Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

1977. március 8. • PETŐFI NÉPE • 3 Tevékeny a városföldi szövetkezet nőbizottsága Kétszáznál több asszony és le­ány dolgozik rendszeresen a nyárlőrinc-városföldi Dózsa Tsz- ben. Tavasztól őszig, amikor a tennivalók sokasodnak, a közös munkába a nyugdíjas nők is be­segítenek. A szövetkezeti nőbi­zottság képviseli érdekeiket, és figyelemmel kíséri a nagycsalá­dosok, a gyermeküket egyedül nevelő anyák, a gondozási segé­lyen levő asszonyok, valamint a nyugdíjasok sorsának alakulását, örvendetes, hogy a tsz irányítá­sában és a szakvezetésben szá­mos nő tevékenykedik. A Dózsa Tsz-ben dolgozó nők többsége fiatal. Nagy jelentősé­ge van a gyermekintézmények fejlesztésének. Városföldön a tsz- lakótelepen a szövetkezet maga épített ötvenszemélyes óvodát. Nyárlőrincen is megoldódott az óvodáskorú gyermekek elhelye­zése. A tsz anyagilag segíti a nyárlőrinci és a városföldi közsé­gi gyermekintézményeket is. Bárány Ilona a tsz nőbizottsá­gának elnöke azt tartja nagy je­lentőségűnek, hogy a testület a szövetkezet párt- és gazdasági vezetőségével összhangban szá­mos nehéz feladatot tudott meg­oldani. Megváltozott a munkahe­lyek külső képe, korszerűsödtek a munkakörülmények. Nyárlőrin­cen, Városföldön, valamint az autójavító üzemben mindenütt öl­tözők, fürdők, pihenők épültek. Üzemorvosi rendelők vannak a tanyavilágban, és a nőbizottság közbenjárására házipatika létesült a városföldi üzemorvosi rende­lőben. Csak a különleges gyógy­szerekért kell a megyeszékhelyre utazni. Évek óta rendszeres a közétkez­tetés a Dózsa Tsz-ben, ahol a különböző munkahelyekre a szö­vetkezet autóbuszán jutnak el a dolgozók. A városföldi tanyaköz­pontban most vezetik a földgázt a lakásokba és a közintézmények­be. Harmincegy család lakik itt több kilométerre a várostól, köz­ségtől. Az újabb házhelyekéi ki­jelölte a közös gazdaság, s foly­tatódik a családi otthonok építé­se. A háztartásban legszüksége­sebb cikkek a tsz élelmiszerbolt­jában Városföldön és Nyárlőrin­cen is beszerezhetők. A nőbizottság közreműködésé­vel tevékenyen dolgozik az álta­lános iskola szülői munkaközös­sége. A felnőttek tanulásában ugyancsak szervező munkát vég­zett a testület. A Dózsa Tsz vá­rosföldi területén dolgozó nők közül mindenki megszerezte az általános iskolai végzettséget, és többen tovább folytatják a tanu­lást. A korszerű munkafolyama­tok szakszerű elvégzéséhez a bo­nyolultabb gépek kezeléséhez na­gyobb szaktudásra van szükség. A tsz nőbizottsága ennek megszer­zésére serkenti az asszonyokat. K. A. • Bárány Ilona pénztáros, a Dó­zsa Tsz nőbizottságának elnöke. • Menczel Imréné vezeti a városföldi szövetkezeti óvodát. (Méhesi Éva felvételei) A zöldségkertészetekben készülnek a szezonra A zöldborsó cséplésére 55, a zöldbab és a fűszer­paprika szedésére 60, a gyökérfélék kiszedésére pe­dig 80 gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üze­mek, lényegesen többet, mint egy évvel korábban. A konzervparadicsom betakarítására már az elmúlt év végén tíz önjáró kombájn érkezett, ehhez továb­bi hatot várnak: a korszerű berendezések a nagy­üzemekbe kerülnek. Idén megkezdik a káposzta­betakarító gép importját az NDK-ból, egyenlőre azonban maradéktalanul nem tudják kielégíteni az igényeket. A hatsoros szovjet önjáró cukorrépa-kiszedő gé­pekből százat szállít a szovjet külkereskedelem, a hazai típusokból összesen 300-ra kötöttek szerző­dést. Lengyelországból 30 burgonya-betakarító gép érkezik. A kisebb táblákon a termelők forgóvillás kiszedő gépeket alkalmazhatnak, ezekből a meg­rendeléseket kielégítik. Befejeződött az üzemi demokráciáról szóló tanácskozás Vasárnap befejeződött az a tanácskozás, amelyet a Vasas Szakszervezet fennállásának 100. évforduló­ja alkalmából rendeztek a dolgozók beleszólási jo­gának érvényesüléséről, azaz az üzemi demokráciá­ról. A Magyar Kereskedelmi Kamara székházában megtartott tanácskozáson összesen 39-en szóltak hozzá Méhes Lajosnak, a Vasas Szakszervezet