Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-28 / 98. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 28. A mozgalmi munka tartalékai Párt- és mozgalmi szerveink politikai munkája sohasem maradhatott meg az egysíkúság, az egyoldalúság, a szűk reszortszemlélet alapján, hiszen a szocialista építőmunka eddigi feladatai is az erők összefogását, a politikai munka változatos módszereinek sokszor összetett alkalmazását tették szükségessé. Legfeljebb a szervezeti organizmus változtatása, vagy bizonyos kampányfeladatok elvégzése taszította a szemléletet és a gyakorlatot is a nemkívánatos irányba. Mégis, amikor arról beszélünk, hogy a mai idők természetes követelménye a politikai munka korszerűsítése, akkor többek között azt kell az önvizsgálat tárgyává tenni, hogy vajon kihasználtunk-e már minden olyan lehetőséget, mely egész politikai szervezeti rendszerünkben, a kollektív tapasztalat és tudás kiaknázásában, munkánk kölcsönös kapcsolódásában van jelen? □ □ □ A politikai munkások, aktivistáink az utóbbi időben egyre határozottabban felismerik, hogy ma az dolgozik korszerűen, aki többet lát saját szűk területénél, aki megfelelő politikai érzékenységgel viseltetik olyan probléma iránt is, amely — úgymond — „nem az ő asztala”. Honnan ez az igény — mert igenis az! — a párt- és a mozgalmi szervek munkája iránt? Akár a társadalmi, a politikai, akár a gazdasági életünk mai helyzetét vizsgáljuk, egyaránt érzékelhetjük, hogy a fejlődésnek bizonyos tendenciái, az ezzel együtt járó ellentmondások, a megoldandó feladatok az eddiginél sokkal összetettebben, sokrétűbben, árnyaltabban jelentkeznek. Azt mondhatjuk tehát, hogy felismerésük, helyes megválaszolásuk a célravezető feladatok kijelölése és megoldása az eddiginél egybefogottabb, koordinál- tabb, szélesebb skálában mozgó politikai tevékenységet igényel. A politikai munkával szemben olyan igények is támadnak, mint a szakszerűség javítása, mely semmiképpen sem azonos azzal, hogy „mindenhez szakszerűen értő” politikai munkásokat, aktivistákat neveljünk. Ugyancsak nagy fontosságú a , politikai munka eszközeinek alkalomhoz illő megválasztása és sokoldalú alkalmazása. Az sem szorul különösebb bizonyításra, hogy a ma mennyire fontos az „egy nyelven” való beszélés, az tudniillik, hogy a politikai munka bármely részterületén dolgozzék is valaki, ugyanazt értse, mint a másik. (Természetesen ennek alapfeltétele, hogy az irányítás, az információadás egységes legyen.) □ □ □ Ha valaki tehát arra a kérdésre keres választ, hogy mivel tudunk a követelményeknek megfelelni, röviden így válaszolhatunk: együtt a közös célokért. A közelmúlt időkben olyan jelentős politikai akciókat hajtottunk végre, mint a párttagsági könyvek cseréje, az 1977. évi gazdasági cselekvési program kialakítása, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szakszervezetek kongresszusának politikai előkészítése, az ott hozott határozatok végrehajtásá- . nak megszervezése, az időközi tanácstagi választások stb. E feladatok sikeres megoldásának magyarázata nagyrészt abban rejlik, hogy a párt politikájának platformján pártszerveink, tömegszerveink és mozgalmi szerveink szorosan együtt munkálkodtak úgy, hogy mindenki elvégezte a saját feladatát, pontosan látta, hogy mi az általános cél és ebből reá milyen tennivalók hárulnak. Ez a helyes gyakorlat is annak igazolásául szolgál, hogy amikor az együttműködés, a munka jobb összhangjának