Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-26 / 96. szám

4 • PETÖFMVÉPE • 1977. április 26. Nők a házgyárban A Kecskeméti Házgyár vassze­reid üzemében már teljes lendü­letben a délutános műszak. A te­rebélyes csarnokba belépő nyom­ban észreveszi: egy-két gép mel­lett nő serénykedik. Legyünk azonban pontosak: négy nö a hu­szonhat férfi között. Ponthegesz- tó gépen dolgoznak. Munkájuk figyelmet és pontosságot igényel. Ügyelniük kell a méretekre, az összeillesztésre. Simon István művezető így vélekedik róluk: — Azért szeretjük őket, mert figyelmesebbek és precízebbek, mint a férfiak. Egy percbe sűrítve, vajon mit mondanak el önmagukról e mun­kásnak? A hatékonyabb gazdálkodást segítik elő Beszélgetés a szövetkezeli együttműködés jelentőségéről Begitsan Mihályné: — Még csak egy hónapja vagyok itt, de azt hiszem, eljegyeztem magam a házgyárral. Idejövetelem előtt nem éppen rokon szakmában, a sütőipari vállalatnál dolgoztam, mint eladó. Mindig éreztem a gépek vonzását, s íme ... nagyon jó itt! Szeretem csinálni. A mére­teket megadják a rajzok: a beton­falakba való kisszerelvényeket készítem. Ez itt éppen a H—45- ös háló. Huszonéves vagyok, két gyermek mamája, ősszel indul az újabb híddaru- és könnyűgépke­zelő tanfolyam, amelyre minden­képpen szeretnék benevezni... Nagy Jánosné: — Régi dolgo­zónak számítok a vállalatnál, 1971-ben kezdtem. Gazdagságom az öt gyermekem, akik közül két és fél éves a legkisebb. Még nem telt le a GYES-em, amikor ja­nuárban munkába álltam. Ak­kor kerültem ide, előtte könnyű- gépkezelő voltam. A vasszerkezet­ből sok kell, van dolog bőven. ßs én iparkodom. A kereset nem rossz, az átlagom 3700, de előfor­dul, hogy több is. Nagyon mér­gelődöm, amikor rossz a gép, ezen az MTNK-n hegesztek. Mint például tegnap is, nem sok bol­dogság volt benne, megint aka­dozott. Nincs hozzá alkatrész, ezért nem tudják úgy igazából rendbehozni... Márton Béláné: — Mi, munka­társammal, Viczián Katalinnal ketten szolgáljuk az egypontos MTP hegesztőgépet. Jobban mondva, mert nagy elemeket ké­szítünk, ketten kellünk hozzá. Most éppen magam maradtam, mert Katalin, aki novemberben került ide, már tanfolyamra jár, könnyűgépkezelőre, néhány perc­cel ezelőtt ment el. Így, ha el kell emelni a kész szerkezetet, szólok valakinek, és segít. Én március elsején álltam munká­ba, Tiszaalpárról járok be. Ház­tartásból jöttem, sajnos, későn kezdtem a gyári munkát, de na­gyon megtetszett. A férjem régi dolgozó a vállalatnál, itt, az üzemcsarnok másik végében he­geszt. P. I. (Tóth Sándor (elvételei.) A Bácskai és Dunamelléki Termelőszövet­kezetek Területi Szövetségéhez tartozó gaz­dálkodó egységek jelentősen fejlődtek az el­múlt években. Az egyesülések során kialakult átlagos üzemnagyság 3700 hektár. Az ésszerű termelés-szakosítás és a koncentráció meg­valósításának alapvető módja a kiterjedt Ezekről beszélgettünk dr. Var­ga Antallal, a területi szövetség titkárával. Először a termelési rendszerek szerepéről, jelentősé­géről esik szó. — A termelőszövetkezetek, tár­sulások többsége felismerte az ilyen együttműködés jelentőségét, — hangoztatja dr. Varga Antal. — Ezeket a termelési módszere­ket vonzóvá teszik, hogy új for­mában vállalják a nemzetközi, a hazai tudományos és műszaki is­meretek rendszerbe foglalását, technológiák kidolgozását, alkal­mazását, elterjesztését. Körzetünkben is