 111 ohmiljjiiT. .Ii/ii. , , hioltj.bíiclíisv. A vágóhíd es húskombinát igaz­gatóságán eddig több százan je­lentkeztek azzal a szándékkal, hogy az élelmiszeripari üzemben szeretnének dolgozni. A kiskun­félegyházi szakmunkásképző het­ven tanulójával van társadalmi ösztöndíj szerződése a társulás vállalatának. Ha megszerzik a képzettséget. Baján dolgoznak. Ők és mindazok, akik az üzembe jelentkeztek 1978 év második fe­lében más húsipari feldolgozók­ban szereznek majd szakmai gya­korlatot, hogy az exportra is dol­gozó bácskai vágóhíd és húskom­binát magas műszaki követelmé­nyeinek eleget tudjanak tenni. Rács-Kiskun megyében évente 650—690 ezer sertést hizlalnak meg,. 480 ezret a nagyüzemek, és a velük együttműködő háztáji gazdaságok, a többit a kisüzemi állattartók. Ez év elején a Bács- Kiskun megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat 430 ezer vágó­sertés átvételére számított. A megyeszerte tapasztalt tenyésztői és hizlalási kedv folytán módo­sította az előirányzatot. Év vé­géig várhatóan 470—480 ezer ser­tést vásárol. Több százezer vágóállat még mindig elhagyja Bács-Kiskun megyét és a termelési körzettől 100—200 kilométerre Szegedre, Budapestre, Kaposvárra, Pápára „utazik", mert az AHV kiskunfél­egyházi üzemében évente legfel­jebb 90—100 ezer sertést tudnak feldolgozni. Ha a következő esz­tendő végére elkészül a bácskai vágóhíd és húskombinát, akkor 1978-ban 300 ezer fölé nő a bajai és a kiskunfélegyházi üzem együttes vágási képessége. A me­gyében működő termelőszövetke­zeti, állami gazdasági, ÁFÉSZ és hatósági vágóhelyekkel együtt Bács-Kiskun még mindig hátrá­nyos helyzetben marad más me­gyék mögött. Miskolcon 600 ezer sertés vá­gására alkalmas húsüzem épül, s azzal együtt 700 ezer fölé nőtt a borsodi húsipari üzemek feldol­gozóképessége. Viszont a vágóálr lalT)H,1^tíM^éViraz'<‘^l{Ól,fli mi'-' gj-é'k’b'őfJ ‘sfeá.míjlk1 ‘ É.4^aí|-lVfyfey;a országra jelentős költséggel. A szomszédos; Csongrád megyében a Szegedi Szalámigyár rekonst­rukciójával évenként több, mint 700 ezer1 sertést képes fogadni és feldolgozni az állami húsipar, de a vágóállatokat főként Szolnok,' Békés és Bács-Kiskun mezőgaz­dasága szolgáltatja a Csongrád megyei húsiparnak. Nagy körültekintést igénylő és igen költséges az élelmiszeripari üzemek létesítése. A Bácskai Vá­góhíd és Húskombinát építése is több százmillió forintba kerül. Mégis bőségesen visszatérői a befektetett összeg. A bajai feldol­gozó ugyanis biztos felvevő pia­ca lesz Bács-Kiskun megye déli felében működő állattartó gazda­ságoknak. Húsipari készítményei­• Az üzemcsarnok technológiai csatornáját építik a BÁCSÉP dolgozói. • A la.josmizsei ipari szövetke­zetben Korsós László cs Nagy József lakatos a Bácskai Vágó­híd és Húskombinát számára készít berendezést. nek nagy választékával az ország jelentős körzetének élelmiszer-el­látását javítja, s a megye mező- gazdaságának exportlehetőségeit bővíti. Kiss Antal .s-.v.;.ssss%sw.;.:.sy.y.ssv.y KOBAYASHI KEN-ICHIRO KECSKEMÉTEN Kórus hang verseny a zenei heteken Az Országos 'Filharmónia 1976— 77'.. évi hangversenysorozatának legnagyobb érdeklődéssel várt esetjténye a népszerű japán kar­mester, Kobayatilii Ken-Ichiro fellépése volt, amely egyben a zenei hetek programját