megteremetésére ösztönzünk, nem arra irányul a biztatás, hogy egyes szerveink mechanikusan, általánosságokban sajátos munkájuk és lehetőségeik elvetésével dolgozzanak, hanem arra, hogy minden szervünk pontosan értelmezve és látva az általános célt, találja meg helyét, szerepét annak konkrét és helyi megvalósításában. Egyszóval: végezze el saját feladatát, amit csak ő képes, vagy ő jogosult ellátni. □ □ □ A már említett politikai akciók más irányú tanulsággal is szolgálnak. Ugyanis nemcsak oldalirányban, vagyis az azonos szintű párt-, tömegszervek- és tömegmozgalmak munkájának pontos egyeztetését, koordinált irányításának szükségességét vetették fel, hanem az irányító és irányított szervek cselekvésének, összehangolását is. Az e téren is Növelik az öntözhető területet elért eredményeink mellett szólni kell arról, hogy ma is több alkalommal tapasztalhatjuk, hogy egyes szerveinken belül a szinteket illetően időpontokban, az egyes témák megfelelő formában és időben való megtárgyalásában hiányzik az összhang, az egymásra épültség, mely jelentős zavarokat okoz, rontja az egész akció sikerét. Természetesen nemcsak arról van szó, hogy például alapszervezeteink olyan kérdésekben is döntenek, amelyekhez nélkülözhetetlen lenne az irányító szerv állásfoglalása, vagy fordítva, hanem arról is, hogy elég gyakori a felesleges várakozás, az intézkedések elhalasztása, abból kiindulva, hogy várjuk meg, lépjen előbb a másik, így nagyobb hibát nem tudunk elkövetni. n □ □ Az eddigiekből is nyilvánvaló, hogy az elvi alapokon való együttműködés kialakításában milyen fontos szerepük van a függetlenített apparátus tagjainak. A politikai munka korszerűsítése, szakszerűségének fejlesztése nemcsak a személyi ismeretek gyarapításának jelentőségét veti fel, hanem az egyes részlegek együttműködésének szorosabbá tételét is. Csak egy példát erre a pártmunka gyakorlatából: amikor hozzáfogtunk az 1977. évi cselekvési programok kidolgozásához, teljesen egyértelművé vált, hogy az nem lehet csak a gazdaságpolitika területén dolgozó munkatársak feladata. hanem részt kell vállalnia abban a párt- és tömegszervezeti, az agitációs-propaganda munka területén dolgozó apparátusnak is. Egyre tarthatatlanabb tehát az a szemlélet, amely elkülönül a másik munkaterülettől, mondván, hoav „a feladat gazdasági természetű. foglalkozzék azzal a másik apparátus”. Bizonyos gyakorlati tapasztalatok miatt arról is szót kell eiteni, hogy a korszerűség fejlesztése a politikai munkában sem zárja ki azt. hogy mások által. vagy korábban kipróbált jó módszereket alkalmazzunk. Egyszóval : ha nem szükséges, ne találjunk fel úiat; ha egyszer a dolog bevált és alkalmazható az adott körülmények között is. Az együttműködésben, a politikai munka összehangolásában reilő lehetőségekről, tartalékokról szólottunk abból a meggondolásból. hogy társadalmi rendszerünkben a párt-, állami, társadalmi szervek és apparátusaik előtt egy a cél: a szocialista építőmunka erősítése abban az irányban, ahogy ezt a párt XI. kongresszusa meghatározta. És közös a felelősségük is. Dr. Látos István, az MSZMP KB alosztályvezetője A tagság a legnagyobb erő Varga Pált egy évtizede választották meg a nagybaracskai Haladás Termelőszövetkezet elnökének. Akkor egyesült a nagyközség három közös gazdasága. így jött létre 3600 hektáron az új szövetkezet, amelynek hétszáznyolcvan tagja van jelenleg is, ebből négyszáz az aktív dolgozó, a többi nyugdíjas. A szövetkezet elnöke 1950-ben került Nagybaracskára, a szomszéd községből, Dávodról. Parasztszülők gyermeke. Nagyba- racskán először a földművesszövetkezetnél dolgozott, ezután községi párttitkár lett, később vb- elnökhelyettes, majd tanácselnök. Amikor megválasztották a termelőszövetkezet vezetőjének, egy darabig még a tanácselnöki funkciókat is ellátta. 