megindítottak egy gyorsabb fejlődési folyama­tot, amely együttjár a hozamok emelkedésével, az üzem- és mun­kaszervezés színvonalának javítár sával, általában az iparszerű ter­melés alkalmazásával. Az 1977-es évre érvényes szer­ződéseket figyelembe véve tagszö- vetkezeteink 95 százaléka vesz részt különböző termelési rend­szerekben. Körzetünkben több. mint húsz korszerű termelési mó­dot alkalmaznak a különböző ágazatokban. A kender 100, a szó­ja 86, a napraforgó 74, a kukorica- es a fűszerpaprika-termelés 70 százaléka rendszerekben történik. A termelőszövetkezetek szőlőte­rületének egyötöde, a paradicsom­termesztés 10 százaléka kapcsoló­dik az új termelési módokhoz. A sertéságazattal rendelkező gazda­ságok egynegyede, a szarvasmar­hatartók 40 százaléka csatlako­zott valamilyen rendszerhez. A gazdaságok azt várják, hogy a rendszergazdák évről évre ja­vítsák a szolgáltatás minőségét, színvonalát, megbízhatóságát. Fontos az az igény, hogy több tá­mogatást kapjanak a hatékonysá­gi követelmények érvényesítésé­hez. Természetesen a partnergaz­daságokban is tovább kell javíta­ni a fegyelmet, különösen a tech­nológiai előírások betartásánál, a kötelezettségek teljesítésénél, az adott lehetőségek jobb kihaszná­lásánál. — Az egyszerű társulások elég gyorsan terjednek. A területi szö­vetség körzetében szinte vala­mennyi szövetkezet részt vesz ilyen együttműködésben. — Valóban így van. Bácsbokod és Kalocsa környékén például 17 közös gazdaság mezőgazdasági re­pülőgép vásárlására illetve hasz­nálatára társult. Ily módon szak­szerűbben, az optimális munka- végzési időhöz jobban igazodva tudják elvégezni a tápanyagután­pótlást és a növényvédelmet. Az ésszerű takarékossági köve­telmények jobb megvalósítása, a szakszerű felhasználás elősegítése céljából Baja és Kalocsa környé­kén 28 termelőszövetkezet ener­giagazdálkodási társulásokat szer­vezett és energetikusokat foglal­koztat. A megyei ZÖLDÉRT szövetke­zeti vállalat kezdeményezésére alakult intenzív burgonyatermesz­tési társulásban is részt vesznek a tagszövetkezetek. Az összes bur­gonyatermő terület 95 százaléka tartozik ide. együttműködési formák, keretek tartalommal való megtöltése. A körzetben 65 termelő- szövetkezet, közös vállalkozás működik. A korábbi időszak egyszerű évesszerződéses kapcsolatainak helyébe egyre inkább a tartós együttműködési formák lépnek, amelyek a hatékonyabb gazdálkodást segítik elő. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Mocsárvilág • A területi szövetség titkára dr. Berta Jenővel, a (ajszi Kék Duna Termelőszövetkezet elnökével, aki egyúttal a területi szövetség elnöke is, megbeszéli az együttműködések, társulások fejlesztésének további lehetőségeit. A gazdálkodóegységek összes juhállományának egyharmada az együttműködéshez tartozik. Egy­re több gazdaság csatlakozik a kaposvári tejtermelési rendszer­hez. Nő az érdeklődés az iparsze­rű sertéstenyésztő közös vállal­kozás — az ISV — technológiája iránt is. Az egyszerű társulások közé tartozik a szövetség mellett mű­ködő Kölcsönös Támogatási Alap. A hozzánk tartozó közös gazdasá­gok 85 százaléka tagja a KTA- nak. Ez utóbbi jelentőségét külö­nösen az elmúlt évben ismerték fel, amikor a kedvezőtlen időjá­rás következményei miatt az át­lagosnál több pénzügyi gondjuk volt a szövetkezeteknek. A kedvező tapasztalatokat fi­gyelembe véve .azon munkálko­dunk, hogy az