Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-08 / 56. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 8. A munkásosztály helyzete Bács-Kiskun megyében IV. Kereseti és jövedelmi viszonyok A munkások életkörülményeinek meghatározó eleme a bérek és keresetek színvonala. A képzettség és a kereset között szoros összefüggés van. A korábbiakban már ismertetett munkás képzettség után tekintsük most át a munkások keresetének alakulását. A munkások átlagbére 1970 és 1975 között, de különösen az utóbbi három évben jelentősen, ágazataként azonban eltérően emelkedett. Az átlagosnál nagyobb mértékű, 35—36 százalékos volt az emelkedés az iparban és az építőiparban, a legalacsonyabb a szolgáltatási ágazatban, ahol egyébként is a legkisebbek a keresetek. Számottevően elmaradt a bérfejlesztésben a kereskedelem is, amely 2400 forint alatti munkásátlagbérével az ágazati bérskálán így az utolsó előtti. 1970 és 1975 között a fogyasztói árak a munkás-szellemi háztartásoknál 14 százalékkal emelkedtek. A munkás háztartások fogyasztási szerkezete jóllehet némileg eltér a szellemi foglal- kozásúakétól, a munkás és szellemi háztartások fogyasztói árindexe alapján hozzávetőlegesen következtetni lehet a munkások reálbér-növekedési ütemére is. Ennek megfelelően a munkásátlagbér reálértéke öt év alatt mintegy 16 százalékkal emelkedett. A munkások béren felüli jövedelmének alakulása jelentősen hozzájárult a reáljövedelmek növekedéséhez, az életszínvonal emelkedéséhez. Az ipari munkások béren felüli személyes jövedelme az elmúlt tervidőszakban növekvő ütemben emelkedett, de 1975-ben már mérsékeltebben, és az összes keresetnek több mint 7 százalékát képezte. Az építőipari és a mezőgazdasági munkások mozgóbére a havi átlagbérekkel közel azonos ütemben növekedett, a többi ágazatban valamivel kevésbé. A központi bérintézkedések I hatásai Az MSZMP KB 1972 novemberében határozatot hozott az állami ipar és építőipar munkásainak és közvetlen termelésirányítóinak bérrendezéséről. A határozat 1973. márciusi végrehajtását követően a munkásbérek növekedése nemcsak relatív, hanem abszolút értelemben is meghaladta az alkalmazottakét. 1974 első negyedévében az állami ipar csaknem 39 ezer munkásának havi átlagbére 180 forinttal, az alkalmazottak bére csak 150 forinttal volt több az egy évvel korábbinál. Az állam' építőiparban a bérrendezést követő egy év alatt 5 százalékkal nőttek a havi átlagbérek. Az alkalmazotti bérek növekedése mérsékeltebb volt. Bérszínvonal nemek és szakképzettség szerint 1972-ben az ipari munkások átlagbére 2100 volt. Szakképzettség és nemek szerint azonban számottevő különbségek tapasztalhatók. A szakmunkások átlagbére egynegyedével meghaladta a betanított munkásokét, s 31 százalékkal a segédmunkásokét. Ugyanakkor a szakmunkásnők átlagbére 16 százalékkal alacsonyabb volt' á férfi betanított munkásokénál, és 7 százalékkal elmaradt még a férfi segédmunkások átlagbérétől is. Az ipari munkásnők keresete 1972-ben nem érte el a férfiak keresetének háromnegyedét, és éppen a szakmunkásnőknél volt legnagyobb az elmaradás. 1975-ig a nők indokolatlan megkülönböztetésének felszámolására — elsősorban az 1973. évi bérrendezés hatására — számottevő javulás következett be. Az átlag 24 százalékos ipari nominálbér-növekedésen belül legnagyobb mértékben, 34 százalékkal a szakmunkásnők átlagbére emelkedett. Ennek ellenére átlagbérük még mindig 10 százalékkal alacsonyabb volt a férfi betanított munkásokénál is. . A munkásnők bérszínvonalának fejlődése meghaladta a férfiakét. Ennek hatására a női keresetek elmaradása viszonylagosan csökkent. 