is gazda­gította hétfőn este. A , Megyei Művelődési Központ zsúfolásig megtelt színháztermében a buda­pesti MÁV Szimfonikus Zenekar élén üdvözölhettük az elmúltévi karmesterverseny győztesét, a magyar közönség kedvencét. El­ső számként Bogár István Fuga nagyzenekarra című, ,1. S. Bach emlékének ajánlott müve csen­dült fel. A XX. század jellegze­tes hangzásvilágát a barokk zene egyik legtipikusabb szerkesztés- módjával ötvöző darab nem sok­kal az ősbemutató után szólalt meg Kecskeméten. Kobayashi igyekezett az egyszólamú témá­tól a, himnikus befejező akkord­sorig fejleszteni a fúga szövevé­nyét, időnként azonban a tagolt­ság. szétesés veszélye érződött az előadásban. Majd Mahler „szimfonikus" dalciklusát, az. „Egy vándorle­gény dalai"-t hallhattuk Csajbók Terézia kulturált. fegyelmezett előadásában. Világos szövegmon­dásával, zenei intelligenciájával sikerült megragadnia a dalok hangulatát, karakterét, de egy kissé adós maradt a drámai ki­fejező erővel, belső érzelmi fe­szültséggel. A zenekar — Koba­yashi bámulatos szerénység^ ré­vén —- hűen alkalmazkodott a szólista elképzeléseihez. A kon­certet Beethoven Vili. szimfóniá­ja zárta. Itt érvényesülhettek igazán japán vendégünk kar­mesteri erényei: minden apró zenei mozzanatra figyelő érzé­kenysége, rendkívüli memóriája, kitűnő manuális adottságai. Szuggesztív egyénisége leginkább az első és a negyedik tételben ragadta meg a zenekart, ezek előadása sikerült a legjobban. A nagysikerű koncert után Koba­yashi Ken-Ichiro nemrég meg­jelent lemezét dedikálta. . A zenei hetek keretébén ren­dezték meg a szegedi Bartók Bé­la Művelődési Központ Kamara­kórusa és a kecskeméti Városi Vegyeskar hangversenyét is. A két kiváló együttes életében im­már hagyományosak a közös sze­replések. Mindkét kórus régi re­neszánsz madrigálok éneklésével kezdte műsorát, majd XX. szá­zadi magyar és külföldi szerzők művei következtek. A kórusok hangzása és hangszíne kiegyen­lített, arányos. Fölényes techni­kai tudással, biztonsággal éne­keltek. A vendégeknél inkább a remek szövegmondást és ének-' technikai tudást, a kecskeméti­eknél a piano részek szép hang- színét kell kiemelnünk. Rozgonyi Éva és Kardos Pál szuggesztí- von, minden részletre ügyelve irárryította az utasításaikra érzé­kenyen reagáló énekkarokat. A Városi Vogyeskar műsorából kü­lön is emlékezetes Monteverdi madrigáljának. Bartók Ne küla­lak volna és Kodáhi Fölszállott a páva című kórusművének külö­nösen szép. ihletett előadása. A Bartók Béla Karharakórus Pur­cell Nunc Dimitris című. két kó­rus felelgetésére épülő darabját énekelte ragyogóan. A legnagyobb közönségsikert', a francia kórus- müvek hangulatos megszólalta­tása aratta. Közös előadásban először Lotti CrucifiJcus című, nyolc szólama művét hallottuk Rozgonyi Éva vezényletével, amit egy kettős kórusra írt Praetorius-mű köve­tett Kardos Pál Liszt-díjas kar­nagy vezényletével. A nagysza­bású. különleges követelménye­ket támasztó darabok méltó be­fejezését jelentették az egészé­ben magas színvonalú, sikeres hangversenynek. Horváth Agnes Segítenek a megyei feladatok teljesítésében A Magyar Agrártudo- A mezőgazdászok tudományos műhelyei Bács-Kiskun megyei szervezete jelentős tényezővé vált a megye társadalmi életében és