fő­titkárának, Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkár- helyettesének és Karakas László munkaügyi mi­niszternek előadásához. A felszólalók között volt 17 külföldi szakszervezeti vezető, és a Szakszerve­zeti Világszövetséghez tartozó Vasas Szakszerveze­tek Nemzetközi Szövetségének főtitkára. (MTI) / öbb, mint fél évszázada "*■ az egész világon folyik a harc a nők egyenjogúságáért. A világ dolgozói női nem­zetközi szolidaritása — év mint év ismétlődő — napjának esz-, mcje először 1907-ben, a szocia­lista nők nemzetközi konferen­ciáján vetődött fel. Majd a Kop­penhágában összeült második nemzetközi nőkonferencia 1910- ben Clara Zetkin javaslatával úgy határozott, hogy március nyolca- dikát nemzetközi nőnappá, a munkás-, értelmiségi és paraszt­nak követeléseiért való harc és tüntetés napjává nyilvánította. Ma ezt a napot világszerte a nők bekéért vívott harcának, a nők egyenjogúságáért, a kapitalista és függő országokban az életszínvo­nal romlásának megakadályozá­sáért, a nők szabadságjogainak biztosításáért és gyakorlásáért folytatott küzdelemnek szentelik. Hazánkban is van emlékezetes múltja a nők szervezkedésének. A Magyarországi Általános Mun­káspárt 1880-as programjában már szerepel a nők politikai jo­gainak és az „egyenlő munkáért egyenlő bért’’ elve érvényesítésé­nek követelése. Néhány sikerte­len kísérlet után 1903-ban alakult meg a szociáldemokrata szellemű Magyarországi Munkásnő Egye­sület, amely a munkásnők politi­kai felvilágosítását, osztálytudat­ra ébresztését tartotta elsődleges feladatának. A nemzetközi nőmozgalom kö­veteléseit először a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom győ­zelme után Szovjet-Oroszország- ban valósították meg. Törvé­nyekben biztosították a nők gaz­dasági, politikai, társadalmi és kulturális egyenjogúságát és szé­les programot dolgoztak ki az elmaradott nőrétegek öntudatá­nak fejlesztésére. A szocialista forradalom nyomán, az 1920—30- as években a kapitalista orszá­gokban kiszélesedett a nőmunkás­mozgalom. Ebben az időben je­lentős kezdeményezés volt a Kommunista Internacionáléhoz tartozó Nemzetközi Nőtitkárság megalapítása. A fasizmus előre­törésével egyre inkább a fasiz­mus és a készülő imperialista há­ború elleni harc került a hala­dó szellemű nőmozgalmak elő­terébe. így alakult meg 1934-ben a Nők Világbizottsága, amely akcióegységbe vont minden olyan nőmozgalmat, amely harcolt a fasizmus és az imperialista há­ború ellen. z utóbbi években a nem- * zetközi nőmozgalom szá­mos jelentős eseményével ta­lálkoztunk. Így bizonyára nem véletlen, hogy a Magyar Nők Or­szágos Tanácsának II. konferen­ciája — amely jelentős tényező­je a világ nőmozgalmának — ép­pen a nemzetközi nőnap előes­téjén ült össze. A Nemzetközi Demokratikus Nöszövetség kez­deményezésére — fennállásának 30. évfordulója alkalmából — az 1975-ös esztendő a nők nemzet­közi éve volt. Az erre vonatko­zó javaslatot az ENSZ közgyűlé­se magáévá tette, és a főtitkár felkérte a tagállamok kormányait, hogy azok dolgozzanak ki haté­kony programot a nők helyzeté­nek javítására. A legutóbbi évek vizsgálódásai alapján a Nemzetközi Demokrati­kus Nőszövetség megállapította, hogy a nők társadalmi, gazdasá­gi, kulturális és szociális helyze­te nincs összhangban azzal a sze­reppel, amelyet dolgozóként és anyaként betöltenek. Megállapí­tották, hogy az ENSZ határozatai és nyilatkozatai ellenére nagyon sok országban érvényesek még a nőkkel szembeni diszkriminációk. nőkre vonatkozó hátrányos megkülönböztetések fel­számolása, majd az egyenjo­gúság biztosítása forradalmi je­lentőségű feladat. Lenin éppen a nemzetközi nőnap alkalmából ír­ta a következőket: „A népek fel- szabadulása az imperializmus igá­ja alól, a munkások és munkás­nők felszabadulása a tőke igája alól feltartóztathatatlanul halad előre. Ezt az ügyet a munkások és a munkásasszonyok, a pa­rasztok és parasztasszonyok tíz és százmilliói lendítették előre. Es ezért ez az ügy az egész vi­lágon győzedelmeskedni