1970-től 1975-ig a szocialista iparban foglalkoztatott munkások havi átlagbére 47 százalékkal növekedett, s így 1975-ben meghaladta a kettőezerhatszáz forintot. Az ipari átlagnál magasabbak a munkabérek a nehéziparban, s számottevően alacsonyabbak a könnyűiparban. Az építőipari munkások átlagbére 1975-ben 2730 forint volt. A szakmunkások bérszínvonala 17 százalékkal haladta meg a betanított munkásokét, s 45-tel a segédmunkásokét. Az állami mezőgazdaságban 1975-ben a munkásnők bére, illetve keresete 87 százaléka volt a férfiakénak. Legnagyobb az elmaradás a szakmunkásnőknél. Ugyanakkor egyedül az állami mezőgazdaságban haladta meg a segédmunkásnők keresete a férfiakét. Bács-Kiskun megyében 1974- ben a megfigyelt ágazatokban együttesen a munkások hét százaléka keresett 1500 forint alatt, közel egyötödének 1501 és 2000 forint között, csaknem felének 2001 és 3000 forint között volt u keresete. Harminc százalék körüli azoknak a munkásoknak az aránya, akik 3000 forintnál több havi jövedelemre tettek szert. 1970-hez képest a 2000 forint alatti jövedelemmel rendelkező munkások aránya a felére csökkent. A munkások keresete ágazatonként és nemenként nagymértékben eltérő, különösen a legalacsonyabb és a legmagasabb kereseti kategóriákban. A havi 1500 forintnál alacsonyabb keresettel rendelkező munkások aránya az állami mezőgazdaságban mindössze 4 százalék, ugyanakkor több mint 30 a szolgáltatási ágazatban. A 3000 forintnál többet kereső munkások aránya az építőiparban és az állami mezőgazdaságban 39, s alig haladja meg a 11 százalékot a szolgáltatási ágazatban. Még nagyobb a szóródás nemenként. Például az iparban és az állami mezőgazdaságban hatszor annyi a havi 1500 forint alatt kereső munkásnők aránya, mint a férfiaké. Ellenkező a helyzet a 3000 forint felett kereső munkások nemek szerinti összetételét illetően, így az építőiparban a férfiak közel 44 százaléka keres havi 3000 forint felett, a nőknek mindössze 3 százaléka. Lényegesen jobb az arány az állami mező- gazdaságban és az iparban. Általában jellemző, hogy a 2000 forintnál alacsonyabb keresetű munkások túlnyomó többsége nő, míg a 3000 forintnál magasabb keresetűek nagyrészt férfiak. Wolfárt Mária, a KSH megyei igazgatósága közgazdász-csoportvezetője •••••••XvXv •X'Xv.r.w Az ember szerepe # Megyénk munkaerőhelyzetéről ugyanaz mondható el, mint az országosról. Az ex- tenzív fejlesztés lehetőségei, vagyis az új munkaerőforrások kimerülőben vannak, megvalósul a teljes foglalkoztatottság. A mezőgazdaságban, ha lassabb ütemben is, de tovább tart az elvándorlás más népgazdasági ágazatokba, az új nyugdíjtörvény is csökkenti a munkaerőt E két ok miatt országos viszonylatban több, mint 130 ezerrel kevesebben lesznek a mezőgazdasági termelésben a tervidőszak végéig. Bács-Kiskun megyében pedig csaknem húszezerrel. Ezzel már most számolni kell, hiszen a megye mezőgazdasági üzemeinek jelentős része foglalkozik a kézi munkaerőigényes kertészeti termékek előállításával. Sajnos, ezek az ágazatok a jelenlegi körülmények között kevésbé gépesíthetők. Ennek hátrányát főként a betakarítás időszakában érzik meg az üzemek. • A központi intézkedések hatására várható, hogy zöldség- és gyümolcstermelési kedv fokozódik. A tenniakarás a jellemző a gazdaságok többségében. Ma már nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is általános igazsággá vált, hogy a termelésszerkezetet csak a munkaerő-gazdálkodással együtt lehet helyesen kialakítani. A létszámcsökkenés egyenes velejárója az üzemekben meglevő élő munkaerő hatékonyabb hasznosítása. A gazdaságok csak így tudják növelni termelésüket, bővíteni a fogyasztási alapokat. Természetesen ehhez még szükség van az ipari