Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

2 • PETŐFI NÉPE • 1977. április 17,

Szocialista brigádvezetők tanácskozása

(Folytatás az 1. oldalról)

nak még vállalatok, munkahelyek, ahpl a dolgozók többsége — nem egyszer 80—90 százaléka — brigádtag, de ez nem érezhető megfelelően a munkafegyelemben, a termelésben, a magatartásban.

Nem a brigádok és tagjaik száma, nem a kiosztott oklevelek és a kipipált vállalások fémjelzik a szocialista brigádmozgalmat egy üzemben, hanem annak munkája, minősége, fegyelme, magatartása. Ne abban lássák a színház- bajárás lényegét, hogy a színházjegy be van-e ragasztva a naplóba; ne abban lássák a könyv- olvasás lényegét, hogy ellenőrzik: kivették-e a könyvet a könyvtárból; ne abban lássák a művelődés, a tanulás lényegét, hogy bizonyítványt szerzett-e a brigádtag, — hanem abban, hogy hogyan formálja az embert, a magatartást.

. Nem szabad megengedni, hogy a dolgozók nemes törekvéseit formális vállalásokkal és értékelésekkel, a szocialista címek odaíté- lésérfek felszínességével fásultságba fullasszák.

Külön kérjük a szocialista brigád vezetőket, legyenek még határozottabbak és ne engedjenek

tartalmatlan és formális megoldásokat.

Hatalom és felelősség

A szocialista brigádoknak nem kis szerepük volt a IV. ötéves terv teljesítésében. Döntően hozzájárultak az 1976. évi népgazdasági terv eredményeihez. Minden bizonnyal így lesz ez évben is, az V. ötéves terv időszakában is. Biztosíték erre a csepeli munkások kezdeményezésére mind szélesebben kibontakozó versenymozgalom, amely a Nagy Október; Szocialista Forradalom 60. évfordulója jegyében átfogja az egész munkásosztályt, a társadalom legszélesebb rétegeit.

A szocialista társadalom még nem fejlődött ki teljesen, de máris jobb a legfejlettebb kapitalista rendszernél. Jobb, mert többet, emberibbet és teljesebbet ígérhet és ad is. A szocializmus így fejezi ki az emberiség legnemesebb törekvéseit.

Hazánkban a hatalom a népé. De a felelősség is, önmagunk és a haladó világ előtt. A szocializmus legnagyszerűbb kincse népünknek, akkor védjük jól, ha állandóan fejlesztjük és gazdagítjuk. Természetes igényünk, hogy holnap jobban akarunk élni, mint ma. Az igényeket azonban csak hatékonyabb és jobb minőségű munkával leszünk képesek kielégíteni.

Befejezésül a következőket mondottá Gáspár Sándor:

A mai tanácskozáson megfogalmazandó gondjaink, javaslataink tükrözzék a holnapért érzett felelősségünket. Azt várja a társadalom a szocialista brigádmozgalomtól, hogy tevékenységének további javításával újabb lendületet adjon, a szocializmus építésének.

Tegyünk rneg mindent azért, hogy a mozgalom, a brigádok élete, tevékenysége a következő években még gazdagabb, még sokszínűbb és méginkább szocialista legyen. Még teljesebben érvényesüljön a brigádmozgalom felemelő jelszava: szocialista módon dolgozni, tanulni és élni!

Gáspár Sándor beszéde után megkezdődött a vita, amelyben felszólalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára is.

Kádár János felszólalása

A közelmúltban ünnepeltük fennállásának 20. évfordulója alkalmából szocialista rendszerünk erős és fontos intézményét, a Munkásőrséget, amely a Központi Bizottság határozata alapján született. Annak idején azzal a felhívással fordultunk a munkásokhoz, a dolgozó parasztokhoz, az alkalmazottakhoz, a szocializmus igaz híveihez, hogy segítsék a munkáshatalom, társadalmi rendünk, a magyar nép szocialista vívmányainak fegyveres védelmét. A felhívás nem maradt pusztába kiáltott szó: jóval többen jelentkeztek, mint amennyit a Munkásőrség meghatározott keretbe be tudott volna fogadni. Azóta tíz- és tízezrek tettek és tesznek becsülettel eleget — hivatásukon túlmenően is — vállalt kötelezettségüknek.