1967. május elsejére egy emlékezetes társadalmi munkát szervezett a község központjában levő Szabadság tér rendbehozására. Varga Pál igazi közéleti ember. Tagja a járási partbizottságnak, a községi pártvezetőségnek, a Bácskai és Duna- melléki Termelőszövetkezetek Területi Szövetségének elnökhelyettese, tevékenykedik a községi tanács végrehajtó bizottságában. Azt mondják róla, hogy jó kapcsolatot épített ki a község vezetőivel, a termelőszövetkezet kommunistáival, nem utolsósorban valamennyi szövetkezeti taggal. Talán ennek is köszönhető, hogy a Haladás három egymás utáni évben kiváló szövetkezet lett. Az elnök nemrég kapta meg a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést. Együtt járjuk a tavaszi határt. Közben az elmúlt évekről beszélgetünk. Voltak ‘könnyebb és nehezebb esztendők. — A tavalyi, az bizony alaposan próbára tett bennünket. Jelentős fagykárunk volt, küzdöttünk az aszály ellen. Terven felül öntöztünk, jelentős másodvetésünk volt. Ily módon nagyrészt pótoltuk a kieséseket. Elég nehéz jó eredményeket elérni a nagybaracskai földeken. Igyekeztek a legkorszerűbb módszerek alkalmazásával növelni a terméseredményeket. Három esztendő óta 46—47 mázsa átlagtermést takarítottak be hektáronként búzából. Csatlakoztak a nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet által kezdeményezett KITE nevű kukoricatermesztési rendszerhez. Ez elősegítette, hogy jelentősen növelték a tengeri termésátlagait. Az öntözésnek köszönhetően 125 mázsa hektáronkénti szénatermést takarítot• Munka- megbeszélés a határban. (Méhes! Éva felvétele.) tak be lucernából, ötször kaszálták a növényt. Ha zöldértékben számítjuk, ez mintegy 370 mázsát jelent hektáronként. A nagybaracskaiak mindig kezdeményeznek. Példa erre, hogy tavaly kísérletképpen alkalmazták a Wuxál nevű levéltrágyát. Bevált. A cukorrépa jó termést hozott. Egyébként is az öntözésnek köszönhetően, a fontos ipari növényből 520 mázsát takarítottak be hektáronként. Ez a legjobb terméseredmény a Szolnoki Cukorgyár körzetében. — Az idén már 2500 hektáron alkalmazzuk, kétszeri adagolással a Wuxált. 10—15 százalékkal több termést várunk ettől a módszertől. összefogtunk a környező termelőszövetkezetekkel és repülőgépet vásároltunk. A levéltrágyázás biztonsággal csak a levegőből oldható meg — magyarázza az elnök. Nézegetjük a gyümölcsfákat és a szőlőt. Sajnos az idén ismét jelentkezett fagykár. Mértékét még nem ismerik, de a termés jelentős részét elvitte. Gondokkal kezdődik tehát az idei esztendő is. Az elnök azonban bizakodik. Máris azon tárgyalnak a szövetkezet vezetői, hogy miként lehetne valamilyen formában a jövedelem kieséseket pótolni. Az idén ismét termesztünk húsz hektáron hagymát, ezen kívül egyéb zöldségféléket. Az említett fűszernövényt az előző esz- téhdőkben jelentős területen ültettük, ózonban sok gonddal-baj- jál ’ járt termesztése. Ezért hagytuk abba. Most ismét foglalkozunk vele, talán a gépesítését jobban meg lehet oldani, mint az előző években. Fontos feladatnak tartják a ta- ■karmánytermesztés növelését nemcsak az állattenyésztés