Petőfi Népe, 1977. március (32. évfolyam, 50-76. szám)

1977-03-27 / 73. szám

1977. március 27. • PETŐFI NÉPE • 3 Szót kér a szocialista brigádvezetö — Soha jobbkor! Mintha csak megérezte volna a Petőfi Népe, hogy emlegettük —, ezzel foga­dott a minap Lovass Nagy Ist­ván, a miskei Március 15 Tsz pántlikára, s máris előhozakodott a miérttel: A szövetkezeti ' gazdaság első aranykoszorús szocialista brigád­jának vezetőjét, Katona Józsefet Kiváló termelőszövetkezeti mun­káért elismerésben részesítette a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa, s a kitüntetést a kö­zelmúlt napokban, a mezőgazda­sági szövetkezetek szocialista bri­gádvezetőinek III. országos ta­nácskozásán vette át. — Jóleső, hogy ezt hírül adhat­juk: brigádvezetőnk elismerése valamennyiünkre nézve megtisz­teltetés. Katona József szeretett volna felszólalni az országos ér­tekezleten, de idő hiányában er­re nem került sor. örülnénk, ha a megyei pártbizottság lapjában helyet kapna mondanivalója. Le­hetséges? — Természetesen! • Katona József pedig előre bocsá­totta, hogy szerencsésnek mond­hatja magát, mert 1973-ban a második országos tanácskozásnak is i'észese volt. így a mostani ér­tekezlet beszámolója és vitája alapján felmérhette, mekkora eredményt ért el a szocialista bri­gádmozgalom a termelőszövetke­zetekben. A Duna melléki Tsz-ek 643 szocialista brigádjának tizen­egyezer tagja nevében készült az országos tanácskozást köszönteni, a miskei tsz életéről, a szocialis­ta brigádok munkájáról pedig a következőket elmondani: — Termelőszövfetkezetünkben nyolcéves múltú a szocialista bri­gádmozgalom. Napjainkban száz­hét nő és kétszázhatvan-hat férfi résztvevővel 22 brigád versenyez. Valamennyi brigádunk csatlako­zott a csepeli munkások és a har­■ tai Erdei Ferenc Tsz felhívásához, hogy méltón, munkasikerekkel köszöntsük a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. évforduló­ját. Elhatároztuk, hogy 11 millió forinttal túlteljesítjük szövetkeze­tünkben a 110 millióra tervezett termelési értéket. A kertészeti és növénytermesztési főágazatban dolgozó brigádok- az előirányzott­nál ugyancsak tíz százalékkal — ez 58 tonna! — több zöldség meg­termelését vállalták, mivel a nép­gazdaságnak nagy gondja a zöld­ségellátás. A tehenészetben dol­gozó brigádok a tavalyihoz ké­pest 30 százalékkal növelik a tej­értékesítést, ami 95 ezer liter többlet tejtermelést jelent. A közösben tett vállalások mel­lett gondoltunk a háztáji által kínált lehetőségre. Annál is in­kább, mert szövetkezetünk párt- és gazdasági vezetése nagyban elősegíti, hogy a háztájiban mi­nél több zöldséget és hústermé­ket lehessen előállítani. Ezért is vállalták a szocialista brigádok, hogy a közös révén értékesíteni tervezett mintegy nyolc és fél­milliós értéket szintén 10 száza­lékkal túlteljesítik. Mindezek mellett elhatároztuk, hogy a termelési költségeink ter­vezett összegét 2,7 millió forint­tal csökkentjük. Szocialista brigádjaink tavaly jelentős társadalmi munkát vé­geztek a községben. Az új óvoda építésénél például 400 ezer forint értéket tett ki a gyalogmunkával, fogat- és gépi erővel nyújtott se­gítségünk. valamint minden bri­gádtagnak az egyévi keresete 2 