agrokémiai cent­rumok alapvető elemeként mid­nél több helyen létrejöjjön olyan egyszerű társulás, amelynek cél­ja műtrágyaraktár létesítése, il­letve közös használata. A közel­múltban a Baja| Mezőgazdasági Kombinát, az AGROKER Vállalat és 10 termelőszövetkezet dönfött arról, hogy létrehoznak egy ilyen együttműködést Mátéháza köz­ponttal. A társulások fejlettebb formái azok, amelyek jogi személyként működnek. A statisztika szerint a körzet közös gazdaságainak 65 százaléka vesz részt ilyenben. Er­ről így informál a szövetség titkára: — Például 19 termelőszövetke­zet tagja a Bácskai Vágó és Húsfeldolgozó Társulásnak. Ki­lenc tagszövetkezetünk közös vál­lalkozásban négy szakosított ser­téstelepet üzemeltet. Ezek tavaly a körzet közös gazdaságai által előállított hízottsertés-mennyiség egynegyedét adták. Solton hét szövetkezet üzemet hozott létre, ahol napi 30 ezer liter tej fel­dolgozására van lehetőség. Meg­említhető, hogy Dávodon fafel­dolgozó közös vállalkozásuk van a gazdaságoknak. Á jogi sze­mélyként működő társulások jel­lemzője, hogy kivétel nélkül kap­csolódnak az alaptevékenységhez. Legjelentősebb vállalkozás a Kalocsakörnyéki" Agráripari Egyesülés, amelynek célja első­sorban a fűszerpaprika- és a zöld­ségtermesztés fejlesztése. Itt már feloldódnak az ágazati és szekto- rális elkülönítések, a fejlett nagy- vállalatok színvonalára emelkedik a tervezés, beruházás, üzemszer­vezés, s végtermék előállítására törekednek. Sok lehetőség van az együtt­működésre a háztáji- és kisegítő gazdaságokkal. Erre számos jó példa van körzetünkben. Ez is egyik módja a termelésben rejfő' ' tartalékok feltárásának,,; Dr. Varga Antal végezetül így summázza az együttműködések jelentőségét: — Elősegítik a korszerűsítést, a munkamegosztást, a tartalékok jobb kihasználását, a növekvő termelési követelmények kielégí­tését. A gazdálkodással és ter­meléssel kapcsolatos célok meg­valósítása során erősödik a szo­cialista közösségi szemlélet, az egymás iránti felelősség, általá­ban a pozitív emberi magatartás. Tehát tudatformáló szerepük is van. Megjegyzem, hogy a szélesebb körű, tartós gazdasági és kereske­delmi közös tevékenység kialakí­tása, fejlesztése szükségessé te­szi a jelenlegi helyzethez, igé­nyekhez jobban igazodó közgaz­dasági és jogi szabályozás kiala­kítását. Ennejs érdekében számos jelzést továbbítunk az illetékes szervekhez, intézményekhez. K. 15. A pártcsoportok munkája A pártalapszervezetek háromnegyedében (a párttagság majd 90 százalékát tömörítve) működnek a pártcsoportok. Általában az azonos munkahelyen dolgozó párttagokból áll­nak, létszámuk átlagosan 10 fő, lakóterületen ennél több. A PARTCSOPORTOK — a párt legkisebb szervezeti egysé­gei — a párt fejlődésének minden időszakában jól beváltak. Leg­inkább képesek a változó körül­ményekhez alkalmazkodni, a kommunisták munkáját összefog­ni, szervezni. Az utóbbi években szervezeti munkájuk, szerepük jelentősen erősödött, az alapszer­vezeti feladatok számottevő része rajtuk keresztül valósul meg. Fontos szerepet töltenek be a határozatok helyi érvényesítésé­ben, a nevelő és meggyőző mun­kában. Az MSZMP KB Titkársága még 1975. november 25-én — a párt- csoportolg munkáját elismerve —, hangsúlyosan jelölt meg felada­tokat: fejlesszék politizáló tevé­kenységüket, alakítsák ki a párt politikájának megfelelő helyi tennivalókat, következetesen