Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-08 / 56. szám

1977. március 8. • PETŐFI NÉPE • 3

Tevékeny a városföldi szövetkezet nőbizottsága

Kétszáznál több asszony és leány dolgozik rendszeresen a nyárlőrinc-városföldi Dózsa Tsz- ben. Tavasztól őszig, amikor a tennivalók sokasodnak, a közös munkába a nyugdíjas nők is besegítenek. A szövetkezeti nőbizottság képviseli érdekeiket, és figyelemmel kíséri a nagycsaládosok, a gyermeküket egyedül nevelő anyák, a gondozási segélyen levő asszonyok, valamint a nyugdíjasok sorsának alakulását, örvendetes, hogy a tsz irányításában és a szakvezetésben számos nő tevékenykedik.

A Dózsa Tsz-ben dolgozó nők többsége fiatal. Nagy jelentősége van a gyermekintézmények fejlesztésének. Városföldön a tsz- lakótelepen a szövetkezet maga épített ötvenszemélyes óvodát. Nyárlőrincen is megoldódott az óvodáskorú gyermekek elhelyezése. A tsz anyagilag segíti a nyárlőrinci és a városföldi községi gyermekintézményeket is.

Bárány Ilona a tsz nőbizottságának elnöke azt tartja nagy jelentőségűnek, hogy a testület a szövetkezet párt- és gazdasági vezetőségével összhangban számos nehéz feladatot tudott megoldani. Megváltozott a munkahelyek külső képe, korszerűsödtek a munkakörülmények. Nyárlőrincen, Városföldön, valamint az autójavító üzemben mindenütt öltözők, fürdők, pihenők épültek. Üzemorvosi rendelők vannak a tanyavilágban, és a nőbizottság közbenjárására házipatika létesült a városföldi üzemorvosi rendelőben. Csak a különleges gyógyszerekért kell a megyeszékhelyre utazni.

Évek óta rendszeres a közétkeztetés a Dózsa Tsz-ben, ahol a különböző munkahelyekre a szövetkezet autóbuszán jutnak el a dolgozók. A városföldi tanyaközpontban most vezetik a földgázt a lakásokba és a közintézményekbe. Harmincegy család lakik itt több kilométerre a várostól, községtől. Az újabb házhelyekéi kijelölte a közös gazdaság, s folytatódik a családi otthonok építése. A háztartásban legszükségesebb cikkek a tsz élelmiszerboltjában Városföldön és Nyárlőrincen is beszerezhetők.

A nőbizottság közreműködésével tevékenyen dolgozik az általános iskola szülői munkaközössége. A felnőttek tanulásában ugyancsak szervező munkát végzett a testület. A Dózsa Tsz városföldi területén dolgozó nők közül mindenki megszerezte az általános iskolai végzettséget, és többen tovább folytatják a tanulást. A korszerű munkafolyamatok szakszerű elvégzéséhez a bonyolultabb gépek kezeléséhez nagyobb szaktudásra van szükség. A tsz nőbizottsága ennek megszerzésére serkenti az asszonyokat.

K. A.

• Bárány Ilona pénztáros, a Dózsa Tsz nőbizottságának elnöke.

• Menczel Imréné vezeti a városföldi szövetkezeti óvodát.

(Méhesi Éva felvételei)

A zöldségkertészetekben készülnek a szezonra

A zöldborsó cséplésére 55, a zöldbab és a fűszerpaprika szedésére 60, a gyökérfélék kiszedésére pedig 80 gépet vásárolhatnak a mezőgazdasági üzemek, lényegesen többet, mint egy évvel korábban. A konzervparadicsom betakarítására már az elmúlt év végén tíz önjáró kombájn érkezett, ehhez további hatot várnak: a korszerű berendezések a nagyüzemekbe kerülnek. Idén megkezdik a káposztabetakarító gép importját az NDK-ból, egyenlőre azonban maradéktalanul nem tudják kielégíteni az igényeket.

A hatsoros szovjet önjáró cukorrépa-kiszedő gépekből százat szállít a szovjet külkereskedelem, a hazai típusokból összesen 300-ra kötöttek szerződést. Lengyelországból 30 burgonya-betakarító gép érkezik. A kisebb táblákon a termelők forgóvillás kiszedő gépeket alkalmazhatnak, ezekből a megrendeléseket kielégítik.