anyagok, műtrágya, növényvédő szer, gépek, eszközök nagyobb arányú alkalmazására, a külső munkaerő tervezésére. Az üzemek munkaerőbázisát ezután is a főfoglalkozású és az időszakos dolgozók adják. A családtagok, nyugdíjasok, diákok, valamint a más népgazdasági ágakban dolgozók bevonása nélkül főként a betakarítás időszakában lehetetlen volna biztonságba helyezni a termést. Ezért már előre számolni kell a külső munkaerővel a mérleg elkészítésekor. Az elmúlt tervidőszakban a tőkés export 38 százalékát a mezőgazdaság adta, az idén egy- milliárd dollár bevételre számítunk a nyugati piacokról, beleértve az élelmiszerexportot is. Nem kevésbé fontos a szocialista országokba irányuló kivitel fokozása. Olyan termékekre van szükség, amelyek a világpiacon versenyképesek. A korszerű eljárások alkalmazásához, a technikai berendezések működtetéséhez nagyobb tudással rendelkező, úgynevezett minőségi munkaerőre van szükség. Ezt nem lehet egyik napról a másikra előteremteni. • A mezőgazdaságban is felgyorsult a technikai fbrradalom, aminek következtében a termelésben tovább nő az ember szerepe. Kevesebb munkaerővel kell nagyobb eredményt elérni. Amíg régebben 10—12 tehén jutott egy gondozóra, ma 40—50. Ehhez magasabb szintű irányításra is szükség van, mert ez a feltétele, hogy a csökkenő munkaerő ellenére növekedjenek a termelési eredmények. 1962-höz viszonyítva feleannyi munkaerővel csaknem megduplázódott a mezőgazdasági termelés értéke. Javultak a szövetkezeti parasztság élet- és munka- körülményei. Nőttek a társadalmi és szociális juttatások. Néhány évvel ezelőtt az üdülésnek és az üzemi konyha létrehozásának csak a gondolata volt meg. Napjainkban a legtöbb gazdaságban már valóság. A tagság megélhetésének fő forrását a nagyüzemből származó kereset biztosítja, a kiegészítő jövedelmet pedig a háztáji. Ez meghatározza a parasztság igényeit, befolyásolja szemléletmódját. • Köztudott, gazdálkodni csak azzal lehet, ami az üzemek rendelkezésére áll, de hogy milyen formában, az nem mindegy. A szövetkezeteknek a korábbinál körültekintőbben számot kell vetniök munkaerőhelyzetük alakulásával. A terveiket is ennek megfelelően készítsék. Munkafolyamatokra lebontva, hogy egy- egy feladat gyors, szakszerű elvégzésére mennyi időre és hány dolgozóra van szükség. Fontos ez, mert amíg a második ötéves terv időszakában 24 ezer forint eszközráfordításra volt szükség egy ember munkaerejének a pótlására, ez napjainkban meghaladja az 530 ezer forintot. Az összehasonlítás azt bizonyítja, hogy a termelőszövetkezetekben égető szükségletté vált a munkaerő megtervezése. Drága mulatság nemcsak az ipari üzemekben, hanem a mezőgazdaságban is, ha a nagy teljesítményű gép vagy eszköz a rossz szervezés miatt nincs kihasználva. Nemegyszer okozott már jelentős veszteségeket az is, hogy a szövetkezetbe megérkezett több millió forint értékű traktorra nem képezték ki előre a vezetőket. Az üzemek feladata az is, hogy munkaerőmérlegükbe építsék be a betanított és szakmunkásképzés, a felnőtt továbbképzés formáit is. A szakképzettséggel rendelkezők kapják meg a szükséges megbecsülést, mind anyagilag, mind erkölcsileg. Bóna Zoltán Kisgépek - kisgazdaságokba • Megtelt a sátor. (Kotroczó István felvételei) A Skála Áruház parkolója, autós búcsújáróhelyre hasonlít. Kocsikaravánok érkeznek az ország minden részéből, kucsmás, bajszos gazdák, és izgatott kiskerttulajdonosok toporognak, az áttetsző fóliasátor előtt. Az érdeklődők száma jóval nagyobb, mint a kiállítás területe, a bejutásra várni kell. Aki pedig betette a lábát a sátorba, nem egyhamar kerül ki onnét. Van itt minden. Ásó, kapa, színes nyelű osztrák balta, olasz