fog, a munka felszabadul a töke igája alól.” Mindehhez azonban tettek­re és a gondolkodásmódban for­málódó radikális változásokra volt és van szükség. Es ebben a vonatkozásban azok a forradal­márok tették meg az első lépést, akik 67 évvel korábban az egyen­jogúságért vívott .harc emléknap­jává tették meg március nyolca- dikát. századelő állapotaihoz ké- * "*■ pest a világban manapság lényegesen jobb a helyzet. En­nek oka elsősorban az, hogy az európai szocialista országokban és számos nem szocialista ország­ban törvény mondja ki az egyen­jogúságot. Ezekben az országok­ban a munkához való jogot ál­talában biztosították, de a tőkés világban, ahol ma gazdasági vál­ság van és a munkanélküliség egyre fokozódik, először a ven­dégmunkásokat, majd a nőket bocsátják el. A teljes politikai egyenjogúságot csak a szocialista országok biztosították, másutt a társadalom egészéhez hasonlóan a nők jogait meghatározott kere­tek közé szorították. így hát van-, nak még országok és világrészek, ahol a nőnek joga van ahhoz, hogy dolgozzék, joga van ahhoz, hogy a család minden gondját magára vállalja, de alárendelt szerepet játszik mindenfajta kö­zösségi életben, a családban és a társadalomban egyaránt. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bármilyen jellegű is a jog- fosztottság, annak súlyát az egyén és a társadalom egésze megérzi. A jogfosztottság minden formája, tehát a női egyenjogúság hiánya is — gátolja a fejlődést, mert bi­zonytalanná teszi nemcsak azok­nak az életét, akiket érint. de azokét is, akik eltűrik, hogy má­sok elnyomottak legyenek. / V álunk, a szocializmus teljes ” felépítésén fáradozó Ma­gyarországon sokat tettünk ez ügyben, de még nem jutottunk el, a megkezdett út régére. Van­nak mar jó törvényeink. ezek alapján kidolgozott gazdasági, kulturális és politikai program­jaink, s ezek végrehajtásában je­lentős sikereink születtek. Folya­matosan erősödik az asszonyok, lányok hasznos közéleti tevékeny­sége. Vannak szakmák — keres­kedelem, textilipar, pedagógia és hovatovább a gyógyászat — ame­lyekben a dolgozók többsége nő. Mégis tapasztalható, hogy az em­berek egy része — köztük nem kevés nő — még nem ismerte fel kellő mélységben az egyenjogú­ság szükségességét. A férfi és nő egyformán ren­delkezik azokkal az adottságok­kal, amelyek révén helytállhat az életben. Csupán a feltételeket és a követelményeket kell azo­nossá tenni, hogy a kötelességek is megoszthatók legyenek a két nem között. Nem helyes csupán a nők egyenjogúsítása címén fel­sorolni az épülő bölcsődéket, óvo- dákat, az eladott háztartási gé­peket, mert mindez ugyanúgy megkönnyíti az egyenjogúságot valló férfiak életét, mint a nőkét. A nők egyenjogúsításának kö­vetelése a világban széles hori­zontú politikai program, hiszen a béke, a nemzeti függetlenség, és a demokrácia elengedhetetlen fel­tételei annak, hogy a nők köve­telései megvalósulhassanak. Amíg egy nép nem szabad, amíg há­ború és agresszió áldozata, amíg társadalmi igazságtalanságok, gyarmatosítás, fajüldözés, fasiz­mus és elnyomás alatt szenved, addig szó sem lehet a nők való­ságos egyenlőségéről és fejlődé­séről. világ égető gondjai össze- * fonódnak a nők sorsának alakulásával. Ezt igazolja az ENSZ két évvel előbb kiadott jelszava a nőmozgalom céljairól: egyenlőség — fejlődés — béke. Logikus a sorrend és az összefüg­gés. Mi úgy értelmezzük ezt, hogy a világ fejlődése a szocia­lizmus irányába halad és ez meg­teremti a békét. Bébel. a nőkér-/ dós nagy ismerője irta A nő és a szocializmus című maradandó értékű művének utolsó mondata­ként: „A szocializmusé a jövő, vagyis elsősorban a munkásé és a nőé." Szereti szakmáját, munkahelyét Jó időbeosztás kérdése Határozott el­képzelése nem volt Vörös Te­téznek, amikor a páhi általá­nos iskola vég­zős osztályában a pályaválasz­tásról beszél­getve tőle is megkérdezték, hogy melyik .szakmát válasz­taná legszíve­sebben. Varró­nő lett. A ta­nulóévek alatt megszerette szakmáját, amihez mint kiderült jó ér­zéke is