Petőfi Népe, 1977. április (32. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-17 / 89. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! . jm imíIHí AZ MSZMP BÁCS-KISKUPÍ MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXXII. évf. 89. szám Ára; 90 fillér 1977. április 17, vasárnap KÁDÁR JÁNOS: RENDSZERÜNK NAGY ERŐFORRÁSA A SZOCIALISTA ÖNTUDAT ERŐSÍTÉSE Megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása Szombat reggel 9 órakor az Építők Rózsa Ferenc Művelő­dési Házában megkezdődött a szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása. Több mint 150 ezer szocialista brigád képviseletében ezer küldött, ezenkívül mintegy 250 meghí­vott vendég vesz részt a tanácskozáson, ahol az utóbbi évek tapasztalatait összegezik és szocialista fejlődésünk időszerű követelményeinek megfelelően kijelölik a szocialista brigád­mozgalom új feladatait. A tanácskozás 106 tagú elnökségében helyet foglalt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Borbély Sándor, a Központi Bi­zottság titkára, Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhe­lyettese, Földvári Aladár, a SZOT elnöke. Az elnökségben foglalt helyet a kormány több tagja, a tömegszervezetek kép­viselői, ott volt Antonij Jakovlejics Ribakov, a szovjet gép­gyártási és műszeripari dolgozók szakszervezetének elnöke, a szovjet szocialista brigádvezetők hazánkban tartózkodó küldöttségének vezetője. Az elnökségben foglalt helyet sok szocialista brigádvezető, üzemi és szövetkezeti dolgozó. A tanácskozást az elnöklő Ha­vasi Ferenc nyitotta meg. A kormány, a Szakszerveze­tek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága nevében üd­vözölte a tanácskozás résztvevőit, majd így folytatta: A tanácskozás nemcsak a szo­cialista brigádmozgalom, hanem munkásosztályunk, egész dolgo­zó népünk jelentős társadalmi eseménye A mozgalom szocializ­must építő népünk egyik nagy­szerű vívmánya, amely soraiban egyesíti a munkában élenjáró, a társadalmi haladásért tenni kész dolgozókat. Csaknem két évtizede, hogy az első * szocialista brigádok meg­alakultak.. Az eltelt idő alatt a mozgalom — mind számbelileg, mind minőségileg — nagy fej­lődésen ment keresztül. A szocia­lista brigádmozgalom társadalmi életünk sokatígérő, előremutató jelensége. Az elmúlt hónapokban mintegy kétezer vállalatnál, ezt követően valamennyi iparágban lezajlottak a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásai. Ezek azt bizonyítot­ták, hogy az elmúlt évek során nagy mértékben nőtt a szocialista brigádok közéleti aktivitása, kez­deményezőkészsége. Ma már a vállalatok törzsgárdájának zöme a szocialista brigádokban tevé- kenvkedik. A mi feladatunk most az — mondotta befejezésül Havasi Fe­renc —, hogy összegezzük a moz­galom eredményeit, megjelöljük az időszerű tennivalókat. Meggyő­ződésünk, hogy a tanácskozásun­kat a továbbhaladás, a jobbra való törekvés fogja áthatni és ezáltal hasznos fóruma, további pezsdí- tője lesz a brigádmozgalomnak, szocialista építőmunkánknak. Havasi Ferenc megnyitó sza­vai után Gáspár Sándor mondott beszédet. Gáspár Sándor beszéde A SZOT főtitkára bevezetőül áttekintette a szocialista brigád- mozgalom csaknem 20 esztendős fejlődését, majd a párt XI. kong­resszusának útmutatásait, a fej­lett szocialista társadalom 'építé­sét célzó programnyilatkozatot méltatta, s szólt arról, hogy előbbre léptünk társadalmi viszo­nyaink fejlesztésében. Tovább szi­lárdult a munkásosztály hatalma, a munkás—paraszt