har­coljanak a végrehajtást akadá­lyozó nézetekkel és jelenségekkel szemben. Rendezvényeik, a kötet­len eszmecserék az eddigieknél céltudatosabban szolgálják a párt­tagság eszmei, politikai és szer­vezeti egységét, a kommunista közösség erősödését. Körültekin­tőbben foglalkozzanak a pártta­gok személyes ügyeivel, gondjai­nak, problémáinak megoldásával. A FENTI TENNIVALÓK ki­emelését a tagkönyvcsere — a párttagokkal folytatott beszélgeté­sek — tapasztalatai is indokolják. A többség igényelte, hogy a párt- alapszervezet vezetősége a párt­megbízatásokra, a párttagok napi munkájának szervezésére több figyelmet fordítson. Szükségesnek tartotta, hogy a pártmegbízatások egyre inkább a határozatok végre­hajtását szolgálják, segítsék. Per­sze, nem csupán a párttagság ter­mészetes igénye, cselekvő készsé­ge indokolja, hogy hatékonyab­ban szervezzük meg a határoza­tok végrehajtását, hanem a soron levő, egyre bonyolultabb politi­kai, termelési feladatok is. Ugyan­akkor, a párt szervezeti szabály­zatának teszünk eleget, ha a párttagság cselekvő részvételét a soron levő napi feladatok vég­rehajtásának szolgálatába állít­juk. A PARTCSOPORTOK egyre jobban együttműködnek a KISZ- és szakszervezeti csoportokkal. A munkahelyi kollektívák politikai hangulatát, arculatát együttesen alakítják, befolyásolják. Lendítői a szocialista brigádmozgalomnak. Munkájuk eredménye, hogy a munkahelyi kollektívák egyre jobban ismerik a termelési fel­adatokat, az országban, a tágabb világban zajló események politi­kai összefüggéseit. A pártcsoportok munkájában a politizáló, mozgósító munka erősítése indokolt követelmény. Ennek természetes előfeltétele a sokoldalú politikai ismeret, az ön- tevékenység. A pártalapszerveze­tek vezetőségei sokat tettek és tesznek azért, hogy a pártcsopor­tok nevelő munkája eredménye­Olvasóink tanúsíthatják, hogy sok súlyos, a bíróságokon lezáru­ló tragédiáról, megrázó emberi sorsról írtunk már .ebben a ro­vatunkban. Az az eset azonban, amelynek szereplőit, pontosabban elkövetőit a közelmúltban ítélte eí a megyei bíróság, még a bűn­cselekményekkel naponta hivatás­szerűen foglalkozó jogászokat, a hasonló esetektől mór „edzett’’ újságírót is felkavarta. Az em­beri kapcsolatok olyan mocsárvi­lága mutatkozott meg, amilyet elképzelni sem lehet. Ebből a posványból a legszörnyűbb bű­nök táplálkoztak, a vérfertőzéstől az emberölésig... Bácsborsódon, a tanyavilágban élt Czakó Verona, most 51 éves asszony és a bátyja. Amikor 1953-ban a földműves szülők meghaltak, a két testvér kilenc éven át együtt élt, mint házas­társak, pontosabban élettársak. Ebből a kapcsolatból két gyer­mek született: Czakó Aranka és Czakó Mihály. Az asszony két gyermekével 1962-ben egy idős, nyomorék ember — Bíró Károly — tanyájába költözött, s hamaro­san közelebbi kapcsolat alakult ki közöttük. De itt, ebben a ta­nyában (Kövesmajor 44. szám aiatt) lakott Angyal István, aki 1962-ben ötvenhárom éves és sú­lyosan alkoholista volt, de aki akkor erőszakos nemi közösülés kísérlete és lopás miatt éppen szabadságvesztés büntetését töl­tötte. Amikor Angyal 1971-ben kiszabadult, erőszakos, durva módszerekkel uralkodni akart az asszony fölött. Pénzt követelt tőle, azt kívánta, hogy Czakó Ve­rona főzzön neki stb. Időközben a tanya tulajdonosa, a nyomorék Bíró Károly zavartalanul folytat­ta viszonyát az asszonnyal, An­gyal István pedig