Kevéssel e jubileum után, most szocialista rendszerünk nagyszerű intézményének, a szocialista brigádmozgalomnak a képviselőivel találkozhatunk itt. A szocialista brigádmozgalmat nem pártunk, államunk vezető testületéi kezdeményezték, hanem maguk a dolgozó tömegek. Természetesen a Központi Bizottság, a szakszervezetek, az ifjúsági szövetség, kormányzatunk — felismerve e kezdeményezés kiemelkedő/ jelentőségét — felkarolta és támogatta azt. Ma már joggal állíthatjuk, hogy ennek nyomán tömegmozgalommá, sőt népmozgalommá vált.

A Munkásőrség, rendeltetése szerint, népünk szocialista vívmányainak őrzésére vállalkozott. A szocialista brigádmozgalom résztvevői — hasonló öntudattal — arra vállalkoztak, hogy a hivatásukból fakadó munkájuk példás és kiváló elvégzésén túlmenően önkéntesen társadalmi feladatokat is megoldanak, és művelik önmagukat. S bár a mozgalom még nincs egészen húsz esztendős, elmondhatjuk, hogy akik kezdeményezték és akik csatlakoztak hozzá, becsülettel teljesítették azt, amire vállalkoztak: gyarapították a magyar nép szocialista vívmányait.

Mély meggyőződésem, hogy ez a tanácskozás is betölti majd szerepét, segíteni fogja szocialista építőmunkánkat, a szocialista brigádmozgalom kibővítését és magasabb színvonalra emelését. E gondolatok jegyében szívélyesen köszöntőm az értekezlet minden résztvevőjét, s megbízásomnak megfelelően átadom önöknek, az önök személyén keresztül e nagyszerű szocialista mozgalom egymillió nyolcszázezer tagjának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét jókívánságait.

Akik eddig felszólaltak, nagyon sokoldalúan, helyes alapállásból és megközelítésben foglalkoztak a brigádmozgalom lényeges feladataival. Üj elgondolások és ötletek is felmerültek. A tapasztalatok összegezése az önök feladata, s ennek bizonyára eleget fognak tenni. Ezért a mozgalom egyes részkérdéseiről nem kívánok beszélni, hanem néhány politikai kérdéssel szeretnék foglalkozni. Ismeretes, hogy a Központi Bizottság ezen a héten ülést tartott, áttekintette az időszerű politikai kérdéseket, ezekben állást foglalt, amit hivatalos közlemény formájában nyilvánosságra is hozott!

Belpolitikai helyzetünk

Elsőként a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzetéről szólok. Joggal megállapíthatjuk, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, érvényesül a part, a munkásosztály vezető szerepe, a munkásosztály politikai hatalma szilárd.

A párt XI kongresszusának útmutatásai alapján dolgozunk. Mind a közvetlen tennivalókra, mind a távlati programra vonatkozó állásfoglalását, törekvéseit helyesléssel fogadta a magyar társadalom. Elmondhatjuk, hogy a párt kongresszusának alapvető állásfoglalásai egyöntetű megértésre és támogatásra találtak munkásosztályunkban és népünkben, egész társadalmunkban. S mivel azóta bizonyos idő már eltelt, megállapíthatjuk, hogy egyetértés és egység jut kifejezésre a kongresszus határozatainak gyakorlati megvalósításában is.