mezőgazdaságának fejlesztésé­ben. Az ezernyolcszáz fős egyesület tagsága részt vesz az éves és középtávú megyei tervek kidolgozásában, a párt- és tanácsi határozatok, célkitűzések megvalósításában. Elsődle­ges feladatának tartja az agrárértelmiség továbbképzését, s ezenkívül ellátja a szakma társadalmi érdekképviseletét. Huszonöt éve A MAE megyei szervezete 1952 februárjában, alakult, még az­előtt, hogy létrejött volna a Mű­szaki és Természettudományi Egyesület (MTESZ) megyei szer­vezete. Kezdetben 120 mezőgazda­sági szakember tevékenykedett az egyesületben. Az elmúlt negyed- ' század alatt igyekeztek a szocia­lista mezőgazdasági üzemeket, a szakembereket érintő legújabb kutatási eredményeket bemutat­ni és elterjeszteni, előadások, kon­ferenciák, kiállítások és egyéb rendezvények szervezésével. Meg­alakítottak • tíz szakosztályt, ahol a mezőgazdaság egy-egy ágazatá­val foglalkoznak. Ezenkívül ifjú­sági bizottság is működik. A me­gyei szervezet a járási székhelye­ken helyi csoportokat hozott lét­re, abból a megfontolásból, hogy a, munkahelyhez közel lehetősé­get nyújtson a tagságnak az egyesületi életre. A szakosztályok és helyi, csoportok eredményesén fogják össze a tájegységek külön­böző munkahelyein dolgozó ag­rárszakembereket, s így vált le­hetővé, hogy mindegyik egy-egy kis tudományos egységként mű­ködik. A taglétszám különösen az el­múlt tizenöt év alatt gyarapodott. Jelenleg elmondható, hogy a me­gye mintegy ötezer felsőfokú ké­pesítésű szakemberének egyhar- nrnda tagja az egyesületnek. Ezenkívül mintegy kétszáz me­zőgazdász is segíti a MAE mun­káját, aki egyébként nem tagja a szervezet neki Különösen örven­detes a fiatalok számának növe­kedése, ugyanis a 30 éven aluliak aránya a megyei egyesületben 43 százalék. A munka állandó fej­lesztése érdekében ,a mezőgazda- sági üzemekkel közvetlen kapcso­lóiét .alakítottak,ki,, amelyek .egye­ben pártoló tagok és anyagi se­gítséget nyújtanak. A mezőgaz­dászok tudományos egyesülete igyekszik szakmai és egyéb gon­dok megoldásában támogatást adni a pártoló üzemeknek, egye­bek között a lajosmizsei Népfront Tsz részére kidolgozták az opti­mális vetésszerkezetet, a BKR­nek tájjellegű tapasztalatcseréket és tanácskozásokat szerveznek, a Bácsalmási és a Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság termesztési rend­szereinek elterjesztésében. az AGROKER Vállalat gépeinek be­mutatásában is részt vállaltak. Rendez vénysoro za tok A korszerű ismeretek elsajátí­tását, a tudomány egyre inkább termelő erővé válását segífette a megyei szervezet a különféle ren­dezvények. előadások, megtartásá­val. A IV. ötéves terv időszaká­ban mintegy ötszáz ilyen jellegű rendezvényen több mint tízezer agrárszakember vett részt. Olyan témákkal foglalkoztak elsősorban, amelyek kapcsolódtak a megyei fejlesztési elképzelésekhez, a leg­sürgősebben megoldandó feladatok voltak. Ezek közé tartozott a ho­mok hasznos it ás, a szőlő- és gyü­mölcstermesztés, a zöldség- és paradicsom termesztésének, beta­karításának legújabb technológiai és gépesítési gondjai, a szarvas­marha-tenyésztés fejlesztése. A MAE megyei egyesülete jelenté­keny részt vállalt a kecskeméti kertészeti napok rendezésében, a megyében levő termesztési rend­szerek