van. Kitűnő bizo­nyítvánnyal vették fel tavaly a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárá­ba. Azóta a konfekcióüzem egyik varrógépén dolgozik. — Jelenleg karcsúsított, színes blúzokat készítünk szovjet ex­portra — mondta a 17 éves szak­munkásnő. — Szeptember óta blú­zokat varrunk, én a karcsúsítást csinálom. — Nem unalmas? — Nem az a lényeges, hogy unalmas-e vagy sem, hanem az, hogy egyre gyorsabban haladunk a munkával. Több a teljesít­mény, ami szerint fizetnek. Több­ször is volt már olyan hónap, amikor 115 százalékra teljesítet­tem a normát, s 2300—2400 forin­tot kaptam érte. — Mit csinál szabad idejében? — Munka után beülök olvasni a gyári könyvtárba, vagy kira­katokat nézek a városban. Van időm. Mindennap fél 8-kor kez­dek, s negyed 5-ig dolgozom, de csak hat órakor indul a busz Páhiba. Az albérlet helyett in­kább a napi ingázást vállalom, ami ugyan fárasztó, de... ... aki szereti szakmáját, mun­kahelyét, annak megéri. Ezen a na­pon csakúgy, mint minden munkahelyen, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyá­rában is a nő­ket köszöntik. Baán Mártát, mint a konfek­cióüzem varró szakmunkás­nőjét a nőnap alkalmából most először üdvözlik a gyár férfi dol­gozói. Tavaly ugyanis még mint tanuló­lány vett részt a március 8-i ünnepségen. — Jól esik ez a figyelmesség, de ami ennél is fontosabb, hogy itt az üzemben olyan közösségi szel­lem alakult ki, amelyben mind­annyian szívesen dolgozunk — mondta a fiatal szakmunkásnő. — Segítség szükséges ahhoz, hogy az iskolából kikerült fiatal szakmunkás minél hamarabb lé­pést tudjon tartani a többiekkel. Nekem nem voltak problémáim, nem hagytak magamra a varró­gép mellett. Megmagyarázták, ho­gyan tudom gyorsan és jól elvé­gezni a rámbízott munkát. Baái Márta a Komarov szocia­lista brigád tagja. Marton Sán- dornéval, Kiss Erzsébettel és Szöl- lősi Erzsébettel együtt a vállalat­nál március végén sorra kerülő Ki tud többet a Szovjetunióról ve­télkedőre készülnek. Ö a politi­kával, a kultúrával és a sporttal kapcsolatos kérdésekre válaszol majd. Azokon a délutánokon, amikor a dolgozók szakközépis­kolájában — ahol első osztályos — nincs tanítás, a könyvtárban a vetélkedőre készül. Kollégáival, barátnőivel rendszeresen jár szín­házba, moziba. Jó időbeosztás kér­dése ... Hárman a konfekcióüzemből Varrónő a közéletben Mielőtt a Habselyem Kö­töttárugyár kecskeméti konfekcióüze­mében beszél­getni kezdtünk volna Barócsi Katalin varró­nővel, a kö­vetkezőket tud­tam meg róla: tizenhárom éve dolgozik a gyár­ban. Műhely­titkár, a textil szakszervezet központi veze­tőségének, a vállalati szak- szervezeti ta­nácsnak a tag­ja, s a Textil­munkás című üzemi lap szerkesztésében is részt vesz. — Hogyan tud ennyi megbíza­tásnak eleget tenni mindamellett, hogy varrógépén havonta 120—130 százalékos teljesítményt ér el? — Őszintén szólva, nehezen. Leginkább talán a műhelytitkári teendők kötik le időm. Fontos feladatom, hogy a szakszervezeti bizalmiakkal szoros munkakapcso­latban legyek, de ugyancsak lé­nyeges az is. hogy részt vegyek azokon az értekezleteken, ame­lyeken a normákat, béreket álla­pítják meg, vagy jutalmazási kér­désekben döntenek. Egyik héten délelőtt, másik héten délután dolgozom. A váltott műszak elő­nye: rendszerint el tudok menni a délelőtti tanácskozásokra is. Mint azt Barócsi Katalin el- Tárnái László—Pásztor Zen n mondta, a legutóbbi pártcsoport értekezletükön a konfekció üzem­ben történt átszervezési tapaszta­latokat vitatták meg. Kevés a munkaerő, s emiatt két szalag összevonása vált szükségessé. így ismét folyamatos a termelés. — Az év közepén költözünk át az új varróüzembe, ahol az ed­digieknél jobb munkafeltételek mellett dolgozhatunk — jegyezte meg. — S még egy jó hír munka­társaimnak: hamarosan emelik majd a délutános műszakpótlék összegét. — Tervei? — Most bővítjük a kecskeméti lakásunkat. Az építkezést szeret­nénk az idén befejezni, minél előbb kényelmesebb otthont ki­alakítani ...

Next

/
Thumbnails
Contents