A Központi Bizottság e heti ülése megállapította, hogy az idei népgazdasági terv végrehajtása megfelelően indult.. Kiegészíthetjük ezt azzal, hogy az év politikai kezdése is jól sikerült. Megfelelő és méltó körülmények között ünnepelte meg egész népünk március 15-ét, az 1848-as forradalom évfordulóját, március 21-ét, az 1919-es dicső Magyar Tanácsköztársaság évfordulóját és legnagyobb nemzeti ünnepünket, a fel- szabadulás napját, április 4-ét. A forradalmi ifjúsági napok keretében ifjúságunk is méltó módon köszöntötte az ünnepeket. Népünk nemcsak bensőséges ünnepségekkel. hanem a munkában való helytállással is emlékezetessé tette ezeket a kiemelkedő évfordulókat.

Megállapíthatjuk tehát — s ezt nemcsak barátainknak mondjuk, mert jó, ha tudják az irántunk közömbösek és ellenfeleink is —, hogy a Magyar Népköztársaság belpolitikai helyzete szilárd, hazánkban olyan nép él és dolgozik, amely a fejlett szocialista társadalom építésére összpontosítja erőit.

Az idősebbek emlékeznek rá, hogy alig több mint két évtizede még igen nehéz helyzetben volt a Magyar Népköztársaság. Ellenségeink — és általában azok. akik nem hívei a szocializmusnak és a kommunizmusnak — a múlt év őszén „megemlékeztek” az 1956-os ellenforradalomról, keresték a „hajdanvolt” időket. De csupán azt a következtetést tudták levonni. hogy Magyarországon nincs talaja más politikának, csak a jelenleginek. Ellenségeink állapították ezt meg, nem mi. s azt hiszem. ezúttal kivételesen nekik is igazuk volt.

Az 1976. évi terv teljesítése

Ami a gazdasági és a kulturális építés kérdéseit illeti: a szocializmus építése a szó szoros értelmében gazdasági és kulturális építést is jelent. Aki a kultúra további felvirágzását óhajtja, annak elő kell segítenie a gazdasági feladatok megoldását, hiszen a gazdasági építés az alapja minden más tervünk valóra váltásának. Ha sikeresen végezzük a gazdasági építőmunkát, akkor összes politikai, társadalmi és kulturális célunkat elérhetjük. Ha azonban a gazdasági építésben nem mennek rendben a dolgok, akkor min- , den más elképzelésünk és reményünk csak elképzelés és remény marad.

Az elmúlt esztendőben, az V. ötéves terv első évében a gazdasági építés terén különleges nehézségekkel kellett megküzde- nünk, nehéz feltételek között dolgoztunk. A nemzetközi gazdasági körülmények az utóbbi esztendőkben számunkra hátrányosan változtak meg. . Tavaly természeti csapások is sújtottak bennünket. De ne felejtsük hozzátenni mindehhez: saját munkánk gyöngeségei is hátráltattak minket.

Mindent egybevetve pozitívumként állapíthatjuk meg, 'hogy az

1976-os népgazdasági terv fő iránya jó volt. Olyan célokat tűztünk ki és értünk el, mint az ország fizetési mérlegének javítása, a belső felhasználás tervszerűbbé tétele.

Munkásosztályunk, szövetkezeti parasztságunk, alkotó értelmiségünk, egész népünk becsülettel dolgozott az elmúlt esztendőben. Ez a helytállás eredményezte, hogy 1976 mégis az előrehaladás éve volt. Az 1976-os év azt is bizonyította, hogy a magyar népgazdaság alapjai szilárdak, amelyek nagy teherpróbákat is kibírnak. A múlt év — minden nehézségével együtt is — stabilitást és biztonságot jelentett a társadalom, és az emberek életében egyaránt. A múlt évi eredmények alapján, a körülményeket figyelembe véve készült el az 1977. évi terv, amely a tavalyinál nagyobb arányú fejlesztést ír elő, hogy az 1976-os ütemveszteséget behozzuk, s az ötéves terv teljesítését biztosíthassuk.