szemet vetett annak lányára, a tízegynéhány éves Arankára és 1971 végén új­ból meg akara erőszakolni (ko­rábban is ezért ült börtönben). A fiatal lányt ez olyan! súlyos lelki válságba juttatta, hogy 1971 novemberében öngyilkos lett. Meg kell jegyezni, hogy emiatt Angyal Istvánnak a haja szála sem görbült, noha a községben többen tudtak arról, miért lett öngyilkos a kislány, sőt voltak, akik éppen akkor értek a tanyá- .ba, apakor az alkoholista ,és bör- . tön viselt Angyal a lányt akarta a fényes nappal megvetett- ágyba vinni. Mégsem szóltak senkinek, nem jelentették az újabb bűn­cselekményt ... Különösen az utóbbi négy esztendőben durvult el Angyal István. Üldözte Czakóékat, akik nem egyszer az udvari ólban töl­tötték miatta az éjszakát. Bíró Károly, a nyomorék tulajdonos 1975-ben meghalt, s Angyal ek­kor kiüldözte a családot egy kis kamrába, ő pedig elfoglalta a la­kást. Ugyanakkor tovább köve­telte a pénzt, az ételt, bár ő soha egyetlen fillérrel sem járult hoz­zá semmihez, eltartatta magát Czakóékkal. Ilyen körülmények között jött el 1976. augusztus 10-e. Czakó Mihály, aki súlyos fokú imbecilitásban szenved és mint ilyen, a kecskeméti gyógypedagó­giai intézet lakója volt, ezen a napon eltávozást kapott az inté­zettől és otthon tartózkodott. Sö­tétedett már, amikor Angyal István — szokásainak megfelelő­en — ittas állapotban tért ház; Azonnal elkezdte szidni az asz szunyt, vacsorát és pénzt köve telt. összevesztek, s közben a ré szeg ember meglökte az asszony aki indulatában felkapta a kö zelében levő kispadot, ugyanak kor Angyal egy kést vett magá hoz. Látva a helyzetet, Czak Mihály seprűnyelet ragadott, d az asszony is fegyvert váltott: . kispad helyett egy kapát ragadot magához. Elkezdték ütni a része get, aki tehetetlenül hadonászot a nála levő késsel. A fiú elvett anyjától a kapát és azzal megcé lozta Angyal István fejét. Ekko már a részeg ember a ház mel letti trágyadombra került, elesett de a gyerek tovább ütötte a ka pa fókával. Amikor Czakó Verő na látta, hogy Angyalnak be tört a koponyája, rászólt a fiára hogy már elég, hagyják az őre get. Angyal István így halt meg A megyei bíróság — az enyhíti és súlyosbító körülményeket fif gyelembe véve — Czakó Veroná társtettesként elkövetett ember­ölés bűntette miatt kétévi börtön re ítélte és további két évre el tiltotta a közügyekben való rész vételtől. Fiát, Czakó Mihályt — aki még fiatalkorú — és amin említettük, súlyos fokban imbe cilis, a bíróság gyógyító-nevelt intézetbe utalta. Az ítélet jogerős Szükséges-e az elmondottak hoz magyarázat, kell-e vélemény fűzni mindahhoz, ami a bácsbor- sódi tanyavilágban történt? Néhány szó mindenképper ide kívánkozik még. Czakó Ve­rona nem tudott mit kezdeni ön­magával, az életével. De talán mehetünk még tovább is: milyen nevelést kapott a két testvér akik a szülők halála után a leg­csekélyebb erkölcsi gátlás nélkül életközösséget alakítottak ki, ak-r kor, amikor a lány alig volt túl a harmincon, a férfi pedig még nem volt negyven. Magyarázha­tó-e mindez csupán a tanyai életmóddal1, az iskolázatlanság­gal? De lehet-e olyan közönyben élni, mint amilyen közönnyel lát­ták, figyelték, beszélték a körü­löttük lakók az ő kapcsolatukat, hiszen mindenki tudta, miről van szó, mi történik a kis tanyában. Látták, amint egymás után szü­letnek a gyerekek, a testvérek vérlertőző viszonyából. Később