és japán kapálógép, csehszlovák gyártmányú kistraktor és többféle permetezőgép. Szinte az is kedvet kap a vásárlásukra, aki legfeljebb három virágcserépnyi földet mondhat a magáénak. — A vásárlással egybekötött bemutatónak az a célja, — tájékoztat Jászai Zoltán, az áruház mezőgazdasági osztályának vezetője, — hogy ismertesse a mező- gazdasági kisgépek választékát és lehetőséget kínáljon a beszerzésükre. A motorizált kiskertekben, gyümölcsösökben az idősebbek is játszva elvégezhetik a növény- ápolás fárasztó munkáját. Áruskálánkra nem lehet panasz, jó néhány korszerű géppel itt ismerkedhetnek meg az érdeklődők, természetesen megtalálhatók a már jólismert, hagyományos szerszámok és felszerelések is. A bemutató sztárjai az újdonságok. A magasnyomású virágpermetező, a Bácska I. és II. motoros szivattyúk, a legmodernebb locsoló berendezések, vagy a háztáji állattartás munkáján köny- nyítő önetetők, önitatók és fejőgépek. Az olasz kapálógép azonnal megvehető, a japánra várni kell, ez most nagyon kelendő. Mindkettő kifogástalan, az olasz traktor előnye, hogy a törpe gyümölcsfák alá is befér, a japán viszont szép élénkpiros és hátrafelé is lehet kormányozni. — Négy nap alatt 117-et adtunk el belőle és lassan az előjegyzési füzetünk is tele lesz. Ilyen gépet rendeltek többen Kiskőrösre és Akasztóra is. A Mepolterra csehszlovák kistrak- torra Kiskőrösről és Kecskemétről tartanak igényt, Ebből csak a mintapéldány érkezett be a kiállításra, pedig legalább 200-at elvittek volna idáig. Állítólag a II. negyedév elején érkezik a megrendelt szállítmány. A japán gépekre kevesebbet kell várni, ami bejön, azért azonnal jönnek. Tiszakécskére például előző nap reggel küldtek táviratot és délre már be is futott a boldog tulajdonos. Kapta a „Zsigáját” és egykettőre Pesten termett. Mit visznek még? Fóliasátrat — ez is újdonság, — permetezőket, — ezeket 30 százalékos árkedvezménnyel adják egy hónapig, — ásót, kapát, lapátot, vegyszereket, műtrágyát és vetőmagot. Az utóbbiból másnaponként kell feltölteni a készletet. A bemutatóra 1200 rózsatövet hoztak, két nap alatt kifogyott. Naponta 15 mázsa dughagymát adnak el, kilóját 40 forintért, a piaci árnál jóval olcsóbban. Egy idős asz- szony érdeklődik, hogy a szerszámtároló műanyag rekeszeket megvehetné-e, majd a bemutató végén, nyúlketrecnek? Egy másik arra kíváncsi, hogy mivel permetezze a fenyőfáját? Az eladó nemcsak a megfelelő vegyszerrel, hanem részletes szaktanácsadással is szolgál. • Jászai Zoltán bemutatja, hogyan működik a kistraktor. Kint fütyül a szél, a sátorban alig lehet levegőt kapni. Az érkezők először hosszan szemügyre veszik a készletet, válogatnak, tanácskoznak, műszaki adatok után érdeklődnek. Kedvteléssel nézegetik a tetszetős kerti szerszámokat: a metsző- és juhnyíró ollókat, palantázó lapátokat, a hosszúágú lombseprűket és a_kis- állatokhoz szánt kolompokat' A pénztáros megállást "hélkUr' blók- köl. ÄZ egyik vevő szó nélkül tót Számolja a 20 ezéb'’főéi htot. "A' másik nyugtalan. Kevesebbet hozott magával. A hiányzó összegért hazaszalad kocsin, csak azért ideges, hogy elteszik-e a kiválasztott kisgépet? Persze, hogy íélreteszik, Megkönnyebbütten elrohan, kocsival igazán annyi ide az Alföld, mintha a szomszédba ugorna át, 2—3 óra múlva viheti is a kapálót. Ezért a bemutatóért — éppen a tavaszi kerti munkák nyitánya előtt — csak dicsérni lehet a Skála Áruházát. És bár a kiállítás híre futótűzként terjedt el az országban, azoknak sem kell aggódniuk, akik most értesülnek róla. A vásár még javában áll és tart, egészen március 9-ig. Vadas Zsuzsa Akit a brigád nevelt Gemenci barangolásai egyiként határozta el tizenöt évesen a most huszonhét éves Bényi Sándor, hogy erdőgazdasági munkás lesz. A Gemenci Állami Erdő- és Vadgazdaság szekszárdi erdészeténél kezdte el a munkába járást faddi lakóhelyéről, 1965-ben. Kerékpáron, gyalog, mikor hogy engedték a Duna-ártéri útviszonyok. Sohasem hiányzott. A kitartó, szorgalmas fiúra felfigyeltek. 