szövetség, erő­södött a szoéialista demokrácia. Mindebben a szocialista brigádok tízezreinek munkássága is tükrö­ződik. Szólt arról, hogy az ismert ne­hézségek miatt az életszínvonal emelkedése imostanában nem olyan ütemű, mint a korábbi években volt. Tartalékaink jobb kihasználása azonban az életszín­vonal növekedésének ütemérp is kedvező hatással lesz. Kitért a kapitalista országok munkásainak, szakszervezeteinek harcaira, létbizonytalanságukra, a munkanélküliségre, majd hozzá­fűzte, hogy hazánkban a létbiz­tonság, stabilitás, bizakodás ural­kodik. Ezután így folytatta: A szocialista brigádmozgalom fejlődésében nagyok az eredmé­nyek. A feladatok azonban már ma is. de méginkább holnap sza­kadatlanul növekednek. A fejlő­dés igénye ez, amely az élet min­den területén többet és többet követel. Ami ma elég. holnap már kevés lesz. Csak az ezt fel­ismerő szemlélet és magatartás vihet előre bennünket A brigád­mozgalom ereje és lehetőségei ma már olyanok, hogy képes az eddi­ginél magasabb szinten folytatni tevékenységét. A mozgalomnak munkája minőségében kell az ed­diginél többet nyújtania. Ebben foglalható össze feladata és a mai tanácskozás célja és értelme. Minőség és hatékonyság Minőséget a termelésben, a művelődésben, a vezetésben csak az hozhat, ha javítjuk a munka- fegyelmet. növeljük a felelősséget, a kezdeményezőkészséget, a tö­megméretű aktivitást. Ezek a té­nyezők lényegében tőlünk függ­nek. Ezért a minőség és a haté­konyság most az egész szocialista brigádmozgalom továbbfejlődésé­nek a kulcskérdése. Miben kell tehát javítani a minőséget? Mindenekelőtt a munkához való viszonyban. a munkában, a fegyelemben, a ta­karékosságban, a termelt áruk színvonalában. Csak ezek nyomán fehet hatékonyabban és felelősség­teljesebben dolgozni Tisztességes és becsületes mun­kát végezni kötelesség, de a szo­cialista b; igádmozgalom ennél többet akar és többet is tesz. és többet is '- árunk tőié. Értse és értesse meg a mozgalom, hogy a dolgozó ember szavának olyan sú­lya kell. hogy legyen a mi rend­szerünkben. amely alatt a ..vas­beton” is meghajlik. Ne engedje­nek elsikkadni egyetlen jó gon­dolatot, kezdeményezést, előrevi­vő javaslatot sem. A munkahelyi demokrácia A szocialista brigádmozgalom­nak ugyancsak fontos feladata elősegíteni az üzemi—munkahelyi demokrácia érvényesülését. Nem lehet jól vezetni és célokat elér­ni a dolgozók egyetértése, a dön­tésekben való részvétele nélkül. A gazdasági vezetők munkája az utóbbi években e tekintetben is sokat változott és jelentős ered­ményeket mutatott fel. Minden fejlődés ellenére azonban a mód­szereket tovább kell fejleszteni, mert a szocialista gazdasági ve­zetésnek ez elengedhetetlen kö­vetelménye. A mi társadalmi rendszerünk­ben a vezetőknek nincsenek és nem is lehetnek a társadalom, a dolgozók céljaitól, érdekeitől el­térő érdekeik. Az üzemi, a mun­kahelyi demokrácia a dolgozók, a munkásosztály alapvető jogai közé tartozik és a szocialista ve­zetés egyik fő jellegzetessége, biz­tosítéka. Amilyen mértékben be­vonjuk a dolgozókat a vezetésbe, úgy növekszik az aktivitás a szo­cializmus építésében és úgy erő­södnek a munka szocialista voná­sai. ' , A szocializmusban senkinek sincs joga gátolni a dolgozóknak azt a törekvését, hogy az üzemi demokrácia keretei között bele­szóljanak munkahelyük életébe. Ha valahol ez mégis megtörténik, az rendszerünk lényegét sérti és kárt okoz. Szocialista módon élni és tanulni Az elkövetkezendő időszakban sok még a