látták azt is, hogy Bíró-Károly tanyájában az akkor tizedik évét 'álig betöltött lány ki van szol­gáltatva az erkölcsi érzékkel egy­általán nem bíró két embernek. Történt-e valami azután, hogy Angyal István meg akarta erő­szakolni a lányt, börtönbe ke­rült, majd kijött onnan újra csak korábbi környezetébe? Miért nem intézkedtek azok, akik látták, mi történik a nappal megvetett ágy körül? Van ekko­ra közöny van ekkora érdektelen­ség mások sorsa iránt? Ügy lát­szik van, sőt még nagyobb, még fájdalmasabb közöny is van: ön­gyilkos lett a lány. Mindenki tud­ta, hogy miért, de mindenki hall­gatott és Angyal István tovább üldözhette, zaklathatta a felemás családot. Azt is tudhatta — leg­alábbis sejthette —, mindenki, aki a közelben lakott, hogy előbb- utóbb itt másik tragédia is be­következik, bár Angyal István agyonütése korántsem olyan szí­nezetű dráma, mint egy fiatal lány meghasonlása és öngyilkos­sága ... G. S. sebb legyen. A pártcsoportbizal- miak képzésére — továbbképzésé­re, helyes kiválasztására több fi­gyelmet fordítanak. Egyre inkább bekapcsolják, őket a pártalapszer- vezet politikai áramkörébe. Te­szik ezt azért, mert a tagkönyv­csere során tanulságos tapasztala­tok birtokába kerültek. A legtöbb pá r t alapszervezet vezetőségében megvan az a felismerés, hogy csak közösen, összefogással, példa­mutató munkával képesek a ter­melési feladatainkat eredménye­sen végrehajtani. Ez pedig nap­jaink legfőbb politikai feladata. A KÖZPONTI BIZOTTSÁG 1976. december 1-i határozatát a gazdasági építőmunka 1977. évi feladatairól a pártalapszerveze­tek széles körűen feldolgozták. Az irányító pártszervek figyelme a tervek végrehajtására, az alap­szervezetek munkájának segítésé­re irányul. Mégis viszonylag ke­vés a tervek, a termelés napi fel­adatainak végrehajtására irányuló konkrét pártmegbízatás. Nem könnyű feladat persze a pártalap- szervezat politikai szervező mun­káját a gazdasági feladatok szol­gálatába állítani. Azonban végső soron nincs egyébről szó, mint felhasználni a dolgozók aktivitá­sát, közvetíteni a javaslatokat, se­gíteni megvalósításukat — meg­felelni a bizalomnak. Mire gondolunk konkrétan? Az üzemi demokrácia fórumain, brigádértekezleten felmerült gon­dok, problémák megoldására, fi­gyelemmel kísérésére, a pártve­zetőség tájékoztatására. A veze­tés intézkedéseinek ismertetésére az érintettekkel, az intézkedések céljainak, értelmének magyaráza­tára. A szocialista brigádmozga­lom célkitűzéseinek megvalósítá­sában való közreműködésre. Ami pedig a tényleges gazdasá­gi munkáit illeti: a technológiai folyamatok betartására, a tapasz­talt hiányosságok felvetésére, ezek kijavításához adható segít­ségnyújtásra. A munka jobb megszervezésével, takarékosság­gal összefüggő javaslatok — igények feltárására, a megvaló­sításban a példamutató kezdemé­nyezésre. Az egyes emberi gyen­geségek, fegyelemsértések meg; szüntetésének elősegítésére élő szóval — példamutatással. Vagyis a kollektívát foglalkoz­tató kérdések feltárására, azok megválaszolására. AZ EMLÍTETT PÉLDÁK napi feladatként adódnak. Feltételezik tehát a mindenkori készenlétet, a kommunisták öntevékenységét. Sikeres megoldásuk erőt, lendüle­tet ad az egyes kommunistának, az egész pártszervezetnek a to­vábbi feladatok megoldásához. Orosz László az MSZMP KB • PTO-munkatársa

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents