Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)
1977-03-04 / 53. szám
4 • PETŐFI NÉPE • 1977. március 4. A munkásosztály helyzete Bács-Kiskun megyében II. A hajtóerő: a nagyüzemi munkásság KIHASZNÁLNAK MINDEN LEHETŐSÉGET Felfejlesztik a gazdálkodást Bács-Kiskun megye mezőgazdasági szövetkezeteiben befejeződtek a zárszámadások és a' tervtárgyaló közgyűlések. A gazdaságok vezetősége számot adott a múlt évi eredményekről, gondokról, meghatározták a további feladatokat. Tennivaló az idén is akad bőven, és a tervek teljesítéséhez már most hozzá keli fogni. Ez fogalmazódott meg a napokban a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén is. Az összejövetel előkészítése során a brigádtagokkal, az üzemegységek kollektíváival előzőleg ismertették az elképzeléseket. A vezetőség az ésszerű javaslatokat figyelembe véve állította aztán össze a zárszámadási beszámolót, amit Szűcs László, a szövetkezet elnöke olvasott fel a tagságnak. • Fejtik a bort a szabadszállási Aranyhomok Termelőszövetkezet pincéjében. Bács-Kiskun megye szocialista iparában a munkásosztály bázisát képező, annak legszervezettebb, s gondolkodásmódját tekintve leghaladóbb részének: a nagyüzemi munkásságnak az aránya az országosnál jóval alacsonyabb. (Nagyüzemnek tekintjük azt az ipartelepet, ahol évente átlagosan ötszáznál több munkás foglalkoztatnak.) A megye ipari munkásainak mintegy kétötöde dolgozott 1975-ben az ötszáznál több munkást foglalkoztató ipartelepeken, míg országosan a munkások háromötöde volt nagyüzemi. Az elmaradás részben a megyei adottság, részben pedig a korábbi — elsősorban a foglalkoztatottság megteremtésére törekvő — ipartelepítések következménye. A megye szocialista iparában 1974-ben egy ipartelepen átlagosan 97 munkást foglalkoztattak. s ez az országos 117 fős átlagnál jóval kevesebb. Munkáskeresetek a nagyüzemekben A kialakult szerkezet megváltoztatása, a korszerűbb és hatékonyabb termelési lehetőségeket biztosító nagyüzemek számának, a nagyüzemi munkásság arányának növelése — a meglevő termelőerők koncentrálása mellett is — jelentőst beruházásigénnyel jár. Ez a rekonstrukciók, telepbővítések útján megvalósuló folyamat szükségszerűen lassú, nem jár gyors, látványos eredményekkel. 1970 és 1975 között például a megye iparában a nagyüzemek száma 19-ről 21-re nőtt s ezzel a nagyüzemi munkásság aránya mindössze egy százalékkal lett magasabb. Az elmúlt évben már hat olyan nagyüzemünk volt, amelyben ezernél is több munkást foglalkoztattak, ez az 1970. évinél eggyel több, de kétezernél több munkással dolgozó üzem még jelenleg sincs a megyében. Ez idő alatt a nagyüzemek átlagos munkáslétszáma 820-ról 855- re emelkedett. Ezen belül köny- nyűipari nagyüzemeink átlagosan 1002. míg a nehézipariak mindössze 783 munkással dolgoztak. A megye mintegy 18 ezer főnyi nagyüzemi munkásának több mint fele a tizenkét nehézipari, a többi pedig a négy könnyű, illetve öt élelmiszeripari nagyüzemben dolgozik. Az egyéb iparban csak kis- vagy középüzemek termelnek. A megye könnyűiparában a nagyüzemi munkásság A kormánynak a bankrendszer korszerűsítésére vonatkozó határozata alapján az Országos Takarékpénztár a tanácsok bankjává is vált. A költségvetési — majd a fejlesztési alapszámláknak 1971. november elsejei átvétele után — előbbieket az MNB. utóbbiakat a Magyar Beruházási Bank kezelte — az OTP-hez ke-- rült a tanácsok és intézményeik összes számlája. Ezzel nemcsak a bankrendszer korszerűsödött a tanácsok számára a pénzeszközeik feletti egységes áttekintés, valamint a rugalmas felhasználás lehetősége is. Az OTP az új tennivalók ellátására Tanácsi Kommunális Főigazgatóságot, illetve a megyei igazgatóságokon osztályokat hozott létre. • Ezek készítik el a tanácsok számára a fejlesztési és költségvetési gazdálkodásról szóló időszakonkénti szöveges és egyéb táblázatos jelentéseket is, amelyek alapján a testületek a meghozandó döntések előtt megfelelő információhoz jutnak. Így végeredményben a korábbinál hatékonyabban biztosítható az adott cél megvalósítására szolgáló pénzeszközök és hitel egyidejű szükséges koncentrálása is. Bács-Kiskun megyében a tanácsok idei költségvetése — azaz gazdálkodási és működtetési — pénzforgalma a tervek szerint 1 milliárd 906 millió forint, a fejlesztési alap összege pedig a tavalyi maradvánnyal együtt mintegy 1 milliárd 200 ezer. Cél- csoportos lakásépítésre félmil- liárdot, kórházi ágyfejlesztésre 217 millió, egyéb célokra pedig 50 millió forint áll a rendelkezésükre. Egy-egy lakás felépítéséhez csak a takarékpénztár 284 ezer forint hitellel járul hozzá, s az idén például a 244 tanácsi értékesítésű otthonra 69 millió forint „előleget” irányoztak elő. aránya igen alacsony: az egyhar- madot sem éri el, a nehéz- és élelmiszeriparban azonban már a foglalkoztatott munkások mintegy fele nagyüzemekben dolgozik. A nagyüzemek munkásainak átlagbére 1970-ben még alacsonyabb volt, mint a kisüzemekben dolgozóké, 1974-re azonban — elsősorban az 1973. márciusi központi bérintézkedések hatására — már több mint 4 százalékkal magasabb. Néhány ágazatban azonban a nagyüzemi munkások átlagbére még mindig kevesebb, mivel az üzemnagyságtól függően a keresetekre több, egymással ellentétes tényező hat. Így például: — a nagyüzemekben a munka magasabb szintű szervezettsége termelékenyebb munkavégzést biztosít, s ez nagyobb béreket eredményezhet, ugyanakkor — a jobb felszereltség lehetővé teszi például a szalagrendszerek alkalmazását, ahol az egyszerűbb részműveletek, munkafázisok elvégzésére betanítás útján is megfelelő szinten elsajátítható. Az alacsonyabb bérkategóriába sorolt munkások nagyobb arányú alkalmazása pedig a bérszínvonalat csökkenti. A szakmunkások számára, arányára vonatkozóan üzemenkénti adataink nincsenek, de jól érzékelteti az elmondottakat, hogy 1975-ben a megyei székhelyű minisztériumi iparban, ahol több nagyüzem van, a munkások egyharmada volt szakmunkás, míg a helyi (tanácsi és szövetkezeti) iparban, ahol csak kis-, illetve középüzemek vannak, a szakmunkások aránya lényegesen magasabb: 43 százalék volt. Részben a felsoroltak hatására 1975-ben a nagyüzemek munkásainak a bére a nehéz- és a könnyűiparban magasabb volt, mint a kisüzemekben. Az élelmiszeriparban a nagyüzemi munkások munkabére alatta maradt a kisüzemekének. Itt azonban a kis- és középüzemek munkásainak több mint egynegyede a sütőiparhoz tartozott, ahol a munkások egyharmada szakmunkás, igen magas az éjszakai műszakok aránya, emellett a munka sok helyütt még ma is jeíentős fizikai erőkifejtést igényel. Ezek a tényezők a bér- színvonalat emelik. A technikai lehetőségek kihasználása A nagyüzemekben az egy munkásra jutó gépek és gépi berendezések értéke egytizedével maAz OTP természetesen ellenőrzi is a pénzeszközök rendeltetés- szerű és gazdaságos felhasználását, de ez nem jelent beavatkozást a tanácsok önálló gazdálkodásába és döntési jogkörébe. A testületek nemcsak irányítják, hanem ellenőrzik is terveik végrehajtását, költségvetésük fel- használását. Igaz viszont, hogy a takarékpénztár a finanszírozási, hitelezési és egyéb kérdésekben állást foglal, a pénzügyi lehetőségekről véleményt nyilvánít. Egyes esetekben, ha különösen fontos beruházás építésének a meggyorsításáról van szó, különleges hitelt nyújthatnak. Az átmeneti fedezethiányok áthidalását segíti elő a tanácsi, tartósan lekötött betétekből képzett megyei kölcsönalapból engedélyezhető hitel, amelynek az összege 1976 végén 19 millió forint volt. Ebből tavaly kilenc tanács 14 millió forintnyi hitelt kért. Mivel az engedélyezés előfeltétele, hogy a hitel hamarabb teljen le, mint a betét, az OTP célszerűnek tartaná, ha a megyei tanács felhívná a tanácsokat, hogy szabad pénzeszközeiket kössék le — lehetőség szerint hosszabb lejáratra— a megyei kölcsönalap hasznosabb funkcionálása érdekében. — Az eltelt öt év alatt — mondotta Kozma Imre, az OTP megyei igazgatósága tanácsi és kommunális osztályának vezetője — a takarékpénztár igyekezett a tanácsok partnerévé válni, gondjaikat, problémáikat magáénak tekinti. Szoros együttműködéssel, folyamatos és pontos ügyintézéssel, rendszeres információszolgáltatással segíti a tanácsok munkáját, amely közvetlenül, vagy közvetve a lakosság alapvető szükségleteinek, igényeinek kielégítését és életkörülményeinek javulását szolgálja. B. J. gasabb, mint a kisüzemekben. Iparfőcsoportonként azonban jelentősek az eltérések: a könnyűipari nagyüzemekben például közel két és félszer annyi értékű gép és gépi berendezés jut egy- egy munkásra, mint a kisüzemekben, ezzel szemben a nehéz- és az élelmiszeriparban a kisüzemek felszereltsége a magasabb. A nagyüzemek egy munkásra jutó villamosenergia-felhasználása mintegy harmadával haladja meg a kisüzemekét. Ezen belül iparfőcsoportonként is mindenütt több villamosenergiát használtak fel azonos nagyságú rendelkezésre álló hajtóerőhöz, mint a kisüzemek, ami jobb munkaszervezésre, a gépek nagyobb kihasználására enged következtetni. Kedvezőbb műnk akörülmények A nyugodt munkavégzéshez — a kedvező munkahelyi feltételeken túl — egyre inkább hozzátartozik a dolgozók munkahelyen kívüli problémáinak megoldásához nyújtót segítség. Itti kell említenünk többek között az egészségügyi ellátás üzemen belüli megoldását, a gyermekek elhelyezését, stb. Ezekre a nagyüzemekben összhasonlíthatatlanul nagyobbak a lehetőségek mint a kisüzemekben. A nagyüzemek közül 1975-ben háromban működött üzemi bölcsőde, és kilenc üzemi óvodában 638 gyermekről gondoskodtak. A nagyüzemek mindegyikében van már üzemorvosi rendelés, s négy helyen fogászat is működik. A Finomposztó Vállalatnál, ahol a nők aránya igen magas, üzemen belül van terhesgondozás, a Villamosszigetelő és Műanyaggyárban pedig bőr- és nőgyógyászati szakrendelés is. Héjjas Magdolna a KSH Megyei Igazgatósága közgazdász-csoportvezetője Nap, mint nap tanúi lehetünk, különösen az E—5-ös Kecskeméten átvezető szakaszán, azoknak a rendkívül súlyos szabályszegéseknek, amelyeket a rendelkezéseket kellően nem ismerő, vagy felelőtlen gúpjárművezetők elkövetnek. Szinte hihetetlennek tűnik, hogy az igen gyakori veszélyhelyzetekből nem történnek sorozatosan súlyos kimenetelű balesetek, tragédiák. Aki gyakran közlekedik ezen az útvonalon és tisztában van a párhuzamos közlekedésre előírt szabályokkal, megerősítheti, hogy csúcsforgalomban megsokszorozódott figyelemre van szükség, hogy valaki ép bőrrel kikerüljön a forgalomból. A „jobbra tartás” kötelezettsége, amit az új KRESZ általánosságban a párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten haladó járművekre is előír — csorbát szenved. Nagyon sok „indokolatlan akadályozás” és egyéb zavaró körülmény származik ebből. A személygépkocsik, sőt a kisebb teherbírású tehergépkocsik a felezővonalat átlépve előztek. Azért említem múlt időben, mert a záróvonal felfestésével itt ez gyakorlatilag megszűnt, de máshol változatlanul fennáll. Érthetetlen, hiszen ezt a korábbi KRESZ is szigorúan tiltotta. A forgalmi sáv változtatásával egyidejűleg történő, jobbról való előzések gyakorisága kétségbeejtő. Hogy a belső sávban haladó, a balra kanyarodási szándékát jelző és emiatt lassító gé- járműre „ráhúznak”, kürtöléssel (lakott területen!), fenyegetéssel sürgetik, szinte kényszerítik, hogy a kanyarodó jármű vezetője száTöbbek között elmondta, hogy a csaknem 1300 hektáron termelt gabona az aszály ellenére is jó termést adott. Kukoricából viszont mintegy 20 mázsával termett kevesebb hektáronként. Nem hozott jó eredményt a szőlő sem, mivel a tervezett mennyiségnek 65 százalékát elvitték a koratavaszi fagyok. Gyengén sikerült a gyökeres szőlővessző előállítása is. Az almaültetvény azonban meghozta a várt eredményt, 144 mázsát termett hektáronként. A betakarítást alig győzték munkaerővel. Így kissé elhúzódott az almaszüret. De mint már annyiszor, most is segítettek a nyugdíjas tagok és nem kellett nagy rábeszélés, jött a társadalmi munkaerő is. Így végső soron biztonságba tudták helyezni az almatermést. A szarvasmarha-hizlalás jelentős bevételhez juttatta a gazdaságot. A juhászatban is bejöttek a számítások, sőt, jobban, mint azt előzetesen gondolták. A pecsenyebárány értékesítési tervét 230 százalékra teljesítette a közös gazdaság és gyapjúból is 30 százalékkal adtak többet az előirányzottnál. Az állattenyésztési ágazathoz szomára kötelező körültekintés nélkül, hagyja el a forgalmi sávot. Holott az akkor még szabad külső sávba való szabályszerű áttéréssel, ezt a járművet, már az irányjelzés és a lassítás észlelésekor, jobbról kellett volna megelőzni. Lehetne még tovább sorolni, de célom az, hogy a KRESZ idevonatkozó szövegéhez nem ragaszkodva, a párhuzamos közlekedésre vonatkozó és az említett tapasztalatokkal összefüggő, leglényegesebb szabályokat ösz- szegezzem. Párhuzamos közlekedésre az olyan úttest alkalmas, ahol a menetirány szerinti oldalon — tehát az egyirányú úton és at osztottpályás úttesten is — legalább két járműsor biztonságosan haladhat egymás mellett. Egy-egy sáv minimális szélessége 250—275 centiméter. Az úttesten általában útburkolati jellel vannak elválasztva egymástól a forgalmi sávok. A tapasztalatok szerint zavart okozhat a „leállósáv” leválasztása, amit folyamatos ' haladásra egyesek előszeretettel igénybe vesznek, sőt olykor szabálytalanul, jobbról végrehajtott előzésre is. A leállósáv elsősorban az elnevezéséből is adódó célt szolgálja, de bizonyos esetekben a gyalogosok, a gyermekek zárt csoportjának, a kerékpár és segédmotoroskerékpárok közlekedésére stb., van rendszeresítve. Könnyűszerrel felismerhető arról is, hogy szemmel láthatóan keskenyebb a kijelölt forgalmi sávnál. Ezzel összefüggő legtöbb szabálysértés az E 5-ös út Lajosmizse és Ba- lástya lakott területén átvezető szakaszán észlelhető. rosan kapcsolódó húsfeldolgozóüzem is jól zárta az elmúlt esztendőt, a tervezett 17 és fél millió forintos bevétellel szemben 19 millió forintot tett a közös kasz- szába. Sikerült teljesíteni a tejtermelési tervet is, de sajnos az egy tehénre jutó tejátlag még mindig alacsony, alig több, mint 2 ezer liter. A szövetkezetben tavaly 5,2 millió forintot fordítottak traktorok és munkagépek vásárlására. Ezzel csaknem teljesen száműzték a szövetkezet korábbi gondjait. A nagy teljesítményű Rába-Steiger erőgép egyedül képes elvégezni a gazdaságban az őszi mélyszántást és a talajmunkákat. Ami a fő szempont: időben és jó minőségben. Ha az idén sikerül befejezni a szerelőcsarnok korábban megkezdett építését, akkor a termelő- eszközök javítása is könnyebbé válik. A szövetkezet tevékenységéhez szorosan kapcsolódik a háztáji gazdálkodás. Az elmúlt esztendőben a tagság 9,3 millió forint értékű sertést, 6,9 millió forint értékű tejet és 2,8 millió forint érUlburkolati jelek felfestése nélkül is kialakulhat a párhuzamos közlekedés, erre alkalmas úttesten. Ugyanis, ha legalább két személygépkocsikból álló járműsor biztonságosan elfér egymás mellett, a feltétele már adva van. De ténylegesen csak akkor jön létre, ha legalább két forgalmi sávban 10—12 jármű — a szükséges követési távolság megtartásával — halad egymás mellett. Erre az így kialakult párhuzamos közlekedésre nézve is a későbbi általános szabályok az irányadók. A párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten is általános szabály, hogy „jobbra tartva” kell a járműveknek haladni. Azonban két forgalmi sav megléte, esetén, ha a személy- gépkocsi, vagy lakott területen a távolsági viszonylatban közlekedő autóbusz több járművet kíván előzni — megmaradhat a belső forgalmi sávoan. Ha pedig három, vagy több sáv áll rendelkezésre; a második sávban is szabad közlekedni azoknak a (lassúbb) járműveknek, amelyek két sáv meglétekor csak a jobbszélső forgalmi sávban haladhatnak. Viszont a harmadik és további (belső) sávba, a balra kanyarodni szándékozó járművek kivételével, csak személy- gépkocsival szabad ráhajtani. Az előbb említettek, a ritkábban előforduló esetek, megértése — éppen a forgalmi sávok kijelölésének hiánya miatt —, nem is egyszerű. Külön szabályozza a KRESZ — és ez a gyakoribb eset —, amikor lakott területen a forgalmi sávok útburkolati jellel vannak megjelölve. Ekkor személygépkocsival a belső sávban, vagy sávokban folyamatosan is szabad közlekedni, a gyorsabban haladó járművek akadályozása nélkül. Az utóbbiak megértése — úgy gondolom _ — egyszerű, különösebb nehézséget nem okoz. A legtöbb bizonytalanság, egyben a korábban is említett súlyos szabálysértések tömkelegé, az előzési manővereknél tapasztalható. A szabály megértéséhez a dolog lényegéből kell kiindulni, éspedig abból, hogy az előzésre vonatkozó általános rendelkezéseknek megfelelően, az előzést balról kell végrehajtani. tékű hízómarhát értékesített a szövetkezet útján. A közös gazdaság az állattartás könnyítésére 144 vagon szemesterményt adott a háztáji gazdaságoknak állami áron. Kihelyeztek 70 darab vem- hesített kocát, amelyeknek ellenértékét két év alatt fizeti vissza a tulajdonosa. Annak ellenére, hogy a szövetkezet a múlt évi célkitűzéseket nem minden ágazatban tudta teljesíteni, mégis jó évet zárt. A mérleg szerinti eredmény több, mint 10 millió forint. Az idén ennél többet szeretnének, elérni, hogy hogyan, az a tervekben szerepel. Ebből néhányat. Üjabb szőlőültetvényt korszerűsítenek, megkezdik a fűszerpaprika-termesztését 50 hektáron, növelik az egy tehénre eső tejhozamot. Szaporítják az anyajuh-állományt. Mindennek megvalósításában kiveszik majd részüket a szocialista brigádok, melyek a csepeli, illetve a hartai Erdei Ferenc Termelőszövetkezet felhívásához csatlakozva tették meg vállalásaikat a jobb eredmények elérésére. B. Z. Kivételt képez a felezővonal nv-lr lé — a belső sávba — behúzódó és balra kanyarodási szándékát szabályszerűen jelző járműnek jobbról történő előzése. Párhuzamos közlekedésben tehát a menetirány szerinti oldalon balra eső sávba való — az erre vonatkozó szabályoknak megfelelő — áthúzódással kell a külső sávban közlekedő járművek mellett elhaladni. Vannak ugyan kivételek ez alól is. de akkor nem előzésről van szó! Hogy csak az egyszerűbb és gyakran előforduló helyzeteket említsem; előfordulhat, hogy a külső és belső sáv egyaránt hosszabb távolságon át telített, és a belső sávban való lassulás miatt, a külső sávban közlekedő jái művek többször is elhaladnak az említett járművek mellett. Nem történt jobbról előzés, hiszen sávváltoztatás nélkül jött létre. Egyes járművek között is létrejöhet hasonló helyzet, az előbbivel azonos ok miatt. / Ide tartozik még annak a tisztázása is, hogy a nem személy- gépkocsi kategóriába sorolandó egyéb járművek (többségében tehergépkocsikról van szó) balra történő sávváltoztatással is csak akkor hajthatják végre, illetve kezdhetik meg az előzést, ha belátható távolságon belül biztosítva van a visszatérés lehetősége. Sajnos, gyakorlattá vált, hogy ezt a rendelkezést és a jobbra tartási kötelezettséget semmibe véve, a tehergépkocsik a belső sávban haladnak, holott a külső sáv a beláthatóság határáig szabad. Mi több, egymást jobbról megelőzik és a szabálytalanságot tetézve, ismét visszatérnek a belső sávba. Nem is kell említenem, hogy az elkövetők hivatásos gápjármű vezetők! Befejezésül még egy nagyon lényeges szabályra hívom fel a figyelmet. Párhuzamos közlekedésre alkalmas úttesten a felezővonalat, vagy útburkolati jellel el nem látott úttesten a képzeletbeli felezővonalat, csak balra kanyarodás és megfordulás céljából szabad átlépni. Folyamatos továbbhaladás végett — tehát így előzni — szigorúan tiltott, rendkívüli balesetveszélyessége miatt. Dávid József Szabálytalan és balesetveszélyes manőverek a párhuzamos közlekedésben Az új KRESZ hatályba lépését követő negyedéves kezdeti bizonytalanság után — ami a több új rendelkezés nem egészen egyértelmű felfogásában és kivitelezésében nyilvánult meg — további egy év telt el. A járművezetők többsége ré- HITEL, KÖLCSÖN, INFORMÁCIÓ, EGYÜTTMŰKÖDÉS széről az tapasztalható, hogy alkalmazkodnak az új szabályokhoz. Figyelemmel kísérik a közlekedő partnerek magatartását is, és a ma már elengedhetetlenül fontos előzékenység, udvariasság, az elsőbbségről való lemondás teret nyert, mindinkább gyakorlattá válik. Nem állítható mindez a párhuzamos közlekedésben, ahol — talán egy kis túlzással — a legalapvetőbb szabályok sem érvényesülnek. Az OTP a tanácsok bankja is