Befejeződött

az üzemi demokráciáról

szóló tanácskozás

Vasárnap befejeződött az a tanácskozás, amelyet a Vasas Szakszervezet fennállásának 100. évfordulója alkalmából rendeztek a dolgozók beleszólási jogának érvényesüléséről, azaz az üzemi demokráciáról. A Magyar Kereskedelmi Kamara székházában megtartott tanácskozáson összesen 39-en szóltak hozzá Méhes Lajosnak, a Vasas Szakszervezet főtitkárának, Herczeg Károlynak, a SZOT főtitkár- helyettesének és Karakas László munkaügyi miniszternek előadásához. A felszólalók között volt 17 külföldi szakszervezeti vezető, és a Szakszervezeti Világszövetséghez tartozó Vasas Szakszervezetek Nemzetközi Szövetségének főtitkára. (MTI)

/ öbb, mint fél évszázada "*■ az egész világon folyik a harc a nők egyenjogúságáért. A világ dolgozói női nemzetközi szolidaritása — év mint év ismétlődő — napjának esz-, mcje először 1907-ben, a szocialista nők nemzetközi konferenciáján vetődött fel. Majd a Koppenhágában összeült második nemzetközi nőkonferencia 1910- ben Clara Zetkin javaslatával úgy határozott, hogy március nyolca- dikát nemzetközi nőnappá, a munkás-, értelmiségi és parasztnak követeléseiért való harc és tüntetés napjává nyilvánította. Ma ezt a napot világszerte a nők bekéért vívott harcának, a nők egyenjogúságáért, a kapitalista és függő országokban az életszínvonal romlásának megakadályozásáért, a nők szabadságjogainak biztosításáért és gyakorlásáért folytatott küzdelemnek szentelik.

Hazánkban is van emlékezetes múltja a nők szervezkedésének. A Magyarországi Általános Munkáspárt 1880-as programjában már szerepel a nők politikai jogainak és az „egyenlő munkáért egyenlő bért’’ elve érvényesítésének követelése. Néhány sikertelen kísérlet után 1903-ban alakult meg a szociáldemokrata szellemű Magyarországi Munkásnő Egyesület, amely a munkásnők politikai felvilágosítását, osztálytudatra ébresztését tartotta elsődleges feladatának.

A nemzetközi nőmozgalom követeléseit először a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után Szovjet-Oroszország- ban valósították meg. Törvényekben biztosították a nők gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális egyenjogúságát és széles programot dolgoztak ki az elmaradott nőrétegek öntudatának fejlesztésére. A szocialista forradalom nyomán, az 1920—30- as években a kapitalista országokban kiszélesedett a nőmunkásmozgalom. Ebben az időben jelentős kezdeményezés volt a Kommunista Internacionáléhoz tartozó Nemzetközi Nőtitkárság megalapítása. A fasizmus előretörésével egyre inkább a fasizmus és a készülő imperialista háború elleni harc került a haladó szellemű nőmozgalmak előterébe. így alakult meg 1934-ben a Nők Világbizottsága, amely akcióegységbe vont minden olyan nőmozgalmat, amely harcolt a fasizmus és az imperialista háború ellen.

z utóbbi években a nem- * zetközi nőmozgalom számos jelentős eseményével találkoztunk. Így bizonyára nem véletlen, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsának II. konferenciája — amely jelentős tényezője a világ nőmozgalmának — éppen a nemzetközi nőnap előestéjén ült össze. A Nemzetközi

Demokratikus Nöszövetség kezdeményezésére — fennállásának 30. évfordulója alkalmából — az

1975-ös esztendő a nők nemzetközi éve volt. Az erre vonatkozó javaslatot az ENSZ közgyűlése magáévá tette, és a főtitkár felkérte a tagállamok kormányait, hogy azok dolgozzanak ki hatékony programot a nők helyzetének javítására.

A legutóbbi évek vizsgálódásai alapján a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség megállapította, hogy a nők társadalmi, gazdasági, kulturális és szociális helyzete nincs összhangban azzal a szereppel, amelyet dolgozóként és anyaként betöltenek. Megállapították, hogy az ENSZ határozatai és nyilatkozatai ellenére nagyon sok országban érvényesek még a nőkkel szembeni diszkriminációk.

nőkre vonatkozó hátrányos megkülönböztetések felszámolása, majd az egyenjogúság biztosítása forradalmi jelentőségű feladat. Lenin éppen a nemzetközi nőnap alkalmából írta a következőket: „A népek fel- szabadulása az imperializmus igája alól, a munkások és munkásnők felszabadulása a tőke igája alól feltartóztathatatlanul halad előre. Ezt az ügyet a munkások és a munkásasszonyok, a parasztok és parasztasszonyok tíz és százmilliói lendítették előre. Es ezért ez az ügy az egész világon győzedelmeskedni fog, a munka felszabadul a töke igája alól.” Mindehhez azonban tettekre és a gondolkodásmódban formálódó radikális változásokra volt és van szükség. Es ebben a vonatkozásban azok a forradalmárok tették meg az első lépést, akik 67 évvel korábban az egyenjogúságért vívott .harc emléknapjává tették meg március nyolca- dikát.

századelő állapotaihoz ké- * "*■ pest a világban manapság lényegesen jobb a helyzet. Ennek oka elsősorban az, hogy az európai szocialista országokban és számos nem szocialista országban törvény mondja ki az egyenjogúságot. Ezekben az országokban a munkához való jogot általában biztosították, de a tőkés világban, ahol ma gazdasági válság van és a munkanélküliség egyre fokozódik, először a vendégmunkásokat, majd a nőket bocsátják el. A teljes politikai egyenjogúságot csak a szocialista országok biztosították, másutt a társadalom egészéhez hasonlóan a nők jogait meghatározott keretek közé szorították. így hát van-, nak még országok és világrészek, ahol a nőnek joga van ahhoz, hogy dolgozzék, joga van ahhoz, hogy a család minden gondját magára vállalja, de alárendelt szerepet játszik mindenfajta közösségi életben, a családban és a társadalomban egyaránt.

A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy bármilyen jellegű is a jog- fosztottság, annak súlyát az egyén és a társadalom egésze megérzi. A jogfosztottság minden formája, tehát a női egyenjogúság hiánya is — gátolja a fejlődést, mert bizonytalanná teszi nemcsak azoknak az életét, akiket érint. de azokét is, akik eltűrik, hogy mások elnyomottak legyenek.

/ V álunk, a szocializmus teljes ” felépítésén fáradozó Magyarországon sokat tettünk ez ügyben, de még nem jutottunk el, a megkezdett út régére. Vannak mar jó törvényeink. ezek alapján kidolgozott gazdasági, kulturális és politikai programjaink, s ezek végrehajtásában jelentős sikereink születtek. Folyamatosan erősödik az asszonyok, lányok hasznos közéleti tevékenysége. Vannak szakmák — kereskedelem, textilipar, pedagógia és hovatovább a gyógyászat — amelyekben a dolgozók többsége nő. Mégis tapasztalható, hogy az emberek egy része — köztük nem kevés nő — még nem ismerte fel kellő mélységben az egyenjogúság szükségességét.

A férfi és nő egyformán rendelkezik azokkal az adottságokkal, amelyek révén helytállhat az életben. Csupán a feltételeket és a követelményeket kell azonossá tenni, hogy a kötelességek is megoszthatók legyenek a két nem között. Nem helyes csupán a nők egyenjogúsítása címén felsorolni az épülő bölcsődéket, óvo- dákat, az eladott háztartási gépeket, mert mindez ugyanúgy megkönnyíti az egyenjogúságot valló férfiak életét, mint a nőkét.

A nők egyenjogúsításának követelése a világban széles horizontú politikai program, hiszen a béke, a nemzeti függetlenség, és a demokrácia elengedhetetlen feltételei annak, hogy a nők követelései megvalósulhassanak. Amíg egy nép nem szabad, amíg háború és agresszió áldozata, amíg társadalmi igazságtalanságok, gyarmatosítás, fajüldözés, fasizmus és elnyomás alatt szenved, addig szó sem lehet a nők valóságos egyenlőségéről és fejlődéséről.

világ égető gondjai össze- * fonódnak a nők sorsának alakulásával. Ezt igazolja az ENSZ két évvel előbb kiadott jelszava a nőmozgalom céljairól: egyenlőség — fejlődés — béke. Logikus a sorrend és az összefüggés. Mi úgy értelmezzük ezt, hogy a világ fejlődése a szocializmus irányába halad és ez megteremti a békét. Bébel. a nőkér-/ dós nagy ismerője irta A nő és a szocializmus című maradandó értékű művének utolsó mondataként: „A szocializmusé a jövő, vagyis elsősorban a munkásé és a nőé."

Szereti szakmáját, munkahelyét Jó időbeosztás kérdése

Határozott elképzelése nem volt Vörös Tetéznek, amikor a páhi általános iskola végzős osztályában a pályaválasztásról beszélgetve tőle is megkérdezték, hogy melyik .szakmát választaná legszívesebben. Varrónő lett. A tanulóévek alatt megszerette szakmáját, amihez mint kiderült jó érzéke is van.

Kitűnő bizonyítvánnyal vették fel tavaly a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárába. Azóta a konfekcióüzem egyik varrógépén dolgozik.

— Jelenleg karcsúsított, színes blúzokat készítünk szovjet exportra — mondta a 17 éves szakmunkásnő. — Szeptember óta blúzokat varrunk, én a karcsúsítást csinálom.

— Nem unalmas?

— Nem az a lényeges, hogy unalmas-e vagy sem, hanem az, hogy egyre gyorsabban haladunk a munkával. Több a teljesítmény, ami szerint fizetnek. Többször is volt már olyan hónap, amikor 115 százalékra teljesítettem a normát, s 2300—2400 forintot kaptam érte.

— Mit csinál szabad idejében?

— Munka után beülök olvasni a gyári könyvtárba, vagy kirakatokat nézek a városban. Van időm. Mindennap fél 8-kor kezdek, s negyed 5-ig dolgozom, de csak hat órakor indul a busz Páhiba. Az albérlet helyett inkább a napi ingázást vállalom, ami ugyan fárasztó, de...

... aki szereti szakmáját, munkahelyét, annak megéri.

Ezen a napon csakúgy, mint minden munkahelyen, a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti gyárában is a nőket köszöntik.

Baán Mártát, mint a konfekcióüzem varró

szakmunkásnőjét a nőnap alkalmából most először üdvözlik a

gyár férfi dolgozói. Tavaly ugyanis még mint tanulólány vett részt a március 8-i ünnepségen.

— Jól esik ez a figyelmesség, de ami ennél is fontosabb, hogy itt az üzemben olyan közösségi szellem alakult ki, amelyben mindannyian szívesen dolgozunk — mondta a fiatal szakmunkásnő.

— Segítség szükséges ahhoz, hogy az iskolából kikerült fiatal szakmunkás minél hamarabb lépést tudjon tartani a többiekkel. Nekem nem voltak problémáim, nem hagytak magamra a varrógép mellett. Megmagyarázták, hogyan tudom gyorsan és jól elvégezni a rámbízott munkát.

Baái Márta a Komarov szocialista brigád tagja. Marton Sán- dornéval, Kiss Erzsébettel és Szöl- lősi Erzsébettel együtt a vállalatnál március végén sorra kerülő Ki tud többet a Szovjetunióról vetélkedőre készülnek. Ö a politikával, a kultúrával és a sporttal kapcsolatos kérdésekre válaszol majd. Azokon a délutánokon, amikor a dolgozók szakközépiskolájában — ahol első osztályos — nincs tanítás, a könyvtárban a vetélkedőre készül. Kollégáival, barátnőivel rendszeresen jár színházba, moziba. Jó időbeosztás kérdése ...

Hárman a konfekcióüzemből

Varrónő a közéletben

Mielőtt a Habselyem Kötöttárugyár kecskeméti konfekcióüzemében beszélgetni kezdtünk volna Barócsi Katalin varrónővel, a következőket tudtam meg róla: tizenhárom éve dolgozik a gyárban. Műhelytitkár, a textil szakszervezet központi vezetőségének, a vállalati szak- szervezeti tanácsnak a tagja, s a Textilmunkás című üzemi lap szerkesztésében is részt vesz.

— Hogyan tud ennyi megbízatásnak eleget tenni mindamellett, hogy varrógépén havonta 120—130 százalékos teljesítményt ér el?

— Őszintén szólva, nehezen. Leginkább talán a műhelytitkári teendők kötik le időm. Fontos feladatom, hogy a szakszervezeti bizalmiakkal szoros munkakapcsolatban legyek, de ugyancsak lényeges az is. hogy részt vegyek azokon az értekezleteken, amelyeken a normákat, béreket állapítják meg, vagy jutalmazási kérdésekben döntenek. Egyik héten délelőtt, másik héten délután dolgozom. A váltott műszak előnye: rendszerint el tudok menni a délelőtti tanácskozásokra is.

Mint azt Barócsi Katalin el- Tárnái László—Pásztor Zen n

mondta, a legutóbbi pártcsoport értekezletükön a konfekció üzemben történt átszervezési tapasztalatokat vitatták meg. Kevés a munkaerő, s emiatt két szalag összevonása vált szükségessé. így ismét folyamatos a termelés.

— Az év közepén költözünk át az új varróüzembe, ahol az eddigieknél jobb munkafeltételek mellett dolgozhatunk — jegyezte meg. — S még egy jó hír munkatársaimnak: hamarosan emelik majd a délutános műszakpótlék összegét.

— Tervei?

— Most bővítjük a kecskeméti lakásunkat. Az építkezést szeretnénk az idén befejezni, minél előbb kényelmesebb otthont kialakítani ...