Ezt a célt szolgálja az az előirányzat, hogy a nemzeti jövedelmet 6—6,5 az ipari termelést 6, a mezőgazdasági termelést mintegy 7—8 százalékkal kell növelni. Az életszínvonal-emelkedésnek is meg kell haladnia a tavalyi ütemet. A reáljövedelem 1976-ban országos atlagban körülbelül csak egy százalékkal nőtt. Ez azt jelenti, hogy egyes dolgozó rétegek reáljövedelme alatta maradt, másoké valamivel meghaladta az átlagot. Ebbe nem lehet és nem is kell belenyugodnunk: ezért 1977-re a reáljövedelem növekedését mintegy 3,5—4 százalékban irányoztuk elő.

Lakáshelyzet

Az életkörülmények alakulásának egyik fontos tényezője a lakáshelyzet. A Központi Bizottság éppen most készített mérleget a 15 éves lakásépítési terv teljesítéséről. Talán jobb, ha most nem idézzük vissza ennek a 15 esztendőnek óriási erőfeszítéseit. Az eredményeket azonban érdemes megnézni. Csupán a IV. ötéves terv időszakában kétszer annyi lakás épült Magyarországon, mint a felszabadulás óta bármelyik öt évben. Tizenöt esztendő alatt az ország lakosságának egyharmada költözött új lakásba, került jobb, kulturáltabb körülmények közé.

Bár ma több lakásigénylőt tartunk számon, mint a 15 éves terv kezdetekor, tudnunk kell, hogy

már nem ugyanolyan a lakás- helyzet, mint 15 évvel ezelőtt volt. Közben jelentős lakásépítő ipart fejlesztettünk ki, s emeltük a lakáskultúra színvonalát. A komfortos lakások aránya háromszorosára, csaknem negyven százalékra, a két- vagy több szobás lakások aránya 37 százalékról 68 százalékra emelkedett. Már az is bizonyos színvonal elérését jelzi, hogy Magyarországon 100 lakásra 310 lakos jut, tehát, hogy egy önálló főbérleti lakásban nagyjából hárman laknak. Ha a helyenkénti aránytalanságokról nem is szabad megfeledkezni, ez az országos átlag általánosan elfogadható.

Az első negyedév eredményei

A Központi Bizottság áttekintette az idei népgazdasági terv első negyedévi teljesítését is. Jobbára az indulás tapasztalataival foglalkoztunk, utánanézve, hogy mit hol lehet vagy kell igazítani. Az indulás nem rossz. S ebben természetesen szerepe van annak is, hogy az elmúlt év végén kicsit gyorsabb ütemben készültek a tervek, hamarabb formálódtak ki a vállalati, üzemi elképzelések is. Ez feltétlenül segített például abban, hogy az idén nem tapasztaltunk olyan „januári helybenjárást”, bizonytalanságot, amihez eddig — sajnos — hozzá voltunk szokva. Az ipari termelés 5 százalékkal növekedett. Egyes iparágakban még nagyobb — a gépiparban 6,8, az építőiparban 10 százalékos —az emelkedés. Az ipar tehát jól kezdte az évet.

A mezőgazdaságot nem nagyon pártolta az időjárás. Késik a tavasz, a kezdeti nagy meleget télies hideg váltotta fel, s ebből bizony már káraink is származtak. De tartozunk a mezőgazdaság irányítóinak, az állami gazdaságok munkásainak, a termelőszövetkezetek tagjainak azzal, hogy megmondjuk: tudjuk, becsülettel helytálltak, elvégezték munkájukat.

Növekedett az állattenyésztési kedv, javultak a feltételei, tehát kedvező a tendencia: jut a napi fogyasztásra, a népgazdasági szükségletek kielégítésére, sőt exportra is. Ugyanígy kedvezőek voltak a jelek olyan nehéz területen, mint a zöldségtermesztés, mert a szerződéses vállalások már fölötte vannak a tavalyinak. Kívánjuk sikerüljön teljesíteni is.