százalékával való hozzájárulása, így minden édesanya jó helyen tudja gyermekét és heti 4—5 na­pon át nyugodtan részt tud ven­ni a közös munkában. Ez évben az öregek napközi ott­hona létrehozásában akarunk se­gíteni. Szeretnénk elérni. hogy az idős nyugdíjas tagjaink, akik magányosak, gondozásra és fi­gyelmességre szorulnak, jól érez­zék magukat, gondtalanul tölt­hessék napjaikat. Legnagyobb gondunkat a vé­gére hagytam. Községünk, sajnos, egy öreg, romos, és csak százöt­ven személyt befogadó művelődé­si házzal rendelkezik. Az ósdi falak között azonban nagyon szép kultúrmunka folyik. Szocia­Ha az olaj „fáradt" S fnt >;*»«• . «!<*•.) viAn’.i > I r r ■ ■ í Mindannyiunk előtt ismert, hogy évente jelentős mennyiségű villamos energiát, több millió ton­na kőolajat importálunk. Energia- hordozó nélkül visszaesne a ter­melés, nem jutna minden trak- • torba, teherautóba, buszba, gép­kocsiba olaj. Pedig a műszaki fej­lesztéssel egyre növekszik a jár­művek, erőgépek száma és en­nek arányában a fogyasztás. A korszerű eszközök üzemelte­tése a mezőgazdaságban is egyre több, főként jobb minőségű olajat igényel. Vegyük alapul a trakto­rok motorját. A nagyobb telje­sítmény érdekében megnövelt for­dulatszám, a munkaterület, a por miatt, sűrűbben kell cserélni a kenőolajat a traktorokból, mint mondjuk a személygépkocsikból. Mi történik a fáradtolajjal? A gépállomások időszakában még csak összegyűjtötték a gé­pekből leengedett kenőanyagot. Regeneráltattáik, aztán újra fel­használták. Ez nem okozott kü­lönösebb gondot abban az idő­ben, hiszen a G—35-ös izzófejes traktorba megfelelt a gyengébb minőségű anyag is. A John Deere, az IHC, vagy a Rába Steiger erő­gépben már csak nagyobb finomí­tás után lehet ezt alkalmazni. Voltaképpen közismert dolgok ezek a szakemberek körében. Sajnos, mégis könnyen bánnak a fáradtolajjal. Pedig az olaj ösz- szegyűjtése, takarékosságot és környezetvédelmet szolgál. A Vo­lán 9. számú Vállalatnál évente több tízezer liter különféle mi­nőségű olajat használnak fel a gépjárművekben. A fáradtolaj minőségjavítását a hatvanas évektől folytatják. A régi rege­neráló berendezést kicserélték, újat vásároltak; Az ebből vissza­nyert kenőanyagot a korszerű motorokban is hasznosítani tud­ják, ha nem is olajcserére, de utántöltésre. Mit jelent ez takarékossági szempontból? Tavaly csaknem 400 ezer liter olajat használtak fel a Volánnál, amelynek 35 százalékát fáradtolaj formájában visszanyer­ték. Ennek a mennyiségnek a re­generálása mindent beleszámítva literenként 9 forint 14 fillérbe ke­rült. Az új olaj nagykereskedel­mi áron 14 forint 87 fillér. A megtakarítás 5 forint 73 fillér li­terenként. Ez öt-tízezer gépkocsi­nál, traktornál jelentős összeg. Ha még szélesebb, mondjuk or­szágos mértékben gondolkodunk, akkor kitűnik, hogy milliókat le­het megtakarítani ezzel a mód­szerrel. Ezt meg kell tenni még akkor is, ha az olaj összegyűj­tésére, szállítására, regenerálásá­ra vagy a finomítóba eljuttatásá­ra össze kell fogni. A Volán gépkocsiparkja töre­déke ' az országosnak, de a me­gyeinek is. A többit a vállalati teherautók, autóbuszok, személy- gépkocsik adják, valamint a me­zőgazdasági erőgépek. Maradjunk ez utóbbinál. Mit