tennivaló a „szocialista módon élni és tanulni” valóravál- tásában is. Amikor az ember éle­tére már nem a „látástól vakolá­sig” végzett munka a jellemző, amikor már nem „a -mindenna­pos betevő falat” megszerzése a gond, akkor megváltozik az élet, gyorsabban tudunk előbbre jutni a közösségi gondolkodásban, a művelődésben, életünk szocialistá­vá alakításában. A szocialista bri­gádmozgalom már eddig is jelen­tős eredményeket ért el az élet-i mód formálásában és a művelő­désben, de a fejlődés ebben is többet igényel, és többet is tesz lehetővé. Meg kell értenünk és tudato­sítanunk kell széle* körben, hogy az állandó művelődés elválaszt­hatatlan a munka, a termelés, a mindennapi élet és az egyéni sors alakulásától. Az eddiginél na­gyobb teret kell kapnia az ön­művelődésnek, az egyénekhez 1. Világ proletárjai, egyesüljetek! 1 2. Éljen május elseje, a munkásosztály nemzetközi sereg­szemléje! 3. Éljen korunk forradalmi eszméje, a marxizmus— leninizmus! 4. Éljen és erősödjék a szocializmust építő népek egysége! 5. Erősítsük szolidaritásunkat a tőkésországok kommunista és munkáspártjainak forradalmi harcával! 6. Éljen az imperialistaellenes erők nemzetközi harci szö­vetsége ! 7. Éljen a béke! 8. Legyen Európa a béke, a biztonság, a haladás és a népek közötti együttműködés földrésze! 9. Éljen a szocializmus — a szabadság, a demokrácia, a hu« manizmus társadalma! 10. Éljen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, amely hat évtizede új korszakot nyitott az emberiség történetében! 11. Éljen a Szovjetunió, a társadalmi haladás, a világbéke fő támasza! 12. Éljen a magyar és a szovjet nép megbonthatatlan, test­véri barátsága! 13. Előre a XI. kongresszus határozatainak végrehajtásával a fejlett szocialista társadalom megteremtéséért! 14. Köszöntjük a munkában élenjárókat, a szocialista mun­kaverseny résztvevőit! 15. Előre az 1977. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséért! 16. Éljen és erősödjék a munkásosztály, a szövetkezeti pa­rasztság, az értelmiség megbonthatatlan szövetsége! 17. Éljen és erősödjék a magyar nép szocialista nemzeti egysége! 18. Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt, társadalmunk vezető ereje! 19. Éljen és virágozzék szeretett hazánk, a Magyar, Népköz-? társaság! (MTI) ■■■■ 0 Gáspár Sándor, az'MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára előadói beszédét tartja. (MTI-fotó, Tóth István felvétele — Telefotó — KS.) igazodó művelődésnek. Kövessék a brigádok azoknak a példáját, akikre büszkeséggel tekinthetünk, akik kiválóak a munkában, a ta­nulásban, akik kitűnnek tenni- a ka rásu kkal, í egy eleme zettségü k- kel, példás életükkel. A szocialista emberré, a szo­cialista brigáddá válás útján járva az leiért eredmények különbö­zőek, és helyenként hiányossá­gokkal is találkozhatunk. A szo- t'.alista, név sok. mindent elárul arról, aki e névért küzd. Van is fedezet mögötte. De nekünk min­dent reálisan kell megítélni. A szocialista brigádmozgalmat is. A mozgalomban ma már több mint másfél millió dolgozó vesz részt. A kereteket lehet még tovább nö­velni. de a tartalom, a minőség javítása még fontosabb. A mozgalom hatása, eredményessége Az, üzemi és ágazati tanácsko­zásokon gyakran vitatott kérdés volt, hogy van-e reális lehetőség egy munkahelyen vagy egy vál­lalat életében a szocialista bri­gádmozgalom jelenlétének, ered­ményének értékelésére, mérlege­lésére. Ügy véljük, hogy ennek van reális lehetősége. Hogyan és miben? Mindenek, előtt