Az év indításának megfelelően alakult a dolgozók keresete is. Az első negyedévben az ipari munkások munkabéralapja 6 százalékkal. a mezőgazdasági termelőszövetkezetek dolgozóinak — a tagok és az alkalmazottak — jövedelme pedig 6,7 százalékkal nőtt.

A tavalyi esztendő és az idei első negyedév tapasztalatai alapján a Központi Bizottság megállapította. hogy terveink reálisak. megfelelő irányokat jelöltünk meg, gazdaságpolitikai és társada I ómpolitikai céljai n kát

nem kell megváltoztatnunk. A munka frontján azonban mindent meg kell tennünk, hogy e célokat elérjük, tehát a termelést növeljük és az életszínvonalat emelni tudjuk.

Bérek, jövedelmek

A reálbér és a reáljövedelem növelését célzó terveink is magasabbak a tavalyinál. Ennek kapcsán azonban arról is szólni kell, hogy nálunk nem merev a fogyasztási cikkek árszínvonala. Közgazdasági és egyéb meggondolások alapján a mi árrendszerünkben. a fogyasztási cikkek között is vannak rögzített, limitált és szabadáras termékek. Úgy véljük, hogy a mi viszonyaink ezt az árpolitikát kívánják meg. Amikor a reáljövedelem, a reálbér növeléséről beszélünk, figyelembe vesszük a fogyasztási cikkek árának idei tervezett .3,8—4 százalékos emelkedését. Ezzel is számolva kell elérnünk a .3,5—4 százalékos reáljövedelem-növekedést.

A fogyasztói árszínvonal idei emelkedésének nehezebb felén valójában már túljutottunk. Az árszínvonal kiszámításánál köteles- ségszerűen számításba vettük a tavalyi húsáremelés idei kihatását is. Voltak központi áremelések január elején is. majd emelkedett a bor ára. Ezeket az emberek tudomásul vették. Szeretném megmondani. hogy erre az évre fontos fogyasztási cikkeknél további központi áremelés nincs a tervben. Reméljük, nem is kerülünk olyan kényszerhelyzetbe, hogy ilyesmivel foglalkoznunk kellene.

Terveink reálisak, teljesíthetők

A nemzetközi gazdasági viszonyok számunkra kedvezőtlen változása. a természeti csapások és más körülmények gazdasági tevékenységünk nagy teherpróbáját, szigorú vizsgáját is jelentették. A munka termelékenységében a fel- szabadulás óta elért fejlődés — saját korábbi helyzetünkhöz viszonyítva — számottevő. De nem kielégítő és megfelelő, ha a jelenlegi nemzetközi gazdasági körülmények között akarunk előrehaladni és boldogulni. A párt programnyilatkozatában megfogalmazott távlati céljaink és terveink magasröptűek, bátrak és szépek, ugyanakkor reálisak és megvalósíthatók, ha tennivalóinkat nagyon komolyan vesszük.

Távlati terveink azért reálisak, mert az alapvető és döntő tényezőknek már birtokában vagyunk. A hatalom a dolgozó nép kezében van. Rendelkezünk a dolgozó milliók egyetértő támogatásával, szocialista nemzeti egység alakult ki országunkban. A termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Ezek az alapvető tényezők teszik terveinket reálissá, szocialista céljainkat elérhetővé.

Figyelembe kell azonban venni országunk egyéb adottságait is, amelyeken nem tudunk változtatni. Ilyen például, hogy kevés a nyersanyagunk és az energiaforrásunk. Van viszont kvalifikált, magas szaktudású munkásosztályunk, termelőszövetkezeti parasztságunk, értelmiségünk. Ez a szakmai műveltség, szellemi kapacitás is az ország adottságaihoz tartozik.