1967-ben — kétszer hathónapi bentlakásos tanfolyam eredményes elvégzése után, — már erdő- gazdasági szakmunkás-bizonyítvánnyal a zsebében tért haza. Középrigócról. Szakmunkásként is ugyanabban a fakitermelő brigádban maradt, ahol elkezdte pályafutását. Két évi katonai szolgálat után rábízták a brigádvezetést. Húszegynéhány évesen nála tapasztaltabb, idősebb embereket is irányított — másfél éven át. — Csak a tanulás hiányzott. Ha az ember egyszer belekóstol a biológiába — különösen a növényélettanba — akkor soha nem elég az ismeretekből — így summázta az akkori évek tapasztalatait. Az erdő- és vadgazdaság tovább segítette. Javasolták a gimnázium levelező tagozatára, ahol tavaly kapta meg az érettségi bizonyítványt. A brigád is támogatta abban, hogy hetenként egyszer délután elmehessen a konzultációra. — Sokszor bérügyekben is ... — magyarázza. Azt akarták megérteni a brigádtagok, hogy például a rönk termeléséért miért ennyi bért kapunk, a sarangolt ipari fáért, vagy a tűzifáért meg miért annyit. Meg hogy miként és miért változik a bér a faállomány magasságától, vastagságától függően... Ez is érdekli ma már az embereket... még akkor is, ha a bérükkel egyébként meg vannak elégedve. Kitetszik a szavából, hogy nevelő, meggyőzni akaró szándék vezeti. Idáig jutott el pályája félútján. Az idén ugyanis tovább akar lépni. A különbözeti vizsgák után erdész-technikusi minősítő oklevelet szerezni. — És addig szeretnék sokat utazni — sorolja a terveit a fiatalember. 1971 óta jártam Lengyelországban, Csehszlovákiában, Szovjetunióban, NDK-ban, és mennyi látnivaló van még a világon! Látnivaló a világban és mennyi tennivaló itthon. Bényi Sándor számára is, akinek életútja második felében bizonyára segítségére lesz a szakmunkásként szerzett tapasztalat, és annak a szocialista brigádnak a helytállása is, amely emberré válásában szinte gyermekkora óta közreműködött. Gulyás Jenő Baja Élet a Kara-Kumban Bolygónk két legforróbb területe az Egyesült Államokban található Halálvölgy és a Líbiai sivatag — itt az eddig mért legmagasabb hőmérséklet elérte az 58 Celsius-fokot. A Kara-Kum sivatag sem marad el a „világrekordtól”, egyes részein: a türkménial Ucs-Adzsiban, s az üzbegisztáni Termezben és Sirabadban mért maximum 50 fok árnyékban. A Kara-Kum homokja azonban képes 80—85 fokig is felforrósodni, s a terület a vegetációs periódusban évi átlagban hatalmas» meny- nyiségű: 5,5—6 ezer foknyi hőt kap! Ez mintegy háromszorosa a Moszkvára jutó hőmennyiségnek. A hőség kegyetlenségét fokozza a levegő rendkívüli szárazsága és a gyakori szél — ez utóbbi olyan különlegesen finom homokot hord magával, amely még a karóra: üvege alá is behatol. Mindennek ellenére itt is megtalálható az élet. A sivatagi élőlények kiválóan alkalmazkodnak a feltételekhez: olyan, d hosszú évezredek során kialakult hőszabályozó rendszerrel rendelkeznek, amely még vízellátásukat is biztosítja. A növényeknek rendkívül szerteágazó, és a talaj igen mély, nedvesebb rétegéibe is lenyúló gyökereik vannak, leveleik pedig olyan parányiak, hogy szinte észrevehetetlenek. Ugyanilyen sikerrel alkalmazkodtak életfeltételeikhez g négylábúak és a madarak is. (BUDAPRESS—APN) • Az áruház II. emeletén is bőséges az árukészlet. A mezőgazdasági osztály, tavaly 100 százalékkal teljesítette túl tervezett éves forgalmát.