érdekében, hanem export-szempontból is. Két évvel ezelőtt még csak 200 vagon húst és takarmányszárítmányt exportáltak. Az idén mór 450 vagon feldolgozott takarmány kerül exportra. Ezen kívül 40 vagon hízott marha. Változatlanul foglalkoznak szarvasmarha-hizlalással, de folynak az előkészületek a korszerű tehén észet megteremtésére is. Jövőre 200 darabból álló keresztezett állományuk lesz. A_ma- gyar tarkát holstein-frízzel frissítik fel, melynek eredményeként magasabb tejhozamot várnak. A sertéstenyésztésben is előre lépnek. Korszerűsítik a régi telepet. Csatlakoznak a HUNGAHYB tenyésztési rendszerhez. — Máris értünk el eredménye-' két a tenyésztésben — tájékoztat az elnök. — Tavaly 3,66 kilogramm takarmány jfeletetésé- vel értünk el egy kilogramm súly- gyarapodást a hízóknál, az idén az első negyedévben 3,49 kilogramm takarmány felhasználásával értük el ugyanezt. Az eddigi sikereket csak a tagság tevékeny közreműködésével érhették el. Ezt az elnök többször hangsúlyozza beszélgetésünk során. Kozma István a pártvezetőség titkára szintén ugyanezen a véleményen van. Bekapcsolódva a határjárásba elmondja, hogy sikerült tudatosítani a célokat, terveket a tagság körében. Mindenki tudja mi a teendője és szívvel- lélekkel azon dolgozik, hogy megvalósítsa azokat az elképzeléseket, amelyeket ő is elfogadott.-r A tagság a legnagyobb erő — hangoztatja az elnök. — Azon munkálkodunk, hogy tovább javítsuk az életkörülményeket, több szórakozási lehetőséget nyújtsunk elsősorban a fiataloknak. Rövidesen létrehozzuk az üzemi konyhát, ami régi óhaja a gazdáknak. Az idén elkészül november 7-re a termelőszövetkezet közreműködésével az új párt székház, ahol a fiatalok számára klubot is létesítünk. K. S. JOBB AZ ÁLLAMI, MIN / A MASZEK Adásvétel, kié a felelősség gépkocsivásárláskor A Bajai Mezőgazdasági Kombinátban a 776 hektáros gyümölcsös mintegy felét nem tartják korszerűnek. Részben a fajtaösszetétel, valamint a telepítési mód és az öntözhető terület az, amelynek a jelenlegihez képest kedvező változtatását határozták el. Az elmúlt évben az aszály és az 1975—76- os tél, illetve tavasz fagya okozott kárt. Csupán azokban a gyümölcsösökben tudtak kiemelkedő termést betakarítani, ahol öntözésre is volt lehetőség. A Mohács-szigeten levő, valamint a vodicai almáskertben az időjárási viszontagságok ellenére is magas volt a hozam, annak következtében, hogy hektáronként csaknem 200 milliméter vizet juttattak ki. A mohácsi almásban 415, a vodicaiban pedig 448 mázsa termett — az utóbbi sövényül- tetvényl — egy-egy hektáron. Az idei tervekről Nyári Sándor főkertész a következőket mondotta: — A kertészeti ágazat fejlesztése egyik fontos feladatunk. A gyümölcsültetvényekben megkezdődött selejtezés ugyanakkor a telepítés is. A kettőt párhuzamosan és olyan arányban végezzük, hogy az összes termésmennyiség ne csökkenjen. Elkezdődött 91 hektárnyi területen az öreg, keveset termő fák kivágása, és 170 hektáron a telepítés. Száz hektáron téli almát, ötvenen kajszit, húsz hektáron pedig cseresznye- fákat ültetünk. Az almásainkban a fajtaösszetétel nem kedvező, ugyanis sok a golden, a húsvéti rozmaring, és a staymared. Az értékes exportálható fajtákból, főként starkingból kevés található. Az elkövetkezendő hónapokban, években ebből telepítünk legtöbbet, közöttük spur és klon változatokat. Tavaly is bebizonyosodott, hogy biztonságosan nagy hozamot csak öntözött körülmények között lehet