csinálnak a me­zőgazdasági üzemek az olajjal? Egy részét összegyűjtik, az AFOR fizet is érte valamennyit. Tavaly 150 tonna fáradtolajat szállítottak vissza az ÁFOR-hoz, amely még az 5 százalékát sent teszi ki an­nak a mennyiségnek, amelyet forgalmaztak. A többi megy a föld alá, vagy a csatornába, meg ki tudja hová. Szennyezi a környe­zetet, emellett jelentős érték vész kárba. Vajon miért idegenkednek az üzemek az olaj összegyűjtésétől? Talán a 40 filléres átvételi árat keveslik? Lehet. Ez valóban nem kecsegtető összeg. Az is közre­játszhat, hogy a fáradtolaj ösz- szegyűjtése nem egyszerű. A kü­lönböző minőségű olajat csak kü­lön tartályba szabad önteni, le­hetőleg benzin, orsóolaj, homok és egyéb szennyezések nélkül. Ne­hézkes? Bizony az. Főként akkor, ha egy üzemben 5—6 fajta kenő­anyagot használnak egyszerre. Mi lehet a megoldás? Egységesí­teni kell a felhasznált olajok mi­nőségét. Az ÁFOR segít ebben. Egy tartélyautót szerel fel szi­vattyúval, amely hívásra ház­hoz megy. Felszippantja, elviszi az összegyűlt fáradtolajat. Jár­ható út lenne az is, hogy á két termelőszövetkezeti területi szö­vetség olaj regeneráló társulást kezdeményezne. Ez megfelelő be­rendezéssel a gazdaságokban, ösz- szegyűlt motorolajat tenné alkal­massá az újbóli felhasználásra. Az olaj nem szennyezné tovább a környezetet, emellett jelentős költséget lehetne megtakarítani ezzel a megoldással. Megkezdődött a tavaszi mun­ka, traktorok, tehergépkocsik és más gépjárművek ezrei fogyaszt­ják nagy tömegben az üzemanya­got és a kenőolajat. A megyei mezőgazdasági szakigazgatás is szerepet vállalhat abban, hogy az állami és szövetkezeti gazdasá­gokban felgyülemlett fáradtolaj regenerálás utáni újbóli felhasz­nálása intézményesen minél előbb megvalósuljon Bács-Kiskun me­gyében. B. Z. lista brigádjaink ez évre felaján­lották: azért, hogy új művelődési házat építhessünk, összeadjuk évi jövedelmünk egy-egy százalékát és több mint 5600 óra társadalmi munkát vállalunk. Termelőszövetkezetünk 500 ezer forinttal járul hozzá a művelődési ház megépítéséhez. Sokat számol­tunk már, de, sajnos, az jött ki, hogy csató a magunk erejére ha­gyatkozva, így, apránként 1985- ben gyűlik össze az építkezés megkezdéséhez szükséges pénz. Feltéve, hogy közben az építési anyagárak nem változnak meg jelentősen. Reméljük, hogy akkor is lesznek még fiatalok Miskén, hiszen nem utolsósorban az ő művelődésük és szórakozásuk szolgálatára, itthonmaradására kí­vánjuk elősegíteni a megoldást. Ezeket szerettem volna az or­szágos értekezleten elmondani. Amit viszont ott kaptam, a sok­sok hasznos tapasztalatot, igyek­szem maradéktalanul átadni szö­vetkezeti versenybizottságunknak, minden szocialista brigádunknak — mondta végül Katona József brigádvezető. P. I. Gólyaszámlálás Az UNESCO fennhatósága alatt működő nemzetközi madárvédel­mi tanács Európa-szerte figyelem­mel kíséri a gólyaállomány ala­kulását, hazánkban pedig a Ma­dártani Intézet 5 évenként tart számlálást. Az országos felmérés­sel létrehozott és feldolgozott, együttesen mintegy 150 000 adatot tároló országos gólyakataszternek, valamint a felmérésekkel kapcso­latos tudományos monográfiáknak a szegedi Somogyi-könytár adott otthont. Legutóbb 1974-ben írták össze a gólyákat Magyarországon. Az adatok szerint az utóbbi két évti­zedben csaknem felére csökkent e mezőgazdasági kártevőket pusztí­tó, rendkívül hasznos madarunk létszáma. Mivel a legtöbb gólya a Dél-Alföldön, főleg Csongrád me­gyében telepedik meg, rak fész­ket és nevel fiókákat, ezért ott nem csupán 5 évenként, hanem gyakrabban ellenőrzik a ritkuló madárállományra vonatkozó vál­tozásokat. A Csongrád megyei vadvizekre korán érkeztek meg az idén a gó­lyacsapatok. A gólyaszámláló diá­kok pedig rövidesen megkezdik az alföldi ember kedves madarai­nak összeírását. HETI KOMMENTÁR Barátságunk, együttműködésünk dokumentuma Űj OTP-székház Kiskunhalason Elkészült az OTP kiskunhalasi kirendeltségének új hivatala. Far­kas Ödön, a kirendeltség vezető­je nem kis örömmel vezet körbe az impozáns ügyfélfogadó-terem­ben, ahol végre megfelelő körül­mények között dolgozhatnak, il­letve fogadhatják az ügyfeleket. — Március 21-én, a tavasz első napján kezdtük meg itt a munkát — mondja Farkas Ödön — Nem panaszkodhatunk a forgalomra. Takarékosak a halasiak, ezt bizo­nyítja, hogy a múlt évben 37,2 millió forinttal növelték a betét- állományt, s elérte a 324 millió forintot. — Ezt az összeget hozták. S mennyit vittek? — A múlt évben lakásépítésre és vásárlásra 70,3 millió forintot kölcsönöztünk. A különböző tar­tós fogyasztási cikkek vásárlását 20,1 millió forinttal segítettük. — Az építőkről még nem be­széltünk. — Üj székházunkat, amelynek emeletein hat, egyenként 3,5 és 26 kétszobás lakás van, a Kiskunha­lasi Építőipari Vállalat építette 14 millió forintért, őszinte elis­merésünk az építőknek, akik ha­táridőre jó minőségű munkát vé­geztek. O. L. »V« ••••• • ••*••*•***#**' Az okmány, amelyet Berlin­ben csütörtökön délután látott el aláírásával Kádár János, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első titkára és Lázár Györgyi a Magyar Nép- köztársaság miniszterelnöke, va­lamint Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának főtitkára, az NDK Államtanácsának elnöke, nem­csak a tóét ország számára nagy jelentőségű. A Magyar Népköz- társaság és a Német Demokrati­kus Köztársaság közötti új ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerző­dés — immár a fejlett szocialis­ta építés szakaszába jutott — két testvéri ország még jobb, még magasabb szintű együttműködé­sének dokumentuma. Egyben ki­fejezi azt a szándékot és kötele­zettséget, hogy a szocialista orszá­gok és nemzetek további köze­ledésének törvényszerű folyama­tát a szocialista országok közös­sége javára átfogóan fejlesszék és segítsék. A szerződés, amelyet — ra­tifikálásuk után — törvénytárá­ba iktat mindkét szocialista or­szág, a marxista—leninista poli­tikán alapul, a szocialista inter­nacionalizmus további erősítését szolgálja. Ennek az internaciona­lizmusnak, testvéri barátságnak kiemelkedő megnyilvánulása volt a Kádár János által vezetett ma­gyar párt- és kormányküldöttség négynapos NDK-beli látogatása. Szívélyes, elvtársi légkör vette körül küldöttségünket — bizo­nyítékául annak, hogy milyen nagyra értékelik az NDK-ban azt a politikát, amelyet az MSZMP és a Magyar Népköztársaság foly­tat, és azokat a teljesítményeket, amelyeket — mint ez Erich Ho- necker beszédében is kifejezésre jutott — 4 tehetséges, szorgalmas magyar nép elért. A magyar ven­dégek a Német Demokratikus Köztársaságban tapasztalhatták, hogy ez a baráti szocialista or­szág. a német munkásmozgalom legjobb hagyományainak folytató­ja, hatalmas eredményeket ért el és sikeresen halad az NSZEP VIII. és IX. kongresszusán ki­dolgozott politika, a IX. kongresz- szuson hozott határozatok megva­lósítása érdekében. „Történelmi jelentőségűnek tartjuk — mon­dotta Kádár elvtárs a forró han­gulatú barátsági nagygyűlésen a berlini Köztársasági Palotában—, hogy Európa szívében a német nép olyan államot teremtett, amely jelentős mértékben gyara­pítja a szocializmus, a társadal­mi haladás és a béke nemzet­közi erőit.” A rendkívül szívélyes, elvtársi légkörben lezajlott tárgyalásokon természetesen helyet kaptak a nemzetközi gazdasági integráció fejlesztésének kérdései is annak a fontosságnak megfelelően, amit ezek a teendők valamennyi szo­cialista országban az új társada­lom építése anyagi alapjai meg­teremtésében játszanak. Megálla­píthatták. hogy a mostani nép- gazdasági ötéves tervek egyezteté­se megteremtette az alapvető fel­tételét annak, hogy a két ország tovább feilessze a termelési koo­perációt és a gyártásszakosítást. 19f!0-ra a kölcsönös árucserének már legalább harmadát teszik ki az ilven megállapodások szerint szállított termékek. És hogy ez nem egyszerűen anyagi, gazdasági kérdés, hanem egyben az emberek közötti ba­rátságot, közeledést szolgálja, az a látogatás is bizonyította, ame­lyet Kádár János, Lázár György és a küldöttség többi tagja tett az NDK első államelnökének. Wilhelm Piecknek nevét viselő oberspreei kábelgyárban. Negy­ven magyar szakember dolgozik itt, nagy szakértelmet kívánó munkát végezve. Mint Kádár elv­társ megjegyezte, hazánk határain kívül dolgoznak ők a magyar nép javára és egyben egy bará­ti szocialista ország érdekében. A két magyar brigád naplójának egyikébe Kádár János, a másikba Erich Honecker írt üdvözlő soro­kat. Aztán Kádár elvtárs javas­latára mindegyikük odaírta a másik sorai alá is a nevét. Amo­lyan ..előszerződést” írtak alá a munkások között, a műhelyben, a másnapra kitűzött hivatalos ál­lami aktus előtt. Jelképéül annak, hogv a két orszáe közötti új ba­rátsági, együttműködési és köl­csönös segítségnyújtási szerződés államférfiak, államok és munká­sok, állampolgárok, dolgozók kö­zötti barátságot egyaránt szolgál­ja, erősíti. Pintér István .%%%%V.v//AV*V/»V»Vr»V.V«V»ViV»V«V«ViV»%V«V«V*V»V»V»VtV»V*V«V»V»V.V«V• V»V«V«%V#Vi S zocialista módon dolgozni — mondjuk a hármas jelszó el­ső tételeként, és igazolásul már közöljük az adott kollektí­va teljesítményére vonatkozó ada­tokat. így természetes, hiszen tud­juk, értjük már, hogy az üzem — de mindannyiunk — számára is legfontosabb a termelés. Szocialista paódon tanulni — so­roljuk másodikként, és ugyancsak előtárjuk a számszerűségeket, hogy ki milyen oktatásban s mi­lyen fokon vesz részt. Helyes. Lát­nunk kell az adatokon keresztül is, miként és mennyit léptünk előre. Szocialista módon élni — fűz­zük szorosan az előbbiekhez, s ami csak ezzel összefüggésbe