a végter­méken, a munkán, a kitűzött és a vállalt célok elérésén lehet le­mérni. Ez igaz társadalmi mére­tekben is. A szocialista brigád­mozgalomnak éreztetnie kell és érezteti is hatását hazánk gazda­sági, politikai és kulturális hely­zetében. A mozgalom ilyen hatását, eredményességét fékezi, hogy van- (Folytatás a 2. oldalon) Vétik a kukoricát Hátráltatja a munkát a hűvös időjárás Március óta tart az évszak­hoz képest szo­katlanul hűvös idő a Duna—, Tisza közén. Megyeszerte károsodtak a szőlők, gyümöl­csösök. csupán a Duna mentén volt érezhető a nagy folyó hő­mérsékletszabá­lyozó hatása, így a dunave- csei Béke Tsz országos hírű ka j szí - ü 1 tét vé­nyében nem tapasztaltak számottevő veszteséget. A hideg hatását betetőzte az április 11-én éjszakai mínusz 3—4 fokos hő­mérséklet a Homokhátság déli felében. A kedvezőt­len időjárás hátráltatja a tavaszi növények vetését. A me­zőgazdasági nagyüzemek ezért el­sősorban a magágykészítést, táp­anyagpótlást, a vegyszeres nö­vényvédelmet szorgalmazzák, hát­ha időközben megváltozik és ked­vezőbbre fordul a hőmérséklet. Eddig több ezer hektár szántó­földi és kertészeti növényt vetet­tek el, az állami és szövetkezeti gazdaságok, kockáztatva, hogy a hideg talajban esetleg károsodik Konténer-kikötő Baján 0 Papp István vetési számláló, jelző monitort sze­rel fel a 80 lóerős MTZ-traktorra, amely a szemen­ként vető gépet vontatja a dusnoki Munkás—Pa­raszt Tsz kukoricaföldjén. a mag. Rövidesen befejeződik Bács-Kiskun megyében a. cukor­répa, a napraforgó, a fűszerpap­rika, a szója, valamifit számos fűszer- és gyógynövény vetése. A napokban a megye mindhárom termelési! körzetében megkezdték a kukoricavetést. Vetettek Bát- monostoron. Dunavecsén, Baján, a kiskunhalasi határban. Dusnokon, Dunavecsén, Fajszon a mezőgazdasági nagyüzemek sze­relői a gépeket készítették elő a kifogástalan munkára. Várható, hogy az idén az átlagosnál rövi- debb idő alatt, nagyobb erőkifej­téssel lehet elvégezni a legna­gyobb területen termesztett ta­karmánynövény vetését. A dunavecsei Béke Tsz Gábor Áron brigádja más évek óta je­leskedik abban, hogy szakszerűen végzi az erő- és munkagépek karbantartását, időszakos javítá­sát, felújítását, ősszel, télen, s az elmúlt hetekben olyan eredmé­nyesen dolgoztak, hogy megpá­lyázhatták részvételüket az or­szágos versenyben. A Béke Tsz kitünően karbantartott gépeivel a közelmúltban fejezték be a .burgonyaültetést. A megyei ZÖLDÉRT Vállalat társulásának tagjaként a dunavecsei közös gazdaság ez évben 115 hektáron számít jó burgonyatermésre. A kiskunhalasi járás szövetke­zeteiben valamennyi szocialista brigád magáévá tette a csepeli munkások kezdeményezésére, a hartai Erdei Ferenc Tsz szocialis­ta brigádjainak felhívására kibon­takozott versenyt. Munkafelaján­lásukkal kiegészítve dolgozzák át a különböző ágazatok terveit, s ennek megfelelően végzik a mun­kájukat a tompái Szabadság és Kossuth, a rémi Dózsa, a mélykú­ti Lenin, valamint a jászszent- lászlól, a szanki és a jánoshalmi szövetkezetek szocialista brigád­jai. K. A. • Az ATI közraktárában Baján — hamarosan átadják az első 40 tonnás darut, és ezzel egyidőben elkészül a konténer tárolótér is. Az új daru­pályák lehe­tővé teszik, hogy uszályok­ból vonatra vagy közútra egyaránt átrakhatják a konténereket. Különleges gépkocsi- parkjuk a vállalatoktól 30 kilométeres körzetben összegyűjti a konténeres szállítmányo­kat. (Pásztor Zoltán (elv.)

Next

/
Thumbnails
Contents