gépeinek, technológiájának megismertetésében azzal a céllal, hogy elősegítsék az ágazatok fej­lesztését és a szakemberek a le­hető leggyorsabban kapjanak in­formációt a legújabb tudományos és gyakorlati eredményekről. A kecskeméti kertészeti főisko­lán működő ifjúsági helyi cso­port tevékenysége évről évre ja­vad. Munkájukat figyelemmel kí­sérik. anyagi és erkölcsi segítsé­ge» adnak a főiskolásoknak a kutatásokhoz, ismereteik gyarapí­tásához. A szakosztályok munkája Az egyesület tíz szakosztálya közül az agrárgazdasági elsősor­ban a sertéshústermelés, az üzem- és munkaszervezés, valamint a környezetvédelem időszerű teen­dőiről tartott tanácskozásokat, a megyei sajátosságokon túl a táv­lati fejlesztési lehetőségekkel, cé­lokkal is foglalkozott. Az állatte­nyésztési szakosztály pályázatot is hirdetett a korszerű, szakosított tehenészeti telepek teljes tech­nológiai rendszerének kidolgozá­sára és ezen kívül ismeretterjesz­tő előadásokon foglalkozott a háztáji állattenyésztéssel. A me­gyei tanács is nagyra értékelte a kertészeti szakosztály munká­ját, amely az ültetvények re­konstrukciós tervét dolgozta ki. Több vetélkedőt rendezett fiatal szakmérnökök, technikusok ré­szére a KISZ megyei bizottságá­val közösen a növényvédelmi szakosztály és segítséget nyújtott a Növényvédő Állomásnak fel­adatai teljesítésében. Minden évben jelentősek a bél­és külföldi tapasztalatcserék, ta­nulmányutak. A MTESZ szabad­kai hasonló egyesületével egy éve tartanak kapcsolatot, krími test­vérmegyénkkel pedig a kezdet­től fogva jelentős az együttmű­ködés. A szomszédos megyékkel elsősorban Tolnával és Szolnok­kal az utóbbi években közösen rendeztek tájjellegű tanácskozá­sokat a szójatermesztés és a nö­vényvédelem témaköréből. A KISZ megyei bizottságával közö­sen évről évre az ifjú mérnökök és technikusok szakmai és politi­kai vetélkedőjét, valamint a me­gyei szántóversenyeket tartják meg. A fiatal szakemberek mun­kájának elismerésére a MEDOSZ- szal és a KISZ-szel hat évvel ez­előtt nívódíjat alapítottak, ame­lyet évente hat fiatalnak ítélnek oda. További tervek Hosszú oldalakon lehetne még sorolni a MAE megyei szervezeté­nek eredményes tevékenységét és bizonyítani, hogy céljukat: a kor­szerű, gyakorlati és tudományos eredmények gyors és széles körű elterjesztését, évről évre követke­zetesen megvalósítják. A szakosz­tályok és helyi csoportok munká­ját még pezsgőbbé akarják tenni, az egyes területeken előforduló hiányosságok, gondok megoldásá­hoz kívánnak . nagyobb segítséget nyújtani. Á nagyüzemi gíftídasá- gek«steK68BKŐ termelési eljárásait szeretnek' minden gazdasággal megismertetni, emellett még töb­bet foglalkozni a háztáji és ki­segítő gazdaságok termelésének segítéséve'.. Olyan tervet dolgoz­tak ki 1980-ig, amely szervesen kapcsolódik a megye V. ötéves tervidőszakra szóló feladataihoz. Cs. I. KENDELET A lakosság átalánydíjas vízfogyasztásáról A moszkvai olimpia hivatalos szállítója Megjelent az Országos Vízügyi Hivatal elnökének új rendelkezé­se a lakossági vízfogyasztás áta­lány-mennyiségeinek megállapí­tásáról. Az átalányt először 1968- ban szabályozták, de azóta a fogyasztás jelentősen megnöveke­dett. A lakások komfortjának, a háztartás gépesítésének, a sze­mélygépkocsik állományának, a víkendház és a kiskerttulajdo­nosok számának növekedésével a vízfogyasztás .most már jóval meghaladja az átalánykategóriák­ban korábban meghatározott mennyiséget. A komfortos lakás egy lakójára napi 70 liter víz felhasználását határozta meg a régi átalány, va­lójában most már csupán a kádfürdőhöz 50—80, a néhány perces zuhanyozáshoz 15—30 li­ter vizet használnak el. Az auto­mata mosógép pedig 2—3-szor annyi vizet használ, mint amen.v- nvi a hagyományos mosásnál fogy. A komfortosabb életmód­dal megnövekedett vízfogyasztás meghatározására az OVH megbí­zásából a Budapesti Műszaki Egyetem, a Vízgazdálkodási Tu­dományos és Kutatóintézet, vala­mint a Vízügyi Tervező Vállalat szakemberei több mint 20 tele­pülésnek ötéves vízfogyasztására jellemző adatait feldolgozták. a lakások komfortfokozatai szerint. Az új rendelkezés e tudományos vizsgálatok alapján határozta meg a lakossági vízfogyasztás kategó­riainak új átalány-mennyiségét. Az új előírások differenciáltabbak a korábbinál. A személyenkénti 70 liter helyett 120 liter víz napi felhasználását) veszi figyelembe a vízcsapokkal és fürdőszobával, vagy vízöblítéses mellékhelyiség­gel ellátott lakások esetében, 170 liter az átalány mennyisége a fürdőszobával, vízöblítéses mel­lékhelyiséggel és vízcsapokkal el­látott lakás. 220 liter pedig az egyedi vízmelegítővel vagy köz­ponti melegvíz-ellátással is ren­delkezi) lakás esetében. A gépko- csimosással korábban nem szá­molták. s most az új átalány ha­vonta 600 liter víz felhasználását veszi figyelembe. A háztáji állat- állomány itatásánál nincs válto­zás az. átalányban, viszont a há­zikert locsolásánál négyzetméte­renként napi kettő helyett három liter víz, felhasználását, az utcai közkifolyóknál pedig személyen­ként és naponta 25 helyett 30 litert vesz. alapul. Az országnak vezetékes vízzel ellátott 6 millió 700 ezer lakosá­ból 700—800 ezeú embert érint — főleg vidéken — az átalánydíjas elszámolás. A lakosság túlnyomó része tehát a vízmérőóra, vagyis a tényleges fogyasztás alapján fi­zeti a vízidíjat. Az új rendelkezés lehetővé teszi, hogy azoknál az átalánydíjas lakossági fogyasztók­nál. akik kérik a vízmérő felsze­relését. a megrendelés beérkezé­sének napját követő hónap else­jétől a vízmérő felszerelésének időpontjáig a rájuk érvényes áta­lánydíj 50 százalékát fizessék. A Magyar Optikai Müvek bővítette vízmérő-gyártási kapacitását, s így az igények kielégítésének nin­csen technikai akadálya. Előfor­dulhat azonban hogy a vízmű ál­tat termelt vízmennyiség -nem fedezi, az átalányban meghatá­rozott vízmennyiség zavartalan szolgáltatását. Ezért a rendelet intézkedik arról, hogy meghatá­rozott esetekben mérsékeljék a vizriíjat. Az érintett lakos ter­mészetesen kérheti az általa túl­zottnak tartott átalánymennyiség megvizsgálását, s jogos panasz esetén a vízdíjat korrigálni kell. (MTI) Az Egyesült Izzó nagy szabású termékbemutató kiállítást rende­zett Moszkvában és elnyerte aa 1980. évi olimpia hivatalos szál­lítója címet, A vallalat xenon- lámpa-üzeméből szállít jelentős mennyiségű terméket az olimpiá­ra. Képeinken Hertzog József né összeépíti a xenonlámpa alkat­részeit. majd a minőségvizsgála­tot látjuk. (MTI-íoto: — Gara István — KS)

Next

/
Thumbnails
Contents