hoz­ható, szétterítjük. Társadalmi munka, kaláka, egymás rossz tu­lajdonságainak, szokásainak nye- segetése, példamutatás köz- és magánéletben egyaránt. Így „szoktuk” egészen leegysze­rűsítve a hármas jelszó szerinti munka és élet bemutatásának módját. Tudjuk, a szimplifikálás- ból is sok mindent kihagytunk, ilyeneket, mint közös részvétéi kulturális rendezvényeken, a ba­ráti kapcsolatok erősítése fehér asztalnál, együttes kirándulások, a brigádnapló vezetése, szellemi ve­télkedők — és még sorolhatnánk. Mondom, így „szoktuk”. Nem mintha ezt nem kellene így is, de azt is észre illik vennünk, hogy a sablonosság bizonyos ele­mei is együtt járnak a szocialis­ta brigádmozgalmi propaganda, népszerűsítés csak ilyen formái­val. Elől a három jelszó vala­melyike, utána a tények felsoro­lása. Csupán a brigádnevek vál­toznak. Mert bár tagadhatatlanul igen sokfélé már a szocialista brigádok bizonyítási kerete, téte­le, — egymástól is örvendetesen sokat átvesznek, kölcsönösen épülve a kezdeményezések, öt­letek nyomán — ezek elősorolá- sa, ismétlésnek hat. Mindaddig, amíg a brigádon­ként sajátos helyzetek, kö­rülmények, megoldások ismerte­tésébe nem merülünk. Ügy bőm­Tudás és tulajdonosi tudat ük ki igazán előttünk a szocia­lista brigádmozgalom mélyebb értelme, a benne rejlő erő s tar­talék kimeríthetetlen gazdagsá­ga. Mert nincs két egyforma po- tenciájú szocialista brigád, s ahol az volt egyik probléma a sok közül, hogy mi módon szoktassák rá felületes szaktirsukat a gon­dosságra, pontosságra, fegyelem­re, — „hajszálra” ugyanúgy egyik brigádban sem csinálhat­ták. Lévén a szocialista brigádok bölcsőjénél is rendkívül humá­nus, emberséges, kommunista, te­hát előremutató alapelv, hogy: azokból s olyanokból kell szocia­lista embert nevelnünk, akik és amilyenek vagyunk. Ez a vál­lalásuk már magában hordta, hogy egy-egy szocialista brigád nemcsak a termelés rohamcsapa­ta, hanem egymást is kölcsönö­sen alakító, — hatásuk kisugároz- tatásával tehát a társadalom éle­tét is formáló közösség. Minderről jóval többet tudunk már, hogysem szükség volna rész­letekbe belemenni. Kétségtelenül bizonyított mindannyunk számá­ra, hogy napjainkra a szocialis­ta brigádmozgalom mind a ter­melésben, mind a társadalomépí­tésben az az erő, amelyre bizton számíthatunk. Szerepük, jelentő­ségük is sokrétűbb, színesebb, tar­talmasabb propagandát követel a már „rutinossá” vált formákkal szemben. Megyei vonatkozásban is sokat írtunk, beszéltünk eddig is arról, hogy vállalataink az 1977. évi gazdasági feladatokra tervszerűb­ben készültek fel, mint régebben (jóllehet, az, előkészületek szín­vonala eltérően alakult). De ma­gánál a tervezésnél maradva, — az üzemek, vállalatok többségé­nél több tervváltozatot, — va­riánst dolgoztak ki és terjesztet­tek a dolgozók elé. A tervezés de­mokratizmusának tartalmasabbá válása mellett szólt, hogy — az előző évihez képest is — szerve­zettebben, jobban előkészítve és szélesebb körben vitatták meg az emberekkel a tervjavaslatokat. Az ezekhez kapott javaslatokat, ész­revételeket, ezek elbírálását most- már a vállalatok többségénél kor­rektül vették számba és érdem­ben foglalkoztak velük. Ez ter­mészetesen komoly és