elérni. A kombinátban 154 hektár almás és 17 hektár körteültetvény öntözhető. Az idén, jelentős beruházás kezdődött az öntözésfejlesztés érdekében. Lehetővé válik majd, hogy további 118 hektárra mesterségesen juttassák el a vizet. A következő években telepítendő gyümölcsösökben az egyre nagyobb tért hódító csepegtető öntözési módot alkalmazzák. A gyümölcstermesztésben — a telepítéstől a feldolgozásig — a munkafolyamatok nagy részét gépesítették illetve gépekkel köny- nvítettek a fizikai munkán. Minden évben gondot okoz a betakarítás, annak ellenére, hogy évek óta szervezetten történik az általános és középiskolások, valamint az egyetemisták bevonása a gyümölcs- és szőlőszedésbe. Tavaly több mint nyolcezer diák segítségével szedték le a termést, de dolgozott még két szőlő- kombájn és a csonthéjas gyümölcs egy részét az amerikai gyártmányú Kilby rázógéppel takarították be. Mintegy 150—160 dolgozó munkáját helyettesítették a géppel, amelynek napi teljesítménye 240 mázsa volt. Az elmúlt évben csak a szilvatermés leszedésére használták az idén azonban a meggyet, valamint az évről évre nagyobb termést adó diót is ennek segítségével takarítják be. Az egyéb teendőkről az 1980-ig előirányzott tervekről Nyári Sándor így nyilatkozott: — A kombinátnak 200 vagonos hűtőháza van, s ehhez kapcsolódó válogató és előkészítő csarnok. A több éve üzemelő válogató gépsor már korszerűtlen, kapacitása alacsony. A termelékenyebb munka, valamint az exportminőség érdekében az idén olasz gyártmányú gépsort helyezünk üzembe, amely kétszer akkora teljesítményű, mint a jelenlegi berendezés. A beruházásra 7 millió forintot költünk. A tervidőszak végéig fokozatosan növeljük a termésátlagokat, így téli almából 250, szilvából százötven, kajsziból 70, dióból nyolc mázsát szeretnénk termelni hektáronként. Cs. I. Egyik ismerősöm mesélt el egy számomra furcsa, de manapság elég széles körben ismert gépkocsi adásvételt. Az illető — nem nevezem meg — eladta járművét valakinek, aki 10 ezer forinttal még adósa maradt. Egy hét volt a határidő, a vevő meg is jelent, elkérte a nyugtát, s a pénzt „elfelejtette” kifizetni. Feljelentés, polgári per, hercehurca, amely hónapokig igénybe vette mindkét felet, s végül is a bíróságnak kellett kimondani; ki mit érdemel. Akadnak más, furcsa dolgok is a gépkocsi egyéni adásvételében. A vásárló hónapok múlva közli az eladóval, rejtett hibát talált, karambolos volt a kocsi, s megy a huzakodás, kezdődik a per. E dolgok ismeretében kerestem fel Rebek Lászlót, a MERKUR Vállalat kecskeméti telepvezetőjét, akivel a használt autók adásvételéről beszélgettünk. A telep vezetője már az elején leszögezte, hogy a vállalat a gépkocsikat csak a tulajdonostól vásárolja meg, amennyiben a gépkocsinak hat hónapig még érvényes műszaki vizsgája van, illetőleg a jármű műszakilag és esztétikailag kifogástalan. — A gyakorlat nálunk, hogy a vásárlásra felkínált gépkocsit a műszaki átvevő csoportunk műszakilag átvizsgálja. Ez kompresz- szió- és füstmérésből, alváz- és futómű vizsgálásból, illetőleg futópróbából áll. Gyakorlatilag meghatározzák a jármű műszaki értékét, s a gépkocsi új árából évenként 2 százalékot is levonunk. Nagyon érzékletes példával bizonyította, hogyan állapítják meg a használt gépkocsik árát. Egy 1972-es évjáratú Zsiguli személy- gépkocsi új ára 80 ezer forint. Az öt évre 10 százalékos avulást számítanak, ez 8 ezer forint. A jármű műszaki állapota 50 százalékos, ami megfelel 36 ezer forint műszaki értéknek. Ehhez hozzáadják a 20 százalékos forgalmi értéket, figyelembe veszik az esztétikai állapotot, illetve a keresletet. A már említett példánál maradva, az 5 éves Zsiguli személy- gépkocsi 40 ezer forintot ér. A vállalat 36 ezer forintot fizet az eladónak, a fennmaradó 4 ezer forint a vállalat haszna, illetve az átírási illeték. Maradva a példánál, ha ezt a járművet valaki megvásárolja, a MERKUR-nak 40 700 forintot fizet, ezenkívül őt terheli a 3 százalékos átírási illeték, az 1281 forint. — A vállalatnál nem történhet olyan eset, hogy az eladót a vásárló később bíróság elé citálja, ugyanis mi a teljes jogi felelősséget a volt tulajdonostól átvállaljuk. Nem dicsekvésből mondom, de 1974. december 2-a óta a telep munkájával kapcsolatban som panasz, sem reklamáció nem történt. A vállalat másik szolgáltatása az úgynevezett bizományi megbízatás. Az eladó ilyen esetben nem a vállalatnak adja el gépkocsiját, hanem a vállalatot kéri meg, hogy értékesítse. Az egyszerűség kedvéért a már idézett példánál maradva. ebben az esetben a kocsi ára 40 800 forint, s az eladó 39 ezer forintot kap, ha a kocsit 30 napon belül eladják. A pénzt az OTP útján 15 napon belül kézbesítik számára. Az ilyen bizományi eladásnál azonban a jogi felelősség a volt tulajdonost terheli, a vállalat ilyen esetekben felelősséget nem vállal. Sok mendemonda kering arról, hogy a Merkur telepére értékesítésre adott állami, vállalati személygépkocsikból milyen jelentős összegeket raknak zsebre az ott dolgozók. Nos, ez valóban mendemonda, sőt rágalom. Ezt mondta erről a telepvezető. — Az állami, vagy vállalati személygépkocsikat az eladók — gépkocsi ügyintézők — általában nem mint eladók, hanem mint vevők hozzák a telepre. A Merkur átvételi árai számukra magasak, s ezért a járműveket rossz műszaki állapotban hozzák ide, sőt előfordul a szándékos rongálás is. Az eladók kérik, hogy alacsonyan állapítsuk meg a vételárat, s egyben azt is, hogy megvásárolhassák a vállalatuk által felajánlott kocsit. Ehhez nincs jogunk és nem is teszünk ilyet. A gépkocsi árát mindenkor a szabványoknak megfelelően állapítjuk meg, s csupán másnap hozzuk azt forgalomba. Azé lesz az ilyen jármű, aki nyitás után először teszi rá a kezét. Szeretném elmondani, hogy az ilyen esetekben a gazdasági egységek vezetői jobban odafigyelhetnének, erre mi általában figyelmeztetjük is őket. , Még talán csak annyit ehhez a dologhoz, hogy az állami, vállalati személygépkocsik magánvásárlói gyakran, rövid idő múlva mint eladók jelentkeznek a telepen, s bár értéknövelő javítást nem végeztettek a járműveken, 15—20 ezer forinttal többet kérnek a vételárnál. A kecskeméti telep — tudtuk meg végezetül Rebek Lászlótól — a kis telephelyek között az országban első helyen áll a . tervteljesítésben. Az elmúlt évben 1540 gépkocsit vásároltak, 1330- at adtak el, forgalmuk 47,5 millió forint volt. Ebben az évben már 354 gépkocsit vásároltak, s 281-et hoztak forgalomba. Ez 11 millió forint forgalmat jelent. Éves tervük 49 millió forint, de a szocialista brigád vállalta az 50 millió forintos terv teljesítését. Kevesebb baj, cívódás, félrevezetés történik azzal az emberrel tehát, aki járművét az állami vállalatnak, s nem pedig egy magánautósnak adja el, még akkor is, ha ez egy-kétezer forintos „ráfizetést” jelent. Gémes Gábor • A műszaki átvevő csoport az IF—10—40 forgalmi rendszámú gépkocsit vizsgálja. • 1