Nehéz örökséget kaptunk 32 évvel ezelőtt amikor országunk felszabadult és a szabaddá vált nép harcolva és dolgozva építeni kezdte saját hazáját, az új társadalmat. A magyar munkás- osztály, dolgozó népünk félfeudális. még kapitalista értelemben is elmaradott országot örökölt az előző uralkodó osztályoktól. Népünk azonban e harminckét év alatt óriási történelmi hátrányt hozott be, s talán százéves lemaradást is bepótolt. De azért vagyunk kommunisták, azért a szocialista társadalmi rend hívei, a nép érdekeinek szószólói, gondozói, és felelősei, hogy ne érjük be az elért eredménnyel!

Rövid és hosszú távú népgazdasági terveink megvalósítása nagy követelményeket állít az irányítás és a vezetés elé is. A jelenlegi helyzet, mostani feladataink magasabb szífivtifialú vezetést- követelnek meg az állami, a gazdasági és a műszaki 'Vezetés-' tői, valamint az üzemek párt- szervezeteitől, a szakszervezetektől, a KISZ-szervezetektől és más társadalmi szerveinktől. Üj, magasabb követelmények állnak a Központi Bizottság és a kormányszervek előtt is.

A jobb hozzáértés, a nagyobb szaktudás minden dolgozóval szemben követelmény. Ennek .megszerzésében a szocialista brigádok nagymértékben segíthetnek

A jó tervek, a megfelelő vezetés, a színvonalas üzemszervezés és a szaktudás mellett rendszerünk egyik nagy erőforrása a szocialista öntudat erősítése.

A szocialista brigádok nevelési feladatai

Nagyon fontos szerepet töltenek be a szocialista brigádok a nevelésben, általános műveltségük emelésében. Fontos, hogy az egyes brigádtagok önkéntes erőfeszítéssel lis képezzék magukat. Még fontosabb az a szerep, amit a munkába bekerülő fiatalok nevelésében vállalnak és betöltenek.

F- mozgalom már nem csupán tömegeket fog át, hanem — ki merem jelenteni, — valóságos népmozgalommá vált. Ahogy itt is szó esett róla, a dolgozóknak mintegy fele ma már szocialista brigádtag.

Növekszik a szocialista brigádok társadalmi, közéleti szerepe is. Az üzemek életének rendkívül fontos eseményei a szocialista brigádvezetők tanácskozásai, amelyek a jövőben a szocialista demokrácia intézményes szervei lesznek. Azt hiszen, egyetlen jó- zarieszű, becsületes üzemvezetőt, gyárigazgatót, főmérnököt sem kell agitálni arra. hogy együtt dolgozzon a szocialista brigáddal, hiszen feladataik megoldásában a legnagyobb segítséget és támaszt a szocialista brigádmozgalom jelenti.

A szocialista brigádmozgalomnak a múltja is, jelene is szép, és óriási jövő áll előtte. Jövő formáját persze senki sem tudja megmondani. De végső célja az. hogy a szocialista brigádok jelszava — „Szocialista módon élni. dolgozni és tanulni" — általános, össznépi jelszóvá és gyakorlattá váljék.

A szocialista brigádmozgalom és maguk a szocialista brigádok mind nagyobb politikai, erkölcsi és anyagi elismerésben részesülnek. Ennek a jövőben még inkább így kell lennie. Megragadom az alkalmat, hogy gratuláljak a szocialista munka új hőseinek, a kitüntetésben részesült szocialista brigádvezetőknek és tagoknak, szreialista brigádoknak. Szívből jó egészséget, további sikereket kívánunk mindannyiaknak.

Építőmunkánk nemzetközi feltételei

Szocialista építőmunkánk nemzetközi feltételeiről szólva rámutatott a szocializmusért, a társadalmi haladásért, a békéért vívott harc eredményeire. A legfontosabb eredmények közé tartozik a helsinki európai biztonsági értekezlet létrejötte. Itt kell említeni a népek antiimperialis- ta harcainak sikerét, amelyek közül kiemelkedik a vietnami nép szabadságharcának győzelme; e siker eredményeként ma az 50 milliós vietnami nép egyesült országban, egy . hazában él és a szocialista társadalmat építi.