sűrített munkát, odafigyelést kívánt a tervkészítő szakemberektől és szakszervezeti szervektől egy­aránt. Mert hiszen esetenként kel­lett elbírálniok a hasznosítható javaslatokat, és véleményt mon­dani a még nem használhatókról, azok elutasításának okairól. Akár szónokian is föltehetjük á kérdést: miért ez a sok újszerű­séget is jelző „hozzáállás” az em­lítettek részéről? Máris felelhetünk, szintén „szó- nokias” tömörséggel: mert ér­demes. volt! Hiszen a dolgozók javaslatai jelentős számban a drága im­port alapanyagok megtakarítá­sáról, az energiák célszerűbb fel- használásáról szóltak. Sok — jól gyümölcsöztethető ötlet, tanács, javaslat érkezett a termékek mi­nőségének javítására, gazdaságo­sabb előállítására, aminek ered­ményeként javulhat a cikkek ex­portképessége is. Több észrevé­telt tettek a műszaki berendezé­sek korszerűsítésére, a gazdasá­gosan nem gyártható termékek helyettesítésére, a termékszerke­zet rugalmas változtatására. Hogy példákat is mondjunk... Az építőipari technológia korszerű- södési folyamatához kapcsolódva, az ÉPGÉP kalocsai gyárában — a közel 15 százalékos termelésnö­vekedés mellett — megkezdték a lakóépületek karbantartásánál hasznosítható lefolyótisztítók ké­szítését, valamint a befejező mű­veleteket meggyorsító vakológé­pek sorozatgyártását. — Az Áp­rilis 4 Gépipari Művek Vegyipari Gépgyára új termékkel lép a po­rondra, amikor, 114 millió forint értékben, szovjet atomerőművi vízkezelő berendezéseket gyárt. Szép számú javaslat hangzott el a munkaerő-gazdálkodás. a bérgazdálkodás, a munkaidő-ki­használás javítása, az üzem- és munkaszervezés továbbfejlesztése céljából. Ezek egyikére is példa: a BÁCSÉp a megyei igényeknek megfelelően az országos mérték­nél nagyobb ütemben, 15 száza­lékkal növeli építési, -szerelési te­vékenységét Az 1270 millió fo­rintos tervből a lakásépítési arány 50 százalékot tesz ki. Szervezési intézkedésekkel, a lakásátadás ütemességének javítását kívánják elérni, így például az 1977-re ter­vezett 1821 lakás közel felerészét az I. félévben adják át. Utalunk itt a konkrét példák előtti gondolatra: érdemes a munkásközösségekkel, szocialis­ta brigádtagokkal, -vezetőkkel konzultálni a tervről. S napja­inkra, már úgynevezett bonyolult gazdasági kérdésekről is .. . Mert nőtt az emberek tudása, értik a dolgukat. Mert a szocialista bri­gádokban ránevelődnek az embe­rek, hogy ki-ki részese a tulajdo­nosok közösségének. A brigád, mint a nagyobb tulajdonosi kö­zösség alkotó része, tudatos bir­tokosa az ország valamennyi ter­melőeszközének, még ha az adott munkahelyen csak azok egyikén dolgozik is. Ebben a közösségben mindenki érvényesítheti tulajdo­nosi jogait, és teljesíteni kész az ezzel járó kötelességeket is. Ebben a közösségben tanulta meg azt is a brigádtag. hogy akkor válik egyre alkalmasabbá a tulajdonosi funkció betöltésére, — ha szocialista módon tanul. Meg ha már gyakorlattá válik ré­széről a szocialista-mód élni. Ami­nek olykép iskolája — néha küz­delmes iskolája — a szocialista brigádélet, hogy benne az é n és a mi, tágabb értelmezésben a magánélet és közélet természe­tes egységbe forr. Tóth István C

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents