Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-06 / 55. szám

« 1971. március 6. • PETŐFI NEPE • I

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGOS NŐKONFERENCIA

Erdei Lászlóné beszámolója Borbély Sándor felszólalása

A Magyar Nők Országos Tanácsa tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a Központi Bizottság 1970-es határozata minőségi változást idézett elő a nők társadalmi

szerepének

megítélésében, meggyorsította politikai, gazdasági és szociális helyzetük fejlődését és jelentősen hozzájárult társadalmunk előrehaladásához is.

Elmondhatjuk, hogy a nőkérdés mindinkább társadalmi üggyé válik — mutatott rá Erdei Lászlóné.

— Ma már a munkaképes korú nők több mint háromnegyed része dolgozik, a többi még tanul. s mintegy 400 ezren a háztartásban tevékenykednek. Lényegében teljes a nők foglalkoztatása, mindenki dolgozhat, aki akar. Ez gazdasági függetlenséget és biztonságérzetet ad a nőknek.

Hazánkban a nők munkába állása követte a népgazdaság szerkezeti változásait és az ipar területi elhelyezkedését. A szocialista iparban dolgozóknak csaknem a fele nő. Örömünkre szolgál, hogy az elmúlt években arányuk nemcsak a hagyományosan nőket foglalkoztató iparágakban nőtt, hanem' a villamosenergia-, a vegyi és a gépiparban is. Sajnálatos viszont, hogy a fejlődés ellenére a szocialista iparban dolgozó szakmunkásoknak csak 21 százaléka nő.

Köszöntjük Vörös Csepel dolgozóit, akik ismét példát adtak szocialista helytállásból és nemzetközi szolidaritásból. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére elindított munkaverseny nagy hazai és nemzetközi visszhangra talált. Ebben a munkaversenyben is megvalósul a szocialista országok közös és nemzeti érdekeinek egysége.

Ezután arról beszélt, hogy a mezőgazdaságban dolgozók mintegy 40 százaléka nő. Szívesen vállalnak munkát az állami gazdaságokban, mert az iparszerű termelés a munkaszervezés, a munkarend és a szociális ellátás kedvez nekik. A termelőszövetkezeti dolgozók fele a nő. Sokan közülük alapító tagjai a szövetke- teknek és a szocialista brigádoknak is. Egyre inkább folyamatossá válik munkájuk és növekedik a ledolgozott 10 órás munkanapjaik száma. A területi különbségek azonban nagyok és a nők 20 százalékának még nem tudják biztosítani a kötelezően előírt munkanapokat, ami a szociális ellátásban is hátrányos.

Az elmúlt években szép számmal helyezkedtek el a nők a szolgáltatás különböző területein. Növekedett számuk az oktatási és más kulturális, a szociális, az egészségügyi munkakörökben, a közlekedésben, a kereskedelemben. Megnövekedett részvételük a közigazgatásban is.

Köztudomású, hogy igen nagy a nők aránya a szellemi munkakörökben, az értelmiségi palákon. A szellemi munkakörökben dolgozók között a női szakemberek ‘aránya megegyezik a férfiakéval. Az átlagosnál lassúbb ütemben növekszik számuk azonban a műszaki és a tudományos életben.

Ma már a 35 éven aluli fér- liak és nők általános- és középfokú végzettsége azonos; egyetemi és főiskolai végzettsége pe- dig gyorsan közeledik egymáshoz. Bizonyos irányzatok a közoktatásban azonban kevéssé változtak. A gimnáziumokban még mindig több mint 60 százalék a lányok aránya, a szakmunkásiskolákban viszont csak 29 százalék. A szakmunkás-képzésben a 27 szakmacsoport közül mindössze négyben — a textil-, a ruházati, a kereskedelmi, a bőr- és szőrmeszakmákban — találjuk a lánytanulók kétharmadát.

Az egyetemek, főiskolák nappali és levelező hallgatóinak csaknem fele lány. Ezzel elégedettek lehetünk. De az egyes karok és szakok közötti megoszlás nem egészséges. A tanítóképzőkben csaknem kizárólag lányok vannak, a tanárképzők hallgatóinak háromnegyed része nő. Ezzel szemben a műszaki egyetemek diákjainak csak 18 százalékátadják. A fizikai munkakörökben lassan növekszik a szakképzett nők aránya, holott ma már több népgazdasági ágban hiány van szakképzett munkásokban.

Erdei Lászlóné tolmácsolta azt a javaslatot, hogy az Oktatási Minisztérium, a tanácsok szigorúan ellenőrizzék a tankötelezettségi törvény végrehajtását.

Kérjük a pártszervezeteket, szakszervezeteket és a KlSZ-szerveze- teket. hogy meggyőző munkával, határozott fellépéssel segítsék leküzdeni az úgynevezett férfiszakmát szerzett lányokkal szemben tapasztalható fenntartást.

ól SZOT és a TOT figyelmébe ajánlotta, hogy továbbra is kezdeményezzék és folyamatosan szervezzék a dolgozó hők szakmai-politikai képzését, továbbképzését. A felnőttoktatási formák továbbfejlesztésénél vegyék figyelembe a nők jelenlegi élet- és munkakörülményeit, a GYES- en levő anyák helyzetét.

Indítványozta a konferenciának: javasolja a Munkaügyi Minisztériumnak, vizsgálja felül az egyes foglalkozásokat abból a szempontból, hogy a műszakitechnikai fejlődés milyen új lehetőségeket nyit meg a nők előtt. A vizsgálat alapján dolgozza ki a szükséges intézkedések tervét, és jelölje meg a közelebbi, távolabbi feladatokat.

A KB-határozat megjelenése óta mind az iparban, mind a mezőgazdaságban, mind pedig a szolgáltatás különböző területein javultak a munkafeltételek a nők egészségvédelme.

Az eltelt időszakban nőtt az anyák társadalmi megbecsülése, fejlődött és kibővült a szociálpolitikai és egészségügyi intézményrendszer, a munkahelyek egyre több segítséget adnak dolgozóiknak anyai hivatásuk ellátásához.

A bölcsődei ellátás ma még csak 10 százalékos. Ez is közrejátszik abban, hogy a gyermek- gondozási segélyt a dolgozó anyák több mint 80 százaléka igénybe veszi, és 10 év alatt csak- nek egymillió nő élt vele.

A MNOT elnöke a bölcsődék, az óvodák és a gyermekgondozási segély összehangolt fejlesztésére kérte a kormányt.

A Magyar Nők Országos Tanácsának munkájáról szólva kiemelte: az 1971-es nőkonferencia javaslatára vizsgálatot folytattak a nők családon belüli helyzetének és szerepének alakulásáról, a Magyar Tudományos Akadémia szociológiai kutató intézetével együtt. A magyar családok élete igen sokszínű. Tartalmát, kapcsolatait, szokásait tekintve gyakorta még konzervatív hagyományokat őriz, de egyre több család életében lelhetők fel a szocialista vonások.

A családon belüli szerepek új felfogása a fiatalok körében egyre jobban érvényesül. Egyre inkább érvényesül az a szemlélet, hogy a gyermek nevelése nemcsak az anya, hanem az apa felelőssége is; a szocialista demokratizmus térhódításának elengedhetetlen feltétele a nők politikai, közéleti aktivitása.

A Magyar Nők Országos Tanácsa élt az elmúlt öt esztendőben véleményező és javaslattevő jogkörével. A törvényalkotás gyakorlatává vált a nők, a családok érdekeinek érvényesítése, és azoknak a hatásoknak a felbecsülése, amelyeket a jogalkalmazás okozhat. Ezekben a társadalmi vitákban a Magyar Nők Országos Tanácsa is részt vett,

A társadalombiztosítási törvénybe a többi között a nőtanács javaslatára került be: ezentúl az 55 évesnél idősebb nő nem veszíti el özvegyi nyugdíját, ha ismét férjhez megy.

A Magyar Nők Országos Tanácsa részt vesz a nemzetközi együttműködés, a békés egymás mellett élés, az általános enyhülés politikájának érvényesítésében és sajátos eszközeivel hozzájárul országunk nemzetközi tekintélyének gyarapításához — mondotta ezután Erdei Lászlóné.

Befejezésül hangoztatta: a Magyar Nők Országos Tanácsa betölti új funkcióját. A beszámolási időszakban teljesítette a párt határozataiból rá háruló feladatokat és a nőkonferencia megbízatásait.

— Az újonnan megválasztandó Nőtanács előtt nagy feladatok állnak. Szocialista fejlődésünk törvényszerűsége, hogy minduntalan többre vállalkozunk, magasabbra törünk. E fejlődés törvényszerűsége az is, hogy felneveli a mindig többre képes embert, aki felnő a feladatokhoz és megbirkózik velük. Ezért tudunk mi is nekirugaszkodni a munkaerkölcs és a teljesítmény mércéjét magasabbra állító népgazdasági tervnek, és elkötelezetten cselekedni a XI. kongresszus határozatainak valóra váltásáért.

Elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi

Bizottságának üdvözletét és személy szerint Kádár János szívélyes jókívánságait.

— Az elmúlt évek' igazolták, hogy pártunk Központi Bizottságának a nők helyzetével, társadalmi szerepével foglalkozó 1970-es februári határozata társadalmunkban széles körű visszhangot, egyetértést, nagy aktivitást váltott ki — mondotta. — Férfiak és nők milliói hitelesnek tartják a nők helyzetéről tett megállapításainkat, elfogadják következtetéseinket, vállalják a megjelölt feladatokat.

Borbély Sándor elismeréssel szólt arról, hogy a Magyar Nők Országos Tanácsa eredményesen végzi munkáját, cselekvőén járul hozzá a párt XI. kongresszusán megalkotott program megvalósításához. Együttműködése a szak- szervezetekkel, a szövetkezeti szervekkel, a Kommunista Ifjúsági Szövetséggel, a Hazafias Népfront-mozgalommal kontsruktív és gyümölcsöző. A Magyar Nők Országos Tanácsa tovább erősítette és erősíti kapcsolatait a világ haladó nőmozgalmaival, fontos szerepet vállal a nemzetközi demokratikus nőszövetség munkájában, harcaiban.

Olyan időszakban ülésezik a konferencia, amikor a pártunk XI. kongresszusán elfogadott, s ma már méltán nemzetinek tekintett program valóraváltásán dolgozunk.

A Központi Bizottság titkára a továbbiakban arról szólt, hogy a társadalmi haladásért végzett tevékenységen belül kiemelt jelentőségű a gazdasági építő- és termelőmunka.

Népgazdaságunk szilárd, alapvetően a terveknek megfelelően fejlődik. A mérleg pozitív. Jó okunk van rá, hogy az ismert nehézségek ellenére is bizakodással dolgozzunk. Az utóbbi néhány évben a világgazdasági körülmények számunkra több vonatkozásban kedvezőtlenül alakultak. A szocialista tervgazdálkodásnak és a szocialista országok együttműködésének köszönhetjük, hogy gazdaságunk nagyobb megrázkódtatás nélkül viseli el a tőkés piac okozta teherpróbát. A feladatok megoldásán munkálkodva több lényeges területen sikerült javítani a végrehajtást, a népgazdaság pozitív folyamatai erősödtek.

— Tervünk szerint ebben az évben a nemzeti jövedelmet 6—

6,5 százalékkal, az ipari termelést 6 százalékkal, a mezőgazdasági termelést 7—8 százalékkal növeljük. Feladataink nagyok és feszítettek.

Megoldásukhoz elsőrangúan fontos a munka szervezettségének, fegyelmének, minőségének jelentős javítása. Főként ezzel őrizhetjük meg eddigi vívmányainkat, gyorsíthatjuk a fejlődés ütemét, emelhetjük az életszínvonalat. Az előző évinél szigorúbb követelményeket akkor lehet teljesíteni, ha a maga helyén mindenki, férfiak és nők a célokat megértve, azokkal azonosulva, legjobb tudásuk szerint helyáll- nak.

— E fórumról is üdvözöljük, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának méltó megünneplésére a dolgozó nők országszerte tömegesen vállalnak részt a csepeliek által kezdeményezett szocialista munkaversenyben. Ezzel is bizonyítják, a szovjet nép, a Szovjetunió iránt érzett őszinte tiszteletüket, szocialista hazafiságukat, internacionalista meggyőződésüket.

— A gazdasági és a: kulturális építésről szólva hangsúlyoznunk kell a nők szerepét. A nők részvétele a társadalmilag szervezett munkában az egyenjogúság alapkérdése. A fokozódó kormányzati, munkahelyi, társadalmi gondoskodás — beleértve a szociálpolitikát és annak gyakorlatát is — jól szolgálja ezt. Az utóbbi években fiatal leányok és asszonyok tíz- és százezrei modern, új feltételek között léptek munkába. Továbbra is feladatunknak tekintjük a dolgozni kívánó nők szervezettebb munkába állítását, a lehető legjobb körülmények között.

— Az elért haladást nagyra értékelve és a jó tapasztalatokat felhasználva szólnunk kell arra is, hogy még sok a tennivalónk. Jelentősen javítanunk kell a pálya- orientációt ahhoz, hogy a nők teljesebben élhessenek a társadalmunkban meglevő új foglalkozási lehetőségekkel, hogy mind többen valóban adottságaik és

képességeik szerinti pályát választhassanak.

Ebben nagy feladatai vannak a családnak, az iskolának, a foglalkoztatást biztosító valameny- nyi munkahelynek és minden tömegtájékoztatási szervnek. A leányok és‘ a fiúk ugyanis még sokszor előítéletektől vezérelve választanak pályát, s nem a valóságos társadalmi szükségletekkel, egyéni képességeikkel összhangban. Így az indokoltnál nagyobb arányban alakulnak ki „csak nőknek”, illetve „csak férfiaknak” elkönyvelt szakmák. Pedig már ma is, holnap pedig különösen arra kell törekednünk, hogy minden olyan pályán, amely nincs káros hatással a nők egészségére, jobb legyen a nők és a férfiad aránya.

A nők közélet tevékenységének fejlődését elemezve figyelmeztetett arra:

— Még mindig van talaja annak a káros szemléletnek, amely a nő vezetésre való alkalmasságát az anyai hivatásra hivatkozva teszi kérdésessé. Azért kell ezzel szemben határozottan fellépni, mert a segítésnek a jószándéka mögé bújva, lényegében a haladást fékezi. Ügy vélem, jogosan igényelhetjük, hogy a nők maguk is bátrabban merjék vállalni a gazdasági, társadalmi, közéleti megbízatást. Egyszóval: ne csak másoktól várják el, hogy egyenrangú, teljes embernek tekintsék őket, hanem vállalják az előítéletek elleni harcot is. Vállalják mind többen és mind tudatosabban az alaposabb politikai tudás megszerzésével együttjáró többletmunkát.

További feladataink vannak a nők élet- és munkakörülményeinek javításában is. Következetesen folytatjuk azt a családtámogató politikát, amelyben kiemelten szerepel a gyermekekről való sokrétű gondoskodás, a szolgáltatások fejlesztése és az időskorúak ellátása — ’ mondotta. — Noha ezek nem szigorúan vett nőpolitikái kérdések, megoldásukkal mégis a legtöbb esetben közvetlenül a nők helyzetén segítünk.

— Céljaink tiszták, világosak, vonzóak. Az 1970-ben megfogalmazott, a X. és a XI. pártkongresszuson megerősített feladatok valóra váltásában jelentősen előrehaladtunk. Azt is jobban látjuk viszont, hogy! gondjaink megoldása nagyobb anyagi ráfordítást igényel, amelynek feltételeit csak a feszített munkával kell megteremteni!. Tudjuk, ez nem megy rövid időn belül. A hangsúlyt most a felelősségre és a tudatos aprómunkára helyezzük. Az az elvégzendő tennivalók természetéből egyenesen következik.

— A haladás fontos összetevőjének tekintjük, hogy a párt, a kormány és a társadalmi szervezetek vezető testületéi, valamint a helyi szervek továbbra is az eddigihez hasonló gondossággal, felelősséggel foglalkozzanak a nők társadalmi helyzetének javításával. Munkálkodjanak következetesen és szívósan azoknak a feltételeknek a megteremtésén, ameI lyek biztosítják a dolgozó nők teljes társadalmi egyenlőségét. A vezető testületek a rájuk bízott hatáskörökkel élve — e feltételteremtő tevékenységük során — idejében intézkedjenek a döntésre érett kérdésekben.

— Eredményeink záloga volt — és lesz a jövőben is —, hogy az irányításért a pártszervezetek, a kommunisták a felelősek, és felelősségük tudatában jó tervek alapján továbbra is élen járnak nőpolitikánk megvalósításában. A kommunisták — köztük a párttag asszonyok és leányoki— ebben a

•munkában sem kímélik erejüket, energiájukat. Együtt haladva a nők millióival, megvalósítják pártunk politikáját, s ezen belül a nőpolitikáját is.

— Meggyőződésünk, hogy programunk nem ábránd. Munkánk eddigi eredményei, népünk elkötelezettsége a szocializmus iránt, s az a szilárd elhatározása, hogy felépíti hazánkban a fejlett szocialista társadalmat, programunk megvalósításának legfőbb biztositéka.

— A fejlett szocialista társadalom, s ezen belül a nők teljes egyenjogúsága egész társadalmunk szép műve lesz. Olyan társadalomé, amelyben a nők és a férfiak magas eszmeiséggel, igaz emberséggel vállalják a rájuk háruló nemes feladatokat, az alkotómunkát és az új nemzedék nevelését — fejezte be beszédét Borbély Sándor. (MTI)

Az összefogás közkinccsé teszi az életművet

Kodály-emlékhangverseny Kecskeméten k.

• Az £ZI énekkara gömöri népdalokat ad elő.

— Már olyan régen meghalt? Tíz egész év telt el azóta? Szinte hihetetlen! Mintha nemrégen járt volna Kecskeméten! Ezeket a szavakat mondta pénteken este egy helybeli zenebarát, mielőtt a Kodály-hangverseny kezdetet vette volna. Ezek a csodálkozó és kétkedő szavak arról is árulkodtak, hogy a város nagy szülöttje közel áll az itt élők szívéhez; úgy tűnik előttük, mintha még ma is köztünk élne. S ez lényegében így is van: az alkotó, akire változatlanul figyel a világ művein keresztül, elevenen él abban a társadalmi közegben, amelyben az igaz értékeket, a kivételes tehetségek érett gyümölcseit nemcsak becsülik, de naponta ízlelik is.

Az egyre hulló eső, a hideg szél nem kényszeritette a zenerajongókat otthonmaradásra. S az sem, hogy a népszerű Ki mit tud? csemegének ígérkezett a tévénézők számára. A nézőtér megtelt. Százak és százak figyeltek a megyei művelődési központ színháztermében, s tapsoltak teljes szívvel, miután nyitószámként elhangzott az úttörő egyenruhás fiatalok szájából „A pa- nyiti halastóban fürdik a fekete csóka" kezdetű gömöri népdal. S így volt ez később is, miközben a ' világhírű zeneszerző műveit, népzenei feldolgozásait hallgatták élvezettel.

A sikeresnek mondható péntek esti hangverseny meggyőzően bizonyította: az összefogás közkinccsé teszi az életművet. Arról van szó ugyanis, hogy az emlékhangverseny a hírős város három zenei intézményének, illetve intézetének közös összefogásával jött létre. Kulturális életűnk, s ezen belül különösen ének-zenei nevelésünk bázisai, a muzsika elterejsztésének s megszerettetésének hatásos fórumai ezzel is példát mutattak arra, hogy miként lehet — és kell — együttesen munkálkodni valamely szép és hasznos ügy, cél érdekében. A zeneszerző nevét viselő művészipedagógiai műhely, az Állami Zeneiskola és (a Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola és Gimnázium tanulói és tanárai egyforma lelkesedéssel tolmácsolták a műveket a hálás közönség előtt.

Hogy ez mennyire így történt, többek között az is bizonyítja, hogy a nagy tapsot kiváltó éneklés után az ~tZl 5 b. osztályának úttörői csillogó szemmel, egymás szavába vágya vallottak a muzsikáról és Kodály Zoltánról. Kocsis Nellinek az a legnagyobb élmény, hogy felvidul a közös éneklés közben: Borszék Tünde számára külön öröm. hogy szereplésein a szülei is jelen vannak:

9 „A csitári hegyek alatt..." r? énekli Mary Lage (Kanada), ti Kodály Intézet hallgatója.

s Varga Mónika szerint lelkesen kell énekelni. Mindhárman elmondták, hogy ismerik Kodály Zoltán élélét; hanglemezről már a hangját is hallották. Amilyen szépen szállt a daluk a színpadon, olyan szépen szólották a muzsikáról.

A zeneszerző híressé vált óha- ja-mondása, hogy „legyen a zene mindenkié”, így válik mindennapi valósággá: a gyümölcsöző összefogás által. Csakis helyeselni tudjuk, hogy a Kodály Zoltán Zene- pedagógiai Intézetet nem áz akadémikus elzárkózás, befelé fordulás, hanem a „hétköznapi”, s folyamatos közművelődési munkában való részvétel jellemzi.

V. M.

• Gyulai £va és Kelemen Júzsefné gordonka—zongora kettőse.

(Tóth Sándor felvételei.)

Nőnapi különvonat Krakkóba

Két évvel ezelőtt indított először nőnapi különvonatot az IBUSZ. Akkor az úticél a Német Demokratikus Köztársaság volt, tavaly Prágába látogattak az ünnep alkalmával a Bács-Kiskun megyei lányok, asszonyok. Tegnap a kora esti órákban Lengyelországba indult különvonat — 429 utassal. A Bács-Kiskun megyeiek ezúttal Krakkóban köszöntik a nemzetközi nőnapot. Városnézés után ünnepségen találkoznak a lengyel nőszövetség tagjaival és üzemlátogatásokon ismerkednek lengyel nőtársaik életével. Ezenkívül Zakopanéi és wieliczkai kirándulás is gazdagítja programjukat. A különvonat utasai március 10-én érkeznek vissza Kecskemétre.