A nemzetközi helyzet általános jellemzőihez hozzá tartozik az is, hogy az imperialisták megsokal- lották a haladó erők sikereit, különféle ellenakciókat hajtanak végre, sőt még a hidegháborús kürtöket is megfújták. Ismeretes, például, hogy az emberi jogok „védelme” címén kampányokat szerveznek a Szovjetunió és a többi szocialista ország ellen. Pedig világos: ha összehasonlítjuk, miképpen biztosítják az emberi jogokat a Szovjetunióban, a szocialista országokban, illetve az Egyesült Államokban és más vezető kapitalista országokban, akkor a szocialista országok javára billen a mérleg.

Minden szocialista országban, nálunk is messzemenően jobban biztosítottak és megoldottak az alapvető emberi jogok — köztük az élethez, a munkához, a művelődéshez való jog, az egyéniség szabad fejlődésének lehetősége, az egészségről való gondoskodás, az üdüléshez való jog — mint akár a vezető kapitalista országokban is.

A továbbiakban a volt gyarmati országokban újra megélénkült imperialista akciókról szólott Kádár elvtárs, majd így folytatta :

A közelmúltban a figyelem központjába kerültek a szovjet- amerikai tárgyalások a stratégiai fegyverek ügyében. A Szovjetunió világos álláspontját — amelyet sajtóértekezletén A. Gro- miko elvtárs részletesen kifejtett, s a magyar közvélemény is megismert — messzemenően támogatjuk. Mély meggyőződésünk, hogy a Szovjetunió helyes álláspontot képvisel, amikor egyrészt határozottan visszautasítja a bel- ügyeibe való beavatkozást, másrészt ugyanilyen íatározottsággal kész a tárgyalásra, a megállapodásra a stratégiai fegyverzet kérdésében. Üdvözöljük ezt a politikát, s kívánjuk, hogy sikerre vezessen.

Ezután Kádár János méltatta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, jelentőségét, majd így folytatta:

Büszkék vagyunk rá, hogy a csepeli dolgozók szocialista munkaversenyt kezdeményeztek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére. Büszkék arra, hogy kezdeményezésük tömegmozgalommá vált, s nemzetközi méltatásra talált. Bizonyos, hogy megvan a kellő elhatározottság ahhoz: amit e szocialista munkaverseny jegyében vállaltunk, azt a Szovjetunió iránti tiszteletből és saját jól felfogott érdekünkben, népünk javára maradéktalanul teljesítjük.

A Központi Bizottság legutóbbi ülésén úgy hatátozott, hogy e munkaverseny megfelelő értékelésre, erkölcsi elismerésre jubileumi zászlót és oklevelet alapít, amelyet a legméltóbbak kapnak majd meg.

NéRünk eddig ip a párt XI. kongresszusán kitűzött célokért dolgozott, s ha ebben a szellemben tevékenykedünk tovább, akkor terveinket valóra váltjuk. Ebben a munkában számítunk munkásosztályunkra. szövetkezeti parasztságunkra. a népünk mellé állt magyar értelmiségre, ifjúságunkra. a szocializmus minden magyar hívére. S természetesen számít a párt a szocialista brigádmozgalom vezetőire, tagjaira, minden résztvevőjére, a szocialista építés nagyszerű hadseregére.

A Központi Bizottság nevében még egyszer szívből minden jót kívánok a tanácskozás résztvevőinek. Eredményesen, sikerrel végezzék el munkájukat, s vigyék el a Központi Bizottság szívélyes üdvözletét, jókívánságait a magyar szocialista brigádmozgalom minden résztvevőjének, a dolgozó népnek, amely ezt a mozgalmat szülte, támogatta és nagyra növelte.

Kádár János beszédét nagy tapssal fogadták a résztvevők.

A szocialista brigádvezetőlo. tanácskozása ma folytatódik.

(MTI) i

1